1. Proszociális viselkedés
1.1. A szándék teszi
1.2. Mi motíválja?
1.2.1. Egoizmus vs. empátia, altruizmus
1.2.1.1. Önérdek
1.2.1.1.1. Rokonszelekció
1.2.1.1.2. Csere, méltányosság
1.2.1.1.3. Felvilágosult önérdek
1.2.1.1.4. Társas jutalmak
1.2.1.1.5. Modellkövetés
1.2.1.1.6. Pozitív hangulat védelme
1.2.1.1.7. Negatív, bűntudat hangulat elkerülése
1.2.1.1.8. Empátiás szenvedés, öröm
1.2.1.2. Másik a középpontban
1.2.1.2.1. Valódi empátia
1.2.1.2.2. Egyéni különbségek - empátia
2. Együttműködés nem segítségnyújtás, mert:
2.1. Közös célért történik
2.2. Minden résztvevő javát szolgálja
3. Mikor nyújtunk segítséget?
3.1. Segítésgre szoruló és segítségre érdemes
3.1.1. Könnyebben: akit nem tartunk felelősnek a szükséghelyzetéért
3.1.2. A szükség észlekése, a helyzet felismerése, döntés
3.1.2.1. A segítő viselkedés folyamatmodellje:
3.1.2.1.1. Figyelem - motíváció - kiértékelés/döntés - elhárítás - viselkedés
4. Amikor nem nyújtunk segítséget
4.1. Feszültség bennünk, kimagyarázási módok:
4.1.1. Kognitív disszonancia-redukció
4.1.2. Belső okok eltúlzása (igazságos világba vetett hit)
4.1.3. Felelősség megosztása
5. Segítségnyújtás vészhelyzetben
5.1. Impulzív segítségnyújtás
5.2. Kitty Genovese felkavaró esete
6. Mitől függ a segítség elfogadása?
6.1. A segítő vélt szándéka
6.2. A segítséget kapó jellemzői (önértékelése)
6.3. Negatív válasz a segítségre:
6.3.1. Az ént fenyegeti az elfogadás
6.3.2. Nincs saját felelőssége a megoldásban
6.3.3. Ninincs esély a kölcsönösségre
7. Fontos kísérletek, kutatók
7.1. Latané: kísérletre várakozás közben füst, zaj keletkezik egy zárt szobában
7.1.1. Felelősség megoszlása
7.1.2. Többszörös tudatlanság
7.1.3. Értékelés feszültsége
7.2. Darley és Batson
7.2.1. Aktuális gondolatok befolyásoló hatása
7.2.2. Idői szorítás hatása