1. eszközök
1.1. interaktív tábla
1.1.1. geometriai ábrázolás, (olyanokat is, ami hagyományos táblán, már csak nehezen, vagy egyáltalán nem ábrázolhatók)
1.1.2. Példák visszakeresése, pl. előző óráról, ha kérdések vannak vele
1.1.3. A feladat geometriai ábrái előkészíthetőek, az órán nincs szükség hosszadalmas felrajzolásukra
1.2. interaktív asztal
1.2.1. Közös munka - pl.:színezési, gráfos feladatoknál
1.2.2. kooperatív feladatok, csoportszervezés
1.2.3. csoportos matematikai versenyeknél - együttműködés, munka terepe
1.3. okostelefon
1.3.1. könnyen elérhető tudományos számológép, (amit a gyerek nem hagy otthon:))
1.3.2. információk gyors elérése - interneten keresztül. Képletgyűjtemény, érdekességek, mindennapi felhasználási területek keresése
1.3.3. a "technika varázsa" kódolási, titkosítási kérdések mint hétköznapi matematikai problémák
1.4. Varázstoll
1.4.1. vázlatok készítése
1.4.2. mikor valamely diáknak magyarázunk, az ábra megjelenhet pl. a kivetítőn
1.4.3. szebb táblakép lehetősége - nem szükséges a táblára írni, nagyban, ezt elvégzi a projektor, kicsiben dolgozhatuk
2. fogalmak
2.1. digitális szakadék/digitális esélyegyenlőség
2.1.1. Eltérő szocializációs, financiális háttér figyelembe vétele az elvárások meghatározásakor
2.1.2. a leszakadóknak megadni a lehetőséget a hiányosságaik pótlására
2.1.3. próbálni azonos munkafeltételeket teremteni
2.2. felhő (cloud computing)
2.2.1. csoportmunka esetén távmunkában is sikeres közös együttműködés
2.2.2. Könnyen elérhető hasonló tartalmak
2.2.3. kooperatív gyűjtőmunkák szerves egésszé rendezése
2.3. technofília-technofóbia
2.3.1. személyre szabott feltételek fontosak, mindenki személyiségének passzoló feladatokat kapjon
2.3.2. építő tanulói környezetet kell kialakítani, egészséges kapcsolatra törekedve a gépek használatába
2.3.3. Fontos a régi módszerek bemutatása is (logar léc, abakus) nem csak érdekességként, hanem használva őket - múlt tisztelete
2.4. multitasking
2.4.1. modellezési feladatoknál nagy szerepet kaphat. (megfelelő feladatok esetén)
2.4.2. fejleszti a gondolkodást, a fontos információk kiszűrésével
2.4.3. a multitaskinghoz szokott fiataloknál nehezebb egy felé figyelni, rákoncentrálni egy feladatra. ezt érdemes fejleszteni
2.5. címkézés
2.5.1. használható fogalmak osztályozására, csoportokba sorolására
2.5.2. halmazelméleti relációk ábrázolása
2.5.3. oszthatósági feladatok, prímtényezők tanításának modellezésére
2.6. információs társadalom
2.6.1. Az információk, tananyag átadása helyett legfőképp a matematikai kompetencia fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt
2.6.2. Fontos a megtalálható információkkal szembeni kritikai szemlélet kialakítása
2.6.3. A túl sok tudás, információ megszűrésének fejlesztése például szöveges feladatokon keresztül is lehetséges
3. Honlapok, online alkalmazások, online tartalom
3.1. digitális tananyag
3.1.1. bárhonnan könnyen elérhető
3.1.2. otthon feldolgozandó anyagoknál nagyon jól lehet építeni rá
3.1.3. könnyen (vissza) kereshető tudás
3.2. közösségi portál
3.2.1. kapcsolattartás a diákokkal
3.2.2. érdekes, matematikához kapcsolódó cikkek ajánlása, informális csatornán
3.2.3. csoportos otthoni feladatok esetén az egyeztetések fő helyszíne
3.3. online játékok
3.3.1. logikai, készségfejlesztő játékok könnyen elérhetőek
3.3.2. matematikai feladatok, például műveletek gyakorlása játékos formában - ha nem kötelezvény, hanem játék, az sokakat motivál
3.3.3. Gondolkodás, képi érzékelés fejlódése
3.4. Realika
3.4.1. mindenki által elérhető tananyagok, feladatok ismétléshez, gyakorláshoz
3.4.2. tanítási ötletek
3.4.3. illusztrációk, animációk használata a témához kapcsolva. Segítik a megértést
3.5. Wikipédia és wikik
3.5.1. Gyors és könnyen elérhető információforrás, akár más nyelveken is
3.5.2. matematikatörténeti érdekességek, matematikusok élete, sokszor képekkel illusztrálva, kortársakat feltüntetve
3.5.3. matematikai fogalmak - a wiki segítségével betekintést lehet nyerni hol fordul még elő a matematikában (egymásra hivatkozó tartalmak)
3.6. eLearning
3.6.1. órai támogatás az otthoni munkához
3.6.2. az anyaghoz kapcsolódó ismeretek átadása, melyek túlmutatnak az óra keretein
3.6.3. házifeladatok gyűjteménye, a hiányok pótlása utólag is lehetséges, hibás feladatok javítása
3.7. Prezi
3.7.1. bizonyítás vázlat, mely segítségével mindig a kellő pontra lehet irányítani a figyelmet
3.7.2. az előadás/kiselőadás részletekbe menő magyarázata után lehet madártávlatból átlátni az egészet
3.7.3. alakzatok tanulásakor osztályozási lehetőségek
3.8. Google dokumentumok
3.8.1. google űrlapok segítségével statisztika témakör tanítása
3.8.2. online konzultáció, GYIK-szerűen.
3.8.3. táblázat - adatsokaságok kezelése, műveletek (pl.: összegzési feladatokhoz)
4. Tanulási módok
4.1. projekt - virtuális tanulási környezet által támogatottan
4.1.1. tananyagok saját, csoportos felhasználása pl. digitális tananyagok segítségével
4.1.2. modellezési feladatok részletes megoldása, esetleg bekapcsolódás az Olympiade modellezési versenybe, online
4.1.3. Matematikai feladatok, problémák megoldása például más városban élő testvérosztállyal
4.2. mobil tanulás
4.2.1. iskolán kívüli megfigyelések
4.2.2. matematika a mindennapokban - felfedeztetés, dokumentálás, egyéni munka
4.2.3. matematikai ismeretek hasznossága, alkalmazása az iskolán kívül
4.3. kollaboratív tanulás - vs. egyéni munka
4.3.1. segítő csoportok kialakítása, ahol a gyengébben teljes,tő tanuló is fejlődhet, s a jobb képességű is elég kihívással találkozik
4.3.2. Egyéni munkában a részletekre figyelés és logikus gondolkodás fejlesztése fontos
4.3.3. segítség kérés és magyarázás fejlődik ezáltal. aki tanít, duplán tanul
4.4. LLL paradigma
4.4.1. matematikai, logikus gondolkodás kialakítása
4.4.2. a matematika megszerettetése a gyerekekkel, hogy hosszútávon is szívesen foglalkozzanak vele
4.4.3. stabil matematikai alapok kialakítása nagyon fontos, amíg nem értenek mindent felesleges továbbmenni
4.5. konnektivizmus
4.5.1. Egymástól való tanulás, egymás tanítása nagyon jó együttműködő légkört hoz létre az órán is
4.5.2. figyelni kell az ismeretek eredetére, nem a tanár a tudás legfőbb forrása, de gondoznia kell a diákokban meglévő információkat
4.5.3. az információáramlásba sokszor sok lényegtelen részlet is belekerül, ezeknek a kiszűrését segíteni kell
4.6. Blended Learning
4.6.1. Fontos a megfelelő egyensúly megtalálása, figyelmet kell fordítani a személyes együttműködésre is
4.6.2. sokszínűvé, érdekessé tehetjük az órát, sokrétű segítség például szemléltetésben
4.6.3. megfelelő előkészítettség, tervezés szükséges