Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Katona józsef by Mind Map: Katona józsef

1. Élete

1.1. Katona József (1791–1830) Kecskeméten született. Pesten jogot tanult, majd ügyvédként dolgozott. Ekkor került kapcsolatba az éveken át Pesten működő kolozsvári színtársulattal.  Kisebb szerepeket vállalt, lovagregényeket alkalmazott színpadra, drámákat fordított majd írt a társulat számára.  Reménytelen szerelemmel figyelte Széppataki Róza, a későbbi Déryné pályáját, akihez azonban oly szemérmesen közeledett, hogy a primadonna e vonzalomról mit sem sejtett. (K. J. monogrammal írt szerelmi vallomását a színésznő – későbbi visszaemlékezése szerint – nem tudta értelmezni, kizártnak vélte, hogy írója a szerinte túlságosan is visszahúzódó Katona lenne.) Korosodva, szerelmében s az irodalmi életben is csalódva szakított a színházzal: hazatért Kecskemétre, és a város ügyészeként dolgozott haláláig.

2. Utóélete

2.1. A tervek szerint 1819 őszén a pesti színház be is mutatta volna a művet. A cenzúra azonban csak a kiadáshoz járult hozzá. Ennek az is oka lehetett, hogy a magyar színtársulat 1818-ban országszerte jelentős sikereket ért el eredeti magyar művekkel (Kisfaludy Károly vígjátékaival, illetve Esküvés és Ilka című drámáival).

3. Dráma elózményei

3.1. Legmaradandóbb műve a többi drámája közül magasan kiemelkedő Bánk bán, amely történelmi eseményt dolgoz fel: II. András magyar király feleségének 1213-ban történt meggyilkolását. Katona 1815-ben, az Erdélyi Múzeum című folyóirat által kiírt első magyar drámapályázatra küldte be a Bánk bán első változatát. Alkotását nem díjazták, igaz, nem lehet biztosan tudni, hogy egyáltalán megérkezett-e a műve a bírálókhoz.

4. Bánk bán

4.1. A Bánk bán 1833-as kassai ősbemutatója is szinte teljesen visszhangtalan maradt, az 1839-es pesti előadást pedig értetlenség fogadta. A művet 1845-ben állították újra színpadra. Ekkor igazolódott be a cenzúra félelme: a Habsburg-ellenes mozgalmak aktuálpolitikai értelmezést adtak a darabnak.  A gonosz merániakat a Habsburgokkal, a Petur-féle békétleneket a szabadságért küzdő, a nemzet szabadságharcát előkészítő forradalmárokkal azonosították. Így érthetjük annak a szimbolikus jelentőségét, hogy 1848. március 15-én a Bánk bánt tűzte műsorára a Nemzeti Színház. (A felfokozott hangulatban végül el sem játszották a darabot.)

5. Dráma születése

5.1. Az első, pályázatra beküldött verzió után alaposan átírta a művét, a végső változat 1819-re készült el. Csak kiadását engedélyezték (előadását több mint egy évtizedig nem), de alig néhány példány fogyott el belőle.