DIFFERENCIÁLÁS

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
DIFFERENCIÁLÁS by Mind Map: DIFFERENCIÁLÁS

1. CÉL: EGYÉNI KÉPESSÉGEK SZERINT ELÉRHETŐ ISMERETELSAJÁTÍTÁSI SZINT ELÉRÉSE

1.1. nevelés, oktatás az egyéni sajátosságokat figyelembe véve

1.1.1. -szigorú -tágyszerű -rugalmas és változatos -összetett

1.1.1.1. fejlődéshez szükséges megfelelő körülmények biztosítása

1.1.2. Alapelvei:

1.1.2.1. A munkaformák tartalmi ismerete

1.1.2.2. szemlélet

1.1.2.3. differenciálási szempontok

1.1.2.4. átjárhatóság

1.1.3. Szintjei:

1.1.3.1. ismeretanyag mennyisége, tartalma

1.1.3.2. módszerválasztás

1.1.3.3. tanítás szervezési módja

1.1.3.4. egyéni megsegítés

1.1.3.5. motiválás

1.1.3.6. értékelés

1.1.3.7. számonkérés

1.1.3.8. szemléltetés eszközei

2. A DIFFERENCIÁLÁS SIKERES MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI:

2.1. PED. SZEMLÉLETE

2.1.1. MEGISMERÉS

2.1.1.1. MAGUNKAT

2.1.1.1.1. ÖNREFLEXIÓ, ÖNKONTROLL

2.1.1.2. A GYERMEKET

2.1.1.2.1. többszörös intelligencia megfigyelése

2.1.1.2.2. kongitív képességek

2.1.1.2.3. fejlősédsi jellemzők

2.1.1.2.4. pillanatnyi állapot

2.1.1.3. AZT, AMIT TANÍTANI SZERETNÉNK

2.1.1.3.1. lényeges elemek

2.1.1.3.2. szükséges képességek

2.2. SZUBJEKTíV FELTÉTELEK

2.2.1. PEDAGÓGUS, SZÜLŐK, GYÓGYP., GYERMEK SZEMÉLYISÉGE + EGYÜTTMŰKÖDÉSE

2.3. SZEMÉLYI, SZUBJEKTÍV FELTÉTELEK

2.3.1. SZAKMAI TUDÁS, SNI ISMERETE

2.3.2. SZEMLÉLET

2.3.3. SZOCIÁLIS ÉRZÉKENYSÉG

2.3.3.1. SZOCIÁLIS KOMPETENCIA

2.3.4. KOMMUNIKÁCIÓ

2.3.4.1. TESTBESZÉD

2.4. SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT

2.4.1. REÁLIS ÉRTÉKELÉS

2.4.2. SEGÍTŐ SZÁNDÉK BIZTOSÍTÁSA

2.5. CSOPORT

2.5.1. EMPÁTIA, SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

2.6. OBJEKTÍV, TÁRGYI FELTÉTELEK

2.6.1. gyógyászati segédeszközök, akadálymentesítés, speciális taneszközök

2.7. TANTERV, TANANYAG

2.7.1. VÁLTOZTATÁS

2.7.2. ELHAGYÁS

2.7.3. KOMPENZÁLÁS

2.7.4. KIVÁLTÁS

2.8. TECHNIKÁK MEGHATÁROZÁSA

2.8.1. SNI gyermek tanulási jellemzői

2.8.2. a feldolgozási folyamat sajátosságai

2.8.3. a tananyag jellemzői

2.8.4. a feldolgozás célja

2.8.5. értékelés lehetősége

3. TANULÁSI KORLÁTOK

3.1. TANULÁSI NEHÉZSÉG

3.2. TANULÁSI ZAVAR

3.2.1. DISZLEXIA

3.2.1.1. iskola előtti korszak:

3.2.1.1.1. hiányzó észlelési elemek, beszédfejlődés szakaszinak kimaradása, korlátozott szókincs, motoros ügyetlenség, megkésett beszédfejlődés...

3.2.1.2. iskolában:

3.2.1.2.1. 6-8 év: betű-hang szabály elsajátításának problémái, szavak analízisének szintézisének problémái. olvasástechnikai és értési hibák

3.2.1.2.2. 9-11 év: átlagtól elmaradó tempó, ritka szavak félreolvasása, betűcserék, az értelmező olvasás hiánya, szövegértés hiánya, helyesírási hibák, olvasás kerülése

3.2.2. DISZGRÁFIA

3.2.2.1. grafomotoros

3.2.2.2. fonológiai-nyelvi jellemzők

3.2.2.3. mind2

3.2.3. DISZKALKÚLIA

3.2.3.1. matematikai készségek gyengesége

3.2.3.2. pszichés részfunkciók gyengesége

3.2.3.3. nyelvi tünetek

3.2.4. együttjárás MAGATARTÁSI tünetekkel, SZEMÉLYISÉGsajátosságokkal

3.2.5. MEGELŐZÉS

3.2.5.1. INGERGAZDAG KÖRNY.

3.2.5.2. SOK FELOLVASÁS

3.2.5.3. SZÉLESKÖRŰ MOZGÁSFEJLESZTÉS

3.2.5.3.1. EGYENSÚLYGYAKORLATOK

3.3. TANULÁSI AKADÁLYOZOTTSÁG

3.3.1. ÁLT.ISKOLAI ELÉGTELEN/GYENGE TELJESíTMÉNY

3.3.2. ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG

4. ÉRTÉKELÉS AZ INTEGRÁLT-INKLUZIÍV NEVELÉSBNEN

4.1. ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI

4.1.1. diagnosztikus

4.1.2. formatív

4.1.3. szummatív

4.2. VISZONYÍTÁS

4.2.1. kritériumra irányuló értékelés

4.2.2. normára i.é.

4.2.3. személyre szabott értékelés

4.3. FOLYAMATA

4.3.1. MEGTERVEZÉS, CÉLOK, ADATGYŰJTÉS ESZKÖZEI, MÓDSZEREI

4.4. PEDAGÓGIAI JELLEMZÉS

4.4.1. MEGISMERÉS---> VÉLEMÉNY---> PED. SZAKSZOLGÁLAT

4.5. SNI GYERMEK ÉRTÉKELÉSE

4.5.1. folyamatos, egyértlmű

4.5.2. pozitív megerősítés

4.5.3. verbális dicséret, gesztus, személyre szabott jutalom

5. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK

5.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek

5.1.1. SNI

5.1.1.1. OECD-A: -mozgásszervi -érzékszervi -halmozottan fogyatékos

5.1.1.2. OECD-B: értelmi vagy beszédfogyatékos -autizmus spektrum zavar -tanulási, figyelem- vagy -magatartászavar

5.1.2. BTMN

5.1.2.1. Alulteljesít, tanulási, magatartásszabályozási problémákkal küzd, személyiségfejlőséde nehezített, de nem minősül sajátos nevelési igényünek - OECD-B

5.1.3. kiemelten tehetséges gyermek

5.2. HH és HHH gyermek - OECD-C

5.2.1. VESZÉLYEZTETETTSÉG gyakran együtt jár a HH-tel

5.2.1.1. család

5.2.1.2. nevelési hiányosság

5.2.1.3. erkölcsi fejlődést veszélyeztető körny.

5.2.1.4. anyagi ok

5.2.1.5. egészségügyii ok

5.2.2. osztáyfőnök/pedagógus szerepe

5.2.2.1. családi háttér felderítése

5.2.2.2. külső szereplők

5.2.2.3. HATÓSÁG

5.2.2.4. iskolai kudarcok csökkentése

5.2.3. -rosszabb életk., -művelődési hátrányok -szülők alacsony iskolázottsága -egészségügyi oko -család szerkezete, működése

5.2.4. Hátránykezelési stratégia

6. Irányelvek

6.1. SZEGREGÁCIÓ

6.1.1. GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNY

6.2. INTEGRÁCIÓ

6.2.1. Részek egészbe való beillesztése

6.2.1.1. ASSZIMIILÁCIÓ

6.2.1.2. AKKOMODÁCIÓ

6.2.1.3. ADAPTÁCIÓ

6.2.2. SZINTJEI:

6.2.2.1. SPONTÁN INTEGRÁCIÓ

6.2.2.2. LOKÁLIS

6.2.2.2.1. SZOCIÁLIS

6.2.3. sikeres megvalósítás néhány tényezője:

6.2.3.1. gyermekközpontúság

6.2.3.2. konkrét tervek

6.2.3.3. rugalmasság, empátia

6.2.3.4. feszültségmentes, oldott munkahelyi légkör

6.2.4. ELŐNY/HÁTRÁNY

6.3. INKLÚZIÓ

6.3.1. FOGADÁS, BEFOGADÁS

6.3.1.1. BEFOGADÁS BEVONÁS BIZTONSÁG ÖSSZEFOGÁS MINDENKIÉRT TENNI AKTÍV TANULÁSI, EGYÉNI FELADATOK

6.3.1.2. ÚJRA ÁTGONDOLNI A TANTERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEIT