Mikszáth Kálmán

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
Mikszáth Kálmán by Mind Map: Mikszáth Kálmán

1. Életrajz

1.1. 1847-1910

1.2. Szklabonyán született

1.3. Tanulmányok

1.3.1. Rimaszombat (algimnázium)

1.3.2. Selmecbánya (evangélikus líceum)

1.3.3. Győr (jog)

1.3.4. Pest (jog)

1.4. Házasság: Mauks Ilonával

1.5. Társaságok

1.5.1. Petőfi Társaság

1.5.2. Kisfaludy Társaság (1883)

1.5.2.1. 40 éves írói jubileum ünneplése

1.5.2.1.1. Mikszáth kultusz

1.5.2.1.2. országos programsorozat

1.6. Állások

1.6.1. Szegedi Napló

1.6.2. Országgyűlési képviselő

2. Prózaművészete

2.1. Alkotói műfajok

2.1.1. novella

2.1.2. nagyregény

2.1.3. regényes életrajz (Jókai)

2.1.4. karcolat

2.1.5. novella füzér

2.2. Jókai utódját látták benne

2.3. Romantikától való eltávolodás

2.4. Kalandos meseszövés

2.5. Anekdotizál

2.6. Elbeszélői hang különlegessége

2.7. Ironizál

2.8. Kenyeres Zoltán szerint

2.8.1. elbeszélőnyelv önálló értéket képvisel

2.8.2. prózatörténeti jelentőség

2.8.3. meseközpontúság kétségbe vonása

3. Művei

3.1. A jó palócok

3.1.1. Novelláskötet

3.1.1.1. 15 darabból áll

3.1.1.2. novellák közös jellemzője

3.1.1.2.1. személyes elbeszélésmód

3.1.1.2.2. erőteljes történetmondói hang

3.1.1.2.3. elemei/jellemzői

3.1.1.2.4. helyszínek szereplők többszöri felbukkanása

3.1.2. 1882

3.1.3. A regényszerű olvasat

3.1.3.1. regény?

3.1.3.1.1. szereplők visszatérése

3.1.3.1.2. egy tér

3.1.3.1.3. fragmentáltsága modernségben ad regény olvashatóságot

3.1.3.2. novellaciklus?

3.1.3.2.1. elbeszélések laza rendben

3.1.3.2.2. nincs szigorú időrend

3.1.4. Vadai István szerint

3.1.4.1. palócokat mutat be?

3.1.4.1.1. nem etnográfiai központú

3.1.4.1.2. egyszerű falusi emberek

3.1.4.2. szöveg kohézió

3.1.4.3. tematikusan szervezett novellafüzér

3.1.4.4. elődje Krúdy vagy Kosztolányi szövegeinek

3.1.5. Balladaszerűség

3.1.5.1. Szegény Gélyi János lovai

3.1.5.1.1. idilli alaphelyzet

3.1.5.1.2. fordulat (feleség-kerítőnő párbeszéd)

3.1.5.1.3. rózsa motívum refrénszerű ismétlődése

3.1.5.1.4. szaggatottság

3.1.5.1.5. feszült párbeszéd

3.1.5.1.6. elhallgatások

3.1.5.1.7. Elbeszélésmód

3.1.5.2. balladai témák újraírása

3.2. Új Zrínyiász

3.2.1. 1898

3.2.2. Zrínyi Miklós barokk eposzának újraírása

3.2.3. Klasszikus antik eposzhagyomány

3.2.4. Alcím

3.2.4.1. "Társadalmi és politikai szatirikus rajz"

3.2.5. Regényfikció, vendégszövegek

3.2.5.1. fantasztikus helyzetre épülő cselekmény

3.2.5.2. Zrínyi figurája egységesít

3.2.5.3. vendégszövegek foglalják keretbe

3.2.5.3.1. Biblia

3.2.5.3.2. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

3.2.5.3.3. már létező szövegekhez képest értelmezhető

3.2.5.3.4. travesztia: eredeti téma parodisztikus újraírása

3.2.6. Elbeszélői szólam összetettsége

3.3. Regényei

3.3.1. Beszterce ostroma(1894)

3.3.2. A gavallérok (1897)

3.3.3. A Noszty fiú esete Tóth Marival (1908)

3.3.4. A fekete város (1910)

3.4. Publicisztika

3.4.1. népszerű karcolatok

3.4.2. megjelenik a szépírói szövegeiben

3.4.3. 20 évig biztos megélhetés