Mohácsi csata (1526)
by Balázs Csendi
1. Csata lemenetele
1.1. Terepviszonyok "Mint fentebb mondottuk, ezen a helyen óriási, széles síkság terült el, sem erdő, sem cserjék, sem víz, sem domb nem bontotta meg, csak bal felől, közötte és a Duna között volt egy iszapos, mocsaras víz, sűrű sással és nádassal, ahol utóbb sok halandó pusztult el. Velünk szemben hosszan elnyúló domb feküdt, mint valami színpad, e mögött volt a török császár tábora; a domb legalján egy kis falu templommal, neve Földvár." /Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról/
1.2. Animáció
1.3. Csapatok mozgása
1.4. Ekkor az alávaló gyaurok csoportja megindult, a csatatéren levő csarkhsik /előőrsök/ pedig erre felé a hadrendhez húzódtak vissza és így a csatatér nyílt és szabad volt. A pokolra való feslett erkölcsűek mint sötét felhő vagy villamos fellegek rohantak és a térség közepéig jöttek előre. Három csoportban valának. Az alávaló hitetlenek jobb szárnyán a Baírata /a barát, Tomori Pál/ néven ismeretes és vitézségről híres nyomorult pap, a beglerbég állott, s egy hadosztály ezzel a Báli bég állomása felé tartott. A bal szárnyon, a Duna partján levő csapat a helyén maradt, a hadsereg centruma, kb. 60.000 vas testű s lovastól együtt acélba bújt átkozott – kik a csatasorban úgy voltak elrendezve, hogy minden lovas mellett jobbról és balról két puskás gyalog állott – az iszlámnak győzedelmes hadseregére rohant. Minden feslett erkölcsű gyaur lándzsáját egyenesen magasra tartotta volt, mikor azonban felénk rohantak, lebocsátották s a ló nyakára hajolva vágtattak. ... Amint a gyaurok ideértek látták, hogy az ágyúszekerek és tüfencsik mint valamely várfal állnak előttük, melyen nem lehet áthatolni, ennél fogva az ágyúszekerek elől kénytelenségből kitértek, és pasa szandzsákjától balra lévő hatodik szandzsák – amely mellett a szekerek sora elvégződött -, a katonaság pedig két oldalra húzodva utat adott az alávaló gyauroknak. Amint a hadrend és a tábori poggyász közt levő térre behatoltak a hitharcosai az alávaló gyaurokat két oldalról hátba fogták és igen kemény tusa keletkezett. /Részlet Dselálzáde Musztafa török történetíró művéből/
2. Előzmények
2.1. Külpolitikai helyzet
2.1.1. Oszmán Birodalom terjeszkedése
2.1.2. Záhony, Nándorfehérvár, Zimony török kézre kerül, az út megnyílik Magyarország felé a Duna mentén
2.1.3. Meghal Szelim, ezzel Szulejmán kerül az Oszmán Birodalom élére, aki támadást indít Magyarország ellen
2.2. Belpolitikai helyzet
2.2.1. Hunyadi Mátyás meghal, II. Ulászló alatt az ország bevételei csökkennek
2.2.2. Dózsa-féle parasztfelkelés
2.2.3. II. Lajos fiatal uralkodó, Mátyás idejében felemelkedett udvari személyiségek kormányoznak vele (Bakócz Tamás, Szalkai László, Werbőczy István)
3. Következmények
3.1. Meghal II. Lajos, kettős királyválasztás
3.1.1. Szapolyai János
3.1.2. I. Ferdinánd