1. 2. A reintegráció problématörténeti elemzése
1.1. Megmagyarázom, miért végzek problématörténeti elemzést, és megjelölöm a forráselemzést mint módszert, a kérdéseimet és a forrásaim jellegét
1.2. Kiemelem a börtönbeli tanulást, előreutalok a magyar és külföldi kitekintésre, a tanulás hasznára, az elítéltek jellemzésére, a bűnözés okára
1.3. 2.1. A büntetés-végrehajtás változásai Magyarországon a XVIII. század óta
1.3.1. Megmagyarázom, miért a XVIII. századig tekintek vissza, és vázolom a fejlesztések szükségességét
1.3.2. Rámutatok a büntetések humanizálódására
1.3.3. Megnevezem a modern börtönt, írok a börtönjavító mozgalmakról
1.3.4. A magyarországi fejlődés korának a felvilágosodás korát nevezem meg, kiemelem Eötvös József munkáját
1.3.5. Rámutatok a szabadságvesztés-büntetés helyére kerülésére, a fogház-börtön-fegyház rendszerének kialakulására és a munka és tanulás beépítésére
1.3.6. Jelzem a rendszerváltás utáni irányt: normalizálás, nyitottság, felelősség
1.3.7. Bemutatom a Btk-t
1.3.8. Bemutatom a Be-t
1.4. 2.2. A XXI. századi Magyarország börtöne
1.4.1. Leírom a büntetések célját
1.4.2. Definiálom a reintegráció fogalmát az új Bv-kódex alapján, és kiemelem a tanulás fontosságát
1.4.3. Definiálom a nevelés fogalmát
1.4.4. Igazolom a börtönügy forradalmának eredményességét
1.4.5. Megfogalmazom a szabadságvesztés célját
1.4.6. Közlöm a hazai fogvatartotti létszámot, a visszaesés mértékét ás a társadalomba való visszavezetéssel való foglalkozás szerepét a visszaesések csökkentésében
1.4.7. Példaként említek néhány megvalósult börtönbeli fejlesztő programot
1.4.8. Tisztázom a jogszabály alapján megváltozott kifejezéseket, megnevezem a rezsimeket
1.4.9. Példaként említem Mankó kutatását, az egyetemi hallgatók bevonását a börtönkutatásokba
1.4.10. Jelzem a börtön felülről irányítottságát, ugyanakkor rámutatok a mikorszintű kezdeményezések szükségességére
1.4.11. Rámutatok az összefüggésre a tanulás, a személyiségfejlődés és a sikeres reintegráció területén
1.4.12. Összefoglalom az új évezred büntetés-végrehajtásának további céljait
1.5. 2.3. Kitekintés a nemzetközi börtönügyre
1.5.1. Bevezetésképpen jelzem, hogy Európában többféle börtönnevelési koncepció működik egymás mellett
1.5.2. Felhívom a figyelmet arra, hogy az európai koncepcióknak vannak közös vonásai
1.5.3. Bemutatom az európai országok börtönnevelési koncepcióját
1.5.4. Összegzem a nevelési célokat
1.5.5. Megemlítem Magyarország nemzetközi börtönügyi kapcsolatait
1.5.6. Felsorolom a Közép-Európai Büntetés-végrehajtási Kerekasztal tagországait
1.5.7. Jelzem a külföldi intézetek megismerésének jelentőségét
1.5.8. Utalok a magyar és szlovák börtönök közti kapcsolattartásra
1.5.9. Kitekintésként utalok a bűnelkövetések társadalmi hatására – a magyar mellett megemlítem az amerikai, az olasz, az osztrák és a német helyzet egy-egy példáját
1.5.10. A börtön kihívásai közül kiemelem a zsúfoltságot és a túlterheltséget
1.6. 2.4. Börtönön belül megvalósított oktatás és képzés Magyarországon
1.6.1. Bemutatom a jogalapot és a börtönbeli tanulás feltételeit
1.6.2. Rámutatok az elítéltek aktivitásának és a személyi állomány felkészültségének szükségességére
1.6.3. 2.4.1. Alapfokú oktatás a börtönben
1.6.3.1. Utalok a fogvatartottak tanulásban való érintettségére, a jogszabály támogató voltára
1.6.3.2. Felhívom a figyelmet a börtönbeli tanulással kapcsolatos pozitív és negatív hatásokra
1.6.3.3. Megemlítem a börtönbeli tanulás különbözőségét a kinti iskolákban való tanulástól
1.6.4. 2.4.2. Középfokú oktatás a börtönben
1.6.4.1. Kifejtem az elítéltek középfokú oktatásban való részvételének és a pedagógusok felkészültségének fontosságát
1.6.4.2. Rámutatok a börtönoktatás folyamatos változására, így a pedagógusok fejlesztésének igényére
1.6.4.3. Utalok a bv. rugalmasságának szükségességére és a jogszabály támogató voltára
1.6.5. 2.4.3. A börtönbeli oktatási projektek tanulságai
1.6.5.1. Leírom a börtönoktatással kapcsolatos EU-s ajánlásokat
1.6.5.2. Jelzem, hogy a kutatási eredményeim ajapján mi valósul meg ezekből az ajánlásokból
1.6.5.3. Statisztikai adatokat közlök megvalósult és lezárult börtöntanulási szakaszokról
1.6.5.4. Beszámolok az általam megvalósított börtönbeli csoportfoglalkozásokról
1.6.6. 2.4.4. Szakképzés a börtönben
1.6.6.1. Bemutatom a vonatkozó jogszabályt és kitérek annak támogató voltára
1.6.6.2. Hiány!
1.6.7. 2.4.5. A börtönbeli szakképzési projektek tanulságai
1.6.7.1. Megnevezem a büntetés-végrehajtásban zajló szakképzési projektek célját
1.6.7.2. Bemutatom a TÁMOP 5.6.2. projektet
1.6.7.3. Bemutatom a TÁMOP 5.6.3. projektet
1.6.7.4. Hiány!
1.6.7.5. Bemutatom az EFOP 1.1.3. projektet
1.6.7.6. Hiány!
1.7. 2.5. Az elítéltekről
1.7.1. Rávilágítok a börtönökben élők hátrányos helyzetére és a helyzetük vizsgálatának szükségességére
1.7.2. 2.5.1. Hátrányos helyzetűek a magyar társadalomban
1.7.2.1. Említést teszek a társadalmi változások egyénre gyakorolt hatásáról
1.7.2.2. Tisztázom a HH fogalmát
1.7.2.3. Rámutatok a bűnelkövetés és a HH kapcsolatára
1.7.2.4. Idézek Kovácstól a börtönbeli HHH-ról
1.7.3. 2.5.2. Elítéltek szocioökonómiai helyzete
1.7.3.1. Definiálom a szocioökonómiai helyzetet
1.7.3.2. Jelzem, hogy a bv. különös figyelmet fordít a fogvatartottak szocioökonómiai helyzetének feltárására
1.7.3.3. Felvezetem az oktatás minősége és a bűnözés között megtalálható kapcsolatot, öt perspektívát vázolok fel
1.7.3.4. Bemutatom az első perspektívát
1.7.3.5. Bemutatom a második perspektívát
1.7.3.6. Bemutatom a harmadikperspektívát
1.7.3.7. Bemutatom a negyedik perspektívát
1.7.3.8. Bemutatom a ötödik perspektívát
1.7.3.9. Táblázatban mutatom be az elítéltek családi állapotát
1.7.3.10. Táblázatban mutatom be az elítéltek gyermekeinek számát
1.7.3.11. A család funkcióinak bemutatásán keresztül mutatok rá a családtól való eltávolodás veszélyeire
1.7.3.12. Rámutatok a börtönökben élők családjai esetében a fent említett funkciók erőteljes sérülésére, torzulására
1.7.4. 2.5.3. Elítéltek szociokulturális helyzete
1.7.4.1. Felvázolom a tanulási, művelődési szokásokat, az iskolai végzettséget és jelzem, hogy a családi tényezők közül a szülők iskolázottságát fogom vizsgálni
1.7.4.2. Bemutatom Csukai ide vonatkozó kutatását
1.7.4.3. Hiány!
1.7.5. 2.5.4. Az iskolázottság foka az elítéltek körében
1.7.5.1. Utalok a börtönbeli tanulás szükségességére az elítéletek iskolázottságára alapozva
1.7.5.2. Táblázatban mutatom be az elítéletk iskolázottságát
1.7.5.3. Táblázatban mutatom be a beiskolázott elítéltek számát iskolatípusonkénti bontásban
1.7.6. 2.5.5. A bűnözés okai: szegénység, erkölcs, családi körülmények
1.7.6.1. Utalok a bűnözés lehetséges okaira
1.7.6.2. Hiány!
1.7.7. 2.5.6. Elítéltek oktatási adatai
1.7.7.1. A bv. beiskolázási céljaival vezetem be a fejezetet
1.7.7.2. Viszonyítom az elítéltek iskolázottságát a társdaloméhoz, és közlöm, hány börtönben folyik oktatás-képzés
1.7.7.3. Részletesen bemutatom a börtönbeli oktatás eredményeit
1.7.7.4. Hiány!
1.8. 2.6. A fejezet összefoglalása
1.8.1. Összefoglalom a fejezetet