1. Relativitáselmélet
1.1. Alaptétel
1.1.1. A relativitáselmélet szerint egymáshoz képest mozgó rendszerekből nézve más lesz a tárgyak mérete, tömege, energiája, és az idő haladási sebessége
1.2. Mely egyenlet tartozik ide?
1.2.1. E = m c^2
1.3. Kinek a nevéhez fűződik?
1.3.1. Albert Einstein
1.4. Milyen fizikai mennyiség m?
1.4.1. Tömeg
1.5. Milyen fizikai mennyiség c?
1.5.1. Fénysebesség
1.6. Mi a fénysebesség állandója?
1.6.1. 300.000 km/s
1.7. Mi adódik a fénysebesség-állandóból?
1.7.1. 1. Azok az órák, amelyek hozzánk képest nagy sebességgel haladnak (pl. egy űrhajóban), lassabban járnak
1.7.1.1. • 99,9% c • A Földön 1 s = az űrhajóban 22 s
1.7.2. 2. A hozzánk képest nagy sebességgel mozgó testek megrövidülnek (az idő lassabban jár, az út rövidebb lesz)
1.7.2.1. • Egy 100 m-es űrhajő 33 m-esnek látszik • 95% c
1.8. Mi történt 1905-ben?
1.8.1. Einstein szerint a tömeg és az energia egymásba átalakítható
1.8.1.1. E = m c^2
1.9. További kérdések
1.9.1. Mi a tömeg-energia ekvivalencia?
1.9.1.1. A test E nyugalmi energiája megegyezik az m (nyugalmi) tömeg és a c fénysebesség négyzetének szorzatával
2. Atommodell
2.1. Mi a jelentése?
2.1.1. Egy elméleti kép, amely az atom szerkezetét, felépítését írja le.
2.2. Melyik két fő ága van?
2.2.1. A Thomson-féle ("mazsolás puding") atommodell (1897)
2.2.1.1. Thomson katódsugaras kísérletének eredménye szerint az elektron minden atomban jelen van.
2.2.2. A Rutherford-féle atommodell (1911)
2.2.2.1. Rutherford alfa-sugaras kísérletének eredménye szerint a pozitív töltésű protonok az atommagban foglalnak helyet, a negatív töltésű elektronok pedig a körül keringenek.
2.2.2.2. Kísérlet
2.2.2.2.1. Rutherford alfa-sugárral aranylemezt bombázott. • A sugarak nagy része áthaladt a lemezen irányváltoztatás nélkül. • Töredékük eltért. • Néhány esetben viszzaverődött.
2.2.2.3. Következtetés
2.2.2.3.1. • Minden atom belsejében egy egy kisméretű pozitív töltés található. • Az atom tömegének 99,9%-a az atommagba tömörül. • A mag mérete nagyon kicsi: at atom méretének 1/100 000 része.