Csepregi Márta: Nyelvrokonságról – betűvel, képpel, hanggal

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
Csepregi Márta: Nyelvrokonságról – betűvel, képpel, hanggal by Mind Map: Csepregi Márta:  Nyelvrokonságról – betűvel, képpel, hanggal

1. Keretek

1.1. VI. Finnugor Világkongresszus, 2012

1.1.1. Négyévente, változó helyszínen rendezett konferencia a finnugor népek küldötteinek részvételével. Anyanyelvi beszámolók a finnugor népek aktuális helyzetéröl, közös gondolkodás a mindenkit érintö kérdésekröl.

1.1.2. 2012: Hazánk, mint házigazda ajándékkal kedveskedett a résztvevöknek, így született a Madártávlatból cd. A létrehozásban a magyarországi finnugrisztikával foglalkozók széles köre vett részt.

1.2. Madártávlatból

1.2.1. A finnugor népek szoros kapcsolatban állnak a vízimadarakkal, a legtöbb nép vallásában megjelennek valamilyen formában.

1.2.2. A program nem alkalmas a nyelvcsalád mély, részletes bemutatására, csak egy "felülnézetböl" való áttekintést ad.

1.3. elérhetöség

1.3.1. A program eredetileg csak cd-n jelent meg, aztán elvileg fölkerült az internetre, de jelenleg nem elérhetö. Remélem, ez hamarosan változni fog, mert amúgy ígéretesnek tünik.

2. A program

2.1. Nyelvcsaládunk

2.1.1. A jelenleg elfogadott elmélet mellett korábbi hipotézisek is megjelennek

2.1.2. Egyes ábrákon a belsö, míg másokon a külsö megnevezések szerepelnek.

2.1.3. Szerepel a nyelv kialakulásának feltételezett idöpontja is.

2.1.4. Az Uráli népek földrajza címü fejezetben térképek szerepelnek

2.2. Rokon szavaink

2.2.1. A szavak négy témakörbe rendezve jelennek meg: természet, testrészek, háztartás és számok.

2.2.2. Az egyes témakörök szavai egy-egy képen vannak megjelenítve. A programot dicséret illeti az igényes megjelenésért! :)

2.2.3. Egy szó 12 rokon nyelven jelenik meg, eredeti helyesírással, de a szavak nagy része meghallgatható hangfelvételen

2.3. Interjúk, videók

2.3.1. Ez a rész elsösorban a kongresszuson résztvevöknek volt érdekes, bemutatkozó videók szerepelnek rajta

3. Feladatok

3.1. A családfákhoz

3.1.1. ♦ Párosítsd az azonos népek neveit a családfaábrák segítségével! → manysi = vogul; hanti = osztják; komi = zürjén; udmurt = votják; mari = cseremisz; erza, moksa = mordvin; lapp = számi; nyenyec = jurák; nganaszan = tavgi

3.1.2. ♦ Az alábbi mondat szavai közül melyik egyben egy finnugor nép neve is? Keresd meg a népet a családfán! Mari ott vót, ahol az észt osztják. → MARI ott VÓT, ahol az ÉSZT OSZTJÁK.

3.1.3. ♦ Melyik a komi és az udmurt nyelv közös őse, és mikor beszélték? → A permi alapnyelv, mintegy 1200 évvel ezelőtt.

3.1.4. ♦ Mióta beszélhetünk önálló magyar nyelvről? → Mintegy 2500 éve, amióta az ősmagyar nyelv kivált az ugor alapnyelvi közösségből.

3.1.5. ♦ Melyik a magyar és a finn nyelv közös őse, és mikor beszélték? → A finnugor alapnyelv, 4000 évvel ezelőtt.

3.1.6. ♦ Melyik a komi és a mari nyelv közös őse, és mikor beszélték? → A finn-permi alapnyelv, 3500 évvel ezelőtt.

3.1.7. ♦ Melyik az észt és a finn nyelv közös őse, és mikor beszélték? → A balti-finn alapnyelv, körülbelül 2000 évvel ezelőtt.

3.1.8. ♦ Melyik a magyar és a nyenyec nyelv közös őse, és mikor beszélték? → Az uráli alapnyelv, 5000 évvel ezelőtt.

3.2. A térképhez

3.2.1. ♦ Melyik a legkisebb/legnagyobb lélekszámú uráli nép? → A legkisebb lélekszámú a vót, a legnagyobb a magyar.

3.2.2. ♦ Melyik a nagyobb lélekszámú nép? (Két vagy több népet tetszőlegesen kiválasztva.)

3.3. A rokon szavak gyüjteményéhez

3.3.1. ♦ Keress olyan szavakat, amelyek minden nyelvben azonos eredetűek (mind fehér betűkkel szerepel)! → tél, méh, olvad, jég, nyíl, szem, kettő, három, négy, öt, hat, száz

3.3.2. ♦ Keress f-fel kezdődő magyar szavakat! Mi a szókezdő mássalhangzó a többi nyelvben? Mire lehet ebből következtetni? → felhő, fészek, fa, fül, fog A többi nyelvben p a szókezdő mássalhangzó. Tanári magyarázat: Feltehetőleg a p volt az eredeti, és csak a magyarban ment végbe a p > f változás. Más nyelvcsaládokban is könnyen válik a zárhang réshanggá, de fordított irányú hangváltozás nem megy végbe.

3.3.3. ♦ Keress h-val kezdődő magyar szavakat! Mi a szókezdő mássalhangzó a többi nyelvben? Mire lehet ebből következtetni? → hal, hónalj, hat, ház Az obi-ugor nyelvekben (manysi, hanti) ch, a többiben k.

3.3.4. ♦ Keress olyan magyar szavakat, amelyek k-val kezdődnek! Ezek miért nem váltak h-vá? → kő, kéz, könny, könyök, kettő Tanári magyarázat: Ezekben a k után magas magánhangzó következik, ezért maradt meg minden nyelvben. A magyarban és az északi obi-ugor nyelvekben a k akkor vált réshanggá, amikor mély magánhangzó követte.

3.4. Komplexebb feladatok

3.4.1. ♦ Vizsgáld meg a szem és a könny szavak rokon nyelvi megfelelőit! A ’könny’ jelentésű szavak az obi-ugor, a permi és a volgai nyelvekben ’szem’ jelentésű szóval kezdődnek. Vajon mi a szó utótagja? → víz, azaz ezekben a nyelvekben a könny nem más, mint szem + víz

3.4.2. ♦ Csoportosítsd a jobb oldali sávon szereplő nyelveket a családfaábra segítségével! → Ugor nyelvek: magyar, manysi, hanti (ezen belül obi-ugor: manysi és hanti); permi nyelvek: komi, komi-permják és udmurt; balti-finn nyelvek: finn, vepsze, észt. A mari, az erza-mordvin és az északi számi közvetlenül nincs egymással kapcsolatban, a balti-finn nyelvekkel együtt a finn-volgai csoportba tartoznak.

3.4.3. ♦ A három balti-finn nyelv a történelem során mindig egymás közelében volt, ezért szavai csak kismértékben térnek el egymástól. Hasonlítsd össze az ’egér’, ’felhő’, ’madár’, ’tél’, ’öt’, ’hat’ jelentésű szavakat a három nyelvben, és nevezd meg, hogy milyen szabályosságokat tapasztalsz! → A finnben magánhangzóra végződnek ezek a szavak, de a vepszében és az észtben mássalhangzóra. Tanári magyarázat: Az észtben és a vepszében a szó végi magánhangzó lekopott. A szó végi magánhangzó lekopását a magyarban és két legközelebbi rokon nyelvében, a manysiban és a hantiban is tapasztalhatjuk, például ház, hal, lúd, víz, öt, hat.

3.4.4. ♦ Figyeld meg, hogy érvényes-e ez a változás minden vepsze és észt szóra! Mit tapasztalsz? → Nem, például a ’hal’, a ’fészek’, a ’hó’ és a ’kő’ szavakban megmaradt a szó végi magánhangzó.

4. Egyéb

4.1. Hány finnugor nyelv van?

4.1.1. Nyelv vagy nyelvjárás?

4.1.2. Történelmi és politikai okok játszanak szerepet, ez valójában nem egy nyelvészeti kérdés.

4.1.3. Pl. számi (lapp) nyelvek.

4.1.4. Fontos tényezö: van-e a nyelvnek írásbelisége (és az melyik változatot rögzíti)?