Magyarorszag Tarsadalma A 18. Szazadban

1. A svábok az egykori Magyar Királyság és utódállamai.

2. A tótok a szlovákok és a szlovének korábbi külső neve volt.

3. A Ruszinok nem voltak polgárok.

4. A Magyarok és a Horvátok lehettek nemesek.

5. A Szászok nem voltak jobbágyok

6. A jobbágyok

6.1. 18. századi társadalom nagy részét tették ki

6.2. Földesuruk uralma alá tartoztak

6.3. A királynak adót fizettek, az egyháznak tizedet, a földesúrnak kilenceddel, földbérrel, robottal és ajándékokkal tartoztak

6.4. Őket vitték el katonának

6.5. Legtehetősebbek: telkes jobbágyok (esetenként szolgáik is voltak)

6.6. Legszegényebbek: zsellérek

6.7. Többször is fegyvert fogtak sorsuk jobbításáért

7. Belső Vándorlás

7.1. A Török hódoltság elnépteledett.

7.2. Sürgető feladattá vált a benépesítés

7.3. Népességpótlás egyik formája a belső vándorlás

7.4. Sűrűn lakott északi területekről magyar és szlovák jobbágyok délre

8. Betelepítés és bevándorlás

8.1. Szervezett betelepítések a bécsi kormányzat által: elsősorban katolikus németek (svábok)

8.2. Bevándorlás: szerbek az ország déli területére, románok Erdélybe és az Alföld keleti vidékére

8.3. Az ország lassan újra benépesült

8.4. A nemzetiségek aránya azonban jelentősen megnövekedett (közel 50%)

9. A nemesség és a városi polgárság

9.1. A lakosság kisebb részét tette ki

9.2. Politikai hatalom az arisztokrácia kezében

9.3. Köznemesség: nemesség nagyobbik része, nagy vagyoni különbségek

9.4. Nyugat-Európához képest Magyarországon gyenge polgárság

9.5. A nemeség hátráltatta megerősödésüket

9.6. A polgárságnak csak kisebb része volt magyar, nagyobb része német