1. címkézés
1.1. tagging
1.2. kulcsszavakkal címkézik a feltöltött fájlokat/internetes tartalmakat
1.3. a kulcsszavak (címkék) segítik a tájékozódást, kategorizálást
2. Készítette:Boncz Dániel
3. digitális könyvjelző
3.1. számítógépes programok és a világháló felcimkézésére használható alkalamazások
3.1.1. számítógépes programokon belüli könyvjelzők pl.: könyvelő program
3.1.2. böngészők digitális könyvjelzői, mappái, oldalai.
3.1.3. interneten található ingyenes alkalamzások digitális könyvjelzői pl.: Symbaloo
3.2. cél: könnyen és gyorsan eligazodhassunk a világhálón vagy a programon belül
4. digitális tananyag
4.1. elektronikus vagy digitális, formátumban tárolt és elérhető szellemi alkotás
4.1.1. első generációs digitalizált tartalmak (beszkennelt könyv)
4.1.2. második generációs digitális tankönyvek (eleve digitális)
4.1.3. harmadik generációs digitális tankönyvek (kifejezetten oktatási célú)
5. eBook
5.1. digitális formája egy hagyományos, nyomtatott könyvnek
5.2. környezetkímélő
5.3. helytakarékos
5.4. könnyű továbbítani
5.5. formátumai txt, pdf, doc stb.
6. e-Learning
6.1. számítógépes hálózaton elérhető nyitott - tér- és időkorlátoktól független - képzési forma
6.2. online tanulás
6.3. távtanulás
6.4. számítógéppel támogatott tanulás
7. Formatív értékelés és tanulói válaszadó rendszerek
7.1. a tanulók interaktív értékelését jelenti
7.2. célja a tanulási igények meghatározása és a tanítás azokhoz igazítása.
7.3. a válaszadórendszerek sikeresen alkalmazhatók a formatív értékelésben
7.3.1. tanulási képesség fejlesztés
7.3.2. a kompetencia megélése, diákok önbecsülése
7.3.3. autonómia kialakulása a diákokban
8. geotagging
8.1. földrajzi koordináta adatokat ad médiafájlokhoz
8.2. digitális fényképezőgépekben megadja a kép készítésének helyét
8.3. GPS eszközök elterjedésével alakult ki
9. geocaching
9.1. folyamata
9.1.1. 1.Gps koordinátával ellátott helyen egy tárgy elrejtése
9.1.2. 2.adatok regisztrálása www.geocaching.hu-n
10. mobil tanulás m-learning
10.1. tanár és a tanítvány oda-vissza kapcsolata egy (vagy több) kommunikációs csatornán
10.2. bárhol, bármikor való tanulás (tér idő független)
10.3. iskolai kereteken túli tanulás
10.4. feltétele az IKT (információs és kommunikációs technológia)
11. információs társadalom
11.1. információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység a társadalomban
11.2. ipari társadalom örököse
11.3. tudásgazdagság jellemzi
12. LLL paradigma
12.1. élethosszig tartó tanulás
12.2. iskolarendszerű oktatás és a felnőttképzés fontossága
12.2.1. formális (iskolai)
12.2.2. nem formális (nem iskolai de szervezett)
12.2.3. informális ( bármely)
12.3. a változó társadalomban egy szakma nem biztosítja a biztos egzisztenciát, folyamatos továbbképzés kell a fennmaradáshoz
12.4. információs sokk miatt szükséges
13. WEB 1.0-WEB 2.0
13.1. Web fejlődésének főbb szakaszai
13.1.1. (1990-2000) Web1.0
13.1.1.1. olvasott web, 250 ezer webhely, 45 millió felhasználó globálisan.
13.1.2. (2000-2010) Web2.0
13.1.2.1. írott-olvasott web, 80 millió webhely, több, mint 1 milliárd felhasználó globálisan
13.1.2.2. olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, melyek tartalmát a felhasználók közösen készítik és az információkat megosztják egymással.
14. WEB 3.0
14.1. a megbízható és mindent átható web
14.2. 1 milliárd férőhely, a Föld teljes, aktív népessége felhasználó
14.3. lassan valóssággá válik napjainkban
15. Webergonómia
15.1. internetes szájt használhatóságát vizsgáló szakterület
15.2. web ergonomics=a munka gazdaságos megszervezésének elmélete és gyakorlata
15.3. alapja a "ne törd a fejem", mindennek magától értedődőnek kell lenni a honlapon
16. virtuális tanulási környezet (VTK)
16.1. VTK alternatív elnevezései
16.1.1. e-learning, menedzselt tanulási környezet, online tanulás, tanulási platform.
16.2. az oktatást és tanulást támogató szoftverek rendszere, általában internetes hozzáféréssel
17. webinárium
17.1. Web-based seminar
17.2. webes felületen elérhető szemináriumok rövidítése (interaktív felület)
17.3. webkonferencia egy virtuális tanteremben zajlik
17.4. előadó interneten keresztül létesít kapcsolatot a hallgatókkal
18. digitális benszülöttek
18.1. beleszülettek a cybertérbe
18.2. Y generáció (1980-1995) között születettek
18.2.1. gyermekkorukban találkoztak az internettel
18.2.2. digitális nemzedék első hulláma (youtube nemzedék)
18.2.3. minőségileg új szintet képvisel az X generációhoz (hírnöknemzedékhez) képest.
18.3. Z generáció 1995 után születettek
18.3.1. kiskoruktól kezdve az internet világában nőttek fel
18.3.2. lételemük az online lét
19. cybermobbing
19.1. interneten és mobiltelefonon történő zaklatás megalázás
19.2. főleg közösségi portálokon jellemző
19.3. extrém esete a negatív klubok
19.4. online tér lelki terrorja
20. digitális bevándorlók
20.1. generációi
20.1.1. veteránok (1925-45) között születettek
20.1.1.1. csak idős korban találkoztak az internettel
20.1.1.2. az internet világával nehezen bírkoznak meg
20.1.2. bébi bumm (1945-1964) között születettek
20.1.2.1. életük derekán találkoztak az internettel.
20.1.2.2. a munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült az internet
20.1.3. X generáció (1965-1979) között születettek
20.1.3.1. átmeneti generáció
20.1.3.2. kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel
20.1.3.3. munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web
20.2. minden tudásuk szerzett
21. digitális írástudás
21.1. ismeretek melyekkel kihasználhatóak a számítógépes lehetőségek
21.2. alkalmazói szoftver ismeret
21.3. internet használat
21.4. multimédiás eszközök
22. digitális esélyegyenlőség
22.1. hátrányos helyzetben lévő csoport/egyén számára biztosítva legyenek a lehetőségek a digitális felzárkózáshoz
23. digitális lábnyom
23.1. felhasználó online jelenléte után maradó nyomok
23.1.1. regisztráció
23.1.2. e-mail
23.1.3. kommentelés, blogolás profilszerkesztés közösségi portálon