1. Kognitív stílus
1.1. a személyiség kognitív kontrollja (Gradner)
1.2. egokontroll a világgal szemben
1.3. perceptuális attitűd
1.4. Adorno skálái
1.4.1. etnocentrizmus
1.4.2. fasizmus
1.4.3. konzervativizmus
1.4.4. antiszemitizmus
1.5. Nyílt + Zárt gondolkodás
1.6. Mezőföggők + Mezőfüggetlenek
2. Intelligencia és kreativitás
2.1. Mi az intelligencia?
2.1.1. definíciós problémák
2.1.2. egyfaktoros elmélet
2.1.3. kétfaktoros elmélet
2.2. Értelmességi skála
2.2.1. Mentális szubnormalitás
2.2.2. Normalitás
2.2.3. Szuper normalitás
2.3. Kreativitás
2.3.1. alkotó + teremtőképesség
2.3.2. divergens gondolkodás
2.3.3. brainstorming
3. Emlékezet
3.1. Miért felejtünk?
3.1.1. az emléknyomok elhalványulnak
3.2. Típusai
3.2.1. Mechanikus
3.2.2. Szenzitív
3.2.3. Reprezentatív
3.3. Sigmund Freud
3.3.1. az elfojtás lényege, a tudattól való elutasítás és távoltartás
3.4. Alaptételei
3.4.1. Kódolás
3.4.1.1. Tárolás
3.4.1.1.1. Előhívás
3.5. Rövid távú emlékezet (RTM)
3.5.1. kb. 30 mp
3.6. Hosszú távú emlékezet (HTM)
3.6.1. néhány perctől egy egész életen át
4. Tudat
4.1. biológiai nézőpont
4.1.1. a tudatot az éber állapotért felelős agyi területhez köti
4.2. kognitív nézőpont
4.2.1. folyamatos követés + kontroll
4.3. pszichoaktív szerek
4.3.1. Tolerancia
4.3.1.1. Elvonási tünetek
4.3.1.1.1. Kényszeres használat
4.3.2. Depresszánsok (alkohol)
4.3.3. Opiátok (heroin)
4.3.4. Stimulánsok (amfetamin)
4.3.5. Hallucinogének (LSD)
4.3.6. Cannabis-származékok (kokain)
4.4. Hipnózis
4.4.1. Bányai Éva
4.4.1.1. aktív éber hipnózis
4.5. Imagináció
4.5.1. Relaxáció
4.5.1.1. Zeneterápia
4.5.1.1.1. Fényterápia
5. mint tudomány
5.1. reakcióidő-kísérlet
5.1.1. inger
5.1.2. mentális válasz
5.1.3. viselkedéses válasz
5.2. a tudattalan következtetés elmélete
5.2.1. Hermann von Helmholtz
5.3. a klasszikus kondicionálás
5.3.1. kis Albert-kísérlet
5.4. az operáns kondicionálás
5.4.1. Burrhus Frederic Skinner
5.5. patkány kísérletek - kognitív térkép
5.5.1. E. C. Tolman
5.6. a kognitív forradalom
5.6.1. a viselkedéses megközelítés
5.6.2. a fiziológiai megközelítés
5.6.3. konnekcionista hálóztaok
6. Észlelés
6.1. Szenzoros működési alapelvek
6.1.1. ingerek
6.1.1.1. mechanikus, hő, fény, kémiai
6.2. Az ingerületek jellemzői
6.2.1. modalitás
6.2.1.1. intenzitás
6.2.1.1.1. tartam
6.3. Szubmodalitások
6.3.1. térlátás/mintafelismerés
6.3.1.1. színészlelés
6.3.1.1.1. mélységészlelés
6.4. Látás
6.4.1. illúziók/optikai csalódások
6.4.1.1. mikro- és makroszkopikus elmélet
6.4.1.1.1. színlátás + zavarai
6.5. Hallás
6.5.1. a hallórendszer felépítése
6.5.1.1. hangfelismerés
6.5.1.1.1. Duplex elmélet
6.6. Szaglás
6.6.1. szagok
6.6.1.1. szaglópályák
6.6.2. csípős, zamatos, savanyú, fanyar
6.6.3. szaglógumó + szaglóagy
6.7. Ízlelés
6.7.1. nyál
6.7.1.1. ízlelőbimbók
6.7.2. édes, sós, keserű, savanyú
6.7.3. kb. 50 ízreceptorsejt, ezek végén bolyhok
6.8. Tapintás
6.8.1. a test egész felszínéről szerez infromációt
7. Figyelem
7.1. "koktélparti helyzetek"
7.1.1. emlékeznek a nem figyelt szöveg fizikai jellemzőire
7.2. Broadbent szűrőmodellje
7.2.1. minden vagy semmi törvénye
7.3. Treisman csillapító rendszere
7.3.1. a nem figyelt csatorna jeleinek aktivitását csillapítja
7.4. Kapacitásmodellek
7.4.1. hajlamaink
7.4.1.1. szükségleteink
7.4.1.1.1. érdeklődésünk
7.5. a figyelem fajtái
7.5.1. szándékos
7.5.1.1. spontán
7.5.1.1.1. automatikus
8. Tanulás
8.1. mi a tanulás?
8.1.1. mindennapi életben: ismeretek elsajátítása + tudás megszerzése
8.1.1.1. pszichológiában: komplexebb és több aspektusból közelít
8.2. módjai
8.2.1. imprinting
8.2.1.1. habituáció
8.2.1.1.1. kapcsolatképzés