Online Mind Mapping and Brainstorming

Create your own awesome maps

Online Mind Mapping and Brainstorming

Even on the go

with our free apps for iPhone, iPad and Android

Get Started

Already have an account? Log In

IKT-s és Web 2.0-s fogalmak publikus gondolattérképe by Mind Map: IKT-s és Web 2.0-s fogalmak publikus gondolattérképe
0.0 stars - reviews range from 0 to 5

IKT-s és Web 2.0-s fogalmak publikus gondolattérképe

Ez a gondolattérkép a TANM-PPM-116 Modern eszközök a pedagógiában című kurzushoz készült. Készítette: Tóth Tamás, TOTEABT.ELTE Szakirodalom: ● Bedő Andrea–Schlotter Judit (2008): Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó, Budapest. ● Kárpáti Andrea, Molnár Gyöngyvér, Tóth Péter, Főző Attila László (szerk.): A 21. század iskolája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 2008. (letölthető: http://www.microsoft.com/hun/oktatas/default.mspx) ● Főző Attila László: A geocaching alkalmazása az oktatásban. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. szeptember ● Ollé János: A Wikipédia mint szótár. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2010. március ● Ollé János: Csiripelés az iskolában és azon kívül. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Papp-Danka Adrienn: A szájberdzsungel csapdái. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Komplex téma-és foglalkozástervek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. május ● Papp-Danka Adrienn–Magyari Gábor: Tetszik az új táblánk? Szavazzunk! - Az interaktív tábla és a szavazórendszerek használatának módszertani előnyei. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. június ● Tóth-Mózer Szilvia: Google megosztott prezentáció. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Tóth-Mózer Szilvia: Jog the web. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Tóth-Mózer Szilvia: Moly.hu. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. május ● Tóth-Mózer Szilvia: PBworks. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. szeptember ● Tóth-Mózer Szilvia: Prezi.com. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Tóth-Mózer Szilvia: Quizlet. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. szeptember ● Tóth-Mózer Szilvia: Slideshare.net. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Tóth-Mózer Szilvia: Virtuális osztályterem. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. május ● Tóth-Mózer Szilvia–Virányi Anita: A prezentáció módszertana. n: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Tóth-Mózer Szilvia: Issuu - Iskolaújság az interneten. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2012. február ● Virányi Anita: Prezentáció digitális tartalommal I. - Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Virányi Anita: Prezentáció digitális tartalommal II. - A Realika tananyagai In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Virányi Anita: Prezentáció digitális tartalommal III. - Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Virányi Anita: Prezentáció digitális tartalommal IV. - Nemzeti Digitális Adattár (NDA) In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Abonyi-Tóth Andor (2011): Bevezetés a Twitter használatába. ELTE IK. ● Falus Iván szerk. (2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ● Főző Attila László: Szinkrón és aszinkrón kommunikáció IKT alapú oktatási projektekben. Új Pedagógiai Szemle 2006/1. ● Hunya Márta–Dancsó Tünde–Tartsayné Németh Nóra (2006) Informatikai eszközök használata a tanítási órákon. Új Pedagógiai Szemle, 7-8, 163-177. ● Kelemen Rita (2007): A szavazóegység felhasználási lehetőségei az oktatásban. In: Komenczi Bertalan: Didactica Elektromagna ● Korom Erzsébet (szerk.): Kihívások a XXI. század iskolájában. TIT, Szeged. 125-142. ● Kőfalvi Tamás (2006): e-tanítás: Információs és kommunikációs technológiák felhasználása az oktatásban. Alapismeretek a tanári mesterségre készülők számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ● Merényi Ádám–Szabó Vince–Takács Attila (2006, szerk.): 101 ötlet innovatív tanárok részére. Jedlik Oktatási Stúdió, Microsoft, Budapest. ● Molnár Gyöngyvér (2007): Új ICT eszközök alkalmazása az iskolai gyakorlatban. In: Korom Erzsébet (szerk.): Kihívások a XXI. század iskolájában. TIT, Szeged. 2007. 101-124. ● Hunyady Györgyné–Nádasi Mária (2000): Pedagógiai tervezés. Comenius, Pécs.) ● Oktatás és Informatika. Iskolakultúra, XIV. évfolyam, 2004. december ● Oktatás-Informatika c. folyóirat (http://www.oktatas-informatika.hu/) ● Oktatás-Informatikai Konferenciasorozat tanulmánykötetei (http://issuu.com/elteppkoktinf/docs) ● Ollé János blog: http://blog.ollejanos.hu ● Tóth-Mózer Szilvia–Lévai Dóra: Az oktatási és nevelési folyamat kiterjesztése online közösségi felületekre (Hungarian Educational Research Journal I. évfolyam, 2011/1. szám) -------------------------------------------------- ePortfólió rendszer: https://eportfolio.elte.hu/ Tájékoztató füzet: http://bit.ly/xj6yNN ● Főző Attila László: eTwinning - Európai Diákprojektek. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2012. február ● Főző Attila László: Kiterjesztett valóság QR-kódokkal. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2012. február ● Habók Lilla: Egyetemes és magyar művészeti képadatbázisok. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. szeptember ● Habók Lilla: Könyvtárportál - egy közös könyvtári katalógus. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. szeptember ● Habók Lilla: RunKeeper – Mozduljunk együtt! In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2012. február ● Magyari Gábor: Tanári weblap a Google Sites segítségével In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Magyari Gábor: Virtuális természettudomány a Phet segítségével. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január ● Ollé János: Számítógép és internet az oktatásban. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2010. március ● Ollé János: A közösségi blog. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2010. május ● Ollé János: Kattintott kőkorszak? Számítógép az iskolában. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2010. május ● Ollé János: A digitális bevándorló pedagógus túlélőkészlete. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest, 2010. szeptember ● Ollé János: Közös könyvjelző és közös katalógus. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2010. szeptember ● Ollé János: Fogalomtérkép közös munkához. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2010. szeptember

29. LLL paradigma

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 29. LLL paradigma és a web 2.0 A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés LLL-(lifelong learning) élethosszig tartó tanulás A Lifelong learning”, azaz élethosszig tartó tanulás nem újkeletű fogalom. Már ókori gondolkodók, pl. a kínai Konfuciusz (Kr. e. 551-479) is megfogalmazta, hogy az állandó önművelődésre mindenkinek szüksége van. Hasonlóan vélekedett Comenius Amos János (1592-1670) „Panpaedia” című művében, amikor az oktatást egy egész életen át tartó folyamatnak fogta fel. (Harangi László: A „lifelong learning” paradigma és hatása a magyar közoktatásra http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=akademia-2002-Harangi-lifelong ) Az egész életen át tartó tanulás gondolata és szükségessége már a 70-es években megszületett (Paul Lengrand egy UNESCO konferencián elmondott jelentése alapján kapta a LLL megnevezést), de kiteljesedése csupán az ezredforduló végére esik. Ennek oka többek között az is, hogy mint arra Németh Balázs több munkájában is rámutat, a 70-es években döntően az oktatási rendszerrel kapcsolatos vitákban merült fel a fogalom és alapvetően mint „lifelong education”, azaz élethosszig tartó oktatás, ami azt jelenti, hogy az iskolarendszerű oktatás és a felnőttképzés fontossága került kiemelésre. Az 1990-es évektől jellemző, hogy a „folyamatosság” koncepciója már nem elsősorban a tanításra, hanem a tanulásra, annak folyamatosságára és eredményességére összpontosít. (Németh Balázs: A lifelong learning paradigma értelmezése http://www.pbkik.hu/download.php?id=7347 ) Az Európai Unió, hogy kifejezze ennek hangsúlyos szerepét, az 1996-os évet a lifelong learning évének nevezte ki, így az LLL-t első számú oktatási-képzési prioritásnak tekintették. Célként tűzték ki, hogy a társadalmi és gazdasági igényekhez igazodva Európa összes lakosa számára megadják a lehetőséget a tanulás új formájára. A koncepció az Európai Unióban a 2000-ben elkészült EURYDICE tanulmány (http://eacea.ec.europa.eu/eurydice/ressources/eurydice/pdf/017EN/001_preface_017EN.pdf ) hatására vált végleg paradigmává. A lifelong learning innentől kezdve foglalkoztatási, gazdasági-versenyképességi és esélyegyenlőségi célok eléréséhez kapcsolódó stratégiai paradigmává vált. Jelzésértékű, hogy az Európai Bizottság oktatási támogatási programjait a 2007-2013-as pénzügyi időszakban Lifelong Learning Program név alatt integrálva hirdette meg (http://eacea.ec.europa.eu/llp/index_en.php ). Az egész életen át tartó tanulás kora gyermekkortól a késő öregkorig tartó kognitív folyamat, amely magában foglalja az iskolai oktatást (formális), az öntevékeny, közművelődés jellegű tanulást (nonformális), valamint a családban, a munkahelyen és a társadalmi területeken végbemenő tanulást (informális) is. A program elindítóinak célja a tanulás lehetőségeinek kiszélesítése kortól, foglalkozástól és körülményektől függetlenül. Elearning programjaikkal és ösztöndíjakkal támogatják a tanulni vágyókat. Az 'egész életen át tartó tanulás 4 alappillére a következő: -tanulás a tudásért: műveltség; számolási készség; kritikus gondolkodás és általános tudásanyag -tanulás a cselekvésért: a szakmai sikerekhez kapcsolódó készségek elsajátítása, úgymint a számítástecnikai, vezetői és szakmai gyakorlat -az együttélés megtanulása: a mások iránti tisztelet értékének fejlesztése; szociális készségek elősegítése -a létezés megtanulása: a test, lélek és szellem fejlődése, beleértve a személyes felfedezést és kretaivitást, amely olvasás, sport, művészeti tevékenység és az Internet használata folyamán sajátítható el. A fenti célokat is támogatja a WEB 2.0, amely olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, melyek tartalmát a felhasználók közösen készítik és az információkat megosztják egymással. A ma felnövekvő generációnak, már szinte létszükséglet ez a tanulási forma. Az internetes oldalak segítségével nagyon gyorsan olyan információk birtokába juthatnak, amelyket a tankönyvek (könyvek,könyvek folyóiratok stb.)nem tartalmaznak. Ezek az információk lehetnek nagyon hasznosak,a tanulási folyamatot megsegítők, de sajnos lehetnek károsak is. A tanároknak leginkább ajánlható "webkettes" felület az E-Twinning. Eredetileg iskolai projektek számára készült 2OO5-ben, mára azonban a szakmai fejlődést szolgáló teljes értékű eszközzé vált, amelynek köszönhetően a tanárok és diákok úgy érezhetik, hogy valami megismételhetetlen részesei lehetnek, nevezhetjük ezt online otthonnak vagy -hivatalossabb kifejezéssel élve- az egész életen át tartó tanulást szolgáló online felületnek. Az E-Twinning elsősorban a kommunikációt és az együttműködést segíti elő -például a tanároknak lehetőségük van kapcsolatba lépni és kapcsolatot fenntartani más európai országokban tanuló vagy dolgozó diákkal vagy kollégával-, ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a tanárok olyan rendezvényeken is részt vehessenek (Szakmai Továbbképzési Műhelyek, konferenciák, kétoldalú találkozók), ahol valójában is találkozhatnak egymással. A portál 2OO9-ben megújult, és kísérleti jelleggel elindított néhány eTwinning csoportot is, melyek keretében a tanárok az iskolai projektekhez közvetlenül nem kötődő megbeszéléseken vehetnek részt. A tervek szerint ezek a csoportok a későbbiekben szervezettebb formában lehetőséget adnak majd az egész életen át tartó tanulás irányelveihez illeszkedő szakmai fejlődésre... A XXI. század társadalma az információs társadalom. Szinte létkérdés, hogy ki, milyen gyorsan és pontosan jut el egy információhoz. A hardver-és szoftvereszközök robbanásszerű fejlődése folyamatos fejlesztésre és tanulásra készteti az iskolákat és a pedagógus társadalmat is. Nem szabad ezt a fejlődést visszautasítanunk, hisz tanítványaink már ebben nőnek fel. Eddig úgy gondolták sokan a tanárok közül, hogy az ő szakukat nem érinti ez az oktatástechnológiai forradalom. Azonban mára már rá kellett jönniük, hogy nincs egyetlen olyan szakterület sem, amely megállíthatja a fejlődés hullámait. Tanulóink „látnak és hallanak”, benne élnek a digitális környezetben. A tudás megszerzése sem már csak az ifjúság „dolga”, az élethosszig tartó tanulás meghatározóvá vált. A WEB 2.0 szerepe az egész életen át tartó tanulásban == - A fenti célokat is támogatja a WEB 2.0, amely olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, melyek tartalmát a felhasználók közösen készítik és az információkat megosztják egymással. A ma felnövekvő generációnak, már szinte létszükséglet ez a tanulási forma. Az internetes oldalak segítségével nagyon gyorsan olyan információk birtokába juthatnak, amelyket a tankönyvek (könyvek,könyvek folyóiratok stb.)nem tartalmaznak. Ezek az információk lehetnek nagyon hasznosak,a tanulási folyamatot megsegítők, de sajnos lehetnek károsak is. - Az azonban vitathatatlan, hogy az internet rendkívüli távlatokat nyit az információszerzés és a tanulás területén. Ropolyi lászló fizikus, Az internet természete (2006)című könyvében azt irja,hogy a "hálópolgárság" alkalmas lehet rá, hogy változtasson a tudással és a tudománnyal kapcsolatos növekvő kiábránduláson. Abban is bizonyosak lehetünk, hogy a formális iskolai tanulás szerepe egyre csökken, a tanulás új formái vannak keletkezőben, és fokozatosan átalakul a formális és informális tannulás közötti viszony. - Néhány évvel ezelőtt még problémát okzott az információkra való pontos rákeresés, de időközben megjelent a Google, és más hatékony keresők,melyek teljesen átformálták az internetes adathalászat feltételeit. - Az kétségtelen, hogy az internetes információszerzés és feldolgozás tág teret biztosít az egyénnek, tanulónak és pedagógusnak egyaránt. Az internetes feladatok segítségével hozzá lehet segíteni a tanulókat, hogy megfigyeljék saját képességeiket, pontosabb képet kapjanak tudásukról. - Az online enciklopédia, a Wikipedia ([1]a közös tanulási folyamat közismert pédája. Szerkesztésében mindenki résztvehet, hozzájárulhat a tudás bővítéséhez. - Létrehozhatunk virtuális osztálytermeket ([2]), amelyen keresztül feladatokat adhatunk a gyerekeknek, tanulási segédanyagokat tölthetünk fel rá. A virtuális környezet lehetővé teszi, elősegíti az önálló információszerzést, annak feldolgozását, elsajátítását, és alkalmazását. A tagok közötti folyamatos kommunikáció és együttműködés közösségformáló hatása pedagógiai szempontból is fontos. Folyamatossá válhat a tapasztaltalatcsere, amely még hatékonyabbá teszi az ismeretelsajátítást. Érdemes megfontolni, mit is jelent egy mai ember életében a lifelong learning? Tapasztalatom és véleményem szerint a pedagógusoknak ez speciális feladatot ad. Nem a tudásanyagra kell koncentrálni, hanem a képességek fejlesztésére. Ehhez elengedhetetlen a készségfejlesztő tárgyak megerősítése az oktatás palettáján. Ezzel válnak képessé a gyerekek arra, hogy önállóan, helyüket megállva a világban, a majdani tartalmakanak megfeleljenek. Hiszen nyilvánvalóan nem tudunk olyan tudást adni a felnövekvő generációnak, amire szükségük lesz. Elképzelhető, hogy olyan területen fognak dolgozni 15-20 év múlva, amelyeket még elképzelni sem tudunk. A régi típusú tudásátadás - visszakérdezés nem életképes, változtatni kell a pedagógiai módszereken. nem a mennyiségre, hanem a minőségre kell ügyelni a ma korszerű tanárának. Az élethosszig tartó tanulás szerintem tanulóközpontú. Elképzelhető, hogy teljesen más területekre téved az ember, mert az élet úgy hozza. Az általános és középiskola általános műveltséggel foglalkozik és kompetenciákkal, addig a felnőtt életben nagyon fontos a gyors változásokra való reagálás, ki mennyire nyitott az újra. Az általános és középiskolának fontos szerepe, hogy megalapozza azt, hogy később akármerre tudjon nyitni az ember. Napjainkban, amikor nap, mint nap jelennek meg új felfedezések, szakmák fontos az ezekre való gyors reagálás helyzetfelismerés, hogy időben tudjunk és merjünk belevágni az újba. A számítógép tömeges elterjedésével iskolarendszeren kívül is az új programok, újabb verziók megjelenésével újra és újra tanuljuk az általunk használt programok, rendszerek használatát és ennek nem, hogy nincs vége, hanem egyre több új és új dolog van, amit meg kell tanulni, ahhoz, hogy talpon maradjunk. AZ LLL paradigma és a hátrányos helyzet Az esélyeket csökkentő tényezők a szegénység, az aluliskolázottság, a korszerűtlen szakmai képzettség, valamint az ezeket „keresztbe metsző” etnikai dimenzió problematikája megjelenik társadalmunkban is. Ezen hátrányos helyzetű tanulók iskolában tartása és felzárkóztatása nagyon fontos lenne ebből a szempontból is, hogy ne kerüljön reménytelen helyzetbe már alsós korában. Az iskolából kimaradt (vagy tovább nem tanuló) tanulók jellemzői a következőket mutatják: * Az iskolából kimaradt tanulók túlnyomó többsége kistelepüléseken vagy városias jellegű települések perifériáin, vagy a kevésbé értékes (lepusztult) városrészekben él. * Szüleik iskolai végzettsége – csekély kivételtől eltekintve – alacsony, többségük általános iskolával vagy (kevéssé piacképes) szakmai végzettséggel rendelkezik. * A szülők munkaerő-piaci pozíciói gyengék, ami azt jelenti, hogy közöttük – éppen az iskolai végzettség hiánya miatt – sokan munkanélküliek vagy legalábbis a munkanélküliségtől fenyegetett helyzetben vannak. * A szülők alacsony iskolázottsága, a tanulással kapcsolatos motiválatlansága, az inaktív státusz nem alkalmas arra, hogy a tanulók számára olyan tanulási környezetet biztosítson, amely a jelenben és jövőben tanulásra inspirálja őket. * Az iskolából kimaradt tanulók családjait éppen az elmondottak miatt a szegénység (is) sújtja, amely nem kedvez a további tanulmányok folytatásának. Az alábbi táblázat éppen arról tájékoztat, hogy a szegénység halmozódása az egyes háztartások esetében hogyan hat(hat) az iskolai tanulási törekvésekkel szemben. (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=eselynovelo-Mayer-I) Nagyon fontos még az óvodáskor és az azt megelőző időszak, amire eddig nem fordítottak kellő figyelmet. AZ óvodáztatásban nagy probléma a kistelepülések óvodáinak fenntarthatósága, a roma származású gyermekek óvodáztatásának kérdése (csak az iskola előtti évben kötelező) és a közel 5000 sajátos nevelési igényű gyermek óvodáztatása. Ezen problémák felvetnek financiális kérdéseket, megfelelő pedagógiai hátteret és képzettséget is. Paradigma: (görög, latin) Köznapi értelemben egy idószakban uralkodó elméleti modellvariáns. Az ún. paradigmaváltások a tudomány forradalmai. Forrás: Magyar Nagylexikon 14. kötet (Magyar Nagylexikon Kiadó Bp. 2002 Az UNESCO szinte létrejötte óta szervezi felnőttképzéssel kapcsolatos tematikus nemzetközi összejöveteleit és 1949 óta világkonferenciáit (a legutolsó, amely fontos szerepet játszott a LLL, azaz az élethosszig tartó tanulás koncepciójának paradigmává válásában, 1997-ben Hamburgban volt; a találkozó fő üzenete: „A felnőttoktatás kulcs a huszonegyedik századhoz”), működtetit adhoc bizottságait. Igen fontos lépés volt az ún. Faure-bizottság tevékenysége is (beszámolóját 1972-ben publikálta az UNESCO Learning to be címmel), amely nem csupán azt hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van a tanuláshoz, de megfogalmazta a tanuló társadalom eszméjét is,amelynek középpontjában az életét és személyiségét a tanulás révén szüntelenül gazdagító individuum áll, aki ugyanakkor közösségének is kreatív tagja. „Minden embernek olyan helyzetbe kell kerülnie, hogy egész életen át tanulhasson. Az élethossziglani oktatás eszméje a tanuló társadalom sarokköve. http://www.mszit.eu/dynamic/palcso_maria_-__a_lifelong_learning-paradigma_emberkepe.pdf Részvétel az élethosszig tartó tanulásban A KSH az európai uniós előírások szerinti, a munkaerő-piaci helyzetet vizsgáló lakossági felvétele, a munkaerő-felmérés(MEF) keretében 1997 óta gyűjt adatot a 15–74 éves népesség tanulási, továbbképzési aktivitásáról. A képzésben való részvételi arányok A KSH által készített felmérésben a 15 és 74 év közötti népességből összesen 1600 ezer fő vett részt valamilyen oktatában, képzésben, tehát minden ötödik személy. Némely tanulói csoportok lényegesebben nagyobb arányban vesznek részt a tanulásban. A résztvevők nagyobb hányada tartozik a fiatalabb korcsoportokba, mivel mivel az intézményi keretek között történő képzés korspecifikus. A nők és férfiak részvételi aránya korcsoportonként eltérő. Megfigyelhető, hogy az idősebb korosztályoknál az iskolai végzettség növekedésével egyenes arányban növekszik a tanulási kedv. Továbbá, szerepet játszik még a képzésben való részvételben a lakóhely és gazdasági aktivitás is. A nem és az életkor szerepe Mindkét nem esetében a tanulási tevékenységet folytatók 95%-a 55 évesnél fiatalabb volt, míg a fennmaradó 5% esetében is szinte kizárólag az informális tanulás volt jellemző. Összességében a képzésben részt vevők csaknem kétharmada iskolai rendszerű oktatásban (is) tanult, több mint 20%-a iskolarendszeren kívüli képzésben (is) részt vett, harmada informális tanulási tevékenységet (is) folytatott. A képzésben részt vevők között a nők összességében némileg többségben vannak (52%), de az életkor előrehaladtával módosulnak a részvételi arányokban a nemek szerinti különbségek. A férfiak oktatásban, képzésben való részvételére az jellemző, hogy a munkaerőpiacon legaktívabb 35–54 évesek részvételi aránya jóval alacsonyabb az átlagosnál, és aki képzi magát, az is inkább a kevésbé szervezett formákat részesíti előnyben. [3] A Lifelong learning "színterei" A Lifelong learninget sokan úgy értelmezik, hogy a közoktatással kezdődik, azonban bele kell gondolnunk abba, hogy az élethoszzig tartó tanulás értelmezése pontosan a színterek kiterjedt voltára utal, és nem mellesleg a tanulásra irányuló intrinzik motivációk már jóval a közoktatásban való részvétel előtt kialakulhatnak. Ezért tekinthetjük a családot az LLL első színterének, ugyanis itt kapjuk meg a tanuláshoz való hozzáállásunk első elemeit oly módon, hogy a szüleinktől sajátítjuk el a tanuláshoz való viszonyunk alapjait. ha tehát egy család sok időt fordít az önművelésre (pl. színházbajárás, olvasás stb.), akkor a gyermek ezt veszi alapul, mint mindennapi szokványos tevékenységet, és ezt későbbi életében is folytatni fogja. Ezután következik a bölcsőde, de manapság ez kimarad és máris az óvoda kerül az első helyre, mint olyan intézmény, amely már az LLL "törzsét" alkothatjuk. Láthatjuk, hogy az óvoda feladata azon képességek megalapozása és kidomborítása, amelyekre az iskolai munka során támaszkodnunk kell. Ha nem sajátítjuk el azokat a műveleteket, mint például rajzolás közben a kéz helyes tartása, akkor később problémáink lehetnek az írástanulással. Az ismeretek utáni kíváncsiság kielégítésére és szinten tartására kellene nagy gondot fordítani az általános iskolák alsó tagozatán, majd pedig az alapismeretek átadására a felső tagozaton. A kisgyerekek alapvetően érdeklődnek minden újdonság iránt és nagyon aktívak. Ezt kihasználva mindig újabb és újabb, izgalmas feladatokkal bővíteni az oktatást. A köziskolai oktatás az LLL kulcsa. Itt kell ugyanis olyan döntéseket hozni, főleg a diákoknak, amelyek meghatározzák későbbi részvételüket a Lifelong learningben. Azonban a jó döntésekhez, jó alap és nagymértékű támogatás kell. A támogatás nem csak lelkileg fontos, de szakmailag is. Meg kellene mutatni a fiataloknak, hogy milyen lehetőségeik vannak a továbbtanulásban. Bemutatni mik azok a szakmák, amelyekben kamatoztathatják egyéni képességeiket, ezzel megteremtve a bázist arra, hogy a jövőben autodidakta módon is fejlesszék magukat. Mindazonáltal a magyar iskolarendszer szelektivitása annyira nagy mértékű, hogy vannak olyan intézmények melyek zsákutcát jelentenek az LLL számára, ilyenek pl. a szakközépiskolák egy része. Ha sikerült az egész életen át tartó tanulás motivációját továbbra is fenntartani és nem lerombolni a közoktatás 12 éve alatt, és a fiatalok sikerrel jutnak be a felsőoktatás intézményeibe, és ott nem csak a "papír" megszerzése a cél, akkor olyan felnőttek kerülhetnek ki a nagybetűs életbe, akik magukban hordozzák az LLL " örök szikráját", amelyet szerencsés esetben semmi nem olt ki. Nem utolsó sorban a civil- és hobbitanulási tevékenységek azok, amelyek a felnőttnevelés hangsúlyos szereplői lehetnek, ha az állam megadná azokat a feltételek, amelyek vonzóvá tesznek egy-egy terepet, illetve költségeiben széles rétegek számára nyitottá válnának. Ezt úgy lehetne célszerűen megoldani, ha a tanári szférából átképzések útján szakképzett munkaerő végezné az irányítást. Továbbá az elfogadtatás és a kvalifikáció kérdésében is megoldást jelenthetne, ha ezen a színtéren releváns tudás lehetne szerezhető. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/LLL_paradigma_%C3%A9s_a_web_2.0” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. március 11., 16:35 * Ezt a lapot 1 155 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

3. címkézés

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 3. Címkézés A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Az informatikai szaknyelvből többek között a webkettes alkalmazásoknak köszönhetően beáramlott az internetes szókincs köznyelvi rétegeibe is a címke, címkézés (tag, tagging) szakkifejezés. A címkézés, eredeti angol nevén tagging, azt jelenti, hogy a felhasználók, vagy egy oldal szerkesztői az interneten való könnyebb tájékozódás érdekében különböző címkéket, tag-eket használnak így kulcsszavak használatával címkézik meg az internetre feltöltött fájlokat, vagy az ott megjelent tartalmakat. Az informatikában például egy adatbázis elemeit szokták címkézni, vagyis különböző metainformációkkal, kiegészítő adatokkal ellátni. A címkézés lehetővé teszi, hogy fogalmakat több szempontból egyszerre osztályozzunk. A hagyományos, kategóriákon alapuló osztályozási rendszerekben az osztályozni kívánt dolgokat fő kategóriákra osztják, ezeket kategóriákra, és így tovább. Minden dolog egyszerre csak egy kategóriában lehet. A címkézés esetén a felhasználó a dologhoz hozzárendel egy vagy több címkét, ez bárkinek, bármilyen (akár egy másik címkének ellentmondó) címke fölrakását lehetővé teszi ugyanarra a dologra. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Social bookmarking * 2 Egy kis nyelvészet * 3 Címkézés: az internet modern katalógusa * 4 Címkézésben kiemelkedő Weboldalak * 5 Forrás * 6 Tag galaxy - mire jók a címkék? * 7 Folkszonómia és a címkézés o 7.1 Előnyei o 7.2 Hátránya + 7.2.1 források: * 8 'Címkézés a mindennapokban' * 9 'Címkézés a társadalomban' [szerkesztés] Social bookmarking Lefordítva annyit tesz, mint közösségi jelölő, ám maradjunk inkább az angol kifejezésnél. Ha már unjuk, hogy kedvenc honlapjainkat egy mappában tároljuk a böngészőnkben, akkor keressük fel a webcímek gyűjtésében világszerte népszerű honlapot, a del.icious.com-ot. Itt regisztráció után egyszerűen kirakjuk az oldal ikonját a böngészőnkbe, és ha legközelebb egy új oldalt szeretnénk a könyvjelzőink közé felvenni, azt egy egyszerű kattintással megtehetjük. Rákattintunk az ikonra, ami kihoz egy űrlapot. Ezt kedvünk szerint kitölthetjük, felcímkézhetjük, emlékeztetőt is írhatunk az egyes oldalakhoz. Fontos újítást hoz a tanításban is, hiszen nem az lesz a fontos, hogy ki hozza az információt, hanem az, hogy hol lehet utánanézni és hozzáférni. Segít a diákoknak (és a tanároknak is) rendszerezni a bibliográfiát, a háttéranyagot. A címkézésnek lehet szerepe a diákélet más területein is. Például ha fényképeket készítenek a tanulók osztálykirándulásokon, iskolai rendezvényeken, azt is nevezhetjük közösségicsoport-alakulásnak. De hogy jön ehhez a címke? A webkettes alkalmazásokban, így például egy képmegosztó webhelyen a diákok megcímkézhetik a fotókat, és olyan adatokat tehetnek a képhez, hogy például hol, mikor készült, kinek mennyire tetszik, mit ábrázol stb. Ezáltal jobban megismerhetik egymást, egymás véleményét, hobbiját, szorosabb kapcsolat alakulhat ki közöttük. Figyelni kell a címkékre, hiszen bárki elláthatja címkékkel a tartalmakat. Olyanok is címkézhetnek, akik az adott témában laikusak, kevéssé jártasak, így figyelmesnek kell lenni. [szerkesztés] Egy kis nyelvészet Az informatikai szaknyelv idegen eredetű szavaira jellemző, hogy nem vagy csak késéssel fordítjuk le őket. A tagnek is van köznyelvi magyar változata, a már említett címke, amely már a címkefelhő összetételben is gyakori. A címkefelhő egy csokorba gyűjtve megjeleníti a weboldal címkéinek (a tageknek) egy csoportját, például a legnépszerűbbeket. A magyar szövegkörnyezetben az angol forma is népszerű, divatos, ám az angol tag 'címke' véletlenül tökéletesen egybeesik a magyar tag 'egy társaság, csapat része' főnévvel. A tag szóalakhoz könnyen lehet igeképzőt illeszteni, ám van egy probléma: az angol tag írásmódú szóalak kiejtése inkább a [teg] formához hasonlít (tehát magas hangrendű), ezért szóban az igei formát [teggelés] alakban ejtjük (magas hangrendű toldalékkal), ám csak szóbeli jelenség, egyelőre angolosan írjuk le (tagging) vagy a honosított címkézés alakot használjuk Bódi 2010:193-194. [szerkesztés] Címkézés: az internet modern katalógusa A címkézés egyre népszerűbb az internetezők körében, segíti a tájékozódást az interneten közzétett tartalmak között. Egy amerikai kutatás (Pew Internet and American Life Project) szerint az internetezők 28%-a címkézett már fel internetes tartalmat. A címkézés (tagging) lényege, hogy a felhasználók rövid kulcsszavak segítségével írják le a feltöltött tartalmakat, fájlokat, mely megkönnyíti a kategorizálást, az internetre feltöltött tartalmak közötti eligazodást. [szerkesztés] Címkézésben kiemelkedő Weboldalak A két legnagyobb weboldal, amely a címkézés használatában kiemelkedik, a Flickr fotómegosztó, valamint a del.icio.us linktár. Ezeken az oldalakon a felhasználók egymás anyagait böngészhetik, amiben fontos szerepet játszik a címkék alkalmazása. A címkézés elterjedését elősegíti, hogy a különböző webes szolgáltatások egyértelműen felkínálják ezt a lehetőséget a felhasználóknak. [szerkesztés] Forrás Bódi Zoltán: Infoszótár. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 2010. 193-194. [1] [2] [3] http://www.origo.hu/techbazis/internet/20070201terjed.html [szerkesztés] Tag galaxy - mire jók a címkék? Írta: Prievara Tibor A 'Tag Galaxy' egy nagyon izgalmas - és gyönyörűen kivitelezett – kezdeményezés, ahol a ’címkés’ keresést és a találatok szűkítését tanulhatjuk meg. Gyakorlatilag a 'címkézés' lényegét, és fogalmát tanítja meg úgy, hogy a címkéket bolygóként mutatja be. A címkék alapján a Flickr.com képmegosztó képei között kereshetünk http://tanarblog.hu/component/content/article/253-tag-galaxy-mire-jok-a-cimkek. [szerkesztés] Folkszonómia és a címkézés A szó eredete Thomas Vander Wal „tagging that works” kifejezésére vezethető vissza. Ő úgy képzelte el az ideális címkézést (tagging), mint amely visszakereshetővé teszi a címkéző felhasználói profilját is, azonban ennél még lényegesebbnek látta, hogy a címkézés a felhasználók ítéletei alapján szülessen meg, ne pedig a programozók vagy automata címkézőrendszerek alapján. Ezért hívta a folkszonómián alapuló címkézést olyannak, „amely működik”. A folkszonómia célja az információ visszakeresésének biztosítása, amelyet kollaboratív munka során törekszenek elérni a felhasználók. Ezáltal a növekvő információtömegben könnyebbé válik a keresés és a böngészés – mintegy megosztott szótárként működik a rendszer. Jellegzetessége a nyílt és szabadon szerkeszthető címkék (tagek) használata (tagelés) az egyes tartalomelemek vagy tartalomelemek komplexumainak kategorizálására. Felhasználási területe a weboldalak, online fényképek, linkek esetében optimális. [szerkesztés] Előnyei * A taxonómiához képest nem rendszerezett, egyszerűbb. A felhasználóknak nem kell átvenniük és megtanulniuk a hierarchikus rendszer gondolkodását, hogy eredményesen, gyorsabban keressenek. Így talán közelebb áll az ember nem lineráris gondolkodásához mint a taxonómia. * Gyorsan, dinamikusan változtatható. * inf.visszakeresésben releváns találatok vannak. Olyan emberek készítették a tageket, akik feltöltik az adott képet, ismerik a sajátosságait (azonban kérdés, hogy mennyire egyezik a kifejezéskészlete más emberekével). [szerkesztés] Hátránya Nem szabályozott formailag a szókészlete: nem szűrik/különböztetik meg a többjelentésű szavakat, szinonimákat, valamint az egyes és többes számot. [szerkesztés] források: http://ktnye.akti.hu/index.php/Folkszon%C3%B3mia http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/8-networkstudies/76-szemantikus-web-taxonomia-es-folkszonomia [szerkesztés] 'Címkézés a mindennapokban' Telefonon vagy e-mailen történt egyeztetés után lehetőség van a termékek vidékre való eljuttatására futárszolgálattal! Szépen 'felcímkézik' a csomagokat. Egy szép címke figyelemfelkeltő, eléri a célját, célba ér a csomag. Ha a postás rosszul olvassa el a címkén szereplő nevet és a címet, elkeveredhet egy-egy fontos küldemény. A jó 'címkének' tehát fontos szerepe van a mindennapkban is! 'Címkézés' mint diákmunka is nagyon népszerű. Gyakran előfordul, hogy a diákok leveleket, borítékokat, papírokat 'címéznek' fel pl. egy irodai munkán belül. A címkéknek minden esetben tisztán láthatónak, olvashatónak és a hirdetésektől elkülönültnek kell lenniük. Élelmiszer csomagolási cimkék :Az élelmiszereken általában fel kell tüntetni: az élelmiszer nevét, a termelő vagy az EU-n belüli forgalmazásért felelős cég vagy személy nevét és címét, az alkotórészek listáját csökkenő sorrendben, a lejárati időt, raktározási és tárolási utasításokat, és a termék súlyát is. A legtöbb európai terméket és szolgáltatást címkékkel látják el. A címke a termékről vagy a szolgáltatásról az információk egész sorát közölheti a fogyasztóval.(forrás:http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod1/-Cimkezes-.html) [szerkesztés] 'Címkézés a társadalomban' A címkézésnek két fő célja van: 1) Megfelelő információk nyújtása, amely alapján a fogyasztó felelősen dönthet és tisztában lesz a biztonsági előírásokkal. A címke rendszerint megadja a csomag mennyiségét/méretét, a termék jellemzőit és összetevőit (a biztonságra vonatkozó információkat stb.). A megadott információk köre termékekként változhat. 2) A termelők közötti tisztességes verseny elősegítése. A tisztességes verseny érdekében a fogyasztókat el kell látni olyan információkkal, amelyek alapján könnyen. (forrás:http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod1/-Cimkezes-.html) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/C%C3%ADmk%C3%A9z%C3%A9s” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 22., 19:17 * Ezt a lapot 626 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

9. digitális lábnyom

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 9. Digitális lábnyom: a digitális lábnyom kifejezés talán arra utalhat, hogy internethasználat közben nyomot hagyunk az internetes adatbázisokban, adatokban A http://oktinf.elte.hu/wiki oldalon a 'Digitális lábnyom' kifejezésre rákeresre az alábbi oldal található (de az oldalon levő 3 linkre kattintva 'A kiszolgáló nem található' hibaüzenet olvasható): Digitális lábnyom A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés 84WG84 , [url=http://sszjcxcowelj.com/]sszjcxcowelj[/url], [link=http://iabsqtqaxspc.com/]iabsqtqaxspc[/link], http://uhftodyuevvl.com/ A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Digit%C3%A1lis_l%C3%A1bnyom” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2012. március 15., 22:58 * Ezt a lapot 534 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

11. digitális tananyag

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 11. Digitális tananyag A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 1. Bevezetés * 2 2. Mit nevezünk digitális tananyagnak? * 3 3. A digitális tananyagok változásának története * 4 4. A digitális tananyagok típusai * 5 5.1. Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT): * 6 5.2. Smart notebook program (interaktív táblához) * 7 5.3. Képernyőrögzítő programok * 8 5.4 Digitális szépirodalmi és sajtótermékek [szerkesztés] 1. Bevezetés A digitális tananyag nem más, mint a hagyományos értelemben vett tananyag digitalizált változata. Egyszerű példával élve, egy történelemkönyvben szereplő anyagrészt a diákok a számítógépen is elérhetnek digitális tananyag formájában. A digitális tananyagok nagyon sok lehetőséget kínálnak a diákok és a tanárok számára is. Technikai feltételeket tekintve ha elérhető az iskolában számítógép, interaktív tábla, vagy egy projektor, máris használható az osztályteremben. Segítségével érdekesebbé, színesebbé lehet tenni a tanórát. Mivel a mostani diákok már digitális bennszülötteknek számítanak ([1]), számukra az információfeldolgozást segíti, ha IKT-s eszközöket használunk tanításunk során, hiszen többségük életében a számítógép használat kiskoruk óta természetes rutin. Digitális tananyagok egyik gyűjteménye ingyenesen hozzáférhető a Sulinet Digitális Tudásbázison ([2]), tantárgyakra lebontva, és azon belül is évfolyamok, tananyagrészek szerint rendszerezve. Forrás:[3] [szerkesztés] 2. Mit nevezünk digitális tananyagnak? A "digitális tananyag" fogalmát általánosságban nehéz definiálni, mivel az oktatástechnológia legdinamikusabban fejlődő területe. Legegyszerűbb megközelítésben digitális tananyag lehet minden elektronikus, ma már szinte kizárólag digitális, formátumban tárolt és elérhető szellemi alkotás, amely alkalmas valamilyen tudás, információ átadására, közvetítésére. [szerkesztés] 3. A digitális tananyagok változásának története Az első generációs digitalizált tartalmak közé sorolható a beszkennelt tankönyv, és minden audiovizuális információhordozó, amelyet digitalizáltak (pl.: olyan tananyagépítő elemek, mint egy-egy szemléltető diasorozat, oktatófilm, digitális mozgókép, digitális tartalmak). A második generációs digitális tankönyvek alapvető tulajdonsága, hogy eleve digitális író-, és szerkesztőeszközökkel készülnek, vagy átszerkesztik kimondottan számítógépes felhasználásra. Főbb jellemzői: a hagyományos tankönyvszerkesztési modell követése, multimédiás elemek, képek és animációk használata, az interaktivitás lehetősége (tesztek, elágazások formájában), általában módszertani leírás is tartozik hozzájuk. Ezek a tankönyvek általában a nyomtatott formában megjelenő könyvek tartalmával teljes mértékig megegyeznek, viszont a keretrendszer további lehetőségeket biztosít a tananyag feldolgozásához. A harmadik generációs digitális tankönyvek, taneszközök körébe sorolhatjuk azokat a kimondottan oktatási céllal készült, tantervekhez és pedagógiai programokhoz illeszkedő digitális tartalmakat - akár on-line, akár off-line módon érhetők el - amelyek: strukturált, önálló tananyagként elsajátíthatók; módszertani és tanulási útmutatóval vannak ellátva; interaktívak, vagyis a résztvevő aktív cselekvése szükséges a tanulási folyamathoz; a multimédia elemeket funkcionálisan, beépítve alkalmazzák; a tényanyag-nyújtás, a gyakorlás, az ellenőrzés és az értékelés folyamat-vezérelt. Forrás: [4] [szerkesztés] 4. A digitális tananyagok típusai A digitális tananyag sokféle lehet: web-tankönyvek ([5]), feladatgyűjtemények, digitális térképek, a tanár által az interaktív táblához elkészített feladatok stb. Az internetről is megrendelhető web-tankönyvek és a feladatgyűjtemények minden tantárgyból az iskolában tanított tananyagokat is tartalmazzák, csak sokkal színesebb, élvezhetőbb és sokszor kibővített formában. Segítségükkel a tanulók - általános- és középiskolások - otthon is feldolgozhatják a kívánt anyagrészt. Ha földrajzról vagy történelemről van szó, a digitális térképek és atlaszok könnyebbé tehetik a tanulást, különösen a vizuális típusú tanulók számára. A digitális tananyagok célok szerinti csoportosítása: Ismeretátadás: szöveges, képes, hangos tudástartalmakat bemutató, kevés interaktív elemet tartalmazó megoldások (pl.: e-könyv, digitális szótár, digitális lexikon) Oktatás: több interaktív elemet tartalmazó, pedagógiai elveken és ezekből eredeztető módszereken alapuló tudáselsajátítást segítő eszközök (digitális tananyag-egység, digitális oktató játék, digitális tananyag mint alkotó, demonstráló, értékelő eszköz és információforrás). Oktatási környezetek: pl.: kommunikációs platform oktatási célra, osztott munkaterület, integrált távoktatási keretrendszer, oktatásszervezési eszköz Gyakorlás és értékelés: egy tudásanyag bevésésére, alkalmazására és számon kérésére használható oktatóeszközök (pl: digitális feladatbank, digitális feladatkészítő és gyakorló környezet, adaptív képességfelmérő és vizsgakörnyezet, digitális portfoliókészítő környezet) Egyéni tanulás eszközei Integrált oktatási rendszerek Tanulásszervezés, iskolai élet és kommunikáció (pl.: iskolai menedzsment rendszer, digitális napló, beléptető rendszer) Forrás: [http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=2&ved=0CCUQFjAB&url=http%3A%2F%2Fedutech.elte.hu%2Fmultiped%2Fszst_06%2Fszst_06.ppt&rct=j&q=digit%C3%A1lis%20tananyagok%20t%C3%ADpusai&ei=CejKTfH0J8nUsgazl6WdAw&usg=AFQjCNHezpJB7LSOigpvx2Qf0zU_Zr0wtg&sig2=T-gqFzI387y-sbITyLIXCA&cad=rja ] Több tankönyvkiadó is foglalkozik már digitális tananyagokkal: Nemzeti Tankönyvkiadó http://www.ntk.hu/flipbook/2010_IKT_katalogus/index_blue.html Mozaik Kiadó http://www.mozalearn.hu/index.php?domain=mozaweb&cmd=mainpage [szerkesztés] 5.1. Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT): Leírás: A Sulinet Digitális Tudásbázis komplex tanítási, tananyag-szervezési és tanulást segítő rendszer: az egyes műveltségi területeket (iskolatípustól függetlenül) az általános és középiskolai évfolyamokon teljes egészében lefedő elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelési eszköz (Learning Content Management System, LCMS) kombinációja, valamint magában foglalja a korszerű digitális pedagógiai módszerek alkalmazására kialakított Virtuális Tanulási Környezetet, a VTK-t (Virtual Learning Environment, VLE), amely a hagyományos tanulási és tanítási megoldások lehetőségeit digitális eszközökkel egészíti ki. Mit tud? A helyi tantervekben megfogalmazott tananyagstruktúrához kínál digitális tananyagelemeket. A rendszer tartalmaz tanmeneteket, tanítási és konkrét felhasználási útmutatókat, tananyagokat és újrahasznosítható tananyagelemeket a pedagógusok és a tanulók számára. Az egyes műveltségi területekhez tartozó tananyagok tartalma elemekre bontva jelenik meg a rendszerben, amely a NAT és a kerettantervek követelményeinek megfelelő tananyagegységekbe rendezett struktúrában, azaz egy műveltségi terület egy tantárgyának adott évfolyamra vonatkozó elektronikus törzsanyagába rendezve érhető el az adatbázisban. Az SDT a kompetenciafejlesztés területén is úttörő megoldásokat kínál. A kulcskompetenciák beépítése a közoktatásba a NAT 2007-es megfogalmazásában öltött testet (202/2007. kormányrendelet). Az anyanyelvi kompetencia mellett a kulcskompetenciák között szerepel a „digitális kompetencia” és a „tanulás tanulása” elsajátításának igénye is. A digitális tartalomfejlesztés és az infokommunikációs technológiák használatának megjelenése, megjelenítése a hazai közoktatásban a fenti kompetenciafejlesztési igény természetes következménye, egyben a mindennapi élet informatikai alapúvá válásának és a globális világháló kiépülésének az eredménye. Forrás: [6] Az SDT célrendszere: Az SDT létrehozásának célja egy olyan virtuális tanulási környezet (VLE) kialakítása, amely fórumot biztosít az e-learning alapú közoktatási, szakképzési,tanárképzési és tanár-továbbképzési tartalmaknak, ezáltal elősegítve az oktatási rendszer megújulását és az információs társadalomnak való megfelelését. SDT általános célkitűzései közé tartozik: a tananyagfejlesztés decntralizálása, a partnerek széles körű bevonása a programba, intenzív részvétel az európai szabványrendszerek kiépítésén, pedagógus-továbbképzések inditása, koordinálása szakmai és technikai háttér biztosítása a pedagógusoknak a programhoz csatlakozáshoz Az SDT nagy előnye, hogy egy olyan teljes tananyag-adatbázis, amely tetszőlegesen testre szabható és fejleszthető. Ebből adódik, hogy az SDT nemcsak tananyagelem-tároloként működik, hanem egy olyan keretrendszerrel kerül publikálásra, amellyel szemben támasztott legfontosabb követelmények a következők: a tartalmak széles körben elfogadottak legyenek, a tartalmak fejlesztésében minél több pedagógus vegyen részt, az adatbázi ne legyen "zárt", vagyis tananyagelemei szabadon továbbfejleszthetőek legyenek, az egyes elemek szabadon mozgathatóak legyenek, kielégítve ezáltal legkülönbözőnn tanulási, tanítási stratégiákat is, az oktatási szoftvereknek és az internetes eszközökre vonatkozó európai minőség-ellenőrző rendszerek elvárásainak megfeleljen, a benne lévő tananyagelemek, tananyagegységek megfeleljenek az e-learning-keretrendszerek nemzetközi szabványainak, így keretrendszerekbe illeszthetőek legyenek. SDT tananyagelmek lehetnek: egy definició, egy tétel, egy bizonyítás, fogalommagyarázat, egy grafika, (fény)kép, a média és interaktív elemek magyarázata, egy hangzó anyag, egy animáció, egy térkép, egy videoklip, egy életrajz, egy író/költő munkássága egy-egy korszak bemutatása, egy történelmi esemény leírása, egy földrajzi helyszín leírása, egy irodalmi mű (elemzése külön tananyagelem), egy tananyagelemhez kapcsolódó linkgyűjtemény, egy tananyagegységhez tartozó gyakorló feladat, egy tananyagegységhez tartozó ellenőrző feladat. Az összefoglaló a következő szakirodalom alapján készült: Kőfalvi Tamás: e-tamítás Információs és kommunikációs technológiák felhasználása az oktatásban Alapismeretek a tanári mesterségre készülők számára, Nemzeti Tankönyvkadó, Budapest, 2006 p.106-115. További információk és letöltés: [7] [szerkesztés] 5.2. Smart notebook program (interaktív táblához) Leírás: A Smart notebook szoftver ([8]) felhasználásával a pedagógusok változatossá és interaktívvá tehetik az órákat. Ehhez persze szükséges egy interaktív tábla is, ami sajnos még nem található meg minden iskolában. Véleményem szerint remek eszköz a tanításhoz, a pedagógusnak teret ad kreatív és izgalmas feladatok megszerkesztéséhez. A diákok szívesen dolgoznak az így készült digitális tananyagelemekkel, mert használata szórakoztató és a megszokottól eltérő számukra. Különleges motiváló erejét érdemes kihasználnia minden pedagógusnak, de ügyelni kell arra, hogy ne váljon megszokottá a túlzott használattól. Másik fontos szabály, amit érdemes észben tartani, hogy az interaktív tábla nem csodafegyver, ha nem megfelelően integrálja a tanár a tanórájába, használata feleslegessé válik. Felhasználásának módszertana még friss, de már most nagyon sok jó ötlet látott napvilágot vele kapcsolatban. Sokan nem tudják a valódi képességeit kihasználni és csupán kivetítőnek használják, remélem hamarosan ez megváltozik és minden pedagógus képes lesz digitális tananyagokat eredményesen és gördülékenyen használni az óráján. Mit tud? Az Smart Notebook szoftverhez számos kiegészítő szoftver letölthető. Többek között nyelvtanárok számára is különösen jól használhatóak az interaktív táblás, ezek elkészítéséhez pedig sok-sok szoftverre bukkanhatnak különböző internetes tananyagbázisokon. A telepített szoftverek segítségével könnyen össze lehet állítani játékos, zenés, kreatív feladatokat nyelvtanulóknak, bármilyen szinten. További információk és letöltés: [9] Forrás: www.tanarblog.hu/tananyagbazis/angol-nyelv [szerkesztés] 5.3. Képernyőrögzítő programok Készíthetünk képernyőrögzítéssel (angolul screen video capture) is digitális tananyagot. Ehhez először az internetről le kell töltenünk egy programot. Több ilyen program is létezik, általában angol nyelvűek. (Például [10] vagy [11]) Ennek segítségével felvehetjük a képernyőn történő mozgásokat, és ha szeretnénk alá is mondhatjuk a magyarázatokat. Így például, egy-egy fontos tanóráról, vagy óra részletről készíthetünk videofelvételt, amit később is meg lehet nézni, illetve a hiányzók is megtekinthetik. Az egyik program használatához segítségképpen egy videó is készült: [12]. --AbriAnett 2011. május 6., 21:07 (CEST) [szerkesztés] 5.4 Digitális szépirodalmi és sajtótermékek Digitális tankönyvenként használhatóak a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) [13] tárolt szépirodalmi alkotások is. A MEK keretein belül gyűjtik a Weben elérhető elektronikus időszaki kiadványokat is az Elektronikus Periodika Adatbázisban (EPA) [14], és új tanagyok készítéséhez nagy segítséget jelent a Magyar Digitális Képkönyvtár [15]. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Digit%C3%A1lis_tananyag” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 31., 15:19 * Ezt a lapot 1 445 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

12. eBook

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 12. EBook A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Az eBook fogalma * 2 Az eBook olvasása * 3 Az eBook formátumai * 4 Az eBook mint hardver * 5 A hagyományos könyv és az eBook egymásba alakíthatósága * 6 Elektronikus könyvtárak * 7 eBook vagy hagyományos könyv? * 8 Egy kis eBook történelem [szerkesztés] Az eBook fogalma Mi az az eBook? Johannes Gutenberg találmányával széles körben elérhetővé tette a nyomtatott könyveket, bár a könyvnyomtatást évszázadokkal előtte a kínaiak találták fel, mégis neki sikerült az olcsó tömegtermelést elsőként megvalósítani. Az e-book, e-könyv, azaz az elektronikus könyv nem a szó, hagyományos értelmében vett könyv. Nem papírra nyomtatják, elektronikusan terjesztik, és képernyőn olvassák. Köznapi fogalma kettős. Egyfelől speciális célszámítógépet, hardvert jelent, a rajta megjeleníthető szöveggel együtt, amely vizuálisan és kezelhetőség szempontjából könyv benyomását kelti. Másfelől az interneten, ill. számítógépen olvasható hosszabb, egységes és szerkesztett, összefüggő, döntően verbális szöveg. Vegyes dokumentum, vannak benne más típusú információk is (képek, hanginformációk, ábrák, táblázatok, diagrammok) Kifejezés:e-book Szinonimák: ebook, eBook, electronic book, elektronikus könyv Jelentés: Az elektronikus vagyis digitális megfelelője egy hagyományos, nyomtatott könyvnek. Előnyei a helytakarékosság és az egyszerű sokszorosítás, illetve továbbítás. Hátrányai közt az esetleg látásromlás mellet talán a különféle hardware és software fejlődés következtében esetlegesen fellépő inkompatibilitás a legjelentősebb. Számtalan file formátumban és tárolási formában lehet egy e-book az egészen egyszerű PDF-től a speciálisabb PRC vagy DJVU formátumokig. Forrás: http://itszotar.hu/?q=524 [szerkesztés] Az eBook olvasása Az olvasáshoz célberendezéseket alkottak: célszámítógépek (Kindl, Sony Reader, Koobe, Hanlin eReader, Cybook, iLiad, stb.), személyi számítógép és annak változatai ( laptop, tablet, pocket, stb.), okos telefonok. Az elektronikus könyv, különbözik a hagyományos nyomtatott könyvektől, szövegektől, bizonyos szempontból más elektronikus dokumentumoktól is (offline oktatóanyagoktól, online folyóiratoktól, a honlapok szövegeitől). Esetében hangsúlyos a szövegek elektronikus előállítása, tárolása, forgalmazása, tartalmi jellemzői, és terjedelme.. [szerkesztés] Az eBook formátumai Az e-könyvek formátumait két csoportra lehet osztani: platformfüggetlenekre és platformfüggőekre. Leggyakoribb formátumok: (txt, doc, pdf, HTML, futtatható fájlok (exe, jar), lit, azw, pdb, prc vagy mobi,opf, arg), Az e-book fogalma valójában az óta terjedt el, mióta a digitális tartalmak az internet segítségével letölthetővé váltak. A PDF formátumú könyvek az ingyenes Acrobat Reader, e-book Reader, Adobe Reader segítségével olvashatók. Akinek nincs ilyen programja, az letöltheti a www.adobe.com webhelyről is. Az e-könyveket a szerzők vagy önállóan, vagy e-könyvtárakban publikálják. Az e-könyvtárakban az ingyenes könyvek esetén általában nemcsak a letöltés, hanem a publikálás is teljesen ingyenes. Előny Hátrány .txt kis méret, szinte bármilyen szoftverrerel haználható nincs formázás, nem látványos .doc word-alkalmazás, formázható, tartalmazhat képet, hipertext-elemet program szükséges hozzá .pdf formázható, tartalmazhat képet, hipertext-elemet program szükséges hozzá, nem szerkeszthető .exe/.jar az olvasó "mindent készen kaphat" köthető használata regisztrációhoz .HTML formázható, tartalmazhat képet, hipertext-emelet, számos alkalmazással megnyitható [szerkesztés] Az eBook mint hardver Az e-könyv egy olvasóbarát eszköz, kijelzője speciális ún. e-ink technológiával készül. Legfontosabb tulajdonsága, csak képváltáskor igényel áramot, nem igényel háttérvilágítást, rendkívül alacsony a fogyasztása. Könnyű, átlagos könyv méretű, beépített memóriával rendelkezik, és memóriakártyával tovább bővíthető. Fejlett hangfunkciókkal rendelkezik, PC-hez USB-n keresztül csatlakoztatható. Papíralapú könyvektől eltérő tulajdonságai miatt olvasása egészen új élményt jelent, a könyv felhasználásának új területeit, módját jelenti (pl. hivatkozások alkalmazása, szövegen belüli kereshetőség lehetősége, dokumentumokba épített multimédiás objektumok, stb.) [szerkesztés] A hagyományos könyv és az eBook egymásba alakíthatósága A hagyományos könyvek formai és tartalmi veszteség nélkül átalakíthatók digitális változatukká. Az elektronikus könyvek nyomtatásra történő átdolgozása csak részben lehetséges, az e-dokumentumok tartalmazhatnak olyan állományokat (animációk, hangok, stb.), melyek megjelenítése nyomtatott változatban nem lehetséges. [szerkesztés] Elektronikus könyvtárak Magyarország legjelentősebb elektronikus könyvtára az Országos Széchenyi Könyvtár által létrehozott Magyar Elektronikus Könyvtár. Az ingyenesen letölthető e-könyvek két jelentős gyűjtőportálja a www.ekonyvcentrum.hu és a www.ekonyvtar.hu .Több ezer elektronikus könyv tölthető le vagy tekinthető meg ingyenesen a Könyv-e.hu Elektronikus Könyvtárban. És, hogy mi lesz a nyomtatott könyvekkel? Még sokáig ott lesznek a könyvesboltok polcain, az olvasók kezében. Meddig? Senki nem tudja a választ. http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbc/0/29262/1 http://www.mediakutató.hu/cikk/.../01.htm/ http://www.aposztrof.hu/.../79-e-book-vagy-hagy... További jelentős ekönyv lelőhelyek: http://ekonyvcentrum.hu/ http://pim.hu/object.d8f182da-fdfa-45ba-914f-2688ce822346.ivy (Digitális Irodalmi Akadémia) http://www.konyv-e.hu/ http://www.interkonyv.hu/ http://ebookz.hu/ http://e-book.lapozz.hu/ Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/E-k%C3%B6nyv [szerkesztés] eBook vagy hagyományos könyv? Az eBook megjelenése óta folyamatos vihart kavar irodalmi és kereskedelmi berkekben is. Számtalan cikk jelent meg, amelyben egymás mellé állítják a hagyományos könyvet és az eBookot, összehaonlítva őket, párhuzamot vagy ellentéteket húzva a kettő között. Érdekes megnézni az eBook jelenségét magyar vonatkoztatásban is. A Nyelv és Tudomány című ismeretterjesztő portálon megjelent egy cikk alapján a magyarokat még nem érte el teljes mértékben ez az új hullám. A tavalyi könyvfesztiválon jelentek meg először az eBook-ot forgalmazó cégek, de ők még mindig elenyésző számot tesznek ki a hagyományos, papíralapú könyvek piacához képest. Az egyik eBook forgalmazó igazgatója elmondása szerint a könyvszakma hatalmas változások előtt áll, hiszen pár éven belül itt is elterjednek és népszerűvé válnak majd ezek az elektronikus olvasók, megváltoztatva ezáltal az olvasói szokásokat. Ez rossz hír a könyvkiadóknak, mivel az ő szerepük is változás előtt áll. Az igazgató azt is elmondta, hogy ha a kiadók nem ismerik be, hogy az eBook forradalmat fog csinálni pár éven belül, akkor annak következménye az illegális letöltések számának megnövekedése lehet, vagy pedig az, hogy a magyar kiadók is külföldi multicégek hatása alá kerülne (pl. Google, Amazon). Egy könyvkiadó igazgatója még azt is hozzátette, hogy az eBook mellettszól még az is, hogy sokkal olcsóbb a hagyományos könyveknél. Habár az eBook jövője még nem biztos az országban, az idei könyvfesztiválon mindenesetre már megjelent egy könyv Kerekes Páltól E-book kalauz - Az elektronikus könyv kisenciklopédiája címmel, amely összefoglalja az eBook legfontosabb tudnivalóit, előnyeit, hátrányait és hasznos tanácsokat is ad használatát illetően. Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/minimalis-a-magyarok-erdeklodese-az-e-konyvek-irant [szerkesztés] Egy kis eBook történelem A leghamarabbi egyetemes eBookok 1971-ben a Project Guttenberg között találhatók. 2009 augusztusától több, mint 2 millió eBook érhető el letöltésre. Előnye a papír alapú könyvekkel szemben, hogy a "nyomtatása" sosem állhat le és kis helyen több ezer könyvet tudunk magunknál hordozni, a határt a memória kapacitása szabja meg. Nagy előnye, hogy az eBook honlapokon lehetőségünk van bizonyos könyveket a saját nyelvünkre lefordíttatni, ami azért előnyös, mert lehet, hogy nyomtatott kiadás még nem is létezik a könyvből az anyanyelvünkön. Készüléktől függően, az eBook kevés fénynél vagy teljes sötétségben is jól olvasható. A fejlettebb eBookok már arra is alkalmasak, hogy az adott könyvet felolvassák hangosan, tehát alkalmasak olyan gyengénlátók vagy vakok számára is. Olyan készülékek, amelyek E Inket használnak, a megszokott könyv kinézetét tudják imitálni, mindeközben igen kevés energiát használnak fel. Ugyan az eBook reader drága, de rengeteg ingyenesen letölthető eBook van a neten. Az eBookok nyomtatása a hozzá illő on-demand nyomtatóval olcsóbb a megszokott papíralapú könyvekétől. Hátrányai közé tartozik, hogy nem minden papír alapú könyvnek van eBook változata, másrészről egy könyvet be lehet csomagolni és ajándékként adni. Továbbá az eBook nem adja meg azt az érést, amit a könyvek fogása és lapozása ad olvasás közben. Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/E-book A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/EBook” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 14., 15:24 * Ezt a lapot 461 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

7. digitális írástudás

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 7. Digitális írástudás A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Bevezetés * 2 Digitális írástudás * 3 Digitális írástudás - napjaink pedagógiája * 4 A felnőttek digitális írás- és idegennyelv-tudása * 5 EU-s alapkompetencia * 6 Funkcionális analfabéta * 7 Magyarországi vonatkozások * 8 Tanfolyamok o 8.1 Számítástechnikai alapismeretek o 8.2 Az internet és a világháló o 8.3 A hatékony munkavégzést segítő programok o 8.4 A számítógépes biztonság és az adatvédelem o 8.5 Mindennapok a digitális korban * 9 Mégis használjuk?! * 10 Lásd még * 11 Külső hivatkozások o 11.1 Magyar nyelvű o 11.2 Idegen nyelvű [szerkesztés] Bevezetés A számítógépes technológiák és az internet meghatározó szerepének következtében korunk írástudásának hatóköre kiszélesedett, az információk megszerzése, megértése és felhasználása érdekében a korábbinál komplexebb készségekre van szükségünk. A 2005-ös EUROSTAT adatai alapján az Európai Unió tagországainak internet és számítógép-használatának gyakorisága szerint Magyarország lakosainak 57%-a sohasem használt még számítógépet (EU átlag: 34%), 66%-a pedig nem használja túl gyakran az Internet-et (EU átlag: 57%)! Tehát géphasználatban közel fele olyan jók vagyunk csak, mint az átlag. Ennek látszólag ellentmond, hogy az Internet használatában csak 10%-os az eltérés, köszönhető mindez annak, hogy a mai iskolások döntő hányada heti, sőt napi gyakorisággal "lóg a neten", bizonyítékok erre például a közösségi portálok által naplózott bejegyzések is, melyek döntp hányada iskolaidőre datálódik. Forrás: http://www.mteszoktatas.hu/03rendezvenyek/271107ecdl1127/Dig_Lit_20071127.ppt A számítógépek térhódításával együtt a digitális írásbeliség, a digitális írástudás szerepe is egyre nagyobb szerepet kap. Ennek hiánya mind a munkáltatók, mind a nemzetgazdaságok számára súlyos anyagi hátrányokat jelent: hazánkban évente mintegy 295 milliárd forint veszteséget okoz az a tény, hogy a számítógéppel dolgozó munkavállalók többsége nem rendelkezik megfelelő számítógépfelhasználói ismeretekkel. Egy munkavállaló hetente 2 óra 51 percet tölt el a számítógéppel kapcsolatos problémák megoldásával. Forrás: http://www.ecdl.hu/index.php?cim=opensajto&f=2008/20080307_ivsz.htm [szerkesztés] Digitális írástudás A digitális írástudás több típusú műveltség egysége, segítségével fogjuk fel, értjük meg és hozzuk létre a nyomtatott és az elektronikus média termékeit. Az értő olvasáson alapul, feltételezi a könyvtárak használatát, a keresési stratégiák alkalmazását, a számítógépek, az információs és kommunikációs technika hatékony használatát. Forrás: http://www.tani-tani.info/101_koltay A számítógépes és az információs írástudás folyamatosan jelen van a szakirodalomban. Ezen belül a számítógépes írástudás nagyobb számban fordul elő. Az információs írástudás az 1980-as években kis számban fordult elő, majd jelentősen nőtt a 90-es években. A média-írástudás terminus használata a 90-es évek vége felé jelentősen felfutott, és ekkor jelent meg a hálózati és a digitális írástudás fogalma. Maga az írástudás fogalma viszonylagos és különböző időszakokban mást és mást jelentett. Jelentése mindig is viszonylagos volt, hiszen korlátozódhat a nyomdatermékek egyszerű megfejtésére, de magába foglalhatja a nyomtatott szó kulturális feltételrendszerének, etikai normáinak és esztétikai értékeinek tudatos és kritikus ismeretét is. Természete tehát mindig is kettős volt. Egyrészt jelentette az egyszerű írni és olvasni tudást, másrészt magába foglalta ezeken túl terjedő készségeket, mindenekelőtt az értő és a megértésre törekvő olvasást. Sokan ezért inkább egyfajta kontinuumnak tekintik. Egyik végén betűkombinációk reprodukálásának a képessége áll, a másik végén a logikus gondolkodás, a magasrendű logikai készségek, az érvelés és az okfejtés áll. A közelmúltban írástudás alatt az írott anyagokból nyert információ hasznosításának képességét értik. Ez többféleképpen is megfogalmazódik. Így kimondják azt, hogy az írástudás az olvasás és írást alapkészségein kívül a megértés és a sikeres tevékenység általános képessége. Érthetjük alatta a társadalmi túléléshez szükséges információkhoz való kapcsolódás megteremtését lehetővé tevő készségeket. Más megfogalmazásban azt tudhatjuk meg, hogy az írástudás magában foglalja a figyelmes hallgatás, a beszélés, az olvasás, az írás és a kritikus gondolkodás, valamint a számolás készségeit, továbbá azt a kulturális ismeretet, amely ahhoz szükséges, hogy a nyelvet megfelelő módon ismerjük fel és használjuk különböző társadalmi helyzetekben. A 21. század idején már az óvodás, sőt már bölcsődei évek végén elkezdődhet a számítógépekkel és elektronikus eszközökkel való ismerkedés. Például internetes játékok használata a kis gyermekek között is egyre inkább terjed. A folyamat a néhány évvel ezelőtt jól ismert kakaóbiztos számítógépekkel már elindult és alsó tagozatban is kötelezővé tette a NAT az informatika oktatását. Ennek a tananyagnak a kidolgozását karolták fel az Országos Közoktatási Intézet Gyermekinformatika Szakmai Műhelyének pedagógusai. Az infokommunikációs ismeretek megalapozása a munka szerint számítógép nélkül indul és csoportos játékokkal igyekszik fejleszteni a gyermekek vizuális felfogását, probléma felismerési-, megoldási-, és kezelési képességeit. Segít a kommunikációs képesség, a figyelem, a kreativitás, a koncentráció javításában. A gyermekek logikus gondolkodását jelentős mértékben elősegíti. A gyermekeknek legelőször az új információkat kell felismerni, majd ezután felhasználni más területen. Ehhez nincs szükség számítógépre, de egyben nélkülözhetetlen a felnőttkori információhasználathoz. Az alábbi linken számos gyermekeket fejlesztő játékot találhatunk a fent említett intézet munkatársaitól. Forrás: http://www.ofi.hu/tudastar/korosne-mikis-marta/jatsszunk-informatikat Az infokommunikációs társadalomban a legfontosabb érték az információ lett. A legmodernebb eszközök használata nélkül lehetetlen lépést tartani az információ szerzési versenyben. A fejlődés folyamatos, tehát állandó tanulásra van szükség. A leszakadók rétegéhez elsősorban az idősek (60 év felettiek), az alacsony iskolai végzettségűek, a fizikai munkát végzők, valamint a kistelepüléseken élők tartoznak.Fontos az oktatási rendszer áthidaló szerepe az iskolákban a diákok, függetlenül a család anyagi helyzetétől, gyakorlatilag egyenlő eséllyel férnek hozzá a számítógéphez és az internet szolgáltatásaihoz. Forrás: http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a075.pdf A digitális írástudás alapvető tudást és képességet feltételez, ami szükséges ahhoz, hogy értsük és használni tudjuk a különféle számítástechnikai és internetes eszközöket. Néhány a legfontosabbak közül: * számítógép * okostelefon * szövegszerkesztő * elektronikus levelezés * közösségi oldalak * elektronikus kereskedelem * biztonság és adatvédelem [szerkesztés] Digitális írástudás - napjaink pedagógiája Miért van szüksége a tanárnak digitális írástudásra, digitális műveltségre? Nagyon fontos, hogy felkeltsük a tanulók figyelmét, és tudjuk fenntartani az érdeklődést, mert akkor sokkal hatékonyabbá válik a tanulás. Ha sikerül felkelteni az érdeklődésüket, akkor „kíváncsian” fogják majd várni az újabb és újabb anyagrészeket.Az érdeklődést fel lehet kelteni animációkkal, képekkel, videókkal és a különböző színek használatával is. Az interaktív multimédia rendszerek alkalmasak arra, hogy segítségükkel a hatékony tudás megszerzéséhez szükséges feltételeket megteremtsük. Lehetséges a tanulási környezet változatos és inspiráló kialakításának elősegítése, a szituatív tanulás feltételrendszerének biztosítása. A programok interaktivitása a tanulók sokirányú tevékenységét teszi lehetővé, ez kitágítja a tanulási stratégiák és a tanulás során szerezhető tapasztalatok lehetőségét (Komenczi B. 1997). A tanulás hatékonyságának növelése érdekében az oktatóprogram többféle módon nyújtson segítséget. A multimédiás tananyagok különböző módon adhatnak támogatást a felhasználónak. Alkalmazhatunk fogalommagyarázatokat, akár a szövegbe építve pl. felugró ablakokkal, vagy hiperlinkekkel utalva a további részletes ismeretekre, vagy állandóan elérhető szószedetekkel segíthetjük az új fogalmak és szabályok megértését. Forrás: documents/hun/learning/books/21.szazad.pdf - 3.1.5.3 fejezet Az információ – akár szükségünk van rá, akár nem; akár igényeljük, akár nem – egyre gyakrabban ott van mindennapjainkban, agresszív formában terjesztik. Ahhoz, hogy információs környezetünk összetett kihívásaival meg tudjunk birkózni, az írástudás átfogó és újfajta formáit kell behoznunk az oktatásba. Miért fontos ez? Többek között azért, mert a tömegkommunikációból és az internetről származó információkról sokszor nehéz eldöntenünk, hogy valódiak, hitelesek, érvényesek és hasznosíthatók-e? Ennek megítélése közel sem olyan magától értetődő, mint a nyomtatott információforrások világában. Kérdés az is, hogy hatékonyan keressük-e őket, és azt találjuk-e meg, amit valójában szeretnénk, amire szükségünk van. Nem lehetünk ugyanis biztosak abban, hogy akik tömegesen keresnek információkat az interneten, azok tudják is, hogyan kell ezt tenniük. Az írástudás fogalma korlátozódhat az írott szövegek egyszerű megfejtésére, de jelentheti a nyomtatott szó kulturális feltételrendszerének, etikai normáinak és esztétikai értékeinek tudatos és kritikus ismeretét is. Jelenti az egyszerű írni és olvasni tudást, másrészt magába foglalja az ezeken túl terjedő készségeket, mindenekelőtt az értő és a megértésre törekvő olvasást. Éppen ezért korunk írástudását nemcsak írástudás(ok)nak, hanem műveltségnek is nevezhetjük, melynek kezdete a betűkombinációk reprodukálásának képessége, egy magasabb fokát pedig a logikus gondolkodás, a magasrendű logikai készségek, az érvelés és az okfejtés képezi. Az olvasás és írás alapkészségein kívül a megértés és a sikeres tevékenység általános képessége is a körébe tartozhat, sőt érthetjük alatta a társadalmi túléléshez szükséges információkhoz történő hozzájutást biztosító készségeket is. Közismert, hogy szorosan kapcsolódik hozzá a funkcionális írástudás kérdése, amelyen legtöbbször az alapvető információk elolvasásának és megértésének képességét értjük. Az írástudás szinte minden típusának megítélésében problémát jelent, hogy mérhető-e pontosan ez a képesség, és létezik-e ellentéteként, az írástudatlanság. Kérdés az is, hogy stigmatizál-e, ha valakiről megállapítjuk, hogy írástudatlan? A legtöbb kérdés azzal kapcsolatban merül fel, hogy az írástudatlanság (vagy a funkcionális írástudatlanság) „orvosolható-e” jól körülhatárolt eszközökkel. A számítógépes technológiák és különösen az internet meghatározó szerepénél fogva korunk írástudásának hatóköre kiszélesedett, egyaránt kötődve a technológiákhoz és a kultúrához. Ennek megfelelően beszélhetünk digitális írástudásról, melynek tág fogalma összeköti a különböző műveltség vagy írástudás szókapcsolattal jelölt fogalmakat. Ilyen a hasznos információk megkeresését középpontba állító információs műveltség, a médiaműveltség. Segítségével úgy sajátíthatjuk el a nyomtatott és az elektronikus média termékeinek dekódolást, hogy jelentéseket tudjunk felfogni és létrehozni egy olyan kultúrában, melyet az erőteljes képek, szavak és hangok jellemeznek. A digitális írástudás több típusú műveltséget fog át, a funkcionális írástudás keretébe illesztve az írást, az olvasást és a számolást. Magába foglalja az értő olvasást, a megszerzett információk kritikus kezelését. Ennek az új írástudásnak a részét képezik a könyvtárak használatának, a keresési stratégiák alkalmazásának készségei, az információforrások és a talált információ értékelésével, kritikus kezelésével kapcsolatos készségek – ideértve a tömegkommunikációs eszközök közvetítette információk – kezelését, azaz a már említett média-írástudást. Természetesen ennek a tudásnak fontos alkotóelemét jelentik a számítógépekhez köthető készségek és képességek, az információs és kommunikációs technika (IKT) hatékony használata. Azonban nem korlátozódik csupán ezekre. Ez utóbbi azért is különösen kiemelendő, mert idehaza a digitális írástudás gyakran kapja azt a leszűkítő értelmezést, amely csak az IKT használatáról kíván tudomást venni. A digitális írástudás esetében környezetünk összetettsége folytán nemcsak készségek elsajátíttatásáról van szó, hanem megértésről, értelmezésről és kontextusok megismeréséről, felismeréséről is. A digitális írástudás ezért ad intellektuális keretet a felismerés, a megértés, a kritikus értékelés és a gondolkodás számára. A tudatosság, a beállítódások és képességek olyan együttese, amely lehetővé teszi, hogy megfelelően használjuk a digitális eszközöket és intézményeket a digitális források azonosítására, elérésére, kezelésére, integrálására, értékelésére és szintetizálására. Ezen túl segíti az új tudás és a média-megnyilvánulások létrehozását, a másokkal történő kommunikációnkat, illetve azt, hogy reflektáljunk erre a folyamatra. Mindezt specifikus élethelyzetek kontextusában tesszük annak érdekében, hogy konstruktív társadalmi tevékenységek váljanak lehetővé. Korunkban fontos, hogy megpróbáljuk megválaszolni az alábbi kérdéseket: * Miként fogják megváltoztatni életünket az új technológiák? * Ki fér hozzá a digitális technológiákhoz? * Hogyan alakíthatjuk át az oktatási és tanulási módokat a hagyományos környezetekben úgy, hogy alkalmazkodjanak az új, digitálisan továbbfejlesztett tanulási környezetekhez? * Milyen képességeket és készségeket kell elsajátítaniuk a digitális írástudás területén a tanulóknak ahhoz, hogy írástudó állampolgárokként éljenek és boldoguljanak napjainak világában? A digitális írástudás és az új tanuláskultúra nagyjából egyazon pedagógiai elvek mentén formálódtak. Bár nem kizárólagosan, de kötődnek a konstruktivista elvekhez, sőt legmarkánsabban a Paulo Freire által képviselt felszabadítás pedagógiájához, hiszen a digitális műveltség elterjesztése végső soron annak hat ellene, hogy az információt meghatározott személyek, csoportok, érdekszférák sajátítsák ki. Ez érvényes az elnyomott országokban élők körén kívül is, ráadásul a kritikai attitűd a digitális írástudásnak is fontos alkotóeleme. Fontossá válik az információ közösségi dimenziója is. A tág értelemben vett szövegek ugyanis közösségekben jönnek létre, mivel az információ létrehozása, terjesztése és használata társadalmi folyamatokba és kulturális szituációkba ágyazódik. Korunk írástudásainak tagabb kontextusát az adja meg, hogy globalizálódó világunknak olyan állampolgárokra lenne szüksége, akik rendelkeznek az írástudás készségeivel, az információs műveltséggel, akik sokat olvasnak, tisztán látnak és gondolkodnak, tájékozott emberként kérdeznek. Megkérdőjelezik a szaktekintélyek, de a saját maguk állításait is. Ugyanakkor az ilyen kritikai szemlélet szélesebb körű elterjedése ellene hat mindaz, amit Web 2.0 gyűjtőnéven emlegetünk: többek között a közösségi hálózatok, a blogok, a fájlmegosztók (kép- és videó-megosztók) portálok széles körű használata és növekvő népszerűsége. A Web 2.0-ről gyakran hangoztatják, hogy az információk megosztása és a részvétel a célja. A részvétel és a tartalom önálló létrehozása azonban sokkal inkább újabb szavak tömegének hozzáadása az amúgy is viharos méretekben növekvő információáradathoz, mintsem valódi üzenetek kommunikálása. Ráadásul ezek a tartalmak szinte alig kapnak figyelmet, hiszen korunkban éppen ebből van a legkevesebb. Nem véletlen, hogy a befektetők, a reklámozók is minden eszközzel törekszenek a figyelem felkeltésére. Az információk megosztásának jelszava mögött valójában az húzódik meg, hogy a hirdetők az egyre növekvő aktivitást támogatják a fájlmegosztó és közösségi oldalakon, mert ez segíti legjobban, hogy pontosan célzott marketing kommunikációjukkal elérjék azokat a felhasználókat, akik várhatóan a leginkább elfogadják ezt a marketinget. A Web 2.0-vel kapcsolatos propaganda azt sugallja, hogy vele valami újat kaptunk. A valóság azonban az, hogy nem annyira az újdonság a lényeg, hanem az, hogy folyamatosan arra sarkalljanak, hogy vásároljunk, mert a tavalyi, a tegnapi már divatjamúlt, ezért új termékekre van szükségünk. Ebből a célból gerjesztenek aggodalmat a fogyasztókban, nehogy lemaradjanak valami újról, és tartsanak lépést az internetes technológia fejlődésével. A Web 2.0 azzal is szolgálja a szórakoztatóipart, hogy vágyat kelt, örömet szerez könnyen használható alkalmazásaival. E mellett arra épít, hogy az emberek köztudomásúan szeretnek ott lenni, ahol mások vannak, és szeretik azt tenni, amit mások tesznek, ezért készek a kompromisszumokra. Miért érdekes mindez az iskola számára? Ha egyetértünk azzal, hogy minden tanuló más és más információfeldolgozó rendszereket használ, és a tanítás egyik célja éppen az, hogy hozzájáruljon e rendszerek kisebb vagy nagyobb mértékű átalakításához, akkor a kritikai gondolkodást magában hordozó digitális írástudás jó irányba „tereli” a tanulót. Ellene hat annak, hogy tanulóink személetét elsősorban a globalizált világ értékrendje alakítsa. Helyette egy, a valódi értékekre építő, konstruktív világ eszméjét segíti a középpontba állítani úgy, hogy közben nem zárkózik el a modern információtechnológia vívmányaitól. [szerkesztés] A felnőttek digitális írás- és idegennyelv-tudása A legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint a magyar felnőtt lakosság 37,7 százaléka használ számítógépet. A számítógépet használók közel 70,8 százaléka általában rendszeresen használja a gépet, további közel 30 százalék néha-néha ül a gép elé. A számítógépet használók csak 46,6 százalékának van otthon internet hozzáférése, 63,1 százalékuk a munkahelyén rendelkezik ezzel, barátnál, ismerősnél közel harmaduk tudna internetezni, teleházat mindössze 12,2 százalék használhatna, egyéb helyen 12,9 százaléknak van internetezési lehetősége. Az internetezési gyakoriságot tekintve a skála két végpontján találunk nagyobb arányt: a számítógépet használók közel 20 százaléka soha nem használja az internetet, ezzel szemben a rendszeresen, minden nap internetezők aránya közel 30 százalék és a hetente néhányszor internethez ülők is közel 20 százalékot képviselnek. Minél fiatalabb, illetve minél magasabb végzettségű valaki, annál inkább használja a számítógépet. Forrás: https://www.nive.hu/konyvtar/content/edoc/files/07_lannert.pdf [szerkesztés] EU-s alapkompetencia Az Európai Unió a digitális írástudást gyakorlatilag mindenki számára elérendő alapkompetenciává nyilvánította, amikor 2002-ben az „Európai oktatási és képzési rendszerek feladatai követő vizsgálatának részletezett programja” című dokumentumban a nyolc kulcskompetencia között megnevezte az „Információs és kommunikációs technológiai készségek és a technológiák alkalmazását” A dokumentum kiemeli, hogy az alapkompetenciákat mindenki számára elérhetővé kell tenni: a kevéssé érdeklődők, a speciális szükségletekkel rendelkezők, az iskolaelhagyók és a felnőttképzésben résztvevők számára is. (Work programme on the follow-up of the objectives of education and training systems in Europe.) Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/general_framework/c11086_en.htm Ez egyben már munkaerőpiaci és esélyéegyenlőségi kérdéseket is felvet. A digitális írástudás az oktatáspolitikai és fejlesztési dokumentumokban azóta gyakran digitális kompetencia néven jelenik meg. Többek között a Nemzeti Alaptantervben is (202/2007. (VII. 31.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról). [szerkesztés] Funkcionális analfabéta A modern világban a "funkcionális analfabéta" definíciója változóban van. Már nem csak azt az embert tekintjük annak, aki nem tud értelmezni egy használati utasítást, egy nyomtatványt, hanem aki nem beszél idegen nyelven és nem ért az informatikai eszközök használatához. Információs társadalmunkban sajnos már az óvodákban is megjelentek a számítógépek. Pedig a gyerekek egyre több otthonban is azt látják, hogy nagyobb testvéreik, szüleik sokat ülnek a gép előtt. Biztos, hogy vacsorázni is az msn-en keresztül kell kihívni gyermekünket? [szerkesztés] Magyarországi vonatkozások A magyarországi lakosok digitális írástudásának szintje kiemelkedõ fontosságú, azt is mondhatjuk, hogy ez egy új viszonyítási pont a fejlett országokhoz hasonlítva. Magyarország az Európai Unió 25 tagállamához viszonyítva az egyik legrosszabbul teljesítõ ország ezen a területen, bár az utóbbi években javult a helyzet. Egy 2001-es magyarországi felmérés eredményei röviden a következő képet festik társadalmunkról: • a magyar háztartások 22%-a rendelkezik személyi számítógéppel, ám ezen belül is csupán 27%-uk használja az internetet • az internethasználat jellemző színetre a munkahely (diákoknál természetesen az iskola, esetleg a Könyvtár), csupán kisebb részben beszélhetünk otthoni felhasználókról • az internet használata a tanulók között a legmagasabb, közép- vagy felsőoktatásban résztvevő tanulók ¾-e használja az internetet • munkahelyi internethasználat esetén főként levelezésre, munkával kapcsolatos böngészésre használják • az internetet nem használók legtöbbször az alábbi okokat nevezték meg: számítógép hiánya, érdeklődés hiánya, drága az internetezés, nem ért hozzá • arra a kérdésre, hogy tervezik-e az internet bevezetését a következő 12 hónapon belül, a válaszadók mindösszesen 2%-a adott igenlő választ és 90%-uk nemlegest • az otthoni internethozzáférés/használat egyik legerősebb bejósló faktora a szocio-ökonómiai státusz volt • ez a hatás a gyermekek körében nem volt ilyen jelentős, ez sugallja már az oktatási intézmények szerepét és hatását • a társadalmon belüli „élenjárók” a fiatalok, szellemi munkát végzők illetve a felsőfokú végzettségűek, míg a „leszakadók” a 60 év felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek, a fizikai munkát végzők, valamint a kistelepülésen élők (pozitív korreláció a település mérete és az internet elterjedése között) • az elzárkózók nem anyagi alapú indokai között szerepelt a személyes adatok biztonságának megkérdőjelezése is. Forrás: http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a075.pdf A 2001-es felmérés óta rengeteget változott a helyzet hazánkban. Már egy 4 évvel későbbi Eurostat felmérés szerint is a hazai lakosság 32%-a használt már számítógépet. A magyar foglalkoztatottak 51%-a használja a komputert munkájához. Ezek persze még mindig nem „versenyképes” adatok, ezért konkrétabb célok fogalmazódtak meg: a digitális írástudás minél szélesebb körű terjesztése, informatikai ismeretek mélyítése. Ennek megkönnyítése érdekében a Microsoft létrehozott egy online és off-line oktatórendszert, az ún. Digital Literacy-t (http://www.microsoft.com/digitalliteracy), mely 2007 júliusa óta magyarul is elérhető. Online verziója egyszerre teszi olcsóvá és mindenki számára elérhetővé az információt. Bár a tanfolyam mindenkinek szól, mégis elsődleges célközönsége között szerepelnek a munkanélküliek, inaktívak, szakmával nem rebdelkezők, esetleg szakmai ismereteik elavultak, illetve a foglalkoztatás szempontjából hátrányos térségek munkavállalói. [szerkesztés] Tanfolyamok A tanfolyam 5 nagy témakört tekint át, melyek a következők: [szerkesztés] Számítástechnikai alapismeretek * Bevezetés * Szakkifejezések * A számítógép működése és funkciói * Operációs rendszerek * Karrierlehetőségek [szerkesztés] Az internet és a világháló * Az internet * A világháló * Kommunikáció az interneten [szerkesztés] A hatékony munkavégzést segítő programok * Programok leggyakoribb funkciói és parancsai * Szövegszerkesztés * Táblázatkezelés * Bemutatókészítő programok * Adatbázisok [szerkesztés] A számítógépes biztonság és az adatvédelem * Áttekintés * A gép és az adatok védelme * A biztonsági fenyegetésekkel szembeni védelem otthon * Bizotnság megőrzése/frissítések * Erkölcsi vonatkozások [szerkesztés] Mindennapok a digitális korban * Modern digitális világ * Digitális hangkezelés * Digitális videofelvételek * Digitális fényképezés * Karrierlehetőségek A tanfolyam elvégzése után kitölthető a digitális írástudásunkat mérő vizsgateszt, melynek kitöltése 30 – 60 percet vesz igénybe és 30 kérdésből áll. A teszt kitöltése után a kitöltő egy tanulási tervet kap, mely a tanfolyam azon leckéire hivatkozik, amelyeket a kitöltőnek át kell ismételnie ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy ismeretei ezen a területen teljesek. Ha pontszáma eléri a vizsgakövetelményt, lehetőséget kap a személyre szóló digitális írástudási bizonyítvány kinyomtatására. Aki egy kicsit képbe szeretné magát helyezni a digitális írástudással és az IKT (információs-kommunikációs technológia) eszközök alapszintű kezelésével kapcsolatban, nekik különböző tanfolyamokat is lehet találni az interneten. Ezek a tanfolyamok 8 főbb témakört ölelnek fel - hozzávetőlegesen 30-45 óra alatt elsajátíthatók - melyek: • grafikus programok használata; • mappák, fájlok, dokumentumok, képek, hanganyagok készítése, másolása, törlése, átnevezése, áthelyezése; • alapvető szövegszerkesztési ismeretek, úgy mint karakter-, bekezdés-formázás, felsorolás, számozás, helyesírás-ellenőrzés, mentés különböző formátumokba, nyomtatás; • táblázatkezelő alapszintű használata, cellák, munkalapok használata, formázása, képletek, függvények beszúrása, diagram készítés; • perezentációkészítés, diák, bemutatók készítése, animációk, áttűnések beállítása; • internet-használat szabályai, kezelése, NETikett, hypertext, böngészőprogram beállításai; • e-mail kliensek használata; • keresés az interneten, tematikus, és kulcsszavas keresők használata. Forrás: http://www.extranet.sk/selected.php?2-4-0 A Gyermekesély Nemzeti Program megteremtette a lehetőséget, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek és felnőttek digitális írástudását fejlessze. Ezen projekt keretében távfelügyeletet biztosítottak, IKT-s terem használatára volt lehetőség, és az oktatási távmunka is biztosítottá vált néhány érdeklődő számára. Sajnos azonban mai rohanó digitális világban a nagy többség nem tudja segítség nélkül intézni az ügyeit. Megteremtették a lehetőséget arra, hogy 1-1 napra hazavigyenek a programban részt vevő gyerekek egy digitális fényképezőgépet. Az ezekkel készült képeket a résztvevők megszerkeszthették, feltették különböző közösségi portálokra. De volt köztük olyan is, aki annyira megszerette a technikában rejlő lehetőségeket, hogy a későbbiekben is azzal szeretne foglalkozni. Forrás: http://kozossegiinternetezok.network.hu/blog/kozossegi_internetezok_klub_hirei/digitalis-irastudas-terjesztok A Gazdasági Operatív program keretében a 2007-et következő hat évben 20 milliárd forintot költöttekenek el, hogy a ritkán lakott településeket is szélessávú infrastruktúrával lássák el. Emellett a két régebben működő mobiltelefontáraságot a második generációs licencek megújítása fejében arra kötelezik, hogy további 20-20 milliárd forintot költsenek el a ritkán lakott települések mobilszélessávú szolgáltatásának kiépítésére. Forrás: http://computerworld.hu/harc-digitalis-irastudatlansag-ellen.html [szerkesztés] Mégis használjuk?! Érdekes dolog, hogy nem is hinnénk, de a nagyfokú digitális analfabétizmus ellenére is szinte mindenki használja a digitális technológiákat. Gondoljunk csak arra, hogy felhívja a nagymama a kisunokáját mobiltelefonon, esetleg skype-on beszélgetnek, olvassa a különböző politikai műsorok SMS-falát, sőt még SMS-t is küld rá néha, amit elég nagy számú közösség elolvashat; megnézzük a televízióban az időjárásjelentést (amihez valljuk be őszintén hatalmas informatikai-digitális háttér szükségeltetik); bevásárolunk az egyik üzletben, esetleg Interneten keresztül rendelünk a web áruházakból, (sőt az üzletek vezetősége szintén InterNet-en keresztül fog árut rendelni); nagyon sok család on-line munkában egészíti ki havi rendszeres keresetét... [szerkesztés] Lásd még * Digitális állampolgár * Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók * Digitális esélyegyenlőség * Digitális szakadék * Interaktív tábla * LLL paradigma * Virtuális tanulási környezet * Web 1.0 - web 2.0 - web 3.0 [szerkesztés] Külső hivatkozások [szerkesztés] Magyar nyelvű * A lakosság fele digitális analfabéta * Digitális írástudási tananyag * Digitális Esélyegyenlőség az IT-Business Club terítékén * Ingyenes eszközök és oktatóanyagok * Koltay Tibor: Digitális írástudás - Web 2.0 - pedagógia * Bawden, David:Információs és digitális írástudás * Digitális írástudás - interjú Drajkó Lászlóval * Szakadékot hozott létre az információs társadalom [szerkesztés] Idegen nyelvű * Connecting the Digital Dots: Literacy of the 21st Century * Digital literacy * What a 21st Century Teacher Should Know? * What do you do on the internet? * Digital Writing Across the Curriculum - A TLT Group Resource A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Digit%C3%A1lis_%C3%ADr%C3%A1stud%C3%A1s” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 17., 21:22 * Ezt a lapot 1 660 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

5. digitális bennszülöttek

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 5. Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A nemzedékeket tanulmányozva a II. világháború után, az 1950-es, 1960-as években születettekre a „baby-boom” generáció kifejezést használhatjuk, valamint elterjedt a döntően az 1970-es években születetteket leírni hivatott „X-generáció” is. Őket követi az 1981 és 2001 között született „Y-generáció” (szokás őket a milleniumiaknak is nevezni), és a legfiatalabbaknak kijáró „Z-generáció” megnevezés. E két utóbbi generáció egyik legfontosabb ismertetőjele, hogy ők már beleszülettek abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák: ők tehát az IT-generáció. E generációk információs technológiákhoz fűződő viszonya alapján beszélhetünk "digitális bevándorlókról" illetve "digitális bennszülöttekről". A XX. század utolsó évtizedeiben a digitális technológiák robbanásszerű elterjedése következtében egy olyan generáció nőtt fel, akit már születésétől fogva számítógépek, videójátékok, videókamerák, digitális fényképezőgépek, stb. vesznek körül. Ők a mai diákok, s mivel már ebbe a „világ”-ba születtek bele, őket hívjuk úgy, hogy „digitális bennszülöttek”. Más elnevezéssel szokták őket N-generációként ( N mint net) vagy D-generációként (D mint digitális) emlegetni. Ez a generáció már alapvetően másképp gondolkodik és másképp is dolgozza fel a körülöttük lévő információkat, mint elődeik. Nincs türelmük a lépésről lépésre logikához, az előadások végighallgatásához, illetve nem preferálják az "elmondom és visszakérdezem" tanítást. A digitális bevándorlók, azaz a tanárok nagy többsége, tanulása során tud ugyan alkalmazkodni az új környezethez, de sosem veheti fel a versenyt azokkal, akik már ebben a környezetben nőnek fel. Nem minden tanár digitális bevándorló, de akiket ezzel a kifejezéssel illethetünk, azoktól a bennszülöttek képességei teljesen idegenek, ők a maguk idejében lassan, lépésről lépésre, egymás után és egyedül tanulták meg a dolgokat, így a bevándorlónak számító tanárok úgy vélik, hogy a diákok nem tanulhatnak eredményesen, ha közben zenét hallgatnak vagy TV-t néznek, mert ők erre képtelenek lennének. Több kutatás bizonyította, hogy a tanulók és a digitális bevándorló tanáraik között levő különbség a gyökere napjaink legtöbb oktatási problémájának. Két lehetőség van tehát... Vagy a digitális bennszülöttek tanulják meg a régi módszereket, vagy a digitális bevándorlók az újakat? Azonban annak, hogy a digitális bennszülöttek meghátrálnak, nagyon kicsi esélye van. Az ő agyuknak már a szerkezete is másképp alakult ki. Tehát egy megoldás képzelhető el: a felzárkózás. A "digitális bennszülöttek", valamint a "digitális bevándorlók" kifejezést először Marc Prensky használta egyik 2001-ben megjelent cikkében, bár a „digital natives” és „digital immigrants” kifejezéseket ő még szűkebb értelemben, a tanulók és a tanárok szerepének leírására értette. Mára a kifejezéseket a generációk közötti különbségre is alkalmazzák. A digitális bennszülöttek fogalmat azokra az emberekre, elsősorban fiatalokra használjuk, akik igen könnyen és ügyesen boldogulnak a digitális világban (pl. számítógépek, videojátékok, digitális zenelejátszók, videokamerák, mobiltelefonok). Körülbelül most nőtt fel első nemzedékük. Számukra az internet nemcsak információk tárháza, hanem elsődleges terepe is az önkifejezésnek. A digitális bennszülöttek első generációja tehát az 1990-es években született, ők már a hagyományos tanítási gyakorlattól eltérő módszerekkel taníthatóak hatékonyan. Kutatások bizonyítják, hogy kb. hatpercenként új impulzus kell, hogy érje őket, különben nem tudnak figyelni tovább. Az interaktív és kooperatív tanítási módszerek segíthetik őket, s a később születetteket a leghatékonyabban. A modern információs technikai eszközök alkalmazása ma már az általános alapműveltség része, hiszen lassan már a mindennapi életvezetéshez kapcsolódó tevékenységek sem képzelhetőek el az internet nélkül. A digitális bevándorlók generációjához tartozók gyakran hivatkoznak életkorukra vagy a tanulási lehetőségek korlátozottságára, ill. a technika iránti idegenkedésüknek is gyakran hangot adnak. Holott kellő nyitottsággal és odafigyeléssel önmagunkat képezve bekapcsolódhatnak az információrobbanás korszakába és így nem kell kívülállónak érezniük magunkat. Valóban igaz lenne az, hogy a mai gyerekek a "génjeikben hordozzák" a digitális műveltséget? Két programozó egy kísérletet végzett el Újdelhiben, ezelőtt tíz évvel. Letettek egy számítógépet egy nyomornegyedbe, oda, ahol a gyerekek nemcsak angolul, de olvasni sem tudtak. Egy hét múlva visszamentek és azt tapasztalták, hogy a gyerekek mindenféle oktatás nélkül már szövegeket szerkesztettek és elsajátították az alapvető funkciókat.(Sugata Mitra, Vivek Rana, 1999) Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Marc Prensky elmélete * 2 "Digitális bennszülött" vs. "digitális bevándorló" * 3 Digitális bennszülöttek és bevándorlók az iskolában o 3.1 Született digitális tanuló o 3.2 Emigráns digitális tanár o 3.3 Tévhitek és érdekességek a digitális bennszülöttekkel kapcsolatban o 3.4 Forrás [szerkesztés] Marc Prensky elmélete A „digitális bennszülött” és „digitális bevándorló” fogalmakat Marc Prensky használta 2001-ben megjelent "Digital Natives, Digital Immigrants" c. kétrészes cikkében. A cikk első részében Prensky kifejti, hogy környezetünk – különös tekintettel az új infokommunikációs lehetőségek (számítógépes hálózatok, mobiltelefon) hogyan változtatják meg a gyermekek oktatással szemben támasztott igényeit. Bevezeti a digitális bennszülött (gyermek) és a digitális bevándorló (tanár) fogalmát. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tanároknak és az oktatásnak kell igazodnia a megváltozott tanulói elvárásokhoz. A digitális bevándorló (tanár) gondolkodásának megváltozását, és az új digitális világgal való azonosulását azonban megnehezíti, hogy ez a generáció másképpen szocializálódott. Prensky megállapítása szerint ez a generáció "mindig megtartja digitális bevándorló akcentusát", azaz ragaszkodik ahhoz a világhoz amelyben szocializálódott, nem tud, vagy nem is akar kitörni belőle, "fél lábbal a múltban él". A "digitális bevándorló akcentusára" példa lehet az e-mailek vagy a különböző dokumentumok kinyomtatása átolvasáshoz, javításhoz. Ez a nyelvhasználat azonban teljesen más mint a digitális bennszülöttek új nyelve, ezért egyre inkább alkalmatlanná válik a tanár - diák közötti eredményes kommunikáció megvalósítására. Annak érdekében, hogy a tanári munka eredményes legyen, meg kell szüntetni a bevándorlók és a bennszülöttek közt tátongó szakadékot. Az oktatásban olyan új módszereket és tartalmakat kell alkalmazni, amelyekkel közelebb kerülünk a digitális bennszülöttek világához, azonosulni kell azzal a kódrendszerrel melyet a diákok használnak és elfogadnak. --VA 2010. december 5., 08:36 (CET) [szerkesztés] "Digitális bennszülött" vs. "digitális bevándorló" Prensky munkáját figyelelmbe véve Ian Dukes és Anita Dosaj alapvető különbséget lát a két tábor attitűdje között. A digitális bennszülötteknek vagy őslakosoknak nevezett diákok több csatornán, különböző médián keresztül jutnak el az információkhoz. Gyorsan keresnek, gyakran párhuzamosan végeznek különböző tevékenységeket (pl. zenehallgatás közben tanulnak), éppen ezért számukra fontos a releváns adatok azonnali megszerzése. Ebből következik, hogy ezek a diákok inkább a vizuális tartalmakat részesítik előnyben a szövegekkel szemben, s igénylik az azonnali visszajelzést. Jellemző rájuk továbbá a belső motiváltság, illetve a nem lineráis adatfeldolgozási módszer. Alapvetően nyitottabbak, kísérletezőbbek, de ezzel párhuzamosan türelmetlenebbek is. Rájuk jellemző, illetve velük kapcsolatosan él egy fogalom, az "always on". Az "always on" üzemmód azt eredményezi, hogy: * képesek párhuzamosan több ingerre figyelni, viszont kevésbé képesek a tartós és egyirányú figyelemre * vizuális észlelésük gyorsabb és pontosabb mint az idősebbeké. Az iskolában, illetve az iskolán kívül is jellezőbb rájuk, hogy előnyben részesítik a játékot a "komoly" munkával szemben. Hatékonyabbak, ha hálózatban működhetnek, és jobban szeretik a véletlen elérést (mint a hipertext). A digitális bevándorlók életük egy későbbi szakaszában ismerkedtek meg a világhálóval, és legtöbb esetben bizonytalanul, "esetlenül" mozognak a hálón. Az azonban egyáltalán nem kizárt, hogy később lenyűgözik őket az újszerű technológiák, és elkezdik használni a digitális világ vívmányait. A már korábban említett "digitális bevándorló akcentus" abban nyilvánul meg, hogy első gondolatuk helyett csak a második az internet, így ha információra van szükségük, olvasással tájékozódnak vagy például ahelyett, hogy használat közben jönnének rá az információs és kommunikációs technológiák működésére, inkább számítógépprogramok kézikönyvét tanulmányozzák. A digitális emigránsok a bennszülöttekkel ellentétben a nyomtatott szövegeket részesítik előnyben, így a feldolgozás módja is lineáris, s egyszintű (nem használnak videó- vagy képanyagokat). Mivel az olvasás egy önálló készség, alapvetően az egyéni munkát kedvelik. Az "emigráns" tanárok külső (akár kényszerhez kötött) motivációt alkalmaznak, hiszen a gyerekek már nem kedvelik a hosszú szövegeket. Ez a tanulási mód irányított (nem tud elkalandozni a különböző csatornákon a diák), illetve általában standard teszttel zárul. Ebből kifolyólag a jutalom vagy a büntetés is késleltetett. [szerkesztés] Digitális bennszülöttek és bevándorlók az iskolában [szerkesztés] Született digitális tanuló [szerkesztés] Emigráns digitális tanár az információhoz többféle média által jut el (gyors hozzáférés) nyomdafesték-sovinizmus (lassú hozzáférés) párhuzamos információfeldolgozás, párhuzamos terhelhetőség egyszintű információfeldolgozás, egyszintű terhelhetőség kép, hang és videó preferenciája a szöveggel szemben szöveg preferenciája a kép, hang és videóval szemben non-lineáris feldolgozási mód lineáris információfeldolgozás szimultán interakció preferenciája egyéni munkavégzés preferenciája belső tanulási motiváció külső kényszerhez kötött tanulási motiváció azonnali jutalomorientáltság késleltetett jutalomorientáltság a releváns, azonnal használható információk tanulásának preferenciája irányított, curriculáris tanulási mód standard tesztekkel a végén [szerkesztés] Tévhitek és érdekességek a digitális bennszülöttekkel kapcsolatban A társadalomkutatók és szociálpszichológusok az interneten szocializálódott, és a háló használatába beleszületett generációval kapcsolatosan több alkalommal, más-más negatív aspektust kiemelve, vészharangot kongattak. A "digitális őslakos" fogalom megalkotása után sokan digitális őrülteknek és súlyos net-függőknek titulálták a digitális bennszülöttek generációját, ám attól, hogy jártasak a számítástechnika világában, és jól feltalálják magukat az informatikai problémamegoldás során, nem általánosíthatunk úgy, hogy az e nemzedékbe tartozók csak a közösségi oldalakon élik életüket, hisz felmérések bizonyítják, hogy legtöbbjük még mindig szívesebben találkozik személyesen a barátaival, minthogy a gép előtt éljen társas életet. Együtt élnek ugyan az internettel, kihasználják annak minden előnyét, de eszük ágában sincs lemondani hús-vér foglalatosságaikról, emberi kapcsolataikról. S bár sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a weben kibontakozó virtuális világ az elidegenedés veszélyével fenyeget, mégsem szabad ennyire sötéten látni a helyzetet. Mára egyértelművé vált, hogy például a közösségi oldalak megjelenésével kialakult szociális térben a fiatalok nem csak kapcsolatokat ápolhatnak, de játékosságukat és kreativitásukat kiélve maguk is részesévé válnak egy új kultúra születésének. [szerkesztés] Forrás Földes Petra (2008): Digitális bennszülöttek In: Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete URL: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=570 Utolsó letöltés: 2010.12.19. Ian Dukes - Anita Dosaj: "Understanding Digital Children (DKs) - Teaching and Learning in the New Digital Landscape" The InfoSavvy Group, September, 2006. On the Horizon (NCB University Press, Vol. 9 No. 5. 2001. október) Copyright 2001. Marc Prensky Z. Karvalics László: Hajrá, digitális bennszülöttek!, Szitakötő, 2009./5. Egy szép példa Svédországból, hogyan ösztönzik a pedagógusokat, hogy digitális bevándorlóként is megállják a helyüket a "bennszülött" gyerekek között. A közoktatás kidolgozott egy szisztémát, mely szerint az ügyes, jól felkészült diákok ösztöndíj-program keretében saját tanáraikat képezhetik tovább számítástechnikából. Ez véleményem szerint egy jó kezdeményezés, mivel erősíti a tanár-diák kapcsolatot is, és valóban hasznos, gyakorlati tudással vértezi fel a pedagógusokat. Betekintést nyernek azokba a számítógépes felületekbe, melyeket a gyerekek ténylegesen használnak, és nem csupán elvont elméleti háttértudást szereznek. Ezzel ellentétben viszont érdekes a német Spiegel magazin vizsgálata, mely bemutatja, hogy a digitális őslakosok, akiket hajlamosak vagyunk internet-függőkként beállítani, bár valóban hosszasan időznek a számítógép előtt, és különböző információs-kommunikációs technológiákat könnyedebben használnak, a felmérések és tanári beszámolók alapján gyakran mégsem tudnak a neten rendszerezett és célravezető módon információt gyűjteni munkájukhoz. Többségük például azt hiszi, hogy mindent tud a Google használatáról, miközben sokszor csak felszínesen kattintgatnak, és ingerültek lesznek, ha egy adathalmaz nem nyílik meg magától. Úgy vélem legtöbben a szórakozás és kikapcsolódás formájának tartják ezen technológiák használatát, s gyakran nem gondolkodnak el azon, hogy miként tudnák hatékonyan hasznosítani a világháló adta lehetőségeket tanulmányaikban. Ezekre a hiányosságokra kezdenek rájönni a tanárok is, így mégis előállhat az a talán kicsit paradoxnak nevezhető jelenség, mely folyamán a digitális bevándorlók fogják helyes internetezésre tanítani a bennszülötteket. Azt az alapvető dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a "digitális világot" nem az oktatási rendszerben lévő "digitális bennszülöttek" alkották meg (csupán élvezik), hanem az előző generációk: pont a "digitális bevándorlók". Így valóban feladatunk (tanároknak) az egyensúly felé terelnünk diákjainkat. (Sulyok Zoltán) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Digit%C3%A1lis_bennsz%C3%BCl%C3%B6ttek,_digit%C3%A1lis_bev%C3%A1ndorl%C3%B3k” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2012. április 21., 08:00 * Ezt a lapot 4 916 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

6. digitális bevándorlók

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 6. Digitális bevándorló A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Digitális bevándorlók a szülők. Hatalom a szülőknél, de a kompetenciák a gyerekeknél vannak a Net-tudást illetően. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Digit%C3%A1lis_bev%C3%A1ndorl%C3%B3” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 1., 17:03 * Ezt a lapot 73 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

4. cybermobbing/cyberbullying

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 4. Cybermobbing A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Az új fogalommal egyre többen kénytelenek megismerkedni, az angol szó 'cybermobbing' vagy 'cyberbullying' megalázást, sértegetést, teljes kirekesztést jelent. A zaklatásnak ez a virtuális térben, főként az interneten vagy a mobiltelefonon zajló változata elképesztő méreteket öltött mostanában. A közösségi portálok térhódításával főleg a 13-17 éves korosztály óriási veszélynek van kitéve, hiszen többségük napi rendszerességgel használja a világhálót, így könnyen válhatnak rosszindulatú támadások célpontjává. A fiatalok körében a 'cybermobbing' a negatív rajongói klubbokban csúcsosodik ki és sajnos egyre több gyerek esik az iskolatársaik zaklatásának áldozatául. Elképesztő történeteket hallani nemcsak arról, hogy iskolások egy csoportja saját osztálytársaitól elveszi pénzét, mobiltelefonját, vagy hogy mondjuk társukat megverik, megalázzák, majd ezt mobiljukkal lefotózzák és a felvételt azonnal szétszórják a haveri körben. De klasszikus zaklatásról is, amikor a kiszemelt áldozatot verbálisan zaklatják, kitartóan, módszeresen üzeneteket küldenek a mobiljára, vagy a Facebook oldalára. A gyerekek keveset tudnak az internetbiztonságról, ezért fontos lenne a tanárok, szülők figyelmét is felhívni az internet veszélyeire! Egy figyelemfelkeltő videó: [1] Forrás:[2] A cybermobbing olyan, egy zárt közösség tagjai által elkövetett rendszeres lelki terror a saját társuk ellen, amely kitolódott az online térbe. A cybermobbing esetében a diákok azoktól szenvednek el támadást, akikkel mindennap találkoznak. A mobbing általános képlete: agresszorok+áldozatok+közönség. Sok esetben az agresszorok maguk is kívülállók voltak egy másik közösségben, pl. a családjukban, előző iskolájukban. Céljuk az osztályközösségben betöltött szerepük fenntartása, barátaiknak való imponálás, és a riválisok legyőzése. A mobbing nem működik közönség nélkül, és a közösségi portáloknak köszönhetően ez a közönség sokkal nagyobb lehet, mint egy osztály. A közösségi oldalakon jelenlévő tanár már viszonylag korai szakaszban érzékelheti a bántalmazást. A cybermobbing a mobbing kiterjesztése így az osztálybeli viselkedés, a csoportmunkában való együttműködés elemzése is sokat segíthet a felfedezésében. Tizenhét nagy európai közösségi hálózatüzemeltető elhatározta, hogy az oldalain megkönnyíti a másokat zaklató, megalázó, terrorizáló cselekmények bejelentését. A tervek szerint egy kattintás elég lesz, hogy az oldal üzemeltetője felfigyeljen azokra, akik másik terrorizálására használják a közösségi portálokat. A tervek között szerepel az is, hogy korlátozzál az ún. kereső motorok alkalmazhatóságát a fiatalkorúak személyi adataira való kereséshez. Teljes az egyetértés abban, hogy a 13 éven aluliak profiljaiban egyáltalán ne legyen szabad keresgélni. Forrás: http://orasmester.blogspot.com/2011/05/meg-tudjuk-allitani-cybermobbingot.html http://hvg.hu/Tudomany/20090208_kozossegi_oldal_internetes_lelki_terror Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 A cybermobbing különböző fajtái * 2 Milyen következményekkel járhat ez? Káros hatások az áldozaton: * 3 Alfejezet címe * 4 Nemzetközi helyzet: * 5 Cybermobbing az iskolában [szerkesztés] A cybermobbing különböző fajtái 1. sértés 2. zaklatás 3. rossz hírbe hozás 4. csalás 5. kizárás 6. folyamatos online zaklatás és üldözés 7. nyílt erőszakkal való fenyegetés [szerkesztés] Milyen következményekkel járhat ez? Káros hatások az áldozaton: - alacsonyabb önértékelés - megnövekedett öngyilkossági gondolatok - cybermobbinggal való reagálás - félelem, frusztráció, harag és depresszió - az áldozat kezdi kerülni a barátokat és társaságokat - öngyilkosság http://www.google.com/url?sa=t&source=web&cd=1&ved=0CB0QFjAA&url=http%3A%2F%2Femwinter.files.wordpress.com%2F2010%2F01%2Fdiscrimination-e28093-cyber-mobbing-22-1-10.ppt&rct=j&q=discrimination%20e%20cybermobbing&ei=gtrMTaXCJ4fs-gbd4ZWMDA&usg=AFQjCNEyGNovuqR23xMET2ME8u4DYZe_jw&sig2=XqmyMHYmrtHCFUmkLeR9qQ&cad=rja Az iskolai életért felelős szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a zaklatás és a terrorizálás (bullying) súlyos problémának számít, a technológia azonban talán segíthet kezelni a tanulók között kialakult konfliktusokat. Az ún. 'Building Strong Families' egy új számítógépes játékot fejlesztett ki, mely a következőkben segíti a fiatalokat: - problémákkal való megküzdés - hatékony kommunikáció - konfliktus megoldás - haragkezelés - testbeszéd A játékot egyedül, de akár négy másik osztálytársukkal is játszhatják a diákok. Lényege, hogy megtanítsa a tanulókat arra, hogyan kezeljék a konfliktusokat egymás közt anélkül, hogy fizikailag vagy érzelmileg terrorizálnák a másikat. A játék elérhető itt: http://www.strongfamilies.us/ComputerGameTrialSWF/ABTrial.html Ha interneten keresztül történő cyber-terrorizálásról van szó, akkor érdemes ún. cyber-solution-t, azaz internetes megoldást is találni a problémára. Forrás: http://educationtechnews.com/can-this-put-an-end-to-bullying/ Mik lehetnek a cybermobbing kiváltó okai? [szerkesztés] Alfejezet címe unalom: a cybermobbing egyik elsődleges kiváltó oka lehet az unalom, például amikor egy osztálytárs közösségi oldalra feltett képéhez negatív kommentárok fűznek. Ebből természetesen vita kerekedik, ami egyre nagyobb méreteket ölt. interkulturális konfliktusok: gyakran előfordul cybermobbing különböző kultúrákból származó diákoknál. problémák az osztályközösségben: az osztályteremben fennálló feszültségek, kiközösítések megjelenhetnek az interneten is, például a stréber tanulót a világhálón is megbélyegzik. átalakuló barátságok: ha vége egy barátságnak, gyakran előfordul, hogy az egykori barátok/barátnők ellenséggé válnak, és bosszút állnak a másikon. túl személyes információk nyilvános megosztása: túl személyes tartalmú képek ill. videók továbbadása is már számíthat cybermobbingnak, holott gyakran nincs is rossz szándék a háttérben. A fiatalok gyakran nincsenek is tisztában azzal, hogy ezeknek a képeknek a továbbadása a másik számára bántó lehet. Forrás: [3] [szerkesztés] Nemzetközi helyzet: 2007-ben Dél- Koreában törényt fogadtak el a cybermobbing ellen, így próbálják megakadályozni, hogy bárki hamis adatokkal regisztráljon közösségi oldalakra és később fiatalokat lelki terror áldozatává tegye. Ezt azzal próbálják biztosítani, hogy regisztráció során a valódi név mellé meg kell adni a biztosítási számot is. http://www.itespresso.de/2007/06/28/suedkorea-gesetze-gegen-cyber-mobbing/ Az Amerika Egyesült Államokban 2008-ban, Missouri államban fogadtak el cyberbullying ellenes törvény, miután két évvel korábban egy 13 éves lány öngyilkosságot követett el internetes zaklatója miatt. Ettől a törvénytől azt is várják, hogy kiterjesztése után védi majd a felhasználókat a spamek, erőszakos online marketingreklámok és más internetes zaklatások ellen. http://www.spiegel.de/netzwelt/web/0,1518,563115,00.html Nagy-Britanniában törvény született arról, hogy egy új irányvonal keretein belül lehetővé teszik a fiatalok internetes tevékenységének nyomon követését. Ezt az internet és mobilszolgáltatók együttműködésével, különböző mobil szolgáltatások segítségével igyekszenek elérni. http://www.pressetext.com/news/20060726003 Ausztria Stájerország tartományában egy 2010-es újságcikk szerint az iskolákban már 2 éve letiltották a facebook és MySpace használatot, mivel egyre több és több diák esett áldozatul az online mobbing jelenségének. E tartomány példáját követve, több másik tartományban is bevezették ezt a politikát. http://www.stopracism.ca/content/schools-ban-facebook-over-cyber-mobbing-increase [szerkesztés] Cybermobbing az iskolában Az iskolában egyre több alkalommal válnak mind a tanárok mind pedig a diákok a cybermobbing áldozatává. Egy német online tanulmány szerint (Online-Studie der Gewerkschaft für Erziehung und Wissenschaft) 2007-ben már a tanárok 8%-át érintette a cybermobbing. A cybermobbingot elkövetők életkora általában 11-20 év. Vannak esetek, amikor a cybermobbing a kollégák között folyik, de többnyire a diákok követik el tanárok ellen. Az esetek többségében azonban diák és diák között történik a mobbingolás. A cybermobbing áldozata dühöt, bizonytalanságot, félelmet érezhet. Gyakran előfordul, hogy ha ki is derül az elkövető személye, különösebb következmények (pl. elbocsátás az iskolából) nélkül megússza a dolgot: általában az elkövető és az iskolavezető közötti beszélgetéssel, illetve egy kisebb büntetéssel végződik a történet. Gyakran maguk a diákok sem tudják, hogy mekkora kárt okozhatnak diáktársaiknak vagy tanáraiknak egy, az internetre feltöltött fotóval vagy video montázzsal. Számukra ez szórakozást jelent, amelynek okai különbözőek lehetnek: például bosszút akarnak állni a tanárokon egy rossz jegy miatt, vagy csak idegesíteni akarják osztálytársukat. A diákok számára világossá kell tenni, hogy a cybermobbing milyen következményekkel jár. A tanárok feladata, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek a cybermobbing elkerülése érdekében. Néhány módszer a cybermobbing megelőzése érdekében: 1. Tudás megteremtése: az egész iskolának tisztában kell lennie a cybermobbing jelentésével. A diákokat és szüleiket fel kell világosítani az internethasználat veszélyeiről, és a diákok saját felelősségéről az internet használatával kapcsolatosan. 2. Viselkedési kódex kialakítása: az iskolavezetés a szülőkkel együttműködésben kialakíthat egy viselkedési kódexet, amelyben szabályozzák a mobiltelefon és a mobiltelefon kamerájának használatát a tanítás illetve a szünetek idején. 3. Segítségkérés kívülről: szakemberek előadásokat tarthatnak a diákoknak a cybermobbing veszélyeiről. 4. A téma megbeszélése és kezelése a tanóra keretein belül: ha a tanárok integrálják a cybermobbing problémáját az oktatásba, akkor a diákok figyelme közvetlenül erre a jelenségre irányul. A diákok így jobban megértik, hogy a cybermobbing nem egy szórakozás, hanem egy probléma, amit meg kell oldani. 5. Tanárok továbbképzése 6. Az új technológiák értelmes használata: a tanár ezeket az eszközöket (pl. mobiltelefon, internet, közösségi oldalak) beépítheti a tanórába, így a diákok megtanulják azok pozitív és értelmes használatát, valamint a tanulásban való hasznukat. Forrás: https://www.klicksafe.de/themen/kommunizieren/cyber-mobbing/cyber-mobbing-in-der-schule.html A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Cybermobbing” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 13., 16:22 * Ezt a lapot 650 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

2. blended learning

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 2. blended learning: a hagyományos tanórák kiegészítése VTK-eszközökkel (azaz: virtuális tanulási környezeti eszközökkel). (Forrás: http://oktinf.elte.hu/wiki) Lásd: * Virtuális tanulási környezet …ió és az értékelés mind virtuális. A VTK alternatív elnevezései: e-learning, menedzselt tanulási környezet, online tanulás, tanulási platform. …tatásra lett kifejlesztve, ma azonban sokkal elterjedtebb az ún. blended learning használat, azaz a hagyományos tanórák kiegészítése VTK eszközökkel 25 KB (4 818 szó) - 2010. december 16., 11:04 (előző 20 | következő 20) (20 | 50 | 100 | 250 | 500) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s” Nézetek * Speciális lap Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Speciális lapok Powered by MediaWiki * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

1. aggregáció

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 1. aggregáció: összegyűjtés (adatoké) Aggregáció A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A szoftverfejlesztés egyik kulcsfogalma az aggregáció. Az objektumosztályok közötti kapcsolatok, relációk négyféle típusa közül az egyik. A relációk osztályok, illetve azok objektumai közötti kapcsolatot fejeznek ki. Az osztályok között a következő relációk állhatnak fenn: -öröklődés: az osztályok közötti kapcsolat -asszociáció -aggregáció -kompozíció Utóbbi három, a részt vevő osztályok objektumait kapcsolja össze. Míg az asszociáció az osztály objektumainak egymáshoz rendelését fejezi ki, amely különböző erősségű kapcsolódást jelenthet, illetve az asszociációt általában egymástól független osztályok társításának a kifejezésére használjuk, addig az aggregáció ennél erősebb kapcsolat, amely olyan jellegű kapcsolatokat fejez ki, mint -egész és annak részei, -felépítmény és annak komponensei Az aggregációt illetve más szoftverfejlesztési fogalmat az osztályok és a köztük lévő kapcsolatok ábrázolására használják. Az aggregáció egy speciális fajtája az asszociációnak. Itt asszociáció alatt osztályok közötti kétirányú kapcsolatot, összeköttetést értünk. Az aggregáció ennek altípusaként azt fejezi ki, hogy egy objektum része egy másiknak. Lehetséges, hogy több egészhez is tartozik a rész-objektum, tehát a részen több egész is osztozhat.   Jellemzői: 1. Az aggregáció egy speciális asszociáció. 2. Az aggregációs reláció azt fejezi ki, hogy az egyik osztály objektumai részét képezik egy másik osztály objektumainak - "rész-egész" kapcsolat + az egyik objektum fizikailag tartalmazza a másikat 3. Az aggregáció tranzitív 5. Az aggregáció lehet reflexív 6. Ha (A is an aggregation of B) és f az A osztály egy szolgáltatása, akkor f a B osztálynak is egy szolgáltatása lesz 7. Ha (A is an aggregation of B) és attr az A osztály egy attribútuma, akkor attr a B osztálynak is egy attribútuma lesz 8. Ha A és B osztályok között aggregációs kapcsolat áll fenn, akkor az A osztály objektumai és a B osztály objektumai egymástól függetlenül is létezhetnek 9. Különböző aggregátumoknak lehetnek közös komponensei Jele a programozásban: rombusz két féle lehet : - erős tartalmazás (vagy ú.n. kompozíció): ha az objektum nem vehető ki a tartalmazóból. Ez esetben a tartalmazó és a tartalmazott egymás nélkül nem képzelhető el, és nem élhet. - gyenge tartalmazás: ha az objektum kivehető a tartalmazóból. Ezt hívjuk általános aggregációnak. Ez esetben az élettartamuk lehet különböző. Példa aggregációra: autó részei a kerekek. Forrás: Sike S. - Varga L.: Szoftvertechnológia és UML. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. Alapvető tervezési minták [1] Polgári Ferenc - Objektumorientált tervezés: UML osztálydiagramok; 2. óra - Objektumorientált tervezés: [2] www.kotosy.hu - Proginfós jegyzetek (szte), blog … - Programozás 1. segédanyag [3] A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Aggreg%C3%A1ci%C3%B3” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 14., 08:58 * Ezt a lapot 1 054 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat  

8. digitális könyvjelző

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 8. Digitális könyvjelző A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Digitális könyvjelzők o 1.1 Két különböző típus: + 1.1.1 Digitális kijelzővel, és spotlámpával ellátott hagyományos könyvjelző.http://mark-my-time.com/ + 1.1.2 A számítógépes programok és a világháló felcimkézésére használható alkalamazások. o 1.2 A számítógépes programok és a világháló felcímkézésére használható digitális könyvjelzőknek + 1.2.1 1.Programok + 1.2.2 2.A böngészők + 1.2.3 3.Független internetes alkalmazások,programok o 1.3 A könyvjelzők felhasználása az oktatásban * 2 Vélemény a felhasználótól [szerkesztés] Digitális könyvjelzők [szerkesztés] Két különböző típus: [szerkesztés] Digitális kijelzővel, és spotlámpával ellátott hagyományos könyvjelző.http://mark-my-time.com/ [szerkesztés] A számítógépes programok és a világháló felcimkézésére használható alkalamazások. A szócikk az utóbbi megismertetésére vállalkozik. A digitális könyvjelző egy különleges könyvjelző típus, amely mappaként viselkedik. [szerkesztés] A számítógépes programok és a világháló felcímkézésére használható digitális könyvjelzőknek 1. Számítógépes programokon belüli könyvjelzők pl.: könyvelő program. 2. A böngészők digitális könyvjelzői, mappái, oldalai. 3. Az interneten található ingyenes alkalamzások, programok, amik önmagukban egy hatalmas digitális könyvjelzők pl.: Symbaloo . Az emberi társadalom fejlődésének egyik legfőbb mozgatórugója a lustaság. A digitális könyvjelzők azzal a céllal jöttek létre, hogy könnyen és gyorsan eligazodhassunk a világhálón vagy a programon belül. A könyvjelzők segítségével megjelölhetjük a számunkra fontos adatokat, oldalakat. A program ezt megjegyzi, egy bizonyos felületen (külön mappában, az oldal feltűnő részén, a nyítólapon) tárolja, s mi két kattintással a megjelölt részhez ugorhatunk, ezáltal nem kell újra bejárni vagy észben tartani keresési útvonalat. "Ha időtartamtól függetlenül szeretnénk tárolni egy weblap címét, használjunk könyvjelzőt (a Microsoft a Kedvenc szót használja erre). A könyvjelző megjelöli az éppen meglátogatott weblapot, és a hivatkozásokat egy menürendszerben helyezi el. A könyvjelző nem feltétlenül egy webkiszolgáló főoldalára mutat. Lehet például ilyen is: www.buboka.hu/letolt/bigyo.html. Sok könyvjelzőt hozhatunk létre; így egy idő után áttekinthetetlenné válna a menü, ha nem szerveznénk őket kategóriákba. A kategóriák az almenüknek (vagy mappáknak), a könyvjelzők a menüpontoknak (vagy fájloknak) felelnek meg. A menürendszer vagy egy könyvtárrendszerben, vagy egy fájlban tárolódik. A könyvtárrendszert általában akár egy fájlkezelővel is módosíthatjuk, vagy átmásolhatjuk egy másik számítógép ugyanolyan típusú böngészőjébe." /Bodnár István-Magyary Gyula: Az Internet használata I./ [szerkesztés] 1.Programok A számítógépes világ kialakulásának kezdetén még csak a különböző szakmai programok rendelkeztek ilyen alkalmazással (pl.: könyvvelő programok). [szerkesztés] 2.A böngészők Az internet megjelenésével és széleskörű elterjedésével megnőtt az igény a digitális könyvjelzők iránt. A könyvjelző egy adott weboldal URL-jét tárolja el. A böngésző szolgáltatást nyújtó cégek mind(Internet Explorer -itt Kedvencek név alatt fut a könyvjelző, Mozilla Firefox, Google Chrome, Opera stb.) kifejlesztették a saját digitális könyvjelzőjüket. Többféleképpen jeleníthetik meg ezeket: * A böngésző menüsávjában az egyik ponton belül a könyvjelző eszköztárban. * A böngésző menüsávja alatt egy sorban is megjelenhetnek. * A második megoldás továbbfejlesztése azzal, hogy mappákba rendezhetőek a könyvjelzők pl.: Sport mappán belül a Bajnokok Ligájának hivatalos oldala, a Nemzeti Sport weboldala, a helyi csapat oldala stb. * A nyitóoldalon megjelennek a legtöbbet látogatott vagy a könyvjelzőben lévő oldalak pl.: Google Chrome szolgáltatása. [szerkesztés] 3.Független internetes alkalmazások,programok Az internet 2.0 és 3.0 világában megjelentek a böngészőktől független alkamazások digitális könyvjelzők létrehozására. A Symbaloo és a Delicious nevű oldal is ebbe a kategóriába tartozik. A Symbaloo programot remekül használhatjuk az oktatásban összefoglaláshoz, projektmunkához. Ezeknek az egyik legfőbb erénye, hogy több böngésző használata estén nem kell gondolkodnunk, hogy vajon a Chrome vagy Mozilla tárolja-e a kedvenc receptes oldalunk URL-jét. A Delicios-t social bokkmarknak, társasági könyvjelzőnek is nevezik. Egyes könyvjelzőkhöz címkéket, ún. tag-eket lehet rendelni (akárcsak a Flickr esetén), ezzel mások számára is hasznos információt generálunk.http://webni.innen.hu/DelIcioUs Nemcsak saját linkjeit rendezgetheti a felhasználó, hanem láthatja a mások által gyűjtött könyvjlzőket, illetve, hogy egy oldalt hányan emeltek be a kedvencek közé. Az oldal 2003 végén indult, Joshua Schacter hozta létre, hogy barátaival megoszthassa könyvjelzőit. 2005-ben megalapította a del.icio.us Inc. vállalatot, 2005. áprilisától dolgozott teljes munkaidőben a projekten. Még ezév december 9-én megvásárolta a céget a Yahoo!Inc.http://webni.innen.hu/DelIcioUs [szerkesztés] A könyvjelzők felhasználása az oktatásban A hallgatóknak, diákoknak és oktatóknak is segítségére lehetnek a digitális könyvjelzők. Könnyedén készíthetünk a Delicious-zel linkgyűjteményeket pl.: A Kádár-korszak anyagait, információkat (képeket, dokumentumokat) tartalmazó könyvjelzőket, és ezeket megoszthatjuk egymással. A későbbi kutatómunkához, projektmunkához hasznossá válhatnak ezel a közös könyvjelző gyűjtemények. Az infomárciókeresésen túl a diákoknak a könyvjelzők használatával fejlődik a rendszerezési, csoportosítási igénye és képessége. A rendszerezés során pedig megtanulják az internet végtelen információhalmazát kezelni, hasznosítani. [szerkesztés] Vélemény a felhasználótól Úgy gondolom, hogy sok időt és energiát spórolhat meg az ember, ha használja a digitális könyvjelzőket. Ez nem csak azokra vonatkozik, akik mindennapi munkájuk során számítógéppel és/vagy internettel dolgoznak, hanem azok számára is fontos lehet, akik csupán hobbiként használják. Számomra kifejezetten hasznos ez az alkalmazás, és már több webböngésző használatánál is igénybe vettem. Eddig a Mozzilla Firefox böngésző könyvjelzője tűnt a legjobban felépítettnek, mert könnyedén tudtam új mappákat és almappákat létrehozni, amit azután egyszerűen elő is hívtam a Kedvencek menüpontból. A Google Chrome böngésző lehetőséget nyújt arra, hogy kezdőlapként egy olyan oldalt állítson be a felhasználó, melyben a nyolc leggyakrabban használt weboldalt érhetjük el úgy, hogy azok kicsinyített képét megjeleníti. Ezen kívül is található egy Kedvencek menüpont, melyet azonban egy kicsit nehezebb elérni, mint a Mozzillánál, és véleményem szerint nehezebb rendszerezni is az elmentett weboldalakat. Néhány hete használom a Symbaloo nevű könyvjelzőt, amelyben akár ötven oldal URL-je is elérhető egy oldal megjelenítésével. Számomra az okozott nehézséget, hogy bizonyos weboldalakat a középen megjelenő kicsi ablakban jelenít meg, amely nem elegendő. Ellenben pozitívumként fedeztem fel a megjelenítési beállításait, miszerint egy-egy témához kapcsolódó weboldalak ikonját különböző színűre állíthatjuk be, ezzel is elősegítve a könnyebb eligazodást a sok oldal között. Hivatkozások: http://webni.innen.hu/DelIcioUs Symbaloo http://www.symbaloo.com/ Delicious http://www.delicious.com/ http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:F_9DAjfx25UJ:netpedia.hu/konyvjelzo+digit%C3%A1lis+k%C3%B6nyvjelz%C5%91&cd=9&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&source=www.google.hu Programozó informatikusnak tanuló negyedéves egyetemista hallgató. --Pintermonika1987 2011. május 7., 11:34 (CEST) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Digit%C3%A1lis_k%C3%B6nyvjelz%C5%91” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. november 28., 08:39 * Ezt a lapot 380 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

10. digitális szakadék vs. digitális esélyegyenlőség

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 10. Digitális szakadék/digitális esélyegyenlőség A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Az embereket számtógéphasználatuk szerint három csoportra oszthatjuk: 1. digitális bennszülöttek: fiatalok, akik készség szinten használják a számítógépet, beleszülettek a cybertérbe, a számítógép használatát, már az iskola megkezdése előtt elkezdi. 2. digitális bevándorlók: használják a számítógépet és a digitális eszközöket, de minden tudásuk szerzett. Az a generáció tartozik ide, már életük során találkoztak az informatikával. Tehát már iskolások esetleg felnőttek voltak amikor megtapasztalták a számítógép működését. Ők az életük későbbi szakaszában tanulták a számítógép használatot, annak nem minden funkciója természetes a számukra. 3. digitális írástudatlanok: nem tudják és sokszor nem akarják használni a digitális technikát. 1. és a 3. embercsoport között feszülő tudásbeli különbséget nevezzük digitális szakadéknak vagy digitális egyenlőtlenségnek. Digitális szakadék A digitális szakadék a digitális technológia terjedésének korlátait leíró társadalomtudományi metafora. A fogalom ugyanis elsősorban nem a terjedés technikai akadályaira, hanem az azt befolyásoló társadalmi korlátokra hívja fel a figyelmet, jelezve, hogy a demokratikusnak kikiáltott digitális kultúra sem tud mindenütt teljes mértékben elterjedni, különösen ott nem, ahol a társadalmat uraló hatalom autokratikus, diktatórikus jellegű vagy átmeneti stádiumban van (pl. Kína). Digitális szakadék egy társadalmon belül is létrejöhet, de ennek más okai vannak: gazdasági, kulturális, képzettségi, demográfiai stb. Elemzők szerint a digitális szakadék egyben jóléti szakadékot is jelent. A digitális szakadék terminus azt a távolságot jelöli, ami az infokommunikációs technológiákhoz hozzáférők és azokat hatékonyan használók, valamint azok között van, akik nem férnek hozzájuk vagy nem képesek megfelelő mélységű használatukra. A digitális szakadék problémájának megítélése sokrétű és rendkívül ellentmondásos, a számítástechnikai szaksajtó vagy a különböző napilapok és portálok ez irányú rovatainak felületes átböngészése is azt mutatja, hogy nagyon különböző a megítélése e szakadék létének, mértékének és fejlődésének. Egymást érik a „mélyült a digitális szakadék”,és a „nem mélyül tovább a digitális szakadék”, „zsugorodik a digitális szakadék” című cikkek. [1] Ez a digitális egyenlőtlenség tovább mélyíti társadalmi különbségeket, tehát nagyon fontosak a felszámolásra irányuló törekvések. A szakadék nemcsak a konkrét digitális tudásbeli különbséget, de a tudás megszerzésére irányuló lehetőségek hiányát is jelenti. A digitális esélyegyenlőség megteremtése azt jelenti, hogy egy hátrányos helyzetben lévő csoport/egyén számára biztosítva legyenek a lehetőségek a felzárkózáshoz. Digitális esélyegyenlőség A civil társadalom iránti szakmai felelősségvállalásának tudatában Digitális Esélyegyenlőség néven országos mozgalmat indít a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT). A cél az, hogy rövid időn belül mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: a számítógép és a világháló használatának lehetősége és képessége mindenki rendelkezésére állhasson. Az "esélyegyenlőséghez szükséges képességek: • kritikai gondolkodás • információk különböző forrásból való összegyűjtése, rendezése • hagyományos tartalmak digitális formában való támogatása, kiegészítése • önkifejezés lehetőségei egy digitális környezetben [2] Könyvajánló: Kiss Mónika (2007): A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon : a digitális esélyegyenlőségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) In: Információs társadalom, 7. évfolyam, 3.szám, 83-100. p. A digitális analfabétizmus a következő szociális rétegeket érinti (egyes egyedekre több kategória is érvényes, tehát halmozottan hátrányos helyzetű): - 50 év felettiek - elmaradott régiókban élők - romák - alacsony iskolázottságúak - munkanélküliek. Media:Www.bmik.hu/ppt2008/Dombi_Gabor.ppt A digitális írástudatlanság megszüntetése egyéni és közérdek a mai Magyarországon. A világ számos országában, köztük az USA-ban is, meghirdették a digitális esélyegyenlőség megteremtését. Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója rendeletben hirdette ki, hogy egy állam versenyképességének záloga a digitális írástudás. Az afrikai Ruandában az internethasználat terjedését a mobiltelefonok elterjedése mellett (amit a keresetekhez igazodó percdíjak, és a sok fejlett országot meghaladó lefedettség támogatott) az is segíti, hogy az egész országban optikai hálózatot építenek ki kormányzati finanszírozásból, valamint indiai egyetemeken biztosított ösztöndíjakkal támogatják a leendő informatikai szakemberek képzését. [forrás: http://wififalu.blog.hu/2009/07/01/digitalis_felzarkozas_ruandaban (2010.12.06)] Media:Http://de.njszt.hu/rendezvenyek/de3 Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 A digitális esélyegyenlőség megteremtését célzó intézkedések o 1.1 eMagyarország: o 1.2 A digitális közmű projekt: o 1.3 Tervek Magyarországon a 2010-es választások után o 1.4 A digitális szakadék csökkentését célzó programok: o 1.5 A digitális szakadék csökkentésére ható egyéb, nem célzott programok: o 1.6 Millennium Development Goals o 1.7 Az információs társadalom népszerűsítését és a digitális szakadék megszüntetését célzó internetes fórumok * 2 A digitális szakadék szűkülése * 3 Konferenciák * 4 Külső hivatkozások [szerkesztés] A digitális esélyegyenlőség megteremtését célzó intézkedések - 2008-ban az EU a digitális szakadék megfelezésére tett szándéknyilatkozatot - 2008. 10. 6-án Magyar Köztársaság Országgyűlése megszavazta azt a két Országgyűlési Határozatot, amelyek rendelkeznek az e-Befogadás magyarországi problémáinak megoldásáról. Az országgyűlés létrehozta az e-Befogadásügyi Eseti Bizottságot, meghatározta annak feladatait. Media:Http://einclusion.hu/2008-10-07/mkogy-oh-e-befogadas/ - 2010. 10.26-án A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium digitális konzultációt hírdetett a magyar infokommunikációs szektor sikeréért Media:Http://www.nfm.gov.hu/sajtoszoba/ujdonsagok2/kozelmeny_2010_20_26.html [szerkesztés] eMagyarország: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003-ban indította el az ún. eMagyarország (eMo) Programot, melynek célja olyan közösségi Internet hozzáférési pontok kialakítása országszerte, melyek igénybe vételével az állampolgároknak lehetőségük nyílik közigazgatási szolgáltatások igénybevételére. 2006-ig több mint 3000 eMo pont került kiépítésre könyvtárakban, közművelődési intézményekben, önkormányzatoknál, kórházakban stb. A 2007-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által indított második eMagyarország Program (eMOP-2) célja már arra irányult hogy az elektronikus ügyintézéshez minden állampolgár férjen hozzá felhasználóbarát formában. [forrás: http://www.ntkht.hu/tartalom/emo.htm (2010.11.19)] [szerkesztés] A digitális közmű projekt: A digitális közmű projekt a digitális esélyegyenlőség biztosítása érdekében olyan informatikai infrastruktúra fejlesztést tűzött ki célul, mely mindenki számára biztosítja a szélessávú Internet hozzáférést olyan településeken is, melyek eddig, ennek hiányában nem voltak képesek integrálódni az információs társadalomba. A minden települést összekapcsoló optikai hálózat lehetővé teszi az Interneten keresztüli munkavégzést, elektronikus ügyintézést, közigazgatási és egyéb szolgáltatások igénybe vételét. Mindezek eredményeként munkahelyek teremtődnek, csökkennek a gazdasági kiadások, javul az oktatás és az egyéb (pl. egészségügyi) szolgáltatások minősége. [forrás: http://www.ekk.gov.hu/hu/ekk/letoltheto/Prez_digitaliskozmu_090225.pdf (2010.11.19)] [szerkesztés] Tervek Magyarországon a 2010-es választások után 2010 júniusában Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a Heti Válaszban nyilatkozta, hogy a kormány infokommunikációs stratégiájának része lesz "a szolgáltató állam, az egységes kormányzati infokommunikáció kiépítése, a digitális szakadék megszüntetése, új előfizetők bevonása, az új technológiák használata és a valós e-közigazgatás megteremtése". Kiemelt figyelmet tulajdonítanak továbbá az infrastrukturális fejlesztéseknek, a környezetbarát kommunikációnak, a webkettes technikáknak, a szélessáv biztosításával a távmunka és a távoktatás fejlesztésének, az informatika oktatásnak, az e-közigazgatás és az e-demokrácia fejlesztésének. [forrás: http://hetivalasz.hu/digitalis_magyarorszag/lehet-e-e-demokracia-29960/(2010.12.05)] [szerkesztés] A digitális szakadék csökkentését célzó programok: - e-közszolgáltatás fejlesztése - távoktatási és távmunka program - kultúrális tartalmak digitalizálása, kereshetővé tétele - digitális közmű project: valóban szélessávú internet, ami lokálisan és anyagilag is hozzáférhető mindenki számára. Media:Http://www.168ora.hu/itthon/civil-egyuttmukodes-az-informacios-tarsadalomert-39688.html [szerkesztés] A digitális szakadék csökkentésére ható egyéb, nem célzott programok: - Ügyfélkapu rendszer - Elektronikus adóbevallás - Egyetemi felvételi ügyintézés online módon Ezek a kormányzeti programok, és főleg részleges kötelezővé tételük sokak online jelenlétét kényszerítették ki. A kényszerű jelenlét sokaknál későbbi tényleges digitális tanulási folyamatot generált. Összességében noha szándékát tekintve ezek a programok nem tartoznának ide, de eredményeik alapján sok célzott programnál sikeresebbnek bizonyultak a digitális szakadék csökkentésében. [szerkesztés] Millennium Development Goals A digitális esélyegyenlőtlenség leküzdését nemzetközi szinten is kiemelt fontosságúnak tartják. Az ENSZ Millennium Development Goals (MDGs) elnevezésű programja azt tűzte ki céljául, hogy 2015-re jelentős mértékben csökkentse az egyes országok, nemzetek közti digitális szakadékot. A program eddig vegyes eredményeket hozott, és a szakértői társadalmat is megosztotta. A szakemberek egy részének az a véleménye, hogy a nagy lemaradással küzdő országokban először az alapvető életkörülményeken (szociális ellátás, oktatás, egészségügy…) kell javítani, a távközlés-technikai fejlődést pedig mindezek megvalósulása után lehet támogatni. Más szakértők azt az elvet vallják, hogy a digitális szakadék csökkentésére tett erőfeszítések elsődlegesek szegénység felszámolására, társadalmi különbségek megszüntetésére, munkahelyteremtésre irányuló küzdelemben. [forrás: http://nol.hu/noller/lekuzdheto_a_digitalis_szakadek_ (2010.11.19)] Mivel a digitális esélyegyenlőtlenség és az ezzel összefüggő társadalmi/gazdasági különbségek szoros összefüggésben állnak nem lehet egyértelműen csak az egyik, vagy másik oldal mellé letenni a voksot [szerkesztés] Az információs társadalom népszerűsítését és a digitális szakadék megszüntetését célzó internetes fórumok 1. INFORUM: Digitális Érdekegyeztető Fórum Media:Http://www.inforum.org.hu/ebefogadas/az-e-befogadas-kezdemenyezes/ 2. DE!: Digitális Esélyegyenlőség Media:Http://de.njszt.hu/tallozo 3. Videoktat Media:Http://www.videoktat.hu/info1.php 4. IOT.hu, IKT hírportál Media:Http://www.interaktivoktatastechnika.hu/ 5. einclusion, Az információs társadalmi befogadás magyar oldala Media:Http://einclusion.hu/ Természetesen a lista nem a teljesség igényével készült, néhány általam fontosnak talált oldalt kiemeltem. Kedves Je1nos.Hozze1szf3le1sod olvasva ogvolymosa elgondolkoztam azon hogy a te le1tnoki tehetse9gedet tale1n a Gyurcsf3k far mellett ke9ne kamatoztatnod, a jf3sle1si are1ny ugyanaz lenne mindkettőtf6kne9l:))))) Valf3szedn ez Ezo vagy Bp te9ve9ne9l alkalmazne1nak egy inaktedv rendve9delmis dolgozf3t.Mivel nem kell sok hozze1 hogy ha visszaolvaste1l kiderfclt egyből hogy valaha e9n is jelentkeztem erre a pe1lye1ra de egy bedrf3se1gi fcgyem miatt nem vettek fel.Ennek ellene9re nincs harag a szedvemben, sem a lelkemben, mivel katolikus hedvő ember vagyok e9s a hitvalle1som az hogy a sorse1t senki nem kerfclheti el.Akkor tőlem a jf3isten elvette a tűzoltf3i lehetőse9get de ute1na adott egy sokkalta jobbat.He1l istennek sikeres ve1llalkozf3 lettem, a nulle1rf3l indulva elmondhatom hogy ma me1r 12 e1llandf3 embert foglalkoztatok,e9s nem vagyok senki csicske1ja e9s nem parancsol senki nekem.Amfagy jf3l van a csale1dom kf6szf6nf6m az emlegete9sfcket, sokat dolgozom e9rtfck e9s he1t nem is lehet panasz az anyagi e9s lelki kf6rfclme9nyeinkre.Nem kell hogy meggyőzze9l az e9rveiddel mivel nemigaze1n tudsz. dagy gondolom te ugyanfagy egy nagy senki vagy csak a me1sik oldalrf3l!!!!!!!c9n nem vagyok edre1sszake9rtő sem jf3s de rf3lad azt tudom elke9pzelni hogy egy nyugdedjba vonult enyhe9n alkoholista ember lehetsz, akinek a legnagyobb proble9me1ja hogy kanne1st igyon vagy esetleg vegyen mage1nak ke9t zsf6mle9t.Reme9lem nem sikerfclt tfal szeme9lyesre mert nem volt sze1nde9komban, csupe1n nem szeretem ha valaki ane9lkfcl ne9zi le a me1sikat hogy ismerne9 őt. hZormz http://jfjrtsmvnnqo.com/">jfjrtsmvnnqojfjrtsmvnnqorvJGNL"> rvJGNL , [url=http://ibtasznxrtsi.com/]ibtasznxrtsi[/url], [link=http://jnvxtohhvfwt.com/]jnvxtohhvfwt[/link], http://vvdbfhezjdri.com/ oxEhtV http://rtnjrfhkontr.com/">rtnjrfhkontrrtnjrfhkontrg9Ic2A"> g9Ic2A , [url=http://ygyihnltbrcp.com/]ygyihnltbrcp[/url], [link=http://qavmhdihkwlt.com/]qavmhdihkwlt[/link], http://zyoldevbzsyv.com/ [szerkesztés] A digitális szakadék szűkülése A kormányzati és civil szervezetek által indított programok, törekvések lassan, de biztosan eredményeket is hoznak. Bár a fent említett szakadékok (város és vidék, etnikai csoportok, idősek és fiatalok között) jelen vannak, mértékük csökkenő tendenciát mutat. Folyamatosan nő az internetet használók száma, akik legnagyobb része azonban információszerzésre, tanulásra, kommunikációra és szórakozásra használja a világhálót, míg a e-kormányzati szolgáltatások igénybevétele kevésbé jellemző. Mindezek alapján tehát elmondható, hogy a "digitális olló" záródni látszik. [forrás: http://einclusion.hu/2008-04-03/szukul-a-digitalis-szakadek/(2010.12.06)] [szerkesztés] Konferenciák [3] A digitális esélyegyenlőségről a közelmúltban, 2010 november 18.-án, tartottak egy konferenciát, amelyről az interneten is megjelent egy cikk,amely nagyon érdekes, és aktuális információkat tartalmaz azok számára, akik napra készek szeretnének lenni ebben a témában. Ez egy olyan cikk amelyet Ollé János írt, nagyon jól megfogalmazza és összefoglalja az általa hallott 3 előadás és előadó által elmondottakat. További információk ebben a témakörben az a következő linken találhatóak, itt van a rövid, tömör összefoglaló: http://blog.ollejanos.hu/2010/11/21/4-digitalis-eselyegyenloseg-de-konferencia/ Tisztelt Szent John.Te9nyleg nagyon veseket tudsz a tűzoltf3k, rendőrf6k, BV-sek, mentősf6k munke1je1rf3l.Ahogy ne9zem az edre1sodat, me9g az is felmerfcl bennem hogy te az enye9met csak e1tfutottad. Mint edrtam, nem aze9rt van korai nyugdedjunk mert eskfct tettfcnk re1, e9s e9ppen ez is oda volt edrva, hanem aze9rt, mert a munke1nkbf3l adf3df3an, hamarabb te1vozunk az e9lők sore1bf3l, e9s az e9letfcnk 70%-e1t a stressz jellemzi. Igazad van, te9nyleg vannak fcres f3re1k, amire te gondolsz szerintem az az eve9s, ive1s, ke1ve9, cigi, gondolom ezek ne9lkfcl me9g te sem bedrsz ki 24 f3re1t, me9g fagy sem ha nem dolgozol, he1t ha me9g kime9sz egy lake1stűzhf6z, persze ez nem minden szolge1latra igaz. De mivel nem tudod előre mikor lesz riaszte1s, edgy nem tudsz pihenni mert mindig ke9szen kell lenni. (2 perc van hogy elhagyjuk a laktanye1t, te he1ny perc alatt e1llsz ki a kocsival a gare1zsbf3l f6ltf6zkf6de9ssel egyfctt???????)Sportfoglalkoze1s. He1t igen, ez aze9rt van mert e9vente fizikai felme9re9sen kell e1tmennfcnk, illetve orvosi alkalmasse1gin. Tehe1t előedre1s, e9s jf3l megfontolt saje1t e9rdekfcnk. Ha nem teljesedted az előedrt időn belfcl, vagy kicsit magas a ve9rnyome1sod, cukros lette9l, akkor ve9ge a dalnak, e9s mehetsz isten hedre9vel. Csak fagy megjegyzem, ez aze9rt kell hogy ake1r te9ged is letudjunk hozni adott helyzetben, illetve a beavatkoze1s alatt ne minket keljen menteni. Ne9zz ute1na, mielőtt hfclyese9geket edrsz. Felte9telezem te nem me9sz el minden e9vben alkalmasse1gi vizsge1latra, de miket is besze9lek, hiszen te ve1llalkozf3 vagy. Tehe1t te df6ntf6d el mi saje1t magad fele9 az elve1re1s. Abban is igazad van, hogy akinek nem tetszik, mie9rt nem le9p ki. Elmondom, aze9rt mert ez nem munkahely, hanem hedvate1s. Kile9phetfcnk, de e9n pl a 42 e9vemmel hove1 megyek??? Te mint ve1llalkozf3 alkalmazne1l? Ha igen edrd meg az ele9rhetőse9ged. JAAAAA e9s me9g mindig tűzoltf3 vagyok, pedig elmfaltam 40. Hogy lehet???? Elmondom. dagy hogy sze1molnikell tudni. A 96-os tf6rve9ny ute1n felszerelt tűzoltf3knak 25 e9v szolg. viszony kell, vagy 50 e9ves kor a nyugdedjhoz.1996 + 25 = 2021. Ake1rhogy ne9zem az me9g 10 e9v. Tehe1t most vagyok 42 e9ves42 + 10 e9v = 52 52 e9ves lszek, a mostani tf6rve9ny szerint. Hol van a 35-40 e9ves nyugdedjas??????? Nem le1tom. Akiről besze9lnek, az me1r mind nyugdedjban van ( a 96-os tf6rve9ny előtt felszereltek), tehe1t ha maradna minden akkor sem menne senki nyugdedjba. Aki tehette me1r elment. cdgy e9rtelme sincs ve1ltoztatni, vagyis nem erről szf3l a tf6rte9net. Csak az ilyen laikusok mit te is megeszik. Szf3val mielőtt nagyon egyete9rtesz valamivel, ne9zz ute1na. A tfalf3ra pe9nzfcnkre 2004 f3ta ve1runk. Jogerős bedrf3se1gi df6nte9s volt pe1r e9vvel ezelf6tt. Pe9nz nincs. c9n hie1ba mondom a banknak hogy tűzoltf3 vagyok, e9s az e1llam is tartozik nekem, a he1zam 90 nap ute1n e1rverezik. Mi viszont ve1rhatunk a pe9nzfcnkre e9vekig. Kf6szf6nf6m. [szerkesztés] Külső hivatkozások Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány E-írástudásért Alapítvány Digitális Esélyegyenlőség Program eselyegyenloseg.lap.hu A digitális szakadék problémája A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Digit%C3%A1lis_szakad%C3%A9k/digit%C3%A1lis_es%C3%A9lyegyenl%C5%91s%C3%A9g” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2012. március 15., 22:10 * Ezt a lapot 672 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

13. eLearning

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 13. eLearning (= electronic learning): elektronikus tanulás - tanulás - IKT - web2 Lásd még: a http://oktinf.elte.hu/wiki oldalon az eLearning szót: * LLL paradigma és a web 2.0 …lesítése kortól, foglalkozástól és körülményektől függetlenül. Elearning programjaikkal és ösztöndíjakkal támogatják a tanulni vágyókat. 20 KB (3 817 szó) - 2011. március 11., 16:35 * Virtuális tanulási környezet …tanulási folyamatot. Azt is hozzá kell tenni, hogy az internetfüggő az eLearning használata. Az internet sok esetben nagyon lassú, ami gátolja az óra me 25 KB (4 818 szó) - 2010. december 16., 11:04 * Konnektivizmus Konnektivizmus – az eLearning akupunktúrája: önszerveződő tanulás lehet a válasz egy nagy kommunik 17 KB (3 188 szó) - 2011. március 31., 09:14 * Kollaboratív tanulás - vs. egyéni munka …tivitásnövelő is lehet. Pl. ha az iskolának nincsen saját moodle vagy elearning felülete, akár egy közös gmail-es fiók létrehozása ezt helyettesíth 24 KB (4 677 szó) - 2010. december 16., 22:35 (előző 20 | következő 20) (20 | 50 | 100 | 250 | 500) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s” Nézetek * Speciális lap Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Speciális lapok Powered by MediaWiki * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

14. ePortfólió

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 14. eportfólió: elektronikus portfólió - tanári portfólió elektronikus formában - portfólió diákok részére Lásd még a http://oktinf.elte.hu/wiki oldalon a Tartalomkezelő rendszerek fogalomról szóló cikkben az Iskolapad leírását: Iskolapad - Az online tanulási folyamat során alkalmazható. - Keretrendszerek használatát teszi lehetővé diákok és tanárok számára. - A portálon lehetőség nyílik videók, képek megosztására, fórum és blog létrehozására,wiki készítésére bármelyik iskolai témakörben. - Az Iskolapad portál Moodle rendszere közös tanulásra kínál számos lehetőséget. Ennek keretein belül digitális tananyagokat szerkeszthetünk, amelyhez tesztet is készíthetünk ellenőrzés vagy összefoglalás céljából. A képek és szövegek feltöltésénél lehetőség nyílik a forrásmegjelölésre, és ugrópont létrehozására. A Moodle lehetőséget nyújt önálló tanulásra is, de a tanórák, csoportos házi feladatok során is használható. - A Mahara a a tanulási tevékenység során készülő portfólió jellegű produktumok elektronikus formátumának készítését támogatja. forrás:http://iskolapad.hu/

15. felhőprogramozás

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 15. Felhő (azaz: felhőprogramozás) (angolul: cloud computing): felhőprogramozás - egy újfajta programozási módszer az informatikában Lásd még: a http://oktinf.elte.hu/wiki oldalon a Felhő (cloud computing) fogalom leírását: Felhő (cloud computing) A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A cloud computing – magyarul leginkább számítási felhőként fordítják – a számítástechnika egyik új alapfogalma, egy kialakulóban lévő informatikai ellátási modell. A cloud computing modellben a felhasználók olyan állományokkal és programokkal dolgoznak, melyek fizikailag nem a saját gépükön, hanem az interneten, vagyis valahol a "felhőben" vannak. Kényelmesen és igény szerint férhetnek hozzá a megosztott, beállítható erőforrásokhoz – például kiszolgálókhoz, tárolókapacitásokhoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz –, melyeket gyorsan, minimális adminisztráció vagy szolgáltatói beavatkozás mellett lehet rendelkezésre bocsátani és felszabadítani. (A National Institute of Standards definíciója alapján, lásd: [1]). A fogalom az 1960-as évekig vezethető vissza, John McCarthy nevéhez köthető A számítási felhő működése A számítási felhőben az erőforrások, mint például a háttértár és processzálási kapacitás, valamint a fájlok, programokat bár több számítógép adja ki együttesen, de logikai szempontból egy egységnek tekinthető, így a hozzáférés hardware-esen nincsen korlátozva, az egyes felhasználók hozzáférést a belső logikai struktúrával lehet meghatározni. A számítási felhő sok előnyéből az általános felhasználó számára legfontosabb előnye a hardware-es korlátozás kiiktatása. A felhőnek ugyanis számos végződési pontján keresztül elérheti az adatait, nem kizárólag a saját számítógépéről. Ez a többszörös hozzáférés lehetősége kényelmi funkció, példaként a webes e-mail felületek szolgálnak: a felhasználó a felhasználói név, és jelszó segítségével bármilyen internetkapcsolattal rendelkező számítógépről elérheti levelezési adatait. Nagyvállalatok számára a számítási felhő legfontosabb előnye, hogy az egyre inkább fejlődő eljárásban akár processzálási kapacitás is megosztható, így a nem használt számítógépek, illetve a kevéssé terhelt számítógépek szabad processzálási kapacitása felhasználható komolyabb igénybevételű programokhoz, ezzel az egyes feladatok által igényelt idő jelentősen lecsökken, illetve a processzálási erőforrások jóval hatékonyabban kerülnek kihasználásra, jelentős anyagi erőforrásokat megspórolva ezzel.[2] A választott szolgáltatás azonnal használható, és a felhasználó vagy reklámot néz a szolgáltatásért cserébe (Gmail, Yahoo), vagy előfizet rá, esetleg néha fizet a szolgáltatásért (Amazon). [3] Miért éppen „felhő”? Eredetileg a telekommunikációs, majd az informatikai ábrákon felhőt ábrázoló piktogrammal jelölték azt a tipikusan külső szolgáltatást, amelyekkel az ábra többi eleme kapcsolatot tart, de magának a szolgáltatásnak a belső felépítése, rendszere lényegtelen vagy ismeretlen, a hangsúly ugyanis a kapcsolaton van. Így a felhő elnevezés egyaránt utal a kiterjedtségre, a kapcsolatfelépítés számosságára és az architektúra lényegtelenségére. [4] A számítási felhők típusai A felhő szolgáltatások három fő típusba sorolhatóak az alapján, hogy igénybevétel esetén milyen szolgáltatást kap a felhasználó. 1. Iaas - Infrastructure as a Service (Infrastrukturális számítási felhő): a felhasználó csupán nyers hardveres erőforrásokat kap, vagyis egy virtuális gépet. Pl.: Amazon Elastic Computer Cloud. 2. Paas - Plaform as a Service (Platform-alapú számítási felhő): csak egy platformot, alkalmazást bocsát rendelkezésére a szolgáltató anélkül, hogy hardveres és szoftveres alkalmazásokat lenne szükséges ehhez megvásárolni és fenntartani. Pl.: Microsoft-féle Azure, Google App Engine, Amazon Web Services. 3. Saas – Software as a Service (Szoftver-alapú számítási felhő): a szoftvert nem a számítógépre telepítik, hanem ahhoz a hálózaton keresztül nyújtanak hozzáférést. Ez a típus a legjellemzőbb a mai cloud szolgáltatásokra. [5] Más megközelítésben létezik magán felhő (private cloud) és közös felhő (public cloud). A magán felhőnél egyetlen adatkezelő kezelésében lévő számítógépes hálózatról beszélünk, míg a közös felhő esetében harmadik személyek számítógépes kapacitása kerül szolgáltatásra az ügyfél részére. A gyakorlatra a magán és a közös felhők vegyes alkalmazása a jellemző. [6] 2010. február óta széles körben elérhető a Windows Azure, mely a legújabb cloud computing-platform és operációs rendszer. Cloud computinggal foglalkozik a Google, az Amazon és a Microsoft. (Index) A felhő szerepe a csoportmunkában és az oktatásban Adottságai révén a felhő alkalmazása új lehetőségeket teremt a csoportmunka, és ezen belül az oktatás területén. Főleg az információ központi tárolásának van nagy jelentősége, mivel így lehetővé válik az adott projekten történő szimultán munkavégzés, illetve (az internettel lefedett térségekben) a tetszőleges hozzáférés. Mindehhez hozzájárul az adatvesztés valószínűségének drámai csökkenése, gondoljunk csak az (adott esetben multinacionális cégek által működtetett) szerverparkok fejlett biztonsági rendszerére. A felhő hasznosságának szemléltetésére nézzünk egy példát: Egy középiskolai angoltanár kiadja csoportjának a feladatot, hogy vetítéssel egybekötött előadást kell tartaniuk egy Leeds kulturáléis és történelmi nevezetességeiről. A diákok a feladat végrehajtásához otthonról közösen szerkesztenek egy Google Dokumnetumok-prezentációt. Így mindenki hozzáférhet az egész előadáshoz amellett, hogy a saját témáját szerkeszti benne: így végül szerves egésszé áll össze az anyag, nem darabokból kell összefércelni, mintha mindenki otthonról hozna be egy kis részt. Kritika A számítási felhőket komoly kritikák is érik. Néhányan úgy gondolják, hogy a modern számítástechnika legveszedelmesebb találmányával állunk szemben. A számítási felhő felhasználója egy olyan számítógépre támaszkodik, ami valaki más tulajdonában áll, azaz a felhasználó egy olyan szerveren tárolja az adatait, amihez nincs közvetlen hozzáférése és nem tudhat biztosat a biztonsági rendszeréről sem. A számítási felhő rendszerek használatával a felhasználónak soha korábban nem látott mértékben kell bíznia a rendszert futtató cégben vagy vállalkozóban. A szerver tulajdonosa gyakorlatilag a felhasználó minden egyes számítógép előtt töltött percét nyomon tudja követni. Felmerülnek megbízhatósági kérdések is. Az adatainkat tároló szerver egyszerre több más felhasználót is kiszolgál, így fennáll az esélye, hogy esetleg túlterhelődik, amennyiben ez megtörténik a felhasználó képtelen lesz folytatni a munkáját. [7] A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Felh%C5%91_(cloud_computing)” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 12., 11:05 * Ezt a lapot 893 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

16. formatív értékelés és tanulói válaszadó rendszerek

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 16. Formatív értékelés és tanulói válaszadó rendszerek A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A formatív értékelés a tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelését jelenti, melynek célja a tanulási igények meghatározása és a tanítás azokhoz igazítása. Az értékelés az oktatási folyamat létfontosságú eleme. Az iskolákban a legszembetűnőbb értékelési módok minősítő jellegűek. A minősítő értékelést annak mérésére használják, hogy mit tanultak meg a diákok egy bizonyos időszak végére, felsőbb osztályba léphetnek-e, teljesítették-e az iskola elvégzését igazoló vagy a bizonyos szakmák gyakorlására jogosító bizonyítvány megszerzéséhez előírt követelményeket, de a továbbtanulás céljából történő válogatás módszere is lehet. A pedagógiai értékelés szakirodalma évtizedek óta sokkal színesebb, mint a tanárok, tanítók osztálytermi gyakorlata. Már a hatvanas évek végén Scriven markánsan elkülönítette a pedagógiai értékelés három alapfunkcióját, melyeket hazánkban a pedagógusok döntően Báthory Zoltán munkássága révén ismerhettek meg: 1. helyzetfeltárás – diagnosztikus, 2. a tanulási folyamat segítése – formatív értékelés, 3. lezárás, minősítés – szummatív értékelés. A hagyományos tanítási-tanulási folyamat jellemzően a frontális osztálymunkára szűkül. A tanulók ugyanazon célokért, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartam alatt és gyakran azonos ütemben vesznek részt az elsajátítás folyamatában. E szervezési mód a lezáró, szummatív értékelésre fókuszál, míg a másik két funkciót kiüresíti. Azzal a veszéllyel jár, hogy kizárólagos alkalmazása esetén a tanulói különbségek nem csökkenthetők, nincsen hatással a pedagógiai munkára, nem befolyásolják a további tanítási folyamatot. A tanulást gyakorta külső motívumokhoz köti, csökkentve ezzel a diákok természetes kíváncsiságát. A kilencvenes évektől az értékelés fejlesztő szerepe (formatív értékelés) vált hangsúlyossá. A formatív értékelés arra szolgál, hogy megállapítsa a tanuló fejődését és értelmezze tanulási szükségleteit, ehhez igazítva a tanulást. Lényege maga a fejlődés támogatása, az önértékelés, az énkép, a metakogníció. [szerkesztés] A formatív értékelés támogatja: 1.a tanulási képesség fejlesztésést, mert: 1. a tanítás és tanulás folyamatára helyezi a hangsúlyt, és aktívan bevonja a tanulót ebbe a folyamatba; 2. fejleszti az önértékeléshez és egymás értékeléséhez szükséges készségeket; 3. segít a diákoknak megérteni saját tanulásukat és megfelelő stratégiákat kialakítani a „tanulás tanulására”. 2. a kapcsolatok alakulását ,mert: 1. a pedagógus és a diák közt zajló beszélgetések, reflexiók erősítik kapcsolatukat, biztonságos környezetet teremtenek; 2. az osztálytársak aktív bevonása az értékelő folyamatokba elősegíti a társas helyzetek jobb megértését, a kedvezőbb osztálytermi klíma kialakulását; 3. a változatos és sokféle értékelési módok segítenek abban, hogy a diákok megtanuljanak figyelni a másikra, jobban értsék a társas helyzeteket, így biztonságban érezzék magukat az osztályteremben; 4. a csoportban vagy párban végzett értékelés fejlesztően hat a diákok szociális kompetenciájára 3.a kompetencia élményének megélését,mert: 1. a világos, mindenki számára érthető elvárások erősítik a tanulókban a kompetencia érzését, mivel segítik az önálló munkavégzést; 2. a fejlődést támogató értékelés a tanulói sikereket segíti elő, mivel elsődleges célja nem a minősítés, így a diákok önbecsülésre tehetnek szert; 3. az önértékelésben aktivált tanulóknak nincs mindig szükségük a tanári jelenlétre, képesek önálló munkára, egyben arra is, hogy felelősséget vállaljanak saját fejlődésükért 4.az autonómia kialakulását, mert: 1. a pontos és egyénre szabott követelmények meghatározása lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy felelősséget vállaljanak saját munkájukért és viselkedésükért; 2. a tanulás megtanulása segíthet az önállóság kialakításában; 3. a tanulók érdeklődők és aktívak lesznek tanulási folyamatukban, egyben felelősséget vállalnak saját fejlődésükért is, ez pedig az élethosszig tartó tanulás igényének és képességének alapját adja. [szerkesztés] A formatív értékelés gyakorlatában nagy segítség lehet a tanórán a tanulói válaszadó rendszerek alkalmazása . Jól használhatóak a diákok tudásszintjének és képességének felmérésére és kiértékelésére, a válaszok összesítésére, elemzésére, ami a tanári munka egyik fontos eleme. A technika alapja, hogy a tanári számítógép – egy hozzá kapcsolt, kisméretű adóvevő egység segítségével – rádiófrekvencián kommunikál a tanulói egységekkel.A használat során minden diák rendelkezik egy kézi egységgel, melynek segítségével a tanár számítógépéről érkező kérdésekre gombnyomással válaszolhat. A legegyszerűbb esetben feleletválasztásos kérdések válaszai közül kell választani, de olyan eszközök is vannak, amelyekkel numerikus vagy szöveges válasz is küldhető. Használatukhoz nem feltétlenül szükséges interaktív tábla, bár ez esetben előny, hogy a válaszadórendszer kezelő programját kényelmesen, a tábláról lehet vezérelni. Az interaktív táblával történő használat akkor igazán előnyös, ha a válaszadó rendszer a táblaszoftverrel képes együttműködni. Létezik olyan interaktív tábla is, amelynél a szavazórendszer vevőkészüléke eleve magába az interaktív táblába van beépítve. Ennek hiányában azonban akár kivetítés nélkül, szóban elhangzó kérdésekre is válaszolhatnak a tanulók. Gyakori, hogy a válaszadó szoftverek együttműködnek a legnépszerűbb prezentációs programokkal (például: MS PowerPoint) is. A válaszadó rendszer beállítható úgy, hogy a tanár pontosan tudja, melyik diáktól melyik válasz érkezik, azaz utólagosan is ellenőrizheti az egyes válaszokat, de lehetőség van anonim használatra is. [szerkesztés] A válaszadórendszerek sikeresen alkalmazhatók a formatív értékelésben: 1. A tanulási képesség fejlesztésében: A válaszadó rendszerek segítségével az egyéni fejlődés követése, önrevízió, a saját tanulási nehézségek felfedezése és nyomonkövetése lehetővé válik, mivel minden eredmény egyénileg megvizsgálható, elemezhető. 2. a tanár diák, diák-diák kapcsolatok kialakításában: A személyes versengés háttérbe szorul, hangsúly az egyéni feljődésre tevődik át. A válaszadó rendszer átalakíthatja az osztálytermi munkát, a diákok mindegyike egyszerre lehet aktív, válaszaik rögzíthetők, tárolhatók és visszakövethetők, továbbá bekerülhetnek az egyéni portfóliókba is. A gyorsabb diákok nem bénítják meg a lassabb társaikat. A válaszadórendszerek óriási előnye, hogy minden résztvevőt be lehet vonni a munkába, és nyomon követhetővé válik a teljesítmény csoportos-, és egyéni szinten is. A tanulói válaszadó rendszer használata tehát minőségében változtathatja meg a tanórai kérdésfeltevések módszertanát, a válaszok kiértékelését, és az ebből adódó tanári válaszlehetőségeket. 3. a kompetencia megélésében: A tanulói válaszadó rendszerek használatával a fejlődést támogató értékelés a tanulói sikereket segíti elő, mivel elsődleges célja nem a minősítés, így a diákok önbecsülésre tehetnek szert. Az önértékelés miatt a diákok képesek lesznek önálló munkát végezni, és felelősséget tudnak vállalni saját fejlődésükért. 4. az autonómia kialakulásában: A viták, megbeszélések közben történő csoportos véleménynyilvánítás; a saját tanulási folyamatok megismerése és sikeres alkalmazása nagyban támogatja az önállóságot. A tanulói válaszadó rendszerek anonimitása lehetőséget ad arra, hogy a diákok kipróbálják gondolataikat és bátorságot merítsenek, hogy következő alkalommal talán már vállalni tudják a nyílvánosságot is. A „metakogníció” azt jelenti, hogy az ember tudatában van annak, hogyan tanul meg, gondol végig egy új anyagot. Helyenként a „gondolkodásról való gondolkodásként” is utalnak rá. Az a tanuló, aki tudatában van annak, hogy hogyan tanul, jobban tud célokat kijelölni, ügyesebben alakít ki változatos tanulási stratégiákat, jobban képes irányítani és értékelni saját tanulásának a folyamatát. Ebben a folyamatban van segítségére a modern technológia, a tanórákon és órákon kívül is használható tanulói válaszadó rendszer. Philippe Perrenoud svájci oktatáskutató a következőt javasolja: „...amíg a tanulók nem egyforma képességekkel rendelkeznek, és sem az igényeik, sem a munkastílusuk nem egyforma, az a helyzet, ami az egyik számára optimális, a másik számára nem lesz az. … Erre felírhatunk egy egyszerű egyenletet: az emberek sokfélesége + megfelelő bánásmód mindenkinek = a megközelítések sokszínűsége” (Perrenoud 1998, 93-94.o.). A tanulói válaszadó rendszerek segítik a diákok sokféleségének elfogadtatását egy osztályközösségen belül úgy, hogy a tanulók fejlődése mégis nyomonkövethetővé válik. http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-meres-es-ertekeles/a-fejleszto-ertekeles.html A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Format%C3%ADv_%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s_%C3%A9s_tanul%C3%B3i_v%C3%A1laszad%C3%B3_rendszerek” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. november 3., 22:16 * Ezt a lapot 82 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

17. geocaching

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 17. Geocaching A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Lényege, hogy egy jól lezárt ládikát a vállalkozó kedvű játékos elrejt egy általa kiszemelt, valamilyen szempont szerint megismerésre, felfedezésre érdemesnek ítélt terepen, és egy erre alkalmas GPS készülékkel a megfelelő módon rögzíti a rejtekhely (ez a cache) pontos koordinátáit. Ezeket az értékeket bejegyzi a www.geocaching.hu internetes oldalon és a geocaching központi honlapjára. Ezek az adatok mindenki számára elérhetőek. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Geocaching” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. szeptember 21., 08:17 * Ezt a lapot 70 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

18. geotagging

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 18. Geotagging A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Eredete * 2 Jelentése * 3 Használata * 4 Átalakulóban * 5 Személyiségi jogok * 6 Geo sms * 7 Egyéb felhasználási módok * 8 Felhasznált források [szerkesztés] Eredete Geotagging (ejtsd: geotegging) A görög "geo" azaz föld, és az angol "tag" azaz címke szavakból lett. Tagging = címkézés, jelölés. Általában valamely képi adathoz földrajzi koordináta hozzárendelését jelenti. Pl. egy városismereti verseny, vagy művészeti, földrajzi, történelmi téma feldolgozásához lehet használni. Feladat lehet a bemutatott képek megkeresése, vagy a koordináták alapján a hely nevezetességének felkutatása. Fizikához kapcsolódóan a pissai ferde toronyhoz a szabadesés anyagát társíthatjuk: Onnan leejtünk egy testet és vizsgáljuk a gyorsulását A kordinátáit hozzá tudjuk társítani GPS-sel [szerkesztés] Jelentése A geotagging az az eljárás, amely földrajzi metaadatokat (információt, földrajzi adatot stb.) ad különböző médiafájlokhoz, mint például honlapokhoz vagy képekhez vagy videókhoz. Ezek az adatok az alapvető földrajzi koordinátákat (szélességi, hosszúsági kör, tengerszint feletti magasság) tartalmazzák, de hordozhatnak más információkat is , mint pl. dőlésszög, irányszög, egy utca neve. A digitális fényképezőgéppel készített képet egy, a gépbe épített GPS vevő, vagy egy külső eszköz egészíti ki a rögzített koordináta-adatokkal. Az idegen szóval geotag-nek nevezett eljárás során a fotóink GPS koordinátákkal gazdagodnak, amelyek így bizonyos alkalmazásokban akár egy kattintással is könnyedén a térképre vihetők. [szerkesztés] Használata A geotagging a GPS navigációs rendszeren alapul. Ennek az eljárásnak a segítségével helymeghatározásra szolgáló adatokat rendelhetünk különböző médiaformátumokhoz, úgy mint pl. digitális fényképezőgép által készített képekhez, valamint videókhoz, weboldalhoz. Ha van digitális fényképezőgépünk és akármilyen GPS vevőnk, tudni fogunk geotaggolni. Minden digitális készülékkel készült fénykép tartalmaz úgynevezett EXIF információkat, mely a kép adatait tartalmazza (készülék típusa, beállításai, készítés időpontja, stb), ezeket metaadatoknak hívjuk. Képeink metaadataiba a földrajzi koordinátákat is bele tudjuk íratni, melyeket a kiválasztott online térkép értelmez, és a megfelelő lokációhoz illeszt. Tulajdonképpen ez a metaadat-bővítés az, amit geotaggingnak hívunk. Ehhez segítség lehet a GPS például.Manapság azonban egyre több telefon él a " geotagging " lehetőségével.Az új készülékekben (pl iPhone HTC) már eleve adott a GPS. Egy kép készítésekor azonban a képhez koordinátákat is rendelnek ezek az eszközök. Ma már több mobiltelefon is magában hordozza a geotagging lehetőségét - iPhone, HTC, Sony Ericcson W995, LG Arena, Nokia N-széria. Ebben az esetben a beépített GPS vevőnek köszönhetően a telefon egyből a kép készítésekor veszi fel a koordinátákat. Egy rövid, de annál hasznosabb video elsősorban nokiásoknak, szemléltetve, hogy a telefonok geotagging funkciója egy gombnyomásra működik: Nokia N96 Tips:No1 GeoTagging. Amennyiben nem rendelkezünk GPS készülékkel, az adatokat a megfelelő szoftverrel akár utólag is hozzáadhatjuk képeinkhez. Ezek a Picasa, vagy Flickr használóknak a Firefox motorra épülő, közösségi szolgáltatásokkal kiegészített böngésző, a Flock. Ez utóbbi a Google Maps térképeit hívja segítségül, melyen a felhasználó jelöli ki a kép készítésének helyét. Előnye, hogy a kedvenc helyszín beállításának lehetőségével nem szükséges (például az otthon készült képekhez) újra meg újra elölről kezdeni a megfelelő koordináták keresését, hanem egy kattintással hozzáadhatjuk azokat. Geotagging Flickr photos with Flock. Manapság már a geotagging egyre kevésbé idegen fogalom az internetezők körében. Egyre többen használják ki a közösségi webes szolgáltatásokat, egyre többen fedezik fel a kép- és videómegosztók nyújtotta lehetőségeket. A webkettes szolgáltatások tárháza kimeríthetetlen: alig van már közülünk olyan, akinek ne lenne profilja valamelyik ismeretségi hálózaton - iwiw, Facebook, Myspace -, ne használna valamilyen fotós tárhelyet - Flickr, Picasa, SmugMug, Photobucket -, ne nézegetne rendszeresen fotóblogokat vagy szörfölne a Youtube videói között. (Felmerülhet a probléma, miszerint ezzel az eljárással nem is annak a helyét határozzuk meg, ami a képen látható, hanem a saját helyzetünket, ahonnan a képet készítettük. Éppen ezért a fejlesztők is hangsúlyozzák: nem az a lényeg, hogy pontosan meghatározzuk egy objektum helyét, hanem hogy megmutassuk az embereknek, hova álljanak, hogy pontosan azt láthassák, amit mi is. Komolyabb fényképezőgépek ugyan képesek az EXIF adatok közt a fókusztávolságot is tárolni, melynek segítségével elvileg megoldható a fényképen szereplő tárgy pontos helyének meghatározása, de mivel a fókusztávolság gyakran végtelen (pl. látképeknél), a számítás legtöbb esetben nem hajtható végre. Ennek megoldására a jövőbeni fejlesztések keresnek alternatívákat.) [szerkesztés] Átalakulóban Napi szóhasználatban a geotagging, egyszerűen a mai generáció által gyakran használt web2-re való videó, kép beágyazását teszi lehetővé; elhelyezi a virtuális térképen. Így akár fotónaplót is készíthetünk a segítségével. A Web 2.0 elterjedésével – és annak egyik legfontosabb jellemzőjével, a címkézéssel – online felhasználása is egyre divatosabb, nem csak a rendszerezést könnyíti meg, de egy olyan webes adatbázis is létrejöhet, melyben a feltöltött képek alapján bármilyen nevezetesség könnyedén megtalálható, akár háromdimenziós térkép formájában is. Ezen kívül arra is lehetőséget adhat, hogy egy adott utcát, teret a közelében készített fotók alapján megtaláljunk. Leginkább akkor van jelentősége e programnak, ha másoknak akarjuk megmutatni, hol jártunk. A geotagging - gyakorlati értelmezésében - nem más, mint az az eljárás, ami segít ezen oldalakra feltöltött képeinket, videóinkat elhelyezni a térképen. Így könnyedén megmutathatjuk a világnak, hol is jártunk pontosan, hol volt az a kedves kis szálloda, vagy éppen melyik téren is van az a szökőkút, amely előtt mosolygunk. Amikor Görögországban jártam a szép helyeket rokonaimnak a geotagging segítségével mutattam meg Fotóturizmus elnevezéssel pedig már folyamatban van az az eljárás, amely pl a Flick-re feltöltött képek alapján 3d-s térképet készít, az elkészült fényképek készítésének pontos helyét és szögét is meghatározva (A Washingtoni Egyetem és a Microsoft Co. Közös munkája). A legtöbb komoly, fényképezőgépeket gyártó cég már nem csak elméletben foglalkozik a GPS technológia beépítésével eszközeikbe. (A Ricoh már kijött ilyennel, a Nikon és a Canon pedig árul gépeihez GPS kiegészítőt). Hogy is működik? Hogyan lesz egy képben geocímke? == (A legegyszerűbb és legszerencsésebb eset, ha magában a fényképezőgépben van GPS vevő, ekkor az EXIF adatokhoz nem kell külön hozzárendelni a földrajzi információkat. Egyéb esetben segédprogramot kell használnunk, amelyik a meglévő EXIF információnkat kibővíti a GPS-ből kinyert adatokkal.) A geotag-elés alapvetően kétféle módon történhet: 1. vagy a fotót készítő eszköz (esetünkben fényképezőgép) írja be a koordinátákat az EXIF adatok közé 2. vagy utólag, szoftver segítségével kerülhetnek a képbe. Első esetben természetesen a fényképezőgépnek valamilyen módon tudnia kell, hogy éppen hol tartózkodunk. Erre leginkább külső GPS-vevők teszik alkalmassá (bár léteznek már beépített GPS-szel ellátott készülékek is) Az utólagos geocímkézésnek további két módja lehet: a) a külső GPS vevő a fotózás pillanatában rögzíti a koordinátákat, majd a szoftver ezeket utólag írja a képbe, b)a külső GPS vevő (logger) folyamatosan rögzíti az útvonalunkat, majd a szoftver a kép készítésének ideje alapján keresi vissza a logból a pozíciót. Érthető okokból a második esetben komoly problémát okozhat, ha a fényképezőgép órája nincs pontosan beállítva (akár időzóna beli eltérés miatt). (Ugyan vannak olyan programok, amelyek az időeltolódást tudják korrigálni, de menjünk biztosra és a fényképezést kezdjük az óraállítással !). Az is egyértelmű, hogy a második a kényelmetlenebb és a kevésbé egyszerű megoldás, viszont jelentős előnyt is hordoz magában: nem csak a képek geotag-elésére használhatjuk a GPS-logot, hanem a pontos útvonalunk utólagos elemzésére, vagy megjelenítésére is. Sőt, ha több fotós által készített képek geotag-elésére is szükség van, akkor a logger által készített naplófájlból az összes fotós képe geocímkézhető (persze csak akkor lesz pontos, ha a gépek órája is szinkronban van, s a fotósok sem távolodtak el egymástól 10 méternél távolabb). "De mint tudjuk a geotag-elt fotók felhasználásának pedig már csak a képzelet szabhat határt. " [szerkesztés] Személyiségi jogok Az eljárás személyiségi jogokkal kapcsolatos problémákat is felvet, ha a kép készítője nem figyel, melyik képét milyen oldalakra tölti fel (vannak korlátozott hozzáférést is biztosító oldalak is). [szerkesztés] Geo sms A geotagging segítségével megadhatjuk sms-ben barátainknak, ismerőseinknek aktuális pozíciónkat. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az sms szövegébe ágyazzuk a koordinátákat. pl.: Az étteremben vagyok: geo:-37.801631,144.980294;u=16 [szerkesztés] Egyéb felhasználási módok Blogokon, vagy web 2.0 alkalmazásokon a feltöltött képek is megjelölhetők. Így például pontos megjelölést lehet adni arról, hol van egy-egy nevezetesség, étterem stb. A legtöbb fotómegosztó oldal frissítette szolgáltatásait a geotagging technikával, pl.: a Flickr a Yahoo Maps-szel, a Google Earth (Picasa), a Mappr, vagy a Zoomr, de vannak kifejezetten erre a technikára épülő oldalak is, mint például a Panoramio, vagy a MyGeoposition. A legtöbb komoly, fényképezőgépeket gyártó cég már nem csak elméletben foglalkozik a GPS technológia beépítésével eszközeikbe. (A Ricoh már kijött ilyennel, a Nikon és a Canon pedig árul gépeihez GPS kiegészítőt.) Ízelítő: http://youtu.be/S6GGDWMlGiY [szerkesztés] Felhasznált források http://hu.wikipedia.org/wiki/Geotagging http://geotagging.hu/ http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/8-networkstudies/849-geotagging-a-gyakorlatban-egyszer-de-nagyszer- http://pixinfo.com/cikkek/geotag http://techhirek.wordpress.com/2009/05/29/geotagging-eszkozok/ A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Geotagging” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 16., 12:56 * Ezt a lapot 1 000 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

19. Google Art Project

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 19. Google Art Project A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Az Art Project a Google internetes óriáscég legújabb dobása, amivel a világ különböző kontinenseinek legfontosabb kincseit osztják meg ingyen az internetet használó emberekkel anélkül, hogy azok elhagynák fotelüket vagy számítógépüket. 2011. február elején adott hírt a világsajtó a projekt elindulásáról. A virtuális, 3D-s gyűjtemény 17 világhírű múzeum 1061 műkincsét, 486 művész alkotásait mutatja be. A honlapon barangolva háromdimenziós sétát tehetünk, teremről teremre járva az önmagukban is értékes múzeumépületekben. Az egyes termekben ráközelíthetünk a kiállított festményekre, ecsetvonásokig nagyítva böngészhetjük Van Gogh, Manet, Turner,Rembrandt, Renoir, Monet, avagy Vermeer alkotásait. Az egyes képek mellett előhívhatjuk a részletes információkat: a festmény magyarázatát és történetét, a festő életét és többi alkotásának listáját, és több esetben művészettörténészek vagy éppen maguk a kortárs alkotók is beszélnek egy videón a műről. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Alkalmazások * 2 Tagok * 3 Vélemények, Félelmek * 4 Google Art Projekt Interaktív táblára * 5 Egyéb felhasználási lehetőségek * 6 Hivatkozások [szerkesztés] Alkalmazások A street view-technika segítségével oldották meg a múzeumokba való virtuális belépést: 360 fokos felvételek készültek a termekről - hétmilliárd pixeles fényképek a kiállított festményekről, szobrokról -, amelyek immár mindenki számára elérhetőek. Összesen 385 terembe leshet be bárki. [1] Az artwork view-technika lehetővé teszi a képekre való ráközelítést. Az információs ablakban láthatjuk a műtárgy alapadatait, és további adatokat gyűjthetünk róla. Böngészhetünk az adott művész munkái között, sőt, akár a témához kapcsolódó YouTube videókat is nézhetünk. A create an artwork collection alkalmazás segítségével elmenthetjük több mint ezer műtárgy képét a kívánt nézetben. Ezen kívül saját gyűjteményt is készíthetünk, amelynek elemeihez hozzáadhatjuk saját kommentjeinket, valamint lehetőség van az egész gyűjtemény megosztására is. [szerkesztés] Tagok Az online kezdeményezéshez elsőként a New York-i Metropolitan Múzeum, a Modern Művészetek Múzeuma és a londoni Tate Galéria csatlakozott. A Google a londoni National Gallery-től a szentpétervári Ermitázsig, a firenzei Uffizzitól az amszterdami Rijksmuseumig valamint a Versailles-i palotáig fogta össze a múzeumi világ nagyjait- és a lista a végtelenségig bővíthető. Magyar múzeum egyelőre nincs a szűk listán, az alkotások között is csak egy magyar szobor található: Jovánovics György egy műve. Remélhetjük, hogy a folyamat beindul, újabb és újabb múzeumok csatlakoznak majd a projekthez, és a Google Art Project segítségével minden internet-használható átélheti és megismerheti a művészettörténet remekműveit. És ehhez nem kell elutazni a világ másik sarkába. [2] Aki rendelkezik Google fiókkal, az saját "kollekciót" állíthat össze az általa kedvelt alkotásokból, melyekhez megjegyzést fűzhet vagy megoszthatja ismerőseivel. [szerkesztés] Vélemények, Félelmek Sokan ellenezik a projektet mert attól tartanak, hogy így csökkenhet a látogatószám, hiszen teljes galériák elérhetővé válnak anélkül, hogy bárki fizetne értük. Ennek ellenére a többség véleménye az, hogy egy nagyszerű kezdeményezésről van szó. Rengetegen vannak a világon, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy ellátogassanak ezekbe a számtalan kincset felvonultató múzeumokba, így azonban az internet segítségével a kultúra mindenki számára elérhetővé válik. A program vezető szakembere is azon a véleményen van, hogy a Google Art Projeknek köszönhetően éppen az ellenkezője fog történni és a projektnek köszönhetően többen fogják meglátogatni a projekten résztvevő múzeumokat. Az is fontos szempont volt, hogy nem kereskedelmi haszon reményében hozták létre ezt a projektet, hanem azzal a céllal, hogy minden erejükkel támogatni szeretnék a kultúrát. A szerzői jog védelmének kérdése is felmerül a Google Art Project alkalmazásaival kapcsolatban. A street-view technika a Google tulajdona, de a műtárgyak továbbra is a múzeumok birtokát képezik. Éppen ezért a street-view alkalmazás több helyen is csak homályos képet mutat a műtárgyakról, tehát a múzeumi élményt ez nem pótolja teljes mértékben, és a szerzői jog sem sérül.[3] [szerkesztés] Google Art Projekt Interaktív táblára Nyilván nem az volt az elsődleges célja az Art Project-nek, hogy az interaktív táblán használják, de ez is egy remek lehetőség a széles körű felhasználásra. Minden rajz, képzőművészet, történelem szakos tanár örül ennek a projektnek, mely a legteljesebb mértékig kihasználható interaktív táblán. A projekt lényege, hogy híres múzeumok képeit gyűjtötte össze egy projekten belül és a múzeumban lehet ezek közül a képek közül válogatni, illetve a megjelenítésükbe interaktív módon belenyúlni, kinagyítani részleteket. A táblaszoftverek lehetőségeivel ennél többet is! kitakarni részeket, ráfokuszálni részletekre, berajzolni fontos vonalakat a képbe, stb...a lehetőségek adottak, a tanár igényeinek megfelelően. [szerkesztés] Egyéb felhasználási lehetőségek A magától értetődőnek tűnő rajz,- vagy történelem órai felhasználási lehetőségek mellett a Google Art segítségünkre lehet a nyelvórákon is. A program segítségével érdekesebbé tehetőek a hagyományos képleírós -feladatok például úgy, hogy a csoporttal egy virtuális múzeumlátogatáson veszünk részt, ahol az egyik tanuló vállalja az idegenvezető szerepét, és az adott idegen nyelven írja le, hogy mit láthatunk a képen. Eközben nemcsak a tanulók nyelvtudása, hanem műveltsége is fejlődik. Tanulmányi kirándulás szervezésekor is segítségünkre lehet a Google Art: miután kiválasztottuk, melyik múzeumba akarunk ellátogatni, egy virtuális múzeumi sétát téve könnyen összeállíthatunk diákjaink számára egy vetélkedőt a múzeum anyagával kapcsolatban, melyet ők majd a helyszínen tölthetnek ki. [szerkesztés] Hivatkozások 1. Google Art Project Hivatalos Honlapja: 2011. 4. 16. 2. Rajcsányi Gellért. Magaskultúra a karosszékből-Google Art Project: 2011. 4. 16. 3. Krúdy Gyula Városi Könyvtár Blogja.Google Art Project: Menjen múzeumba virtuálisan!: 2011. 4. 16. 4. Interaktív tábla 2011.04.07 [[Category:]] A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Google_Art_Project” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 8., 22:12 * Ezt a lapot 543 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat 19b. Google art project A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A Google egy újabb fejlesztésével kápráztatja el a nagyérdeműt, hódító útjára indult a Google Art Project. 2011 februárja óta akár otthonról, kényelmes fotelunkban ülve is megcsodálhatjuk a világ legnevesebb múzeumainak tárlatait. Sajnos nem mindannyiunknak adatik meg, hogy személyesen megnézze a londoni National Gallery vagy az amszterdami van Gogh Múzeum gyűjteményét, a Google Art Project segítségével azonban több száz műalkotás szépségét tudjuk elképesztő közelségből szemügyre venni, sőt akár saját gyűjteményünket is létrehozhatjuk és megoszthatjuk másokkal. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Hogyan működik? * 2 Néhány résztvevő múzeum o 2.1 Berlin o 2.2 New York o 2.3 London o 2.4 Amsterdam * 3 Hogyan használhatjuk az oktatásban? o 3.1 Interaktív tábla o 3.2 Milyen órán? + 3.2.1 Nyelvóra + 3.2.2 Matematika * 4 Források: [szerkesztés] Hogyan működik? Belépve az oldalra http://www.googleartproject.com/ ki kell választanunk a kívánt múzeumot, mely után nincs más dolgunk, mint a 'View artwork' vagy az 'Explore the museum' menüpontok segítségével beleásni magunkat a csodák világába. A virtuális séta segítségével jelenleg 17 múzeum 385 termében, 1061 műkincset, 486 művész alkotásait csodálhatjuk meg. A séta során olyan művészek munkásságát ismerhetjük meg közelebbről, mint Rembrandt, Manet vagy Rubens. A közelebbről jelen esetben nagyon is találó kifejezés, hiszen a modern technika segítségével olyan közelségbe kerülhetünk a műalkotásokkal, hogy azok minden részletét milliméteres pontossággal ellenőrizhetjük. A Google eme csodát a 'street view' nevű technika segítségével hozta létre, melyet alkalmazva 360 fokos képeket készítettek az üres múzeumokban, majd ezeket a képeket egymáshoz fűzték. Így valóban olyan érzése támad a látogatónak, mintha a múzeum termeiben sétálgatna. A látogató választhat az Explore the Museum és a View Artwork között. Az első lehetőség lehetővé teszi a múzeum teljes megismerését, tökéletesen olyan élményt ad, mintha ténylegesen egy tárlatvezetésen lennénk. A festményeket megtekinthetjük hatalmas felbontásban is. Ezen kívül részletes információt kaphatunk mind az alkotásról, mind az alkotóról, a keletkezés körülményeiről, sőt, a megfelelő helyre kattintva sok esetben művészettörténészek vagy kortárs alkotók is beszélnek egy videón a műről. Létrehozhatjuk kedvenc alkotásainkat tartalmazó Artwork Collection-t, amit e-mailen és közösségi oldalakon keresztül megoszthatunk ismerőseinkkel is. Jelenleg magyar múzeum még nincs a listán, azonban megtekinthető egy magyar szobrász, Jovánovics György egy műve a prágai Kampa Múzeumban. A honlapot a londoni Tate Britainben mutatták be. A múzeum igazgatója szerint a project hatalmas előrelépés a művészet alkotásainak megismerésére. [szerkesztés] Néhány résztvevő múzeum [szerkesztés] Berlin Gemäldegalerie Alte Nationalgalerie [szerkesztés] New York Museum of Modern Art [szerkesztés] London Tate Gallery [szerkesztés] Amsterdam Van Gogh Museum [szerkesztés] Hogyan használhatjuk az oktatásban? [szerkesztés] Interaktív tábla Természetesen ez a program is kiválóan alkalmazható az interaktív táblával, így számos például számos szaktárgyi órán barangolhatunk a csodás gyűjtemények soraiban. A táblaszoftver a nézelődésen kívül extra lehetőségekkel teszi izgalmassá a virtuális múzeumi túrát: ráfokuszálhatunk a kedvenc részletünkre vagy akár mi is rajzolhatunk a képre. Az interaktív tábla ebben az esetben is a lehetőségek tárházával szolgál, csupán az oktató és a diákok kreativitásán múlik, hogy mit fedeznek fel ezekből! Videó: [ http://www.buzzfeed.com/donnad/google-art-project-bif ] [szerkesztés] Milyen órán? Könnyű belátni, hogy megfeleő technikai felszereltség mellett a program remek kiegészítője lehet a rajz és művészettörténet óráknak. Ha elég szemfülesek vagyunk, akkor azonban más területeken is jól használható: [szerkesztés] Nyelvóra Használhatjuk a a galériát képleírós feladatnál, mely egy gyakori nyelvvizsga feladattípus is. Tanulhatjuk vele a térbeli elhelyezkedések szókincsét, illetve a különböző mozgások irányainak megnevezését. Eközben persze észre sem veszik a tanulók, hogy egy kicsit művelődtek is. [szerkesztés] Matematika Akár matematika órán is szerepet kaphat a virtuális múzeum meglátogatása. Ehhez csak a tanár utánajárására van szükség. Ugyanis a különböző műalkotások nagyon gyakran többféle szabályossággal, nevezetes arányokkal és különleges szimmetriákkal rendelkeznek. A képek vizsgálata, elemzése alapja lehet annak, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését ezek iránt a matematikai témák iránt, és a sokszor száraznak tartott matematika tananyagot esztétikai élményekkel töltsük meg. [szerkesztés] Források: http://mandiner.blog.hu/2011/02/04/magaskultura_a_karosszekbol_google_art_project http://donna.hu/cikk/Google-Art-Project/7512 www.googleartproject.com/ http://mandiner.blog.hu/2011/02/04/magaskultura_a_karosszekbol_google_art_project http://donna.hu/cikk/Google-Art-Project/7512 www.interaktivtabla.eoldal.hu/cikkek/tartalom-interaktiv-tablara/google-art-project-interaktiv-tablara.html http://www.netzpolitik.org/2011/google-art-project-das-nicht-wirklich-offene-museum/ http://mandiner.blog.hu/2011/02/04/magaskultura_a_karosszekbol_google_art_project http://www.huminf.u-szeged.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=283&catid=50&Itemid=193 http://donna.hu/cikk/Google-Art-Project/7512 A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Google_art_project” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 14., 16:49 * Ezt a lapot 400 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

20. Google dokumentumok

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 20. Google dokumentumok: A Google cég Google Docs nevű programjának a magyar neve. A http://oktinf.elte.hu/wiki oldalon a 'Google dokumentumok' kifejezésre rákeresve az alábbi eredmény kapható: A keresés eredménye A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés * Tartalmi oldalak * Médiafájlok * Segítség- és projektlapok * Minden lap * Részletes * Lent 5 találat látható, az eleje 1. Hozd létre a(z) „Google dokumentumok” nevű lapot ezen a wikin! * Google szolgáltatások = '''[http://www.google.com Google szolgáltatások]''' = '''A Google-ről''' 19 KB (3 603 szó) - 2010. december 15., 00:23 * Interaktív tábla …nem a táblánál is aktív résztvevői az órának. Mivel a felhasznált dokumentumok igazán színesek lehetnek, a gyermek esztétikai érzékét is fejleszthet A dokumentumok szerkesztésénél nagyon körültekintőnek kell lennünk! Ügyeljünk arr 27 KB (5 212 szó) - 2011. április 26., 19:08 * Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók …ndorló akcentusára" példa lehet az e-mailek vagy a különböző dokumentumok kinyomtatása átolvasáshoz, javításhoz. Ez a nyelvhasználat azonban te …űjteni munkájukhoz. Többségük például azt hiszi, hogy mindent tud a Google használatáról, miközben sokszor csak felszínesen kattintgatnak, és in 15 KB (2 916 szó) - 2012. április 21., 08:00 * Web 1.0 - web 2.0 -web 3.0 (webtörténet és szemléletbeli változások) …etszőleges csomóponthoz tudunk eljutni. A tipikus Web tartalmak statikus dokumentumok. …solódnak Ezzel szemben a web hiperlinkekkel, és URL-ekkel összekötött dokumentumok és más adatforrások összessége. A World Wide Web csak egy azok közül 32 KB (5 927 szó) - 2012. április 21., 18:42 * EBook …yvek nyomtatásra történő átdolgozása csak részben lehetséges, az e-dokumentumok tartalmazhatnak olyan állományokat (animációk, hangok, stb.), melyek me …hogy a magyar kiadók is külföldi multicégek hatása alá kerülne (pl. Google, Amazon). Egy könyvkiadó igazgatója még azt is hozzátette, hogy az eBo 9 KB (1 708 szó) - 2011. május 14., 15:24 (előző 20 | következő 20) (20 | 50 | 100 | 250 | 500) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s” Nézetek * Speciális lap Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Speciális lapok Powered by MediaWiki * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

23. interaktív asztal

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 23. Interaktív asztal A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Bevezetés * 2 Az interaktív asztal használata * 3 Videó * 4 Ötletek az interaktív asztal felhasználására különböző tanórákon * 5 Interaktív asztal - a 21. század legújabb oktatási eszköze [szerkesztés] Bevezetés Az interaktív asztalokat elsőként egy fiatal német professzor (Andreas Butz) és csapata fejlesztette ki azzal a céllal, hogy olyan eszközhöz juttassák a cégeket, melyekkel egyszerre több ember tud egy dokumentumon dolgozni. Természetesen mindez megvalósítható a dokumentum internetes megosztásával is, de ebben az esetben nem valósul meg valódi interakció az alkotók között. (Olyan együttműködést támogató eszközre volt szükség, amivel egyszerre egy időben és egy helyen többen tudnak dolgozni, mintha egy nagy papírt ülnének körül többen.) Az interaktív asztalokat elsőként a fotósok (képszerkesztés) és az építészek (közös tervrajzok készítése) használták, majd felismerték az oktatásban kihasználható előnyeit is. 2008-ban az a kanadai professzor, aki az interaktív táblákat is kifejlesztette, megalkotta az első iskolai interaktív asztalokat. http://www.sg.hu/cikkek/55677/interaktiv_asztal_nemet_fejleszt_337_kt_337_l Egy újszerű, érintőképernyővel rendelkező foglalkoztató-eszköz, melyet kimondottan óvódás, illetve elsőtől hatodik osztályos gyerekek (4-től 11 éves korig) számára fejlesztettek ki. Ez az eszköz lehetőséget nyújt kisebb csoportoknak, hogy kreatívan feldolgozzák az adott témát az érintőképernyő segítségével. Nagy előnye az interaktív táblával szemben, hogy egyszerre több gyermek is tud rajta feladatot megoldani, vagyis egyszerre több érintést is fel tud dolgozni az asztal. Ez nagyban segíti a gyermekek együttműködését a foglalkozások alatt. (1) http://www.lsk.hu/smart/edu/hirek/2009_02_interaktiv_asztal.html További nagy előnye, hogy a technológia lehetővé teszi, hogy a gyerekek szinte azonnal meglássák, ha hibás választ adnak, illetve a program felkínálja azt a lehetőséget is, hogy javítsák ezeket. A gyerekek tevékenységét a tanár a saját laptopjáról figyelemmel kísérheti, azaz azonnal reagálni tud az írottakra. A finommotoros és nagymotoros készségeket egyaránt fejleszti ez az érintőfelület és ezekre a készségekre igencsak szükségük lesz a mai gyerekeknek a 21. század munkahelyein. Ráadásul a diákok munkája egyenesen beilleszthető a tanári naplókba. A tanárok akár teljes egészében letölthetnek kész óraanyagokat a Smart Technology-nak köszönhetően, de akár a saját óráikat is megtervezhetik. Az asztalhoz több, gyári interaktív oktatói szoftvert adnak és természetesen használható vele a SMART Notebook interaktív táblaszoftver is. A tanár a táblaszoftverrel elkészített digitális tananyagot USB csatlakozón keresztül töltheti fel az interaktív asztalra. (http://www.eduline.hu/hirek/20081026_smart_interaktiv_asztal/print.aspx) Az interaktív feladatok interaktív asztalon történő közös megoldását, a készségfejlesztő játékok csoportos játszását, a közös problémamegoldást a gyerekek nagyon szórakoztatónak, a tanárok pedig oktatási szempontból hasznosnak találják. A SMART Table az együtt tanulást helyezi előtérbe, mivel lehetséges a képek, tárgyak és egyéb digitális tartalmak szimultán kezelése, és a gyerekek akár egyszerre is rajzolhatnak az asztalra, csakúgy, mintha egy „igazi” asztalt ülnének körül. Az interaktív tanulási központ, ahogy a fejlesztők nevezik az asztalt, ideálisan egészíti ki az interaktív táblát, mivel az aktívtáblára felírt feladatokat a gyerekek kis csoportokban az interaktív számítógépasztalon oldhatják meg. http://sulihalo.hu/ajanlo/tudomany/1587-a-smart-bemutatta-a-vilag-elso-interaktiv-iskolai-asztalat .. [szerkesztés] Az interaktív asztal használata Az Interaktív Asztal egy speciális számítógépet és egy vetítőrendszert rejt, amely egyetlen kapcsolóval be- és kikapcsolható. Érintéstechnológián alapszik, amely optikai érzékelők használatával teszi lehetővé több, egyidejű érintés érzékelését (szimultán érintést képes érzékelni), így a diákok különböző tárgyakat választhatnak ki és mozgathatnak a képernyőn, valamint egyszerre többen rajzolhatnak vagy írhatnak rá, illetve egymással együttműködve válaszolhatnak meg előre beprogramozott kérdéseket.Lehetővé teszi, hogy a egyszerre több felhasználó használhassa (multiuser:gyakorlatilag végtelen számú, ujjal vagy tollal végzett érintést érzékel), akik akár egyidőben is kommunikálhatnak a készülékkel az érintőfelületen keresztül (multitouch). (http://www.educafe.hu/index.php?cikk=10550) (http://www.eduline.hu/hirek/20081026_smart_interaktiv_asztal/print.aspx) [szerkesztés] Videó [1] [2] [szerkesztés] Ötletek az interaktív asztal felhasználására különböző tanórákon Az iskolai interaktív asztalokat alapvetően a 4-11 éves korosztály számára fejlesztették ki, de megfelelő oktató programok választásával kiválóan alkalmazható az idősebb korosztályok óráin is. Íme néhány ötlet tantárgyak szerint csoportosítva: -matematika: geometriai szerkesztési feladat közös megoldása, függvényábrázoló program használatával bonyolult függvények csoportos elemzése -idegen nyelvek:projektmunkák, csoportos videónézés / szövegolvasás (internetes forrásokról) hozzájuk kapcsolódó szövegértési feladatok megoldása csoportosan, közös fogalmazás készítése -történelem: nevezetes események helyszíneinek elrendezése vaktréképen, projektmunkák készítése, forrásszövegek csoportos feldolgozása, oktató videók és kapcsolódó feladatok csoportosan -földrajz:országok, városok, folyók, hegységek ábrázolása vaktérképeken -biológia:oktató filmek közös megnézése, kapcsolódó feladatok közös megoldása, anatómiai ábrák elemzése, testrészek és szervek elhelyezése, neveikkel való összepárosítása, -kémia és fizika: veszélyes kísérletekről készített kisfilmek megtekintése, csoportosan végzett kísérletek jegyzőkönyveinek készítése (grafikonok, táblázatok, mérések), anyagok szerkezetének modellezése -irodalom: irodalmi szövegek csoportos illusztrálása, vázlat készítése regényekhez, közös fogalmazás írás (műelemzés), projektmunkák egy íróhoz/ költőhöz/ korszakhoz kötődően -rajz: közös illusztrációk készítése számítógépes rajzolóprogrammal [szerkesztés] Interaktív asztal - a 21. század legújabb oktatási eszköze Az interaktív asztal egy érintőképernyővel rendelkező foglalkoztató-eszköz, melyet kifejezetten óvódás, illetve elsőtől hatodik osztályos gyerekek számára fejlesztettek ki. Ez az eszköz tulajdonképpen egy érintés-érzékeny felület melyen tanulók egész csoportja egyszerre interaktív tartalmakat kezelni. Az egyszerre több gyermek által használható, egyszerre több érintést feldolgozó eszköz segítségével lehetővé válik a kiscsoportos tanulást és ez nagyban segíti a kisdiákok együttműködését a foglalkozások alatt. Az eszközt használó diákok úgy vélik, hogy ez a tanulóasztal vicces és könnyen kezelhető, tanáraik pedig hatékony oktatási eszköznek találják azt. Az asztal használata során valódi élményt biztosít a tanulók számára, hiszen a diákok különböző tárgyakat választhatnak ki és mozgathatnak a képernyőn, egyszerre többen rajzolhatnak vagy írhatnak rá. Az asztal ideális eszköz arra, hogy a tanulói csoportok zsúfoltság nélkül dolgozhassanak körülötte. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:O1JaDg_FMqUJ:www.lsk.hu/smart/edu/hirek/2009_02_interaktiv_asztal.html+interakt%C3%ADv+asztal&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a&source=www.google.hu A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Interakt%C3%ADv_asztal” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 15., 10:02 * Ezt a lapot 592 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

24. interaktív tábla

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 24. Interaktív tábla A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Az interaktív tábla olyan táblának kinéző tárgy, ami nem is az. Valójában egy óriási egér, vagy tapipad. Egy olyan érintésérzékeny tábla, amelyre egy projektor vetíti a monitorunk képét. Tehát egy óriási érintőképernyő. Az interaktív tábla olyan eszköz, melyet a pedagógiai folyamatokban sokoldalúan lehet alkalmazni. Egy olyan táblát kell elképzelni, amely egy szoftver segítségével kapcsolódik egy számítógéphez (valamint jellemzően egy projektorhoz is). Így a számítógép vezérlése a tábláról történhet, valamint a táblára került információk is menthetővé válnak a számítógép háttértárolójára. Az interaktív tábla használata elsősorban a konstruktivista pedagógiának kedvez. Az eszköz alkalmazásával olyan komplex tanulói környezetet lehet létre hozni, melyekben a tanár és a diákok a saját kreativitásukat kihasználva, igazi élményekre épülő tananyag elsajátítás következhet be. [[1]] Az Interaktív tábla valójában egy számítógépes hardware eszköz, mely inkább a kimeneti perifériák körébe sorolható. Bár első ránézésre fő feladata a megjelenítés - és sok pedagógus csupán projektorként használja -, érzékeli érintésünket, és így folyamatosan változtatható, menthető az új tartalom. Módszertani szerepe vitathatatlan, ugyanis a gyerekeket egyre több és több inger éri környezetükben, ezt várják a tanítási órán is. Számukra a vizuális inger az elsődleges, ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy szóbeli közlés, tanári iránymutatás mindig legyen mellette. A számítógép csak eszköz, a tanárt nem helyettesítheti, ugyanakkor a digitális tábla lehetővé teszi, hogy a diákot is cselekedtethessük. Ő maga is kijöhet a táblához, elmozdíthat grafikonokat, bejelölhet bizonyos részeket, aláhúzhat, elemeket választhat stb. Az Internet elterjedése nagy segítséget nyújt a tanároknak, nagyban módosítja a pedagógiai szemléletet, ugyanakkor ügyelnünk kell arra, hogy az Internetes anyagok valóságtartalma nem mindig megbízható. Ha felhasználjuk ezen új elemeket tanítási óránkon, akkor kitágul a világ úgy a diák, mint a tanár számára. Elkészített dokumentumainkat közzétehetjük, illetve más tanárok munkáját is felhasználhatjuk. A Smart táblához szükséges szoftver az internetről letölthető, de használhatjuk a sulinet digitális anyagait, illetve a tanárblog nevű oldal adatbankját is. Illetve a különböző tankönyvkiadóknál is létezik már szinte minden tantárgyhoz digitális tananyag. A digitális tábla elterjedésének kétségtelen gátat szab, hogy az iskolák számára új technikai igényt jelent. Tapasztalataim szerint nem áll akkora anyagi keret az iskolák rendelkezésére, hogy minden egyes tanterembe digitális tábla kerülhessen. Ez viszont a leglelkesebb tanárokat is lelombozhatja. Nem feltétlenül érdemes digitális táblához anyagot készíteni ott, ahol csak minden második, harmadik órán jutunk az eszközhöz. Ezzel ugyanis megszakad a tananyag folytonossága. Ha csak néhány órán van lehetőségünk arra, hogy interaktív táblát használjunk, akkor is lehet pozitív hozadéka. Hiszen ezeken az órákon olyan dolgokat mutathatunk be a gyerekeknek, melyekre másként nem lenne lehetőségünk. Gondolok pl. egy fizikai vagy kémiai kísérletre, vagy ének-zenéből hangszereknek a bemutatására, megszólaltatására. A tananyag készítésekor nem árt, ha valaki elég jól ért a számítógéphez. Egy-egy oldal elkészítése rendkívül időigényes, ha tényleg látványossá akarjuk tenni. Különösen a matematika tárgyú oldalak készülhetnek lassan, hiszen nem egyszerű a képletek összeállítása. Aki látott már házilag készült oldalakat sejtheti, hogy mennyit kell szöszmötölni a tervezéssel, az egyes elemek rögzítésével. A munka azonban megéri, hatékonyabb az interaktív táblával támogatott óra a hagyományosnál. Az interaktív tábla használata elősegíti a csoportmunkát is. A diákok már nem csak a saját füzetükbe bújva készítik a feladatokat, hanem a táblánál is aktív résztvevői az órának. Mivel a felhasznált dokumentumok igazán színesek lehetnek, a gyermek esztétikai érzékét is fejleszthetjük. A gépelt szövegek sokkal olvashatóbbak, áttekinthetőbbek lehetnek, mit a tanár által szabadkézzel írtak. Azt azonban ne feledjük, hogy a tanulónak szüksége van arra, hogy lássa, hogyan készíthető el szabad kézzel az a rajz, amit tőle is elvárunk. Láthassa, hogy nekünk sem sikerül mindig! Különösen fontosnak tartom a vonalzó és a körző használatának bemutatását. Nem tudom elképzelni például, hogy a tengelyes tükrözés módszerét ne úgy tanítsuk meg, hogy magunk is szerkesztünk a táblánál. Többféle interaktív tábla kapható. A legegyszerűbb típus egyben a legolcsóbb is, mégis bizonyos értelemben talán a legpraktikusabb. Ez a típus nem is tábla, csak egy érzékelő és a hozzá való toll - vagy tollak, szivacs). Emiatt hordozható is, rendkívül praktikus. Csak el kell helyezni a teremben amúgy is meglévő krétás vagy tollas táblán és kalibrálás után máris mehet a munka! A paletta másik végén a többféle színű tollakkal, szivaccsal ellátott, érintésre reagáló táblák tanyáznak. A digitálisan tárolható tananyagok kétségtelen előnyének tartom, hogy ha egyszer összeállítottuk - és biztonsági másolatokkal együtt - eltároltuk, akkor a későbbiekben számtalanszor hasznosíthatjuk. Az is megoldható, hogy ha a tanítási órán, munka közben jövünk rá bizonyos dolgokra, folyamatosan továbbfejleszthetjük dokumentumainkat. Az interaktív tananyagokat fotókkal, videókkal, hanganyaggal színesíthetjük, amit a természettudományos tantárgyak tekintetében különösen hasznosnak gondolok. Léteznek olyan munkák, amelyek lehetővé teszik, hogy az osztály például közvetlen közelről, életnagyságban szemlélhesse egy bálna bőrét, miközben az "elúszik előttünk". Bemutathatjuk a biológia órán megismert állatok hangját, élőhelyét stb, így mintegy beengedjük a természetet az óránkra. Sokkal többet nyújthatunk így diákjainknak, mintha körbeadnánk egy fényképalbumot, vagy megtekintenénk egy természetfilmet egy átlagos méretű tévéképernyőn. A dokumentumok szerkesztésénél nagyon körültekintőnek kell lennünk! Ügyeljünk arra, hogy az általunk használt betűméret a leghátsó padból is jól olvasható legyen. A szövegeknél alkalmazzuk a "kevesebb több" iránymutatást: nyilvánvaló, hogy ha megjelenítünk egy szöveget, hallgatóságunk először azt akarja elolvasni, és csak aztán foglalkozik azzal, miről is beszél az előadó. Az idegen kifejezések, nevek, számadatok megjelenítése ugyanakkor fontos lehet. Hasznos lehetőség, hogy azokat a tartalmakat, amelyeket még nem akarunk megjeleníteni, elrejthetjük. Gondosan válasszuk meg a színeket! Az unalmas és a harsogó színek egyaránt kerülendőek. Abban sem lehetünk biztosak, hogy amit otthon, a saját gépünkön összeállítottunk, a digitális táblán is ugyanolyan árnyalatú lesz. Gondoljunk a színtévesztőkre! Ne használjunk komplementer színeket, mert nem biztos, hogy minden tanulónk látni fogja őket. Javaslom a sötét alapon világos, illetve világos alapon sötét színek alkalmazását. Már a tervezés szakaszában gondoljuk át, hogy milyen feladathoz milyen megoldást fogunk választani. Ha például szavakat akarunk csoportosítani, legyen elegendő hely azok elhelyezésének. Ha valamit aláhúzatunk, kereteztetünk, eközben ne takarjunk ki fontos képernyőelemeket. Ha a tábla túl magasan van, ne kelljen a tanulóknak olyan magasságban feladatot elvégezni, amit nem ér el. Fontos szempont lehet a jelenlegi, tudás alapú oktatási környezetben, hogy a táblát ne használjuk sokat. Könnyű elképzelni egy csak interaktív táblával zajló témakört, de jelenleg még nem hiányozhat a tárgyi tudáshoz kötődő módszertan. Ha egyszer majd a kompetencia válik uralkodóvá a tárgyi tudással szemben és ez a számonkérések, felvételik szerkezetében is megjelenik, akkor válhat teljesen hasznossá az interaktív tábla. A jelenlegi rendszerben erre túl sok idő nincs. Mint látható, az interaktív tábla használatához elengedhetetlen a megfelelő szoftver. Vannak különböző cégek, melyek direkt arra szakosodtak, hogy sokéves szakmai tapasztalatukkal, innovatív szoftverekkel és megbízható minőségű taneszközökkel, elérhetővé tegyék az iskolák számára a legmodernebb technológiai fejlesztéseket, megkönnyítve evvel a tanárok munkáját, érdekesebbé, izgalmasabbá téve az oktatást. Példaként hivatkoznék a Balázs-Diák digitális tábla tananyagaira. http://www.idoctum.hu/ Sajnos vannak az oktatásnak mostohább tantárgyai (pl. ének-zene), melyekhez kevés kész tananyag áll rendelkezésre. Ezeken a területeken hódíthatnak az innovatívabb pedagógusok, akik időt és energiát nem kímélve, saját tanóráikon eredményesen alklamazzák a maguk által készített munkákat. Szinte már hobbivá alakulhat a tananyag készítés. A témában érdeklődőknek fontos lehet az alábbi link, ahol sok hasznos információt nyerhetnek a témában. http://www.muszakikiado.hu/tablatanito A tábla varázslatos segítség: gondolkodásra serkentve aktivizálja a diákokat. Nem véletlen az angol "smart-board" elnevezés.Sajnos többnyire lebutítva használják bemutatók, filmek nézegetésére zenék hallgatására. Megfelelő oktatási segédanyagok segítségével viszont valódi interaktivitás valósítható meg segítségével. A napokban hallottam ismerőseimtől a http://www.interaktivtabla.eoldal.hu/ oldalról, amely azzal a céllal jött létre, hogy a pedagógusok tapasztalataikat, ötleteiket osszák meg kollégáikkal. Érdemes megnézni! A digitális tábla egy eszköz a sok közül, de jó eszköz! Mindig elsődleges a tanár tudása, személyisége, és szándéka, de ha ehhez jó eszköz társul, színesebb lehet az órája. Megfelelő tartalom nélkül önmagában nem "csodaszer", használata mellett is lehet unalmas órát tartani, de megfelelően ötvözve a korábbi jó tanítási gyakorlatokkal, igazán kitűnő lehet, mivel segítségével színes, látványos, korszerű tudástartalmakat lehet megosztani a diákokkal. Mire használható a mindennapi tanításban? -szemléltetésre -fényképek nézegetésére -zene, vers, zörejhallgatásra -fílmnézésre(DVD,avi, You Tube) -a hagyományos táblák helyett(vonalas, négyzethálós,ötvonalas, sima, pontrácsos tábla) -írásvetítőként(PowerPoint vetítés(villantás, szópiramis) -episzkóp helyett(saját beszkennelés,kiadók álltal készített letölthető könyvek) -előre gyártott interaktív feladatsorok megoldására -gyári interaktív játékok kipróbálása -saját készítésű interaktiv feladatsorok, játékok, szemléltetőeszközök használatára Fontosnak tartom kiemelni, hogy a technika újításai nem pótolhatják a tanár személyiségét, személyes jelenlétét. A megjelenített tartalmakat folyamatosan kommentálni, véleményezni kell. Célszerű lehet, ha az elkészített dokumentumos stílusa nem csak a tantárgy, hanem a tanár személyes stílusához is igazodik. Ezt segíthetik a színek, betűtípusok, és a gondosan összeválogatott képek. Egyéb eszközei Feleltető rendszer: az elektronikus módon zajló mérés egyik eszköze. Nemcsak feleletválasztós, hanem már nyílt kérdések is megfogalmazhatók. A többsoros kijelzővel rendelkező válaszadó egységek a tanulók kezében rádiófrekvenciás kapcsolatban vannak a vevő egységgel. Külön program felügyeli a működést. Lehetőséget ad a tanulói azonosítása (felsőoktatás), a táblán látható kérdésekre adott válaszok rögzítésére, (igaz hamis, több válasz – többszöri javítással, numerikus és szöveges adatbevitel) adatbázisban való tárolására, az eredmények csoportos, illetve hallgatónkénti kiértékelésére, statisztikák megjelenítésére. A tanári és tanulói készülékek csomagban, például 6-12-16-24-32 db rendelhetők. Léteznek kifejezetten a kisiskolás korúak, számára fejlesztett eszközök is (Smart Response LE). Digitális palatábla: vezeték nélküli digitális rajztábla, melynek segítségével a pedagógus a terem tetszőleges pontjáról vezérelheti a táblát. Lehetőség van arra is, hogy a tanár átadja az eszközt a diáknak, aki így a helyéről kapcsolódik be a tevékenységbe, a tábla vezérlésébe. Több ilyen eszköz is csatlakoztatható egyszerre a számítógéphez. Interaktív monitor: olyan eszköz, mely lehetőséget ad az előadó számára az oktatói számítógép monitorának felületére (tollal) történő írásra. A tábla vezérelhető az oktató által, például megjegyzéseket lehet fűzni a kivetített tartalmakhoz, a kiemelésekkel növelheti a tartalom érthetőségét. Interaktív tábla kezdőknek Gyakorló pedagógusként ezeket a kérdéseket kellett megválaszolnom: hogyan lesz az osztályban digitábla, hogyan tanulhatom meg a technika használatát, milyen forrásanyagból tudok majd dolgozni, lesz-e oktatási csomag az elsajátítandó tananyaghoz, hogyan illeszthető be az eszköz használata a tanítási órába. A válaszok égetőek, hiszen az Z generáció oktatása új helyzet elé állítja a pedagógustársadalmat. A Google szolgáltatásban megtalálható oldalt nagyon hasznosnak találtam: Az interaktív tábla módszertana című oldal sokrétű információval szolgál. A pályázati felhívástól a pedagógusok élményszerű beszámolójáig találhatunk információkat. A helyzet a következő: sok iskolába megérkeztek a pályázattal szerezhető eszközök, a tanárok továbbképzésére pedig tanfolyamok indultak. Sajnos ez a csoportos képzés sok kollegának nem lesz elegendő, mert az informatikai ismeretekkel hadilábon állnak. A következő segítség az iskolák számára ingyenesen biztosított szoftverek és oktatóanyag csomagok lehettek volna. Mivel az intézmények forráshiányosak, marad a pedagógusok kreatívitása. Az interaktív tábla a tanítási órán Először is nem változik: az óra szerkezete, oktatási és nevelési céljai, módszerei, tanulási formái. Csupán az eszközök fognak változni,de az feltűnően és látványosan. A diákok asztala sokszor nem látszik a rengeteg eszköztől: fénymásolatok, füzetek, munkafüzetek, térkép, szöveggyűjtemény, szótár, szabályzat. Az asztaluk rendezettebbé válik, ahogyan az iskolai tábla is. Ez az eszköz ugyanis rendszerező, csoportosító, átörökítő, fejleszthető és formailag, színvilágában is kifogástalan. Ráadásul, ha arra kérjük még az időt is méri nekünk egy stopperórán. Tehát az óra előtt pontosan megtervezett órára kell érkeznünk, hogy a dokumentumainkat fel tudjuk dolgozni. Az óra ráhangoló részében rögtön aktivizálhatjuk diákjainkat egy képességfejlesztő memóriajátékkal egy kép részleteit idézhetik fel, egy puzzle-lel, folytathatnak egy történetet vagy résztvehetnek egy kitalálós játékban. Egészen más hangulatú lesz az így kezdett óra. Tanítható állapotba kerülnek a diákok, mert a játék hevültségi foka elragadja őket, koncentrálnak. Az érzékszervek tornája tehát elkezdődött. Az eszköz segít bennünket abban, hogy az óra ritmusa, tempója és a nyitottság megmaradjon. Az ismétlésben fürtábrába rendezett fogalomhálót készíthetünk ötletbörzével egy tanult fogalommal kapcsolatban. A tábla színes tollával író diák tevékenysége a leghasznosabb, hiszen összetett módon fejleszti saját képességeit, miközben tudásanyaggal végez logikai műveleteket (hasonlít, következtet, magyaráz, bizonyít, csoportosít). Az ismeretbővítő rész látványosságáról szóltak már korábban hallgatótársaim. Fotó, videó, hanganyag, térkép, ábra, diagram, plakát, művészeti alkotás stb. érzékletes bemutatása növeli a vizuális típusú diákok ismeretanyagát. Az otthoni tanulás, visszaemlékezés könnyebb lesz, hiszen a kötődés a tanítási órához szorosabb. Az óra gyakoroltató részében látom én a nehézségeket. A gyakolatok, a feladatlapok összeállítása kíván ugyanis komolyabb szerkesztési ismereteket. Sajnos az oktatócsomagok és SDT anyagok nem minden esetben használhatók adekvátan a leckékhez. Nem biztos, hogy van időm a kolostorok alaprajzával foglalkozni, amikor más összefüggésekben bizonytalankodnak a diákok. A diákcsoport összetétele ezen anyagok szelekcióját megkövetelik. A sajnálkozás helyett tehát marad az alkotás. Mivel vigasztalhatjuk magunkat? Egy év alatt komoly feladatbank birtokosai lehetünk, amelyet bármikor, bármilyen szintre fejleszthetünk (felzárkózás, fejlesztés vagy tehetséggondozás). Persze az óra összefogalaló, ismétlő, rendszerző része gyerekjátékká válik. Fogjuk eddigi alkotásainkat, és visszapörgetjük, hagyjuk, hogy tanulóink aktívan újragondolják saját felfedezéseiket. Ebben a pozícióban a tanár - mérnöki pontossággal megtervezett órájában - tud csak igazán heurisztikusan és konstruktívan alkotni, tanítani. Az alkotás Ha figyelembe vettük a tanulócsoport előzetes ismereteit, motivációját, érdeklődési körüket és életkori sajátosságaikat akkor a HotPotetoes nevű szerkesztőprogrammal (vagy az Easiteach) állíthatjuk össze példasorainkat. Feladattípusai a következők: - sorrenbe állítás - állító mondatok helyességének eldöntése - kiegészítéses feladatsor - párosító (fogd és vidd) - mondat szavainak sorrenbe állítása - szövegdobozok helyére képek beszúrása - keresztrejtvény készítése - mondatba gépelés lehetősége stb. E példasorokat adhatjuk differenciáló egyéni feladatnak, kooperatív kollaboráló csoport munkának, de egyszerűen kisebb csoportban frontálisan is megoldhatók. Tehát az eszköz az óra bármely részében bevethető, bármilyen módszert vagy munkaformát segíthet, az odaillőségét mindenesetben a szakember dönti el. Az aktív tábla "aktív" tanári szemmel A mai kor hihetelen kihívás elé állítja a pályától még el nem rettentett pedagógusokat. Sajnos vagy nem, ezt még pontosan nem tudjuk megállapítani, de a jelen kor diákjai hihetelen információ dömpinggel találkoznak nap mint nap. Ha csak arra gondolunk, hogy az első dolgog, amit csinál a gyerek, ha hazaér az iskolából, az, hogy bekapcsolja a számítógépet és "felmegy a netre". Közösségi oldalakon "lógnak", csevegnek és nem utolsó sorban nincs olyan dolog, amiről ha akar, ne tudna információt gyűjteni percek alatt. Bizonyára mindenkinek ismerős a kép, tévét bámuló gyerek szörfözik a milliom egy tévécsatorna között. Ha egy pillanatra is untatja a dolog, már odébb is áll egy másik csatornára. Ha jó szakemberhez méltón a kissé profánul hangzó "alapanyagból" indulunk ki, akkor a pedagógiánknak ezt figyelembe kell venni. Ha a diákunk unja magát az órán, az a tanulási folyamat halála. Véleményem szerint, a tanár ismeretátadó, „tudás-tár” szerepének meg kell maradia, de élnie kell a mai kor igényeihez igazodó multimédiás és interaktív óraszervezési módokkal. Erre egy nagyon jó segítőtárs az aktív tábla, a hozzá tartozó szoftverek és ha elég bátrak vagyunk és nem feltétlenül ragaszkodunk a "jó illatú" könyveinkhez, az internet. A tábla és programjának előnye, hogy sokkal gördülékenyebben lehet az órát megszervezni, a technika használata a gyerekek motivációját meredeken emeli. Módszertani szemmel, az így szervezett órák villámgyorsan szerkeszthetők, pillanatok alatt össze lehet kombinálni több óramenetet, s így létrehozva egy harmadikat (differenciálás szempontjából ez remek. A lehetőségeink tárháza szinte kimeríthetelen, gátja csakis a munkamorálunk. Zárójelben meg kell említenem, hogy a legtöbb negatív vélemény ezen órákról abból adódik, hogy többszörösére növekedik az egy tanórára szánt felkészülési idő és energia. trmészetesen át lehet esni a ló túlsó olalára. Volt szerencsém látni tanárokat "varázsló" szerepben tanórát levezetni (túl sok "aktívkodás" miatt), ezért véleményem szerint meg kell találni az egészséges arányt a frontális és kooperatív, valamint az interaktív módszerek között. A lényeg a kisérletezésen van, s főleg abban, hogy szem előtt tartsuk, hogy nagyanyáink el sem tudták volna képzelni a mosogatógépet, ma meg már a szociológiai felmérések ennek az eszköznek a meglétével mérik le, hogy mennyire modern egy család. Interaktív tábla használata az ének órán' Az ének-zene tantárgyhoz meglehetősen kevés jól használható program található, viszont kiválóan alkalmas az audiovizuális szemléltesre. http://www.iot.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2404:enek-zene-ora-koezepiskolaban-interaktiv-tabla-hasznalataval-tinodi-lantos-sebestyen-a-historias-enekszerz-&catid=130:ikt-az-osztalyomban&Itemid=215 Interaktív tábla a matematikaórán Matematikai kiegészítőcsomag a Smart notebook szoftverhez A Smart Notebook Math Tools szoftver alkalmazásával nem kell többé a pedagógusoknak a különböző szoftver-alkalmazások között átváltaniuk azért, hogy a számukra szükséges matematikai eszközökhöz hozzáférjenek, amelyekkel a matekórát érdekesebbé és érthetőbbé tudják tenni tanulóik számára. Az eszköztár egy helyen gyűjti össze a matematika tanításához fontos és szinte nélkülözhetetlen eszközöket. A Math Tools szoftver testreszabható eszköztára a Smart Notebook oktatói szoftver eszköztárába épül be, így biztosítva a gyors és könnyű hozzáférést és a dinamikus eszközök beillesztését a matekórába. Mik ezek a konkrét eszközök? A program felismeri a matematikai kézírást, így az egyenlet-felismerés és egyenletmegoldás egy menetben kivitelezhető. A Smart Notebook Math Tools szoftver felismeri a kézzel írt matematikai egyenleteket és szimbólumokat. Az egyenlet felismerését követően a pedagógus azonnal grafikonban ábrázolhatja az egyenlet megoldását. Egy kattintással elérhetők a táblázat és grafikon eszközök és a diagram-varázsló, melynek pl. statisztikában, ill. függvények ábrázolásánál nagy hasznát veheti a tanár. Vonalzó, szögmérő, körző valamint továbbfejlesztett beépített geometriai alakzatok állnak a tanárok rendelkezésére, melyekkel sokkal pontosabb, sőt akár dinamikus ábrák is készíthetők! Ezt a matematikai kiegészítő csomagot minden matematikatanárnak ismerni kell! Interaktív tábla ára Magyarországon több mint tízféle, külöböző tulajdonságokkal rendelkező táblatípus van forgalomban, (Az aktuális, Magyarországon forgalomban lévő táblatípusok és forgalmazók az interaktivtabla.lap.hu oldalon megtekinthetőek, megszámolhatóak). Ilyen táblákat kb 200 000 forinttól lehet vásárolni. Hogyan csoportosíthatóak az interaktív táblák: 1. Tábla vagy nem tábla? – Kétféle típusa létezik aszerint, hogy mit fogunk kapni a vásárlás után. 1. egy valóságos, nagy méretű táblát kapunk, 2. egy nagyobb dobozban is elférő kiegészítő eszközt, amely a fehértáblát alakítja át interaktív felületté. 2. Technológiai alapon – A különböző táblagyártók háromféle különböző technológiai módon fejlesztették ki, hogy bemeneti perifériaként tudjon működni az eszköz: 1. fizikai érintést érzékelnek, 2. ultra-, illetve infrahangosak, 3. elektromágneses elven működő táblák. Linkek: http://www.interaktivtabla.lap.hu/ http://www.aktivtabla.hu/ http://www.interaktivtabla.eoldal.hu/ http://picasaweb.google.hu/andreabedo/InteraktVTBla http://andreabedo.hu/node/116 Digitalizált tankönyvek és egyéb elérhető tananyagok: ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egyre több, mindenki számára elérhető tananyag és digitalizált tankönyv létezik, melyek jelentősen megkönnyítik a tanárok dolgát. A saját anyagainkat is könnyen és gyorsan meg tudjuk osztani másokkal, ezáltal biztosítva az interakciót kollégáinkkal. Az interaktív tábla mellett szóló jelentős érvnek tartom a környezet védelmét: egyre kevesebb papír. Az elkészítette tananyag sem halmozódik az asztalon papírformátumban, hanem kis helyen, pl. a pen-drive-omon is elfér...csak ne felejtsük el egynél több helyre elmenteni az anyagot :) Hogyan segíthet az interaktív tábla a kezdő pedagógusoknak? Gonda Zsuzsa: Az interaktív tábla alkalmazása az anyanyelvi órán című tanulmányában kifejti személyes tapasztalatait az interaktív tábla használatáról, melyek igazolták a nemzetközi felmérések eredményeit is. A diákok sokkal motiváltabbak voltak az interaktív tábla használatakor, és a fegyelmezési gondok is megszűntek, sőt, olyan tanulók is megszólaltak, akik eddig nem voltak aktívak az órákon. Ez azért is fontos, mert a nyelvi órákon a szóbeli kommunikáció fejlesztésének is nagy szerep jut, amit ezek szerint a táblahasználat motiváló ereje is segít előmozdítani. Amire azonban még felhívja a figyelmet, hogy az óraszervezésben is nagy segítséget nyújt, nem kell külön DVD- vagy Cd-lejátszót, külön nyomtatott segédanyagokat magunkkal vinni, minden megtalálható egy helyen, és az előkészített diák által sokkal nagyobb figyelem és idő juthat magunkra és a diákokra. Véleményem szerint ez a kezdő tanároknak nagy segítséget jelenthet az órán, hiszen számukra a kevesebb tapasztalat és gyakorlat által még jóval nehezebb megosztani a figyelmet: egyszerre a diákokra és önmagukra figyelni, közben irányítani az órát, jegyzetelni a táblára, adott esetekben szemléltetéshez könyveket, képeket körbeadni, szöveges mellékleteket kiosztani, gyakran még fegyelmezni is. Az interaktív táblán mindezek a segédeszközök egyben lehetnek, és kapaszkodót is nyújthatnak a tanárnak az óra menetében, irányításában, valamint az aktívabb, több érzékszervre ható, színesebb, szemléletesebb órák által talán a fegyelmezésre is kevesebb időt kell fordítani, hiszen jobban leköti a diákok figyelmét. Személyes tapasztalat alapján az órán kívül is segítséget adhat: a felkészülésben, tervezésben, hiszen sokféle feladathoz, játékhoz ötletet nyújt, valamint a diák alapján könnyen beoszthatóvá válik egy óra menete. Forrás: Gonda Zsuzsa: Az interaktív tábla alkalmazása az anyanyelvi órán: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=46 A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Interakt%C3%ADv_t%C3%A1bla” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. április 26., 19:08 * Ezt a lapot 1 542 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

25. Internetbiztonság

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 25. Internetbiztonság A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Internetbiztonság: a számítógépes biztonság egyik fajtája. Célja olyan szabályok és intézkedések létrehozása, amelyekkel a leghatékonyabb módon lehet védekezni az internetes támadások ellen. Mivel az internet egy viszonylag könnyen megtámadható csatorna, számtalan módszert fejlesztettek már ki arra, hogy megvédjék az ott áramló információkat. [szerkesztés] Biztonsági típusok: 1. Hálózati szintű biztonság (network layer security): alapvető formája az biztonságos internetes adatátvitelnek, olyan módon, hogy blokkol vagy korlátoz számos kommunikációs portot a szerveren vagy a tűzfalon. 2. IPSec protokoll: a magánhálózat, valamint a külső hálózat felől érkező támadások ellen védelmet nyújtó eszköz, segítségével megbízható és biztonságos adatátvitelt tesz lehetővé egyik IP-címtől a másikig. 3. E-mail biztonság 4. PGP (Pretty Good Privacy) 5. MIME (Multipurpose Internet Mail Extension) Források: http://technet.microsoft.com/en-us/library/cc261825%28office.12%29.aspx , http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc757786%28WS.10%29.aspx [szerkesztés] Biztonsági megoldások: 1. Tűzfal: Egy olyan hardverelem, vagy alkalmazás (esetleg ezek együttese), mely képes egy adott hálózat (esetleg hálózatok) felől érkező kapcsolódási kérelmek és már létező kapcsolatok felügyeletére, szűrésére, esetleges blokkolására, illetve nyomkövetésére. Így lehetséges a támadások kivédése, esetleges megfigyelése. Egy olyan gépre, vagy hálózatra, mely az Internettel érintkezik, mindenképpen szükséges. Beszélünk csomagszűrő és proxy típusú tűzfalról. Az előbbi csak a TCP/IP szintű kapcsolat főbb paramétereit vizsgálja (IP-cím/port forrás/cél, TCP fejlécbeli bitek), míg az utóbbi magát az adatforgalmat is analizálja, ez utóbbira szép példa a magyar fejlesztésű Zorp. A tűzfal előnyei: * Megvédi a belső hálózatot és az internetet a rosszindulatú vagy kéretlen tartalmaktól * Blokkolja az ismert vagy külső támadásokat és megvédi a belső hálózat adatainak biztonságát * Megakadályozza a rosszindulatú kód hozzáférését a hálózathoz, és a személyes adatok továbbítását * A hálózati adatok szűrését a felhasználó által meghatározott osztályozási feltétel szerint teljesíti Elrejti a számítógép megjelenését az interneten, megvédve azt a sebezhető pontokat kereső hackerektől A tűzfal hátrányai: * Nem képes eltávolítani a kártevőt egy már fertőzött rendszerből * Nem képes automatikus védelmet biztosítani az ismeretlen kapcsolatteremtő próbálkozások ellen, szükséges a felhasználó döntése * A tűzfal egy kölcsönösen kizárólagos eszköz, ezért egyidejűleg békésen kettő nem fér meg belőle ugyanazon a rendszeren. * A tűzfal lassíthatja az adatforgalom sebességét és további processzor erőforrásokat is használhatnak, miközben nagy mennyiségű elküldött adatforgalmat ellenőriznek * A legtöbb tűzfal rendelkezik néhány további, másodlagos funkcióval, mint például a szülői felügyelet vagy a weboldalak tartalom szűrése, amelyeknek az esetleges más biztonsági szoftverekkel való együttes használata hibás működést okozhat. 2. Antivírus szoftverek: A vírusirtó vagy antivírus program a számítástechnikában egy szoftveres vagy hardveres architektúra, amelynek célja annak biztosítása, hogy a hálózatba vagy egy adott számítógépbe ne juthasson be olyan állomány, mely károkozást, illetéktelen adatgyűjtést vagy bármely, a felhasználó által nem engedélyezett műveletet hajt végre. Ilyenek például a vírusok, trójai programok és egyéb kártékony programok. Általában háromféle lehetőség van arra, hogy az antivírus szoftverek észleljék és eltávolítsák a vírusokat: * Valós idejű megfigyelés: a program figyeli az éppen futó folyamatokat, és automatikusan blokkolja az ismert rosszindulatú tevékenységeket. * Kézi vezérlésű keresés: a szoftver csak akkor keres kártevőket a számítógép állományaiban, ha erre külön utasítást kap a felhasználótól. * Ütemezett ellenőrzés: lehetőség van a vizsgálatok időpontjának beállítására, vagy néhány olyan különleges állapot kihasználására, mint például a gép hosszan tartó üresjáratban hagyása, vagy az újabb antivírus adatbázis-frissítés letöltése, mely eseményeket figyelve a keresés automatikusan el tud indulni. Az antivírus szoftverek előnyei: * A számítógépen tárolt fájlokban és adatokban az ismert vagy azonosítható fenyegetéseket felismeri, illetve e fenyegetéseket eltávolítja vagy elhárítja. * Az egyedi fájlokat, mint például az internetről legutóbb letöltötteket, ellenőrzi, tisztaságukat megállapítja. * A már fertőzött fájlt helyreállítja. * Az azonosítható vírusok szétterjedését megakadályozza. Az antivírus szoftverek hátrányai: * Nem észleli és hárítja el azokat a fenyegetéseket, amelyek nem azonosíthatóak sem a mintaalapú sem a heurisztikus keresés által. * Nem blokkolja a hálózati betolakodásokat és a személyes adatok ellopását, amit egy ismeretlen kártevő támadása eredményezhet. * Az ismeretlen fenyegetéseket nem tudja megállítani. * Az antivírus gyártók az új vírust eltávolító kódot csak akkor kezdik el fejleszteni, amikor az már valahol felbukkant – megfertőzött valamit –, majd a védelmi vég alaposan megismerte annak viselkedését. Ez késedelmet okoz a hatékony védelem elérhetőségében a felhasználók számára. * Ha ugyanazon a gépen egyszerre több antivírus termék is fut, felmerülhet az együttműködő-képesség vagy a stabilitás problémája. 3. Megelőző biztonsági megoldások: A megelőző védelem olyan szoftverek, biztonsági megoldások összessége, amelyek helyi szinten blokkolják, vagy hárítják el az illetéktelen behatolást. Fajtái: * HIPS (Host-Based Instrusion Prevention System - gazdagépalapú behatolási rendszer), melynek alapelve, hogy valahányszor valamilyen új, ismeretlen esemény történik, együttműködve az operációs rendszerrel figyelmeztet, illetve rákérdez a rendszer, hogy folytassa-e a kérdéses tevékenységet. * Viselkedésalapú blokkoló rendszerek, amelyek részben a HIPS-rendszerek továbbfejlesztései, nem adnak jelentést minden egyes, általuk gyanúsnak ítélt eseményről, helyette analizálják, megfigyelik, hogy mennyire veszélyes, ez alapján egy kiértékelést csinál, és értesít az eredményről, felteszi a kérdést, hogy a továbbiakban mit tegyen vele. * Elszigeteléses (Sandboxing) technika és fehér lista előnye, hogy itt a felhasználó állíthatja be, hogy mely alkalmazásokat tekint biztonságosnak, és melyeket nem. A biztonságosnak tekintett alkalmazásokat széles körűen alkalmazhatja, míg a nem nem biztonságos kategóriába tartozókat a program erőteljesen korlátozza. Hátránya talán az lehet, hogy egy egyszerű felhasználó nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy mi tekinthető biztonságosnak, illetve mi nem. * Jogtalan leállítások elhárítása: önvédelmi funkció, mely a megelőző technikák egyik kulcseleme, célja, hogy képes legyen leállítani a jogtalan leállításokat. 4. Kiegészítő biztonsági megoldások: további biztonsági és adatvédelmi lehetőségekkel egészítik ki az alapvető óvintézkedéseket. Fajtái: * Spamszűrő: az email-üzenetek nagy hányadát kitevő kéretlen levelek (spam-ek) bosszantóak lehetnek, valamint az adathalászat veszélyét is hordozhatják, ezért ajánlott valamely spamszűrő használata, amely megvéd az ilyen szélhámosságtól. A spamszűrő fejlesztő cégek naponta több millió spam üzenetet dolgoznak fel, analízisük eredményeképpen így új spam definíciókkal bővítve adatbázisukat. A legközelebbi spam üzenet érkezésekor, ha már tartalmazzák az adatbázisok, spamszűrő program automatikusan törölni fogja vagy blokkolja azt. Az adatbázisok olyan információkat tartalmaznak, mint például a spamküldő domain neve, üzenetfejrész, szövegtörzs, melléklet neve, linkek és más adatok. Egy másik spamszűrő eljárás a Bayes-elmélet alapján működő algoritmusokat használja, amelyek megállapítják egy új üzenetről, hogy milyen valószínűséggel lehet spam, amennyiben hasonló karakterisztikát mutat egy már ismert spam üzenettel. A Bayes algoritmus a felhasználó szűrési szintjének beállításától függően három osztályba sorolja a levelet: spam, valószínűleg spam vagy érvényes üzenet. Ez a technika segít a már ismert spamekre hasonlító új spamek fogadásának blokkolásában, valamint lehetőséget ad a felhasználónak a spamszűrő „betanítására” saját levélszemét definíciója alapján. Az e-mail kliensek többsége rendelkezik beépített spamszűrővel, amely megvizsgálja a bejövő leveleket. A felhasználónak lehetősége van több kritérium alapján beállítani a spamszűrést. A spamszűrők hátránya lehet, hogy tévesen a biztonságos leveleket is kéretlenként azonosíthatják vagy nem szűrik ki az összes spam-et. Azonban a vezető spamszűrő programok kevesebb, mint 2%-os hibaaránnyal működnek, így viszonylag kevés üzenetet veszíthetünk el, illetve keveset kell manuálisan törölnünk. * Adathalászat-szűrő eszközök Az Internet Explorer és a Firefox rendelkezik beépített adathalászat-szűrővel, amely figyelmezteti a felhasználót, ha feltételezhetően hamisított oldalt próbál elérni. Ez megvéd az adathalászat több, mint 60%-ától, a többi a felhasználó óvatosságán múlik (vigyázni kell arra, hogy ne kattintgassunk gondolkodás nélkül és ne adjunk meg személyes adatokat megbízhatatlan oldalaknak). * A webböngésző biztonsága Az Internet böngészése közben bárki áldozatává válhat olyan letöltéseknek, amelyek lefuttatnak rosszindulatú scripteket - ezek a háttérben kártevőket telepíthetnek a számítógépre. Léteznek olyan programok, amelyek megvizsgálják az elérési utat, ahova a felhasználó lépni akar, és ellenőrzik biztonságosságát mielőtt engednék a folytatást (Finjan SecureBrowsing, Google, Outpost). Források: http://wiki.hup.hu/index.php/T%C5%B1zfal , http://hu.wikipedia.org/wiki/Antiv%C3%ADrus , http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_security , http://www.internetbiztonsag-erthetoen.hu/Internet-Biztonsag-Erthetoen/2008-04-001-megelozo_vedelem.html , http://www.internetbiztonsag-erthetoen.hu/Internet-Biztonsag-Erthetoen/2008-03-001-antivirus_szoftverek.html, http://www.internetbiztonsag-erthetoen.hu/Internet-Biztonsag-Erthetoen/2008-02-001-a_tuzfal.html, http://www.internetbiztonsag-erthetoen.hu/Internet-Biztonsag-Erthetoen/2008-09-001-Kieg_biztonsagi_megoldasok.html [szerkesztés ] Hasznos olvasmány az internet veszélytelen használatáról... A világháló veszélyeit mutatja be olvasmányos formában Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében című tanulmánykötet. A Scolar Kiadó gondozásában megjelent könyv szerkesztője Talyigás Judit villamosmérnök, politológus a legkülönbözőbb szakmák képviselőinek szemszögéből válogatta össze a világháló elterjedésével fellépő problémákat és a társadalomra gyakorolt hatásait. A könyv tíz szerzője többek között a világháló adatvédelmi, internetfüggőségi és gyermekfejlődési kockázatait ismerteti az olvasókkal, miközben a felvetett problémákra is megoldást kínál azoknak, akik minél kisebb kockázattal szeretnék élvezni az internet nyújtotta színes, új világot. Szabó Endre Győző adatvédelmi szakértő például a személyes adatok kezeléséről, ezek jogos és jogtalan internetes használatáról ír. A szerző kitér az egyre népszerűbb közösségi portálokra, ezek felelőtlen használatára és az ebből eredő káros következményekre. Bemutatja azokat a bűnözőket, akik az interneten hagyott nyomok „bányászatára" szakosodnak, és a töredékekből összerakott személyes adatokból húznak hasznot. A kötetben külön fejezet foglalkozik a jelszavakkal, Rácz Bencze biztonsági tanácsadó még a tudatos felhasználóknak is szolgálhat néhány praktikus tanáccsal. Véleménye szerint a különböző jelszavak és ezek gyakori cseréjei is elengedhetetlen a biztonságos nethasználathoz. A felkészült hackerek ugyanis nemcsak a felhasználókat és jelszavaikat, hanem a tévesen megadott belépési kódokat is figyelik, mert ezeknek a hibás jelszavaknak a segítségével gyakran a más rendszerben használt érvényes belépési kódokat is ki tudják következtetni. A könyv a világhálón terjedő általánosítás veszélyeit is részletesen tárgyalja; kiderül, hogy valóban csak a jellemtelen alakok írnak-e név nélküli hozzászólásokat, de szó esik a műholdas helyzetmeghatározó rendszerek (GPS) automatikus használatából eredő problémákról is. Székely Iván társadalominformatikai szakember az internetes „kukkolással” kapcsolatban pedig arra próbál választ adni, hogy van-e még függöny a virtuális ablakokon. A szerkesztő úgy válogatta össze az egyes fejezeteket, hogy az olvasó már néhány oldal elolvasása után is biztonságosabban tudja használni az internetet. forrás: http://www.nyest.hu/hirek/az-internet-veszelytelen-hasznalatarol A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Internetbiztons%C3%A1g” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 11., 16:50 * Ezt a lapot 573 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

26. kollaboratív tanulás vs. egyéni munka

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 26. Kollaboratív tanulás - vs. egyéni munka A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Definíciók * 2 Kollaboratív tanulás vs. egyéni munka * 3 Saját megjegyzések * 4 Források, hivatkozások, referenciák [szerkesztés] Definíciók A kollaboratív tanulás az a tanulási forma, amelyben valamely összeköttetésben álló csoport (ez a kapcsolat lehet virtuális is, országhatárokon, nyelvi környezeteken átívelő, sőt!) közös tudásanyagot hoz létre egymással interaktivitásban, közösen felépítve azt. A közös tudásanyaghoz ki-ki hozzájárul, megosztva a többiekkel anyagait (képek, videók, hangok, szövegek, egyéb médiumok), bármiféle szerep-kötöttség nélkül. A közös anyag a visszajelzések, hozzászólások, módosítások révén folyamatosan változik, át- meg átértékelődik, át- meg átstrukturálódik. A kollektív tudás létrehozása során így az önkifejezés, a kommunikáció is állandóan jelen van, figyelembe véve a jelenlegi "digitális bennszülött" generáció fokozott kapcsolattartási igényét. A kollaboráció szerepnélkülisége lehetővé teszi, hogy az együttműködők olykor tanulói, olykor mentori, tutori szerepben is fellépjenek. Az elképzelések szerint a közösség a tudás létrehozásában motiváló erővel hathat. A tudásanyagot ki-ki saját maga leképezi saját magának. Az együttműködés élményszerűbbé, mozgalmasabbá, dinamikusabbá teheti a tanulást, amelyért a résztvevők felelőssége közös.E tanulási forma azzal az előnnyel is jár, hogy a folyamatos visszajelzések, visszacsatolások révén az egyének értékelése is megoldott, és mindenki tevékenysége (vagy annak hiánya) mindenki más számára is látható.A webkettes alkalmazások (blog, twitter, facebook, wiki-k stb.) érdekes eszközöket kínálhatnak a virtuális közösségek kollaborációjához. A számítógéppel segített kollaboratív tanulás (CSCL – Computer Supported Collaborative Learning) hozzásegít ahhoz, hogy az uralkodó tudásépítő pedagógiai minta követelményei szerint, a társadalmi elvárásoknak megfelelve a szociális kompetenciák is fejlődjenek az ezt alkalmazóknál. A kollaboratív tanulási környezetek többnyire nincsenek tartalommal feltöltve, mert a cél épp az, hogy egymással együttműködve hozzunk létre új ismereteket. A kollaboratív tanulás, együttműködő közösségben való tanulás, a tudás együttes felépítése és gyakorlása. E tanulási közösség lehet valóságos, avagy a technológia révén virtuális. A digitális tananyagok és egyéb kollaboratív eszközök fejlesztik a kommunikációt, az együttműködést, a felelősségtudatot, ugyanakkor nem tévesztik szem elől a pedagógiai célt. Kollaboratív eszközök a különböző digitális tananyag-bázisok fórummal, chat-tel, üzenetküldési lehetőséggel, valamint a szinkron és aszinkron e-kommunikációt biztosító softverek, amelyek célja a közös munka és tanulás támogatása. E munka közben minden tanuló egyforma szereppel bír. A tanár és a diákok a tartalmat közvetlenül és csatolt állományokkal bővíthetik a munka során, valamint visszajelzésekkel, megjegyzésekkel is elláthatják azokat. A kollaboratív tanulás persze nem csupán az említett kompetenciákat fejleszti, hanem egy bizonyos szinten az életre készít fel, hiszen egyrészt a diák kerülhet egy olyan céghez, ahol nagy elvárás a csapatszellem (ahogy ez egy létező elvárás is a legtöbb helyen), másrészt a naprakészség az újabb és újabb, meg megújuló webes és digitális felületek ismeretében. Bár a fiatalok generációja számára ez az elvárás már nem okoz kihívást a már említett „digitális bennszülöttség” miatt. Nem is beszélve arról a hatalmas nagy előnyről, hogy a kollaboratív munka kihozza mind a házi feladatot, illetve az iskolával kapcsolatos teendőket és a diákot is az intézmény kereti közül, és rávezeti őket arra a gondolkodásmódra, hogy a tanulás nem áll meg akkor, ha kilép az iskola kapuján. Továbbá ez a látásmód kilép a megmerevedett „házi feladat” fogalomköréből is, melynek nevében is benne van a „házi” szó. A kollaboratív tanulás ennél sokrétűbb és szélesebb látókörben mozog, ami a diákok az ún. „life long learning”-re, vagyis az egész életen át tartó tanulásra neveli és készíti fel. A cikk írása közben, ahogy elgondolkodtam az egyes definíciókon, rájöttem, hogy nem tudom megmondani mi a különbség a kollaboratív és a kooperatív tanulás között. Így utánanéztem ennek és most bemutatnám ezt a tanulási formát is, mert úgy hiszem ezzel a problémával nem vagyok egyedül. A kooperatív tanulás olyan tanulási forma, melyben az egyén személye nagyobb hangsúlyt kap, a szerepek ebben a tevékenységi formában máshogy osztódnak fel. A tanulási folyamat a következőképpen néz ki: * a csoport megbeszéli a problémát, feladatot, közösen végiggondolják a munka menetét * felosztják egymás között a munka részeit és a csoportbeli szerepeket * az egyéni munkák megoldása után összevetik az eredményeiket, megosztják egymással a tapasztalataikat, a véleményeiket * közösen megszerkesztik a teljes feladatot a részfeladatok felhasználásával * előadják, bemutatják, leadják (a feladat elvárása szerint melyik szükséges) a kész munkát A csoport tagjai így a kooperatív tanulás során részei ugyan egy csoportnak, de ugyanakkor fontosabb az egyéni vélemény, munka, feladat. Ennek előfutára a szó szerinti értelemben vett csoportos munka, vagy még egyszerűbben csoportmunka, mely eredetileg az óra keretein belül zajló közösségi munka megvalósítása, amely csoportosításokat általában az órát tartó tanár jelöl ki. Sok szempont szerint történhet az osztály csoportokra való osztása, mely során rengeteg dolgot kell a tanárnak szem előtt tartania a csoportmunka hatékonyságának és sikerességének érdekében. A kezdő és/vagy kényelmes tanárok általában ülésrend szerint csoportosítanak, amely szempont nem veszi figyelembe sem a tanulók egyéni tanulási sajátosságait, sem az egy csoportba kerülő tanulók osztályközösségben betöltött szerepét. Pl. nem célszerű egy baráti társaságot egy csoportba osztani, mert munkájuk nem az adott feladatról fog szólni, hanem beszélgetéseik elviszik a témát egy másik irányba. Azokat a tanulókat sem célszerű egy csoportba tenni, akik nincsenek jóban egymással, hiszen ez a tény is akadályozza a sikeres együttműködést. Nem is beszélve arról, hogy egy olyan feladatot kell adni a diákoknak, aminek ők maguk is meglátják az értelmét és szívesen csinálják, ellenkező esetben motivációcsökkenést tapasztalhatunk, és nem túl igényes munkákat. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy egy csoportban vegyes képességű tanulók vegyenek részt, hiszen nem lenne eredményes a csak a rossz vagy csak a kiemelkedő képességű gyerekek egy csoportba való beosztása. Ezen kívül szem előtt kell tartania mind a diáknak, mind a tanárnak a tényt, hogy a csoportos, illetve kollaboratív munkának sor kerülhet az értékelésére. Hiszen az oktatásban és a pedagógiában most oly népszerű trendek, miszerint a tanításközpontúságot a tanulásközpontúság váltja fel, és a tanár omnipotens szerepe helyett a diákok tudása kerül előtérbe, ezek mind a csoportmunka és a digitális tartalmak által elérhető kollaboratív tanulást preferálja, vagyis az oktatás szerves része, melybe az értékelés is beletartozik. Tehát ezek a trendek és újítások a diák és a közös munka előtérbe helyezését segítik elő, melyhez minden egyes, gyakorló vagy leendő pedagógusnak szembesülni kell, és alkalmazkodnia hozzá. Mindezeket azért említem meg, mert a kollaboratív tanulás ezektől az alapoktól kezdődött el, és érdemes az említett alapköveket a kollaboratív tanulásnál is megtartani. Módszertani szempontból érdemes bővebben kifejteni az értékelést, ami egy elég kritikus pontja ennek a fogalomnak, ahogy az egész tanári munkának is, ezért nem is ajánlanám nem gyakorlott pedagógusoknak a csoportmunkát, illetve a kollaboratív tanulást, ha értékelni szándékozik a végleges eredményt, hiszen objektíven osztályozni ekkor szinte lehetetlen. Érdemes először magát a csoportot, azon belül is a diákokat megismerni a sok előbb felsorolt szempont alapján, és mindenképpen előny végigkövetni a folyamatot, miszerint ki mit adott bele a közös munkába (pl. a wiki szócikk szerkesztése pont alkalmas erre). Alig lehet utalást találni a korok, korcsoportok kérdésére, amely azt vizsgálná, hogy milyen korú gyermekeknek ajánlott a kollaboratív tanulás, vagy akár a csoportmunka a maga egyszerűbb szintjén. Értelemszerűen a fiatalabb korosztály (pl. alsó tagozatosok) még nem annyira önálló a gondolataik szintjén sem, hogy azt fel lehetne vállalniuk nagyobb közönség előtt. Az már más kérdés, hogy érdemes-e őket erre nevelni már ebben a korban az életben való hatékonyabb érvényesülés végett. Nem célom válaszolni erre a kérdésre, e probléma felvetésével a fogalom egyik gyenge pontjára akartam rámutatni. Természetesen a szó szerinti értelemben vett kollaboratív tanulás elsősorban információcsere és tudásanyag-megosztás, amely folyamatot a diákok közösen hoznak létre a hatékonyabb anyagelsajátítás és közreműködés érdekében, amely, ha jobban belegondolunk, kreativitásnövelő is lehet. Pl. ha az iskolának nincsen saját moodle vagy elearning felülete, akár egy közös gmail-es fiók létrehozása ezt helyettesítheti, ahová a tanulók feltölthetnek anyagokat, és megbeszélgetik egymás közt tapasztalataikat. Sőt, a diák szemszögéből még annyi előnnyel is járhat a kreatív módon létrehozott felület, hogy a csoportban részt vevők döntik el, tagja lehet-e a tanár a csoportnak, adnak-e neki szabad hozzáférést a közös felületükhöz, avagy sem. Az egyéni munka olyan tevékenységi forma, amikor kitűzött cél érdekében az egyén a rendelkezésére álló erőforrásokat mozgósítva elvégez egy adott munkát, elsajátít egy adott tudásanyagot (asszimilál vagy felépít). Ebben a módozatban az egyén tartozik felelősséggel saját tevékenységéért, a végrehajtás nagy motivációt, kitartást, eltökéltséget igényel. A visszacsatolásra rendszerint a folyamat végén kerül sor (pl. vizsga, számonkérés). Korunk iskolarendszerében a tanulók tudását egyénenként bírálják el, ezért előnyösebb az egyedül végzett tanulás. Egyedül bármikor, bárhol tanulhatunk. Egy-egy tananyaggal jobban meg tudunk ismerkedni, ha magunkban tanulunk, és ugyanez vonatkozik mindarra, amit pontosan kell felidéznünk. Bonyolult gondolatmeneteket jobban lehet egyedül feldolgozni. A tanulás első lépcsőfoka, a tananyaggal való megismerkedés kifejezetten az egyéni tanulás területe. A felsõfokú tanulás egyik fõ formája az egyéni tanulás, az egyéni felkészülés, az önmûvelés. Ez általában az iskolai idõ után, délután és este történik. A tanuló egyéni képességeit használva jut információkhoz, letöltheti, létrehozhatja saját jegyzeteit, blogját, gyűjtőmunkát végezhet, melyekkel tudását gyarapítja. A tanár támogató és ösztönző szerepben van. A tanuló egyéni munkát végez, amely önállóan értékelhető. Adott témában való információkutatást felhasználhatja online tesztek, dolgozatok, online és személyes (offline) beszámoló formájában, illetve csoportmunka során. Az ismeretszerzés folyamatában nem fejlődik kommunikációs és együttműködési készsége, nem hatnak rá motiváló erőként a társak felvetései, hozzászólásai. Akkor tud a leghatékonyabban működni az egyéni tanulás és a tananyag egyéni elsajátítása, ha a tanuló tisztában van saját képességeivel, erősségeivel és gyengeségeivel, illetve tanulási stílusával. Ennek kiaknázására létezik egy nagyon körültekintő és ezeket mind figyelembe vevő online teszt: www.learning-styles-online.com (letölthető verziója is elérhető), amelynek az lehet az egyetlen hátránya, hogy angolul van. De angoltanárok a teszt megoldását is beleépíthetik oktatásukba, két legyet ütve ezzel egy csapásra, egyébként már mindenki tud egy olyan szinten angolul, hogy (kis segítséggel, de) önállóan megoldja, feldolgozza és értelmezze a tesztet. Maga a teszt hét szegmensre osztja fel a tanulók tanulási stílusát (solitary, social, psysical, aural, verbal, logical, visual), melyek ki vannak fejtve bővebben, és a „végeredményt” az oldal egy szemléletes képdiagramon mutatja be. Azért érdemes kihangsúlyozni ezt az oldalt, mert különbséget tesz solitary és a social, vagyis az egyedül hatékonyabban tanuló és a csoportban hatékonyabban tanuló diák közt. A tapasztalat azt igazolja, hogy a képdiagram általában két eltérő értéket mutat, tehát egy diák nem lehet egyszerre solitary és social, mindig orientálódik egyik tanulási stílus felé. Mindezt azért említem meg, mert ha egy tanulónak magas arányai vannak a teszt alapján az egyéni tanulásban, és ő maga is ezt tapasztalja magáról, akkor értelemszerűen nem fog hatékonyan teljesíteni a kollaboratív munkában. Ezt figyelembe kell vennie a tanárnak, és különböző pedagógiai-didaktikai módszerekkel orvosolni ezt. Persze nem szabad ezt a diákot mellőzni a kollaboratív tanulási formából, csak azon belül kell neki egyéni feladatot adni. [szerkesztés] Kollaboratív tanulás vs. egyéni munka A kollaboratív tanulás vs. egyéni munka nem igazán ellentétet fejez ki, inkább úgy vélem, hogy ez utóbbi az előbbi részhalmaza: a kollaboratív tanulásban is egyének (vagy egyéb entitások) vesznek részt, tehát az egyéni munka érvényesül egyéni kontribúció formájában. Az egyéni tevékenység ebben a formulában viszont nem izolált, szigetszerű, hanem egy egész részét képezi, fogaskerék a gépezetben, birka a nyájban, ami bizonyos esetekben a társas interakció élményét nyújthatja. A kollaboratív tanulás kellően lelkes tanítványok esetében felszabadító erővel hathat, valóban élményszerű tanulással járhat, ha a diákok felfedezik a kapcsolatot a tudás hasznossága és saját életük között. Kétségeim vannak viszont a nem kellően lelkes tanítványok részvételét illetően, ugyanis a modern eszközök mellett is tökéletesen lehet jobbik esetben láthatatlannak, rosszabbik esetben bomlasztónak, kedvhorgasztónak lenni. A tanulás, a tananyaggal való ,,birkózás" végsõ soron mindig egyéni, még ha vannak csoportos, tanulópáros módszerek is. Az egyéni tanulás nem takarítható meg, nem helyettesíthetõ semmilyen más módszerrel és eszközzel. Lehet, hogy a csoportos, tanulópáros, multimédiákkal segített oktatás könnyebbé teszi a tanulást, hatékonyságot növel, de lesz mindig egy idõszak, amikor a hallgató együtt marad a tananyaggal és tanul. Ez így van évezredek óta, és ha nem találják meg a tananyagot közvetlenül az agyba jutató ,,tudás tölcsért", akkor várhatóan a jövõben is így lesz. A egyéni tanulási szükséglet önmagában azonban nem eredményez tanulási aktivitást. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a kollaboratív és a kooperatív tanulás során az egyes tanulók különböző típusú kompetenciái fejlődnek. A tanulási képességek mellett a szociális képességek széles területén következnek be pozitív változások. A közös munka során fejlődik az együttműködési, a kommunikációs és a problémamegoldó képességük, toleránsabbak, elfogadóbbak lesznek a másikkal kapcsolatban és a vitákat is (jó esetben) megtanulják kulturáltan rendezni. A vita így nem egy rossz dolog, mivel a tanulók elmondhatják egymásnak a véleményeiket, érveiket és még az is megtörténhet, hogy meggyőzik egymást, tanulnak egymástól. Az egyéni munka természetesen szükséges és egyáltalán nem elhanyagolható, de csak egy közösségben, egy csoportban tudunk igazán fejlődni és tanulni. Arra nagyon kell figyelnie egy pedagógusnak, hogy megtalálja a kellő egyensúlyt a kollaboratív munka és az egyéni tanulás között, pl. ne legyen több csoportos munka vagy projektmunka az egyéni rovására. A csoportos munka jótékony hatásai és sok előnye mellett nem szabad megfeledkezni az egyéni munkáról, hiszen ez utóbbi ugyanolyan nagy felelősséggel jár, ha csak nem nagyobbal. Sajnos az az általános tapasztalat, hogy a legtöbb tanár nemhogy lebecsüli, de csak az egyéni munkát alkalmazza tanórái és házi feladatainak feladása során, mert még mindig elég éles határ húzódik a kettő között a gyakorlatban, és a frontális tanítás a domináns. Egyes kutatások a formális (top-down) tanulást is megkérdőjelezik (a tanárra mindössze nem triviális kérdések feltevését bízva), és mindent az autodidakta tevékenységre bíznának, felbuzdulva a SOLE/SOME tanulási környezetben végzett tanulás eredményein, ahol is a diákok kis csoportokban, anélkül, hogy beszélnének angolul, pusztán az internet segítségével közösen a vizsgához szükséges tudásanyag 30%-át képesek voltak egyedül megszerezni. [szerkesztés] Saját megjegyzések A közös tartalomfejlesztéssel kicsit szkeptikus vagyok. Eddigi megfigyeléseim alapján a facebook-oldalakon igen kevés tanulásközpontú bejegyzés jelenik meg, inkább a X.Y.-nak tetszik a "napi agyzsibbasztó vicc 3" megjegyzések sorjáznak, amiket persze a többiek lelkesen "lájkolnak". A wiki-t, a moodle-ot méltányolom, de úgy vélem, hogy a webkettes alkalmazásoknak még magukra kell találniuk. Minden nap születik egy startup-vállalkozás az évszázad ötletével, egy tetszetős "buzzword"-del (mint pl. web-2.0) , fiatalok millióit mozgatja meg (vagy nem), akik létrehozzák a "tartalmukat" (bár a wikipédián és a technocentrikus közösségi oldalakon kívül komolyabb tartalomra még nem találtam), hogy az néhány év alatt teljesen elenyésszen, mivel az adott oldalt nem vásárolta fel milliárdokért egyik cégóriás sem, tehát az üzleti számítás nem jött be, ideje új ötlet után nézni. Természetesen a tanuláskutatóknak továbbra sem szabad lankadniuk és újabb és újabb módszereket keresni. A jelenleg rendelkezésre álló eszközök viszont, úgy látom, nem eléggé vonzók a diákok számára (a távtanítás, telementorálás órákon a diákok egyszer(!) léptek csak be a komolyabb rendszerekbe, de mivel nem találtak semmi érdekeset, hasznosíthatót, ez többször nem ismétlődött meg.) A "közös lónak túros a háta" szólás is eszünkbe juthat. Ha sokan beleszólnak egy fejlesztett anyagba, annak vitathatatlan előnye lehet, hogy sok ember tudása egymás mellett színes anyagot hoz létre. De mindenképpen megnehezíti az ellenőrzés hiánya a hitelességet. Sokszor a szerző sem jelenik meg, gyakran találkozunk "összeollózott" információ-halmazokkal. Ennek ellenére látok fantáziát ebben a tanulási stratégiában, hasonló ahhoz, mint amikor az érettségi tételeket felosztottuk egymás között: mindenki egyet dolgozott ki, de azt becsületesen. Egyéni lelkesedéstől és felkészültségtől függően sokszor nagyon eltérő minőségű művek születtek. A közös szerkesztésnél viszont esetleg már egyáltalán nem nyomon követhető a személy, aki beillessztette az adott szeletét az információnak. Szerkesztőtársammal ellentétben én úgy vélem, hogy a közös tanulás, illetve a közös tartalomfejlesztés hasznos, de persze csak abban az esetben, ha a csoport minden tagja illő komolysággal veszi a feladatot. Ahhoz pedig jó, ha vannak, de nem szükségesek modernebb programok, hogy hatékonyan tudjunk közösen, az interneten keresztül tanulni. Elég az is, ha létrehoznak egy közös honlapot vagy közösen szerkesztenek egy dokumentumot, egy prezentációt, egy gondolattérképet. A közös tanulás hozzásegít ahhoz, hogy az életben is jól boldoguljunk majd a közösségben. Ehhez nem szabad és nem is kell elveszteni identitásunkat, az egyéniségünket. Érdemes megvilágítani a témát a tanításban megvalósuló mindennapi tanulásszervezés oldaláról is. Mivel a tudatos tanulás-tanítási folyamat jellemzően intézményi keretek között zajlik, ezért a pedagógusoknak kiemelt szerepük van a tudásközvetítés technikáját illetően a tanulásszervezésben. Azonban rálátnak-e a kollaboratív tanulás cikkünk által is megjelölt előnyire? Vajon van-e a birtokukban olyan tudás, mellyel ezirányban megújíthatnák személetüket, s gazdagíthatnák tanítási technikájukat? A személyi számítógépek és az internet adta lehetőségek kezdenek egyre nagyobb teret hódítani, de szakmai továbbképzések, a friss-diplomás kollégák új ismeretei is magukban hordozzák a tanulásszervezés formáinak megújító segítségét. A tanulókra a mai világban más intenzitású, jellemzően másfajta ingerek hatnak, mint ami esetleg korábban az őket tanító pedagógusokat érte, ezáltal másképp képesek a tudás befogadására is. De megadja-e a mindennapi pedagógia gyakorlata a diáknak az ennek megfelelő befogadási módot? Képesek-e a pedagógusok kielégíteni és irányítani az egymástól és egymással tanulás tevékenységét, igényét? A frontális okatás mellett sikerül-e becsempészni az együttes felfedeztetés örömét? Megkapja-e a pedagógus az ehhez szükséges információt és ösztönzést? Az anyagi forráshiány gyakran hivatkozási alap, mely elvágja a modern világban elvárt szakmai fejlődést és fejlesztést, pedig néha csak egy szemléletváltásl vagy egy kis kreativitás szükséges ahhoz, hogy a pedagógia szolgálatába állíthatók legyenek az előrehaladott vívmányok. Az egyén későbbi személyiségét, tanulási hatékonyságát, önálló tanulásszervezését jelentősen befolyásolják az egyén iskolai évek alatt szerzett tanulási tapasztalatai. Következésképp a tanórai keretben megjelenő kollaboratív és egyéni munka megfelelő alkalmazása kihatással lehet a jövő nemzedékek tanuláshoz való viszonyára, motiváltságára. [szerkesztés] Források, hivatkozások, referenciák 1. Csoportos tanulás online környezetben 2. Pedagógia konstruktivizmus 3. Kooperatív vs. kollaboratív 4. Kooperatív tanulás 5. Tanuláselmélet 6. Hatékony tanulásszervezési módok 7. A 21. század iskolája 8. Egyén tanulás 9. Kollaboratív tanulás 10. Egyéni és csoportos tanulás 11. A folyamatos tanulás jelentősége (szükségessége) a felsőoktatásban 12. Az egész életen át tartó tanulás - lakossági csoportok megkérdezése alapján 13. SOLE/SOME 14. Cikk a SOLE-ról 15. Prezi 16. Közösségi könyvjelzők- Delicious 17. Gondolattérkép - Mindmeister 18. Gondolattérkép - Bubbl.us 19. Közös tartalomfejlesztés, közös honlapon - grou.ps http://nft.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=71 http://kisvilag.blogspot.com/2010/03/kooperativ-kollaborativ.html A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Kollaborat%C3%ADv_tanul%C3%A1s_-_vs._egy%C3%A9ni_munka” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 16., 22:35 * Ezt a lapot 1 202 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

28. közösségi portál

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 28. Közösségi portál A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Meghatározás * 2 A mi közösségi oldalunk: az IWIW * 3 A legnépszerűbb közösségi oldal: a Facebook * 4 A myVip * 5 HotDog, az ifjúsági, közösségi portál * 6 Google+ * 7 A közösségi oldalak hatása * 8 Twitter * 9 A közösségi portálok az oktatásban * 10 MySpace * 11 Hi5 * 12 Források [szerkesztés] Meghatározás A közösségi portálok azok a webalapú szolgáltatások, amelyek egy lehatárolt rendszerben publikus vagy részben publikus profil létrehozását, egy ismerősökből álló lista összeállítását és az azokkal való kapcsolatfelvételt, valamint mindezen kapcsolatok és mások kapcsolatainak megtekintését teszik lehetővé. Régen ezt a szerepkört nagyjából a fórumok és a különböző chat szolgáltatások töltötték be. Egy másik meghatározás szerint, a közösségi portál egy olyan web2-es oldal, melyen az emberek közösséget hoznak, hozhatnak létre. Ez természetesen nagyon sokféle lehet, hiszen léteznek kisebb és nagyobb közönség számára is ilyen jellegű oldalak. Alapvetően fontos kiemelni annak tényét, hogy a közösségi portálok jelenléte egyre meghatározóbb a fiatalok, de az idősebb korosztály életében is, sőt már a munkaerőpiac is felfedezte ezen oldalak jelentőségét. A közösségi portálok szerepe, fontossága és az egész internetes kommunikáció kezd nagy ütemben átalakulni. Közösségi portálon olyan web2-es oldalakat értünk, ahol az emberek közösséget alkotnak. Ez nagyon sok rétű lehet. Van kifejezetten kisebb célközönségnek készült közösségi portál és természetesen kialakultak hatalmas tömegeket vonzó oldalak is. A portálokra általánosan jellemző, hogy saját profilt hozhatunk létre, képeket, információkat, videókat oszthatunk meg, ismerősöket gyűjthetünk. Manapság az internetes kommunikáció a Totális Internetes Jelenlét, a keresőmarketing egyre fontosabb eszközei. http://www.standard-team.hu/kozossegi-portal-szotar.html A legtöbb közösségi portálon be tudjuk állítani, hogy az általunk megadott információt, posztjainkat, vagy feltöltött képeinket kik nézhetik meg. Ezen beállításoknak négy "foka" van: első fokon csak a közvetlen barátok látják ezen információkat; második fokon a barátok barátai; harmadik fokon pedig a barátok barátainak barátai is; negyedik fokon pedig bárki megtekintheti a profilunkat (bár a harmadik fok, már nagyon közel áll ehhez). [szerkesztés] A mi közösségi oldalunk: az IWIW Magyarország első közösségi portálja. Az ötlet egy magyar fiatalember fejéből pattant ki, aki Amerikába költözött, így problematikus volt számára a magyar barátaival való kapcsolattartás. Ekkor találta ki az IWIWet, amely egy olyan közösségi portálként működik, melyhez csak meghívóval lehetett hozzáférni - a rendszer azóta is meghívásos alapú. Természetesen a multinacionális cégek hamar felismerték ezen közösségi oldal lehetőségeit, így a site viszonylag gyorsan egy nagyobb szolgáltató kezébe került. Mind minden közösségi oldalon, itt is regisztrálnunk kell, viszont ahogy más portálokon sem, itt sem kötelező megadni az adatainkat, ha nem szeretnénk, illetve vannak olyan beállítási lehetőségek, melyekkel szabályozhatjuk azt, hogy ki lásson rólunk információt, képeket, videókat. Lehetőségünk van megkeresni ismerőseinket, akikkel való kapcsolatunkat visszaigazolás után meg is határozhatjuk (pl.: Honnan ismered? - Nyelvtanfolyam). Külföldi közösségi portálok mintájára, a mi IWIWünkön is létrehoztak különféle alkalmazásokat és játékokat, amelyek színesítik az oldalt. Ami viszont véleményem szerint egyedülálló, hogy a felhasználóknak lehetőségük nyílik apróhirdetést feladni teljesen ingyen rengeteg témakörben (pl.: munka, albérlet, eladó, művészet stb.) Ezen kívül az oldal rendelkezik üzenőfallal is, ahol megoszthatjuk ismerőseinkkel gondolatainkat. Az IWIWen létrehozhatunk különféle klubokat is, amely online is erősíti a "valahova tartozás" érzését. Az IWIW előnye még, hogy számon tartja a születésnapokat és névnapokat, így elkötelezett felhasználóként esélyünk sincs elfelejteni családtagjaink, barátaink és ismerőseink jeles napjait. A magyar közösségi oldalon egy újdonság a chatelési lehetőség, amely segítségével társalogni tudunk a site-on online tartózkodó barátainkkal. Manapság kevés olyan magyar ember van, aki nincs fenn az IWIW-en. A vélemények megoszlanak róla, elkezdett nagyon hasonlítani a Facebookra. Egyesek szerint minőségileg gyengébb, de még mindig az IWIW a vezető közösségi portál Magyarországon. (http://www.standard-team.hu/kozossegi-portal-szotar.html) [szerkesztés] A legnépszerűbb közösségi oldal: a Facebook A facebook egy amerikai alapítású oldal, amely 2004 óta üzemel. Eredeti neve Thefacebook volt. Kezdetben a Harvard hallgatói számára hozták létre az oldalt, majd később más egyetemek számára is elérhető lett, végül az oldalt a nagyközönség elé vetették. Magyarországon 2008 óta érhető el, az oldal fordítási munkálatai folyamatosan zajlanak. A legfontosabb különbség az IWIW és a Facebook között az, hogy a Facebook egy nemzetközi oldal, így világszerte bárki regisztrálhat, hiszen az oldal 37 nyelven érhető el 207 országban. Talán ez az egyik oka annak, hogy a Facebook felhasználók köre az utóbbi időben jelentősen megnőtt. Ami még különbségként kiemelendő az az, hogy a Facebook engedi cégek jelenlétét is, amely az internetmarketingben egy remek és költséghatékony módszer. Ingyenes és az is marad- írja a kezdőoldal. A rendszer használata tehát ingyenes, hozzá csatlakozni meghívás nélkül, egyszerű regisztrálással lehet, szemben a meghívásos magyar iWiW-vel. Népszerűségének oka, hogy akár egy baráti kör, aki aktív Facebook használókból áll, egész nap nyomon követhetik egymást, megoszthatják egymással gondolataikat; képeket, videókat, híreket stb. mutathatnak egymásnak, kommunikálhatnak egymással chaten, privát üzenetekben (ez már az utóbbi időben ugyanaz), illetve az üzenőfalon. Egyszóval egész nap tarthatják egymással a kapcsolatot. Mindenkinek vannak olyan ismerősei, akik már túlzásba viszik a "postolást". Ha az ember nem akarja látni, le is tilthatja, hogy az adott ember bármilyen megnyilvánulása megjelenjen az üzenőfalán. Olyan opció is van, hogy bizonyos emberek számára mi is elrejthetjük a megosztott állapotunkat, képeinket, hivatkozásainkat. A Facebooknak nagyon hasznosak a biztonsági beállításai, hiszen ha egy ismeretlen számára láthatatlan kívánsz lenni, ne láthassák az adataidat, képeidet idegenek, nyugodtan megteheted. Ebben is jobb a Facebook az IWIW-nél. A Facebooknak még egy nagyon népszerű szolgáltatása a különböző játékok. Ezek általában úgy működnek, hogy minél több ismerőst kell gyűjtened, mert ők segíthetnek egyre magasabb szinteket elérni. A Facebook erős társadalmi jelenlétét igazolja egyes szavak megjelenése a hétköznapi kommunikációban. E közösségi oldalon lehetőségünk van ismerőseink linkjeit, hozzászólásait és képeit lájkolni. A magyar nagyon szeret igéket gyártani, így az angol like igéből megjelent a magyar lájkolni ige. Egyes kutatók azonban felhívták a nagyérdemű figyelmét arra, hogy a like gomb használatával a közösségi oldal üzemeltetői figyelemmel tudják követni a felhasználok szokásait és viselkedéskultúráját Érdekességként emelném ki, hogy 2011-ben egy egyiptomi férfi a Facebook nevet adta lányának, ezzel is háláját kifejezve a közösségi oldalnak, hogy segítségével sikerült elüldözni Mubarak elnököt. A Facebook használata az elmúlt időben ugrás szerűen megnőtt, köszönhetően számos előnyének. Nemzetközi, chat programjával könnyen tarthatjuk a kapcsolatot külföldi ismerőseinkkel is és nem utolsó sorban az IWIW-el ellentétben engedi cégek jelenlétét, ezért az online kommunikációban és internetmarketingben nagyon hasznos, költséghatékony módszer. Ezen felül pedig a Googleanalytics is számításba veszi. (http://www.standard-team.hu/kozossegi-portal-szotar.html) Néhány érdekesség: Facebook a mozikban: a Facebook alkotóiról, alapítóiról már film formájában is informálódhatunk. 2010-ben mutatták be a mozikban a Social Network vagyis A közösségi háló című Justin Timberlake főszereplésével készült több Bafta, Golden Globe és Oscar díjra jelölt filmet. A jelenség a zene világát is megihlette, s különböző szerzemények születtek a Facebookról: például David May és Max Urban szerzeménye, amely a Facebook Love címre hallgat.(http://www.youtube.com/watch?v=pTTGsEKlrHE) Az egyiptomi eseményeknek emléket állítva és megköszönve benne a Facebook szerepét, egy egyiptomi újdonsült apuka újszülött kislányát Facebooknak nevezte el.(http://index.hu/kulfold/2011/02/20/facebook_nevu_lany_szuletett_egyiptomban/) [szerkesztés] A myVip A myVip közösségi portál 2006 április 8-án kezdte meg működését. Magyarországi tulajdonosa a Generál Média Kft. A portálnak jelenleg több mint 2,9 millió regisztrált tagja van. A szolgáltató a többi közösségi portálhoz viszonyított legfőbb myVip erénynek a valódi közösség létrehozását tartja. Mint írják: „a myVip közösségi oldal célja, hogy ne csupán „ismerősgyűjtő” oldal legyen, hanem funkcióival kellemes időtöltést biztosítson a látogatóknak."http://www.generalmedia.hu/site.php?iname=MyVip.com〈=hu Az oldal 2011 áprilisában teljesen megújult, könnyebben kezelhetővé vált, és számos funkcióval bővült. Az eredeti zöld-sárga alaptónusú megjelenés mellett a felhasználók már 12 féle arculat közül választhatnak. A portálra való regisztráció kezdetben meghívásos alapon történt, ma bárki szabadon regisztrálhat az oldalra, akár facebook bejelentkezési adatokkal is. Lehetőség van a myVip-en keresztüli aktivitás facebook-os megosztására, ekkor a felhasználó postjai mindkét közösségi portálon láthatóvá válnak. Funkciók: A többi közösségi portálhoz hasonlóan a myVip-en is lehet ismerősöket keresni, üzeneteket írni, profilt létrehozni, zenét – képet – videót megosztani, az eseményfalra írni, klubokat alapítani. Az oldal kiemelt alkalmazásai: MyVip randi, MyVip játék, MyVip music rádió, Windows Live Messenger, MyVip video, Ki Mit Tud? Különlegesség a myVip rádió, melyen keresztül számtalan internetes rádiócsatorna adása érhető el. A választást megkönnyíti a zenei stílusok szerinti csoportosítás. A levelezőrendszer egyedi érdekessége, hogy különböző alkalmakra szóló standard darabokból válogatva hangos képeslapokat is lehet küldeni az ismerősöknek. A MyVip egy barátok, ismerősök összekapcsolásán alapuló közösségi oldal, amelyen tagságuk esetén megtalálhatóak a mostani vagy a régi ismerősök, rokonok, osztálytársak. Az oldal 2006 tavaszán indult (ekkor már javában állt az iWiW), erőteljes növekedésnek indult és tagjainak száma jelenleg (2010. vége) megközelíti a 3 millió főt. A MyVIPen felkereshetjük ismerőseinket, üzenetet küldhetünk nekik vagy ismerkedhetünk a közösségi oldal más, hasonló érdeklődésű felhasználóival, sőt társat is találhatunk a virtuális közösségben. A "részletes keresés" segítségével rákereshetünk iskolára, foglalkozásra, lakóhelyre és sok más apróságra is. Ezért jó, ha Te is minél több adatot adsz meg magadról, mert így Te is könnyebben megtalálható leszel mások által. Lehetőségünk van fényképeink, zenéink vagy videóink adatlapunkon történő megosztására is, de faliújság és klubalapítási lehetősége is van az azonos érdeklődésű felhasználóknak. Az ezek által begyűjtött információk különböző szűrők segítségével szabályozhatóak, testre szabhatóak. (http://www.popularis.hu/myvip/) [szerkesztés] HotDog, az ifjúsági, közösségi portál A HotDog ifjúsági-közösségi portált, mely az első hazai self-publishing weboldal, 2005 októberében indította el a Sanoma Media Budapest. Az oldal azoknak az aktív internet-használóknak készült, akik számára fontos az önkifejezés, a közös kommunikáció és a kapcsolatteremtés. Azonban a hagyományos közösségi hálókhoz képest, a HotDog.hu a felhasználók által létrehozott tartalom mentén képez közösséget. A HotDog.hu széles szolgáltatási palettával rendelkező közösségi portál. Lehetőség van magazint vagy klubot vezetni, a már létrehozottakat olvasni. Mindezek mellett, a portálon találhatók zenék, rádiók, előadók, zenekarok; játékok, fotók, videók; körkérdések, kvízek, szavazások; chat, blog, topic, fórum; nyereményjátékok, webshop. Az aktív részvételért pontokat lehet gyűjteni, melyek később levásárolhatóak a HotDog boltjában. Az oldal a különböző reklámok népszerűsítésével tartja fenn magát, így a HotDog felhasználók első kézből értesülhetnek a különböző internetes nyereményjátékokról. A HotDog célja, hogy könnyen érthető és használható eszközöket nyújtson felhasználói számára az online kapcsolatépítéshez, és az önkifejezéséhez. Egy HotDog nem egy magazin tartalom, melyet egy szerkesztőség állít elő, hanem egy eszköz, melyet bárki, bármikor, és bizonyos keretek között, bármire használhat. A HotDog tehát olyan, amilyenre tagjai megformázzák, és ahogy azt elfogyasztják. Lehetőséget ad például arra, hogy a közösség tagjai bemutathassák magukat, családjukat, barátaikat, azaz profilukon keresztül elérhetővé váljanak az interneten. A üzenő rendszernek köszönhetően vírus és spam mentesen kommunikálhatnak egymással tagjaink.A gyors elérés céljából chat-re, illetve privát chat-elésre is lehetőség van. Azaz ha egy HotDog tag épp be van lépve, akkor akár azonnal elérhető. Az egymással kapcsolatba lépő és kommunikáló tagok közösségeket, klubokat hozhatnak létre. Ezeknek a kluboknak saját, zárt világuk lehet, saját internetes tartalmakkal. A HotDogon bárki építhet INGYEN saját portált melyet akár egymaga, akár társszerkesztőivel együtt alakíthat ki, tarthat karban. Aki nem akar kicsit talán összetettebb tartalmakat építeni, annak sem kell lemondania a tartalomépítésről. Indíthat könnyen elkészíthető toplistát, körkérdést, párbajt, vagy éppen kvízt. A HotDog világában bárki és bármi feltűnhet, izgalmassá, érdekessé és fontossá válhat. A portál egy hatalmas pulzáló és élő világ, melyet az alkotó elemei, a HotDog tagjai tartanak életben, formálnak, fejlesztenek. [szerkesztés] Google+ Zárt, egyelőre meghívással lehet csatlakozni. Hasonlít a Facebookhoz. Jobban előtérbe helyezi a csoportok képzését. Az ismerősöket eleve kategorizálja: barát, család, ismerős, követés. Utóbbi csoportba azokat ajánlja, akiket ugyan nem ismerünk, de érdekesnek találjuk a bejegyzéseiket. Saját kört is lehet létrehozni. Akit felvettünk, nem tudja, melyik csoportba helyeztük. Csevegő szolgáltatása szintén van. Játékokat is tartalmaz. A fotók megjelenítése látványosabb, mint a facebook-on. A videók kezelése egyszerűbb. Linket is lehet csatolni. Beépül a gmailba, ha gmail-ed van, egyszerre megnyitja azt is. Nemzetközi. Van még jó néhány közösségi portál, mint pl. a SiteTalk, Chat.hu, network.hu, és nyilván mindig újabbakat fognak létrehozni. (Ha másért nem, hát az újabb és újabb lehetséges reklámfelületek miatt.) [szerkesztés] A közösségi oldalak hatása A közösségi oldalak jelenléte megosztja a társadalmat: vannak olyanok, akik teljesen elhatárolódnak tőle, és vannak olyanok akik lelkes felhasználói. Véleményem szerint haladni kell a korral, és alkalmazkodnunk kell a technika újabbnál újabb fejlesztéseihez, találmányaihoz. Egyes pszichológusok úgy vélik, hogy a közösségi oldalak az alacsony önértékeléssel rendelkező emberek életét még nehezebbé teszik, hiszen látva népszerű ismerőseik sok '"like"-ját és sok kommentjét, még inkább haszontalannak érzik magukat. Én viszont azt gondolom, hogy az ilyen jellegű oldalak lehetőséget adnak olyan embereknek is megnyilatkozni, akik kevésbé a szavak emberei. Sokan azt gondolják, hogy, ha ezeket az oldalakat használjuk a face to face kommunikáció kihal, az emberek nem fognak találkozni, egyszerűen csak a közösségi oldalak segítségével fognak kommunikálni. Szerintem ettől nem kell félni: ezek az oldalak csak megkönnyítik azokkal az ismerőseinkkel történő kapcsolattartást, akik távol vannak tőlünk, vagy akikkel ritkán van alkalmunk találkozni. Amíg az iskola egy épület, és dolgozni sem otthonról fogunk, úgy gondolom ez a veszély nem fenyegeti a világot. Paul Kirschner holland pszichológiaprofesszor és kutatócsoportja egy 219 egyetemistával végzett felmérésben a közösségi oldalak használatának káros hatását vizsgálta a tanulási folyamatokra, és ezen keresztül a vizsgaeredményekre. A vizsgálatban részt vevő, 19 és 54 év közötti diákok nagy része aktívan használta a számítógépet és az internetet a tanuláshoz, és egy jól elhatárolható részük a közösségi oldalakon is rendszeresen látogatta. A felmérés szerint ez a csoport egyrészt kevesebb időt töltött a tanulással (alig több mint a felét a nem facebookozókénak), másrészt azt is kevésbé hatékonyan. A vizsgaeredményekben számszerűen is megmutatkozott a különbség: a Facebookot nem használók átlagos érdemjegye 3,82 volt, míg a közösségi oldalon aktív online életet folytatóké csupán 3,08. A feladatsorokon elért pontszámban 20 százalék volt a különbség a két csoport között. A Computers in Human Behaviour című szaklapban megjelent tanulmány szerint a Facebook széttördeli a tanuló figyelmét és zavarja a koncentrációban. Éppen ellentétes hatást fejt ki, mint néhány elmélet szerint, amelyek azt állítják, hozzászoktatja az agyat az egyszerre többfelé irányított figyelemhez. A Facebook pozitív és negatív hatásai a magánéletre Szerelem a Facebookon Nagyon sok embertől hallottam már, illetve tapasztaltam magam is, hogy párkapcsolatunk a Facebbokon kezdődött. „Csajozásra, pasizásra” valóban kiváló a Facebook de akár az IWIW is. Ez persze negatív előjelű, ha az ember alapvetően egy párkapcsolatban él, és ebbe a párkapcsolatba szól bele egy, a Facebookon a párunkkal ismerkedő 3. Erről is olvastam egy cikket, sajnos most nem találom, hogy a megcsalások igen nagy százaléka köszönhető ma a közösségi oldalakon való ismerkedésnek. Alapvető és nyilvánvaló, hogy sok új és régi ismerőssel lehet szorosabb kapcsolatot kialakítani a Facebook segítségével. Kedvenc helyemen a balatonfüredi Cocomo klubban már többször hallottam ismerkedő párok között: Van Fácséd (Facebook oldalad?) bejelöllek, ott folytatjuk, ok? Üzleti kapcsolatépítés a Social Media segítségével Üzleti eseményeken, konferenciákon is egy rövid beszélgetés után a névjegykártya csere mellett egy mélyebb ismertséget is átadhatunk, ha megbeszéljük egymással, hogy bejelöljük a Facebookon a másikat. Sokkal több emberi infót megtudhat az üzleti partner rólunk, mint egy névjegykártyából, így már személyesebb, barátiabb lehet a folytatás. Persze, ehhez megfelelőn kialakított, szakmai Facebook adatlap is kell…. A Social Media oersze ezen kívül rengeteg más előnyös üzleti lehetőséget is rejt, de ez most jelen cikkemnek nem témája. Az APEH és az IWIW Egy ismerősöm APEH ellenőrzésen ment át, Vagyonosodási vizsgálat. Az ellenőrök így kezdték: látjuk, járt itt és itt. Miből volt rá pénze? Ezt honnan tudjék? – kérdezte ő? Mire az ellenőr: Drága Uram, az IWIW mindent elárul… A legnegatívabb: élet a Facebookon Bizony, nagyon sokan betegeivé válnak a Fácsénak. Azt gondolom, az beteges, amikor egy pár az estéjét azzal tölti, hogy otthon ülve mindketten saját számítógépük előtt ülnek, és órákig csak a Facebookon szörfölgetnek. Nem jelenti ez persze azt, hogy ne nézzünk rá esténként az üzenőfalunkra, de nagyon kell vigyáznunk, hogy ez ne menjen a magánélet rovására. Még a közös TV-nézés is sokkal személyesebb, meghittebb, mint egy ember, aki ül melletted, de nem veled van, hanem valahol a Cybertérben a barátaival. Most akkor hasznos, vagy káros a Facebook és a Twitter a magánéletre? A közösségi oldalak olyanok mint a jó vörösbor. Ha esténként megiszunk belőle egy pohárral, az javítja az egészségünket. De ha már több pohárral iszunk meg, akkor az függőséget jelent, mely párkapcsolatunk rovására is megy. A Facebookot, a Twittert használni kell, jó dolog, sokat segíthet. De ne vigyük túlzásba. Azért, hogy a párunk ne legyen bizalmatlan velünk szemben, javaslom, jelszavunkat osszuk meg vele, így elkerülhetjük a szükséges féltékenykedést is. http://www.abfox.eu/-a-facebook-negativ-es-aldasos-hatasai-a-maganeletre-es-.html [szerkesztés] Twitter Még gyerekcipőben jár a hazai twitterezés, de hasonló tulajdonságokkal bír, mint a Facebook. Költséghatékony internetmarketing eszköz, és figyeli az Analytics. Kicsit egyszerűbb, viszont ezáltal sokkal pörgősebb, gyorsabban lehet hasznos információkhoz jutni. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:9N8zccgAcLEJ:www.standard-team.hu/kozossegi-portal-szotar.html+k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi+port%C3%A1l&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a&source=www.google.hu A Twitter ismeretségi hálózat és mikroblog szolgáltatás, mely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy rövid bejegyzéseket vagy egymásnak szánt üzeneteket írjanak SMS-ben, a Twitter honlapján vagy azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon, vagy más webes szolgáltatásokon keresztül. a Twitter rendszerét 2006-ban San Franciscoban létesítették. A friss bejegyzések a felhasználó profilján jelennek meg, de azonnal kézbesíti azoknak a felhasználóknak is, akik erre feliratkoztak. A küldő meghatározhatja, hogy csak azok kapják meg a kézbesítést, akik a baráti köréhez tartoznak, vagy mindenki. A Twitter ingyenes, de ha valaki SMS-eken keresztül kommunikál a rendszerrel, akkor az adott mobilszolgáltatótól függően pénzbe kerülhet. [szerkesztés] A közösségi portálok az oktatásban A közösségi portálok az oktatásban is használhatóak, ha a tanárok előnyben részesítik a modern technológiát. Egyrészt remek kapcsolattartási lehetőség a diákokkal, hiszen az üzenőfalra kiírt postokat ők is azonnal látják. Másrészt létrehozhatunk külön csoportokat is osztályunk számára, ahol közérdekű információkat oszthatunk meg. A multimédiás anyagok megosztása szintén lehetséges néhány kattintással. Véleményem szerint szaktárgytól függetlenül jól használhatóak e szolgáltatások. A kérdés csakugyan az, mennyire tartják fontosnak a tanárok ezek használatát. [szerkesztés] MySpace A MySpace a világ egyik leismertebb, legnépszerűbb nemzetközi közösségi oldala, melyet az eUniverse nevű internetes cég hozott létre elsőízben 2003-ban. Majd 2006-ban a New Corp. tulajdona lett. Elsősorban az Amerikai Egyesült Államok lakosai használták társasági oldalként, de a Facebook nagysebességű elterjedése következtében visszaszorult felhasználóinak száma. 2007-2008 folyamán változtatások történtek a dizájn, felhasználók profiljában és az alkalmazások terén is, hogy felzárkózzanak a Facebookhoz, de ahogy érzékelhetjük manapság, nem sikerült egy olyan átütő változtatást megteremteniük, mely le tudta volna győzni a Facebook kedveltségét. Az alábbi szolgáltatásokat lehet igénybe venni MySpace felhasználóként: blog írás, ismerősök keresése, akiket csoportokba rendezhetünk és ezen felül zenéket is lehet válogatni. Felhasználói köre is változott az utóbbi évek során, ugyanis annak köszönhetően, hogy zenéket lehet feltölteni saját profilodhoz (max. 6 mp3 fájlt), így zenekarok első számú 'ismerkedési' helyévé vált. Akár ugyanazon stílusú zenekarokat meg lehet keresni, szervezni közös koncerteket. Nyomon lehet követni rajongóként az együttes koncert helyeit, időpontjait vagy megtekinteni új klippjét kedvencüknek. [szerkesztés] Hi5 A Hi5 egy 2003-ban alapított közösségi oldal. Alapítója Ramu Yalamanchi, aki San Franciscoban indította útjára ezt az oldalt. Meghívás nélkül lehet rá regisztrálni, a wikipédia szerint havonta 2.7 millió amerikai és 46.1 millió világkörüli látogatója van. Ugyanúgy ahogy a többi közösségi oldalon, itt is tudunk képeket feltölteni, személyes információkat megadni, valamint zene lejátszót is létre tudunk hozni a profilunkon. 2010 óta a közösségi játékok kezdenek az oldal fókuszába kerülni, vagyis egyre több közösségi, online játékot fejlesztenek számára - és felhasználói számára. [szerkesztés] Források www.noinetcafe.hu/index.php hu.wikipedia.org/wiki/Facebookwww.google.hu/url www.standard-team.hu/kozossegi-portal-szotar.html www.google.hu/url http://hu.wikipedia.org/wiki/MyVip http://www.generalmedia.hu/site.php?iname=MyVip.com&lang=hu http://hu.shvoong.com/internet-and-technologies/497012-www-myVip-com/##ixzz1KGNh8CpO http://www.sanomamedia.hu/onlinehirdetes/termekek/12/ A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_port%C3%A1l” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2012. április 29., 19:23 * Ezt a lapot 1 227 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

30. Microsoft Touch Pack

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 30. Microsoft Touch Pack A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A Microsoft Touch Pack olyan játék- és alkalmazásgyűjtemény, melynek programjait ujjakkal lehet irányítani. Ehhez vagy érintőképernyős laptop szükséges (multitouch, azaz többérintéses), vagy olyan asztali számítógép, mely érintőképernyős monitorhoz van csatlakoztatva (ezen kívül érintőképernyős univerzális számítógépeken is használható a Microsoft Touch Pack). Célszerű olyan gépet keresni, amelyiken szerepel olyan Windows 7 embléma, amely jelzi hogy a készülék támogatja a Windows Touch technológiát. Sok esetben a Touch Pack már előre telepítve van olyan gépekre, melyek Windows 7 operációs rendszerrel futnak és többérintéses technológiával működnek.[1] A Touch Pack for Windows 7 hivatalos rendszerkövetelményei: Windows 7 Home Premium, Professional vagy Ultimate, Minimum két érintés érzékelésére képes monitor, 1.3 Ghz vagy ennél erősebb processzor, Minimum 1Gb RAM, 600 Mb szabad tárhely a merevlemezen, DirectX 9.0 vagy annak újabb verziójának futtatására képes grafikus meghajtó, legalább 128 Mb memóriával (D3D Hardware T&L támogatással), a Microsoft Surface Globe használatához aktív internet kapcsolat szükséges. [2] A tavaly májusban bemutatkozott "Microsoft Touch Pack for Windows 7"-et sokáig csak az OEM gyártók vehették kezükbe, ám mostanra már a nagyközönség számára is elérhetővé vált. [3] A Microsoft Touch Pack programjai: (Kép megtekintéséhez kattintson a cím melletti linkre!) Microsoft Surface Globe [4] Ebben az alkalmazásban ujjaink mozgatásával navigálhatunk a Föld háromdimenziós térképén. Kicsinyíthetünk, nagyíthatunk, a megjelenített 3D-s épületeket és objetuktumokat körbejárhatjuk, valamint információkat szerezhetünk a kiválasztott helyszínekről. Az alkalmazás Vitrual Earth 3D motorral működik. Microsoft Surface Collage [5] A program egy már korábbról a Surface-ből ismert fényképnézegető alkalmazás felújított verziója. A képeket mozgathatjuk, átméretezhetjük, az elkészült fotómontázst pedig elmentve háttérképnek is beállíthatjuk. Microsoft Surface Lagoon [6] Ez az alkalmazás egy interaktív képernyővédő, amely a relaxáció elősegítése érdekében egy nyugodt, víz alatti környezetet jelenít meg (kvázi akváriumként, csak itt egy lagúnát figyelhetünk). A képernyőt az ujjunkkal érintve felkavarhatjuk a vizet és interakcióba léphetünk a halakkal. Microsoft Blackboard [7] Ebben a játékban akadálypályát építhetünk a rendelkezésre álló elemek és objektumok mozgatásával és átméretezésével. Az akadálypálya megépítése után léggömböket és golyókat kell a célba juttatnunk (melyekre a fizika törvényei érvényesek). Microsoft Rebound [8] Egyfajta minimalista csocsóra emlékeztet ez az alkalmazás, melynek használatakor a kapust mozgatjuk ujjunkkal és próbáljuk meg kivédeni vele a gólokat, valamint az ellenfél kapujába beletalálni. Lehetőség van egy- vagy kétjátékos üzemmódra. Microsoft Garden Pond [9] Ennek a relaxációs játéknak a során egy kis papírhajót kell eljuttatnunk különféle helyekre egy tavon az ujjaink által keltett hullámokkal. [10] A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Microsoft_Touch_Pack” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 13., 18:56 * Ezt a lapot 390 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

31. mikroblog

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 31. Mikroblog A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Az eredeti „weblog” kifejezés a „web” és „log” (napló) szavak összetételéből keletkezett, ebből rövidült a mára bevetté vált blog. A blog egy olyan periodikusan újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal, amely ezek sorozatából áll. A mikroblog a blogolásnak olyan formája, ahol limitált karakterszámú bejegyzést lehet írni, általában rövid megjegyzéseket, képeket, videolinkeket tesznek közzé. Éppen ezért általában azok használják, akiknek nincs idejük, kedvük hosszú beszámolókat gyártani, de a felhasználó mégis megosztaná élményeit, tapasztalatait. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 A "nagyvilág" gondolatai * 2 Használat * 3 Szolgáltatók o 3.1 Twitter: első a sorban o 3.2 A Twitter veszélyei o 3.3 Mire jó még a twitter? o 3.4 Jaiku * 4 Blog vs mikroblog * 5 Üzleti lehetőségek a mikroblogban * 6 Mikroblog: kik használják elsősorban? * 7 Mikroblog az oktatásban? * 8 Forrás [szerkesztés] A "nagyvilág" gondolatai Tapasztalati tény, hogy az emberek szívesebben beszélnek a velük kapcsolatos dolgokról, történésekről, ha közben nem látják őket. Ezért is tűnhet mindenki számára kényelmes és szimpatikus megoldásnak a mikroblog használta, hiszen itt a híradás nem élőszóban megy. Az emberek az internet nyújtotta védelem mőgé bújik. Észrevehető az is, hogy szinte mindenkim könnyebben nyílik meg chatelés során, mint élőbeszédben. Akár a világ végén lakó vadidegen embereknek is bármit képes elmondani valakik annyira megbízik benn, és azt hiszi ismeri. Elég pár átküldött kép, néhány kedves levél, és néhányan teljesen megnyílnak vadidegeneknek. Pedig hallottunk már sok visszaélést ezzel kapcsolatban is. Mindenképp érdemes meghallgatni Blogolás = Boldogság?, Keresztes Attila és Simán Endre beszélgetését. [1] [szerkesztés] Használat A mikroblogolás azt teszi lehetővé, hogy villámgyorsan és pofonegyszerűen tegyünk közzé információkat, osszunk meg tartalmakat ismerőseinkkel, vagy akár teljesen ismeretlen emberekkel. A blogtól (azaz webnaplótól) annyiban tér el, hogy sokkal kevesebb helyet és energiát igényel, hiszen gyakran csak egy-egy mondatról, vicces képről, érdekes linkről van szó. A végcél persze ugyanaz: közölni valamit egy adott, minket érdeklő témáról - csak éppen a lehető legtömörebben. 2007-ben már 111 mikroblog létezett világszerte. Különböző felmérések kimutatták, hogy a felhasználók viszonylag kis csoportjától származik a legnagyobb aktivitás (pl. a Twitter felhasználóinak 10%-a produkálja az összes aktivitás 86%-át). Ebből is levonhatjuk a következtetést, hogy néhányan mennyire függővé tudnak válni az internettől. Pozitív tulajdonsága rendszernek, hogy a hasonló oldalak elterjedése magával hozta a hírek minden eddiginél gyorsabb terjedését. Bármi történik a világban, az percek alatt felkerül az egyes mikroblogokra és közösségi oldalakra. Sok ismert ember is vezet mikroblogot, köztük politikusok, színészek, újságírók. További előnyeként említhetjük, hogy dinamikus, a blogokhoz képest több mikrobejegyzés írására van lehetőség, másrészt egyszerűbb postolni és számos módon elérhető (pl. weben, mobilon, IM-en, asztali kliensen keresztül) Ez főleg bizonyos tragédiáknál, például eltűnt személyek esetén lehet hasznos, hiszen így könnyen és gyorsan tudnak segítséget kérni az emberek. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a veszélyeiről sem, hogy a személyes biztonság, a személyes adatok mennyire kiszolgáltatódnak, mennyire közel férkőzhet hozzánk egy-egy idegen. Magyar nyelvű videó a Twitter használatáról [2] [szerkesztés] Szolgáltatók A legismertebb mikroblogok a Twitter, Tumblr, whatyadoin.com, Plurk, Emote.in, PingGadget, Beeing, Jaiku és identi.ca. Ezek célja elsősorban a közösségépítés, de egyre bővülő szolgáltatáskínálattal rendelkeznek (kép-és videomegosztás, eseménymeghívók stb.). [szerkesztés] Twitter: első a sorban A mikroblogolás térnyerését jól mutatja, hogy már nem csak a Twitteren, Tumblr-en, Plurk-ön, és egyéb, kifejezetten ilyen irányultságú szájtokon létezik, de megfertőzte például a világ legnagyobb közösségi oldalát, a Facebookot is: itt az ún. status update-ek funkcionálnak hasonlóan (vagyis amikor közlünk valamit a nevünk mellett). Az első, és azóta is élenjáró mikroblog jellegű oldal, a Twitter 2006-ban fogant meg Kaliforniában (neve csiripelést jelent, ezzel is utalva mondandónk fürge, könnyed közzétételére). [3] Mára a harmadik legtöbbet használt közösségi oldallá nőtte ki magát, és felröppent a szóbeszéd arról is, hogy a Google esetleg felvásárolná, hiszen iszonytató mennyiségű információ szalad át rajta nap mint nap. Használata nem igényel mélyenszántó megértést: nagyon rövid, egy telefonos üzenettel megegyező hosszúságú szöveget írhatunk be - nem csoda, hogy olykor az internet SMS-ének is nevezik - arról, hogy épp mit csinálunk, hova készülünk, milyen az idő odakint, mit találtunk a neten - tulajdonképpen bármiről. Itt is bejelölhetünk embereket, akiknek a Twitter-nyelv szerint követői ("follower") leszünk: kezdőoldalunkon az ő csiripeléseik fognak megjelenni úgy, mint egy folyamatosan frissülő hírfolyam. A mikroblogok világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek: Kínában a fiatalok fele rendszeresen nyomon követi a mikroblog oldalakat, míg Latin-Amerikában 1 év alatt megháromszorozódott a Twitter felhasználók aránya. Egy friss felmérés szerint a kínai fiatalok rajonganak a mikroblogokért. A megkérdezettek 94 százaléka szerint a mikrobogok megváltoztatták életüket. A válaszadók fele rendszeresen nyomon követi a mikroblogokat, amelyek tartalmát 74 százalékuk változatosnak találják és fontos hírforrásként kezelik. Ugyanakkor 70 százalékuk ellenőrzi a megjelenő bejegyzések igazságtartalmát, azaz óvatosan kezelik a mikroblogok hitelességét. A kínai mikroblogok sikerére példa Wang Kai esete, aki a Zhogou várost sújtó augusztus 8-i hatalmas földcsuszamlások túlélőjeként vált fontos hírforrássá. A férfi mikroblogján keresztül számolt be a mentési munkákról, és a földcsuszamlást követő napon több mint 100 bejegyzést jegyzett arról, hogy mi folyik a városban - írja a ChinaDaily. A mikroblogot ebben az időszakban több mint 10 ezer ember követte nyomon. A követők között újságírók is voltak szép számmal, akik szerint a mikroblog úgy működött, mint egy igazi hírügynökség. A legnagyobb mikroblog oldal, a Twitter népszerűsége is töretlen. A Comshore kutatása szerint 2010 júniusában megduplázódott a felhasználók száma az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb előretörés Latin-Amerikában tapasztalható, ahol háromszor annyian "csiripelnek ", mint tavaly. A látogatók háromnegyede azonban még mindig Európából és Észak-Amerikából érkezik. Más a helyzet aszerint, hogy az internetezők hány százaléka csiripel rendszeresen. Itt Indonézia, Brazília és Venezuela vezet, ahol minden ötödik internetező egyben Twitter használó is. Venezuelában a sikerhez az is nagyban hozzájárult, hogy tavasszal az ország elnöke, Hugo Chavez is elkezdte használni a szolgáltatást. A világ internetezőinek jelenleg 7 százaléka twitterezik, Európában Hollandia vezet 18 százalékkal. A magyarországi helyzetről a Yamm készített összefoglalót. A felmérés szerint egy év alatt hétszeresére nőtt a magyar csiripelők száma, és márciusi adatok szerint 35 ezren használják a szolgáltatást. A mikroblog szolgáltatás elsősorban Budapesten és a nagyobb megyeszékhelyeken népszerű. [szerkesztés] A Twitter veszélyei Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a Twitter veszélyeket is rejt magában. Nem árt posztolás előtt kétszer is meggondolni, hogy mit tárunk éppen a világ elé, mennyire tesszük nyilvánossá személyes dolgainkat, rosszabb esetben adatainkat. Íme néhány kellemetlen példa: 1. Courtney Love, énekesnőt becsületsértés miatt perelték. Dawn Simorangkir, divattervezőnő pert indított ellene twitteres kirohanásai miatt. Tweetjeiben drogterjesztéssel és prostitúcióval vádolta a tervezőnőt. Mindez végül 430 ezer dollárjába került az énekesnőnek. 2. Egy könyvelő bombával fenyegetőzött a Twitteren. A 26 éves angol férfit felbőszítette, hogy az erős havazás miatt bezárták a dél-yorkshire-i repülőteret, ezért 600 követőjének tweetelte ki, hogy "Bezárt a Robin Hood Reptér. Egy hetetek van... máskülönben a levegővbe röpítem!" A viccnek szánt bejegyzést végül 3000 fontja bánta. 3. Személyiség-lopás. Tony La Russa, a St. Louis Cardinals baseball-csapat edzője 2009-ben beperelte a Twittert, mert egy felhasználó az ő nevével hozott létre profilt és ízléstelen bejegyzéseket írt. A hamis profilt törölték, azonban azt tagadták, hogy La Russa kártérítést kapott. 4. Ingatlanosok pereltek, mert rossz hírüket keltették. Amanda Bonnen twitteres üzenetében egy lakásokat kiadó vállalattól bérelte otthonát, amelyet úgy minősített a Twitteren, hogy "Ki mondta, hogy rossz egy penészes lakásban aludni? A Horizon szerint rendben van." Emiatt 50 000 dollárra perelték a nőt, annak ellenére, hogy csak 20 követője volt. 5. Bejegyzése miatt rúgták ki a CNN szerkesztőjét. Tweetje miatt tavaly nyáron felmentették a hírtelevízió egyik vezető szerkesztőjét. Octavia Nasr a mikroblogon együttérzően nyilatkozott Mohammed Huszein Fadlallah-ról, akinek szomorúan fogadta a halálhírét. 6. A japán katasztrófáról viccelődött, kirúgták. Néhány napja Gilbert Gottfried, humorista morbid viccet írt a Japán földrengésről a Twitteren: "Japán nagyon fejlett. Nem mennek a tengerpartra. A tengerpart jön hozzájuk." Azonnal felmentették az Aflac biztosító társaságtól, ahol a híres kacsa hangját kölcsönözte. [szerkesztés] Mire jó még a twitter? Nem is gondolnánk, hogy a Twitter milyen hasznos dolgokra is jó lehet. Mivel az oldal minden újabb tweet-nél fríssíti magát, ezért bármilyen helyzetben azonnali visszajelzésként használható. Remekül használható például konferenciákon, ahol az hallgatóság a beszédek ideje alatt legfeljebb suttogva kommunikálhat egymással, de a Twitter és egy laptop vagy netbook segítségével tulajdonképpen azonnali üzenetet válthatnak arról, hogy mit gondolnak az előadásról. Például ha valaki hozzászól egy előadáshoz, és hozzáteszi a végéhez, hogy IATEFL# (ez a konferencia neve), akkor abból trending topic is lehet, ha sokan szólnak még hozzá. Így könnyen rá is lehet keresni, hogy ki írt még ebben a témában, és akár egy beszélgetés is kialakulhat a konferencia résztvevői között. Ugyanez érvényes az egyetemi előadásokra is. A diákok előadás közben zavarnák a tanárt, ha beszélgetnének, de a Twitter segítségével gyorsan és az óra megzavarása nélkül oszthatják meg gondolataikat vagy tehetnek fel kérdéseket egymásnak. Akár még az oktatónak is, ha ő is figyeli közben a laptopján a kialakult "beszélgetést". A Twitternek fontos szerepe lehet az angol nyelv tanulásában. Mivel a Twitteren jórészt angolul zajlik az élet, remek alkalmat teremt arra, hogy egy éppen a nyelvet tanuló diák fejlessze tudásást. Természetesen megvan az a hátulütője, hogy mivel csak 140 karakter áll rendelkezésre, az anyanyelviek sok rövidítést használnak, ami egy kezdő nyelvtanuló számára nehézségeket okozhat. De a haladók már nagoyn jól elboldogulnak és motiválja őket, hogy megértésék, mit ír az egyik kedvenc sztárjuk. A Twittert bele lehet akár vinni a nyelvóra menetébe is, ha a nyelvóra a számítógép teremben van. Mindenki létrehoz egy felhasználói fiókot, és az órán tweet-elnek, amiket később a tanárral együtt ellenőriznek. [szerkesztés] Jaiku A Jaiku mikroblogoló felületet a Twitter egyik előfutára, melyet Finnországban fejlesztettek ki, 2007 óta pedig a Google tulajdonában van. Nevét a finn joikuból (történetmesélő dal), valamint a japán eredetű haiku (rövid versforma) kapta. A rövid bejegyzések postolásával, valamint a képfeltöltési lehetőség segítségével a ismerősökkel való események nyomon követése gyerekjátékká válik; a Jaiku mobile segítségével pedig mobiltelefonon keresztül is írhatunk kommenteket, ezt a szolgáltatást azonban csak azok az eszközök érik el, amelyek a Symbian operációs rendszert használják. A Jaiku és a Twitter között felfedezhetünk egy fontos különbséget: A finn mikroblog Lifestream szolgáltatása lehetővé teszi, hogy a postokat tematikus csoportokba rendezve böngészhesse a látogató. Egy érdekes video a Jaiku és a Twitter összehasonlításáról. [4] [szerkesztés] Blog vs mikroblog Jason Kottke [5] mérte össze Evan Willams [6]két sikerszolgáltatása, a Blogger.com és a Twitter kezdeti időszakát. Nem, nem látogatottsági adatokat vett elő - azok ugyanis nem publikusak -, hanem azt nézte meg, hogy a két szolgáltatásban mennyire voltak aktívak a felhasználók a berobbanás időszakában. Nem meglepő módon, a Twitteren sokkal több mikrobejegyzés (max. 140 karakter ugye) jelenik meg, és dinamikusabb szolgáltatás is, mint a Blogger. Az okok persze egyértelműek: a Twittert használni sokkal egyszerűbb, mint egy blogszolgáltatást, sokkal könnyebb postolni is, sokkal több platformon érhető el könnyen (web, mobil, IM, asztali kliens), és nem mellesleg, van benne közösségépítő funkció is. Együtt vannak az ismerősök, egymás aktivitását követik a felhasználók. A nyitott API-nak hála rengeteg okos és érdekes Twitter-mashup készült. Vagyis ez a formátum igenis erőteljesebbnek és sikeresebbnek tűnik, mint az 1999-ben még legalább ugyanennyire erősnek és dinamikusnak tűnő Blogger.com. Lehet, hogy az sem igaz, hogy a Twitter-oldalhoz kevésbé ragaszkodnak a felhasználók, mint saját blogjukhoz. Korábban azt gondoltuk, hogy az a jó blogmotor, amelyik sok okos fícsörrel, extra tulajdonsággal rendelkezik, és nagy szabadságot hagy a júzernek: belenyúlhat a css-be, a html-be, pimpelheti az oldalt kedvére widgetekkel, képekkel, flashanimációkkal, szkriptekkel, satöbbi. Csakhogy viszonylag kevés ember ért ezen dolgokhoz, már ha az össznépességet vesszük, és bizony a nagy többség csak postolni akar, meg esetleg beállítani a háttérszínt. A Blogger.com új betájában már van olyan okos wizard, melynek segítségével tényleg gyerekjáték összekalapálni egy szép, testreszabott blogoldalt. Valószínűleg még ennél is lejjebb kell menni. Talán ez a Twitter sikerének másik fő tanulsága. Ugyanakkor azt se feledjük, hogy a nem hivatalos adatok szerint mostanra lassult a Twitter növekedése, már ami a látogatásokat illeti. Tényleg csak elnagyoltan, hasra ütésre kb. 600 ezer napi egyedi látogatója lehet jelenleg a Twitternek. Az IM-ről, mobilről, asztali szoftverről twitterezőkkel persze nem számolva. A lényeg, hogy ha kellően optimalizálták Williamsék a szolgáltatást, nem árt ha azonnal a fejlesztésen kezdik törni a fejüket. Mert bár a blogolás lassabb, nehézkesebb, de sokkal masszívabb és népszerűbb kultjelenség lett az elmúlt években, mint amiről a Twitter mostanában csak álmodhatna. [szerkesztés] Üzleti lehetőségek a mikroblogban Ma már azt kell hogy mondjuk, ha egy cég ad a webes jelenlétre, akkor messze nem elég egy saját honlapot gründolnia, kötelezően jelen kell lennie a közösségi oldalakon is. A Twitteren egy vállalkozás közkinccsé teheti legújabb megfigyeléseit, újításait, akcióit, és rengetegen élnek is ezzel a lehetőséggel. Elég csak megnézni, ahogy a zenészek saját magukat promózzák (a techno félistenként ismert Richie Hawtin például valamennyi dj-műsorát élő egyenesben teszi közzé a Twitteren, a Balaton Soundos szettje is követhető volt így), sztármodellek belinkelik legújabb fotósorozatukat, online magazinok pedig a legfrissebb cikkeiket. Mégis, a mikroblogolás elsőre nagy valószínűséggel idegennek hat egy régi struktúrákhoz szokott cégvezetőnek, főleg, mert a korszerű platformot nagyon megfontoltan kell beilleszteni a vállalati kultúrába. Pedig minden jel arra mutat, hogy a Twitteren érdemes jelen lenni: fejlődik, egyre több tagja van, és beszédes az a tény is, hogy a TechCrunch [7] informatikai magazin a híradása szerint a sajátos közösségi oldal értéke egy tőkebevonást követően hamarosan 1 milliárd dolláron állapodik meg. [szerkesztés] Mikroblog: kik használják elsősorban? A "blogoló" tizenévesek száma jelentősen csökkent az utóbbi időben. Egy amerikai kutatás Pew Internet & American Life Project szerint a 12-17 év közötti fiatalok mindössze 14%-a blogol ma, ami jelentős változást jelent a 2006-os évhez képest. Azonban nem hagyták el a fiatalok a blogolást teljesen: csupán átváltottak makroblogról mikroblogra. Ennek oka, hogy rövidebb posztokat szeretnének írni, ezért közösségi oldalakat használnak, valamint, hogy egyre "kényelmesebbek", többször használják a mobiltelefont, melynek segítségével a hosszabb bejegyzések nem feltétlenül kivitelezhetők. Azonban az idősebb generáció – a harmincasok, vagy annál idősebbek – a korábbihoz képest jobban érdeklődik a blogolás iránt, számuk évről évre nő (2007-ben 7%, 2009-ben 11%). [szerkesztés] Mikroblog az oktatásban? Személy szerint úgy gondolom, hogy főként a felsőoktatásban juthat nagyobb szerephez a mikroblog. Nagyon hasznos lehet például, ha valaki blogban dokumentálja a kutatásait valamilyen területen, majd a híreket mikroblog formájában közli, például ha újonnan felfedezett valamint. (Jó példa erre a három hete felfedezett anti-alfa-részecske!) Az általános iskola alsó tagozatában egyáltalán nem tartom szükségesnek vagy hasznosnak a mikroblog használatát, szerintem olyan fiatal korban az lenne az elsődleges feladat, hogy a gyerekek írni és értően olvasni tanuljanak meg. Felső tagozatosok már jobban hasznosíthatják a mikroblog nyújtotta lehetőségeket. jó példa erre egy csoportmunkára kiadott házi dolgozattal kapcsolatos hírek, ki hogy halad, esetleg egymással hasznos oldalak megosztása. Valamint egy sima házi feladat kapcsán is kérhetik egymás segítségét a diákok. Természetesen itt is figyelni kell arra, hogy amennyiben nem informatika órán vagyunk, a blogolás ne a tanóra alatt történjen a pad alatt. [szerkesztés] Forrás http://en.wikipedia.org/wiki/Microblogginghttp://webisztan.blog.huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Blog http://en.wikipedia.org/wiki/Microblogging http://webisztan.blog.hu http://hu.wikipedia.org/wiki/Blog http://webisztan.blog.hu/2007/05/08/blog_vs_mikroblog http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/42533_twitteren_az_egesz_vilag_mire_jo_a_mikroblog http://hvg.hu/Tudomany/20100205_makro_helyett_mikroblog http://socialtimes.hu/articlepage/?article=729-a-twitter-veszelyei http://iot.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=145%3Aweb20&id=2197%3Aegyre-nagyobb-teret-hodit-a-twitter&Itemid=211 http://netpedia.hu/jaiku http://doransky.hu/?p=961 A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Mikroblog” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. június 3., 18:34 * Ezt a lapot 1 471 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

32. mobil tanulás

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 32. Mobil tanulás A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Röviden: Bárhol, bármikor való tanulás. A hagyományos iskolai kereteken túli tanulást jelenti. Még nem teljesen szilárdult meg az értelmezése. Azonnal átlátható előnye, hogy tértől és időtől független lehet a tanulás. Hátránya, hogy meglehetős eszközigényes. Ha tértől és időtől független, akkor távoktatás? Nem, több annál. A távoktatás régebbi fogalom, kevésbé sokrétű, tulajdonképpen a tanár és a tanítvány oda-vissza kapcsolata egy (vagy több) kommunikációs csatornán. Ausztráliában, a nagy távolságok hazájában, ahol nem feltétlen tud minden gyerek naponta iskolába járni, már régebben is használták, a számítógép és elektronikus levelezés adta lehetőségeket kihasználva. Az m-learning vagy mobil tanulás ennél sokrétűbb. Feltétele az IKT eszközök megléte. Ezen eszközök megléte azonban önmagában nem biztosíték a hatékonyabb, eredményesebb ismeretszerzésre, szükség van jó projektekre, és irányító személyekre is, akik koordinálják a tanulók munkáját. (Jó példa lehet az eMapps.com eu projekt) Az IKT eszközök használata csak eszköz és nem cél, tartalommal a projekteket meg kell tölteni, még akkor is, ha nem mellékesen közben a technikai tudás is fejlődik. Sokféle tevékenységre, játékos tanulásformákra is lehetőséget ad egy IKT eszközök használatára épülő projekt, pl. a tanulók egy csoportjának a városban/terepen kell bizonyos feladatokat teljesíteni, mondjuk egy helyet vagy tárgyat megkeresni, fényképezni, riportot készíteni, stb., egy másik csoport a beküldött anyagokkal foglalkozik. A lehetőségek szinte korlátlanok és a jövőben még bővülni fognak. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Mobil_tanul%C3%A1s” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. szeptember 27., 15:32 * Ezt a lapot 136 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

33. multitasking

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 33. Multitasking A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Magyar megfelelője: többfeladatosság Lexikon: Több feladat párhuzamos végrehajtása ugyanazon a számítógépen. In: mindennapi pszichológia Multitask-a koncentrálás halála Link: http://mipszi.hu/hir/091004-multitask-koncentralas-halala A multitasking szóról legtöbbünknek az operációs rendszerek jutnak eszébe.Angol eredetű kifejezés. Pedig ez is, mint annyi minden az emberi környezetből ered. Gondoljunk csak arra az anyukára, aki egyik kezével a lábasban keverget, másikkal éppen vizet tölt gyermeke poharába, szemével azt figyeli, hogy nem esik-e hasra a véletlenül leejtett cukorkán, közben nagyobbik gyermeke történelem kérdésére válaszol. Közben persze nem felejt el állni, levegőt venni, ... Mint annyi más dologra, erre is találtunk egy "szép" szót. Eddig úgy hívtuk: Mennyi mindent csinál egyszerre! A modern ember kénytelen a fejében lévő, eredetileg egymagos processzort többmagosra (Dual Brain Core, Core 2 Brain Duo stb)cserélni, hogy érdemben válaszolni tudjon a "multiingeressé" alakuló világ kihívásaira. A multitasking egy rendszer képessége, több, mint egy feladat párhuzamos, vagy annak látszatát keltő módon történő futtatására. Valódi párhuzamos feldolgozást jelentő multitasking csak több processzorral rendelkező rendszerekben valósítható meg. Az egy processzoros gépeken a multitasking-ot az operációs rendszerek az úgynevezett időbeosztás segítségével valósítják meg, úgy hogy minden egyes feladatot csak a másodperc törtrészéig hagynak futni, ami után elveszik tőle a vezérlést, és egy másik feladatot hagynak hasonlóan rövid ideig futni. Mivel így egyetlen másodpercen belül akár több tíz folyamat is "szóhoz juthat", azaz műveleteket végezhet, ezért a felhasználóban, az a képzet keletkezik, hogy a programok párhuzamosan működnek - pedig valójában minden időpontban csak egyetlen egy folyamat fut. http://pcforum.hu/szotar/multitask.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Multitasking A közelmúltig a multitasking a legtöbb számítógép esetén csupán virtuális multitasking volt, hiszen a legtöbb számítógép egyetlen központi egységgel rendelkezett, ami egyidejűleg egyetlen feladat elvégzésére volt képes. A számítógép operációs rendszere gondoskodott arról, hogy a feladatokat apró lépésekre bontsa, és azokhoz időszeleteket rendelve ütemezze a feladatok elvégzését. Az újabb többprocesszoros, illete többmagos processzorral rendelkező számítógépek már valóban több feladatot hajtanak végre egyidejűleg - de az operációs rendszer ütemezése feladata továbbra is megmaradt. "A tanárok és általában a felnőttcsoport nagyobb része a tanulók számára nem jelent követendő mintát, azaz nem hat referenciacsoportként. Ez abból adódik, hogy ez a generáció más értékek mentén nőtt fel, más problémamegoldási sémákat preferál, és más koncepciók mentén mozog biztonságosan. Míg a mai felnőttek többsége pozitivista, egyfajta paternelista tudományképpel rendelkezik, szinguláris információfeldolgozást kedvel, és egyutas megközelítésre fókuszál, addig a diákok kedvelt tevékenységformái - így a multitasking (többfeladattal való egyidejű foglalkozás), párhuzamos információ feldolgozás, a hálózatban való munka - komplex feladatok megoldásában célravezetőbbek és jobban illeszthetőek a posztnormál megközelítéshez. Vagyis míg a tanárok ezen a területen (bár háttérismereteik mélyebbek, több információval rendelkeznek, és többélettapasztalatuk van) "úttörőnek" számítanak, addig a diákok ebben a paradigmarendszerben nőnek fel, és a fennterthatósággal kapcsolatos viselkedésmintákból gyakran több közvetlen tapasztalatuk van. Ez a különbség megnehezíti a tanárok számára, hogy hiteles és hatékony munkát folytassanak, és csak a partnerség felvállalásával, valamint az ismeretlen, több lehetséges megoldásra vezető ("legitim") kérdésekkel szembeni válaszadási kényszer legyőzésével, vagyis a pedagógus személyiségének erejével hidalható át." http://www.ofi.hu/tudastar/reti-monika-varga-attila A multitasking viselkedés egyre több ember sajátja. Irodai munkakörökben: telefon, sms, msn, böngészés stb. A fő munka elvégzése így nagy eséllyel romlik. A különböző feladatok megoldása inkább romlik, illetve a fő tevékenység eredménye lesz rosszabb minőségű, ha a figyelmet elterelik egyéb események, tevékenységek. Egy rendszer képessége több mint egy feladat párhuzamos, vagy annak látszatát keltő módon történő futtatására. Valódi párhuzamos feldolgozást jelentő multitasking (multiprocesszing) csak több processzorral rendelkező rendszerekben valósítható meg. Az egyprocesszoros gépeken a multitaskingot az operációs rendszerek az ún. időosztás segítségével valósítják meg úgy, hogy minden egyes feladatot csak a másodperc törtrészéig hagynak futni, ami után elveszik tőle a vezérlést, és egy másik feladatot hagynak hasonlóan rövid ideig futni. Mivel így egyetlen másodpercen belül akár több tíz folyamat is "szóhoz juthat", azaz műveleteket végezhet, ezért a felhasználóban az képzet keletkezik, hogy a programok párhuzamosan működnek - pedig valójában minden időpillanatban csakis egyetlen egy folyamat fut. A legkisebb egység, amely párhuzamos feldolgozásra kerülhet a processz. A feladatok váltogatását az ütemező végzi, amely különböző stratégiák szerint dolgozhat: • Round robin ütemezés, • prioritásos ütemezés, • a legrövidebb feladatot először elv, • garantált ütemezés, • sorsjáték-ütemezés, • valós idejű ütemezés, • kétszintű ütemezés. Felhasznált irodalom: Sikos László: PC hardver kézikönyv Mike Meyers: PC hardver karbantartás A multitasking viselkedés a tanulók rendszeres otthoni tanulási szokása. A következő tevékenységek zajlanak párhuzamosan: Tanulás (elvileg memorizálás) vagy leckeírás, szól a zene és/vagy a tv, csevegés a neten/facebook-on, telefon, valamint, ne felejtsük el, hogy enni is kell! A fő tevékenység, azaz a tanulás eredménye biztos, hogy romlik. A multitasking két vagy több feladat egy időben történő végrehajtása. A kifejezést először a számítástechnika területén használták, pedig az emberi cselekvések többsége "multitasking". Nincs baj addig, míg az agyunk képes a különböző tevékenységeket összehangolni (hagyományos multitasking).Pl.sétálás közben bámészkodunk és beszélgetünk, vagy főzés közben rádiót hallgatunk és a gyerek leckéjét is kikérdezzük stb.Az emberek többsége egyre több,feladatot próbál egyre kevesebb idő alatt elvégezni. Ennek oka egyrészt az örökös "időhiány", de lehet az unalomtól való félelem, a magányosság érzetének lekűzdése. Sokszor a türelmetlenség vezet ehhez a viselkedéshez. A multitasking a figyelem megosztását követeli meg és ronthatja a különböző a feladatmegoldás minőségét. Fokozottan igaz ez arra, ha új információ szerzése közben végzünk más cselekvést. A fiatalok körében mégis nagyon népszerű -főleg a számítógép előtt ülve- ez a jelenség. Képesek egyszerre olvasni (az interneten), zenét hallgatni, chatelni esetleg még írni is közben. Sajnos az így szerzett információik többnyire felületesek, nem nagyon tartósak. http://en.wikipedia.org/wiki/Multitasking http://mediapedia.hu Multitaszk: Több egyidőben végzett feladat. Multitaszk rendszer: Olyan rendszer, amely feladatok egyidőben (párhuzamosan) való végrehajtására képes. Multitask operációs rendszer: Azok az operációs rendszer programok, amely képesek több felhasználói alkalmazás egyidőben történő futtatására. Tapasztalatom szerint van olyan tanuló, akinek nem romlik a fő tevékenysége - azaz a tanulás -, ha pl. zenét hallgat közben, mert a háttérzenével az összes többi zavaró körülményt kizárja, "csak" a zene szól. Úgy gondolom az nagyon egyénre szabott dolog, hogy kinek mennyire romlik a fő tevékenysége ha "multitask-ol", vagyis több dolgot csinál egyszerre. A multitasking a mai világban természetes velejárója az életnek. A rohanó világ, felgyorsult körülmények megkövetelik, hogy egyszerre több dolgot csináljunk. A mai technikai eszközök seítséget nyújtanak ebben. Figyelmünk ilyenkor megoszlik, de hozzászoktunk az ilyen álapothoz, ezért nem tűnik megterhelőnek. http://www.kongregate.com/games/IcyLime/multitask link egy multitasking játékhoz http://www.hazipatika.com/services/news?nid=29810 Cikk a multitasking hatásáról Multitasking kifejezést úgy is használhatnánk, hogy "sok az egyben". A számítástechnika világából elterjedt kifejezés ma a mindennapi életünket és a pedagógiát is meghódította. Általában otthoni tevékenység készítésének jellemzésére használjuk, azonban az iskolai körülmények között is megjelenhet. Használhatjuk olyan értelemben, hogy a diák tanulás mellett (azzal párhuzamosan) milyen más dolgokkal osztja meg a figyelmét (zene hallgatása, msn...). De egy szűkebb értelmezésben használhatjuk magán a tanulási folyamaton belül végzett párhuzamos tevékeységek leírására is. Véleményem szerint a multitasking rendszer (ha a tanulási folyamatra vetítjük ki) a fizika tantárgyban jól használható, és használjuk is csak éppen nem nevezzük a nevén. Pl.: kísérletezés közben egyrészt figyelünk magára a kísérlet lefolyására, a kísérlet elméleti háttere is a fejünkben van, a látott eseményeket, adatokat a kísérlettel párhuzamosan rögzítjük a füzetbe vagy a számítógépbe. Tehát megosztjuk a figyelmünket. Klasszikus hétköznapi multitasking az autóvezetés, illetve a közben végzett, nem feltétlenül a gépjármű irányítására irányuló cselekvések: telefonálás, a rádió behangolása, CD csere a lejátszóban, jegyzetelés, újságolvasás, térképböngészés, evés, ivás. Angol tudósok megfigyelték, hogy a nők jobbak a többfeladatosságban, mint a férfiak. A kutatás alapvető oka az volt, hogy bár közismert, hogy a nők több dologra képesek odafigyelni egyidőben, mint a férfiak, mindeddig nem kutatták a problémát. A vizsgálat során 50 férfi és 50 nő 8 percig egyszerre 3 tevékenységet folytatott: egyszerű matematikai problémákat oldottak meg, éttermet kerestek egy térképen és egy kulcskeresési stratégiát kellett felállítaniuk. A tevékenységek közben telefonhívást kaptak, amire tetszés szerint válaszolhattak, általános műveltséggel kapcsolatos kérdéssel, miközben folytatniuk kellett az alaptevékenységeiket. A nők általában mind a négy tevékenységben jól teljesítettek, míg a férfiak átlagosan a kulcskeresési stratégiában voltak gyengébbek. A féfiaknak elvárás szerint jobb a térlátásuk, mint a nőknek, így a kulcskeresési stratégiában jobbaknak kellett volna lenniük. Ehhez a feladathoz szükség van tervezésre és stratégiára. A férfiak kevéssé logikus helyeken kezdték a keresést és nem fedték le a teljes területet, míg a nők az egyik sarokban kezdve koncentrikus körökben fedték le a teljes területet. A kísérlet megmutatta, hogy a nők jobbak abban, hogy hátralépjenek és gondolkozzanak egy pillanatra, míg más dolgokkal zsonglőrködnek. http://www.telegraph.co.uk/science/science-news/7896385/Scientists-prove-that-women-are-better-at-multitasking-than-men.html A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Multitasking” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 13., 21:18 * Ezt a lapot 1 050 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

34. netokrácia

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 34. Netokrácia (angolul: netocracy): az angol netocracy kifejezés magyar megfelelője. Az angol netocracy kifejezés az angol 'net' szó és az angol 'democracy' szó összevonásával keletkezett. Jelentése magyarul kb. netdemokrácia, hálózati demokrácia. A http://oktinf.elte.hu/wiki/ oldalon a Netokrácia címszó alatt szexuális tartamú weboldalakra mutató linkek találhatók. Lásd: A keresés eredménye A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés * Tartalmi oldalak * Médiafájlok * Segítség- és projektlapok * Minden lap * Részletes * Lent egy találat látható, az eleje 1. A wikin már van „Netokrácia” nevű lap Címbeli egyezések * Netokrácia 2 KB (349 szó) - 2012. április 30., 14:51 (előző 20 | következő 20) (20 | 50 | 100 | 250 | 500) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s” Nézetek * Speciális lap Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Speciális lapok Powered by MediaWiki * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

35. Netvibes

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 35. Netvibes A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Netvibes - a személyre szabható kezdőlap Hírek, ahogy te szeretnéd – röviden ez a Netvibes. Ennél azért persze több. A Netvibes egy bárki által ingyenesen használható nyitóoldal, melynek leginkább használt funkciója az RSS hírcsatornák kezelése és megmutatása. Mindenhol ott van, nem szükséges telepíteni.Ez a web 2.0 szellemében létrehozott, böngészőfüggetlen honlap, a digitális felhő részét képezve bármikor, bárki számára ingyenesen hozzáférhető, egy interneteléréssel rendelkező számítógépről, vagy akár mobiltelefonról is. Felhasználóbarát felülete egyetlen oldalas, itt viszont annyi widgetet és boxot helyezünk el, amennyit csak szeretnénk. A beállított elrendezés és minden egyéb tulajdonság elraktározódik azon a számítógépen, ahol használtuk, de regisztrálhatunk is, így bárhonnét ugyanazokat a beállításokkal érhetjük el kezdőoldalunkat. Ha a http://www.netvibes.com -ot állítjuk be kezdőlapnak, akkor minden egyes bejelentkezéskor az általunk megjelölt hírforrások legfrissebb híreit láthatjuk villogó reklámoktól mentesen, anélkül, hogy el kellene látogatnunk az adott oldalakra. Ímél eléréseinket megadva, a levelező kliensünk használata nélkül jelzni tudja számunkra a honlap, hogy ha levelünk érkezett. A Gmail használóknak arra is lehetőségük nyílik, hogy erről az oldalról automatikusan megnyissák a leveleiket. Fontos, hogy az oldal saját tartalmakat nem állít elő[1], csak a felhasználóknak kínál személyre szabható kezdőlapot. A Netvibes több nyelven, köztük magyarul is elérhető, funkicójában a My Yahoo! És az iGoogle működéséhez hasonlít. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Története * 2 Megjelenése * 3 Felépítése * 4 Felhasználása az oktatásban * 5 Érdekességek * 6 Hivatalos honlap * 7 Összegzés [szerkesztés] Története A társaságot a francia származású Tariq Krim és Florent Frémont alapította 2005. szeptember 15. én , Párizsban.[2] [szerkesztés] Megjelenése A honlap modulokra oszlik. Minden egyes szolgáltatás külön doboz formájában jelenik meg. Az oldalakra tehető dobozok széles választéka áll a felhasználók rendelkezésére, az RSS olvasótól, a keresőkön keresztül, akár az egyenesen ehhez a honlaphoz kifejlesztett lokalizált időjárás-jelentésig vagy TV-, illetve moziműsorig.A magyar menüvel is felszerelt oldal segítségével érdeklődésünknek megfelelően, tematikusan csoportosíthatjuk a számunkra fontos hírcsatornákat. Az AJAX technológia használatának köszönhetően a felhasználóbarát felületet kedvük szerint átrendezhetjük,(a kis dobozok felső keretüknél megragadva tetszőlegesen átmozgathatók) és testre szabhatjuk, létrehozva a saját kezdőlapjukat. Lehetőség nyílik a blokkok átrendezésére, újabb modulok hozzáadására vagy törlésére, valamint könyvjelzők létrehozására. Bár Netvibes által létrehozott Dashbordunk teljes mértékben egyénre szabható, választhatunk népszerű skinek közül is. Az oldal hátterén kívül beállíthatjuk a különböző kis widgetek keretszínét is, megváltoztathatjuk a betűtípust, az elrendezést, bármit, amit vizuálisan szeretnénk. Igazán szép és áttekinthető külsőt biztosít.A Netvibes gecosystem segítségével arra is lehetőségünk nyílik, hogy akár közzé is tegyük az átalunk létrehozott dobozokat. [szerkesztés] Felépítése Az oldal egy alap/keretoldalként működik, ahova különböző kis boxokat és widgetek pakolhatunk be vágyaink szerint. Ezek szabadon mozgathatók, szerkeszthetők. A modulok alapvetően három hasábban helyekednek el, de a hasábok száma bővíthető, valamint elrendezésük is alakítható. A készítők a baloldali tematikus menüben már előre rengeteg címet helyeztek el, így könnyen elhelyezhetünk új dobozokat (amiket téma szerint is kereshetünk!), de mi magunk is alkothatunk újakat. A készítők a netvibes megjelenése óta folyamatosan új modulokat fejlesztenek hozzá, pl van már mozi és tv műsor, vagy időjárásjelentés, facebook-widget, stb., csak a képzelet szab határt. Létezik egy könyvjelzők doboz is, ami ugyan hasonlatos a böngészők könyvjelző menüpontjához, mégis jobb, mert a linkeket tagelni lehet, így könnyebben megtalálhatók. A netvibes nagy előnye, hogy mobilról is elérhető a m.netvibes.com cím alatt. Bár ez egy egyszerűsített verzió mégis könnyen kezelhető. Ugyanúgy megnézhetjük az íméljeinket, az időjárást vagy a fórumokat. A korábban megtekintett linkek pedig szürkévé válnak, így méginkább kiszűrhetők az új tartalmak. A netvibes felépítésével kapcsolatban ismét fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem egy program, hanem egy internetkapcsolattal elérhető weboldal. Internetközelben így bármikor és bárhonnan elérhetjük, csak a felhasználónevünk és a jelszavunk kell hozzá. [szerkesztés] Felhasználása az oktatásban A Netvibes többirányú pedagógiai felhasználással rendelkezik. Használhatják az oktatási intézmények, az osztályközösségek, de akár egy-egy diák is. A különböző kis boxokban beállíthatjuk a minket érdeklő pályázatokkal foglalkozó oldalakat; az osztályok tematikusan gyűjthetik például a kiránduláshoz kapcsolódó weboldalakat, közös Netvibes fiókot létrehozva pedig bárki elérheti a tartalmakat. Angoltanároknak és angolul tanulóknak hasznosak lehetnek az alábbi linkek: http://www.netvibes.com/new-english-teaching#News http://theunquietlibrary.wordpress.com/ [szerkesztés] Érdekességek A Netvibes szolgáltatás hasonlít a hagyományos nyitólapokhoz. A regisztrálóknak lehetőségük van az előre elkészített dobozokból és saját hírcsatornákból összeállítani a folyamatosan frissülő oldalukat. A Netvibes magyar nyelven is működő szolgáltatás. Ha a felhasználó a Netvibes Univerzumához rendeli az oldalt, a jól sikerült oldalakat megoszthatja a világhálón. A szolgáltatásba beilleszthetőek több városhoz tartozó időjárás widgetek, apró jegyzetfüzet, naptár, tennivaló lista, többféle keresőmező. Míg az eddigi szoftverek és webalkalmazások csak a kész, változatlan hírcsatornák olvasására nyújtottak lehetőséget, addig a nyílt szabványok és a találékony programozóknak köszönhetően a felhasználók automatikusan válogatni tudjanak az elérhető tartalomban, illetve az oldalakhoz olyan hírcsatornát tudnak rendelni, amelyek régebbi tervezésük miatt nem kínálnak ilyesmit. A Feed For Free szolgáltatással a HTML nyelvben jártas felhasználók saját hírcsatornákat készíthetnek bármely frissülő tartalommal rendelkező oldalhoz. Az eljárás sok időt vesz igénybe, a feedet gyártónak az oldal forráskódjában olyan pontokat kell találnia, amelyek alapján a hírek elkülöníthetőek. Bár a szolgáltatás megpróbál ehhez minden segítséget megadni, a különböző szintű elemeket eltérő színűre színezi, azonban egy-egy új feed létrehozása még így is sok időt jelent. Az oldal funkcióit alaposan dokumentálták a készítők, az elakadt felhasználóknak a súgó segít. További érdekességek találhatóak az alábbi linken: http://www.origo.hu/techbazis/internet/20080404-rss-a-hirolvasas-magasiskolaja.html [szerkesztés] Hivatalos honlap http://www.netvibes.com|www.netvibes.com [szerkesztés] Összegzés A Netvibes egy igen felhasználóbarát kezdeményezés az alkotók részéről, amely a leggyorsabb módja annak, hogy nyomon követhessük a valós idejű webet[3]. Személyre szabottan alakíthatjuk a világhálót, a tartalmaknak csak a kreativitásunk szabhat határt. "Minden egy helyen, mindig naprakészen."[4]hangzik a szlogen. A Netvibes segítségével tehát újraértelmezhetjük a netet, megkönnyítve a saját magunk dolgát legyen szó akár gazdasági hírekről vagy éppen az új Gucci-kollekció megjelenéséről, egy ügyes szerkesztéssel minderről egyszerre és egy helyen is értesülhetünk. Tehát aki szeret az interneten kalandozva sok hírt olvasni, mindig jól értesült akar lenni a világ dolgaival és az időjárással kapcsolatban, akinek 10 különböző ímélfiókja valamint 7 közösségi oldalas regisztrációja van, de nincs időtágítója, annak ez az online RSS olvasó a legjobb megoldás. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Netvibes” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 14., 18:43 * Ezt a lapot 1 726 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

36. okostelefon

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 36. Okostelefon A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Definíció * 2 Az okostelefonok használatára vonatkozó felmérések o 2.1 Az okostelefonok életmódra kifejtett hatása o 2.2 Az okostelefon lehetséges jövője világviszonylatban: előrejelzések és statisztikák * 3 Adatvédelem és biztonság * 4 Az okostelefon Magyarországon o 4.1 Az okostelefon megjelenése Magyarországon o 4.2 Az okostelefon lehetséges jövője Magyarországon * 5 Az okostelefonok veszélyei cégek számára * 6 Az okostelefonok által jelentett veszély az oktatásban – a puskázás modern formái * 7 Tippek az okostelefonok használatára a tanítás során o 7.1 A Tanári Határidőnapló iPhone és iPod Touch készülékeken o 7.2 Szabadon az osztályteremben o 7.3 Egy lexikon egy érintésnyire o 7.4 A tanulók véletlenszerű kiválasztása o 7.5 Okostelefon alkalmazása a tanórán - tippek, ötletek o 7.6 Példamutatás o 7.7 Képek [szerkesztés] Definíció Az okostelefon (angolul smartphone) elnevezés olyan mobiltelefonokat jelöl, amelyek számítógép-szerű funkciókat nyújtanak. Kétféle meghatározását szokás említeni, ezek közül az egyik az, hogy a készülék teljes értékű, szabványosított operációs rendszerrel rendelkezik. A másik definíció szerint az okostelefonok olyan készülékek, amelyek tartalmazzák pl. az email, Internet, e-book olvasó, teljes értékű billentyűzet (vagy külső USB billentyűzet) és VGA csatlakozó funkciókat. Lényegében az okostelefon egy, a hagyományos mobiltelefon funkcióit is magában foglaló mini számítógép. A jelenleg okostelefonnak tekintett készülékek nagy részén operációs rendszer fut. Ezek az operációs rendszerek pl. a Symbian OS, az iOS, az Andriod, a Windows, a BlackBerry, a Linux. A fent már említett képességeken túl a készülékek rendelkez(het)nek plusz beviteli felülettel (miniatűr QWERTY billentyűzet, érintőképernyő, D-pad), beépített fényképezőgéppel, névjegyzékkel, gyorsulásmérővel, beépített navigációs hardverrel és szoftverrel, médialejátszóval, internetböngészővel. A legtöbb okostelefon nem egy előre meghatározott limit szerinti, hanem a memóriakapacitásnak megfelelő mennyiségű nevet képes tárolni. Az okostelefonok, mivel különleges funkcióik teljes értékű felhasználásához internetkapcsolat szükséges, mobilinternettel, illetve wifivel használhatók. Érdekesség, hogy az okostelefon elnevezés analógiájára kialakult a hagyományos telefonok butatelefonként való elnevezése, holott a telefon eredeti funkcióit mindkét típusú készülék betölti. A gyártók szerint a jövőben az okostelefonok kapacitása és képességei tovább bővülnek majd, míg méretük egyre csökken. A csúcskategóriás készülékek mellett a mobilszolgáltatók által a széles vásárlóközönség számára is elérhető készülékek száma ugyancsak egyre nő. Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Smartphone http://hu.wikipedia.org/wiki/Okostelefon http://www.t-mobile.hu/lakossagi/keszulekek/telefonok/okostelefonok http://okostelefon.vodafone.hu/ http://www.telenor.hu/android/mi-az-android/bemutatas/ [szerkesztés] Az okostelefonok használatára vonatkozó felmérések A felmérések szerint a férfiak negyede tölt le rendszeresen új alkalmazást, míg a nőknek csak a 14%-a. A férfiak praktikus célokra használják, míg a nők inkább kapcsolattartásra. A legnépszerűbbek a közösségi oldalak illetve a navigációs rendszerek. Az okostelefon típusa meghatározza, hogy ki hány szoftvert használ. "Az iPhone-tulajdonosok a legaktívabbak, közülük tízből kilencen gyakran vagy alkalmanként töltenek le új programokat, míg az androidos és badás készülékek tulajdonosainál 79 százalék a kíváncsiak aránya." A mobiltelefon-társaságok különböző vonzó mottókkal próbálják még vonzóbbá tenni ezeket a készülékeket, mint "Egy okos telefon egyszerűbbé, kényelmesebbé és színesebbé teheti az életed.", "Okosítsd fel a telefonod!", vagy egy egyszerű, "Okostelefont mindenkinek!" felkiáltással. Az okostelefonok elterjedése és birtoklása együtt jár egy presztízzsel is. Leginkább a fiatalok és az üzletemberek körében, akik számára a csoporthoz tartozást is erősítheti, valamint a technikával való együtt haladás képét. Egy -- a Google és az Ipsos OTX összefogásával 2010-ben készült -- amerikai kutatás szerint az okostelefonok használata a vásárlási szokásokra is kihatással van. Mivel a készülékek folyamatosan bekapcsolt és csatlakoztatott állapotban állnak a felhasználnáló rendelkezésére, rengeteg lehetőség adódik a lehetőségek tényleges kihasználására. A kutatás során 5013 felnőtt okostelefon-felhasználót kérdeztek meg, közülük 79% használja okostelefonját a vásárlás megkönnyítéséhez. A megkérdezettek 70%-a vásárlás közben is használja a készüléket, 59% okostelefonja segítségével keresi meg a termék hozzá közel eső beszerezhetőségét, 49% pedig a viszonteladók terméket illető árkínálatát is a telefonja segítségével hasonlítja össze. További vásárláshoz kapcsolódó felhasználási módok a kuponok és promóciók begyűjtése (48%), tesztek és leírások olvasása a termékekről (44%), valamint az eladó felkutatása esetén az árukészlet meglétének tényleges ellenőrzése voltak, ez utóbbit az megkérdezettek 34%-a vitte véghez készüléke segítségével. Az adatok egybevetésével tehát arra jutottak a kutatók, hogy az amerikai egyesült államokbeli vásárlások 74%-ának lebonyolítása során valamilyen formában felhasználásra kerül az okostelefon -- akár üzletben történő, akár on-line, vagy magán a telefonon végrehajtott on-line vásárlásról legyen szó. További megdöbbentő eredmény, hogy a megkérdezettek 88%-a még az információ lehívásának napján lépéseket tesz a vásárlás lebonyolítására. Az okostelefonok vásárlási valószínűséget befolyásoló hatása minden más forrásnál (beleértve a televíziós reklámokat is) magasabb, emiatt a jelenlegi tendenciát figyelembe véve érdemes lehet mérlegelni minden egyéb on-line tartalom okostelefonokra optimalizált változatát minél hamarabb elkészíteni. Forrás:http://www.origo.hu/techbazis/mobil/20110317-ismerkednek-meg-az-appokkal-az-okostelefontulajdonosok.html Forrás: The Mobile Movement: Understanding Smartphone Consumers [1] (YouTube videó) [szerkesztés] Az okostelefonok életmódra kifejtett hatása Érdemes megfigyelni, milyen hatásokat vált ki az okostelefonok használata a munka világában és az emberek magánéletében. Az okostelefonok széles körű elterjedése elsősorban kommunikáció-technológiai változásokat hordoz magával, jóval szabadabb kommunikációt eredményez, mivel bármit bármikor képesek vagyunk megörökíteni és megosztani; idővel pedig csökken a digitális szakadék a különböző társadalmi rétegek között. A munka világában elképesztő előnyökkel jár az okostelefon használata. Az információ rapid terjedésével és a helyhez kötöttség megszűnésével versenyelőnyhöz juthatunk a munkánkban. Az okostelefonok magánéletre kifejtett hatásai között meg kell említeni a tényt, hogy a több tízezer alkalmazás jelentősen megkönnyíti a mindennapi életet, a közösségi oldalak fokozott használata pedig csökkentheti a magányérzetet bizonyos emberek számára. Persze érdemes megemlíteni a másik végletet, amikor a túlzott használat elszigetelődést vált ki emberi kapcsolatainkban. A kulcsszó minden esetben a felelős, értékrendünknek megfelelő használat. Forrás: http://divany.hu/eletmod/2011/01/29/digitalis_forradalom/ [szerkesztés] Az okostelefon lehetséges jövője világviszonylatban: előrejelzések és statisztikák Nielsen statisztikai eredményei szerint[2] 2010. decemberére az amerikai mobilt használók körének 31%-a rendelkezik okostelefon készülékkel is. Gartner adatai alapján [3] a 2009-es eladási arányhoz képest a rákövetkező évben 72,1%-os növekedés volt mérhető a piacon, ami döbbenetes szám; 297 millió eladott készüléket jelent csak abban az évben. Várhatóan a növekedési tendencia még fokozódik is. A Morgan Stanley cég előrejelzései arra mutatnak, hogy a hasonló funkciók révén az okostelefonok már jövőre lekörözik az eladási listákon a PC-ket![4] [5]Forrás: [6] A legfejletebb piacokon várhatóan 5 éven belül az összes eladott mobil okostelefon lesz. Szintén 5 éven belül várható, hogy többen fognak a világon mibiltelefonnal internetezni, mint számítógépen. 1. táblázat. Mobil térkép felhasználók száma az EU 5 legnagyobb gazdaságában (millió fő) 2009. február 2010. február % változás EU5 12,53 21,099 68% Egyesült Királyság 3,07 5,7 86% Németország 2,159 3,87 79% Spanyolország 1,83 3,132 71% Franciaország 2,272 3,518 55% Olaszország 3,198 4,879 53% Forrás: http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/8-networkstudies/909-minden-amit-az-okostelefonokrol-tudni-erdemes [szerkesztés] Adatvédelem és biztonság Sokszor problémát nem maguk azokostelefonok, hanem a mellettük-velük érkező új internetezési szokások okozzák. Az okostelefon ugyanis csak az egyik platform, ahol a magánélet és a szakmai élet összeér, köszönhetően a közösségi hálózatoknak és ahhoz kapcsolódó aktivitásoknak. A modern okostelefonok rögtön rákérdeznek a különböző hálózatokon használt felhasználónevekre, majd minimális felhasználói interakcióval összefésülik a névjegyzékeket. Így könnyen előfordul, hogy a szigorúan magánfelhasználásra készített képek a főnök telefonján jelennek meg hívóképként, tőlünk gyakorlatilag függetlenül. Ez a forgatókönyv komolyabb biztonsági kockázatot nem hordoz magában, de jól mutatja, hogy a személyes eszközként kezelt telefon üzleti felhasználása problémás lehet. A gondokat a vállalati információk kijutása jelenti, az Exchange-címlista feltöltése különböző szerverekre "barátok" után kutatva azonban nem mindig biztonságos. Forrás: http://www.hwsw.hu/hirek/46549/okostelefon-biztonsag-kurt.html Aggályok merültek fel a nyomonkövethető okostelefonok miatt. Személyes adataink védelme szempontjából fontos lenne, hogy egységes szabályozás szülessen, hiszen a felhasználóknak különböző szolgáltatásokat nyújtó magáncégek természetesen saját üzleti érdekeiket helyezik előtérbe az általuk kezelt adatok védelmével szemben. Forrás: http://www.adatvédelem.hu/2011/05/tovabbi-aggalyok-a-nyomkoveto-okostelefonok-miatt/ 1992. évi LXII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról [szerkesztés] Az okostelefon Magyarországon [szerkesztés] Az okostelefon megjelenése Magyarországon A különböző felmérések eltérő képet mutatnak arról, hány okostelefon-felhasználó van ma Magyarországon, így a fenti kijelentés is többféle módon számszerűsíthető. Ennek oka az, hogy folyamatosan változik, a piackutatók mit tekintenek az ide számítandó készüléknek. Az itthon jelenleg elterjedt definíció szerint olyan fejlett, számítógépszerű funkciókkal is rendelkező mobilok sorolhatók e körbe, amelyek a telefonáláson kívül más célra is jól használhatóak. E-mail- és internethasználatra mindenképpen alkalmasak, általában érintőképernyővel vagy qwerty billentyűzettel rendelkeznek. Egy az idén márciusban készített kutatás szerint a nagykorú hazai internetezők közel egynegyedének van jelenleg okostelefonja, a többieknek pedig a 47 százaléka szeretne ilyet a jövőben. Így az idehaza jellemző 1,5–3 éves átlagos lecserélési időt figyelembe véve nem várható, hogy pár hónap alatt többségbe kerülnének e felhasználók. Ráadásul a mobilosok többsége nem igazán tudatosan választ; kétharmaduk azt sem tudja, milyen operációs rendszer található a készülékén. A szolgáltatók 2010 karácsony táján kezdődött intenzív okostelefon-kommunikációja ezzel együtt nem volt eredménytelen: mára az Android vált a legismertebb mobil szisztémává. A felmérésben résztvevők 38 százaléka ismeri e rendszert. Egy másik vizsgálat, három online portál olvasói körében elvégzett felmérése szerint a hazai okostelefon-felhasználók harmada egyáltalán nem használ alkalmazásboltokat, és nem telepít külső applikációkat a készülékére. Pedig egyik fő előnye éppen ez lenne ezeknek a készülékeknek. Forrás: http://www.bitport.hu/mobilitas/hazai-okostelefon-uezlet-attoeres-elott [szerkesztés] Az okostelefon lehetséges jövője Magyarországon Az okostelefon lehetséges jövőjéről és elterjedtségéről több ponton ütköznek a vélemények. Egy ezerfős, országos, 14 év feletti lakosságot megkérdező reprezentatív kutatás szerint az emberek 20 százaléka válaszolta azt, hogy okostelefont használ, 3 százalék bizonytalan, hogy telefonja minek minősül. Az elemzés szerint már most megfigyelhetők úgynevezett fogyasztói szupercsoportok, amelyek a többieknél korábban váltanak az új technológiára, így okostelefonra is. Ilyenek például a vállalkozók és vállalati vezetők, akiknek 60 százaléka használ okostelefont részben presztízs okokból, részben pedig azért, mert szerintük segíti a termelékenységet. A havi 300 ezer forint nettó jövedelemnél többel rendelkezők 51 százaléká használ okostelefont, alapvetően az internetezési lehetőség miatt, illetve azért, mert az ilyen mobilok több funkciót kínálnak. Az okostelefont részesítik előnyben a diákok is, akiknek 33 százaléka a játék, a közösségi oldalak használata és az okosmobil újdonsága miatt vásárol okostelefont. A kutatás szerint bár a fogyasztók számára vonzó az okostelefon, sokaknak nem egyértelmű, hogy pontosa mit takar a kifejezés. A válaszok alapján az eszköz "szemmel láthatóan" kívánatos, ezért a kutatók azt várják, hogy az elkövetkező egy évben 60-70 százalékkal nő az okostelefont használók száma. Ugyanakkor szakember úgy véli, hogy itthon egyelőre az indokoltnál nagyobb a felhajtás a mobil eszközök körül.Nem számítanak arra, hogy az idén robbanásszerűen növekednek majd a készülékeladások: az egykulcsos szja következtében az átlagos reálkereset ugyan 2 százalékkal emelkedik, de ezen belül a közepes és alacsony jövedelműeknél csökkenés érzékelhető, míg a magas keresetűeknél markáns növekedés megy végbe. Márpedig jellemzően ez utóbbiak közül kerültek ki eddig is a vevők, így korai még tömeges eladásokat vizionálni. A gazdaságkutató cég előrejelzése szerint a háztartások szabadon elkölthető jövedelme a következő 2–3 évben nem bővül majd. A mobilszolgáltatók ugyanakkor az okostelefonok térnyerésével rövidesen válaszút elé kerülnek: csak idő kérdése, a felhasználók mikor kezdenek el itthon is tömegesen internet alapú hangszolgáltatásokat (mint amilyen például a Skype) használni. Ez a „hangbevételek” csökkenéséhez vezet, miközben az átalánydíjas mobilinternet előfizetési konstrukciókban egyre több adatot fogyasztanak. A mobilszolgáltatók ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek az adatot a továbbított mennyiség alapján árazni. Forrás: http://www.bitport.hu/mobilitas/hazai-okostelefon-uezlet-attoeres-elott, http://www.origo.hu/techbazis/mobil/20110325-okostelefon-robbanas-varhato-a-felhasznalok-husz-szazalekanak-mar-okosmobilja-van./ [szerkesztés] Az okostelefonok veszélyei cégek számára Egy felmérés szerint a legtöbb vállalat tart az adatszivárgástól, de csak kevés védi a hálózatát megfelelő hitelesítéssel. A cégek nagy többsége szerint a mobiltelefonok veszélyeztethetik a vállalati hálózatokat és adatokat, főként ha a dolgozók ugyanazt a készüléket használják magáncélú kommunikációra is – hivatkozik egy nemrég készült felmérés eredményeire a Symantec, amely éppen a múlt hónapban frissítette fogyasztóknak és üzleti felhasználóknak szánt mobilvédelmi megoldásait. Az Ovum piackutató által az EEMA (European Association for e-Identity and Security) számára készített kutatásból kiderül, hogy 10 vállalatból 9 vagy biztosít munkavégzés céljából okostelefonokat az alkalmazottainak, vagy tervezi ezt. A készülékek közül messze a Research in Motion (RIM) BlackBerry a legnépszerűbb, mely titkosított adatcsatornát használ. A felmérésben 10-ből 8 vállalat mondta azt, hogy biztonsági szempontból veszélyesnek tartja, ha a dolgozók a munkahelyi telefont magáncélra is használják, a potenciális félelmek toplistáját a céges adatok kiszivárgása vezeti. Mégis: a cégek 75 százaléka megengedi a mobilok privát használatát nemcsak telefonálásra, hanem internetezésre is. 48 százaléknál arra is lehetőség van, hogy a dolgozók a magántelefonjukat használják a céges hálózatra való csatlakozáshoz, ami még nagyobb biztonsági kockázatot jelent. A félelmek ellenére azonban csak kevés cég fordít gondot a potenciális biztonsági incidensek megelőzésére. Csupán a megkérdezett szervezetek 52 százaléka mondta azt, hogy használ valamiféle hitelesítést a mobiltelefonok esetében, de ezek több mint fele megelégszik a felhasználónév-jelszó páros nyújtotta biztonsággal. Nyilvános kulcsú infrastruktúrán (PKI) alapuló hitelesítés csak 18 százaléknál működik, míg egyszer használatos jelszavakkal megvalósított kétlépcsős hitelesítést 9 százalék vezetett be. Vírusvédelmi megoldást a megkérdezett vállalatok negyede alkalmaz a mobil platformon. „Mára az okostelefonok természetes kiterjesztései lettek személyiségünknek és szakmai életünknek egyaránt. A munkavállalók többsége privát és munkahelyi tevékenységekhez is céges mobiltelefonját szeretné használni, ezért kiemelten kell kezelnünk a vállalati és fogyasztói mobilvédelmet. A szervezeteknek egy teljes körű biztonsági stratégiát kell felállítani, hogy a céges információk és hálózatok védettséget élvezzenek” – mondta a felmérés eredményeit kommentálva Gombás László, a Symantec magyarországi képviseletének szakértője. Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/az-okostelefonok-veszelyei-cegek-szamara [szerkesztés] Az okostelefonok által jelentett veszély az oktatásban – a puskázás modern formái A korábbi években, évtizedekben a diákok puskázással kapcsolatos eszköztára jelentősen korlátozottabb volt, mint napjainkban. A modern technológia vívmányainak megjelenése az oktatás ezen szegmensére is hatást gyakorolt, főként a „hightech-módszerek” megjelenése által. A dolgozatírás „tisztaságának” megőrzése érdekében a tanároknak egyre több új, kreatív megoldásra kell figyelemmel lenniük. Előfordulhat, hogy a tanuló egyszerűen jegyzetként begépeli a szükséges információkat a telefonba és a dolgozat írása közben – azzal az indokkal, hogy csak az órájára pillant – felhasználja azokat. Szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy a diák az okostelefon internet-elérési lehetőségét kihasználva a világhálón próbál információkat gyűjteni a jobb eredmény reményében. Az egyes iskolák és tanárok sokféle módszert fejlesztettek ki az okostelefon használatából fakadó jogosulatlan előnyszerzés kiküszöbölésére. Lehetséges például olyan feladatok alkalmazása, amelyek megoldásához nem egyszerűen lexikális ismeretekre van szükség, hanem a tudás alkalmazásra. Néhány iskola a probléma megoldása érdekében az érettségi vizsgák idején olyan zavaró berendezéseket alkalmaz, amelyek lehetetlenné teszik a mobiltelefonok használatát az intézmény egész területén belül. Az összes módszer közül azonban minden valószínűség szerint a leghatékonyabb a készülékek összegyűjtése a dolgozat írása előtt. Ebben az esetben azonban problémát jelenthet, ha a tanulóknak bizonyos feladatok megoldásához szükségük van a telefonjukra, például ha nincsen náluk számológép és ezért kénytelenek a készülék megfelelő funkcióját használni. Forrás http://handywissen.at/uploads/media/Unterrichtsmaterial_Das_Handy_in_der_Schule.pdf [szerkesztés ] Tippek az okostelefonok használatára a tanítás során Tanárként rengeteg szervezési feladattal van dolga az embernek. Az okostelefonokhoz, az iPhone és iPod Touch készülékekhez számos alkalmazás és lehetőség kapcsolódik, amelyek ezen feladatok elvégzésében segítségére lehetnek az embernek a tanítási órán. Ha egyszer alaposan átrágtuk magunkat a különféle alkalmazások szövevényén, az okostelefonok optimális kísérőink lehetnek a tanítás során. Az alábbiakban néhány felhasználási lehetőség összefoglalása következik, amelyek egy első útmutatót nyújtanak az alkalmazások dzsungelében való tájékozódáshoz, illetve, hogy megkülönböztessük a hasznos dolgokat a játékoktól. [szerkesztés] A Tanári Határidőnapló iPhone és iPod Touch készülékeken Minden tanárnak szüksége van egy határidőnaplóra, hogy átlássa a sok-sok iskolai rendezvény, konferenciák stb. időpontjait. Az okostelefonokon és az iPod Touch-on lévő Naptárban könnyen és áttekinthetően bevihetők és megjeleníthetők a különböző események időpontjai és a határidők, és szinkronizálhatók pl. a Google Naptárakkal is. Egy tanári zsebkönyvenek azonban tipikusan többet kell tudnia, mint időpontokat kezelni. Hogy az iPhone és iPod Touch készülékeket a tanítás során használható valódi tanár segítséggé varázsoljuk, létezik a Teacher Tool nevű alkalmazás, amivel minden, a tanítás szempontjából fontos tanulói adatot – osztálynévsorokat, check listekt, egyéni jegyzeteket az egyes tanulókról, sőt még az ülsérendet és fényképeket is – egy helyen tudunk kezelni. A funkciók széles spektruma miatt az alkalmazás első pillantásra egy kicsit átltáhatatlannak tűnhet, azonban ha elkezdjük használni, hamar rájövünk, hogy hatékonyan alkalmazható. Egyéb iPhone/iPod Touch alkalmazásokhoz képest valamivel drágább, de ez megtérül legkésőbb a második évben, amikoris nem kell új tnári zyebkönyvet vásárolnunk. [szerkesztés] Szabadon az osztályteremben Azt, hogy mennyire fontos, hogy a tanár az osztályteremben szabadon mozoghasson és kihasználja a teret, ahelyett, hogy egyfolytában a katedrán vagy a tábla előtt állna, mindenki megtanulja az egyetemet. Amint azonban egy CD-t vagy egy filmet játszunk le az órán, ez a mobilitás elvész, hiszen az aktuális eszközt kezelnünk kell. Egy Bluetooth-képes okostelefon vagy egy iPod Touch azonban képes arra, hogy visszaállítsa ezt a kívánt mobilitást. Audio lejátszására léteznek kompakt Bluetooth boxok, amelyeket az okostelefon, illetve az iPod Touch által vezérelhetünk. A boxokat bárhol elhelyezhetjük a teremben, azt adják vissza, ami az iPhone-on/iPod Touch-on lejátszásra kerül. Az iOS készüléken keresztül a hengerő is szabályozható. Mindez különösen idegennyelv-órán a hallásértés gyakorlására szánt feledatok esetében különösen hasznos. Videók esetén, amelyeket egy projektoron keresztül mutatunk be, illetve minden olyan multimédiás készülék esetén amikor egy asztali számítógép vagy egy laptop kerül közbeiktatásra, használjuk az Air Mouse alkalmazást, amelynek segítségével az iOS eszköz az osztályterem bármely pontján egy mobil érintőképernyőként szolgál a számítógép számára. A kommunikáció WiFi-kapcsolaton keresztül megy végbe. Így a tanár egy DVD lejátsásakor a tanulók mögött is helyet tud foglalni, hogy átlássa az osztályt, mégsem veszti el az ellenőrzést a bemutató fölött. Rövid szünetek lehetségesek, ha egy-egy kérdést vagy magyarázatot szeretnénk közbeiktatni, anélkül, hogy minden egyes alkalommal előre kellene rohannunk. [szerkesztés] Egy lexikon egy érintésnyire Egy tanár sem tudhat mindent, de a mondáshoz híven, miszerint az az igazán okos, aki tudja, hogy hol kell utánanéznie, ha valamit nem tud, az okostelefonok adatbankként is szolgálhatnak, és az esetlegesen felmerülő kérdések esetén, amelyre nem tudjuk rögtön a választ, azonnali segítséget nyújthatnak. Ezen tudásadatbankoknak az egyike az iPhone és iPod Touch számára kifejlesztett, jelenleg angol és német nyelven elérhető, Brockhaus multimedial mobil 2010 alkalmazás, amely több mint 150.00 címszót tartalmaz. Előnye, hogy a magyarázatok, akkor is elérhetők a smartphone-on, ha a készülék épp nem kapcsolódik a hálózathoz. Az angolórák számára létezik még két említést érdemlő alkalmazás: az Advanced English Dictionary és a Concised Oxford English Dictionary. Mindkét alkalmazás azt nyújtja, amit egy 2-3 kg súlyú nagy nyomtatott szótár. Az Oxford English Dictionary rendelkezik egy további funkcióval is, amely lehetővé teszi az angol szavak helyes kiejtésének azonnali lejátszását is. [szerkesztés] A tanulók véletlenszerű kiválasztása Ki olvasson? Ki mutassa be az eredményeket? A kérdés, hogy mely tanuló következik, állandóan felmerül a tanítási órákon. Van, hogy ezt célirányosan tesszük, pl. ha valakit be akarunk kapcsolni a közös munkába vagy, hogy ellenőrizzük, hogy megértette-e, miről van szó. Sok más esetben azonban, pl. bemutatók vagy a házi feladat ellenőrzése esetén, ajánlatos a véletlenszerűség elvét követnünk. Ennek az a nagy előnye, hogy a tanulók hozzászoknak, hogy mindig készenlétben kell lenniük, hiszen bármikor rájuk kerülhet a sor, illetve esetleges „hátrányos megkülönböztetések” is kiküszöbölhetők. Néhány játékboltban vagy az interneten léteznek olyan dobókockák, amelyek akár 32 oldallal is rendelkeznek, és használhatók arra is, hogy véletlenszerűen tanulókat válasszunk ki a segítségükkel. Alternatívaként pedig számos iPhone/iPod Touch-alkalmazás létezik, amelyekkel szintén megtehetjük ezt. Az AppBox Pro alkalmazásban integrálva van egy virtuális dobókocka, amely a smartphone megrázásakor aktiválódik és a kijelzőn nagy karakterekkel megjelenik egy szám az előre meghatározott intervallumon belül. Előnye egy hagyományos dobókockával szemben, hogy az osztály létszámához igazítható. Ezen felül a tanulók rögtön – esetenként még a tanár előtt – látják, hogy mely szám jött ki, és általában rögtön tudják, hogy ki az a névsorban. Egy további lehetőség az iPhone és az iPod Touch számára a Who’s next? alkalmazás, amelybe osztályok és kurzusok szerint táplálhatjuk be az adatokat, és az iOS program véletlenszerűen kiválaszt egy tanulót, aki következzen. Az alkalmazás azonban még szofisztikáltabb és széleskörúbb egy egyszerű kockával szemben, mivel beállítható az is, hogy a már sorra került tanulókat a következő körökből kizárjuk és így akár véletlenszerű csoportok kialakításakor is hasznos segítség lehet. [szerkesztés] Okostelefon alkalmazása a tanórán - tippek, ötletek 1. „Fotósztori”-feladat A diákok azt a feladatot kapják, hogy találjanak ki egy rövid történetet, ami az iskola épületében vagy annak környékén játszódik. A szemléltetés érdekében minden csoportnak / tanulónak 5-10 fotót kell készítenie a telefonjával amelyek megfelelő sorrendbe rakva érthetően illusztrálják az eseményeket. Ezt követően a diákok a fotók felhasználásával plakátot készítenek és ennek segítségével bemutatják az általuk kigondolt történetet. 2. GPS-es városnézés A diákok egy előre megszervezett városnézés során, az okostelefon segítségével fotókat készítenek néhány jellegzetes objektumról (pl. emlékmű, színház) és a telefon segítségével rögzítik ezek koordinátáit is. Ezt követően a diákok számítógépre viszik az összegyűjtött adatokat, majd kicserélik az adatsorokat egymás közt. Az így kapott koordinátákat és képeket megkapva a feladat a helyek azonosítása a Google-Earth program segítségével. 3. „Geocaching” A diákok előre megadott koordinátákat kapnak a város területén belül, melyek mindegyike egy nevezetes helyhez tartozik. Miután az okostelefon GPS-funkciójának segítségével nagyjából meghatározták az objektum pozícióját, odautaznak, megkeresik majd lefényképezik őket az eredményeket dokumentálása érdekében. Forrás http://handywissen.at/uploads/media/Unterrichtsmaterial_Das_Handy_in_der_Schule.pdf [szerkesztés] Példamutatás Ebben a részben semmiféle alkalmazás nem kerül bemutatásra, mindössze egy rövid kommentár, hogy miért is érdemes általában számítógéps eszközöket és okostelefonokat „bevetni” az órán. Amikor egy tanár először veszi elő az iPhone-t az órán, hogy valamire használja a tanítási-tanulási folyamatban, biztosan nagy megrökönyödést vált ki a tanulókban. Hiszen a legtöbbjük csak mobiltelefonként ismeri az eszközt, tehát SMS írására és telefonálásra, esetleg játékra alkalmas platformként. Ezek közül általában egyik sem megengedett az iskolában. A diákok ellenvetése tehát első körben teljesen jogos A tény, hogy a számítógépek, okostelefonok és társaik elsősorban a játékkal és a szabadidővel kapcsolatos képzetekkel társulnak az emberek fejében, épphogy alátámasztja annak a szükségességét, hogy használjuk őket munkánk során a tanítási órákon. A mai korban és azon szlogenek zászlaja alatt, hogy fontos, hogy diákjainkat az életre és a munka világára felkészítsük, elengedhetetlen, hogy a multimédiás eszközöket megtanítsuk ne csak játék- hanem munkaeszközként is használni. Természetesen nagyon fontos, hogy a smartphone használatát a tanítási órán kizárólag ilyen komoly munkacélokra korlátozzuk. Forrás: schuelerecke.net/schule/8-tipps-fur-den-einsatz-von-iphone-und-ipod-touch-in-der-schule/ [szerkesztés] Képek http://www.google.hu/search?q=okostelefon&oe=utf-8&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a&um=1&ie=UTF-8&tbm=isch&source=og&sa=N&hl=hu&tab=wi&biw=1280&bih=518 A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Okostelefon” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. december 14., 05:28 * Ezt a lapot 1 159 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

37. online fogalomtérképek

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 37. Online fogalomtérkép A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés [szerkesztés] Online fogalomtérkép A fogalomtérkép (concept map) kidolgozója Joseph D. Novak (1977). Létrehozása a konstruktivista pedagógiához kapcsolódik. Fő alkalmazási területe az ismeretbővítés didaktikai mozzanata. A fogalomtérkép a grafikus ábrázolás (vizuális reprezentáció) módszerével ábrázolja az ismeretbővítést megalapozó, már meglévő ismereteket, rendszert és rendet teremtve ezek halmazában. Az ismeretbővítés mozzanatai során az új ismereteket összefüggésbe hozhatjuk egy már meglévő ismerettel, elhelyezve azt a fogalomtérkép rendszerében. Segíti az ok-okozati összefüggések felismerését és memorizálását, illetve lehetővé teszi, hogy megítélhessük az egyes tudáselemek jelentőségét, a teljes ismeretkörben betöltött szerepét. A fogalomtérkép szemlélteti az egyes fogalmakat és a közöttük fennálló kapcsolatrendszert. Az egyes fogalmakat vonalak és nyilak kötik össze egymással, a vonalakra írt szavak pedig az általuk összekapcsolt fogalmak közötti viszonyt jellemzik. Az ábrázolt fogalmak és a közöttük fennálló kapcsolatrendszer hálózatot alkot. Az online fogalomtérkép ennek a grafikus szervezőnek online módon létrehozott, folyamatosan szerkeszthető, bővíthető változata. Ezek létrehozására speciális fogalomtérkép-szerkesztő oldalak állnak rendelkezésre, ilyen a [1], illetve a [2]. A kollaboratív tartalomfejlesztés (collaborative knowledge building) vagy más néven együttműködő tudásteremtés új lehetőségeket nyit meg az online fogalomtérképek szerkesztésében. A fogalom a trialogikus tanulásmodellel függ össze. Ez a modell 2 vagy több személy közötti olyan interakción alapszik, amelyben a harmadik komponens maga a közösen létrehozott vagy feldolgozott tartalom. Ez a közösen létrehozott tartalom lehet pl. egy oktatási célú wikipédia vagy egy közösen készített fogalom-, ill. gondolattérkép. Az online fogalomtérképre vonatkoztatva tehát a kollaboratív tartalomfejlesztés azt jelenti, hogy egy fogalomtérképen több személy ismeretei jelennek meg, és ezek összeadódva képezik az adott fogalomkör teljes (vagy jelenlegi tudásunk alapján teljesnek vélt) fogalomrendszerét. Kollaboratív módon szerkesztett fogalomtérkép a tanulási folyamat során létrehozható pl. egy-egy anyagrész összefoglalásakor is, amikor már feltehetőleg minden tanuló tud valamit hozzátenni a rendszerhez. Ez sikerélményt, ill. motivációt nyújthat a tanulási folyamat további fázisaihoz is. Az ily módon létrehozott fogalomtérkép később, az ismétlés, felidézés fázisában is fontos segédeszköz lehet, hiszen egyrészt személyes élmények kapcsolódnak hozzá, másrészt vizuális módon rögzíti az információkat, ami megkönnyíti a memorizálást és az ismeretek felidézését. Forrás: Molnár Pál--Kárpáti Andrea: Az együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeivel:MapIt vitatérkép. Új Pedagógiai Szemle, 2009. szeptember 30. http://www.ofi.hu/tudastar/molnar-pal-karpati A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Online_fogalomt%C3%A9rk%C3%A9p” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 3., 14:08 * Ezt a lapot 248 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat 37b. online fogalomtérképek: az interneten folyamatosan elérhető fogalomtérképek (amiket valamilyen internetes tárhelyen tárolnak) A http://oktinf.elte.hu/wiki oldalon az Online fogalomtérképek és kollaboratív tartalomfejlesztés linken üzleti (pl. szexuális és egyéb szolgáltatásokkal foglalkozó) hirdetésekre mutató linkek találhatók. Lásd még: A keresés eredménye A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés * Tartalmi oldalak * Médiafájlok * Segítség- és projektlapok * Minden lap * Részletes * Lent 4 találat látható, az eleje 1. A wikin már van „Online fogalomtérképek” nevű lap Címbeli egyezések * Online fogalomtérképek és kollaboratív tartalomfejlesztés 567 B (57 szó) - 2012. április 30., 14:59 * Online fogalomtérképek …. A fogalomtérképek/ mindmapping/concept mapping megjelenése''' A fogalomtérképek megjelenése nagy áttörést jelentett mind a tanulási mind a tanítási '''2. Online alkalmazás:''' 4 KB (754 szó) - 2010. december 10., 16:13 Szövegbeli egyezések * Online fogalomtérkép == Online fogalomtérkép == Az online fogalomtérkép ennek a grafikus szervezőnek online módon létrehozott, folyamatosan szerkeszthető, bővíthető változata. 3 KB (563 szó) - 2010. december 3., 14:08 * Online fogalomtérképek …. A fogalomtérképek/ mindmapping/concept mapping megjelenése''' A fogalomtérképek megjelenése nagy áttörést jelentett mind a tanulási mind a tanítási '''2. Online alkalmazás:''' 4 KB (754 szó) - 2010. december 10., 16:13 (előző 20 | következő 20) (20 | 50 | 100 | 250 | 500) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s” Nézetek * Speciális lap Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Speciális lapok Powered by MediaWiki * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat Online fogalomtérképek A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés 1. A fogalomtérképek/ mindmapping/concept mapping megjelenése A fogalomtérképek megjelenése nagy áttörést jelentett mind a tanulási mind a tanítási munkában. Nyelvtanárként közel 10 éve használom az ún. mindmap azaz gondolattérkép technikát, leginkább egy adott szókincs tanításához. Ezzel a technikával a kulcsszóhoz kapcsolódó fogalmak, azok összefüggései szemléltethetők.Az ilyen szemantikai háló alkalmas arra is, hogy folyamatok és jelenségek lépéseit, ok-okozati összefüggéseit szemléltessük.A szemléltetés módja a kezdetekben papíron megjelenő ábrázolási mód volt, az egyes szemantikai elemeket körökkel, négyzetekkel stb ábrázolva, az összefüggések ábrázolására nyilakat, vonalakat használva. Kiváló módszernek bizonyult az oktatásban s azóta is elkötelezett híve vagyok. A tanítási folyamat különböző fázisaiban használható: az új anyag bevezetésekor pl.a kulcsszavakhoz kapcsolódó egyéb kifejezések, kollokációk összegyűjtésére, megjelenítésére. Hasznosnak bizonyult a használata pl. történet/szövegfeldolgozás esetében is. Egy történet logikai elemeinek, eseményeinek ábrázolására kiválóan alkalmas ez az eszköz, s motiváló a diák számára is, aki számára jobban felidézhetővé válik az adott töténet a kulcselemek kiemelésével. A gondolattérkép tehát minden olyn munkánál hasznos, amikor logikai útvonalakat, ágrajzokat szeretnénk felvázolni.Egyszerű és nagyszerű eszköze ez annak, hogy jobban átlássuk saját gondolatainkat, és az azokból eredő következményeket, valamint a következmények egymásrahatását. 2. Online alkalmazás: Számomra új információval szolgált, hogy fogalomtérképek kialakítása online módon is történhet, amivel akár közösen is szerkeszthetővé válik az online fogalomtérkép. Különféle szoftverek léteznek ezek létrehozására: Ilyen szoftver a Mindmeiester, amely diákoknak, egyéni felhasználóknak és az üzletiélet szereplőinekis kínál alkalmazásokat. Létezik a Mindmeister Mobile, a kifejlesztő cég iPhone applikációja, amely megkönnyíti a fogalomtérképekhez való hozzáférést. Jól használható a Thoughts rendszere iPhone alkalmazással, amikor pl. nem férünk hozzá számítógépünkhöz, mégis szeretnénk gondolatatainkat gobdolattérkép formájában rögzíteni. Ld http://www.ithoughts.co.uk/iThoughts/Welcome.html Porfesszionális megoldásanak tűnik a Microsoft Visiója Ez a szoftver eleve több, mint egy mindmapper. Grafikonon és folyamatábrák, flow chartok készítésére is kiválóan alkalmas. Hátrány, hogy igen költséges. Vannak azonban ingyenes és egyszerűbb változatai is a gondolattérképezésnek. Ott van mindjárt a FreeMind, melynek nagy előnye, hogy magyar verzióban is elérhető, és viszonylag összetett ábrákat is készíthetünk vele, könnyedén. Lehet pdf-et nyomtatni az elkészült sémákból, kimenthetjük xml-be, hiperlinkeket helyezhetünk el a szövegeken. Ráadásul egyedi a grafikai megjelenítés (nem a szokásos buborékos). A másik megoldás, egy méginkább alapszintű alkalmazás. Ez pedig a szintén ingyenes, webalapú bubbl.us. Ha tényleg nagyon gyorsan és egyszerűen akarunk felvázolni folyamatokat, logikai sémákat, szillogizmusokat, következtetési láncolatokat, akkor javasolt ennek a weblapnak a felkeresése. Kiváló a nyomtatási verzió-kezelése, és el is tárolhatjuk gondolattérképeinket. 3. Kollaboratív munka A kollaboratív online szerkesztés nagy előnyöket rejt magában. Közösen kiolgozni egy fogalomtérképet, úgy, hogy a résztvevők akár mérföldekre vannak egymástól, valóban hasznos és nagy kihívást jelentő.Közösen szerkesztve egy fogalomtérképet megismerhetjük mások gondolatait, más perspektívából láthatjuk egyazon témát, s megtanuljuk az együttműködés, kooperáció fontosságát. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Online_fogalomt%C3%A9rk%C3%A9pek” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 10., 16:13 * Ezt a lapot 274 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

38. online játékok

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 38. Online játékok A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Definíció * 2 Játékok rendszerezése o 2.1 Multiplayer o 2.2 Böngésző alapú o 2.3 Fizetés alapján * 3 Jellemzői * 4 Ismertebb játékok o 4.1 Kedvelt számítógépes játékok a diákok körében: o 4.2 MMO (Massive Multiplayer Online) Játékok * 5 Források o 5.1 Játszva tanulás - többfelhasználós oktatási játékok [szerkesztés] Definíció Az online szó jelentése számítógéphez csatolt, közvetlen kapcsolaton alapuló információközvetítő, illetve adatcserélő eljárás. Az online játékok eléréséhez internet-hozzáférés szükséges. Az online játék, a számítógépes hálózatot felhasználó játék A legelső online játékok az eredeti Web-en (1.0) jelentek meg, és lényegesen primitívebbek voltak, mint az akkori, nem online játékok. A modern online játékok tipikusan többszereplős, közösségi játékok, pl. online póker vagy a sokszereplős stratégiai, illetve szerepjátékok. Ahhoz hogy játszani tudjunk ezekkel a játékokkal, szükséges egy számítógép Internet kapcsolattal továbbá egy internet böngészővel. Amennyiben a játék igényli további kiegészítő szoftver is szükségeltetik. Léteznek olyan játékok, melyekhez egy kliens alkalmazást kell feltelepítenünk és azon keresztül lehet velük játszani. Az online játékok nem csak számítógépen keresztül használhatók, hanem okos-telefon, vagy játékkonzolon keresztül is. A játék fejlesztők természetesen ezen piaci szokásoknak is próbálnak eleget tenni. Az online játékok népszerűségéhez nagyban hozzájárul, hogy alkalmazkodnak napjaink felgyorsult tempójához, megkímélik az interneten keresztül játszókat a játék előkészítésével járó időtöltéstől, tevékenységektől, mint például a kártyák összekeverése, a játéktábla felállítása stb. Hasonlóan a 21. századi életmódnak felel meg, hogy a többszereplős játékokhoz az interneten keresztül találhatunk játékostársakat, nem kell megvárnunk, hogy összegyűljön otthon a család vagy a baráti körben elegen legyünk, akiknek kedvük és idejük van egy kártya- vagy társasjátékparti lejátszásához. [szerkesztés] Játékok rendszerezése Nagyon sok típusú online játék létezik, például: Akció Játékok (Aki egy kis akcióra vágyik, és túlteng benne a feszültség, az akciós játékokat válassza.), Kaland Játékok (A kalandjátékokban kisebb-nagyobb küldetéseket hajthatunk végre. A számítógépes játékok egyik legváltozatosabb műfaja.), Ügyességi Játékok (Az ügyességi játékok remekül fejlesztik a koncentrációs készséget. A lényeg egyszerű: mindig a megfelelő helyen, megfelelő időben, megfelelő módon kell cselekednünk.), Autós Játékok (A technikai sportok kedvelőinek igen változatos kínálatot nyújtanak a különféle autós játékok. Aki a száguldás élményét keresi, itt megtalálhatja.), Motoros Játékok (A motorozás a technikai sport sajátságait magába foglaló, és magas szintû egyéni teljesítőképességet is megkövetelõ speciális élmény forrása lehet.), Logikai Játékok (A logikai játékok elsősorban nem a számítógép processzorát, hanem a gondolkodásra képes játékos agytekervényeit mozgatják meg. Bámulatosan sokfélék, és az egyes típusoknak is számos alfaja létezik.), Casino Játékok (A casino játékokkal kockázat nélkül kockáztathatsz, mert itt biztosan csak nyerhetsz!), Sport Játékok (A sportjátékok olyan speciális kategóriáját képezik a számítógépes játékoknak, ahol különféle sportok virtuális élménye által szórakoztathatjuk magunkat, sőt ezek segítségével még többet megtudhatunk kedvenc sportunk szabályrendszeréről.), Mászkálós Játékok (A mászkálós játékok kategóriája olyan játékok gyűjteményére utal, ahol a hangsúly a főszereplő figurán és a környezeten van egy erősebb vagy gyengébb történet mellett.), Mario Játékok (A Mario játékok jellemzõen platformjátékok, ahol szintről-szintre, figyelmünket egyre koncentrálva, ügyességünket próbára téve, különböző holmikat gyűjtögetve, bónuszokat szerezve, kicsit hadakozva, olykor taktikázva haladunk tovább.), Stratégiai Játékok (A stratégiai játékokban tábornoki magaslatból tekintünk a történésekre, ahol mi magunk irányíthatjuk a manővereket. A stratégiai játékok többsége harci stratégiai játék, ahol ellenfelünk legyőzése érdekében erőforrásainkkal megfelelően gazdálkodva, egységeinknek megfontolt utasításokat adva kell elérnünk a végső győzelmet.), Lövöldözős Játékok (Ha a feszültség levezetésére vágyunk, ha már nagyon kieresztenénk a gőzt, akkor kapcsoljunk át shooter üzemmódba, és vágjunk haza néhány virtuális ellenfelet! Az ilyen, viszonylag egyszerű játékok palettája igen színes, válogathatunk közöttük és lövöldözhetünk kedvünkre.), Focis Játékok (Ugorj be kedvenc csapatodhoz, vagy rajongott játékosod bőrébe, és hajrá, rúgd a bőrt! Hadd zúgjon a közönség, zengjen füledbe az aréna kórusa: GÓÓÓÓÓL!), Öltöztetős Játékok (Ki ne csodálna meg pár elegáns, királylányos, csábító, izgalmas ruhakölteményt vagy tüneményes konfekciórucit egy olyan modellen, mint amilyen Angelina Jolie - vagy más híresség? Természetesen a ruhadarabokhoz, kosztümökhöz egyéb kiegészítők is dukálnak: az ékszerek, lábbelik variálásával, a rúzs árnyalatának változtatásával, a frizura tupírozásával fokozhatjuk az élményt.), Barbie Játékok (Barbie a lányoknak olyan, mint a kisfiúknak a lego; sosem elég. Mindig újabb örömöket tartogat, egy egész hegynyi is kevés belőle, adjatok még! Ha neked is ismerős ez az érzés, akkor a legjobb helyen vagy!), Vicces Játékok (Önálló kategóriáját képezik a vicces-tréfás játékok a gyerekek, fiatalok kreatív fejlesztésének. Itt a fejlesztők elsődleges célja a nevettetés, a játék alapeleme a humor. A humor pedig sokféle lehet; az ösztöni létszint igényeire alapozótól az egészen emelkedettig, attól függően, hogy kik és/vagy kiknek készítették a játékokat.), Multiplayer Játékok (A multiplayer játékok esszenciája a játékosok különálló számítógépeinek egymással való összekapcsolása, vagyis hálózatba kötése. A multiplayer játék egyszerre ad egyéni és közösségi élményt: úgy kalandozhatunk különféle világokban, hogy közben barátaink, ismerőseink, vagyis az ő karaktereik, avatarjaik is megjelennek a közös játéktérben.), 2 Személyes Játékok (Fokozza a játék örömét, ha szórakozásunkat megoszthatjuk valaki mással. A kétszemélyes számítógépes játékok fejlesztői pontosan tudják ezt. Az is előfordulhat, hogy (fizikailag) csak egy számítógépünk van, de ketten szeretnénk játszani. A kétszemélyes játékok erre is remek lehetőséget teremtenek: ugyanazt a számítógépet használva, az irányításhoz a billentyűzetet megosztva, egymást váltva vagy akár egyszerre, közösen, együtt a gép ellen vagy egymással vetélkedve kapcsolódhatunk össze a játék élvezetében. Más esetben megtehetjük azt is, hogy önmagunkkal játsszuk a kétszemélyes játékokat, pl. sakkozunk egy jót. Ennek tagadhatatlan előnye, hogy így vagy úgy, de mi nyerünk a végén!). Vannak közösségi játékok, ahova regisztráció után lehet belépni. Ilyen például: Honfoglaló http://www.honfoglalo.hu/">[n]> [szerkesztés] Multiplayer Többjátékos üzemmódnak két fajtája létezik. Az egyik ha a többi játékost a program irányítja és ezek erősségét a játék elején lehet kalibrálni, a másik ha többi játékos hasonlóan online csatlakozott ehhez a játékhoz és valós időben együtt játszanak ugyanazon játékkal. A gond az szokott lenni, hogy valaki többet valaki kevesebbet gondolkozik egy-egy résznél így időtúllépést vezettek be. Tehát ha valaki nem válaszol egy megadott időn belül, akkor kilépteti a játék és helyette a program fog dönteni. Természetesen fejlett alkalmazások esetében vissza tud lépni a játékos. [szerkesztés] Böngésző alapú Programozás szempontjából két fajta alkalmazást különböztetünk meg. Az egyik Flash http://get.adobe.com/flashplayer/">[n]>, a másik Java http://www.java.com/en/">[n]> alapú program. A Flash alapú alkalmazáshoz a számítógépen Flash-t kezelő szoftvernek kell lennie, a Java alapúhoz pedig Java alkalmazásnak kell lennie. Természetesen ezeknek különböző verzióik vannak. Ha valamelyik játék nem indul el akkor érdemes megnézni melyik verziójú szoftver van telepítve a számítógépre. Nem olyan régen jelentek meg azok a játék fajták melyeket bele integráltak a közösségi oldalakba, így megkerülve a számítógépes tiltásokat. néhány példa: Farmerama, Tanyavilág, War of Titans http://www.origo.hu/iwiwjatekok/index.html">[n]>, Farmville http://www.farmville.com/">[n]>, Maffia Wars http://www.mafiawars.com/fbconnect?">[n]>. Érdekességképp a Google Crome http://www.google.com/chrome?hl=hu">[n]> böngésző tartalmazza a Flash és Java támogatást így aki ezt a fajta böngészőt használja nem szükséges telepítenie külön ezeket a szoftvereket. Felhasználó szempontjából két alapvető típust különböztetünk meg. Egyik amiért nem kell fizetni, a másik amelyik pénzbe kerül. [szerkesztés] Fizetés alapján A legnépszerűbbek az online játékok közt az ingyenes "freeware, shareware játékok". Freeware-nek nevezzük azon szoftvereket amelyek, ingyen használhatóak tetszőleges ideig korlátozások nélkül. Ezek általában szerzői jog által védett szoftverek. Felhasználási módja gyakran korlátozott, például otthoni, nemkereskedelmi vagy tudományos használatra. Shareware-nek hívjuk azokat a programokat melyek, ingyenesek, de korlátos ideig vagy korlátozva használhatóak. Többféle ingyenes játék létezik. Van ami eredetileg kereskedelmi forgalomban volt, de már nincs hozzá támogatás, ezért ingyenesen hozzáférhetővé tettek. Ezeket abandonware játéknak nevezzük. Vannak olyan ingyenes játékok, amelyek hasonlítanak egy másik szoftverhez, de kevesebb funkciójuk elérhető vagy csak korlátozott ideig használhatóak. Ezeket demónak vagy trial-nak szokás nevezni. A demókhoz hasonló céllal készülnek a kereskedelmi forgalomban lévő játékokat reklámozó ingyenes minijátékok. Egyre népszerűbbek a nyílt forrású (open-source) játékok, amelyek többnyire több operációs rendszeren is futnak. A célja a nyílt forráskódúságnak, hogy a programozók tovább tudják fejleszteni és terjeszteni. Népszerűek továbbá a kávészünet vagy minijátékok, melyek gyengébb minőségűek mint a többi játék, és általában kétdimenziós technológiát használnak, de rövid szünetek eltöltésére kiválóan alkalmasak. Léteznek fizetős online játékok. Utóbbi játékok közé tartoznak a különböző szerencsejátékok, mint például a póker, ahol arra vigyázni kell, hogy ne válljunk függővé. Különböző korosztályoknak megfelelő játékokat találunk az interneten, melyek akár készségfejlesztésre is alkalmasak. Ezek az oktató játékok segíthetik a tanulást, vagy akár érdekessé tehetnek egy adott tantárgyat. Az angolul beszélőknek érdemes ellátogatniuk a www.quizlet.com weboldalra, ahol számos témakörben találnak érdekes készségfejlesztő játékokat. A németül tanulóknak és beszélőknek ajánlom a http://www.lutanho.net/streich/online.html oldalt. [szerkesztés] Jellemzői A játék jellemzői alapján keresgélhetünk a kínálatból: . Mit fejleszt a játék? • Mi a célja a játéknak? • Kinek/kiknek való a játék? (kor, nem, képesség) • Mikor játszható? • Kapcsolódik-e a tananyaghoz, ha igen, miben és hogyan? Online játék pro * - bizonyos készségek, képességek jól fejleszthetők a géppel ( szimuláció) - ösztönzik a kreativitást, újítóképességet, együttműködési készséget * - módszertani szempontból nagyon motiváló és ajánlott az iskolai tanórát játékkal kezdeni és zárni - én gyakran teszem, mert segíti a ráhangolódást és az összehangolódást is * - sok esetben - gondolok itt a tanórákra - a diákokkal közösen lehet játszani valamilyen életkorukhoz közel álló játékot, ezzel felmérve az érdeklődési körüket, motiváltságukat is * - egyre népszerűbbek a nyelvtanítást segítő online játékok, erre alapoznak a tankönyvek népszerűsítésénél a nagyobb könyvkiadók, mint például az Oxford (www.oup.com) Online játék kontra * - a szabadidő eltöltése negatív hatású is lehet ( sokan nem esznek, nem mozognak ) * - sok játék erőszakos jellegű (a pusztítás a cél) * - egy újfajta szenvedélybetegség terjedésével állunk szemben, függőséget okoznak * - rombolják a társas kapcsolatokat * - megszűnik a személyes kapcsolat gyermek és gyermek, gyermek és felnőtt között * - sok esetben a gyerekek olyan játékokkal játszanak, amelyek nem az életkoruknak megfelelőek, ezért olyan hatással vannak rájuk, amelyek a hétköznapjaikat is negatívan befolyásolják; ilyenkor a szülők feladata lenne figyelemmel kísérni a gyerek számítógépes tevékenységét * - a játékok fejlesztői gyakran alapoznak az emberek természetes játékosságára és a könnyen kialakuló játékszenvedélyre, ezért bizonyos szolgáltatásaikat (magasabb játékszint, kiegészítők, "plusz életek" stb. csak fizetés ellenében teszik elérhetővé. Ez a tendencia mára elérte a gyermekek számára kialakított játékok körét is, kihasználva, hogy a gyermekek kevésbé reálisan mérik fel a pénz értékét, családjuk anyagi helyzetét stb., ezzel akár komoly anyagi nehézségeket is okozva szüleiknek (Erről közölt cikket 2010. december 11-én az InfoRádió [1]). Legtöbb cég és iskola tiltani szokta ezen alkalmazások használatát, mert munkaidőben a munka rovására online játékokkal játszanak a dolgozók/hallgatók. Ezt többféleképpen is megtehetik. Három leggyakoribb fajtája: * szóban tiltják és ha nem tartják be akkor következményekkel jár, * helyi számítógépen tiltják (böngészőben, felügyeleti szoftverekkel), * az internet forgalmat szűrik (router, szerver oldali tűzfal, menedzselhető switch). Az iskolai oktatásban közvetlenül az online kvízjátékok használhatók, akár ötletadóként a tanár számára, de még inkább a diákok számára, hogy játékosan, esetleg a természetese versenyszellemre apellálva bővíthessék tudásukat. Ha közvetlenül egy-egy témakör oktatásának szolgálatába szeretnénk állítani a játékot, olyan verziót kell keresnünk, amelyben a kérdések témája szabadon megválasztható, szűkíthető ([2]) Az online kvízjátékok nem mindegyike rendelkezik ezzel a tulajdonsággal (pl. Legyen Ön is miliomos- online: [3]). [szerkesztés] Ismertebb játékok [szerkesztés] Kedvelt számítógépes játékok a diákok körében: http://www.travian.hu">www.travian.hu> http://www.honfoglalo.hu">www.honfoglalo.hu> - Bihari Attila találta ki 1999-ben - magyar fejlesztésű játék - 2002 augusztusában indult http://www.whyville.net">www.whyville.netwww.whyville.netwww.secondlife.comwww.secondlife.comwww.secondlife.comwww.clubpenguin.comwww.clubpenguin.comwww.clubpenguin.comwww.egyszervolt.huwww.egyszervolt.huwww.egyszervolt.humathplayground.commathplayground.com> - aranyos matematikai játékok találhatók itt Mahjong, puzzle, tetris, sakk és még sokféle logikai online játékot találhatsz, ami fejleszti logikádat. http://www.startlapjatekok.hu">www.startlapjatekok.huwww.startlapjatekok.huAz"> Az online játékok körében lehet választani karácsonyi, logikai, autó-motor, ügyességi, sport, akció és stratégiai játékok közül. A szerepjátékoknak is van online változata. Ennek során a játékosok közösen teremtenek egy fantáziavilágot – jellemzően egy könyv vagy film alaptörténetének felhasználásával. A játékosok az általuk megalkotott világ egy szereplőjét jelenítik meg, akiknek az életét olykor a Mesélő / Játékmester karakterek keverik meg kissé. A szerepjátékok segítségével a játékosok fantáziája is sokat fejlődik, de van, aki így tanul meg helyesen írni vagy sajátít el változatos kifejezéseket. A feszültség levezetésére is alkalmasak ezek a játékok, és lehet, ezért tartanak jó páran attól, hogy az RPG („Role Playing Games” = szerepjáték) játékoknak személyiségtorzító hatása van. Ezek a játékok meglehetősen addiktívek, így sokan függővé válhatnak tőlük, hiszen a szerepjátékok lehetőséget biztosítanak a valóságtól való elszakadásra. Harry Potter világára épülő szerepjátékos oldalak: http://harrigan.hungarianforum.net/forum.htm http://bagolyko.varazslat.com/ http://www.nezabar.net/ [szerkesztés] MMO (Massive Multiplayer Online) Játékok A szélessávú internetnek köszönhetően, egyre jobban elterjedtek a nagyon sokemberes online játékok, magyarul egy adott játéktérben (világban) több ezren is lehetnek. Fajtái: * o MMORPG (Massive Multiplayer Online Roll Playing Game) szerepjátékok, legismertebb a World of Warcraft o MMORTS (Massive Multiplayer Online Real Time Strategy) stratégiai játékok, legismertebb a Starcraft o MMOFPS (Massive Multiplayer Online First Person Shooter) lövöldözős, pl. Halo o MMOSG (Massive Multiplayer Online Social Game) virtuális világok, pl. Second Life Ha ellátogatsz a www.jatekplanet.hu oldalra, különböző kategóriák közül válogathatsz. Vannak akciós, autós, motoros, repülős, kártya játékok, amelyek elsősorban szórakoztató jellegűek. De vannak kimondottan tanulást segítő játékok is, mint például a matematikai, földrajzi, zene játékok. Ezekkel játszva, akár új ismeretekre is szert tehetsz. A kisebb korosztály is talál érdeklődésének megfelelőt, ilyenek a kifestő és a puzzle játékok. Ha nem kimondottan tanulni szeretnél akkor is választhatsz olyan játékot amelyek fejlesztik a memóriádat a logikai és koncentráló képességedet. Ilyenek a különböző stratégiai, logikai játékok. Az online játékok veszélyei: Az online játékoknak több fajtája van, ezek mind más és más veszélyeket hordoznak magukban. Az MMOFPS (online játszható, first person shooter) játékok agresszivitást, dührohamokat válthatnak ki a játékosban, mivel általában mások által irányított karaktereket kell elpusztítani. Sok múlik a reflexeken, így a pillanatokon múló pontszerzések/vesztések erős érzelmeket hoznak a felszínre. A függőség veszélye kevésbé áll fent, mint az MMORPG játékoknál, ahol a játék jellegéből adódóan nagyon sok időt kell fordítani a virtuális karakterre ahhoz, hogy magasabb szintekre jussunk, emiatt a játékos folyamatosan a gép előtt ül, nem tud elszakadni a számítógépes karakterétől. Verebélyi Ákos VEGOAAB [szerkesztés] Források http://en.wikipedia.org/wiki/Online_game">angol Wikipedia br http://www.idegen-szavak.hu">www.idegen-szavak.hu> http://www.manu5.hu">www.manu5.huwww.manu5.huA"> A számítógépes játékok pozitív hatása: Ösztönzik a számítógépes videojátékok a gyermekek kreativitását, újítóképességét és együttműködési készségét, miközben az erőszakos magatartással nincs egyértelműen bizonyítható kapcsolatuk - véli egy európai parlamenti jelentéstervezet amelyet Brüsszelben szavazott meg szerdán az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága. Toine Manders, a jelentés holland liberális készítője - közelmúltbeli tanulmányokra hivatkozva - úgy fogalmazott, hogy sok esetben ezek a játékok nem veszélyesek, sőt a fentebb említett fontos készségek fejlesztéséhez járulhatnak hozzá. A szöveg bizonyos részeiben szembemegy azzal a széles körben elterjedt nézőponttal, hogy egyes videojátékok erőszakosságot ültetnek a gyermekekbe. Elismeri ugyanakkor, hogy nem minden játék felel meg a gyermekek fejlettségi szintjének - hozzátéve, hogy egyes, szintén könnyen hozzáférhető filmek vagy könyvek is elsősorban idősebb közönség számára készülnek. Bizonyos körülmények között egyes programok valóban kiválthatnak erőszakosságot a játékosokból - áll a témáról kiadott sajtóközleményben. Az EP ezért úgynevezett vörös gombot építene a videojátékokba, amely lehetővé tenné a szülők számára, hogy könnyen ellenőrizzék a játékokat, letiltsák azok használatát vagy időben korlátozzák a gyermekek hozzáférését. Sürgeti az európai uniós tagországokat, hogy közösen terjesszék ki azt a rendszert, amely aszerint osztályozza és kódolja a játékokat, hogy mely korosztálynak valók. A média és a játékok hatása agyunkra: Az elektronikus kor változásokat indukál az agyunkban. Intelligensebbek és okosabbak leszünk, vagy egyszerűen elhülyülünk és közveszélyessé válunk? A New Scientist munkatársa, Helen Phillips boncolta fel a kérdést. A TV és a számítógépek fejlesztik mentális és társadalmi képességeinket, vagy egyszerűen elbutítanak és agresszívvé, elszigetelődővé tesznek? A kutatók egyetlen dologban értenek egyet: akármilyen technikát használunk, az hatással van az agyra. Ebben nincs semmi meglepő vagy vészjósló, hiszen az eszközhasználattal jutottunk el a barlangtól odáig, ahol jelenleg is tartunk. Vannak, akik szerint okosabbakká válunk, hiszen minél összetettebb és sokrétűbb egy médiatartalom vagy egy játék, annál összetettebb előkészítési és problémamegoldási folyamatok végigvezetésére van szükség, ezt bizonyítják az emelkedő IQ eredmények is. A fenti eszmefuttatást több dolog is alátámasztja. A New Yorki Rochester Egyetem kutatása megállapította, hogy a videójátékok használóinak erősödik a vizuális figyelme, ezáltal több információ befogadására képesek, jobban tudnak összpontosítani a távolabb történő vagy gyorsan változó dolgokra, és gyorsabban tudnak rákoncentrálni egy teljesen más témára, mint a számítógépes játékokat nem használó társaik. A kutatás szerint egész rövid játék periódusok is kiválthatnak azonnali fejlődést. Egy másik tanulmány ezt azzal támasztotta alá, hogy a nők, akik általában rosszabbul teljesítenek a térbeli teszteken, mint a férfiak, egy háromdimenziós játék előtt eltöltött nem különösebben hosszú periódus után máris beérték férfitársaikat, akik nem kapták meg a játéklehetőséget. Több fizikai képesség is fejlődést mutat, a TV és az internet pedig rengeteg új ismeretanyagot zúdít ránk, amit a hagyományos oktatás és a könyvek jóval lassabban követnek. A médium hatása azonban személyenként más és más. Statisztikákból lehet tudni, hogy a számítógép előtt eltöltött idő jelentős részét a PC játék vagy online játékok teszik ki. Ez a tény önmagában nem is lenne baj.... Vannak vitathatatlan előnyei a számítógép szórakozásra használt moduljai közül. A játék önmagában jó dolog - kikapcsol, eltereli a figyelmet az aktuális problémákról. Sokan órák hosszat töltenek a gép előtt - észre sem veszik az idő múlását, annyira beleélik magukat a játékba. Bizonyos készségek, képességek jól fejleszthetők a géppel. A szabadidő ilyen eltöltése kártékony is lehet - sokan nem esznek, nem mozognak - annyira leköti őket a számítógépes játék. Sok játék erőszakos jellegű - meg kell ölni a szörnyet vagy a pusztítás maga a cél. Amíg csak játék, addig nem is baj ez, gondolhatnánk. Ismerős az erőszakos jelenetek alkalmazása a tv vagy mozi filmekből? Sokszor hallani viselkedés mintákról melyeket egy film vagy játék inspirál... Persze nem csak erőszak és gátlástalanság szedhető össze a játékszoftverek gyakori használata során. Vannak egészen hasznos, erőszakmentes játékok (logikai, stratégiai, ügyességi játék). Azért az alap probléma a készségfejlesztésen túl itt is fennáll - túlzásba lehet vinni a gépezést - ami azzal jár, hogy sok más hasznos cselekvésből egyszerűen kizárjuk magunkat. Bizony az online játékok keresettek és a szórakozási lehetőséget nyújtó szoftver vagy demo változatok kifogyhatatlannak látszanak. Sokan az ingyenes játékokra (illetve feltört kódú) hajtanak, de vannak már játék webshop oldalak, ahol meg lehet vásárolni a szoftvereket legálisan. Van vitathatatlan hasznossága (készségfejlesztés) a játékszoftver programoknak. A hátrányai jóval összetettebb és árnyaltabb képet mutatnak. Megszállott játékossá válás szociális (nem tartjuk a kapcsolatot a környezetünkkel), társadalmi (megváltozik hozzáállásunk a dolgokhoz, újfajta szokások rabjai lehetünk, illegális tartalmak letöltése) és egészségügyi (kevés mozgás, rendszertelen étkezés, minta másolás, monitor sugárzása) gondokat okozhat. Játszani jó - de csak ésszerű keretek között... Forrás: http://www.bezdan-online.com/a/index.php/content/view/2992/9/ ; http://businessenglish.uw.hu/online_jatek.htm [szerkesztés] Játszva tanulás - többfelhasználós oktatási játékok A szórakozás és a tanulás összekapcsolása játékokon keresztül régóta ismert pedagógiai eszköz. Különösen a hátrányos helyzetű rétegek tanulásához, társadalmi beillesztéséhez alkalmas a játszva tanulás, mint módszer. Ez ugyanis hamarább ad sikerélményt, és ezzel feloldja a társadalmi feszültségekből eredő, és a tanulást akadályozó lelki gátlásokat a tanulókban. Informatika iránti fogékonyság. A mai magyar fiatalok 14 és 17 év közötti generációjának közel 90%-a használja az internetet, akár otthon, akár az iskolában, vagy máshol. A 18 és 29 év közötti korosztálynak csupán valamivel több, mint 60%-a használja a világhálót, míg ha a teljes lakosságot nézzük, csupán 40% körüli ez az arány. A 14-17 éves korosztály 90%-a már használta tanulási segédeszköznek az internetet. Ez a nagyon magas arány a 18-29 évesek körében máris lezuhan 60%-ra, a teljes lakosságra lebontva kisebb az arány: alig haladja meg a 20%-ot. Társadalmi tényező. Ez a tényező megengedi, hogy az új ismeretek zöme informatikai eszközökön keresztül jusson el a tanulókhoz. A játék és a tanulás szorosan összekapcsolható különböző informatikai eszközök, szoftverek segítségével. Játékos felületet, mikrovilágokat létrehozva a diákok egy szimulált világban játszva tanulhatnak, vagy egyszerűen felhasználhatják az informatika adta lehetőségeket. A játékok általában különböző készség és képességek célzott fejlesztésére irányulnak, néhányat említve: * - térbeli tájékozódás, * - kreativitás, * - mozgáskoordináció (nagy- és finommozgások), * - memória, figyelem, koncentráció, * - logika, problémamegoldás, * - következetesség, strukturális gondolkodás, * - fegyelem, pontos feladatvégzés, * - kooperativitás, feladatmegosztás. A legtöbb mai népszerű szimulációs játék az átlagos gépeknél nagyobb teljesítményű és gyorsabb számítógépeket igényelnek, ezért hardverileg célzottan játékra fejlesztették ki az X-Bokszot (XBox). A játékfejlesztések többsége nem kimondottan oktatási célú, de van arra is példa (http://www.microsoft.com/games/). Ezen túl a háztartásokban is meglévő asztali számítógépen is számos készség és képességfejlesztő játék, program futtatható. A több-felhasználós online oktatási (vagy – az oktatási és a nem csak szórakoztató jelleget kihangsúlyozó – „komoly”) játékok (massively multiplayer online educational games) hasonlítanak a virtuális világokra, és (akárcsak azokban) egyre több szakember lát bennük komoly e-learning potenciált. A két médium előbb-utóbb egymásba integrálódhat, ám egyelőre több fontos szempontból különböznek: a játékokban alaptermészetüknél fogva, a versengés (vagy az együttműködés) és a megmérettetés kitüntetett szerepet töltenek be, általában célorientáltak, gyakran kapcsolódnak történetekhez. Lehetnek szövegalapúak, épülhetnek egyszerű (és nem feltétlenül 3D-s) grafikus interfészre. Kifejezetten oktatási célt töltenek be, számos tanulási környezetben alkalmazhatók. Egyaránt szolgálhatják a felfedezés-alapú és a célirányos tanulást, hatékonyan segítik a csapatépítői képességek kibontakozását. Idegen nyelvű virtuális világokat fedezhetünk fel, ahol a nyelv elsajátítása mellett a kultúrával szintén megismerkedünk. Feladatokat kell megoldanunk: el kell olvasnunk az utasításokat, meg kell hallgatnunk a tanácsokat, az adott nyelven (szóban vagy írásban) kell válaszolnunk. Történelmi játékoknál különböző korokban kalandozhatunk. Felmérhetjük információ-kezelő, vezetői képességeinket, stratégiákat dolgozhatunk ki, fogalmat alkothatunk arról, hogy ismereteink/tudásunk mennyire kompetitív, konkrét helyzetekben gyakorolhatjuk a korábban megtanultakat. Források:Molnár Gyöngyvér SZTE -NT http://www.staff.u-szeged.hu/~gymolnar/kezirat_mgy_2.pd http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6635&Itemid=0&lang=h A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Online_j%C3%A1t%C3%A9kok” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. április 28., 18:08 * Ezt a lapot 1 772 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

39. online viselkedéskultúra

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 39. Online viselkedéskultúra A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Az internetes közösségi felületen is, akárcsak a mindennapi, nem online térben szükség van bizonyos viselkedési normáknak összegyűjtésére, azok betartására. Az új technika új kultúrát teremt saját szokásokkal, viselkedési normákkal, illemszabályokkal. Aki részesévé akar válni ennek az új környezetnek, annak ismernie kell az ún. "netikett"-et. A "netikett" (network etiquette) a betartandó irányelveket tartalmazza, melyek a virtuális felületek használóira vonatkoznak. Útmutatásai számos területet érintenek: e-mail, Usenet, levelezési listák, internetes vitafórumok, IRC stb. Alapvetően érvényesek az élőszóban és levélben érvényes elvek, ugyanakkor ezek kiegészülnek más, speciálisan az internetre mint kommunikációs közegre jellemző szabályokkal is. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Illemszabályok, elvek * 2 Adatbiztonság * 3 Internetes kommunikáció * 4 III. Oktatás-Informatikai Konferencia * 5 e-Etikett: a digitális együttélés szabályai * 6 Az online viselkedés célbavétele * 7 Online viselkedéskultúra, javaslatok gyűjtése * 8 SuliNet etikett * 9 Egyéni álláspont * 10 Források [szerkesztés] Illemszabályok, elvek Általános tanácsok az online társadalomban: * csupa nagybetűs írás, ami a kiabálás megfelelője * fórumokon soha ne szerepeljünk teljes névvel * fórumokon ne alkalmazzunk bántó nyelvezetet és ügyeljünk a helyesírásra * flaming, ami a sértő, személyeskedő üzenetek küldését jelenti fórumokon * ne küldjünk kéretlen információkat, hirdetéseket (spam); lánclevelek ("küldd tovább ezt a levelet minden ismerősödnek") továbbküldése sem illik * trollkodás. Trollnak nevezik az olyan személyt, aki fórumokon, kommentelhető híreknél stb. hozzászólásaival szándékosan vitát, dühöt próbál kiprovokálni a többiekből. Az erre való reagálást, vitába keveredést nevezik "a troll etetésének" ("feeding the troll"), utalva rá, hogy ezzel az illető csak adja a lovat a troll alá. * mivel az interneten minden tartalom sokáig megmarad, érdemes átgondolni a küldés előtt, hogy mit írunk. Későbbi években kellemetlen lehet néhány korábbi hozzászólás. * kerüljük a fórumozó személye ellen irányuló kijelentéseket. ha vitázunk valakivel egy fórumon, nem illik úgy nevezett ad hominem (személy ellen irányuló) érveket felhozni Ezek az elvek természetesen nem törvény- vagy jogszabályerejűek (amiként az illemszabályok sem), ugyanakkor az adott oldal tulajdonosa és/vagy moderátora felszólíthat betartásukra és szankcionálhatja megszegésüket, nem beszélve a többi felhasználó nemtetszéséről. A legtöbb fórumra, közösségi oldalra való regisztrálás feltételei között egyébként szerepel, hogy a felhasználó vállalja ezek betartását. Az egyes közösségi oldalak emellett saját szabályokat is megfogalmazhatnak, amelyek megszegőit figyelmeztetik, vagy akár ki is zárhatják a felhasználóik köréből. Ilyenek például a fórumokon az aláírásokba illesztett képek, amelyek rontják az olvashatságot. [szerkesztés] Adatbiztonság Lényeges, hogy semmilyen, az internetre egyszer kikerült információ titkosságában nem lehet teljességgel megbízni. A kódok és jelszavak feltörhetők, az egyszer már elküldött leveleinket a címzett egy véletlen gombnyomással akár a címlistáján szereplő összes embernek továbbküldheti. A közösségi oldalakra kitett képeink, a rólunk szóló információk még akkor is eljuthatnak bárhová – véletlenül vagy szándékosan, akár harmadik fél közreműködésével –, ha kifejezetten beállítottuk, hogy csak egy válogatott csoport láthatja azokat. A csevegőprogramok és -oldalak lementhetik beszélgetéseinket, így a másik fél azokhoz később bármikor hozzáférhet (Az MSN, vagy Windows Live Messenger például új ablakok megnyitásakor figyelmezteti a felhasználót, hogy soha ne adjon meg kényes adatokat beszélgetés közben.). Így a legbiztosabb, ha azt, amit nem akarunk illetéktelen kezekben viszontlátni, nem engedjük ki az internetre. Természetesen adott esetben – például ha el kell küldenünk egy levelet – nincs más választásunk, de igyekezzünk minden tőlünk telhetőt megtenni adataink biztonsága érdekében. [szerkesztés] Internetes kommunikáció Fajtái: * Egy- egy kommunikáció: egy személy egy másik személlyel kommunikál; például: e-mail * Egy- sokaknak kommunikáció: Levelezési listák - Usenet; Csevegés, fórumok - on-line közösségek * Egy- mindenkinek kommunikáció: Internetes oldalak, ahol az egyének kialakíthatnak egy felületet, ahol a képeik, szövegeik megjelennek és ezeket bárki megnézheti; például MySpace [szerkesztés] III. Oktatás-Informatikai Konferencia A III.Oktatás-Informatikai Konferencia egyik kerekasztal beszélgetésének témája az online viselkedéskultúra volt. A résztvevők (Hassan Elsayed, Habók Lilla, Mázsás István, Klötzl Ferenc,Duchon Jenő) elmondták véleményüket az online viselkedésről és általában az illemszabályokról. A beszélgetésről készült videó a Pedagógia-Online honlapon tekinthető meg. (pedagogia-online.ning.com/page/online-viselkedeskultura) A beszélgetésen elhangzott néhány kérdésről Duchon Jenő blogján (kisvilag.blogspot.com/2011/01/nehany-hettel-ezelott-lezajlott-iii.html) külön is olvashatunk, pl. hogy kellenek e új szabályok az elektronikus világban, kinek akar megfelelni a "netgeneráció", vagy hogy el kell e egyáltalán különítenünk online-offline viselkedéskultúrát. [szerkesztés] e-Etikett: a digitális együttélés szabályai Az e-Etikett egy hazai szolgáltató kezdeményezése.Szakértők, művészek, oktatók kétnapos kerekasztal beszélgetés keretében alkottak meg egy ajánlásgyűjteményt az elektromos kommunikáció alapszabályairól.Így sikerült megalkotni egy jól használható és érthető szabályrendszert, amely sokféle szempontot és véleményt alapul vesz. Szó volt az internethasználatról, a mobiltelefon használatról, az e-mailezésről és a social media-ról is. Néhány internethasználattal kapcsolatos hasznos tanács: 1. Az internet a demokrácia része. A demokrácia pedig felelősséggel jár. 2. A mobil és a laptop személyes tárgy, kezeld is úgy! 3. Ha nem tudod, van–e jogod felhasználni egy tartalmat, kérdezd meg a tulajdonost! 4. Bárhova lépsz be a neten, lépj is ki aztán! 5. Publikus helyeken használd óvatosan a webkamerát, ne okozz másoknak kellemetlenséget! 6. Ha publikus helyről netezel, „takaríts” magad után! (jelszó, felhasználónév, sütik (cookies)) 7. Az általános illemszabályok érvényesek az e-világban is! 8. Mielőtt bármit elhiszel, vagy felhasználsz, nézd meg a forrást, és ha szükséges, hivatkozz rá! 9. Más jelszavát, pinkódját nem illik meglesni! Ha mégis tudomásodra jut valamelyik, szólj a felhasználónak, hogy változtassa meg! 10. Ha valakit engedély nélkül filmezel, nem csak az etikettet, hanem a jogot is sérted! 11. Ismerd meg a nethez tartozó biztonsági szabályokat, különben védtelen leszel! 12. Legyünk önkorlátozóak üzleti ajánlatok tekintetében! Ha egy ismerősünk kiírja az üzenőfalára, hogy fáj a feje, ne küldjünk neki azonnal gyógyszerreklámot. 13. Ha barátaid címéről túl sok spam üzenet érkezik, szólj nekik, hogy változtassák meg a jelszavukat! 14. Mindig védd le a wifi-det jelszóval! A szomszéd wifi-jét akkor se használd, ha az jelszóval nem védett! 15. A webkamerás beszélgetés majdnem olyan, mint egy személyes találkozó, ezt vedd figyelembe! 16. Amikor gyermekedet az internethasználatra tanítod, meséld el neki a netes illemszabályokat is! 17. A felhasználónév látszik, ennek tudatában válaszd ki! K. I. [szerkesztés] Az online viselkedés célbavétele A piackutató szakemberek ennek a behavioral targeting (azaz viselkedés alapján célzott módszer) néven ismert gyakorlat segítségével, az internetezők barangolási szokásai és korábbi vásárlásai alapján mutatnak be nekik internetes hirdetéseket, tartalmakat, illetve termékeket. A keresőmotorok az ön legutóbbi internetes műveleteinek nyomon követésével összeállítják az ön profilját, amit aztán eladhatnak, vagy megoszthatnak más hirdetőkkel. A viselkedés alapú célzott módszer szószólói azzal érvelnek e gyakorlat mellett, hogy a felhasználókról tárolt adatok – mivel a legtöbb hirdető nem csatol neveket vagy azonosításra alkalmas adatokat a felhasználók profiljához – névtelenek. Állítják továbbá, hogy – a kibertér töménytelen információjának köszönhetően – az internetezési szokások nyomon követésével az adatok és információk azokhoz a felhasználókhoz jutnak el, akiket nagyobb valószínűséggel érintenek és érdekelnek. A U.S. Federal Trade Commission (Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Hivatala) azonban másként ítéli meg a dolgot. „Aggodalommal tölt el, ... amikor több webhelyen keresztül figyelik internetes viselkedésemet, ... és erre a gyakorlatra semmilyen formában nem figyelmeztetnek, és nem kérik a hozzájárulásomat” – mondta Jon Leibowitz biztos úr a viselkedés alapú célzott marketing módszerekről egy Washingtonban, 2007 novemberében tartott fórumon. [szerkesztés] Online viselkedéskultúra, javaslatok gyűjtése Küldő: Lévai Dóra; dátum: Február 6, 2011; idő: 7:15pm Kedves Kollégák! Kedves Érdeklődők! Az idei Pedagógia-Online előadás-sorozat első részében az online viselkedéskultúrával foglalkoztunk. A főbb kérdéseket a III. Oktatás-Informatikai Konferencia kerekasztal-beszélgetésének keretében már elkezdtük körbejárni, és itt, a Pedagógia-Online felületén is folytatódott a diskurzus. Az előzményeket tekintve azt szeretnénk, ha folytatásképpen itt, a fórumban konkrét javaslatokat fogalmaznánk meg együtt arra vonatkozóan, hogy az online közösségi felületeken, virtuális osztálytermekben, e-mailes kommunikációban milyen “illemet” követünk pedagógusként, illetve mit tartunk jónak és elfogadhatónak diákjaink részéről. Szeretnénk ösztönözni Önöket arra, hogy akár kérdésfelvetésekkel, akár konkrét problémák, javaslatok megfogalmazásával alakítsuk ki azt az online “illemtant”, amelyet a jövőben diákjaink/hallgatóink számára is elérhetővé tudunk tenni egyfajta ajánlatként. Jó ötletelést és eredményes munkát kívánunk! [szerkesztés] SuliNet etikett Dokumentum, mely a SuliNet valamennyi használójára egységesen érvényes, függetlenül attól, hogy vezető vagy beosztott, tanár vagy diák. A dokumentumban ismertetett etikai normák betartása kötelező. Az etikai normák megsértése szankciókat vonhat maga után. Olyan alapvető témákat taglal, mint a jogosulatlan hozzáférés az Internet erőforrásaihoz, az eredeti céloktól eltérő használat, a normális működés megzavarása, pazarló erőforrás-használat, adatbázisok sértetlenségének megbontása, a privát szféra és a személyiségi jogok megsértése. [szerkesztés] Egyéni álláspont A "netikett" szükségessége véleményem szerint is elengedhetetlen, hiszen általános irányelvek, normák kiszabása nélkül megszűnne az egyén biztonságérzete, anonimitása a virtuális térben. A személyiségi jogok csorbulásához vezetne a szabályok nélküli online tevékenység. [szerkesztés] Források * Magyar Netikett a MEK-ben * Az angol Netiquette szócikk a Wikipedián, további irodalommal és linkekkel * pedagogia-online.ning.com/profiles/blogs/online-viselkedeskultura * kisvilag.blogspot.com/2011/01/nehany-hettel-ezelott-lezajlott-iii.html * eetikett.hu * Az online etikett alapvető pontjai * Wikipédiás Netikett szócikk * Krónikus információközlés vagy online viselkedéskultúra? * http://hu.norton.com/products/library/article.jsp?aid=whos_tracking_your_web_surfing_habits * http://pedagogia-online.ning.com/forum/topics/online-viselkedeskultura * http://www.sulinet.hu/info/aup/netikett1.htm A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Online_viselked%C3%A9skult%C3%BAra” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 24., 22:09 * Ezt a lapot 686 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

40. oversharing

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 40. Oversharing A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Jelentése: énfeltárás Társadalmunkban, viselkedési formáinkban, kommunikációnkban paradigmaváltás következett be. Gyökeresen megváltozott az is, hogy mit kinek mondunk el, kivel közöljük akár a legbelsőbb dolgainkat. A web 2.0, az Y-generáció, a közösségi oldalak, mind-mind nem csak lehetővé tették, de meg is követelték, hogy önmagunk bemutatásával kapcsolatban eldöntsük: hallgatunk örökre, vagy egyszer megnyílunk és mindenki számára világos lesz onnantól kezdve minden. Az oversharing önmagunk prezentációja, de nem feltétlenül a pozitív tulajdonságaink kidomborítása, hanem a mindennapok eseményeinek a megosztása. Természetes, hogy szeretnénk minél többet megmutatni magunkból barátainknak ­ a világnak. A túlzott kitárulkozás azonban nemcsak túl kifecsegés, hanem tolakodás, és potenciális veszélyforrás is. Olyan, mint egy nyitva hagyott ajtó a tolvajoknak: ha valaki rossz szándékkal kutat a nyilvánossá tett adatok között, még erőfeszítést sem kell tennie, hogy áldozatokra találjon. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Oversharing” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. szeptember 25., 11:11 * Ezt a lapot 114 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

41. podcasting

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 41. Podcasting A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A podcast média fájlok sorozatos és rendszeres közzétételét jelenti az interneten. A fájlok tartalmazhatnak híreket, történeteket, dalokat, beszélgetéseket, interjúkat, s Gyakorlatilag bármit, amelyet hang-, illetve videóanyagként meg lehet osztani. Népszerűségét részben annak köszönheti, hogy bárki, saját maga, otthon "rádióműsort" tud készíteni, s pillanatok alatt megosztani akár az egész világgal. Másrészről bárhol és bármikor meghallgathatja kedvenc műsorát, amikor csak kedve tartja, akár suliba menet is, hisz mp3 és egyéb média lejátszóra rámásolható az webről letöltött anyag. A podcast szöveges megfelelője a blog, hozzá hasonlóan bárki készíthet podcast adást, és publikálhatja is az interneten. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Az elnevezés * 2 Működése * 3 Oktatásban való felhasználás * 4 Poscast a nyelvoktatásban * 5 Daily Source Code [szerkesztés] Az elnevezés A podcasting kifejezést először Ben Hammersley használta 2005. februárjában a The Guardiansben megjelent cikkében. Az angol broadcasting és az iPod szavak egybeolvasztásával hozta létre. A név elsőre csalfa lehet, ám jogos, ugyanis az iPod, illetve egyéb audio-lejátszók bár nem feltételei a podcastingnek, de nagyban elősegítette népszerűségük a podcasting terjedését. Másik elnevezése a netcasting. [szerkesztés] Működése A podcast készítő a saját szerverén tárolja az általa készített audio vagy video fájlokat, amiket közzé akar tenni. Ezeket hozzákapcsolja egy web feedhez (például RSS), amelyhez egy speciális kliens oldali szoftver az un. podcatcher segítségével a hallgató hozzáférhet a fájlokhoz, letöltheti azokat, vagy frissítéseket kereshet benne. Mindezt automatikusan is elvégeztethetjük a programmal. Ezek után a számítógépre, vagy egyéb tároló eszközre lementett média már kész is a használatra. Fontos, hogy ami az egyszerű audio fájlokat podcast-tá teszi, az az előfizetés lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a hallgatót értesítik, mikor egy-egy újabb epizód elérhető lesz és ez akár automatikusan le is töltődhet egy számítógépre, készen arra, hogy meghallgassák vagy hordozható adattárolóra konvertálják. A podcast-oknak gyakran webhelyük van egy blogon, ahol információkat tárolnak az egyes epizódokról, és a hallgatók akár kommunikálhatnak is egymással e-mailen vagy kommenteken keresztül. [szerkesztés] Oktatásban való felhasználás * Az irodalom óra kötelező olvasmányait, főleg verseit közzé lehetne tenni podcast formájában, akár megzenésített verzióit is még az óra előtt.Így ha el nem is olvasná diákunk a művet, de tán szívesebben meghallgatná Ugyanígy bármilyen más irodalmi művet is közzé lehet tenni különböző feldolgozásokban. A színházi előadások felvételei, vagy a mozifilmek is érdekesek lehetnek a diákok számára. Sőt ha az elolvasást követően tesszük közzé ezeket, otthoni feladatokat is adhatunk hozzájuk, akár összehasonlítást, akár más érdeklődést felkeltő munkát. A diákok szeretik a különleges feldolgozásokat, az érdekességeket, így mindenki számára elérhetővé tehetjük ezeket a dolgokat. Felhasználható a nyelvtan óra keretében is. Vegyük csak a nyelvemlékeinket. Ezeket is meghangosították már, sőt érdekes felvételek is készültek róluk. * Történelemórán térképes animációk, dokumentumfilm-részletek, történelmi filmek egy-egy jól kiválasztott részletével könnyebben érthetővé, illusztrálhatóvá, színesebbé tehető a tananyag. * .Matematikával kapcsolatban érdekes feladat sorozatot lehetne megosztani a diákjainkkal, melyből akár versenyt is lehetne szervezni. Akár a végén megoldásokat, és eredményeket is közölve. * Természettudományi órákon érdekes, iskolában nem vagy csak ritkán kivitelezhető kísérletek bemutatására adhat lehetőséget, az otthoni tanulásban is segítené a diákokat. * Az angol nyelvoktatásban segítségünkre lehet a BBC saját podcast gyűjteménye, ahol akár műfajok vagy a megcélzott korosztály alapján is válogathatunk, illetve egyes rádióállomások műsorait is újrahallgathatjuk. Elérhető itt: [1] Ha az adott iskola rendelkezik internetes kapcsolattal és interaktív táblával, vagy kivetítővel,az órán is igénybe lehet venni megosztott podcast file-okat. Ott helyben lehet, hogy még érdekesebb ezekre rávilágítani, mert otthon nem biztos, hogy mindenki foglalkozik vele. * British Council 30 perces podcast epizódjai miniinterjúkat, telefonbeszélgetéseket, nyelvi játékokat tartalmaz. A hanganyagokat az epizód végén nyelvtanár reflektál a hallotakra. [2] * A felsőoktatásban pszichológiai kísérletekről készült rejtett kamerás felvételek bemutatása könnyebben érthetővé és követhetővé teszi a óra anyagát. A pedagógiai képzésben a mikrotanítások rögzíthetők és könnyebben elemezhetők a podcasting segítségével. [szerkesztés] Poscast a nyelvoktatásban A podcast előnye a rádióval szemben az, hogy tartalom szerint lehet válogatni, hordozható és időben is rugalmas, ezáltal hozzájárul a személyes és mobil tanuláshoz. Továbbá a nyelvtanulóknak a podcast autentikus nyelvi anyagok széles tárházát kínálja, holott a nyelvtanulás ezen aspektusa az utóbbi időben háttérbe szorult a szövegértésen alapuló feladatokkal szemben. Az angoltanárok számára az a tény, hogy az internet nyelve még mindig az angol, azt jelenti, hogy hatalmas mennyiségű angol nyelvű hanganyag áll rendelkezésükre. További előnyök még, hogy a hanganyagokat le lehet lassítani, szerkeszteni, vágni és újra lejátszani is lehet. Végül a podcast-okon nagyobb arányban találkozhatunk párbeszédekkel is. Erősen tartja magát az a nézet, hogy a podcastot igazából csak haladó nyelvtanulók tudják kihasználni. Ez azonban nem feltétlenül igaz. A következő stratégiák, technikák segíthetnek, hogy akár alapfokú nyelvtudással rendelkező tanulók is élvezhessék a podcast előnyeit: * a tanár előre készíthet szójegyzéket a diákoknak, ezzel könnyítve a szövegértést és elősegítve az új kifejezések tanulását * elegendő csupán egy rövid részletet meghallgatni és azzal foglalkozni * a tanár elkészítheti előre a szöveg átiratát, amit a diákok követhetnek mialatt hallgatják a podcast-ot * készíthetünk gap-filling feladatokat is, így a tanulóknak csak a kulcsszavakra kell koncentrálniuk * a podcast egy rövid részletét használhatjuk diktálási gyakorlatoz is (ezt sokan ódivatúnak tartják, azonban ez rávilágíthat a nyelvtani helyességre, illetve arra is, hogy az autentikus beszéd mennyire eltér a formális, írott nyelvtől) * távolsági nyelvoktatásba szintén beiktatható időnként, ha fennáll a veszélye, hogy a kurzus túlságosan az írott szövegekre támaszkodik * a podcast lelassított verziójának hallgatása jó megoldás lehet (a Windows Media Player 10 magában foglalja azt a funkciót, hogy lelassíthatunk szövegeket) * idő takarékos, hiszen lehetőség van a tematikus keresésre is a hanganyagok között A podcasting felhasználásának további előnyei a nyelvórán: •a podcasting tökéletes az auditív tanulóknak, akiknek könnyebb a hallott szöveg memorizálása •az olvasás és írás készség javítására is alkalmas; mivel a legtöbb podcast-hoz tartozik egy honlap is, a diákok elolvashatják a hanganyag szöveges változatát, kommentálhatják a hallottakat, illetve vetélkedőkben és kérdőívek kitöltésében is részt vehetnek az adott idegennyelven •nem csak a nyelvórán, de bárhol meghallgathatják a hanganyagot a diákok egy MP3 segítségével •a podcast segítségével az idegennyelv nem mint oktatási eszköz, hanem mint az információ közvetítésére használt médium jelenik meg, ami motiváló •a diákok maguk is tudnak podcast-ot készíteni, interjúkat, beszélgetéseket rögzíteni, melyet lejátszva visszahallgathatják magukat, tökéletesíthetik kiejtésüket, intonációjukat [szerkesztés] Daily Source Code A Daily Source Code, Adam Curry podcast műsora, melyet az elsők közt tartanak számon. Az adásokban mindennapi életéről, aktuális hírekről beszél, esetleg néha zenét sugároz vagy más podcast műsorokat reklámoz. Műsorának vannak visszatérő elemei is, melyeket főként kollégáitól kap, illetve lánya, Christina is rendszeresen föl szokott tűnni az adásokban. A műsornak több mint fél millió hallgatója van. Adam Curry 2004-ben indította el műsorát, eredetileg azért, hogy szoftverfejlesztők tesztelni tudják rajta a letöltő programjaikat. Azóta Adam Curry a podcasting vezéralakjává nőtte ki magát. A DSC a legrégebb óta futó podcast műsor. 2007 óta csak hetente vannak új részek, 2009. februárjától 2010 márciusáig szünetelt, de azóta újra fut és főleg zenével foglalkozik. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Podcasting” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 18., 17:09 * Ezt a lapot 614 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

42. Prezi

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 42. Prezi A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A Prezi (vagy Prezi.com) egy Flash-alapú, internetes prezentációkészítő szoftver. Mivel internetes szolgáltatás, ezért a számítógépre nem kell feltelepíteni, a regisztrációt követően azonnal használható a böngészőből. A felhasználók a webes felületen bejelentkezve láthatják saját prezentációikat, a megosztottakat, és a nem fizetők által gyártottakat is. A felhasználók csoportosíthatják ismerőseiket és prezentációikat is. Bármelyik prezentációt bárhonnan lehet módosítani, lejátszani, letölteni. Nincs dia, lap, oldal vagy bármely más korlátozás. Érdekesség: http://drprezi.com/ A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Prezi” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. szeptember 25., 11:20 * Ezt a lapot 92 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

43. projekt - virtuális tanulási környezet által támogatottan

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 43. Projekt – virtuális tanulási környezet által támogatottan A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Projekt A tanítási módszerek közül az egyik legváltozatosabb, legkülönlegesebb forma az úgynevezett projektmódszer. A módszer lényege, hogy egy adott téma (maga a projekt) kapcsán kell a tanulóknak meglévő ismereteiket, képességeiket és készségeiket felhasználva egy előre meghatározott produktumot (tárgy, előadás, poszter, stb.) létrehozni. A téma lényegében bármi lehet, így például a levegő, vagy a vikingek. A projektmódszer jóval több, mint egy egyszerű csoportmunka: a tanulóknak egyidőben rengeteg különféle területről megszerzett tudásukat és készségüket kell mozgósítaniuk (pl. a vikingek projektnél lehet a produktum egy vikinghajó létrehozása - ehhez nem csupán történelmi, de fizikai, matematikai, anyagismereti, technikai stb. ismeretekre van szükség, de kreativitásukat, kézügyességüket és tervezőképességüket is alaposan igénybe veszi); illetve még hiányzó ismereteiket pótolniuk, kiegészíteniük. A folyamat hosszabb lélegzetű (két hét, egy hónap), általában ilyenkor mással nem foglalkoznak az intézményben (nincsenek órarend szerinti órák), mivel egyrészt a gyerekek a projekt során rengeteg új ismeretet szereznek minden tantárgyból, másrészt a projektben való alapos elmélyüléshez időre van szükség, amit a hagyományos oktatási keretekben való órákra készülés, órákra járás nem tenne lehetővé. Természetesen csoportmunka jellegénél fogva (általában osztályonként alkotnak egy nagy csoportot, és az egyes részfeladatokat ezen belül is fel lehet osztani kisebb csoportokra) erősen fejleszti a szociális kompetenciákat: a gyerekek minden tekintetben egymásra vannak utalva: bízniuk kell abban, hogy társaik megszerzik a követelményeknek megfelelő tudást, tartják a közös cél érdekében megállapított határidőket, elvállalt munkájuk a csoport számára felhasználható és kifogástalan minőségű. Világosan körvonalazódik a csoportirányító pedagógus rendkívül fontos nevelési szerepe: a amennyire képes a projektmódszer kiváló közösséget faragni az osztályból,épp ugyanannyira szét is forgácsolhatja azt, ha a csoportdinamikai folyamatokat nem kísérjük kellő figyelemmel (egy-egy olyan gyermek, vagy csoport, amelyik nem végzi megfelelően a munkáját, nemcsak hátráltatja az egész közösséget a cél teljesítésében, de súlyosan demoralizálja is a hangulatot, sőt, akár a munkához és a feladathoz való hozzáállást is). A projekt zárása a produktum bemutatása, illetve az értékelés folyamata, amely szintén számos kérdést vet fel. Nyilvánvalóan elengedhetetlenül szükséges a részletes, alapos szöveges értékelés a munkafolyamat egészével (csoportirányító pedagógus), illetve a produktummal (csoporton kívülálló pedagógus, projektvezető, igazgató) kapcsolatban egyaránt. Az viszont már kérdéses, hogy az értékelésen túl bármiféle jutalmazásra szükség van-e (nem elegendő jutalom az, hogy a csoport megfelelő színvonalon határidőre teljesítette a feladatát), és ez milyen jellegű jutalom legyen. Vajon különálló elemként értékeljük a projektet, afféle tantárgyakon kívüli elismerésként (például tárgyi ajándékkal: könyv, színházjegy stb.), vagy szaktárgyi jeggyel? Lehet-e, kell-e, szükséges-e valamilyen versenyt létrehozni a projektben részt vevők között - ennek megfelelően pedig tegyünk-e különbséget az egyes produktumot elismerésében? Bármit választunk is, nagyon fontos, hogy az értékelés és a jutalom ne legyen olyan hangsúlyos vagy elnagyolt, hogy elvonja a figyelmet valódi oktatási-nevelési céljainkról: a gyerekek elsősorban a közös, kooperatív munka lehetőségeit és örömét, valamint az informális tanulás fajtáit ismerjék meg és fel a projekt kapcsán. Lehetőleg az a pozitív élmény maradjon meg bennük, hogy életünk során mindig tanulunk valamit, és az esetek jelentős részében ezt nem az iskola által meghatározott keretek között tesszük. Másodsorban pedig annak tapasztalatát ismerik meg a gyerekek a projekt során, hogy a tudás nem holmi semmirekellő "felhő", hanem a gyakorlati élet során fontos és felhasználható keret, ami nélkül nem boldogulnának. A projektmódszer előnyei A projekt-módszer alkalmazása a differenciált oktatás egyik leghatékonyabb formája. Hatékonysága azonban nem csak abban rejlik, hogy a gyengébb képességű tanulókat is bekapcsolja a munkába, a tehetségesebbek számára pedig biztosítja az előrelépés lehetőségét. A projektek megvalósítása során felmerülő feladatok komplexitása ugyanis azt eredményezi, hogy minden tanuló megtalálja azt a pontot, ahol adottságainak és érdeklődési körének megfelelően bekapcsolódjon a munkába. A minden tanulótól ugyanazt a munkát és hozzáállást elváró tanórai munkával szemben a projekt individualizáló hatást fejt ki, mivel minden diák maga választhat személyiségének megfelelő részfeladatot. A projektek további előnye, hogy tágabb időkerettel dolgozik, mint a hagyományos tanóra, lehetőséget biztosítva ezáltal a gyengébb képességű, hétköznapi körülmények között lassabban haladó diákok számára képességeik kibontakoztatására, tehetségük bizonyítására. A differenciálás pozitív hatásain kívül a projektoktatás számos további előnnyel bír a diákok kompetenciái és személyisége szempontjából. A feladatban való személyes érintettség növeli a diákok motiváltságát és önbizalmát. A közös munka javítja a tanár és a diákok közti viszonyt és a diákok egymás közti kapcsolatait. Bővíti továbbá a tanulók szaktárgyi ismereteit, növeli azok gyakorlati alkalmazhatóságát, fejleszti a diákok szervezéssel, időbeosztással kapcsolatos képességeit. A komplex feladatok megoldása növeli a gyerekek világ iránti nyitottságát és tudatosítja bennük a világ összetettségét és elősegíti új tanulási technikák, stratégiák elsajátítását. A munka kézzel fogható eredményének létrehozása során fejlődik a diákok kreativitása, esztétikai érzéke és nő az alkotás iránti kedv is. A társakkal való együttműködés javítja a problémamegoldó, konfliktuskezelő, kommunikációs és kooperatív kompetenciákat. A személyre szabott feladat megoldása során fejlődik a tanulók önismerete, képessé válik reálisan értékelni a közösségen belül betöltött szerepét, megismeri a saját magában rejlő lehetőségeket és korlátokat. Források: HORTOBÁGYI K. (2002): Projekt kézikönyv. - Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest. 199 p. RADNÓTI K. (2007): A projektmódszer alkalmazási gyakorisága a közoktatásban. - Projektpedagógia-projektmódszer 10., 84-94 p. http://www.mkne.hu/iskzold_irasok/temanap.pdf A projektoktatással kapcsolatos nehézségek, korlátok Bár léteznek iskolák, amelyek bizonyos korcsoportok esetén a tantárgyi szintű oktatást teljes mértékben megszűntették és helyette témakörökre, projektekre alapozták az ismeretszerzést, összességében elmondható, hogy a projektoktatás nem képes felváltani a hagyományos, tantárgyi és tanórai keretek között végzett munkát. Ennek egyik oka, hogy az oktatás alapvető elemeire – írás, olvasás, matematikai műveletek elvégzése – a projektpedagógia alkalmazásához és az ismeretek rendszerezéséhez is szükség van, ezek pedig a hagyományos keretek között sokkal hatékonyabban oktathatók. Emellett a tananyag egy jelentős része nem közvetíthető projektek végrehajtása által. Számos matematikai, fizikai és kémiai összefüggés modellezése nehézkes vagy lehetetlen a tanórán kívüli oktatás által, sok kémiai kísérlet pedig veszélyessége folytán kizárólag laboratóriumi körülmények között végezhető. A projektoktatás egyik legnagyobb kritikája, hogy ugyanannyi idő alatt kevesebb ismeret átadását teszi lehetővé, mint a tanórai módszerek, jóllehet ez nem feltétlenül igaz, ha a hosszútávon megőrzött tudás mennyiségét hasonlítjuk össze. A közvetített ismeretek számonkérése is jóval bonyolultabb, mint a hagyományos oktatás esetében. Nehéz úgy beilleszteni egy projektet az iskola tantervébe, hogy ne maradjon ki egy lényeges rész sem, hiszen a túl sok megkötés negatív hatást gyakorol a diákok kreativitására és az egész projekt színvonalára. A tanár oldaláról szélesebb látókört, alaposabb felkészültséget és részletesebb tervezést igényel, ami – bár fejlődési lehetőséget is nyújt a pedagógusnak - rengeteg munkával jár. További problémát jelent, hogy a diákok alkalmazkodóképessége nem fejlődik kellő mértékben, ha mindig csak a személyiségüknek és érdeklődésüknek megfelelő részfeladatokat vállalják el. Emellett előfordulhat az is, hogy a projektmódszer alkalmazása felborítja az iskola megszokott rendjét, ami negatívan hathat az adott projektben nem érintett osztályok, évfolyamok teljesítményére is. A pedagógus szemszögéből nézve az egyik legnagyobb kihívás az összes tanuló aktivizálása és az érdeklődés fenntartása a munka elvégzése során. Ennek hiányában a projekt könnyen érdektelenségbe és kudarcba fulladhat, a diákok aktív közreműködése már a tervezéstől kezdve nélkülözhetetlen. Források: CSIRMAZ M. (2008): Projektpedagógia az integráció szolgálatában. - Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest. 163 p. HEGEDŰS G. (2002): Projektpedagógia. - Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar , Kecskemét. 223 p. http://www.okm.gov.hu/eszmecsere/Mayer.htm http://www.mkne.hu/iskzold_irasok/temanap.pdf Miért van szükség virtuális környezet által támogatott projektekre? Az információs technológia robbanásszerű fejlődése egyre nagyobb nyomást gyakorol a társadalomra, az ehhez kötődő eszközök egyre szélesebb körű alkalmazása miatt elengedhetetlen ezek beintegrálása az oktatás folyamatába. Az elmúlt évtizedekben a tudás jellege is változásokon ment keresztül, megszűnt az írott-nyomtatott szöveg egyeduralma, egyre inkább elterjednek a több érzékszervre egyszerre ható ún. multimédiás eszközök. Magyarország ezek alkalmazása terén jelentős lemaradással küzd a többi európai országhoz képest, ennek leküzdése érdekében fontos lenne a virtuális környezet által támogatott projektek minél gyakoribb alkalmazása a tanulási folyamatban. Forrás: http://www.inf.elte.hu/karunkrol/szolgaltatasok/konyvtar/Lists/Doktori%20disszertcik%20adatbzisa/Attachments/48/Ludik_Peter_Tezisek_hu.pdf http://www.ofi.hu/tudastar/iskola-informatika/nyiri-kristof-virtualis Virtuális tanulási környezet A modern IKT eszközöket használó „net-generáció” a hipertérhez való rendíthetetlen hozzáállásával, az internet adta lehetőségek kihasználásával szerzi meg a tudásának jelentős részét.. Ennek az a feltétele, hogy álljanak rendelkezésre olyan kereső programok, amelyek segítségével az a hatalmas adatmennyiség, amelyből a sok-sok új ismeretanyag kihámozható, ingyenesen hozzáférhető, és egyszerűen használható legyen. Az új technikák, technológiák alkalmazásával jelent meg a virtuális tanulási környezet, amely az eLeaarning módszerként vált egy hatékony oktatási formává. Ez a módszer egy olyan interaktív tanulási lehetőség, amely a számítógépes eszközök és az internet csatlakozás biztosításával bárhol, bármikor, mindenki számára elérhető lehet. Virtuális tanulási környezet például a grou.ps, a következőkben ezen rendszer alapján mutatjuk be a virtuális tanulási környezettel támogatott projektmunkát. Projekt virtuális tanulási környezet által támogatottan A projekt egy nagyobb csoport közösen végrehajtott munkája egy megadott témában. A téma jellegénél, és az elvárt (rész)produktum(ok) mennyiségi/minőségi kritériumainál fogva nyilvánvaló, hogy kisebb munkaformákban fognak dolgozni a gyerekek: kisebb csoportokat, párokat alkotnak, illetve esetenként, például gyűjtőmunka, vagy egyszemélyes kreatív munka (pl. fényképezés) esetén akár egyéni munkában is dolgozhatnak a folyamat során. Így a projekt egy nagy kirakósjátékhoz hasonlóan épül fel: mindenki hozzáadja a maga darabját (tudását, munkáját, tapasztalatait, képességeit), hogy végül összeálljon egy közös egész. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy kiváló kommunikáció legyen a csoport minden egyes tagja között. A moder IKT-eszközök erre lehetőséget biztosítanak, leginkább célravezető a virtuális tanulási környezet alkalmazása a projekt segítéséhez. Vegyük sorba a virtuális osztályterem adta lehetőségeket a projetkmunka szemszögéből! Alapegységek Közösségi felület, Hírfolyam: a gyors és pontos információáramlást rögtön a kezdőlapon megtalálható hírfolyam biztosíthatja. Mivel a gyerekek többségének feltehetően nem idegen a közösségi oldalak használata, nem éri őket meglepetésként a hírfolyam, sőt, valószínűleg anélkül is átböngészik, hogy erre külön felhívnánk a figyelmüket. A hírfolyam előnyei közé sorolhatjuk, hogy nincsen elveszett üzeten és valamiért az üzenetből kimaradó gyermek (mint például a hagyományos "telefonfa", "csatárlánc", körlevél esetén); elvész annak a kifogásnak az értelme, hogy "nem kaptuk meg az értesítést", illetve ha a fontos hír, észrevétel, esemény, vagy egyéb közölnivaló például éjjel kettőkor jut eszünkbe, az időponttól függetlenül nyugodtan feltehetjük a rendszerbe, mivel ezzel senki nyugalmát nem zavarjuk, de mindenkihez elér az információ a következő bejelentkezéskor. A hírfolyam megfelelő arra is, hogy pedagógusként dokumentáljuk, értékeljük az eseményeket, rövid biztató, emlékeztető posztokat tegyünk közzé a munkával kapcsolatban. Fórum, chat:A chat funkció nyilvánvalóan a gyors online kapcsolattartás előnyeit hordozza magában: a virtuális osztályterem "életre kel" a chatablak aktív használatával. A fórumok ezzel szemben tartósabbak, érdemes az egyes alfeladatoknak, mérföldköveknek, kardinális kérdéseknek külön topicot létrehozni. Előnye a maradandóság: később is könnyedén megtalálhatók a segítő hozzászólások, érdekes reakciók stb. - itt nem száll el a szó, mint a "valódi" osztályteremben. Ez neveli a gyerekeket egy olyan hozzáállásra is, hogy kétszer meggondolják, mit és hogyan írnak le. Választható modulok Fájlfeltöltés: A fájlfeltöltő modul hozzáadásával könnyebbé tehetjük a kommunikációt a csoport egésze között: az egyes részfeladatokat az alkotók bármikor feltölthetik a mindenki által elérhető rendszerbe, ahonnan a többiek letölthetik, megtekinthetik, kinyomtathatják, valamint például kommentekben véleményezhetik. A "Like" funkció használlatával gyorsan felmérhetjük a kész részproduktummal kapcsolatos csoporthangulatot, vélekedést. Lehetőség nyílik arra, hogy közösen szerkesszék, alakítsák a gyerekek az alakítható produktumokat. A fájlmegosztó a közös segédanyagok gazdaságos hozzáférhetőségét is könnyen biztosítja: ha a pedagógus, vagy a feladatok részeként a gyerekek gyűjtőmunkában segédanyagot állítanak össze, virtuális osztályterem használatával nincs szükség arra, hogy minden csoport(tag)nak lefénymásoljuk az anyagot - egyszerűen feltöltjük a felületre, és így mindenki számára bármikor elérhető. Ugyanakkor a fájlfeltöltésnél olyan anyagokat is közzétehetünk, amelyek a munka egészére vonatkoznak: így például ha a gyerekekkel közösen elkészített ütemtervet táblázatban, képformátumban, vagy speciális szerkesztőprogram (mint pl. a GanttProjekt) használatával készített képben feltesszük, mindenki saját maga nyomon követheti, hogy áll a projekt az eltelt idő függvényében. Így a felelősség megoszlik, mivel az idő súlya nem csupán az egész folyamatot átlátókat, hanem minden csoporttagot nyomás alatt tart, ezáltal ösztönözve őket a pontos munkavégzésre. Wiki: A wiki modul használatával a gyerekek közösen alakíthatják a projekttel kapcsolatos alapfogalmaikat, vagy például rendkívül hasznos lehet ez a funkció akkor, ha a produktumok között szöveg, vagy szöveget tartalmazó/igénylő (színdarab) feladat van. Itt a gyerekek alakíthatják, formálhaják, tervezhetik közösen a produktumot, nem nehezedik a felelősség csupán egyvalakire, vagy néhány emberre, bárkinek lehetősége van hozzátenni a maga tudását. Naptár:A csoport számára elkészíthetjük és egy kattintással elérhetővé tehetjük a projekt legfontosabb külső (a projekt által meghatározott) és belső (a közösség által meghatározott további) határidőket, valamint a hozzájuk kapcsolódó teendőket, feladatokat, felelősöket is jelezhetjük benne. A gyerekek így látják, kinek mikor mit kell csinálnia, és odafigyelhetnek egymásra is, ha valaki mulasztani készül a saját feladatát. Példa virtuális környezet által támogatott projektre - "Nílus-projekt' a kőbányai Harmat Általános Iskolában A nemrégiben lezajlott "Nílus-projekt" kiváló példa arra, hogy lehet a gyakorlatban megvalósítani egy virtuális környezet által támogatott projektet. A X. kerületi Harmat Általános Iskolában megrendezett esemény a Nílussal kapcsolatos ismeretek rendhagyó elsajátítását célozta, melyhez a projekt irányítói a Think Quest keretrendszert alkalmazták. A projekt legtöbb lépését segítette ez a webes felület, mely fontos szerepet játszott a diákok egymás közti és a tanárral folytatott kommunikációjában is. A diákok ennek használata mellett számos olyan tevékenységet végeztek, melyhez szükség volt a számítógép és az internet használatára. Ezek közül a legfontosabbak a szövegszerkesztő használata, internetes kutatás elvégzése, PowerPoint bemutató készítése, digitális film- és képrögzítés, valamint a Google Earth program alkalmazása. Forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00139/pdf/EPA00035_upsz__2010_1-2_148-161.pdf Linkek: A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Projekt_%E2%80%93_virtu%C3%A1lis_tanul%C3%A1si_k%C3%B6rnyezet_%C3%A1ltal_t%C3%A1mogatottan” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. december 14., 18:52 * Ezt a lapot 306 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat 43b. Projekt A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A projekt szó az angol project kifejezésből származik. Az angol project szó a latin projectum, projicere szóból származik, melynek jelentése „valaminek az előre vetítése”. A pro- előtag (görög πρό) jelzi, hogy az utótagban szereplő cselekvést időben megelőzi valami, míg a szó második tagja a jacere, „vetít”. A „projekt” eredeti jelentése tehát „valami, ami történik, mielőtt valami mást megteszünk”. A szó eredeti jelentése tehát inkább valaminek a tervezésére vonatkozott, nem pedig magának a tervnek a végrehajtására. Tanulóknak kiadott feladat, mellyel egy megadott témát dolgozhatnak fel önállóan. Ha van egy online oktatási felület, akkor oda fel is tölthetik, ezzel is segítve más társaik tanulását. Projekt típusai: A projektek kategorizálása többféle szempont alapján lehetséges. Téma vagy tartalom alapján Építési projektek IT projektek Termékfejlesztési projektek Kutatási és fejlesztési projektek Szervezetfejlesztési projektek Logisztikai projektek Marketing projektek Előkészítő projektek Közösségi projektek Kulturális projektek Részvétel, illetve kezdeményező szervezet alapján Belső projektek Részlegen belüli projektek Részlegek közötti projektek Külső projektek (ügyfélprojektek) Komplexitás szerint Egyszerű projektek Komplex, összetett projektek Programok Mega- vagy giga projektek Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Projekt - Középpontjában mindig valamilyen természeti, tudományos, vagy művészettel kapcsolatos téma áll. - A feladat tehát adott: az összefüggések feltárása az egyes területek között. - Újdonsága a régebbi módszerekhez képest az, hogy a résztvevőknek sokkal több szabadságot biztosít. - Kreativitásra ösztönöz. - A csoportmunkát helyezi előtérbe. A projektmunka alapvetően szemben áll a hagyományos oktatási formákkal. Remekül fejleszthető vele sok tulajdonság, azonban ameddig egy tantárgy végkimenetele, tárgyi tudásszintje előre meghatározott, addig a projektmunka csak igen korlátozottan vethető be a tanítási-tanulási folyamatba. Projekt használata iskolai keretek között A porjekt iskolai keretek között egy olyan kutatási feladatot jelöl, melyet a diákok általában egyénileg vagy csoportban oldanak meg. A projektkészítés sokkal komplexebb feladatmegoldást feltételez, mint egy hagyományos esszé elkészítése. Elengedhetetlen a diák analizáló és kutató tevékenysége, melyet a hagyományos könyvtár, illetve a sokkal modernebb internet használata is segíthet. A projektet általában egy írott értékelés kíséri, melyet disszertációnak hívnak. Ebben rögzíteni kell a projektkészítés során használt analizálás, értékelés és a kutatas folyamatát valamint a felhasznált eszközöket, továbbá a diákok teljesítményének egyéni értékelését (önreflexiót). Projektkészítés szinte mindegyik iskolatípusban alkalmazható, az adott generáció pszichológiai sajátosságainak figyelembevételével. A projektkészítés folyamatát megkönnyíti a mai modern eszközök használata. Amennyiben ezek internetes eszközök, úgy a diákok otthon is, egymástól távol is képesek a feladatot együtt megoldani. Ez megkönnyíti az együttműködést a diákok között. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Projekt” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 16., 10:57 * Ezt a lapot 434 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

44. Realika

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 44. Realika foglalkozásgyűjtemény A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tudnivalók A Realika digitális foglalkozásgyűjtemény (http://realika.educatio.hu) és oktatásszervezési szoftver, mely oktatási intézmények számára készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-3.1.1-es központi program keretében. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Mire jó a realika foglalkozásgyűjtemény? * 2 Kik használhatják a szoftvert? * 3 Milyen feltételekkel lehet alkalmazni a szoftvert? * 4 Az adaptált tananyag-rendszer az alábbiak szerint épül fel * 5 Leckék elérése nem regisztrált felhasználóként * 6 A szoftver alkalmazása regisztrált felhasználóként * 7 Realika DVD * 8 Példák a Realika szoftver szolgáltatásaira * 9 Realika az informatikában * 10 Vélemények a Realikáról [szerkesztés] Mire jó a realika foglalkozásgyűjtemény? A szoftver alkalmas az intézményenkénti felhasználók kezelésére (pedagógusi, tanulói, szülői szinten), tanóra-szervezésre figyelembe véve a csoportbontást, tanulói feladatok kiosztására, nyomon követésére, osztályozására, tanórán kívüli rendezvények szervezésére a rendszerben rögzített tanulók, tanulócsoportok számára. Lehetőséget biztosít természettudományi és más tananyagok alkalmazásának, a feladatmegoldások helyességének ellenőrzésére, a pedagógus és diákok közötti on-line kommunikációra. A rendszer az egyéni tanulásban is jól használható és tartozik hozzá egy tanári modul is. A tanári modul bővített változata a diák modulnak, tartalmazza a diákmodult és új lapokkal is bővítheti azt. [szerkesztés] Kik használhatják a szoftvert? A tananyagokat regisztráció nélkül is ingyenesen használhatják a pedagógusok, diákok, érdeklődők, ám a regisztrált felhasználók többlet szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A regisztrált oktatási intézmények egy oktatásszervezési modult is használhatnak, ahol lehetőség van osztályok, órarend felvitelére, diákok illetve tanárok és tananyagok összekapcsolására, saját tananyag lapok mentésére, oktatási fórum üzemeltetésére. A felhasználási feltételek elfogadása esetén a szoftver térítésmentesen használható az oktatás szereplői számára. Az e-tananyag a matematika és három természettudományos tantárgy fizika, kémia, biológia iskolai, kötelező tananyagának egy részét dolgozza fel, elsődlegesen a 13-18 éves korosztály számára.A leckék nagy mennyiségben tartalmaznak illusztrációkat, animációkat, filmeket, modelleket és feladatokat. A fejlesztők célja nem csak a tanítás-tanulás folyamat segítése, hanem a tanári felkészülés megkönnyítése is, ezért a leckékhez tanári verzió is tartozik, amely lehetőséget ad a módszertani megjegyzések készítése mellett szakmai kiegészítésekre, óravázlat készítésére is. [szerkesztés] Milyen feltételekkel lehet alkalmazni a szoftvert? A Realika által kínált szolgáltatások bizonyos esetekben szabadon használhatóak, bizonyos alkalmazások azonban regisztrációhoz kötöttek. Utóbbiakat az Educatio kht-tól kapott azonosítóval vehetjük igénybe. A Realika által kínált tananyagok alkalmazása csak iskolai rendszerű oktatás – közoktatás, felsőoktatás, felnőttoktatás, szakképzés – keretében jogszerű, mind tanórán, mind azon kívül. Lehetőség van a hozzáférhető tananyagok sokszorosítására, nyomtatására is, amennyiben ez nem kereskedelmi céllal történik. Az érintett oktatási intézmény köteles kijelölni egy adminisztrátort, aki a szoftverrel kapcsolatos teendőket végzi. Ő adja ki a felhasználói azonosítókat, természetesen kizárólag az iskola tanárai és diákjai részére, és ő tartja a kapcsolatot az Educatio kht-vel. Minden olyan kárért, ami a szoftver nem jogszerű alkalmazásának következménye, az oktatási intézmény felelős. Forrás: http://www.sulinet.hu/realika/felhasznalasi_feltetelek.html [szerkesztés] Az adaptált tananyag-rendszer az alábbiak szerint épül fel 59 biológia lecke 59 fizika lecke 63 kémia lecke 70 matematika lecke. A kompetencia alapú oktatást támogató digitális tartalmakat az intézményi felhasználás minél szélesebb körű elterjesztése érdekében DVD-n is ingyenesen közreadjuk az oktatási intézmények számára. A tananyag tartalmak egy része az SDT-ben is elérhető, hogy a pedagógusok, akik már gyakorlatot szereztek az SDT alkalmazásában szabadon szerkeszthessenek foglalkozásokat, színesítsék óráikat az animációkkal, képekkel, filmekkel és interaktív feladatokkal. A tananyagok egy része az általános iskola 7-8. osztályában is jól használhatók a középiskola mellett. Olyan kísérleteket tartalmaznak a filmek, amelyek bemutatására sok iskolában nincs lehetőség. Az animációk a belső működéseket teszik láthatóvá, érthetővé (pl atom belső szerkezete, kötések). A kisebb egységek után modellek működtetésével vagy feleletválasztó tesztekkel és számítási feladatokkal ellenőrizhetik a tanulók/osztályok/csoportok a tudásukat. [szerkesztés] Leckék elérése nem regisztrált felhasználóként Biológia - tanári verziók Biológia - tanulói leckék Fizika - tanári verziók Fizika - tanulói leckék Kémia - tanári verziók Kémia - tanulói leckék Matematika - tanári verziók Matematika - tanulói leckék [szerkesztés] A szoftver alkalmazása regisztrált felhasználóként A Realikához kapcsolódó szolgáltatások jelentős részét, az ingyenes regisztrációkor kapott felhasználói azonosítóval vehetjük igénybe. A belépés után a saját egyéni felületünkre jutunk, ahol különböző tevékenységeket végezhetünk. Feladat megadása például többféleképpen történhet: - lecke kijelölésével a megadott tananyagból - hivatkozás megadásával - fájlok feltöltésével Regisztrált felhasználóként egyéb funkciókat is igénybe vehetünk. Ezek közül a legfontosabbak: - chat - üzenetküldés - feladat rendelése egyénekhez (a differenciálás eszköze lehet) - csoportok létrehozása az osztályon belül (a differenciálás eszköze lehet) - fájlfeltöltési lehetőség biztosítása diákok számára Forrás: http://ikt.ofi.hu/ikt/wp-content/uploads/hasznos_linkek.pdf [szerkesztés] Realika DVD A kompetencia alapú oktatást támogató digitális tartalmakat az intézményi felhasználás minél szélesebb körű elterjesztése érdekében DVD-n is elérhetővé tették az oktatási intézmények számára. A DVD szerkesztője többek között Tóth János, (aki néhány éve internetes rajongói klubot indított "MODEM IDŐK Baráti Kör Online" névvel). A lemez mintegy 400 műsort, 1500 fotót, s az Infoszótár kereshető elektronikus szótár változatát is tartalmazza A DVD érdekessége, hogy a vakok is elolvashatják a könyvet, ugyanis a DVD a könyv szövegének szöveges (RTF) formáját is tartalmazza, amelyet a vakok felolvasórendszerével meg lehet hallgatni. Forrás: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:KdSZyo2krJAJ:www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/27137/1+realika+dvd&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&source=www.google.hu [szerkesztés] Példák a Realika szoftver szolgáltatásaira Biológia: A keringési rendszer és a szív - animáció és magyarázat Forrás: http://realika.educatio.hu/ctrl.php/unregistered/preview/preview?userid=0&store=0&pbk=%2Fctrl.php%2Funregistered%2Fcourses&c=31&node=a47&pbka=0&savebtn=1 Fizika : A forgatónyomaték szerepe kerékcserekor - interaktív feladat Forrás: http://realika.educatio.hu/ctrl.php/unregistered/preview/preview?userid=0&store=0&pbk=%2Fctrl.php%2Funregistered%2Fcourses&c=39&node=a135&pbka=0&savebtn=1 Kémia : A Bohr-féle atommodell – animáció és magyarázat Forrás: http://realika.educatio.hu/ctrl.php/unregistered/preview/preview?userid=0&store=0&pbk=%2Fctrl.php%2Funregistered%2Fcourses&c=42&node=a20&pbka=0&savebtn=1 Matematika : A háromszög területe – a képlet levezetése – animáció és magyarázat Forrás: http://realika.educatio.hu/ctrl.php/unregistered/preview/preview?userid=0&store=0&pbk=%2Fctrl.php%2Funregistered%2Fcourses&c=40&node=a71&pbka=0&savebtn=1 [szerkesztés] Realika az informatikában Az adaptált tananyagrendszerben biológia, fizika, kémia és matematika tananyag-tartalmak érhetők el. Ezen kívül bővíthető lenne informatikai tartalmakkal: oktatóprogramok, segédanyagok tanítóknak, tanároknak, digitális tananyag, oktató videó, oktató játék. Minden nélkülözhetetlen tartalom logikusan egymásra épülve, hogy a szülők otthon is segítségükre lehessenek a számítástechnika, informatika tanulás során gyermeküknek. Tanárok és diákok számára diasorok, tanmenetek és egyéb, a tanórára segítséget nyújtó tananyag-gyűjtemény: az informatika alapjairól, analóg és digitális jelekről, hardvereszközök fajtáiról, jellemzőiről, logikai műveletekről. Különböző legális szoftverekről és fajtáiról. Az általános számítógép-felhasználóknak hasznos ismeretnyújtás az operációs rendszerről, jellemzőiről, állományműveletekről (pl:keresés, másolás, létrehozás, stb.), tömörített állomány létrehozásáról, biztonsági másolat készítéséről. Mindenki számára természetes, hogy a gyerekek az iskolában webszerkesztést, prezentáció-készítést, táblázat- és adatbázis-kezelést tanulnak. Ma az internetes kommunikáció senki számára nem jelent újdonságot: az elektronikus levelezés mikéntjéről és veszélyeiről is lehetne információt találni (elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése, spam-ek, levelezési listák, hírcsoportok). Célszerű ismerni a képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásait, képkorrekció lehetőségeit, a dokumentumkészítés rejtelmeiről nem is beszélve... Mindehhez nyújthat naprakész ismereteket a fejlődéshez a Realika digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver. [szerkesztés] Vélemények a Realikáról „Egy-egy anyagrész feldolgozásához hasznos segítséget nyújt a tanulóim körében mára már népszerűvé vált Realika digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver. Ezt a tanórán és az otthoni felkészülésnél, gyakorlásnál, illetve ismétlésnél is jól hasznosíthatjuk.” (http://harcsae.wordpress.com/2010/12/18/relalika/) „Tanároknak és diákoknak egyaránt ajánlom a realika digitális foglalkozásgyűjteményt, amely mostantól megtalálható az oldalsávban a “Hasznos weblapok” között. (…)Nézzétek meg, nagyon szemléletes, segít a tanulásban!” (http://kalvariakt.klog.hu/?cat=24) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Realika_foglalkoz%C3%A1sgy%C5%B1jtem%C3%A9ny” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. december 14., 06:54 * Ezt a lapot 654 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

45. RSS

47. LCMS rendszerek

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 47. LCMS (= Learning Content Management System): tanulási tartalomkezelő rendszer. Lásd még a http://oktinf.elte.hu/wiki oldalon az LCMS kifejezésre rákeresve: A keresés eredménye A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés * Tartalmi oldalak * Médiafájlok * Segítség- és projektlapok * Minden lap * Részletes * Lent egy találat látható, az eleje 1. Hozd létre a(z) „LCMS” nevű lapot ezen a wikin! * Digitális tananyag …tbázis és tartalomkezelési eszköz (Learning Content Management System, LCMS) kombinációja, valamint magában foglalja a korszerű digitális pedagóg 14 KB (2 537 szó) - 2011. május 31., 15:19 (előző 20 | következő 20) (20 | 50 | 100 | 250 | 500) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s” Nézetek * Speciális lap Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Speciális lapok Powered by MediaWiki * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

48. technofília vs. technofóbia

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 48. Technofília vs. technofóbia A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés • Technofília – technofóbia: A technofób álláspont a technológia negatív aspektusait hangsúlyozza, a technológiai változást elsősorban mint dehumanizáló és értékpusztító folyamatot írja le. http://rs1.sze.hu/~raffai/org/njszt-ifip/tc9.pdf A technofóbia a fejlett technikától, valamint az összetettebb eszközöktől, gépektől való irracionális félelem. A kifejezés gyökerei az ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor az új fejlesztésű gépek átvették a szakképzett munkások helyét, így sokan kereset nélkül maradtak. A létbizonytalanságból származó erőszakos megnyilvánulásoknak később parlamenti törvényekkel próbáltak gátat szabni. Ma már elveszett a kifejezésnek a történelmi mélysége, és előtérbe kerültek a gépek - elsősorban a számítógép - elterjedéséhez köthető negatív tapasztalatok. Sokan az első sikertelenség miatt válnak technofóbbá, mások a szeretteik körében tapasztalt függőség miatt fordulnak el a technika lehetőségeitől. A technofília az előbbinek éppen az ellenkezője: a gépek iránti lelkesedésnek, a technikai újdonságok keresésének, és a legújabb technológiák gyakori és széles körű használatának összefoglaló neve. A technofil ember a technikai újdonságat kiváncsian fogadja,a technológiai változást és fejlődést egyértelmű áldásként, pozitívumként fogja fel, úgy véli, hogy azok életkörülményei javítására szolgálnak. A kifejezés tágabb értelmezésébe beletartozik a kiegyensúlyozott modern ember, aki munkájában kihasználja a technika vívmányait, ugyanakkor személyes életére és kapcsolataira legalább ugyanennyi időt fordít. Az ellentét, amellyel gyakran találkozhatunk a technológia társadalmi hatásainak megítélésekor, a technofób és technofil álláspontok között feszül. A technofil megközelítés a technológiai változást és fejlődést egyértelmű áldásként, pozitívumként fogja fel, és épp ezért - gyakran teljesen reflektálatlanul - minden találmányt és eszközt lelkesen üdvözöl. A technofób álláspont - amely gyakran nevezi neo-ludditának is magát - ezzel szemben az információs forradalom negatív aspektusait hangsúlyozza, a technológiai változást elsősorban mint dehumanizáló és értékpusztító folyamatot írja le. A technofília általában egy erős lelkesedés, érdeklődés a technika iránt, különösen új technológiák iránt, úgymint személyi számítógép, Internet, mobiltelefon és házi mozirendszer.A szakkifejezés a szociológiában használatos, amikor az egyéni interakciót vizsgálják a társadalmon belül, különösen szembeállítva a technofóbiával. A technofília és a technofóbia egy extrém kapcsolat a technika és a társadalom között. A technofób tart vagy nem szereti a technológiát, és gyakran összekacsolja a félelmet a technikával. A technofíl a legtöbb technikai dolgot pozitívan fogad, lelkesedik az új dolgok iránt, és azt gondolja, hogy potenciálisan lehet fejleszteni az életet a technika segítségével illetve a társadalmi problémák megoldására is szolgál a technológia. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1998-ban alapított kutatóintézete az alábbi definíciót adta a két fogalomra: Technofília: A liberális-progresszív hagyományokhoz kötõdõ, a technológiai változásoktól pozitív társadalmi változásokat remélõ vagy csak azokat érzékelõ beállítottság. Technofóbia: A technika gyûlölete. A technológiai változásokkal együtt járó társadalmi változásoknak csak a negatív oldalait figyelembe vevõ, a jövõre vonatkozóan ezeket extrapoláló, antiutópista társadalmat jövendölõ irányzat. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:41qtDKr_g0MJ:en.wikipedia.org/wiki/Technophilia+Technof%C3%ADlia&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=opera A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Technof%C3%ADlia-technof%C3%B3bia” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 9., 12:09 * Ezt a lapot 332 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

49. Varázstoll (mint eszköz, nem interaktív táblához kapcsolódóan)

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 49. Varázstoll (digitális) A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A Varázstoll egy olyan beviteli eszköz, amely felismeri a felhasználó kézírását vagy ecsetvonásait, majd bedigitalizálja ezeket, hogy letölthetőek legyenek egy számítógépre és a monitoron is megjeleníthetőek legyenek. Az adatokat ekkor egy kézírásfelismerő program segítéségével kezelhetjük, vagy különböző programokkal társíthatjuk, illetve egyszerű grafikaként is használhatjuk. A digitális varázstoll általában nagyobb és több sajátossággal bír, mint az érintőkijelzős eszközökhöz tartozó érintőceruzák. A digitális varázstollak általában külső elektronikát tartalmaznak, és olyan sajátosságokkal rendelkeznek mint például az érintésérzékenység, a beviteli gombok, memória, Bluetooth átviteli lehetőségek és elektronikus radír. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 A varázstollak jellemzői * 2 Az elnevezés története * 3 Mire jó a varázstoll? * 4 Források [szerkesztés] A varázstollak jellemzői Digitális varázstollnak nevezzük azt az infravörös és ultrahangos jeladóval valamint hagyományos tintával rendelkező golyóstollat, melyet számítógéphez csatlakoztatva megjeleníthetjük a papírra írt tartalmat a gép kijelzőjén. A toll vevőegységét egy csiptetővel kapcsolhatjuk a jegyzetpapírhoz, melyre írni kívánunk. A csiptetőt a számítógépünkhöz egy USB csatlakozóval köthetjük, és így a tollal írt információ megjelenik a képernyőn. A tollból érkező ultrahangos és infravörös jeleket a papírra vagy jegyzetblokkra helyezett vevőegység felfogja, és ennek alapján megjeleníti a számítógép képernyőjén. A toll útjának követésére egy olyan algoritmust fejlesztettek ki, mely a gyors kézmozdulatokat is remekül követi. Az így elkészített feljegyzést vagy rajzot a Varázstoll kezelőprogramja vektoros formában tárolja, így azt később tovább szerkeszthetjük számítógépünkön, megváltoztatva például a vonalvastagságot vagy a színt. A digitális varázstoll egy korábbi változatához még speciális jegyzettábla volt szükséges, de az újabban kifejlesztett változatokhoz már bármilyen felület megfelel, melyre az érzékelő szenzort fel tudjuk csíptetni. A digitális varázstollnak számtalan felhasználási lehetősége létezik és rendkívül hasznos eszköze lehet a modern pedagógiának. Alkalmas aláírások digitális rögzítésére, kezelésére, szabadkézi vázlatok készítésére és tárolására, elővázlatok, nyersrajzok készítésére illetve digitalizálására grafikusoknak, prezentációk készítésére előadásokon, kiegészítő vagy szórakoztató eszközként fiatalabb gyermekek oktatásában, digitalizált jegyzetek készítésére, csoportmunka támogatására vázlatok és jegyzetek azonnali megosztásával valamint számtalan egyéb hasznos célra. A digitális varázstollak általános specifikációi: * Kézírás, szabadkézi vázlatok azonnali digitalizálása * Vázlat és írás rögzítése normál papírra és PC-re * Kézzel írt jegyzetek tárolása, rendezése és módosítása * Tárolás vektoros formában * Jegyzetek utólagos szerkeszthetõsége (vonalszín, vonalvastagság) * Jegyzetek, vázlatok elhelyezése dokumentumokban vagy küldése e-mailben * Fejlett kezelõszoftver * Cserélhető tollbetét [szerkesztés] Az elnevezés története A varázstoll szó hallatán manapság sokunknak a Smart Notebook szoftver egyik eszköze jut eszünkbe, melynek segítségével olyan tartalmakat vihetünk fel az interaktív táblára, melyek rövid időn belül eltűnnek. A varázstoll kifejezés azonban már régebbről származik, és számtalan eszközt illettek ezzel a névvel. Varázstoll (Magic pen) Ezek a típusú varázstollak speciálisan úgy készültek, hogy használatukkal különböző könyvekben láthatóvá lehessen tenni az előzetesen tinta-kódolt képeket vagy írást. Elsősorban gyerekkönyvekhez tartoznak, amelyekben a feladatok megoldásait vagy képeket tettek így elérhetővé a gyerekek számára. Az 1970-es években voltak igen népszerűek, de a mai napig folyamatosan lehet velük találkozni a piacon. UV varázstoll (UV marker) Varázstollnak nevezzük azt a láthatatlan jelölő golyós- vagy filctollat, mellyel egy nedvszívó felületre (papír, fa) felvitt tartalom szabad szemmel nem, csak UV fényben látható. Ez a speciális toll két részből áll: egy, csak UV fényben látható tintát tartalmazó tollból és a tollsapkán elhelyezett UV lámpából, mellyel megvilágítva a felületet, amire írtunk, az írás láthatóvá válik. Digitális varázstoll (Digital pen) Azt az infravörös és ultrahangos jeladóval valamint hagyományos tintával rendelkező golyóstollat, melyet számítógéphez csatlakoztatva megjeleníthetjük a papírra írt tartalmat a gép kijelzőjén, megjelenésekor digitális varázstollnak nevezték el. Interaktív tábla - varázstoll eszköz A Smart márkájú interaktív táblák Smart Notebook eszközét szintén varázstollnak nevezzük. Ez az eszköz azt teszi lehetővé, hogy kezünkkel az interaktív táblára írt/rajzolt alakzatokat kiemelhessük illetve kinagyíthassuk. Emellett ez az eszköz arra is képes, hogy az általunk a táblára írtakat egy bizonyos idő után automatikusan eltüntesse. [szerkesztés] Mire jó a varázstoll? A felhasználási lehetőségek rendkívül széles körűek, alább csak néhány példát említünk: - Aláírások digitális rögzítése, kezelése - Szabadkézi vázlatok készítése, elmentése tervezők részére - Elővázlatok, nyersrajzok készítése, digitalizálása grafikusoknak - Valós idejű prezentációs eszköz előadásokhoz (projektorral kiegészítve) - Digitális tábla tanároknak (projektorral kiegészítve) - Készségfejlesztő, szórakoztató eszköz gyerekeknek - Digitalizált jegyzetek készítése előadásokon - Csoportmunka támogatás - vázlatok, jegyzetek azonnali megosztása - stb. [szerkesztés] Források http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_pen http://en.wikipedia.org/wiki/Magic_pen http://www.uvtoll.hu/index.php?todo=properties&op=0&menu=204&prod=527&searchrec= mp3centrum.hu/termek/digitalis_toll_pd-7010.html http://www.edigital.hu/Digitalizalo_tabla/Varazstoll_PD-7010_digitalizalo-p27651.html A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Var%C3%A1zstoll_(digit%C3%A1lis)” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 13., 19:59 * Ezt a lapot 443 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

50. videómegosztó szolgáltatások

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 50. Videómegosztó szolgáltatások A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Videótartalmak már a 90-es évek közepén is elérhetők voltak az interneten (Guba.com, Heavy.com), de az első közösségi (web 2.0-ás) videómegosztó szolgáltatások világszerte csak 2003-ban jelentek meg. A ma legnépszerűbb videómegosztók közül 2003-ban indult a Metacafe, és két évvel később, 2005-ben a YouTube. A szolgáltató a videómegosztó szolgáltatás esetében csak a szervert, illetve az alkalmazást, mint keretrendszert biztosítja, a videótartalmat a felhasználók készítik, töltik fel, osztják meg, véleményezik és a további látogatókat vonzó értéket az aktív közösség teremti. (1) A videómegosztók bevételének nagyja a hirdetési felületek értékesítéséből származik. Számos kérdést vet fel manapság az interneten terjedő anyagok jogi háttere. Saját videók megosztása is lehetséges, de számos televízióból, illetve DVD-n kapható jogvédett anyag is gyorsan terjed ilyen módon. A technika fejlődésével megtörtént az a változás, ami 15-20 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna: számtalan házilag felvett, személyes, családi videó kerül megosztásra a felületen. Baráti, iskolai rendezvények képei, pillanatai is kikerülnek a világhálóra, gyakran bizonyos szereplők tudta nélkül. Ez már önmagában felvet néhány kérdést az engedély nélküli felhasználással kapcsolatban. De ennél nagyobb, üzleti jellegű bonyodalmat is teremthet a videómegosztás: gyakran a különböző kiadók által megjelentetett tartalmak kerülnek bármiféle engedély nélkül ilyen oldalakra. A feltöltő könnyen anonim maradhat, így a felelősségre vonás sem egyszerű. Lehet rá példa (mint ahogy Magyarországon is megtörtént és nagy port vert fel), hogy mozifilm a premier előtt felkerült az internetre, természetesen az alkotók szándékával ellentétesen. Az ilyen károkat nehéz utólag enyhíteni, még akkor is, ha egyáltatlán felkutatható a feltöltő személye. Videómegosztó portálok: 1) A legismertebbek: * Google video * Youtube * MySpace * Metacafe.com 2) Magyar videómegosztók (a teljesség igénye nélkül): * Gumicsizma * Garner TV * Inda Video Bomb * Ingyenfilmek * Myvideo.hu * Utazas.me * Videa * Videoplayer 3) Videómegosztók - oktatás: * Helpfulvideo - share your skills /"oszd meg a képzettséged"/ * Sclipo - broadcast your skills /"közvetítsd a képzettséged"/ * SuTree -watch and learn /"nézd és tanulj"/ * TeacherTube - teach the world /"tanítsd a világot"/ * VideoSmart.hu * Webszínház - kulturális ismeretterjesztés Külső hivatkozások http://videomegosztas.lap.hu/ (1) http://www.sg.hu/cikkek/68025/hoditanak_a_videomegoszto_portalok A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Vide%C3%B3megoszt%C3%B3_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2012. április 21., 18:51 * Ezt a lapot 941 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat 50b. Videomegosztó szolgáltatások A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A videomegosztó szolgáltatások ún. web 2.0-ás weboldalak, ahol videoklipeket tölthetnek fel, nézhetnek és oszthatnak meg a felhasználók. A legnépszerűbb a YouTube, illetve a vele nagyjából egy időben indult Dailymotion és a Google video. Hazánkban ilyen az Index.hu részeként a Videobomb.hu. és az Origo videa.hu lapja. A YouTube egy olyan weblap, ahol zenéket, videoklipeket, filmeket nézhetünk meg. A videomegosztók a mozgóképes tartalom fő forrásai. Az első Youtube-ra feltett kis filmecske 2005. április 23-án került fel a hálóra, azóta már több millió filmből válogathatunk. Magyarországon 2008 végén a 14 évnél idősebbek közül 3,09 millió fő (teljes népesség 36%-a) számított rendszeres internethasználónak, online videó tartalmakat pedig már 21%-uk (650 ezer fő) nézett rendszeresen. A nagyszámú látogató mellett egyre többen regisztrálnak is ezeken az oldalakon, hogy feltölthessenek saját videofelvételeket. A regisztráció és a feltöltés is nagyon egyszerű, nem kell hozzá különösebb szakértelem, épp ezért a fiatalok körében is nagyon népszerűek ezek az oldalak. [szerkesztés] Hogyan használható Tanítási órákon a YouTube? Az osztályteremben biztonságosan mutathatunk be YouTube videokat egy szolgáltatás a Safeshare.tv segítségével megjegyzések nélkül láthatunk. Központilag korlátozva van a legtöbb iskolában a YouTube elérése. A Safeshare hasznos kis eszköz arra, ha YouTube videókat szeretnénk mutatni biztonságosan a gyerekeknek. A YouTube-on rengeteg hasznos oktatási videó van,amit a tanárok szívesen használnának egyébként az órákon. Azonban a megjegyzések miatt, amelyek sokszor nem a témához tartoznak, a YouTube használata a legtöbb helyen tiltott dolog. A Safeshare leválasztja ezeket a kapcsolódó elemeket a filmről, és lehetővé teszi csak a film megtekintését. A YouTube videónak át kell másolnunk az url címét a www.safeshare.tv az oldalon található mezőbe, majd a gombra kattintva regeneráljuk a biztonságos linket, majd ezt a biztonságos linket kell a böngészőnk címsorába illesztenünk, eztán nézhetjük a biztonságossá tett videót. A biztonságos linket elmenthetjük, beágyazhatjuk PowerPointba, vagy máshova, és a későbbiekben is bármikor biztonságosan használhatjuk. Osztályfőnöki órán előzetesen bemutatható az elkövetkező program pl. színházlátogatás műsora. Kémiai, biológiai, fizikai kísérletek bemutatására is alkalmas.Irodalom órákon a tanulandó verseket meghallgathatjuk. Ének órán hasznos lehet olyan felvételek vetítése, amelyeken látszik az előadó, főleg, ha az egy különleges hangszeren játszik, vagy egy nagyobb együttes. [szerkesztés] Miért érdemes videomegosztókat használni az órán? A mai gyerekek a számítógép és a tv előtt nőnek fel, emiatt jobban reagálnak a vizuális ingerekre, többségük vizuális tanuló. A tanultak képi megjelenítése különösen hat rájuk akkor, ha azt egy olyan általuk is ismert és használt lap segítségével tesszük, mint pl. a Youtube. A videok korlátozott hossza is megfelel a mai gyerekek számára, hiszen hosszú ideig nagyon nehezen koncentrálnak egy dologra. Ha mutatunk egy-egy érdekességet, további keresgélésre ösztönözhetjük őket. [szerkesztés] Mik a veszélyei? A videomegosztó oldalak veszélye a gyerekre nézve ugyanaz, mint általában az interneté: könnyen juthatnak helytelen információhoz, láthatnak illetlen, másokat megalázó vagy negatív mondanivalójú filmeket is.( Még akkor is, ha ezek egy részét a szerkesztők törlik.) Ezen kívül megjelennek művészi értelemben analfabéta előadók, akik hatással lehetnek az ízlésvilág kialakulására. Ezért nagyon fontos, hogy megtanítsuk, hogyan kell szelektálni a filmek között. Hazánkban, a munkahelyen a napi internet-használat átlagos ideje (2,8 óra) magasabb, mint az otthoni internetezéssel töltött idő (1,9 óra), videómegosztó portálokat viszont napközben többen keresnek fel (76%), mint az esti órákban. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Videomegoszt%C3%B3_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 12., 19:45 * Ezt a lapot 144 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat 50c. Videomegoszto szolgaltatasok A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Videomegosztó szolgáltatások A világ első számú videomegosztója a YouTube, melyet Chad Hurley, Steve Chen és Jawed Karim hoztak létre, akik mindannyian a PayPal munkatársai voltak. Freevlog néven ingyenes videomegosztó szolgáltatást indított az econet.hu Nyrt. Az egyelőre bétaváltozatban elérhető új oldalon egy gyors regisztrációt követően bárki azonnal megoszthatja mozgóképeit a világgal. A filmeknek nem csak címet és kategóriát adhatunk, hanem különböző címkékkel is elláthatjuk azokat, hogy még könnyebben rátalálhassanak az érdeklődők. A hazai YouTube: az internetezők által feltöltött videótartalomra épülő Videa szolgáltatás segítségével bárki közszemlére teheti neki tetsző videoklipjeit, illetve mókás házi felvételeit. A vadonatúj közösségi oldalon bárki szert tehet 15 perc hírnévre, ha megmutatja kreativitását, humorát és egyéni látásmódját. Az Indavideó egy videómegosztó szolgáltatás. Arra van, hogy profi és amatőr felhasználók feltölthessék videóikat, és megmutathassák másoknak. Alkalmas továbbá események élő közvetítésére és egész estés filmek megtekintésére. Az Indavideó tárhelyszolgáltató, azaz a felkerülő tartalmakat kifejezetten nem ellenőrzi, felettük törvényességi felügyeletet nem gyakorol, sem szerzői és szomszédos jogi, sem személyiségi jogi, sem egyéb tartalmi szempontból. Ugyanekkor vállalja, hogy amennyiben bármilyen tartalmával kapcsolatban harmadik személy hitelt érdemlően igazolja, hogy az számára jogsérelmet okoz, úgy legfeljebb 72, de jellemzően inkább 24 órán belül a tartalmat a felületeiről eltávolítja. Egy teszteléssel foglalkozó honlap megvizsgálta a hat legnépszerűbb videomegosztó szolgáltatást és elsősorban arra volt kíváncsi, az oldalak mennyire használhatóak, mennyire jó a megjelenésük és miként felelnek meg ifjúságvédelmi szempontból.Ha az online elérhető videók kerülnek szóba, a felhasználók többsége általában először a YouTube-ra gondol. Mindez persze nem véletlen, hiszen ez az egyik legismertebb és a legtöbb videót felvonultató portál, ráadásul egyike a legrégibb ilyen szolgáltatásoknak. A tesztelők a YouTube mellett további öt oldalt vizsgáltak meg, köztük volt a Clipfish, a Sevenload, a Dailymotion, a MyVideo és a Veoh. Az értékelés során meglepetésre nem a YouTube, hanem a Dailymotion végzett az élen. Ennek több oka is van. Az első, hogy a Dailymotion volt az egyetlen oldal, ahol egyáltalán létezik ügyfélszolgálat. A többi öt helyen a felhasználók gyakorlatilag nem kapnak választ a felmerülő kérdéseikre, ez elgondolkoztató. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Videomegoszto_szolgaltatasok” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 8., 19:34 * Ezt a lapot 129 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

51. virtuális tanulási környezet

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 51. Virtuális tanulási környezet A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A virtuális tanulási környezetről általában A virtuális tanulási környezet (VTK) az oktatást és tanulást támogató szoftverek rendszere, általában internetes hozzáféréssel. A VTK terjedhet néhány szoftver kiegészítő használatától a teljességben online bázisú tanfolyamokig, ahol az oktatás, a tanítás, a tanulás, a kommunikáció és az értékelés mind virtuális. A VTK alternatív elnevezései: e-learning, menedzselt tanulási környezet, online tanulás, tanulási platform. A virtuális tanulási környezet tehát egy info-kommunikációs környezet, mely képes közvetíteni a tananyagot a diákok felé, a diákok "nyelvén", akár személyre szabottan is, továbbá képes megszervezni a kommunikációt a pedagógus és diákjai között. A virtuális tanulási környezet az IKT eszközök használatának és a felhasznált digitális tananyagoknak köszönhetően merőben eltér a tradicionális oktatás jellegétől. Ezen környezet kialakulásához hosszú út vezetett. A '90-es évek közepétől jelentős változás következett be a számítógépek képzési célú felhasználásában. Ennek folyamatát felgyorsította a Web elterjedése. Ez teszi lehetővé az elektronikus hálózatokra, informatikai eszközökre épülő virtuális tanulási környezet kialakítását. A hagyományos módon szerveződő iskolának integrálnia kell az informatikai eszközöket a módszertani lehetőségek közé. Az ún. home schooling mozgalom ennél tovább lép, s az iskolai oktatást helyettesítő virtuális képzőintézmények létrehozásának kívánalmát fogalmazza meg. Ehhez persze komoly technikai háttér szükséges, amelynek magas ára megnehezíti a hálózat alapú tanulás széles körű elterjedését. Irodalom: Tót Éva: Tanulás a kibertérben. In: Iskolakultúra. 2004/12. p. 7-11. Mi is a virtuális oktatás valódi ígérete? A kommunikációs környezetnek közvetlen befolyása van az oktatásra-nevelésre. Az internet diadalútja nyomán elkerülhetetlen, hogy a számítógép által közvetített kommunikáció – különösen a felsőoktatás szintjén – fokozatosan behatoljon a tanítás-tanulás területére. Egyáltalán nem világos azonban, hogy mi a virtuális oktatás valódi ígérete. A hagyományos oktatási környezet személyes kommunikációt jelent az osztályteremben, s könyvek-tankönyvek olvasását és „házi feladatok” készítését – később „dolgozatok” írását – odahaza. A virtuális tanulási környezetekben, ehhez képest, a személyes kommunikációt fölváltja a digitális kapcsolattartás, mindenekelőtt az e-mail; a könyveket és a papírra vetett jegyzeteket és dolgozatokat pedig fölváltják a képernyőn megjelenő dokumentumok. Ám nyilvánvaló, hogy önmagában a digitális kapcsolattartás nemcsak a magánéletben és a munkában nem, de a tanulás-tanítás terén sem jelent teljes értékű kommunikációt; a család, a pajtások s később a munkahelyi kollégák a gyermekkori és a felnőttkori virtuális tanulás elengedhetetlen társas hátterét képezik. Tegyük hozzá: nem mindenki, és nem minden diák érzi jól magát a virtuális környezetben. Macerás számukra, foglalkozni kell vele, sokan idegenkednek tőle. Tegyük hozzá azt is, hogy a digitális kompetencia komoly szövegértési kompetenciát is feltételez, amit először el kell sajátítani. A középiskolai oktatásban vannak lehetőségei kiegészítő módszerként, de igazán a felsőoktatás és a távoktatásban van nagyobb perspektívája. A virtuális tanulási környezet szereplői Oktató: a tradicionális közvetlen tudásátadó szereptől eltérően a következő funkciók hárulnak rá: Az új környezetben a pedagógusok szerepe is teljesen átalakul. Feladatuk egyrészt a tanulási környezet fejlesztése, a tanulási folyamat szervezésére, másrészt a tanulók motiválása, segítése. A virtuális tanulási környezet hátránya Bár mindenképp elismerésre méltó, hogy a tananyag leggyorsabban az online hálózaton terjed, és a következő generációk számára egyre egyértelműbb az ilyen forma tanulás azzal társítva, hogy így talán könnyebben lehet elérni a diákokat, a virtuális tanulási környezetnek van pár hátránya. Az egyik probléma, hogy a tanulási folyamat egyik fontos, a tanulás hatékonysága szempontjából talán a legfontosabb lépés a tanuláshoz ideális környezet megteremtése. Tehát ha hagyományos módszerrel leülünk tanulni, akkor elpakolunk az íróasztalról minden olyan tárgyat, ami elvonja a figyelmünket. Ha viszont a virtuális térben tanulunk, a virtuális térben mozgó tananyaggal megegyező sebességgel mozog minden információ. Tehát a miközben a diák tanulna a tananyag mellett folyamatosan kapja a híreket a Msn-en a Facebookon, iwiw-en, stb. keresztül, ami a tanuláshoz szükségek tér, és a koncentráció kialakulását. Persze az itt említett szoftvereket ki lehet kapcsolni, de sokszor ahhoz be kell menni a szoftverek beállításainak olyan mélységében (és ez a szoftverek generáció fejlődésével egyre bonyolultabb)ami nem kényelmes, nem természetes folyamat. Példakén nézze meg, az olvasó, hogy a szócikk olvasása közben, hány kereső ablakot, szoftvert futtat olvasás közben. A tizenéves diákok ennél valószínűleg többet fognak megnyitni. Természetesen önkontroll segítségével a folyamat orvosolható, de ez nem várható el minden gimnazistától. A virtuális tanulási környezet másik hátránya lehet az infrastruktúrától való függés, mert a tanulás ilyen formájához nem elegendő egyszerűen az áram, hanem sokak számára drága berendezések tömegére van szükség, amik sok esetben hektikusan működnek. Egy-egy áramszünet, vagy számítógépes vírus nagy mértékben gátolhatja tanulási folyamatot. Azt is hozzá kell tenni, hogy az internetfüggő az eLearning használata. Az internet sok esetben nagyon lassú, ami gátolja az óra menetét. Az infrastrukturális szempontnál az internet szolgáltatók szolgáltatásának minősége meghatározó tényező, ami pozitív és negatív irányban is hat. Még egy hátrányos tényezőt sem hagyhatunk figyelmen kívül: látás és a szem. Az a diák, akinek erős dioptriájú szemüvege vagy kontaktlencséje van kevésbé szívesen ül sokáig gép előtt. Másrészt kétségkívül mindenki számára fárasztóbb a hagyományos könyvalapú olvasásnál. Az a tanár, aki rá tudja szánni az időt, hogy az alábbiakat kialakítsa: egyszer kell ezt megtegye, de megtérül számára a befektetett munka. Később már csak kiegészíti, fejleszti, de ahhoz már kevesebb energia szükséges. - a virtuális tananyag szervezése - a virtuális tartalmak indítása, - a közösségi fórumok és szerkesztés moderálása, - a virtuális tananyagok bővítése, frissítése, minőségük ellenőrzése, - virtuális csoportmunkák levezénylése, - a tanulók értékelése, visszajelzéseik figyelembe vétele, kommunikáció. Diák: a tradicionális befogadó és megértő - memorizáló - begyakorló szerepkörtől eltérő funkciói: - a virtuális környezet használatához szükséges alapkészségek elsajátítása (számítógépkezelés, internet kezelés, szövegszerkesztés) - a virtuális tananyagban való tájékozódás - interaktív tananyagok felhasználása individuális tanulási igények és módszerek szerint, - aktív részvétel hozzászólások és tananyagszerkesztés formájában, - az internet felhasználása kutatásra, - aktív részvétel virtuális csoportmunkákban. Tágabb oktatási közösségek: - kapcsolatkeresés, -tartás más oktatói és diákközösségekkel, - tananyagok és tapasztalatok cseréje. A virtuális tananyag A virtuális tanulási környezet oktatási eszköz, s mint ilyen, hatásossága az alkalmazáson múlik. A VTK legprimitívebb alkalmazási formájában, amikor csak sporadikusan alkalmazott programok, s hagyományosan kiosztott írásos anyagok illetve feladatok tárolására használják, egy időrendi szervezés elegendő. Amennyiben a VTK az oktatási-tanulási folyamatot rendszeresen támogatja, de nem képezi gerincét, érdemes olyan célokat elkülöníteni, melyre a virtuális környezet különösen alkalmas, s a fejlesztést ezekre összpontosítani: - individuális tanulást igénylő anyagok, ahol a megértés üteme s a szükséges gyakorlás egyénileg különböző, - a vizualitást különösen igénylő tananyagok, - olyan anyagok, ahol a diákok aktív hozzájárulása, kutatása elvárható, - tananyagok, melyek elsajátításakor az anyag virtuális tálalása különösen motivál. Fontos a tetszetős, ötletes külső megjelenés: képek és zene alkalmazása. Ez különösen vonzza a fiatalokat. A túl sok szöveget nincs türelmük végigolvasni. A lényegre törő, lényeget kiemelő tananyagok a leghasznosabbak. Ha a VTK az oktatás fő színtere, akkor a tanulási célok átgondolt kitűzése, hierarchiába rendezése, s a tananyagok céljainak ennek megfelelő kitűzése lényeges. Az online értékelés is bevezethető, s az előbbi célrendszer képezi alapját. Az ilyen megközelítés az oktatótól kezdetben igen sok erőfeszítést kíván meg, így inkább oktatói közösségek keretében alkalmazható. A későbbiekben is munkaigényes a növekvő diáksági aktivitások moderálása, a rendszer bővítése és a minőség biztosítása. 'A Virtuális tanulási környezet előnyei' Az oktató számára: - sokrétű, kreatív, kollaboratív munkát tesz lehetővé, - a fegyelemtartási szükséglet (különösen tinédzser diákok esetén) csökken, a motiváció könnyebb, - megvalósítható a differenciált, individualizált oktatás, - a rutinkészségek gyakoroltatása automatizálható (pl. szószedetek memorizálása, készségfejlesztés, etc.). A tanár számára megkönnyíti egy-egy téma tanítását, mert az ehhez kapcsolódó tananyagokat egy felületen tudja kezelni, bemutatni az órán. A korábbi sok email helyett egy helyen össze tudja gyűjteni a beadandó feladatokat. A diák számára: - individualizált módszerek, tanulási ütem, gyakorlásmennyiség, - aktív részvétel, - jobb motiváció, - ingergazdagabb (audio és vizuális) tanulás, - önállóság a tanulásban, kutatásban, projektekben, - önszervezési, időbeosztási készségek fejlődése, - írásbeli kommunikációs készség fejlődése. A diákok számára lehetőséget teremt a gyakorlásra, önellenőrzésre. Fontos szempont az is, hogy ösztönöz a továbblépésre, amennyiben felkeltettük a figyelmét a téma iránt. Különösen hasznos a külső internetes linkek (hasznos linkek) vagy könyvajánlások elhelyezése, mely ezt a célt szolgálja. A fórumban elhelyezett viták jó alkalmad adnak arra, hogy a diákok elmondják véleményüket az adott kérdéssel kapcsolatban, véleményt alkossanak. Ezekből is megismerheti a tanár tanítványai gondolkodását, melyek egyben visszajelzések számára az adott tananyag tanításával kapcsolatban. A virtuális tanulási környezet hátrányai Az oktatóra általában nagy munkaterheket ró. Egy virtuális tananyagot szakszerűen összeállítani általában nehezebb feladat, s a VTK önmagában nem garancia az oktatási sikerre. A VTK eszközigényes, anyagi beruházást igényel, s feltételezi a diákok otthoni internet hozzáférését is. A diákok csak akkor élvezhetik az előnyeit, ha készségeik a virtuális világban egy alapszintet meghaladnak. Az önszervezési, időbeosztási készségek hiánya is gondokat okozhat. Nem pótolhatja teljesen a személyes interakciót, kizárólagos virtuális tanulás elmagányosít, deprimál. A mai rohanó világban a tanárok nagy részének sem ideje, sem kedve virtuális tananyagok összeállításhoz. "Majd megnézem, ha ráérek egyszer" a hozzáállás sok esetben. Az a pedagógus, aki több munkahelyen dolgozik egyszerre a maga módján lelkiismeretesen, és családja van, nem tudja vagy nem is akarja a virtuális tananyagot beilleszteni a módszertárába. Az is kétségtelen, hogy tanítás folyamatában nem tekinthető mindenek felett álló dolognak. Érdemes elgondolkodni, hogy hogyan fog változni a tanulási környezet az elkövetkező évtizedekben, figyelembe véve a (VTK) előnyeit, illetve hátrányait! Benedek András ( Alkalmazott Pedagógiai és Pszichológiai Intézet) a következőket írta 2006-ban, Tanulás a harmadik évezredben A „digitális pedagógia” szerepe címmel az Interneten is olvasható diasorozatában: "A következő egy-másfél évtized a non-formális tanulás gyorsan váltózó spontán környezetének egyre inkább tudatos stratégiák és programok mentén történő térhódítását feltételezi. Az info-kommunikációs eszközök jóvoltából már jelenünkben léteznek azok a műszaki megoldások, melyek az egész életen át tartó tanulás feltételeit minden ezt megelőző időszakhoz képest hatékonyabban képesek támogatni. A tradicionális oktatási intézmények részbeni elzárkózása és a rendszerszerű megoldások társadalmi kommunikációjának hiánya a múltra és jelenre a jellemző, a jövőben azonban a fejlett világban és az EU-ban végbemenő folyamatokat szemlélve nem tartható fenn. A virtuális tanulás előnyei és hátrányai: Előnyök: -az ismeretek végtelen tárháza -kiépített rendszer esetén könnyű, gyors hozzáférhetőség -gazdag kínálat, igényeknek megfelelően lehet válogatni -gazdag, változatos képanyag -a digitális tudástár kisebb helyen elfér mint egy könyvtár -gyakori frissítési lehetőség, naprakész információk -hordozható tudástár -összetett, komplex, változatos hatásrendszer (kép, hang, szöveg, mozgás) Hátrányok: -túl gazdag kínálat, amiben könnyű eltévedni -kommunikáció, személyes kapcsolatok háttérbe szorulása -megfelelő technikai háttár szükséges -rendszerhibák, programhibák előfordulása -nincs illata mint egy könyvnek :D Az információs társadalom az öngerjesztő tudásgyarapodás társadalma, ahol a tudás a gazdasági érték legfőbb forrása. Az informatikai forradalom kihívást jelent az iskola számára, átalakítja a tanulás és tanítás szervezeti-intézményi kereteit. A tudás jellege megváltozik: multimediálissá, transzdiszciplinárissá és gyakorlatiassá lesz. Egyidejűleg megváltoznak a tudás megszerzésének jellemző mintázatai is: uralkodóvá válik az egész életen át tartó tanulás, ismét elhalványul a gyermek és a felnőtt közti éles - merőben újkori - fogalmi megkülönböztetés, a formális iskolai intézményeket pedig egyre inkább felváltják a nyitott művelődés virtuális környezetei. A nyomtatott írás fokozatosan elveszti vezető helyét a kommunikációs médiumok között, a virtuális tanulás lesz megszokott, bár a személyes kommunikáció sem mellőzhető. A kommunikációs környezetnek közvetlen befolyása van az oktatásra-nevelésre. Az internet diadalútja nyomán elkerülhetetlen, hogy a számítógép által közvetített kommunikáció - különösen a felsőoktatás szintjén - fokozatosan behatoljon a tanítás - tanulás területére. Ám a folyamatos, közvetlen emberi kapcsolat elengedhetetlenül a komoly tanítás/tanulás lényegéhez tartozik, s ez mindig így is lesz. Végső soron az 'élő', face-to-face eszmecserét semmi sem pótolhatja hatékonyan. Noha az internet az interakció bizonyos formáinak jelentős térbeli, időbeli, sőt minőségbeli bővítését teszi lehetővé, mégis, az elektronikus kommunikáció mindig híján lesz az 'igazi' beszélgetés döntő elemeinek. A személyes kommunikáció sávszélessége összehasonlíthatatlanul nagyobb bármiféle virtuális csatornáénál, a személyes kommunikáció keretei között a koherens beszélgetés fenntartása sokkal kisebb erőfeszítést igényel, mint virtuális keretek között. Forrás: http://www.ofi.hu/tudastar/iskola-informatika/nyiri-kristof-virtualis Hazai informatikai alapú oktatási környezet a Sulinet Digitális Tudásbázis, mely az interneten keresztül elérhető digitális tananyagelemeket kínál a közoktatás számára. Ennek fejlesztése 1997-ben kezdődött meg, s napjainkban is tart. Irodalom: Könczöl Tamás: A Sulinet Digitális Tudásbázis program. In: Iskolakultúra. 2004/12. p. 90. Programok melyek a virtuális tanulási környezet kialakítását célozzák meg. Az SDT nagyon jól használható, de nem minden területen. Szerzői jogok problémássá teszik a művészeti és vizuális nevelés feldolgozását. Egy problémát emelnék ki, ami a történelem rész kapcsán tapasztaltam. Nagyon jók az animációs feladatok, de kicsik. Egyéni számítógépen még csak-csak, de digitális táblán egyszerűen nem látható rendesen. Nagyobb betűmérettel használhatóbb volna. A térképek is kis méretük miatt, illetve sok esetben pontatlan adataikkal, nem látható földrajzi elnevezésekkel kiábrándítóak. A tesztfeladatok olyan rövidek és sok esetben nem megoldhatók a tananyagból. Hasonló kritikai észrevételek találhatók Hunya Márta Dancsó Tünde, Tartsayné Németh Nóra: Informatikai eszközök használata tanítási órákon c. tanulmányában (Új Pedagógiai Szemle. 2006. júl.-aug. p.163-177.) Mindemellett üdvözlendő a kialakítása és sok és hasznos tananyag található rajta, de mindenképp további fejlesztésre szorul. Az SDT mellett 1999-ben indult az "ITK ész az oktatás minősége" c. projekt. A kutatás részeként létrejött egy kutatócsoport 2001/2002-ben. Célja, hogy a számítógéppel segített tanulást, és az új pedagógiai kultúrát terjessze, kidolgozzon és kifejlesszen módszereket. Az eredmény a Nemzeti Tankönyvkiadónál napvilágot látott tanári kézikönyv hat tárgyból (biológia, fizika, idegennyelv, kémia, matematika, vizuális kultúra). Emellett a kollaboratív tanulást elősegítő programok is léteznek, mint a FLE3, Roma Informatikai Program - Kémia, ITCOLE Vízjelek Projekt. Főző Attila véleménye szerint a számítógéppel segített kollaboratív módszerek esélyt kínálnak a hátrányos és tanulási nehézséggel küzdő tanulók számára. Forrás: Főző Attila : Szinkron és aszinkron kommunikáció ITK alapú oktatási projektekben in.: Új Pedagógiai Szemle 2006. 1. sz. p. 107-112. Ezzel csak annyiban vitatkoznék - mint olyan tanár, aki dolgoztam nagyon hátrányos helyzetű tanulók között -,hogy az esélyegyenlőséget nem a számítógéppel segített kollaboratív hozhatja meg csupán. Ez kevés. A társadalmi előítéletek "balítéletek" eltávolítása, a társadalmi jobblét, az állam segítő keze, és maguk a hátrányos helyzetűek tenni akarása is elengedhetetlen és szükséges. Kevés az iskolai infrastruktúra, a bármilyen módszer, ha az otthoni környezet ingerszegény és visszahúzó és szegény. A virtuális tanulási környezet mai iskolai használata A VTK eredetieg távoktatásra lett kifejlesztve, ma azonban sokkal elterjedtebb az ún. blended learning használat, azaz a hagyományos tanórák kiegészítése VTK eszközökkel. A VTK lehetőséget ad a tanterem kibővítésére, az attól való elszakadásra. A diákoknak módjukban áll a saját időbeosztásuk szerint, akkor, ott és olyan ütemben tanulni, ahogy azt ők szeretnék. A VTK eszköz és nem cél, azaz akkor teljesíti be legjobban hivatását, ha a háttérben marad, a hagyományos órai tevékenységet kiegészíti, ha a tanítás szerves részévé válik, abba harmonikusan illeszkedik. A virtuális tanulási környezet akkor jó, ha effektíve azzá válik, ami az elnevezése, nem feladat- és forrásgyűjtemény, hanem valódi tanulási környezet, ahol kérdéseket lehet feltenni, ötleteket, anyagokat gyűjteni, felfedezőútra indulni. Ideális esetben mindenki megtalálhatja a magának való feladattípusokat és azokat az anyagokat, amelyek továbbvezetik a mélyebb megismerésben. A VTK lehetőséget ad a diákoknak az iskolán kívüli, szabadabb tanulásra, az anyagok bármikor, bárhonnan, bármilyen internetes eszközön elérhetők. upload.wikimedia.org/wikipedia/en/1/18/OpenUSS.jpg www.ofi.hu/site/upload/2009/06/Iskola-Komenczi-3.gif Mit jelent ez a diákok számára? A diákok hozzáférnek a következő anyagokhoz: - házifeladatok listája, jegyek - egyéni naptár (őket érintő eseményekkel) - személyre szabott üzenőfal (csak az ő számukra elérhető) - osztály-jegyzetek - releváns tananyag - videók, multi-média források - vitafórumok - eszközök, amelyek lehetővé teszik az órán kívüli csoportmunkát - online tesztek azonnal visszajelzéssel - további források, linkek, információk - hozzáférés az egész szemeszter anyagihoz, jól láthatóan, rendezetten A világ rendkívül gyorsan változik, a mai diákok már a digitális nemzedék képviselői, természetes számukra a technológia használata. Legtöbbjük a szociális média aktív használója, otthonosan mozog online környezetben. A VTK lehetőséget ad a diákok bevonására olyan újszerű módon, amely nem lenne lehetséges a hagyományos osztály keretei között, s belehelyezi őket egy olyan környezetbe, amely számukra ismerős, belakott, kedves. A tanárok számára mi a jelentősége? - egyéni naptár használata (őket érintő eseményekkel) - házi feladatok automatikus időzítése - hozzáférés a naplóhoz (látják a diák eredményét a többi tantárgyban) - órai tanítási időt tudnak spórolni - automatikus javítású feladatok kiosztásának lehetősége - a tananyagon kívüli extra anyagok megosztásának lehetősége - a hiányzó diákok gyors felzárkóztatása - spórolás (fénymásolás) - könnyű hozzáférés régebbi tananyagokhoz, kidolgozott tételekhez - könnyű információ megosztás más tanárokkal, munkaközösségekkel A tanárok számára a tanulási fázisban nagyon sok munkát jelent a VTK használata. Az igényes VTK használat jártasságot igényel sok olyan témában, amit egy tanár normál esetben korábban nem használt. Kellő gyakorlat megszerzése után azonban már inkább az előnyöket élvezhetik, a technikai előnyök nyújtotta könnyebbségeket. [szerkesztés] Videók a virtuális tanulási környezethez kapcsolódóan * Innovatív tanárok fóruma 2010 - http://www.youtube.com/watch?v=94eTiwLYCfE * Innovatív tanárok fóruma 2010 2 - http://www.youtube.com/watch?v=A9iXh9fPldE&feature=related * A természettudományos oktatás támogatása számítógéppel - http://www.youtube.com/watch?v=G1uuonApto8&feature=related * Fizikaóra digitális táblával - http://www.youtube.com/watch?v=w9jdXB9xqE8&feature=related Irodalom [1] Wikipedia (angol): Virtual Learning Environment [2] Wikipedia (német): E-Learning [3] Wikipedia (német): Lernplattform Ofsted (UK gov.): Virtual learning environments: an evaluation of their development in a sample of educational settings JISC infoNet Service: Introduction to VLEs PIERRE.DILLENBOURG@TECFA.UNIGE.CH : Virtual Learning Environment (2000) Suri and Schuhmacher: Open-source vs proprietary VLE: An exploratory study of staff perceptions (2008) [4]Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet [5] Moodle közhasznú virtuális tanfolyamépítő szoftver [6] Andy Kemp honlapja [7] Vizuális jövőkép [8] Konferencia a VTK-ról (Is VLE dead?) http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:K9okntsT_rQJ:https://www.nive.hu/hefop351/hefop_konferenciak/3nap/benedek_a.ppt+virtu%C3%A1lis+tanul%C3%A1si+k%C3%B6rnyezet&cd=5&hl=en&ct=clnk&client=firefox-a: Benedek András: Tanulás a harmadik évezredben, A „digitális pedagógia” szerepe Főző Attila : Szinkron és aszinkron kommunikáció ITK alapú oktatási projektekben in. Új Pedagógiai Szemle 2006. 1. sz. p.104-112. Dancsó Tünde, Tartsayné Németh Nóra: Informatikai eszközök használata tanítási órákon c. tanulmányában in. Új Pedagógiai Szemle 2006. júl.-aug. p.163-177. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Virtu%C3%A1lis_tanul%C3%A1si_k%C3%B6rnyezet” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 16., 11:04 * Ezt a lapot 713 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

52. virtuális valóság

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására.   ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 52. Virtuális valóság: látszólagos valóság,látszatvalóság, illuzórikus valóság, nem valóság A http://oktinf.elte.hu/wiki/ oldalon a Virtuális valóság címszó alatt az alábbi 3 db link található, de a 3 linkre rákattintva a hibaüzenet az, hogy 'a kiszolgáló nem található': Virtuális valóság A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés yXvs2C , [url=http://ezqdrutngvaf.com/]ezqdrutngvaf[/url], [link=http://zrbzbtcwumug.com/]zrbzbtcwumug[/link], http://dwojyiahemab.com/ A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Virtu%C3%A1lis_val%C3%B3s%C3%A1g” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2012. március 15., 22:24 * Ezt a lapot 947 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat  

53. web 1.0 - web 2.0

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 53. Web 1.0 - web 2.0 - web 3.0 (webtörténet és szemléletbeli változások) A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Mi is az a web? * 2 Mi a különbség az Internet és web között? * 3 A webtörténetről röviden * 4 A Web 2.0 alaptulajdonságai * 5 Web 1.0, web 2.0, web 3.0 áttekintés o 5.1 A Web 1.0 o 5.2 A Web 2.0 o 5.3 A Web 3.0 * 6 A web és az oktatás o 6.1 1. Lehetőségek o 6.2 2. Veszélyek, feladatok o 6.3 3. Kihívások és a Web 2.0 iskolai kontextusba ágyazásának szükségessége [szerkesztés] Mi is az a web? World Wide Web, WWW vagy röviden Web. 1990-ben jött létre. Az interneten működő, egymással hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. A rendszer háló jelleggel működik, mely képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat weblapokat A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek. A rendszerben a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz tudunk eljutni. A tipikus Web tartalmak statikus dokumentumok. [szerkesztés] Mi a különbség az Internet és web között? Az emberek gyakorta felcserélik az internet és a web kifejezéseket, pedig a két kifejezés nem azonos. Az internet számítógépek hálózata, melyek egymással, hagyományos rézdróttal, optikai kábellel vagy vezeték nélkül kapcsolódnak Ezzel szemben a web hiperlinkekkel, és URL-ekkel összekötött dokumentumok és más adatforrások összessége. A World Wide Web csak egy azok közül a szolgáltatások közül, amelyek az internet segítségével vehetők igénybe. [szerkesztés] A webtörténetről röviden 1969. szeptember 2-án indult útjára az internet az Amerikai Egyesült Államokból, melyet eredetileg ARPHANET-nek hívták. Mint minden komolyabb fejlesztést, az ARPHA projekt internet kutatásait is, a hadászati kommunikáció egyik fejlesztéseként kezdték, majd a tudósok küldözgettek egymásnak email-eket kutatásaik eredményeivel. A Web alapelveit a CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa Tim Berners-Lee dolgozta ki 1989-ben. Azzal a céllal, hogy a különböző kutatási intézményekben dolgozó kutatók közötti gyors információáramlást hozzon létre. Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, számítógépes hálózatok és a hipertext képességek felhasználásával. Az ötletből minden ember számára tényleges megvalósulás 1993. április 30-ra lett, amikor a CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes szolgáltatásként működik. Magyarországon az első WWW-szerver, szintén 1993-ban indult el, az első weblapcím a www.fsz.bme.hu volt. A Világháló három szabványra épül: • A Uniform Resource Locator (URL), leírja, milyen egyedi „címmel” kell rendelkeznie az egyes oldalaknak; • A hipertext átviteli protokoll (Hyper Text Transfer Protocol, HTTP), megadja, hogyan küld egymásnak információt a böngésző és a kiszolgáló, és a • hipertext leíró nyelv (Hyper Text Markup Language, HTML), az információkódolás eljárása mellyel az oldal sokféle eszközön megjeleníthetővé válik. Berners-Lee jelenleg a World Wide Web Consortiumnál dolgozik, amely ezeket a szabványokat fejleszti és karbantartja, valamint továbbiakat is, melyekkel a számítógépek hatékonyan tudnak információkat tárolni és küldeni. A mai világháló több szempontból eltér az akkori hipertextes rendszerektől: • A WWW-ben megengedett az egyirányú link, nem kell kétirányú. Ez lehetővé teszi, hogy valakinek az anyagára hivatkozzunk, anélkül, hogy az illetőt felkeresnénk. • A WWW nem volt szabadalmazott, bizonyos alkalmazásokkal szemben, ami lehetővé tette, hogy függetlenül fejlesszék a szervereket és a klienseket, és licenc megkötések nélkül bővítsék kiterjesztésekkel. [szerkesztés] A Web 2.0 alaptulajdonságai (Általános jellemzők) A Web folyamatosan fejlődik. A Web 2.0 egy információs megnevezés, ami az interaktív lehetőségekkel kibővült, és az erdeti felhasználási kört messze meghaladó világhálóra utal. Egyik legfontosabb feladata a "kollektív tudat munkára fogása". A Web 2.0 az AJAX -ra épül. Az AJAX maga is több technológia együttes használatára utaló betűszó: Asynchronous JavaScript and XML.A legismertebb, és a Web 2.0-át szinte jelképező alkalmazás a Facebook. Az új szemléletmód nemcsak a felhasználókról, hanem az általuk létrehozott közösségekről is szól. De ne szaladjunk ennyire előre! Nézzük, mik a legfontosabb tulajdonságok! Az első Web 2.0 konferencián 2004-ben TIM O'REILLY és JOHN BATTELLE a következő fő tulajdonságokat fogalmazta meg: * a web mint platform: cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület segítségével képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szövegszerkesztője, a Google Writely). * az adat, mint hajtóerő: a felhasználó birtokolja az információt, saját maga szerkesztheti azt és közzé is teheti. Adatvezérelt rendszerek. * a részvételen alapuló tervezés: az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai. * a komponensalapú fejlesztés: melyben az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból állhatnak össze. * a könnyű szervezeti struktúra: melyet a tartalom és szolgáltatás közzététele tesz lehetővé ("Some rights reserved", Open Source Culture, Crative Commons) * a webes szoftverek folyamatos fejleszthetősége: a fejlesztésekről, az új tulajdonságokról azonnali visszajelzést kaphatunk a felhasználóktól. Ezek a szoftverek a véget nem érő fejlesztési stádium miatt állandó béta verziónak nevezhetők (perpetual beta). * az interakció: a szoftverek már nem egyszerű eszközök, hanem interaktív felületek. A Web 2.0 középpontjában a felhasználó áll. A Web 1.0 esetében kevés szerző írt sok olvasónak. Az idő előrehaladtával a felhasználók az olvasás mellett elkezdtek tartalmat írni (naplók, weblogok). Ebből alakult ki az a "több a többhöz" kapcsolat, melyben sok szerző ír sok olvasónak. A mai webet tehát már nem (csak) egyes személyek vagy vállalatok töltik fel tartalommal, hanem az átlagos felhasználók. Az oldalak tartalmai gyakran több forrásból származnak, az információ aggregált formában jelenik meg (digg.com). A felhasználói tartalomgenerálás következményeként az internet nagy mértékben kibővült, ezért az eddiginél jóval strukturáltabb szerkezetekre van szükségünk ("mély linkelések", címke alapú keresés). http://web20.capsule.hu/alaptulajdonsagok.htm [szerkesztés] Web 1.0, web 2.0, web 3.0 áttekintés Az internet fejlődésének új szakasza radikálisan átalakítja az informatikát, amelyben a Web már mint teljes működési környezet (platform) jelenik meg. A teljes működésű környezet a mainál dinamikusabb, a felhasználók teljesebb részvételét és sokoldalú együttműködését biztosító szolgáltatások kialakítását teszi lehetővé az üzleti, közszolgálati és civil szférájában egyaránt. A web 3.0 előzménye a web 2.0. A web 2.0. előzménye pedig a web 1.0 volt. Egymásra épülésük történeti, nem minőségi jellegű. A web 3.0 sem egy újfajta web, hanem a meglévő „kiterjesztése”, továbbfejlesztett változata. A web 1.0 alatt az 1990, web 2.0 alatt pedig a net 2001 utáni időszakát szokták érteni. A web különböző generációinak kapcsán elmondható, hogy a web1.0 az online megjelenésről, információk elhelyezéséről, a web2.0 a közös tartalom létrehozásáról, közösségépítésről, a web3.0 pedig a weben elérhető információk rendszerezéséről és a „mély weben” található adatok értelmezéséről, megtalálhatóságáról szól. A Web fejlődésének főbb szakaszai címszavakban Név Mottó Intervallum Jelző Funkció Kiterjedtség 1996 Web1.0 A lehetőség! 1990-2000 álmodozások kora inkább csak olvasott web 250 ezer webhely, 45 millió felhasználó globálisan 2006 Web2.0 Az együttműködés! 2000-2010 nagykorúság kora az egyre inkább írott-olvasott web 80 millió webhely, több, mint 1 milliárd felhasználó globálisan 2016 Web3.0 A megbízhatóság! 2010-2020 érettség kora a megbízható és mindent átható web 1 milliárd férőhely, a Föld teljes, aktív népessége felhasználó [szerkesztés] A Web 1.0 Milyen volt a web 1.0 ? A web 1.0 -át 1994 és 2004 közötti időszakra sorolhatjuk. A klasszikus weboldalak statikus szerkezetű és tartalmú weblapokból álltak, melyek többsége frame-ket, animált giffek-et használt és hiperlinkek segítségével épült fel. Elsődleges szerepük az információ bemutatása volt, melyet a szerverkezelés és az adminisztrációs felületek kódolási mechanizmusa miatt általában ritkán frissítettek. A reklámozás ún. banner-eken keresztül történt, a link csere pedig bannercsere útján. Az online felhasználók által történő szerkesztés nem volt lehetséges. Léteztek ugyan fórumok, ahol az olvasó-felhasználók megvitattak egy-egy közéletben lejátszódott eseményt, aktuális beszédtémákat, de az ilyen és ehhez hasonló fórumok is főleg az elektronikus sajtó köré rendeződtek. A programozás nyelve kezdetben csak a HTML voltett. A webszerveren könyvtárszerkezetben tárolt információk közötti navigálást linkek segítségével lehet megvalósítani. A weboldalakat guruk, weblapszerkesztők készítették, akik értettek a HTML programozásához. Erről szólt a Web 1.0: * olvasás * cégek * szerver kliens * HTML * honlapok * portálok * osztályozás * vezetékek * tulajdonos * Netscape * Webes űrlapok * betárcsázás Újszülött vs. Web 1.0 fejlődéstörténeti hasonlóságok Újszülött Web 1.0 1. Vannak szüleim. Webmesterek. 2. Nézz meg, de nem fogom elmagyarázni. Az emberek értik, a gépek nem 3. Lépj kapcsolatba a szüleimmel, ha többet akarsz tudni rólam. Kapcsolat részleg az oldalakon (email, telefonszám fax, címek). 4. A szüleim döntik el, kik a barátaim, igazából engem nem érdekel. Manuálisan megadott linkek. 5. Ölelj meg, én csak mosolygok; üss meg, én csak sírok (feltételes reflex). Reaktív web funkciók és szolgáltatások. [szerkesztés] A Web 2.0 A Web2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat, vagy megosztják egymás információit. A web 2.0 kialakulását a 2000-es évek elejéhez lehet kötni, egyesek a 2001-es dotcom válságtól indítják. Megjelenését az internet fokozódó elterjedése segítette. Amíg a web 1.0 az információk megjelenítését biztosította, addig web 2.0 már a magas interaktivitású internetes tartalmak és honlapok megjelenését jelentette, melyben a felhasználók aktív részvétele is megjelent, az egyes tartalmakat maguk a felhasználók hozzák létre, töltik fel, szerkesztik. A felhasználók egyenértékű, tartalomkészítőnek számítanak, az online tartalom üzemeltetőjével. A webkettőben a programozók csak a weboldalak struktúráját alakítják ki. A webkettő közösen létrehozott és a közzétett tartalmakról szól, tudást, információt oszt meg a felhasználókkal, mindenki számára elérhető, egyszerűen használható, pillanatok alatt frissíthető lapokon keresztül. Ezáltal bárki megjelenhet a nyilvános térben, ahol tájékoztathat és tájékozódhat. A tájékoztatás mellett a web 2.0 már a szolgáltatások széles halmazát kínálja fel a felhasználók számára. Például: a fórumokon keresztül egy-egy témához hozzászólhatunk, véleményt fejezhetünk ki. A bloggal szintén egyéni véleményünknek adhatunk hangot, a linkgyűjteményekkel (pl. Google) a tematikus linkgyűjteményeket (pl.: www.lap.hu) érhetünk el. A közösségszervező és azokat menedzselő oldalak – célja a közösségek létrehozása és azok fenntartása (Pl.: sixdegrees.com - ez volt az első -, iwiw, MySpace.com, myVip.hu. A wikik a közösségi tudás fejlesztésére jöttek létre, ma már több mint 250 nyelven olvashatóak. A fájl-, kép-, videó-megosztó oldalak (pl.: BitTorrent, Flickr, Youtube) nagyon népszerűek, lehet kommentárokat írni, értékelni a munkákat. Interaktivitás A 2.0 jelenségcsoport ezredfordulót követő években kezdett fontos tényezővé válni, főként az utóbbi években. A főbb jellemzői a többezer kis cég, a közösségi hálózatépítés (IWIW, MySpace, Facebook és mások), az online kapcsolatkeresések, barátságkötések. A hálót már szociális célokra is lehet használni. Blogok, wikik, poadcast-ek, cikkalji kommentárok formájában elszaporodott a felhasználók által létrehozott tartalom. A média hagyományos egyirányúsága fokozatosan adta át a helyét az immáron nem szlogenként, hanem ténylegesen működő interaktivitásnak. Az általános, horizontális keresőmotorok szomszédságában felbukkantak a vertikális (és kisebb mértékben lokális) irányultságú testvérkék, a Google pedig egyesíti a kettőt (Universal Search). A vertikális keresés lényege, hogy a motorok nagy adatbázis helyett szűkített részhalmazban kutakodnak, bizonyos területekre specializálódnak. Tehát, ha angol nyelvterületen szeretnénk ablakainkat megjavíttatni, a Windows hibaelhárítási megoldásai helyett lakásfelújítással kapcsolatos ötleteket kapunk: azt, amit tényleg akartunk. Négy dimenziót különböztetünk meg a Web 2.0 világában: * technológia * tartalom * üzleti modell * használat. A Web 2.0 tartalmát tekintve: információkeresés * közösségi tartalom előállítás. A Web2.0 területei: * a közösségi könyvjelzők * a mikroblogok * a képmegosztó oldalak * az online fogalomtérkép * a blogok * a wikik * a virtuális osztálytermek * a virtuális világok * az online játékok * az online térképalkalmazások * a videomegosztó portálok * a prezentációmegosztó oldalak * a közösségi oldalak * aukciós oldalak * linkmegosztó szolgáltatások * közösségi zeneszájtok. A Web 2.0 rétegei: 0.réteg:információforrás: multimédiás adatbázisok,egyéb, változatos információ források 1.réteg: elérés: API-k 2.réteg: aggregáció: gyűjtőszolgáltatások, szemantikus integráció 3.réteg: szolgáltatás: alkalmazás szolgáltatás, szolgáltatásszerű szoftverek, montázso Erről szól a Web 2.0: * írás * közösségek * P2P * XML * blogok * RSS * címkék * vezeték nélküli * megosztás * Google * Webes alkalmazások * szélessáv Óvodás gyerekek vs. Web 2.0 - fejlődéstörténeti hasonlóságok Óvodás gyerekek Web 2.0 1. Vannak szüleim. Webmesterek (blogtulajdonosok). 2. A szüleim ismereteket adnak (bár gyakran nem jól szervezetten). Jelölések. 3. Megértek számos dolgot, de talán pontatlanul és helytelenül. Címkézés. 4. Tudok üzeneteket továbbítani és terjeszteni főleg a szüleimnek. Blogolás és kommentálás. 5. Az, hogy kik a barátaim elsősorban a szüleim határozzák meg. Közösségi háló. 6. Mi gyerekek össze tudjuk hangolni a dolgokat, amiket csinálunk az egyéni képességeinken túl. Beágyazás. 7. Talán teszek javaslatokat a barátaimmal való társalgások során. Kollektív intelligencia. A Web3.0 korszaka felé haladunk: Globális SOA=Web3.0 szervezetek publikus szolgáltatása lesz!! [szerkesztés] A Web 3.0 A Web 3.0 "a megváltás korszaka(?)" Az "internet atyja"-ként is emlegetett Tim Berners-Lee 1998-ban határozta meg a web 3.0-ként is ismert szemantikus web definícióját: "A szemantikus web a mai web egy kiterjesztése, melyben az információk jól definiált jelentéssel bírnak, jobb együttműködést lehetővé téve az ember és a számítógépek között.” (Tim Berners-Lee: The Semantic Web) Az információszűrés és feldolgozás kerül középpontba a web segítségével, a tartalmak intelligens feltárásán van a hangsúly. A számítástechnika teljes hálózatosodását jövendölik, ahol valamennyi alkalmazás az interneten működik. Az új korszak célja, hogy a World Wide Web-en megtalálható információkat egységbe rendezze, hogy kiaknázza a Web összes lehetőségét. Létrehozzon egy olyan hálózatot, ahol a különböző adatokat nem csak a felhasználó ember, hanem automatizált alkalmazások is képesek egymással megosztani és feldolgozni. A Web alapja a bizalom ("Web of Trust”). Elkötelezett az univerzális elérhetőség iránt (telefonon, televízión, hálózatra kötött hűtőszekrényen keresztül elérhető információk rendszere.) Szemantikus (jelentésen alapuló), ahol a kifejezéseket a számítógép értelmezni és változtatni tudja. Használt nyelvek: RDF, XML. Nyílt (nem szabadalmaztatott) nyelvek, protokollok tervezésével, támogatásával biztosítja az együttműködést. A 3.0 főként integráló szerepet tölt be, egységesen lesznek használhatók a jelenleg még különálló források. Közös környezetbe kerülnek a 2.0 elemei, nem kell honlapról honlapra barangolnunk. Eredményként létrejön egy globális adatbázis. Olyan adatbázis, menyben a website-okon található információkhoz leíró címkék rendelődnek, illetve amiben az információk úgy kapcsolódnak össze, hogy a számítógép hatékonyabban, a felhasználó „fejével gondolkodva” találhassa meg az igényelt adatokat, új típusú társításokat hozva létre a különböző információk között, melyek kezelhetőbbé, könnyebben értelmezhetővé teszik az információt. Az információ még „közelebb” kerül hozzánk, még személyesebb lesz. Alapegysége a metaadat, azaz olyan forrás, amely saját magáról ad információt. Az egyik oldal a felhasználók tudására és cselekvésére épít, amikor azt kérjük a felhasználóktól, hogy címkézze a tartalmakat, illetve járuljon hozzá egy struktúra kiépüléséhez, míg a másik oldalról a mesterséges intelligenciára építünk, és olyan tanulóadat-környezeteket építünk, amelyek segítségével az algoritmusok képessé válnak a gépi tanulásra és a tartalmak hatékonyabb feldolgozására (kvázi értelmezésére). Személyre szabott információk A 3.0 azonban főként integráló szerepe miatt jelent hatalmas előrelépést. Egységesen tudjuk majd használni a jelenleg még különálló forrásokat, például online szállodai szoba és repülőjegy, kompjegy foglalását. Nem kell honlapról honlapra barangolnunk, míg megvásároljuk a kívánt terméket. Összeforrnak, közös környezetbe kerülnek a 2.0 elemei. Még általánosabban fogalmazva: a webtechnológiák eddigi generációi – horizontális és vertikális keresés, közösségi hálózatépítés, stb. – a 3.0-ban egyesülnek. Mindehhez természetesen a jelenleginél komplexebb, még kifinomultabb technológiai megoldások, jobb mesterségesintelligencia-algoritmusok szükségesek. Csak így érhető el, hogy a 3.0-ás környezetben a nyaralásunkért (bevásárlásért, stb.) felelős utazási (és egyéb) ügynök munkáját húsvér személyek helyett személyünkhöz igazított botok (intelligens ágensek) elődeiknél hatékonyabban és gyorsabban végezzék el. Így lesz valóban felhasználóbarát a Web. 'Hova tovább web 3.0?' Ezernyi jelszavunkat és hozzáférésünket az Open ID váltja fel, jelölő (semantic) webről beszélünk, mert mindent megjelölünk (tag-ek, linkek "rel" [relation] információja), ezáltal egyszerűsödik, pontosabbá válik a keresés. A különböző social media site-okon elérhetővé válnak az adathordozhatóságra elkészített interface-ek: már csak idő kérdése, hogy a Facebook-os ismerőseiddel a MySpace oldalról tudj csevegni. Fixen telepített számítógép helyett saját és mások gépeit használjuk, és a testre szabott webes operációs rendszerünkben bárhonnan elérhetjük alkalmazásainkat. Ma már nem kell Photoshopot vagy Gimpet telepítenünk, ha képeinket akarjuk szerkeszteni, megtehetjük ezernyi webes alkalmazás bármelyikével. A fejlesztések a letisztulás irányába mutatnak. A semantic web segítségével egyre pontosabban határozhatjuk meg az érdeklődési körünket, és a behívott oldalakon már nem szerepelnek általunk nem ismert kínai, japán, héber, arab és egyéb nyelveken íródott weboldalak böngészők. Egy jelszóval léphetünk be az összes szolgáltatásra, ahelyett, hogy ezernyi felhasználónév ezernyi jelszavát kelljen megjegyeznünk. A web 3.0 ugyanolyan észrevétlenül fog megjelenni majd, mint a web 2.0. Részeiben már itt van, kezd minden napunk részévé válni, de még nem használjuk tudatosan a web 3.0 adta előnyöket és még nincs minden készen - még nem dőlt el a szabványok közötti küzdelem. [szerkesztés] A web és az oktatás [szerkesztés] 1. Lehetőségek A világháló a kezdetektől fontos eszköze a tudományos munkának: oktatásnak, kutatásnak (az első magyarországi felhasználók éppen az egyetemek és tudományos kutatóintézetek voltak). Szerepe mára megkerülhetetlen, és várható, hogy a jövőben jelentősége az iskolai oktatás területén tovább erősödik. A kezdeti időkben (web 1.0 – a lehetőség) az internet legfőbb szerepe a kész, statikus információk könnyebb elérhetőségének, hozzáférhetőségének biztosítása volt (egyirányú információ-áramlás: online lexikonok, tudásbázisok, publikációk, elektronikus könyvtárak). Használatát a magyarországi közoktatásban jelentősen korlátozta a hozzáférés viszonylagos drágasága (modemes kapcsolat, drága számítástechnikai eszközök), valamint – ezzel összefüggően – a kevés hozzáférési pont és felhasználó. A mindennapi tanítási gyakorlatban elsősorban a tanári és tanulói kutatómunka másodlagos információforrásaként kapott szerepet. A web 2.0 (az együttműködés) korszakát a kétirányú kommunikáció, az interaktív, alakító internet-használat jellemzi. A hozzáférés egyre többek (intézmények és magánfelhasználók) számára elérhető, a hálózati sebesség soha nem látott mértékben felgyorsult (általánossá vált a széles sávú kapcsolat alkalmazása). Megjelentek és elterjedtek a közösségi oldalak, fórumok, közös szerkesztésű tudástárak, általánossá vált az online, azonnali kommunikáció. A felhasználók egy része információt kereső felhasználóból azt megosztó szerkesztővé vált. Megnőtt az internet szerepe a közoktatásban is. A tanárok és diákok nagy része rendelkezik a szükséges informatikai ismeretekkel, az iskolák informatikai laborokat rendeztek be. Mára általánossá vált, hogy az információgyűjtés elsődleges forrása a világháló; a fotó- és videógyűjtő oldalak szinte korlátlan forrást biztosítanak a tanítási órák prezentációihoz; az azonnali online kommunikáció (chat, fórumok) és a közös, valós idejű dokumentumszerkesztés lehetővé teszik a csoportos alkotó munkát és feladatmegoldást. A közösségi portálok (Facebook, iwiw, stb.) bizonyos funkciói, vagy az egyre több iskolában működő saját, zárt közösségi oldalak a "virtuális társasági élet" mellett az információk gyors és célzott megosztását, továbbítását is szolgálhatják. Egyre több speciális, interneten elérhető felület (Moodle, SDT) és eszköz (projektor, digitális tábla) segíti az internetes tartalmak és alkalmazások bevonását a mindennapi oktatásba. Az e-learning 2 (Stephen Jones, 2005) kifejezés is erre utal: a közösségi internetes alkalmazások felhasználását, az egyéni tanulást a formális oktatással ötvöző eszközök és módszerek alkalmazását értjük alatta. A közeli jövőben (sőt, részben már a jelenben is) a web már nem csak felületet és kapcsolatrendszert, hanem új applikációs eszközöket is biztosíthat majd az oktató munkához. A hálózaton keresztül elérhető alkalmazások használata új lehetőségeket nyithat meg az oktatási és tanulási folyamat során, melyek eddig csak kevesek számára voltak elérhetőek – elsősorban a megfelelő minőségű programok rendkívül magas ára miatt (pl: digitális képfeldolgozás, fotó-videószerkesztés, hangfeldolgozás, stb). Az első példák már megszülettek: elérhetőek a valós időben, közösen szerkeszthető dokumentumok (pl. Google Apps), egyre több ingyenesen, legálisan elérhető alkalmazás szorítja ki a drága, ezért elsősorban illegális úton terjedő applikációkat. [szerkesztés] 2. Veszélyek, feladatok Az oktatásban a pedagógus feladata korántsem merül ki az internet adta lehetőségek kiaknázásában. Tudomásul kell vennie, hogy az internet, és különösen a webkettő által kínált közösségi funkciók, illetve az internet egyik alapvető jellemzőjeként említhető anonimitás komoly veszélyt jelent az általános és középiskolás korosztályra. A mai 6-18 éves generáció otthonról hozott mintája még a személyes ismeretségen alapuló közösségépítés: szüleiket nem, vagy csak részben jellemzi a közösségi oldalak szinte kizárólagos használata, ennek veszélyeivel gyakran ők maguk sincsenek tisztában, így gyermekeiket sem készítik fel azokra. A közösségi oldalakon található megnyilvánulások (képek, videók, bejegyzések) sokszor ellentétesek az iskola (és jobb esetben a szülő) nevelési szándékával (pl. erotikus, szeméremsértő képek, videók, vulgáris bejegyzések) nem jelenthetnek követendő mintát a gyerekek számára, gyakran mégis azzá válnak. Az anonimitás: felhasználónevek, becenevek mögé rejtőzés lehetősége a fórumokon, csevegő-, térkereső és kapcsolatépítő oldalakon szintén komoly veszélyt rejt: a gyerekek nagy része nincs felkészítve arra, hogy csevegőpartnere esetleg nem az, mint akinek kiadja magát, és közeledési kísérlete akár ártó szándékú is lehet. A gyerekek nagy többsége nincs tisztában a személyes adatok védelmének jelentőségével, legfontosabb szabályaival sem. Ezen veszélyekre való felkészítés feladata a család mellett (sajnos sok esetben inkább helyett) a pedagógusra – informatika szakos tanárokra, osztályfőnökökre – hárul. Fontos tanári feladat a netikett – az internet íratlan viselkedési, megjelenési normáinak megismertetése is. [szerkesztés] 3. Kihívások és a Web 2.0 iskolai kontextusba ágyazásának szükségessége Az utóbbi évtizedekben paradigmaváltás következett be az iskolai nevelésről, oktatásról való gondolkodásban: mind inkább létjogosságot nyertek azon törekvések, amik a hangsúlyt a tanításról a tanulásra kívánják helyezni. Nem jelenti ez a tanítás száműzését oktatási és nevelési intézményeinkből, azt jelzi csupán, hogy fokozott figyelemért és felelősségvállalásért kiált a diákok tanulásának, iskolai előmenetelének nyomon követése. A paradigmaváltás az iskola környezetét sem hagyta érintetlenül: változnak a nevelés dologi megtestesítői: a hagyományosnak mondható tankönyvek mellett szükségszerűen megjelennek az új, korszerű, digitális eszközök is a tanórákon. Fokozatosan alakulnak át az oktatási módszerek, munkaformák is. Változott a tanárszerep, ma már a pedagógus nem a tudás egyetlen forrása, sokkal inkább szervező, facilitáló, támogató szerepe van. Irányító, orientáló szerep is jut a pedagógusnak: meg kell tanítania diákjait eligazodni és szelektálniaz az információáradatban, nagy hangsúlyt kell fektetnie diákjai kritikus gondolkodásának fejlesztésére. Ma már mások a pedagógustól elvárt tudás tartalmai és az elvárt képességterületek is. A pedagógussal szemben támasztott elvárásként jelenik meg a digitális kompetencia, vagyis a tanári módszerek repertoárjának digitális irányba történő bővítése, az új technikák elsajátítása és beépítése az oktatási környezetbe. A digitális eszközök tanórába való ültetését a „megváltozott” diákok motiválják a leginkább. A diákok számára a webkettes, digitális légkör nem idegen, hanem biztonságos légkör, amelyben kiismerik magukat és otthonosan mozognak. Ma már általánosnak tekinthető, hogy a tanulók otthon is rendelkeznek számítógépekkel, Internettel, információs-kommunikációs eszközökkel; használatukat igen hamar elsajátítják. Tehát az IKT-eszközök bevonása a tanítási-tanulási folyamatba nem várt előnyökkel járhat: * közel hozhatja a tantárgyat, a tananyagot a diákokhoz; * nagy mértékben motiválhatja a diákokat; * segít aktiválni a már meglévő múltbéli élményeket, tapasztalatokat, előzetes ismereteket; * könnyebbé teszi a percepciót; * hatékonyabbá a memorizálást. A paradigmaváltás az iskolával kapcsolatos elvárásokat is megváltoztatta, mely elvárásoknak három pillérét Csapó Benő így foglalja össze Az iskolai tudás vizsgálatának elméletei keretei és módszerei c. tanulmányában (In: Csapó Benő (szerk.) Az iskolai tudás. Osiris Kiadó. Budapest. 15–45.): * A gondolkodás, a megismerés készségeinek és képességeinek a kifejlesztése, melyek segítségével az egyén képes a környezetből felvett információkat hatékonyan feldolgozni, elemezni, az elemzések alapján következtetéseket levonni és döntéseket hozni. * Az iskolának olyan ismereteket kell közvetítenie, amelyek felhasználhatók a gyakorlatban, a mindennapi életben; amelyek lehetővé teszik az ember környezetében előforduló természeti és társadalmi jelenségek mélyebb megértését, eszközök, anyagok hatékonyabb használatát, a környezet megóvását. * Bevezetést nyújtanak a különböző tudományokba, előkészítenek a későbbi tanulmányokra, megteremtik valamely szakmára, hivatásra való felkészülés alapjait. Az iskolával kapcsolatos megváltozott elvárások motiválták a fejlesztendő kulcskompetenciák megfogalmazását, melyeket a Nemzeti alaptanterv kodifikált. Az alaptantervben a fejlesztendő kompetenciaterületek között kiemelt szerepe van a digitális, más néven az IKT-kompetenciának: „A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül" A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Web_1.0_-_web_2.0_-web_3.0_(webt%C3%B6rt%C3%A9net_%C3%A9s_szeml%C3%A9letbeli_v%C3%A1ltoz%C3%A1sok)” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2012. április 21., 18:42 * Ezt a lapot 14 558 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

54. web 3.0

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 54. web 3.0: az internet jövőbeli tervezett változata

55. webergonómia

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 55. Webergonómia A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Definíció * 2 Ahogy valójában használjuk a webet: * 3 A webergonómia alapjai * 4 Milyen technikákkal tudjuk a legtöbbet bemutatni és megértetni weboldalunkból? * 5 Milyen a jó weblap? * 6 Mit tartalmaz egy jó weblap? * 7 Akadálymentes honlapok * 8 A webergonómia a pedagógiában [szerkesztés] Definíció (angol kifejezés: web ergonomics, web ergonomy, ergonómia: gr. 'a munka gazdaságos megszervezésének elmélete és gyakorlata, az ésszerű erőkifejtés tudománya' Forrás: [1]) Az internetes szájt használhatóságát vizsgáló szakterület. A webergonómiai szakértő a felhasználói szokások figyelembevételével ad tanácsokat egy internetes szájt felépítésére vonatkozólag. Egy ergonomikus weboldallal fokozhatjuk a konverziós folyamat sikerességét, és javíthatjuk annak kezelhetőségét, átláthatóságát, érthetőségét, valamint a látogatók elégedettségét. A legfontosabb webergonómiai szabály egy szájt létrehozásakor, hogy amit megoldhatunk egyszerűen, azt oldjuk meg egyszerűen, sose kényszerítsük a látogatót arra, hogy azon tanakodjon, mire kell kattintania, ha valamit el szeretne érni. Forrás: [2] Egy honlap hús-vér embereknek szól. A képernyők mögött emberek vannak, gondokkal, problémákkal, akik épp megoldásokat keresnek. Kevés idejük van, és a weboldal mellett még ezernyi más dologra figyelnek épp. Így kell megfogni a figyelmüket. Nem könnyű. [3] [szerkesztés] Ahogy valójában használjuk a webet: I. Nem olvassuk végig az oldalakat, csak átfutjuk őket. Miért nem olvasunk alaposabban? Mert': 1. rendszerint sietünk 2. tudjuk, hogy nem kell mindent elolvasnunk 3. gyakorlott “átfutok” vagyunk Mely szavakra, kifejezésekre figyelünk fel? 1. kapcsolódnak az aktuális problémánkhoz 2. megfelelnek a pillanatnyi érdeklődésünknek 3. ingerszavak, amelyek mélyen bevésődtek elménkbe (pl. ingyenes, akció, szex, saját nevünk) II. Nem a lehető legjobb döntésekre törekszünk, csak megragadjuk az első elfogadható lehetőséget. Miért nem a legjobb lehetőségre törekszünk? Mert': 1. általában sietünk 2. ha rosszul döntünk, akkor sincs nagy baj 3. az esélylatolgatás nem hatékonyabb 4. találgatni érdekesebb III. Nem gondoljuk végig, hogyan működik valami, inkább átverekedjük magunkat a problémákon. Miért van így? Mert': 1. érdektelen 2. ha egy eljárás működik, kitartunk mellette [szerkesztés] A webergonómia alapjai Első webergonómiai törvény: “Ne törd a fejem!“. (Utalás Steve Krug Ne törd a fejem! című könyvére.) Ez azt jelenti, hogy amennyire az emberileg lehetséges minden weboldalnak magától értetődőnek, nyilvánvalónak és egyértelműen használhatónak kell lennie. A felhasználónak minden különösebb fejtörés nélkül meg kell értenie, mi mire jó, mi mire való. Steve Krug egy második webergonómiai törvényt is megfogalmaz: „Nem számít, hogy hányszor kell kattintanom, ha egyetlen klikkelés sem igényel fejtörést”. Weboldal látogatása során problémát okozhat: • menük nem egyértelmű elnevezése • linkek felismerhetősége Miért fontosak ezek? Az interneten a konkurencia egy pár klikkeléssel elérhető. Ha a weboldal nehezen használható vagy nem egyértelmű, abban az esetben leendő ügyfelünk máris egy másik céget fog választani. Az igazán hatékony weboldal arról ismerszik meg, hogy egy pillanat alatt megragadja a felhasználó figyelmét. Valójában általában a következők szerint használjuk a weboldalakat. 1, Nem olvassuk végig az oldalakat, csak átfutjuk őket. Általában azért nem olvassuk el alaposabban az oldalakat, mert rendszerint sietünk, vagy mert tudjuk, hogy nem kell mindent elolvasnunk. Általában azon szavakra, kifejezésekre figyelünk fel, amelyek kapcsolódnak aktuális problémánkhoz, megfelelnek pillanatnyi érdeklődésünknek, vagy amelyek olyan ingerszavak, amelyek bevésődtek elménkbe (pl. ingyenes, akció, saját nevünk). 2, Nem a lehető legjobb döntésekre törekszünk, csak megragadjuk az első elfogadható lehetőséget. Ez abból következik, hogy általában sietünk, vagy tudjuk, ha rosszul döntünk, akkor sincs nagy baj, vagy az esélylatolgatás sem hatékonyabb. Forrás: [4] [szerkesztés] Milyen technikákkal tudjuk a legtöbbet bemutatni és megértetni weboldalunkból? A webergonómia egyik legfontosabb elvének az egyértelmű vizuális hierarchia alkalmazását tartják. Ezáltal a legfontosabb dolgok lesznek a legjobban láthatók, a vizuális kapcsolatban levő elemek láthatóan is kapcsolatban állnak egymással, és az alá- és fölérendeltségi viszonyok is egyértelművé válnak. Szintén fontos a webes konvenciók használata. Számos webdesigner nem szereti ezeket alkalmazni, hiszen valami eredetit szeretnének alkotni. Fontos, hogy az oldalt egyértelműen elkülönülő részekre osszuk. Szintén alapvető fontosságú, hogy a felhasználó számára világos legyen, hogy mire lehet kattintani. Az ún. zaj minimalizálása, más néven vizuális szemét elkerülése is ajánlott, ugyanis ezek túlzsúfoltsághoz vezetnek, valamint zavarják az áttekinthetőséget. A linkek színe legyen kék, aláhúzott, esetleg ha az egér fölé kerül akkor válthat pirosra. A háttérszín inkább fehér legyen, a betűk színe fekete, a nem fontos részeket halványabb színnel (általában szürkével) eltüntetjük, a fontos részeket kiemeljük oldalt. A logó mindig kattintható legyen, főoldalra vezessen. A betűknek nincs talpuk (Times) hanem "levegőben lógnak" (arial, verdana, tahoma). Az oldalon ne legyen nagy üres - fehér - rész, mivel az elvonja a figyelmet a tartalomról. Forrás: [5] [6] [7] [8] [9] [szerkesztés] Milyen a jó weblap? * Jól megválasztott domain Az ideális weboldal első meghatározó eleme egy jó domainnév létrehozása. A domainnel kapcsolatos legfontosabb követelmények közé tartozik, hogy rövid legyen és könnyen megjegyezhető, utaljon az oldal tényleges tartalmára és semmi esetben se tartalmazzon különleges karaktereket. * Webemészthetőség Mint arról már a fentiekben is volt szó, az interneten böngésző ember másként áll egy webes felülethez, mint egy nyomtatványhoz, legyen az könyv vagy akár újság. Ezért nagyon fontos, hogy weblapunkat olyanná varázsoljuk, hogy az oda látogató figyelmét egy átfutás után is megragadja - ehhez elsősorban az olvashatóságot kell biztosítanunk. * Formatervezés A jó design lényeges, de arra nagyon kell vigyázni, hogy ne nyomja el az oldal mondanivalóját, tehát a túldíszítés nem előnyös. A formatervezésre nagy hangsúlyt kell fektetni az átláthatóság miatt is, hiszen a különböző tagolásokkal és kiemelésekkel épp ezt valósíthatjuk meg. * Helyesen strukturált menürendszer Általános követelmény a navigációval szemben, hogy minden oldalon elérhető legyen, a felhasználók által könnyen azonosítható formában. Fontos, hogy az összes lényeges tartalomhoz egy, és általában véve minden elemhez három kattintással el tudjunk jutni. * Felhasználóbarát URL Az webcím rövidítése elősegíti az oldal használhatóságát, hisz a rövidebb URL nemcsak formailag szebb, de akár SMS-ben vagy twitteren is küldhetővé válik. Az URL rövidítése nagyon egyszerű, az interneten is elvégezhető pl. itt. Forrás: [10] [szerkesztés] Mit tartalmaz egy jó weblap? A weboldal elemei helyzetének tervezésénél figyelembe kell venni az emberek olvasási szokását. A nyugati ember balról jobbra és föntről lefelé haladva olvas, ilyen szempontból tehát az oldal bal felső sarka a leghangsúlyosabb, ezt követi a teljes felső rész, majd a bal oldali sáv. A jó weblap ennek megfelelően oszlik 3 fő részre. Az elemek milyenségét tekintve léteznek ún. alapelemek, melyek nem megfelelő elhelyezése vagy kihagyása rontja az oldal minőségét és használhatóságát. Az alapelemek a következők: * Brand Ide kerül a weboldal neve és logója. A logót általában ellátják egy linkkel, amely a főoldalra visz. * Keresés A weboldalak látogatói szívesen használják a kereső funkciót a navigáció megkönnyítésére. Kétfajta keresőt különböztetünk meg: egyszerű (egy beviteli mezőből) és összetett (több paraméter alapján keres). Lehetőségeinkhez mérten érdemes a keresők "okosított" változatát használni, mely a gépelési vagy helyesírási hibák elkövetésekor felajánl egy lehetséges helyes alternatívát. A keresési funkció elhelyezésére a fejléc alatti bal oszlopot, vagy a fejléc jobb oldalát szokták használni. * Menüpontok Az egy szinten lévő menüpontok száma ideális esetben nem haladhatja meg a 7±2 pontot. A 7±2 szabály George Armitage Miller kísérlete nyomán született, aki meghatározta, hogy az emberek rövid távú memóriája egyszerre ennyi dolgot képes tárolni. Általában véve a menüpontok max. háromszintesek lehetnek. * Breadcrumb A Breadcrumb (magyarul navigációs csík) feladata, hogy a faszerkezetbe (különböző szinteken elhelyezet) rendezett adatokat megjelenítse. * Tartalom Ennek kell az oldal nagy részét elfoglalnia. Az olvasási szokások miatt érdemes a baloldali sávba helyezni. * Lábléc Az oldal azon elemei kerülnek ide, melyek általában nem szükségesek a használathoz, de egyes esetekben mégis fontosak lehetnek. Hogy konkrétan mi kerül ide, az teljes mértékben weboldalfüggő. Az alapelemeken kívül természetesen további elemek is gazdagíthatják weboldalunkat. Ilyenek pl. a különböző médiafájlok, animációk, linkek, képek, reklámok stb. Forrás: [11] [szerkesztés] Akadálymentes honlapok A webergonómia sarkalatos pontja a honlapok akadálymentességének biztosításával a felhasználói esélyegyenlőség megteremtése, amit kormányrendelet ír elő. Forrás: [12] Ez azt jelenti, hogy a weboldalakat a vakok és gyengénlátók, színvakok, hallássérültek számára is használhatóvá kell tenni. Az akadálymentesítés nemcsak a fogyatékossággal élők életét hivatott megkönnyíteni, hanem az informatikailag alacsony képzettségűekét is. Talán nem is gondolnánk, de egy nem akadálymentes honlap használatakor az is hátrányos helyzetbe kerülhet, aki gyenge hardverű gépet használ, azaz pl. régi számítógépről próbál kapcsolódni a világhálóhoz. Az akadálymentes honlap a tulajdonosa számára is előnyös, mert a keresőmotorok könnyebben adnak ki rá találatokat, ami marketing szempontjából is hasznos. Emellett az akadálymentes weboldal image-növelő tényezőt is jelent tulajdonosának. Az akadálymentes honlap további előnye, hogy minden böngészőn ugyanúgy jelenik meg. Különösen fontos, hogy az iskolák weboldalai akadálymentesek legyenek, hiszen tanulóik és tanáraik közt lehetnek fogyatékossággal élők, akik számára rendkívül lényeges a felhasználóbarát honlap. A vakok és gyengén látók számára könnyítik meg az internetezést az ún. TTS (text to speech) szoftverek. Forrás: [13] A képernyőolvasó vagy más néven beszélő programok segítségével egy a böngészőbe beépített lejátszóval meghallgathatjuk vagy el is menthetjük a szövegből beszédszintetizátorral generált hangfájlokat. TTS szoftverek már magyar nyelven is használhatók. Ezek közül az egyik, ingyenesen letölthető alkalmazás az NVDA (NonVisual Desktop Acces) legnagyobb előnye, a pozicionáló hang, amelynek segítségével látás nélkül is tisztában lehetünk azzal, hogy hol helyezkedik el az egér a képernyőn. AZ NVDA jelenleg - a magyaron kívül - több mint 50 nyelvet képes felismerni. Szintén ingyenesen hozzáférhető a BME által fejlesztett MultiVox program, melynek erőssége a rendkívül alacsony erőforrás igény. [szerkesztés] A webergonómia a pedagógiában Napjainkban a legtöbb iskola rendelkezik már honlappal. De nem mindegy, hogy milyennel. Egy jól elkészített, figyelemfelkeltő, áttekinthető, könnyen kereshető weboldal az iskola reklámja is lehet, akár azt is befolyásolhatja, hogy a diákok oda felvételizzenek, ne egy kusza, információt alig tartalmazó, nem karbantartott szájttal bíró iskolába. A webergonómiának azonban még nagyobb szerepe van magában az oktatásban. Hiszen az iskolák honlapján segédanyagoknak, tananyagoknak, szükséges információknak kell helyet kapniuk. Ezek esetében pedig nagyon fontos a felhasználóbarát felület, mivel a diákok tanulásának támogatása a cél vele. Célszerű a honlapot úgy megszerkeszteni, hogy a tanulók egyszerűen, gyorsan megtalálják rajta, amit keresnek. Tanárokként magunk is készíthetünk saját weboldalt, ahol az óráinkkal kapcsolatos dokumentumokat, információkat könnyen elérhetővé tehetjük diákjaink számára. Ezért lényeges, hogy pedagógusként is tisztában legyünk a webergonómia alapjaival. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Webergon%C3%B3mia” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 29., 08:14 * Ezt a lapot 637 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

56. webinárium

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 56. Webinárium A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A webinárium (angol rövidítése: Web-based seminar) elnevezés a webes felületen elérhető szemináriumok rövidítése. A webinárium tulajdonképenn egy olyan webkonferencia, amely egy virtuális tanteremben folyik. Itt az előadó interneten keresztül létesít kapcsolatot a hallgatókkal. A webinárium egy interaktív felület, ahol az online kapcsolat miatt lehetőség van hozzászólni, kérdéseket feltenni és a világon bárhol, bárki bekapcsolódhat. Élő prezentációt lehet tartani, ahol az alap programokat (pl.: Microsoft Word, Microsoft Excel, PDF dokumentumok, videó és audió fájlok, alkalmazások) megjeleníthetőek. Ezek a webináriumok lehetnek szemináriumok, továbbképzések, konferenciák, workshop-ok, bemutatók, termékbemutatók, ügyfélszolgálati konzultáció, tananyagok bemutatása. Ehhez csak internetre, hangszóróra vagy fülhallgatóra van szükség, nem igényel egyedi programok telepítését, előfizetését. A webináriumok tartalommegosztása lehet egyirányú (ld. internetes közvetítés), interaktív (van egy előadó, akit a többiek hallgatnak, illetve az elhangzottakhoz megjegyzéseket fűzhetnek, kérdéseket tehetnek fel), és lehet online virtuális csoportmunka jellegű (ugyanabban a dokumentumban egyszerre többen is dolgozhatnak). Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Története * 2 Webinárium lehetőségei * 3 Webinárium haszna * 4 A webinárium és az oktatás * 5 A webinárium további alkalmazási lehetőségei * 6 Hazai / itthon is elérhető webinárium szolgáltatások [szerkesztés] Története Az online audio-vizuális eszközök közvetlen elődjei a különböző típusú videokonferenciák ötletéből merítettek, a két fogalmat még napjainkban is gyakran keverik, holott teljesen különböző dologról van szó. A webináriumok számtalan előnyükkel messze meghaladják a ma már elavultnak számító videokonferenciák lehetőségeit, ám ez utóbbinak sem kell végleg búcsút inteni: a két technika kompatibilis egymással, jól kiegészítik egymást. A webkonferenciák ötlete már jóval az internet megszületése előtt is felmerült, az első kezdeményezés az Illinois-i Egyetemen kifejlesztetett PLATO nevet viselte. A rendszer az online közösségek egyik legkorábbi kísérlete volt, célja egyetlen osztály szemeszter-működését rögzíteni. A PLATO szülőatyjának Don Bitzer egyetemi professzor tekinthető, tőle ered a számítógép-alapú oktatás ötlete. Néhány kollégájával együttműködve megalapították a CERL-t (Computer-based Education Research Laboratory), ahol aztán elkészítették a PLATO hardware-t. A rendszer kiépítésében diákok is közreműködtek. [szerkesztés] Webinárium lehetőségei * Power Point prezentáció * konferencia hívás vagy VoIP (headsettel és mikrofonnal élő beszélgetés) * webinárium rögzítése * írásbeli és szóbeli kérdezés * chat (lehet nyilvános vagy privát): kérdések, észrevételek, megjegyzések * előadás anyagához is hozzá lehet férni * megosztás (alkalmazás, desktop) amit az előadó használ a számítógépén [szerkesztés] Webinárium haszna * nagyobb hallgatóság, akárki bekapcsolódhat bárhol a világon * többnyelvűség (szinkrontolmács helyett a résztvevőknek lehetőségük van személyes tolmácsuk közreműködésével részt venni) * alacsonyabb költség * időmegtakarítás (utazási és egyéb holtidő visszaszerzése) * új információ azonnali hasznosítása a munkában * digitális felvétel és visszajátszási lehetőség * új kollégák betanítása költséghatékony és gyors * a résztvevők bármikor becsatlakozhatnak a közvetítésbe vagy kijelentkezhetnek onnan; később bepótolhatják azt, amiről távollétükben lemaradtak. [szerkesztés] A webinárium és az oktatás Az oktatásban is több internetalapú, távoktatásos újítást terveznek, hiszen már Magyarországon is léteznek magyar nyelvű webinárium szolgáltatások.Egy oktatási intézménynek is nagyon fontos lehet, hogy tagjainak ne kelljen utazniuk, időpontokat egyeztetniük. A webinárium az oktatásban a következőképpen működhet: * A tanár egyszeri díjért megkapja a jelszavas hozzáférést a webináriumi terméhez * Ezt a termet az előadás előtt "személyre szabja", vagyis táblafeliratokat, jegyzeteket készít; de beszúrhat aláfestő zenét, kisfilmeket. * A tanulók a tanárral lépnek kapcsolatba, és az általa megszabott díjért vagy akár ingyenesen is hozzáférhetnek a tananyaghoz, amin élőben részt vehetnek, de később, egy nekik alkalmasabb időpontban is visszanézhetnek. [szerkesztés] A webinárium további alkalmazási lehetőségei * e-egészségügyben: A telemedicina a távközlési és informatikai technológiák alkalmazását jelenti az egészségügyi ellátás javítása érdekében abban az esetben, amikor a résztvevők között lényeges távolságot kell áthidalni. A távgyógyászati alkalmazások alapját a televízió minőségű videokonferencia-rendszerek adják, melyekhez az alkalmazásnak megfelelő speciális orvosi berendezések is csatlakoztathatóak. A telemedicina előnye, hogy másodlagos, harmadlagos szakvélemények gyors beszerzése válik lehetővé, akár külföldről is; az egészségügyben dolgozók szakmai továbbképzése hatékonyabb lehet a videokonferenciák által. [szerkesztés] Hazai / itthon is elérhető webinárium szolgáltatások * e-conferences.hu - saját fejlesztésű ConfWareTM, web-alapú konferencia regisztrációs és menedzsment szolgáltatást biztosít. Elsősorban tudományos konferenciák online regisztrációs és menedzsment feladataira fókuszál. * Magyar Webkonferencia Terem - 2009-ben indult hazai szolgáltatás, a ppt fájlok bemutatására ún. Web Presentert használnak. A rendszer a fájlformátumot átalakítja és webes formátumban, saját szerveren tárolja, így nincs szükség külső webtárhelyre. * I Online - minden konferencia elérhető online formában, ehhez először regisztráció, majd előjelentkezés szükséges. A konferenciák többsége 25 főre van szabva. * X-Trade Brokers - online kereskedésre, pénzügyi piac eseményeire specializálódott szolgáltatás, a webináriumokra előzetes regisztrációval lehet feljelentkezni 100, illetve 200 fős limit alatt. * bpforex - A webináriumot a bpforex (tőzsdézéssel foglalkozó cég) egyik munkatársa indította el a közelmúltban blog. Források: en.wikipedia.org/wiki/Web_conferencing (2011.03.31.) http://www.communiqueconferencing.com/webinar/webinar.asp (2011.04.24.) http://www.nexon.hu/webinarium (2010.04.25.) http://www.rentit.hu/oldalak/webkonferencia.aspx (2011. 04. 26.) http://www.onlinekonferencia.hu/mierterdemes.php (2011. 04. 26.) http://www.thehistoryof.net/history-of-web-conferencing.html (2011. 04. 26.) http://www.nol.hu/tud-tech/infovilag/20091130-oveges_professzor_20 (2011.05.7.) Telemedicina (2011.05.07.) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Webin%C3%A1rium” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 8., 07:25 * Ezt a lapot 513 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

57. Wikipédia és wikik

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 57. Wikipédia és wikik A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A Wikipédia egy több nyelvű, nyílt tartalmú, közösség által fejlesztett enciklopédia, mely a Wikimedia Alapítvány (USA) kezdeményezésére jött létre. Célja az, hogy az emberiség közös tudásanyagáról adjon információt, tájékoztatást vagy magyarázatot. Angol nyelven 2001. január 15-én indult, a magyar nyelvű változat pedig 2003. július 8-án. A wikipédia alapítása óta egy évtized telt el, és ma már 380 millióan használják havonta. Ezzel a wikipédia, ma az 5. legnépszerűbb weblap a világon. Ha többet szeretnél megtudni a wikipédia létrehozásáról, olvasd el a wikipédia alapítójától ezt a felhívást: http://wikimediafoundation.org/w/index.php?title=WMFJA1/HU&utm_source=2010_JA1_Banner3&utm_medium=sitenotice&utm_campaign=fridayOpening&referrer=http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%25C5%2591lap A Wikipédia attól vált különlegessé, hogy bárki hozzáírhat, a tartalmat javíthatja, módosíthatja, további elemekkel kiegészítheti. Napról - napra, percről - percre bővül. A Wikipédia szócikkei gyakorlatilag minden témát felölelnek. Talán nincs is olyan egyszerű keresés, amely ne adna benne találatot. Azonban egyedüli forrásként ne használjuk! Ennek oka pontosan az, hogy bárki beleírhat bármit. Szerencsére rengeteg jóindulatú felhasználó olvassa, akik szívesen javítgatnak, bővítgetnek benne. A szócikkek vitalapján pedig ütköztetni lehet a véleményeket. Ettől válik igazi közösségi oldallá. Természetesen sokan vannak, akik nem rendeltetésszerűen használják az oldalt, és értelmetlen szövegekkel töltik fel a szócikkeket, ezeket a felhasználókat "vandáloknak" hívja a Wikipédia alapítója, Jimmy Wales. Amennyiben ez többször előfordul egy adott bejegyzésben, akkor zárolják a cikket, ez azt jelenti, hogy csak az adminisztrátorok tudnak módosítani a tartalmán. A Wikipédia alapelve az, hogy igen sokféle vallási, politikai szemléletű szerkesztő segítségével minél semlegesebb nézőpontú cikkek szülessenek. Természetesen adott a lehetőség arra, hogy az eltérő véleményt képviselő "wikipédisták" elmodják saját érveiket a másikéval szemben. Ezt a már említett vitalapon tehetik meg, de abban az esetben, ha több szócikket átfogó nézetkülönbség alakulna ki, a vitát az úgynevezett Kocsmafalon lehet folytatni. Fontos működési elve az oldalnak, hogy bárki ingyenesen regisztrálhat, és egészítheti ki a szócikkeket. Ezenkívül az oldalon nem találhatóak reklámok, ezért az alapító minden év végén felhívást intéz a szerkesztőkhöz, hogy amennyiben lehetséges ne csak gondolataikkal, tudásukkal, de anyagilag is segítsék az oldal működését. Ezidáig minden évben sikeres volt a meghirdetett akció. Említés történt már az oldal népszerűségéről, hogy milyen sokan használják nap mint nap, ehhez természetesen megfelelő technikai háttér is szükségeltetik. A wikipédia 10-35 ezer oldallekérést teljesít másodpercenként,ez elképesztő mennyiségű adattovábítást jelent, ennek a forgalomnak a zavartalan biztosítására 2008-ban már 324 szerver állt rendelkezésre. Minderről bővebben a következő oldalon olvashatsz: http://hu.wikipedia.org[[]] A wiki a hipertext rendszerek egyik fajtája, vagy pedig maga a szoftver, ami ennek készítését lehetővé teszi. Ezek szerint ez a hely, ahol most vagyunk, éppen az ELTE wikije. Nagyon szépen bővül, mióta elindítottuk. Remélhetőleg azután is elérhető lesz, ha a mostani lelkes szerkesztők már nem koptatják itt az iskolapadokat. A virtuális osztályteremben leghasznosabb, főleg kezdőknek a wiki.Itt a tananyaggal kapcsolatos fogalmakat találják a diákok, amiből tanulhatnak és amit szorgalmasan bővíthetnek ahogy nő a tudásuk.A tanár pedig láthatja ki mikor foglalkozott az anyaggal és milyen okosságokat tudott hozzátenni.A hibás információkat lehet javítani és véleményezni is.Én biztos, hogy fogom használni. Azzal, hogy megszületett a Wikipédia, kibővülhetett a mondás: Google a barátod és Wiki a barátnőd! A wikiwikiweb olyan webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé teszi azt, hogy a szerkesztők a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. Más szóval a wiki egy olyan program, amelynek számos különböző megvalósítása létezik. Segítségével egész weboldalak is működtethetők, de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére. Az első wiki rendszert, a Portland Pattern Repository-t egy informatikus, Ward Cunningham dolgozta ki 1995-ben a célból, hogy informatikusok számára nyilvános szakmai publikációs lehetőséget teremtsen (a faxolást és egyéb kötöttebb lehetőséget helyettesítendő), illetve megkönnyítse és kollektívvá tegye az adatok rögzítését, tárolását, karbantartását és fejlesztését. A 20. század utolsó éveiben folyamatosan nőtt a wiki technológia elismertsége a magán- és nyilvános ismeretanyag-bázisok fejlesztése területén. Ez a lehetőség adta meg a kezdő lökést Jimbo Walesnek és Larry Sangernek, a Nupedia enciklopédiás projekt alapítóinak, hogy lerakják egy elektronikus enciklopédia alapjait a wiki technológia alkalmazásával: a „Wikipédia” 2001 januárjában indult be. Ma az angol Wikipédia közösség messze a legnagyobb wiki a világon, és a más nyelvű változatok is igen jó helyezéseket érnek el a sorrendben. A wiki technológia egyik legfontosabb jellemzője, hogy a lapok egyszerűen és gyorsan létrehozhatók és módosíthatók. (A "wiki wiki" hawaii nyelven "gyors"-at jelent.) Egyes wikik lapjainak szerkesztéséhez még bejelentkezés sem szükséges. A wiki lényege, hogy bárkinek lehetőséget ad arra, hogy a lap tartalmát fejlessze. Persze ekkor az emberben felmerül a gyanú, hogy rosszindulatú változtatások is megjelenhetnek ezeken a lapokon. A wiki rendszerekből azonban a rosszindulatú változtatások könnyen eltávolíthatók. Ezt segíti elő a "Friss változtatások" funkció, ami a az elmúlt időszak szerkesztéseit listázza, illetve a "laptörténet" funkció, ahol megtalálhatók a lap korábbi változatai. Mivel a legtöbb Wiki elutasítja a kötelező regisztrációt, mégis, szinte minden nagyobb wiki lehetővé teszi a közösség szabályai ellen rendszeresen vétő szerkesztők korlátozását. Ennek leggyakoribb formája a szerkesztő szerkesztési jogának felfüggesztése. Ez elérhető a szerkesztő IP-címének letiltásával. Általában a wikiknek két megjelenési formája van: az egyik, ahogyan a szócikk megtalálható a lexikonban, a másik pedig maga a szerkesztői oldal, melynek segítségével gyorsan és egyszerűen lehet szerkesztéseket végezni. Megjelenés tekintetében a szerkesztők a szócikkek egységes külalakjára törekednek, hogy jobban el lehessen igazodni a szócikkekben. wiki A "wiki" egy program (vagy hipertext - szövegkörnyezettől függően), melynek különböző megvalósítása, formája létezik. Felhasználhatjuk weboldalak működtetésére, fórumok üzemeltetésére, vagy egyfajta tudástárként, enciklopédiaként is. A hagyományos wikikben minden oldalnak két különböző formája, alakja van: - az egyik, ahogyan a lexikonban is megjelenik a böngészőnkben - a másik forma amelyben az oldalt szerkeszteni lehet (képzeljünk el egy primitív szövegszerkesztőt, saját formázási nyelvvel, parancsokkal) Miért is van ez így? Az ok rendkívül egyszerű. A legtöbb felhasználónak kevés tapasztalata van a HTML nyelvvel, melyet a böngészőnk értelmezni képes. Ezért a wiki létrehozói "alkottak" egy új nyelvet a tartalom formázására, ahol pl. a " " páros jelöli a dőlt betűket, melyet HTML nyelvén így írnánk le "" (mint "italic"). Sajnos még nem létezik egységes formázási nyelv wikik közt sem, így ha a beírt szövegünket formázni szeretnénk, előbb ismerkedjünk meg az általunk használt wiki "szövegszerkesztői" képességeivel, parancsaival. Wikiről wikire a hiperszövegeken keresztül navigálhatunk, hasonlóan mint a többi weboldalon. Egy wiki mindig csak egy wikire hivatkozik, vagyis az "alma" wikink mindig az "alma" wikis szócikkre fog hivatkozni, nem másra.. A Wiki oldalak legtöbbjét bárki szerkesztheti, akár még bejelentkezés nélkül is. Sajnos már előfordult, hogy ezzel a lehetőséggel többen is visszaéltek, szerencsére azonban a jól kitalált rendszernek köszönhetően egy művelettel mindig visszaállítható az eredeti tartalom. Írtunk már róla, hogy a wikinek többféle megvalósítása is létezik, a legegyszerűbb változattól a legbonyolultabb tartalomkezelő rendszerekig. Lássunk is példát akkor ezekre a rendszerekre. A wiki használata Egyre inkább előfordul a csoportok általi használat a tagok közötti eredményes koordináció érdekében. Az e-mailek küldése és telefonos szervezés helyett egy wiki oldal létrehozásával könnyebb a kommunikáció. Mivel egy wiki weboldalt könnyűszerrel lehet szerkeszteni és menteni, ezáltal sokkal felhasználóbarátabb lesz. Egy példa a wikioldal felhasználásához: [1]. Az alábbi weboldalakon lehet saját wikire feliratkozni: [2] [3] [4] Wikiforrás (http://hu.wikisource.org) Az eredeti "Wikisource" nevű projekt magyar változata, melynek célja a szabad, nyílt tartalmú szövegek gyűjtése. A magyar változat 2006. június 4-én indította működését, s benne a mai napig - 2010.12.3 - 18454 cikk jelent meg. Találhatunk itt verseket, kordokumentumokat, anekdótákat, ódákat, balladákat, népi hagyományokat, helyesírási szabályokat, s még nagyon sok egyéb dolgot. A tartalom természetesen kategóriákba van sorolva, ezért nemcsak címszó, de kategória alapján is böngészhetünk az oldalon. Metapédia - A másféle lexikon (http://hu.metapedia.org) A Metapédia alternatív lexikon politikai, történelmi, kulturális és művészeti témákról. Vállaltan nemzeti tudatú, viszonylag fiatal projekt, de napról napra egyre több szócikk jelenik meg rajta. Elsősorban olyan témákkal, szócikkekkel foglalkozik melyeket más oldalakon elhallgatnak, nem támogatnak, vagy egyenest tiltanak. Metapolitikai céljának tűzte ki a fővonalbeli vitát, kultúrát és a történelemszemléletet. Webes tudástárt kínál azoknak, akik az európai egységért harcolnak, A Metapedia további nagyszerű vonása, hogy úgy az átlagembereknek, mint tudományos műhelyeknek is kiegyensúlyzott, mindenféle liberális maszlagtól mentes tudást kínál. Wikimedia Commons (http://commons.wikimedia.org) A Wikimedia Commons 2004. szeptember 7.-én indult hódító útjára, s ezalatt a pár év alatt már közel 100 000 gyűjteményt tartalmaz. Ahogy arról a "media" szóból következtethetünk, az oldal az összes Wikimedia projekt médiáinak egyfajta közös gyűjtőhelye. Az oldalra bármilyen saját tulajdonú ill. szabadon licencelt zenét, klippet, fényképet, hanganyagot fel lehet tölteni ha azt hasznosnak ítéljük meg a Wikimédia számára. Az itt megtalálható fájlokat bárki szabadon felhasználhatja és módosíthatja ha az alkotókat és a forrást feltünteti a művében. Lássunk ízelítőnek pár kategóriát, milyen fájlokat is találhatunk itt: - a természet kategóriában listázva vannak az időjárással, világűrrel, fosszíliákkal, tengeri élővilággal kapcsolatos fájlok - a tudományban találhatunk anyagot a biológia, csillagászat, fizika, orvostudomány, kémia, matematika és a technológia területéről - s persze ha ennyi nem elég, szabadon kereshetünk a több ezer animáció, diagram, festmény, térkép és zene közt. MediaWiki (http://www.mediawiki.org) Neve alapján a Wikimedia-ra hajazó projektre gondolhatnánk, azonban szerencsére erről szó sincs. A MediaWiki tulajdonképpen egy szerveri oldalon futó program, szoftver. Olyan oldalak, site-k üzemeltetésére tervezték, melyeknek látogatottsága elérheti akár a napi milliót is. Rengeteg funkciót, műveletet nyújt a felhasználó számára, ha úgy tetszik, amolyan WIKI Ultimate:) Ellentétben az itt felsorolt Wikis projektekkel, itt nem egy tudástárról van szó, hanem tulajdonképpen a tudástárat hajtó "motor" propagációjáról. Vállalkozó kedvű felhasználók ki is próbálhatják. Wikikönyvek - Nyitott könyvek egy nyitott világért (http://hu.wikibooks.org) Az oldal magát egy "internetes kézikönyvíró-műhelynek" mutatja be, s tulajdonképpen nem is áll ez messze a valóságtól. Az itt található oldalak valóban könyvek: tankönyvek, kézikönyvek, útmutatők, szakácskönyyvek,... Félreértés ne essék, nem a kortárs írókat és költőket hivatott népszerűsíteni, ill. azok műveit terjeszteni. Az oldalon található tartalom nagyon találóan nem "kategóriákra", hanem "könyvespolcokra" van osztva: Természettudományok, Számítástechnika, Társadalomtudományok, Művészetek, Különlegességek, Egyéb. Természetesen a többi wiki portálhoz hasonlóan, itt is még tovább tagolódnak ezek a könyvespolcok kisebb témakörökre. Wikidézet (http://hu.wikiquote.org) Az oldal 2004 októberében jött létre, s azóta már több mint 1207 lapot tudhat a tartalomjegyzékében. A sokat sejtető név mögött valóban az van ami: egy többnyelvű, forrással ellátott idézetek gyűjteménye. Rengeteg idézetet tartalmaz, nem csak irodalmi művekből, de filmekből is. Az idézetek mellett találunk közmondásokat is, szólásokat, szállóigéket is. Kereshetünk idézeteket személyek, foglalkozások szerint, böngészhetünk az írásos művek, közmondások és szállóigék közt, vagy lapozhatunk akár a filmek, TV-műsorok oldalain is. Egy biztos, ha jó idézetet keresel, valamilyen frappánsat, hangulatodhoz illőt, vagy egy olyat amit bátran kiraknál a facebookos profilod oldalára, itt biztosan megtalálod. Unciklopédia (http://unciklopedia.org) A tréfás néven ne lepődjön meg senki, valóban egy enciklopédiáról van szó ugyan, csak egy kicsit humorosabb formában közli az adott téma értelmezését, s nem mindig marad az igazságnál. Az oldalon eddig - 2010 dec. 4 0 1497 szócikk jelent meg, de természetesen a tartalom egyre bővül, újabb és újabb frappáns (félremagyarázott) szócikkek jelennek meg. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Wikip%C3%A9dia_%C3%A9s_wikik” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 19., 23:45 * Ezt a lapot 365 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

21. információs társadalom

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 21. Információs társadalom: információ alapú társadalom Lásd még a http://oktinf.elte.hu/wiki oldalon az Információs társadalom kifejezésre kapott alábbi találatokat: A keresés eredménye A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés * Tartalmi oldalak * Médiafájlok * Segítség- és projektlapok * Minden lap * Részletes * Lent 9 találat látható, az eleje 1. Hozd létre a(z) „Információs társadalom” nevű lapot ezen a wikin! * LLL paradigma és a web 2.0 A XXI. század társadalma az információs társadalom. Szinte létkérdés, hogy ki, milyen gyorsan és pontosan jut el egy infor …z életen át tanulhasson. Az élethossziglani oktatás eszméje a tanuló társadalom sarokköve. [http://www.mszit.eu/dynamic/palcso_maria_-__a_lifelong_lear 20 KB (3 817 szó) - 2011. március 11., 16:35 * Virtuális tanulási környezet Az információs társadalom az öngerjesztő tudásgyarapodás társadalma, ahol a tudás a gazdasági 25 KB (4 818 szó) - 2010. december 16., 11:04 * Digitális szakadék/digitális esélyegyenlőség …l az, hogy rövid időn belül mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: a számítógép és a világháló használatának lehető … leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) In: Információs társadalom, 7. évfolyam, 3.szám, 83-100. p. 19 KB (3 565 szó) - 2012. március 15., 22:10 * Technofília-technofóbia …spont - amely gyakran nevezi neo-ludditának is magát - ezzel szemben az információs forradalom negatív aspektusait hangsúlyozza, a technológiai változást …ofília''' és a '''technofóbia''' egy extrém kapcsolat a technika és a társadalom között. A '''technofób''' tart vagy nem szereti a technológiát, és gy 4 KB (757 szó) - 2010. december 9., 12:09 * Digitális írástudás …nálatát, a keresési stratégiák alkalmazását, a számítógépek, az információs és kommunikációs technika hatékony használatát. …en belül a számítógépes írástudás nagyobb számban fordul elő. Az információs írástudás az 1980-as években kis számban fordult elő, majd jelentőse 33 KB (6 275 szó) - 2010. december 17., 21:22 * Technofíilia-technofóbia …ágat kiváncsian fogadja, úgy véli, hogy azok életkörülményei és a társadalom javítására szolgálnak. A technológiai fejlődésben látja az emberis� 3.Információs társadalom 4 KB (774 szó) - 2010. december 13., 20:48 * Web 1.0 - web 2.0 -web 3.0 (webtörténet és szemléletbeli változások) …ti gyors információáramlást hozzon létre. Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, számítógépes hálózat (Általános jellemzők) A Web folyamatosan fejlődik. A Web 2.0 egy információs megnevezés, ami az interaktív lehetőségekkel kibővült, és az erdeti 32 KB (5 927 szó) - 2012. április 21., 18:42 * Digitális esélyegyenlőség …ehetősége és képessége mindenki rendelkezésére állhasson." A civil társadalom valamennyi tagja férjen hozzá az információkhoz és ismeretekhez, bárk …számos területén az egyén csak úgy boldogulhat, ha birtokában van az információs technikai eszközök alkalmazásával, az iskolára nagy felelősség háru 2 KB (385 szó) - 2010. december 15., 22:20 * Digitális szakadék/ esélyegyenlőség …tetlen az informatikai esélyegyenlőség megteremtése. Egy információs társadalom alapvető követelménye ez. A ma emberének képesnek kell lennie a szám …ny miatt, nem képesek segítség nélkül igénybe venni az információs társadalom nyújtotta szolgáltatásokat.Az informatikai szempontból hátrányos hely 2 KB (477 szó) - 2010. december 11., 17:33 (előző 20 | következő 20) (20 | 50 | 100 | 250 | 500) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s” Nézetek * Speciális lap Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Speciális lapok Powered by MediaWiki * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

22. ingerfalók

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 22. Ingerfalók A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Inger:az élő szervezetet érő hatás, amelyre az jellegzetes reakcióval (reflex) válaszol. Az ingerek felfogására a receptorok szolgálnak. Az inger nyomán ingerület keletkezik, ha az inger erőssége eléri az ún. ingerküszöb értékét. Az ingerfalók fogalom az elmúlt években jelent meg, s jelentését főként egy szűk szakmai kör ismeri. Viszont, ha megnézzük, mit takar ez a kifejezés, látható, hogy valójában mindennapi életünk egyik alapvető viselkedési módját rejti ez az összetett szó. Ha egy emberre azt mondjuk, hogy ingerfaló, akkor ez azt jelenti, hogy az egyszerre több dologra képes odafigyelni. A számítástechnikai eszközök által biztosított környezet lehetővé teszi, hogy egyszerre több dologra is képes legyen valaki odafigyelni. Pozitív ingerfaló egyszerre tud zenét hallgatni, tanulni, netezni és esetleg a környezetéből jövő kérdésekre is válaszolni. Ezt azért tudja megvalósítani, mert a megosztott figyelmét hatékonyan tudja több dolog irányába mozgósítani. Ez egy önként választott viselkedési mód, amely a mai diákra jellemző, és amely a sokoldalú ingerhatások rendszerére adott válaszként jelenik meg. Az otthoni számítógépek, az internetes kapcsolat lehetővé teszi, hogy a jövő diákja egyszerre elégítse ki többirányú információéhségét, szórakozzon, és kapcsolódjon ki a napi problémák nyomása alól. Téves, azaz elképzelés, hogy ez csak az elmúlt néhány évben kialakult viselkedési mód. A magyarországi poroszos oktatás, nevelés arra kényszerítette valaha a fiatalokat, hogy főként egyetlen dologra koncentráljanak. Ám ez sokat változott a híradástechnikai (s később az informatikai) eszközök elterjedésével. A múlt század utolsó harmadában nevelkedő fiatalok (a mai 40-es, 50-es korosztály) jelentős része már osztott figyelemmel tanult. Miközben készült másnapi óráira beat-zenét hallgatott háttérként. A nevelési módszerek engedékenysége elfogadhatóvá tette, hogy eközben evett (mai szóval: nassolt). Az ezredforduló nagy robbanást hozott az informatikai eszközök elterjedésében; a fiatalok jelentős részének már van otthon PC-je, ahol gyarapíthatja tudását, kiélheti szórakozási, kapcsolatteremtő vágyait. Azt mondhatjuk tehát, hogy a mai fiatalok már belenevelődnek az ingerfaló életmódba; sokan képesek egyszerre több tevékenységet végezni közel azonos időben. Képes úgy írni a házi feladatát, hogy közben zenét hallgat (vagy TV-t néz) háttérként; keres az interneten – vagy épp a levelezését bonyolítja le. Az IKT eszközöket használó pedagógus pontosan ezért tudatosan alkalmazza a multimédiát a tanítás során. Az ingerfaló viselkedés attól is függ, hogy milyen a személyiség, aki így él. Az ingerfaló pozitív személyiség akkor, ha tényleg kiváló az osztott figyelemre való képessége. Ők azok a kreatív emberek, akik előbbre vihetik a fejlődést, ők lehetnek a feltaláló – típusok. De negatív az ingerfaló beállítódás akkor, ha az illető azért viselkedik így, mert nem képes egy dologra sem koncentrálni elmélyülten. Őbelőlük lesznek a kallódók, akik számára az informatikai és szórakoztató tárgyak használata valójában csak pótcselekvésként szolgál. Az alapvető vérmérsékleti típusok közül a szangvinikusak és a flegmatikusak azok, akik jobban tudják hasznosítani ingerfaló beállítódásukat – s legkevésbé a melankolikus típus képes erre, hiszen ő egy dologra tud elmélyülten koncentrálni. Agyunk női (jobb) agyféltekéje koordinálja azt, hogy több dologra is tudjunk hasonló szinten figyelni. Nem csoda, hiszen az emberiség fejlődése során a nők életmódja volt olyan, amely ilyen feladatok elé állította őket. A hétköznapi tevékenységek során azonos időben kell a mai nőnek figyelni pl. a főzésre, a gyerekre, bekapcsolni a mosógépet, s közben zenét vagy híreket is hallgat (vagy kedvenc sorozatára pillant eközben). Tehát az ingerfaló kifejezésről megállapítható, hogy mai szóalkotás, ám valójában egy régóta meglévő viselkedésmódból jött létre. A különbség az, hogy régen a sors kényszerítette az embereket ebbe a viselkedésmódba, a mai fiatalok egy része pedig azért vált ingerfalóvá, mert olyan zsongítóan sokoldalú ingerközeg áll rendelkezésére, hogy vágyai nem tudnak ezeknek ellenállni. A fentiekből is látszik, hogy az "ingerfalás" szoros rokonságot mutat a multitaskinggal[1]. A fogalmat ízlelgetve a különbségek között lehet például, hogy a multitasking amolyan rákényszerített többsszálú tevékenység, az ingerfalás meg önként választott. Ebben az értelemben a nők inkább "multitaskingolnak", egy társadalmi elvárást teljesítenek, az ingerfalatozás meg szabad választáson alapul - elvben. A mai fiatalok életében ez azonban teljes mértékig keveredik, mert a szórakozási formáik egy része már kötelezővé vált (IWIW-en, Facebookon, aki nincs fenn, nem is létezik stb.) Pedagógiai szembontból vizsgálva, azt mondhatjuk, századunk alapját képzi az IKT világa, ennek alkalmazása az oktatási intézményekben. Mind az ingerfalás, mind az említett multitaskingolás elválaszthatatlan az internetes kommunikáció ezer szálon futó alkalmazási körétől. A tanulási képességek, készségek fejlesztésére egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek iskolai kereteken belül is, megalapozván azt az általános tudásalapot, mely felkészíti őket azok gyakorlati alkalmazására. Az ingerfalás gyakorlása fejleszti a figyelem akár tudatos, tervszerű, akár ösztönös megosztásának készségét, alapot teremtve ezzel szakmai ill. szabadidős internetfelhazsnálói tevékenységek végrehajtására. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Ingerfal%C3%B3k” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 14., 13:08 * Ezt a lapot 435 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

27. konnektivizmus

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 27. Konnektivizmus A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A konnektivizmust a digitális korszak tanuláselméletének nevezik. Az informatika, a pedagógia és a hálózatkutatás mentén jött létre, a hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazását jelenti. A tanulókat a kollaboratív tanulásra ösztönzi, a tanár segítőként van jelen a tanulási folyamatban. A tanulók saját tempójukban, egymással információt cserélve tanulhatnak. Ez az elmélet a tanulást más tevékenységbe beágyazott, élethosszig tartó folyamatnak tekinti. A behaviorizmust, a kognitivizmust és a konstruktivizmust követő negyedik tanuláselméleti áramlat a konnektivizmus, mely George Siemens1 és Stephen Downes2 kutatók nevéhez köthető fogalom. (http://www.konnektivizmus.hu/) A legújabb tanulási elmélet. Behatóan foglalkozik a tanulási folyamatokkal, a képességek és a készségek fejlesztésével. A tudást hálózathoz hasonlítja, az új ismeretanyagnak be kell épülni a régibe. Legyenek erős kötődési pontok, amihez az új ismereteket kötni tudjuk. Képzeljünk magunk elé egy hálószerű grafitrácsot. Ha nincs elég kötődési pont, akkor az új ismeret "lóg a levegőben", vagyis egy idő után kiesik. Kiemelten foglalkozik a kognítív folyamatokkal: emlékezet, gondolkodás, megfigyelés, figyelem stb. Bizonyítva látom ezt az elméletet a nyelvtanítás során. /Csóka Ilona/ Ha összehasonlítjuk a négy tanuláselméleti áramlatot, megállapíthatjuk, hogy míg a behaviorizmusra jellemző tanulási mód megfigyelő és viselkedésközpontú volt, addig a kognitivizmusra a már meglevő tapasztalatokra alapozva szerkezetkialakító, modellező tanulási mód jellemző. A behaviorista megközelítés jutalmazással és büntetéssel befolyásolja a tanulás menetét, a memóriába ismétléssel véseti be az ismereteket - tipikusan frontális oktatással, feladatorientált módon. Az új ismereteket az egyén vissza tudta mondani, ha megfelelő "inger" érte (még akkor is, ha nem értette pontosan, hogyan vagy miért alkalmazhatja őket). A konnektivizmus ezzel szemben főleg kísérlettel, méréssel dolgozik, megpróbálja a problémát a környező valóságban is felismertetni és annak megoldási módját begyakoroltatni. A konstruktivizmus esetében elmondhatjuk, hogy az elkötelezettség, szociális és kulturális előélet nagy befolyással bír a régi ismerethalmaz mennyiségére, és az új ismeretek jelentésének megfogalmazására, értelmezésére. Az intézményes oktatás épít az egyén előzetes ismereteire, amiket új kontextusba kell állítania a tanulás során, miközben új következtetéseket von le, törvényszerűségeket ismer meg nyitott kimenetelű feladatokon és esszéken keresztül. A konnektivizmus esetében az egyén egy hálózat meglévő csomópontjaihoz kapcsolódva ezekből nyer ismereteket, melyek nagymértékben függnek a hálózat kapcsolati mélységétől és erősségétől, értelmezésük közben - elfogadásuk esetében - beépíti saját ismeretanyagába, fogalomtérképek, összegző tanulmányok segítségével, majd megosztja másokkal. (George Siemens: Learning and Knowing in Networks: Changing roles for Educators and Designers, 2008, január 27) A konnektivizmus megjelenését szükségessé tette az intézményes oktatás válsága (az intézményekre rótt sokféle feladatoknak lehetetlen volt megfelelni), lehetővé pedig a számítógépes hálózat otthoni használatának elterjedése tette. Első próbálkozások (Web 1.0) még nem tettek lehetővé nagyfokú interaktivitást, bár hatalmas, rendezett információhalmaz megszerzését igen. A konnektivista tanulás módszerei a Web 2.0 típusú alkalmazások használatára épülnek. Ezek az alkalmazások a következő tevékenységek megvalósítását segítik elő a tanulásban és a tanításban.[3] * közösségi terek használata * közösségi tartalomfejlesztés * fogalomtérképek * tartalom aggregálás * reflexió * inspiráció Egy virtuális közösségbeli egyén saját tempójában és érdeklődésének megfelelően szerzett ismereteit a közösségi lap oldalain megosztja a többi egyénnel, akik bővítik, vitatják vagy módosítják annak tartalmát, miközben minden egyén inspirációt nyer, hogy saját egyéni kutatásokat indítson az aktuális témában. Eközben kommunikációs, ismeretösszefoglaló képességük, szókincsük, lényeglátásuk, főbb dolgok kiválasztásának képessége, toleranciájuk (mások más véleményének elfogadása), a kapott pozitív visszajelzések miatt az új technikák tanulására való hajlandóságuk, motivációjuk is nő. A kettő pont nullás forradalom a felülről lefelé építkező, tekintélyközpontú oktatási modellt a feje tetejére állítja: az új szemlélet középpontjában a tanuló áll. Az új e-learning trendek az intézmények zárt világát hivatottak fellazítani. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb kompetenciaszinttel rendelkezik a 'kiberdiák', annál nagyobb hasznát veheti a kettő pont nullás eszközöknek. A magas tudásszint lehetővé teszi, hogy képes legyen maga irányítani a tudás megszerzésére irányuló erőfeszítéseit. A tanuló jelentősen javíthatja tanulása hatásfokát, ha részt vesz egy, a témával foglalkozó hálózatban, virtuális közösségben. A tudásalkotás körforgásában a személyes tudások a hálózatba szerveződnek, s az így összeadott tudás ismét egyéni tudásforrássá válik („cycle of knowledge development”). Az együttműködő tevékenységek alkalmai elterjednek, a személyes szociális hálók az informális tapasztalatcsere színtereivé válnak, „communities of practice”-hálózatok alakulnak ki. A „hogyan” és „mit” tanuljunk mellé a „hol tanuljunk” kérdése is felzárkózik. (I.Bessenyei, 2007) Újszerű az információ megszerzésének útja, ami helytől és időtől független, hiszen azzal, hogy egymás számára ismeretlen, távol élő egyének megvitatják egymás között, beépítik a meglevő információik közé, átszűrik saját magukon (akár több napig is elmélkedve rajta) és megosztják gondolataikat, egyúttal ők maguk is információforrássá válnak a többiek számára. Külföldön sok helyen már természetesnek veszik az akadálymentesített webet, a honlapokon gyakran találkozhatunk alternatív verziót megjelenítő gombbal, mely egy könnyebben kezelhető felületet bont ki, de nem vesz el semmit a weblap minőségének értékéből, ezzel is elősegítve a hátrányos helyzetű diákok tanulását, ami csökkenti az oktató terheit. "..az információs kor tanuláselméletének nevezi magát. A hálózatosodási tendenciákra támaszkodva Georg Siemens alapozta meg a konnektivizmusnak nevezett tanuláselméletét (Siemens, 2005). Ebben Siemens túllép a hagyományos elméleteken, a behaviorizmuson, a kognitivizmuson és a konstruktivizmuson is. (Még ez utóbbi is – amely pedig a tanulás szociálisan motivált mivoltát hangsúlyozza – az egyéni tanulási technikákat és a belső agytevékenységi folyamatokat állítja a középpontba, és nem veszi figyelembe, hogy miképpen megy végbe a tanulás a szervezetekben és a hálózati struktúrákban.) A konnektivizmus a tanulást olyan folyamatnak fogja fel, amelyben az informális, hálózatba szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott információ-csere mind nagyobb szerepet kap. A tanulás mindinkább folyamatos, élethosszig tartó, más tevékenységekbe beágyazott, hálózatosodott tevékenység-rendszerré válik. ... A konnektivizmus a tanulást olyan folyamatnak fogja fel, amelyben az informális, hálózatba szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott információ-csere mind nagyobb szerepet kap. A tanulás mindinkább folyamatos, élethosszig tartó, más tevékenységekbe beágyazott, hálózatosodott tevékenység-rendszerré válik. Az információszerzés és öszszefüggésbe helyezés motiváltsága is felerősödik, ha a keresés és az értékelés együttműködik, hálózati tevékenységgé alakul. ... A tanulás a hivatalos intézmények által összefüggésbe ágyazott információk fogyasztása helyett aktív tudásalkotássá válhat" (Dr. Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs-társadalomban.) Miért a jövő útja? Konnektivizmus – az eLearning akupunktúrája: önszerveződő tanulás lehet a válasz egy nagy kommunikációs hálózat révén. Az elmélet szerint a hálózatosodás alkalmas lehet a tudáscserére. forrás: Bessenyei István(2007): Az e-Learning 2.0 és konnektivizmus Felmerülhet az a kérdés, hogy amennyiben a tanulási folyamatokat valóban átalakítjuk információfogyasztás helyett tudásalkotássá, akkor ki lesz a "0. beteg", vagyis ki fogja megteremteni azokat az információkat, amiket aztán cserélni, összefüggésbe hozni, analizálni, szintetizálni stb. lehet. Azonban a konnektivizmust már több oldalról érte kritika is: Pløn Verhagen meglátása szerint a konnektivizmus nem tanuláselmélet, csupán pedagógiai nézőpont a képzésre. Verhagen érvelése szerint a tanuláselméletek feladata az instruktiv szinttel való foglalkozás, tehát hogy milyen módon tanulnak az emberek, a konnektivizmus azonban azzal foglalkozik, hogy mit és miért tanulnak. A konnektivizmus egy másik kritikusa, Bill Kerr úgy látja, hogy bár a technológiának hatása van a tanulás körülményeire, de ami a tanuláselméletet illeti, nem hozott újat a már meglevő elméletekhez képest. A konnektivizmus a XXI. század technológiai vívmányait kihasználva segíti a tanulás - tanítás folyamatát. A tanár szerepe immár nem a hierarchiát állítja előtérbe, nem csak az ismeretátadást hangsúlyozza, hanem a diákokat közvetlenebbül megszólító és segítő személyként tünteti fel. Segítségként fontos tényezők a közösségi portálok ill. az oktatási keretrendszerek (pl. moodle, facebook), azaz a web2-es alkalmazások összefoglaló néven. Kulcsár Zsolt prezentációja alapos összehasonlítást nyújt a négy oktatásparadigma vonatkozásában (http://www.slideshare.net/kulcsi/a-negyedik-oktatasparadigma). A behaviorizmus, konstruktivizmus, kognitivizmus és konnektivizmus az adott, rendelkezésre álló technikai alkalmazások révén különböző módon közelíti meg a tanár - diák kapcsolatot, viszonyulásukat a tanulási folyamathoz. Bizonyos szempontból az egyszerűtől a komplexig tart az elméletek szerepértelmezése. A tanulás a befogadástól a strukturáló és alkotó szerepeken keresztül elér az asszociáló szemléletig. A tanár szerepe az ismeretátadástól a logikai kapcsolatok átadásán és a mikrovilág létrehozásán keresztül a makrovilágot támogató szerepig ível. Kétségtelenül ez utóbbi az a szerep, amellyel a jelen generációit leginkább támogatni tudjuk fejlődésük során. Azonban a konnektivizmus esetén nemcsak a tanár szerepel segítőként, hanem a tanulók maguk is funkcionálhatnak ilyen módon társaik ill. a felnőttek számára (pl. technikai - módszertani segítség az alkalmazások hasznosításában). "A hálózatalapú tanulás integratív, szintézisalkotó gondolkodásra épít." (http://kulcsi.posterous.com/lateralis-gondolkodas-es-konnektivizmus) Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a gondolkodás összetettségét, amelyben az integráció folyamán egyéb segítő, pl. képzettársító, elemző folyamatokra is szükség van. A konnektivizmus kétségtelenül jelenünk és jövőnk meghatározó szemlélete, ugyanakkor nem lehet megfeledkezni a többi szemlélet által feltárt attitűdökről és szerepekről, folyamatelemekről. Minél több jellemzőt megtalálunk a tanulási folyamatban, annál nagyobb a valószínűsége a komplex, sikeres részvételnek. A konnektivizmus az információs korszak új tanulási elmélete. A tanulást olyan folyamatnak fogja fel, amelyben az informális hálózatba szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott információ-csere mind nagyobb szerepet kap. A tanulás mindinkább folyamatos, élethosszig tartó, más tevékenységekbe beágyazott, hálózatosodott tevékenység-rendszerré válik. A tanuló jelentősen javíthatja tanulása hatásfokát, ha részt vesz egy, a témával foglalkozó hálózatban, vírtuális közösségben. A témával kapcsolatban javaslom a következő oldal megtekintését: http://www.slideshare.net/kulcsi/konnektivizmus-a-gyakorlatban-presentation A Social Bookmarking kifejezés magyarítása olyannyira nem egyszerű, hogy eddig még nem is sikerült senkinek. Nem mondhatjuk, hogy társadalmi, azt sem mondhatjuk, hogy szociális, azt sem, hogy társasági... leginkább a közösségi szó közelíti meg az eredeti jelentését. Na és mire jó mindez? Olvasható a http://maria.blog.hu/2009/06/23/social_bookmarking lapon. Magyarországi kutatási eredmények szemlézése Egy izgalmas kísérlet eredményei alapján Kétyi András bizonyította, hogy a kollaboratív munkát segítő e-learning tanulási környezetek kellő előkészítéssel a nyelvtanulásban is hasznosnak bizonyulhatnak. Molnár Pál Viktor kutatásai pedig arról tanúskodtak, hogy a kísérletében résztvevő hallgatóknak nem csak ismeretei bővültek, hanem különböző kompetenciáik fejlődtek a web 2.0 alkalmazásokkal támogatott tanulás alatt: kommunikációs, ismeret összefoglaló, absztraháló, önkifejező (ezáltal önismereti) képességek, tolerancia. A Suli-Soft-Design kitalálója nem kevesebbre vállalkozott, mint az interneten elérhető, tanulást segítő, vagy éppen tananyagot jelentő információk új köntösbe öltöztetését, hogy a hátrányos helyzetű, illetve kisebb-nagyobb fogyatékkal élők, kisgyermekek és idősek, technológiailag alulképzett/megkülönböztetett felhasználók is könnyen megtalálják a számukra szükséges adatokat. Miért a konnektivizmus napjaink tanuláselmélete? Népszerű, hiszen a mai diákok mind bennszülöttek, és mint ilyenek, minden a tanulás során/kapcsán felmerülő probléma megoldását valamilyen elektronikus úton kezdenék el. Ha innen nézzük, a konnektivizmus abszolút járható út a számukra, hiszen szinte folyamatosan elérik egymást a megfelelő elektronikus csatornákon, így közös munkával tudják segíteni egymás iskolai munkáját (is). A másik oldalról viszont nem feltétlenül hatékony a közös munka, és nem feltétlenül vezet a megfelelő eredményre. Ha egy valaki téves ismerettel rendelkezik, és ezt osztja meg másokkal, mindenki rosszul fogja tudni. Tehát mindenképpen szükséges a tanári irányítás és felügyelet. Sőt, csak bizonyos tárgyak és témakörök tanításánál hatékony ez a módszer. Természetesen a diákok számára mindig népszerű lesz az a fajta tanulási módszer, ahol csoportban dolgozhatnak, de ez nem minden esetben megfelelően hatékony. Az értékelés (ami jelenleg mind a szülők, mind a diákok számára igen fontos) szempontjából pedig a csoportos tanulási módszer csapdahelyzetet eredményezhet. Ez a módszer is természetesen egy újabb lehetőség arra, hogy a tanórák színesebbek legyenek, bővíti a tanárok módszertani eszköztárát, de csak a korábbi, bevált módszerek kiegészítéseként. Összegzésül tehát a konnektivizmus egy népszerű elmélet, de vigyázni kell arra, hogy a megfelelő formában alkalmazzuk. Minden tudás leírható hálózatként: 1. DEKLARATíV tudás A deklaratív tudás esetén a hálózat csomópontjai lennének a fogalmak (és/vagy önálló szemantikai jelentéssel bíró tartalmak), az élek pedig a közöttük lévő asszociációk, logikai kapcsolódások. A deklaratív tudás lehet explicit vagy implicit, ami a jelen hálónk esetén annyit tesz, hogy a háló egyes részei reflektorfényben vannak, a többiek rejtettek. Egyes asszociációs technikák segítségével a reflektorfény fókusza mozgatható (tágítható/szűkíthető). 2. PROCEDURÁLIS tudás Procedurális tudásnak hívjuk a készség-alapú tudást: úgy tudok valamit csinálni, hogy közben nem reflektálok a részletekre. A procedurális tudás esetén a hálózat csomópontjai lehetnének pl. önálló mozdulatok, az élek pedig a mozdulatok közötti kapcsolódásokat határoznák meg. Pl. ha jól tollaslabdázom, akkor teniszezni is jól fogok, mert mindkét sporthoz a tudáshálóm ugyanazon részeit aktiválom. Felmerülhet a kérdés, hogy miért fontos mindez? Mi a hozzáadott értéke annak, hogy hálózatként fogom fel a tudást? Az, hogy a hálózatelméleti alapelvek itt is alkalmazhatóvá válnak: a skálafüggetlenség, gyengén kapcsoltság, enkapszuláció; csak néhány példa, melyet érdemes vizsgálni a tudásháló viszonylatában. Konnektivizmus képekben: Fájl:Konnektivizmus.jpg A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Konnektivizmus” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. március 31., 09:14 * Ezt a lapot 1 250 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

46. social bookmarking

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 46. Social bookmarking A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Közösségi linkmegosztás * 2 Előnyei * 3 Hátrányai * 4 Rövid története * 5 Társadalmi könyvjelző link generátor * 6 Használata * 7 Külső hivatkozások [szerkesztés] Közösségi linkmegosztás A Social Bookmarking (közösségi könyvjelzők) egyfajta metódus az Internet felhasználói számára, amely segítségével kedvenc weboldalaikat könyvjelzőkbe menthetik el, az esetek többségében azokat kategorizálhatják is. Az egyes linkek címszavak segítségével könnyebben megtalálhatóvá válnak. Ez persze így még nem lenne több, mint saját böngészőnk "Kedvencek" mappája, amelyet csak az adott számítógépről érhetünk el. Ezért jöttek létre a Social bookmark oldalak, mint linkmegosztó helyek. Az ilyen módon megosztott linkek által képviselt weboldalak ismertebbé, látogatottabbá és népszerűbbé válhatnak. A Social bookmark oldalak használatához regisztrálni kell. Magyar nyelvű linkmegosztó oldalak pl.: Startlap, Facebook, Turbobookmark. Külföldi oldalak pl.: Google, Delicious, Digg & Stumble. Az egyes linkeket elláthatjuk saját összefoglalóinkkal, leírásainkkal. Ez azért praktikus, mert így a közösségi linkmegosztást használók meggyőződhetnek az oldalak tartalmáról anélkül, hogy előbb le kelljen tölteniük a tartalmat. Ez több formában is megvalósulhat, használhatunk kommenteket vagy tag-eket, esetleg az adott oldal minőségére vonatkozó szavazórendszert. Személyes tapasztalatom: A delicious.com oldalt használom, oda gyűjtöttem pár könyvjelzőt, és van, hogy megnyitom, mert nem találom már meg a korábban használt, élvezetes "oldalaimat". Én is szoktam keresgetni mások könyvjelzőinél, és van, hogy nagyon hasznos oldalakat találok. [szerkesztés] Előnyei Kedvenc weboldalaink megoszthatók másokkal, de „privát” üzemmódban, kizárólag magunk számára is tárolhatjuk azokat. Nem kell saját számítógépünk ahhoz, hogy előhívhassuk, bárhol elérhetővé válik, ahol Internet kapcsolat van. Forrás: http://www.seo--guru.com/2009/05/social-bookmarking-linkepites-egyik.html Az összegyűjtött könyvjelzőink publikusak, tehát bárki láthatja. Az érdeklődők nem csak megnézhetik a listát, hanem fel is vehetnek az ott ajánlott oldalaink közül egyet vagy többet a saját könyvjelzőik közé, így létrejön a Social Bookmark hálózat. A közösségi könyvjelző oldalak a linkgyűjtemények "web 2.0" szintjét jelentik. Segítségükkel a továbbiakban nem kell gépünkön elmenteni gyakran látogatott weboldalaink linkjeit, a „social bookmarking service” (közösségi könyvjelző szolgáltatások) ezeket online elérhetően tárolják. Használata egyszerű, így az internetet kevésbé ismerők sem kerülnek hátrányba. A Social Bookmarking elterjedésével, használatával pontosabb eredményt kaphatunk kereséseinkkor. A mai keresőmotorok egyre nehezebben tudnak pontosan ráfókuszálni az éppen keresett tartalomra, témára. Az internetes reklám pedig nem ad elég nagy teret, hogy például weboldalunkra felhívjuk a figyelmünket és nyílván financiális okai is vannak. Amikor információra van szükségünk az ismert keresőoldalakon kívül fórumokon próbálunk keresni linkeket, kapcsolódó tartalmakat. A social bookmarking a keresőmotor és a fórum előnyeit egyesíti. Szerkesztői azok az emberek, akik az adott témában már rendelkeznek-a keresőmotorok által nem megjelenített- linkekkel, így speciálisan az adott témára könnyebben, gyorsabban, célirányosabban lehet rálelni. A Social Bookmarking az oktatásban is fontos szerepet kaphat: különböző tantárgyakhoz megoszthatók a diákokkal a szükséges weboldalak, így bármilyen órába beépíthetők, illetve otthoni felkészülésre kiválóan használhatóak. A Social Bookmarking a honlap tulajdonosok számára is fontos. Növelheti a honlap értékét, mert a Social Bookmarking oldalak speciális kapcsolatban állnak a Google-lal. A Google a könyvjelzővel ellátott oldalakat előrébb helyezi a találati listáján, hiszen a könyvjelzővel ellátott oldalakról sok ember állítja, hogy érdekes és releváns információt tartalmaznak, emiatt nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Pedagógus szemszögből nézve ez számunkra nagyon előnyös, hiszen akár az órai munka során, akár az otthoni felkészülés vagy a házi feladat írása során nagy a valószínűsége annak, hogy a tanuló a számára legelőnyösebb keresett tartalmakhoz fog hozzájutni elsőként. Ennek a szolgátltatásnak a használatával azt is elkerülhetjük, hogy diákjaink megbízhatatlan forrásból származó információt használjanak a feladatmegoldás közben. [szerkesztés] Hátrányai A linkek mellett konkrét tartalom nem kerül fel. A feltöltött oldalak frissességét nem minden esetben lehet nyomon követni, így ütközhetünk már nem létező oldalakba is, akár többször is. Filecserélésre, társadalmi érintkezésre kevés a lehetőség. A rendszerbe bárki bármit feltölthet, nincs moderátora, így nem oda való tartalmak stb. is felkerülhetnek. Itt is megjelenik a korrupció és az összejátszás. A spammerek (elektronikus üzenetküldő rendszerek) ide is betörtek és a gyakran látogatott oldalakra próbálták tevékenységeiket fókuszálni. Az oldalakat fejlesztők folyamatosan módosítják a biztonsági rendszereket, hogy a visszaéléseket leküzdjék. Hazai viszonylatban pedig gyakran az is előfordul, hogy pusztán linképítésre használják ki a könyvjelzőzést, ezzel annak alapvető értékeitől eltávolodva. Így sokszor csak oldaluk Google PageRank értékét akarják növelni vele az emberek, ezzel érve el előkelőbb helyezést a keresések során. [szerkesztés] Rövid története Az első próbálkozások linkmegosztó oldal létrehozására 1999 közepén történtek, de nem voltak hosszú életűek. Ezek a korai linkmegosztó oldalak mappákat biztosítottak a felhasználók számára a könyvjelzők rendszerezéséhez, sőt némelyikük maga rendezte mappába az egyes könyvjelzőket. Ilyen oldalak voltak a Backflip, a Blink, a Clip2, stb. Ezek az oldalak a dot com buborék kipukkadása okozta pénzügyi zűrzavar miatt tűntek el.A közösségi linkmegosztás valódi elterjedése 2003 szeptemberére tehető, amikor megszületett a del.icio.us (Delicious) oldal, ennek köszönhető a "social bookmarking" kifejezés elterjedése is.[1] [szerkesztés] Társadalmi könyvjelző link generátor Egy szoftver generál egy kódot. Ki lehet egészíteni a weblapokat és/vagy blogokat. [szerkesztés] Használata A szolgáltatás ingyenes. Gyors regisztráció után azonnal használatba vehető. Használata egyszerűbb, ha böngészőnkben eszköztárába kirakjuk a regisztrált oldal ikonját, így nem kell állandóan bejelentkeznünk, ha fel szeretnénk venni például egy új könyvjelzőt. Ha az ikonra kattintunk, akkor egy űrlapot kell kitöltenünk, ahol meg kell adni a honlap webcímét, nevét. Adhatunk neki címkét is, amivel később kulcsszavak rákeresésével rákereshetünk a könyvjelzőink között, valamint emlékeztető jegyzettel is elláthatjuk még. Az újonnan hozzáadott könyvjelző a lista legtetején fog megjelenni. Kulcsszavak segítségével később szűkíthetjük a keresendő tartalmakat. [szerkesztés] Külső hivatkozások Linkmegosztás - Linkeld.be közösségi linkmegosztó A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Social_bookmarking” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2012. április 15., 19:48 * Ezt a lapot 793 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

20b. Google szolgáltatások

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 20b. Google szolgáltatások A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés [szerkesztés] Google szolgáltatások A Google-ről A Google céget Larry Page és Sergey Brin, a Stanford egyetem frissen végzett programozói alapították 1995-ben. A Google megszületésekor egy internetes keresőmotor volt, melyet a cég azóta rengeteg egyéb szolgáltatással egészített ki. A Google ma a világ egyik legnépszerűbb keresőrendszere, mely jórész a PageRank algoritmusnak köszönhető. Az algoritmus úgy működik, hogy az interneten található, linkeket összekötött tartalomhálozat elemeihez számokat rendel azok hálózatban betöltött szerepe alapján. Így mennél többen látogatnak egy webhelyet, az annál magasabb pontszámot kap, hiszen a hálózat annál fontosabb csomópontjáról van szó. A Google persze nem ok nélkül nyújt széleskörű szolgáltatásrendszert ingyen. A cég ugyanis a felhasználók kereséseit, dokumentumait, leveleit folyamatosan tartalomelemzi, és az eredmények alapján célzott, személyre szabott reklámcsomagokkal bombázhatja őket. Ez az „ingyen” szolgáltatáshalmaz ára. A Google-t egyre érzékenyebben érinti, hogy a Facebook szolgáltatásait lassan többen veszik igénybe, mint a Google-ét. A Facebook az internetes tartalmak rendszerezésében, osztályozásában még személyre szabottabb megoldást kínál, mint a Google, hiszen a Facebook esetében nem egy gépi algoritmus tesz ajánlásokat, hanem a személyek egymás közötti kapcsolatára épül a tartalomrendezés/szolgáltatás. A Google 2010-es befektetései és felvásárlásai (400 millió dollár értékben) egyértelműen azt sejtetik, hogy a jövőben saját közösségi oldallal szeretné visszaszerezni, illetve a Facebooktól elhódítani a felhasználókat. A Google főbb szolgáltatásai Ezen szolgáltatások igénybevételéhez először a GMAIL-ben kell regisztrálnunk, azaz saját e-mail címet létrehozni. * Gmail: ingyenes levelező szolgáltatás kiegészítve sok funkcióval. Pozitív, hogy online hozzáférésű a fiók, ezért a Föld bármely részéről, bármilyen számítógépről hozzáférhetünk. * Book Search A Google 2004-ben indította el a Google Print szolgáltatását, amellyel azoknak a könyveknek a tartalmában lehet keresni, amelyeket a Google beszkennelt és a digitális adatbázisában eltárolt. 2005. novemberében a Google szolgáltatása nevét „Google Book Search”-re keresztelte át. 2010-re a az adatbázis már több mint 15 millió beszkennelt könyvet tartalmaz. Ennek egyik leágazása a Google amerikai olvasóközönségnek 2010 decemberében megnyílt elektronikus könyvesboltja, amelybe négyezer kiadó részvételével hárommillió tételt ígérnek, jelentős részüket ingyen.A Google Book Search program számos vitát generált az érintettek körében. Bár sokan üdvözlik egy ezidáig példátlan tudásbázis létrehozását, a könyvkiadók és az szerzők képviselői jogaik megsértésének tekintik a szolgáltatást. Az amerikai Authors Guild beperelte a Google-t, a „szerzői jogok tömeges megsértéséért”. * Blog Search A Google keresési technológiájának alkalmazása blogokra. * Calendar: A Google Calendar egy online naptárszolgáltatás. Nagy előnye a hagyományos naptárakhoz képest, hogy ezt megoszthatjuk másokkal, valamint engedélyezhetjük, hogy beleírjanak mások is. (Például férj és feleség így láthatja egymás napirendjét, vagy a titkárnő a főnöke napirendjét). További előnye, hogy beállíthatjuk a mobiltelefonos értesítést az egyes eseményekről, így ha nem vagyunk internetközelben, a naptárunk akkor is figyelmeztet minket teendőinkre. * Groups Ezzel a szolgáltatással egyszerűen lehet csatlakozni egy csoporthoz, létrehozni egy csoportot, illetve a kedvenc témákat követni. A szolgáltatás segítségével tanulócsoportokat szervezhetünk a tanításhoz kacsolódóan vagy olyan on-line csoportfelületet hozhatunk létre, ami pl. egy iskolai tematikus szakkörre járó tanulók virtuális kommunikációs felületeként működik. * Images: Vizuális tartalomra való keresést tesz lehetővé. Bármilyen témakörre rákereshetünk. * Google Maps: Ingyenes online térképszolgáltatás. Térkép alkalmazás útvonaltervezővel és a saját térképek elmentésének lehetőségével. A térkép megtekinthető hagyományos és műholdas formában, sőt a kettő keverékeként. A térképen tetszés szerint elhelyezhetünk jelzéseket, információkat, leírásokat, megjegyzéseket. A Google Maps egy további szolgáltatása a Street View, amellyel virtuálisan bejárhatjuk a városokat, utcákat. * Google Chrome: új, nagy sebességű böngésző,rendkívül egyszerű, egysoros kezelőfelülettel, mely gyorsan futtatja a weboldalakat. Nagyszerű, hogy a személyre szabásban lehetőségünk van beállítani az oldalak magyarra fordítását. A személyre szabható kezdőlap megkönnyíti a gyakran látogatott weboldalakhoz való gyors hozzáférést. * Google fotók: másnéven Picasa : a számítógépen található fényképfájlok rendszerezésére, katalogizálására szolgál, beleértve az egyes képek utólagos szerkesztésének, feliratozásának és korrekciójának lehetőségét.Ezen az oldalon megoszthatod fényképeidet a barátokkal, ismerősökkel vagy akár családtagokkal. * Google fordító: több, mint 50 nyelven fordíthatod le a keresett szavakat, fogalmakat, vagy akár egy dokumentumot. A fordító a fordítandó és a lefordított nyelven is kiejti a szavakat, illetve mondatokat. A szókincs néhol még hiányos, egész mondat illetve dokumentum esetében sokszor (főként a magyarban) nem összeegyeztetett igevégződésekkel/toldalékokkal. * Google Earth ezzel a szolgáltatással megismerheted a Föld bármely táját, akár 3D formájában is. Ezért a szolgáltatásért éri meg a földrajz órát informatika teremben tartani. Sokféle felhasználási lehetőségén kívül egy-egy kontinens természetföldrajzi bemutatására kiválóan alkalmas. A gyerekek számára is érdekes szolgáltatás a repülőgép szimulátor, amelyben irányíthatja a repülőgépet, és tanulmányozhatja az órán megismert helyeket.Ezen kívül a műholdfelvételek segítségével a Föld bármely területe valóságos kép formájában megtekinthető.Segítségével a tanulók élménybeszámoló jelleggel be tudnak mutatni egy tájat, várost vagy egy országot egy virtuális utazás keretében. * Google Scholar: ez a szolgáltatás a keresést tudományosabb megközelítésben teszi lehetővé. * Google dokumentumok: ezzel a szolgáltatással online hozhatsz létre dokumentumokat és oszthatod meg másokkal, és valós időben működhettek együtt, ami meggyorsítja a csapatmunkát. Google dokumentumaidat bármely számítógépről vagy okostelefonról megtekintheted és szerkesztheted. Az iskolában, a tanítás során is jól használható: pl. a több tanulónak kiadott házi feladatot egyszerre tudják szerkeszteni, a változást rögtön nyomon követni, bár térben-időben külön vannak. Google dokumentumként készíthető szöveges dokumentum, prezentáció, űrlap, illetve egy Excelhez hasonló táblázatkezelő is működtethető. Nagy előnye, hogy a Microsoft Office formátumokat felismeri és kezeli. Így a már elkészített munkáinkat feltölthetjük és szerkeszthetjük. (Ha például egy számítógépre nincs feltelepítve a Microsoft Word program, akkor a Word-ben elkészített dokumentumainkat megtekinthetjük a Google dokumentumok szolgáltatás segítségével.) * Co-op: 2006-tól működő szolgáltatás. A felhasználók a hatékonyabb keresés értelmében felcimkézhetik az általuk látogatott weboldalakat. * Froogle ingyenes ár-összehasonlító szolgáltatás, ami interneten elérhető üzletekben hasonlít össze különböző termékeket. A szolgáltatás ingyenes, de jelenleg még csak angol nyelven elérhető. * Google Reader: A google által fejlesztett RSS-olvasó. * Blog: " a blog elnevezés a web log vagy weblog rövidítése a blogolás nem más, mint egy blog szerkesztése , fenntartása, lletve új cikkek közzététele egy már létező blogon. A blogon megjelenő cikkeket blogposztnak, posztnak vagy bejegyzésnek nevezik. A bejegyzéseket publikáló személy pedig maga a blogger." * Google Webhelyek: Ezen szolgáltatás segítségével ingyenesen, saját weblapot/weblapokat készíthetünk. A beépített sablonokkal gyorsan és könnyedén készíthetjük el weblapjainkat. * Google Checkout: A Google online vásárlást megkönnyítő funkciója. A saját fiókban hitelkártyaszám és más vásárlói információik eltárolásával lehetővé teszi a partner-üzletektől való gyors, problémamentes internetes vásárlást. * Desctop Gadgets: A google készített pár különleges "kütyüt" (minialkalmazást), amit az asztalra kirakva lehet használni. Ezek lehetnek: naptár, árfolyamfigyelő, email-jelző, játék, zene lejátszó stb. részletesebben: A Chrome OS Egy könnyűsúlyú, nyílt forráskódú számítógépes operációs rendszer, amit a Google Inc. fejleszt, World Wide Web-alapú alkalmazások futtatására. A 2009. október 7-én bejelentett Chrome OS végleges változata várhatóan 2010 második felében fog megjelenni. A Linux-alapú operációs rendszer grafikus felhasználói felülete a Google Chrome webböngészőjére épül, és x86 vagy ARM architektúrájú rendszerek futtathatják majd. A Chrome OS, legalábbis kezdeti célként, netbookokon fog futni, az Androidtól eltérően, amit főleg okostelefonokra fejlesztettek, és hagyományos alkalmazásokat is képes futtatni. A Google-szolgáltatások pedagógiai felhasználása A Google bizonyos szolgáltatásai jól használhatóak pedagógiai célokra: A Google dokumentumok például többféle dokumentumtípusban tesznek lehetővé kooperatív munkát, amit akár az tanórai, akár a tanórán kívüli pedagógiai munkában felhasználhatunk. Az ilyen kooperatív munkához a munkát végző személyeknek nem kell fizikálisan egy helyen tartózkodniuk, valamint a dokumentumokban végzett módosítások személyre lebontva ellenőrizhetőek (Fájl/Módosítási előzmények megtekintése). Ez megkönnyítheti a csoportmunka értékelést. A Google Maps kimondottan jól használható osztálykirándulások/tanulmányi kirándulások tervezéséhez, de akár az adott tananyaghoz kapcsolódva is felhasználhatjuk. Például akár egy jelentős személy életrajzi állomásait is rögzíthetjük rajta, vagy egy-egy híres csata/ ostrom színhelyét is megmutathatjuk, felhasználhatjuk. A Google-naptár a térképet kiegészítve az osztály életének, programjainak tervezésekor lehet hasznos. Az osztály tagjai és a szülők is könnyen végigkísérhetik a kirándulás főbb eseményeit, vagy akár témazáró dolgozatok időpontjait is. A Google fotók, vagyis a Picasa programja segítségével egyszerűen rendezhetjük az osztály programjairól készült fotókat és a szülők részére is elérhetővé tehetjük. Készíthetünk videoklippeket, szöveget adhatunk a képekhez bemutatva ezzel pl. az osztálykirándulást vagy szalagavatót. A program segítségével akár saját magunk tervezhetjük, szerkeszthetjük meg a tablónkat. Az oktatásban való használata ezen kívül: egyes "jól sikerült" képekhez megfelelő magyarázószöveget illesztve szemléltetőanyagként használható. Google Desktop Gadgets Gmail: hasznos lehet a szülőkkel való kapcsolattartásban: kör-e-mailben értesíthetjük őket a szülői értekezletek és a fogadóórák időpontjáról, az iskola programjairól. Tanulóink házi feladatok, pl.gyűjtőmunkák eredményét is elküldhetik. Webhely: tanárok, diákok készíthetnek saját weblapot. A tanárok oktatási segédleteket, információkat, házi feladatokat tehetnek ezáltal közzé. A diákok készíthetnek a saját osztályuknak, osztályukról szóló weblapot. A természettudományok tanítása során is sokrétűen felhasználhatók a Google szolgáltatások. Például, fizika órán az elektromágneses hullámok tanítása során. Az egyes csoportok különböző fajtákat dolgoznak fel egy-egy Google dokumentumban, majd a legvégén egyesítik. A tanár így könnyebben értékelheti az egyes diákok csoportban végzett munkáját. [szerkesztés] A Google szolgáltatások felhasználása az idegen nyelv oktatásban Az internet, s ezzel együtt a Google által felkínált új szolgáltatások forradalmi újjításokat hoztak az idegen nyelv oktatásban. A tanárok számára széleskörű lehetőség kínálkozik, hogy óráikat érdekesebbé, hatékonyabbá tehessék diákjaik számára. Egy-két példa erre: Book Search: Idegen nyelven beszkennelt irodalmat böngészhetnek itt a diákok. Részeket másolhat ki a tanár órai feldolgozás céljából vagy a diákokok maguk kereshetnek ki új nyelvtani szerkezeteket egy adott szövegen belül. Blog Search: A diákok célnyelvű blogokat kereshetnek, amikbe maguk is becsatlakozhatnak vagy új, saját idegen nyelvű blogokat hozhatnak létre. Calendar: Az online naptárszolgáltatás felhívhatja a figyelmét a diákoknak az tanult nyelv népeinek ünnepnapjaira, főbb eseményeire. A tanár bejegyezheti ide a közelgő közös csoportos ünnepeket (pl. Christmas party, Halloween, New Year party, stb.)Nagy előnye a Google naptárnak, hogy az eseményekre különböző beírt kulcsszavak alapján is rá lehet keresni, és a naptár megtekinthető napi, heti, havi és négynapos időbeosztásban is.. Groups: A diákoknak alkalmuk nyílik, hogy idegen nyelven értekező csoportokhoz csatlakozzanak, akiknek hasonló az érdeklődési körük (pl. világjárás, konyhaművészet, állatok, kertészet, stb.) Images: A diákoknak ill. a tanárnak lehetősége nyílik, hogy ezen szolgáltatás segítségével a tanult idegen nyelvi kultúrához csatlakozó vizuális tartalomra rákeressenek (pl. képre az adott témához kapcsolódóan). Tanórai keretben is nagyon jól felhasználhatóak a képek, a képleírás nagyon jól fejleszti az idegen nyelvet tanulók beszédkészségét. Maps: A tanulók utazásaik során előre kikereshetik a szállásuk címét, megnézhetik a különböző szórakozó helyek, turisztikai látványosságok pontos elhelyezkedését. Útvonalakat tervezhetnek külföldi úticéljaikról, térképeket nyomtathatnak ki. Google Chrome: Ha a diákok/tanár utána szeretnének járni egy témának, pontosabb adatokat, részletes ismertetőket gyorsan a Google Chrome szolgáltatásának segítségével, különböző honlapok elolvasásával megtehetik. Google fotók: Itt lehetőségük nyílik a diákoknak/tanárnak, hogy pl. közös/egyéni külföldi utazásaik, bulijaik képeit egymással megoszthassák. Google fordító: Nagyon hasznos idegen nyelvű szavak, szövegek lefordításához. A diákok itt a szavak pontos kiejtésének is utánajárhatnak. A fordítás már több mint 50 idegen nyelven történik. Google Earth: A diákok "testközelben" tekinthetik meg azokat a tájakat, országokat, amikről az órán tanulnak, így nagyobb kedvet kapva hogy élőben is eljussanak majd egyszer oda.Fontos, hogy az idegen nyelvet tanulók ne csak magát az idegen nyelvet sajátítsák el, hanem ismerjék meg az adott nyelvet beszélő országokat, azok népeit, tájait, kultúráját, ünnepeit, szokásait, konyháját. Google dokumentumok: Saját és közös dokumentumot hozhatnak létre és szerkeszthetnek a diákok. A tanárnak lehetősége nyílik, hogy csoportos munkára ösztönözze tanulóit. Pl. közösen írhatnak egy fiktív önélet rajzot angolul. Co-op: A tanulók/tanár a hatékonyabb keresés értelmében felcimkézhetik az általuk látogatott külföldi weboldalakat. Froogle: Itt összehasonlíthatják a külföldi árakat a hazai áruk áraival, ha pl-ul közös/egyéni külföldi útra készülnek, s ki akarják számolni, hogy mennyi pénzre lenne szükségük az ott tartózkodáshoz. Google Blog: Egyéni vagy közös blogot szerkeszthetnek a diákok a tanult idegen nyelven akár a tanár által előre meghatározott vagy az őket érdeklő témában. Itt lehetőség nyílik arra is, hogy ha egyik társuk/tanáruk kimegy külföldre, napra kész információval szolgáljon a külföldi tapasztalatairól és megossza társaival. További google szolgáltatások: Google analytics: Ingyenes szolgáltatás, amely arról ad tájékoztatást, hogy az adott weboldalt mennyien látogatták, honnan klikkeltek az oldalra, mennyi ideig maradtak és a földrajzi helyet is beazonosítja. Google local: Földrajzi helyhez kötött kereséseket lehet végrehajtani. Cél, hogy az emberek megtalálják a helyi üzleteket. A weboldal címek mellett telefonszámot, címet is közölnek. Google Mars: A Mars térképe magassági, vizuális és infravörös változatban. Google news: Hírportál. negyvenhárom földrajzi régióban, huszonnégy nyelven érhető el. Spreadheets: web alapú táblázatkezelő alkalmazás. http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Google_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sainak_list%C3%A1ja You Tube A céget két fiatal, Chad Hurley és Steve Chen alapította 2005 februárjában. Az első videón Chen macskája volt látható. Elindulása után, villámgyors növekedésnek indult és mára a világ legnagyobb videómegosztó szolgáltatóvá nőtte ki magát. Naponta több, mint 100 millió látogatót szolgált ki a felvásárlás előtt, ezzel mérföldekre lehagyva, a Google-t, a Yahoo-t és a Microsoft-ot. 2006 novemberében a Google 1,6 milliárd dollárért vásárolta meg a Youtube-ot. A Google birtokában lévő oldalon mára már nem csak privát videókat, hanem például irodalmi interjúkat és felolvasásokról készült felvételeket is találni. [1] [szerkesztés] Külső hivatkozások * új e-book szolgáltatás 2010-ben * Google terjeszkedés 2010-ben * Google könyvdigitalizálás * adatkezelési aggályok a Google kapcsán A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Google_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 15., 00:23 * Ezt a lapot 1 638 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

47b. tartalomkezelő rendszerek

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 47b. Tartalomkezelő rendszerek A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Mi az a TKR? * 2 A TKR-ek funkciói * 3 Hogyan működnek a TKR-ek? * 4 Legismertebb TKR-ek * 5 A TKR-ek fajtái * 6 TKR-ek használatának előnyei * 7 A TKR-ek hátrányai [szerkesztés] Mi az a TKR? Mi az a tartalomkezelő rendszer? A tartalomkezelő rendszer (TKR vagy angol rövidítéssel CMS- Content Management System) egy marketing fogalom, mely azokra a szoftverekre utal, amelyeket több személy együttes online munkájának megszervezésére dolgoztak ki. A TKR arra is szolgál, hogy egy weblapot és annak tartalmát mindenféle speciális szaktudás nélkül kezelni tudjuk. Lényegében sem programozói, sem HTML tapasztalat nem szükséges a felhasználónak, csak minimális felhasználó szintű Microsoft Word tudás. http://www.navegabem.com/cms-website-design.html Ezek tartalomkezelő rendszerek mindig valamilyen keretrendszerre épülnek, bár többnyire ezt meg sem említik a cégek, mert ez a felhasználó számára teljesen közömbös. http://www.fixaidea.hu/tartalomkezelo_rendszerek_cms_tartalom_menedzsment [szerkesztés] A TKR-ek funkciói A TKR-ek funkciói A tartalomkezelő rendszerek legfontosabb funkciói: • biztosítják, hogy sok személy tudjon egyszerre adatokat, ismereteket tárolni és ezeket egymással megosztani • a hozzáférés szerep szerinti szabályozása: a felhasználó szerepe határozza meg, hogy mely adatokat láthatja vagy módosíthatja • könnyű adattárolási és adatelérési lehetőségek biztosítása • csökkentsék a redundáns adatbevitelt • megkönnyítsék a kimutatások összeállítását • segítsenek a felhasználók közti kommunikációban. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Tartalomkezel%C5%91_rendszerek) Egyszerűbben fogalmazva, azt is mondhatjuk, hogy a TKR olyan, mint egy adatbázis, ami a weboldal hátterében fut, és összefogja mindazon információkat, amit a weboldal tartalmaz és megjelenít. (http://www.tictocfamily.com/articles/397_the-advantages-and-disadvantages-of-content-management-systems) [szerkesztés] Hogyan működnek a TKR-ek? Tartalomkezelő rendszerbe való belépés a felhasználó azonosításával történik, így biztosított, hogy csak olyan adminisztrációs feladatok végezhetők el az adott felhasználó számára, amihez előzetesen jogot kapott. Belépést követően lehet módosítani a honlapot, a módosítás általában a tartalmi elemekre (szerkesztett szöveges, képes állományok; az illusztrációs képek, ábrák; letölthető állományok), a weboldal struktúrájára, a navigációs útvonalakra (menük), a felhasználók és felhasználói csoportokra, valamit azok jogosultságára terjed ki. Ha a rendszerhez további önálló komponensek (pl.: hírlevél, fórum) is telepítve lettek, akkor azoknak a rendszerhez illeszkedő, de önálló adminisztrációs felületük van. E felületeken keresztül lehet elvégezni az adott modul teljes körű adminisztrációját. http://www.fixaidea.hu/tartalomkezelo_rendszerek_cms_tartalom_menedzsment [szerkesztés] Legismertebb TKR-ek Legismertebb TKR-ek A legismertebb TKR-ek: TiddyWiki, Drupal, Magicon. A legfelhasználóbarátabb rendszerek közt említik még a Wordpresst, a Joomla!-t,vagy az ExpressionEngine-t . (http://net.tutsplus.com/articles/web-roundups/top-10-most-usable-content-management-systems/) Joomla ! tartalomkezelő rendszer Mi a Joomla!? A Joomla! egy ingyenes tartalomkezelő rendszer, mellyel profi színvonalú weblapot építhetsz. Mivel könnyen elsajátítható a használata, nem csak magánfelhasználók, hanem cégek, vállalkozások is gyakran a Joomlát választják itthon és világszerte egyaránt. Jelenlegi legfrissebb verziója: 1.6.0 MILYEN WEBLAPOKHOZ HASZNÁLHATJUK? - Közösségi portálokhoz - Vállalati webhelyekhez és portálokhoz - Magazinokhoz és újságokhoz - Kisvállalkozások webhelyeihez - Magánszemélyek vagy családok honlapjaihoz - Nonprofit szervezetek weblapjaihoz - Oktatási intézmények és egyházak webhelyeihez - Kormányzati, közigazgatási alkalmazásokhoz - Vállalati intranetekhez - Telepítése mindössze néhány egyszerű lépésből áll, az asztali programokhoz hasonlóan csak a varázsló utasításait kell követned. MILYEN FUNKCIÓKAT NYÚJT A JOOMLA! ALAPRENDSZER? - Cikk-kezelő beépített WYSIWYG-szerkesztővel - Szekciókat és kategóriákat hozhatsz létre a cikkekhez - A menükezelőben hozhatod létre a különféle menüket, azok különféle típusú menüpontjait - Felhasználókezelő - Hirdetéskezelő - RSS- és Atom-hírcsatornák - Szavazások - Webcímgyűjtemény - Keresőbarát URL-ek - Tömeges levelek - Üzenetküldés - OpenID és LDAP-hitelesítés forrás: http://www.joomla.org.hu/mi-a-joomla.html Wordpress tartalomkezelő rendszer A WordPress egy elegáns, jó felépítésű személyes publikálási rendszer PHP és MySQL alapokon építve, a GPL licenc alatt kiadva. A b2/cafelog hivatalos utódja. A WordPress egy friss szoftver, de gyökerei és fejlesztése egészen 2001-ig visszanyúlik. Készítői remélik, hogy a webes szabványokra és felhasználói tapasztalatokra fókuszálva egy olyan eszközt készíthetnek, ami semmi máshoz nem hasonlítható. A WordPress egy publikálási rendszer, mely a könnyű használatra, sebességre és felhasználói élményekre összpontosít. A WordPress egy aktív közösséggel rendelkezik, ami a nyílt forráskódú szoftverek szíve. Jellemzők A WordPress egy erőteljes személyes publikálási platform, és olyan beépített funkciókkal rendelkezik melyek interneten való publikálásodat olyan könnyűvé és kellemessé teszi, amennyire csak lehet. A WordPress készítői büszkék arra, hogy egy ingyenesen terjeszthető, szabványoknak megfelelő, gyors, könnyű és ingyenes személyes publikálási platformot nyújhatnak, praktikus beállításokkal és tulajdonságokkal, valamint egy rendkívül testreszabható maggal. Licenc Licenc: A WordPress a GPL licenc alatt áll. Platform - PHP v4.2, vagy újabb - MySQL v3.23.x, vagy újabb - Ha ezek bármelyike nem egyezik meg, akkor az a WordPress hibás futását eredményez forrás: http://dokumentacio.word-press.hu/a-wordpress-blogrendszerrol Magicon - A Magicon egy olyan tartalomkezelő rendszer, amivel programozói tudás nélkül szerkeszthetőek a honlapok. Akiknek hasznos lehet: - Olyan weboldal tulajdonosoknak, akik eredményeket várnak el a weblapjuktól, nem pedig újabb időt rabló elfoglaltságot keresnek. - Azoknak, akik csak élvezni akarják az internet adta lehetőségeket, nem pedig programozási ismeretekre vágynak. a Magicon előnyei: - a Weboldalak tartalmának keresőoptimalizálása a MagicOn segítségével könnyen megoldható - a honlapok tartalmának feltöltése gyors és egyszerű a MagicOn tartalomkezelővel. - nem szükséges programozói tudás a weboldalak szerkesztéséhez - a weboldalak gyorsan testreszabhatóak - a partnerek olcsón, interneten keresztül elérhetőek - egyszerű kommunikációt igényel - a Magicon egy hatékony weboldal Ők is a Magicont választották: - A Syma Sport – és Rendezvényközpont valamint a Rádió 1 (http://magicon.hu) Iskolapad - Az online tanulási folyamat során alkalmazható. - Keretrendszerek használatát teszi lehetővé diákok és tanárok számára. - A portálon lehetőség nyílik videók, képek megosztására, fórum és blog létrehozására,wiki készítésére bármelyik iskolai témakörben. - Az Iskolapad portál Moodle rendszere közös tanulásra kínál számos lehetőséget. Ennek keretein belül digitális tananyagokat szerkeszthetünk, amelyhez tesztet is készíthetünk ellenőrzés vagy összefoglalás céljából. A képek és szövegek feltöltésénél lehetőség nyílik a forrásmegjelölésre, és ugrópont létrehozására. A Moodle lehetőséget nyújt önálló tanulásra is, de a tanórák, csoportos házi feladatok során is használható. - A Mahara a a tanulási tevékenység során készülő portfólió jellegű produktumok elektronikus formátumának készítését támogatja. forrás:http://iskolapad.hu/ Alkalmazása a magyar nyelv és irodalom órákon - Szövegek gyűjtőhelyeként is alkalmazhatjuk, például egy-egy szerző novelláit itt tesszük elérhetővé. Az órákon feldolgozott novellákhoz kérdéseket mellékelünk házi feladatként. Így a diákok miközben használják az oldalt más- az órákon nem feldolgozott- műveket is felfedezhetnek. Az oldalon összegyűjthetjük az interneten megtalálható hiteles szakirodalmi forrásokat. Az irodalmi fogalomtár segítségével az órán megtanult fogalmak mind visszakereshetők egy helyen. A fogalomtár szerkesztését kiadhatjuk a diákoknak feladatként. Az összefoglaláshoz készíthetünk tesztet a tanulóknak, akik így otthon is ellenőrizhetik, hogy elegendő -e a tudásuk az adott témakörben. A képek feltöltésével közelebb hozhatunk egy-egy témakört. Például a Nyugat régi számainak képével, az írók-költök fiatalkori (nem a tankönyvekben megtalálható) portréival. A képeket érdemes hasznos honlapokról összegyűjteni(pl.: DIA, PIM), hisz a forrásmegjelölés segítségével a tanulók eljuthatnak ezekre az oldalakra is, mintha ők fedezték volna fel az adott netes oldalt. [szerkesztés] A TKR-ek fajtái A TKR-ek fajtái * ECM (Entreprise Content Management): egy vállalat/cég működésével kapcsolatos dokumentumokat, adatokat tartalmazza és formátum/tartalom szerint szortírozza * WCM (Web Content Management): weboldalak szerkesztésére szolgál, különösebb szakértelem nélkül használható * GMS (Web Group Content Management): hasonló, mint a WCM, csak itt egy adott csoport spefiálic szükségletei vannak figyelembe véve (pl. kommunikáció a tagok közt) * CCMS (Component Content Management): az adatokat alkomponensekre lebontva tárolja http://en.wikipedia.org/wiki/Content_management_system [szerkesztés] TKR-ek használatának előnyei A TKR-ek használatának előnyei A TKR-ek előnyei: elterjedtségük miatt nem valószínű, hogy bug-okkal találkozik az ember. Könnyen telepíthetőek és használhatóak. Ingyenesek, sőt, ha esetleg fizetni kell értük, akkor is csak minimális összeget. Széles felhasználókörük miatt könnyű segítséget kapni, ha probléma adódik. A CMS software-eket könnyű migrálni, és adatbázistól függően tudnak működni. http://ezinearticles.com/?Advantages-and-Disadvantages-of-Using-Content-Management-System-For-Your-Site&id=1701962 Szakértők mindenképpen a TKR-ek használatát javasolják, ha több felhasználó által kreált tartalmat akarunk kiadni. Előnye tovább, hogy a korábbi felületekkel ellentétben nem követel meg semmilyen komolyabb szakmai pl. HTML programozói tudást. Könnyű kezelhetősége miatt a szakemberek dolgát is megkönnyíti, hiszen a felhasználók önállóan képesek kezelni saját adataikat.A TKR képes arra is, hogy védje a kiadott tartalmak biztonságát azáltal, hogy szabályozza, ki az aki szerkeszthet is tartalmat és ki az, aki csak megtekintheti. (http://www.gerrymcgovern.com/nt/2002/nt_2002_07_01_cms.htm) A TKR-ek előnyei még: • Rendkívül lerövidül a tartalom létrehozás és publikálás között eltelő idő. • Segítségével hosszú távon költséghatékonyabb egy gondozott honlapot fenntartani, mint mindig webfejlesztő céggel módosítani. • Alkalmazásuk révén nemcsak egy pár oldalas weboldal, hanem egy bonyolult portál is menedzselhető, frissen tartható. • Segítségükkel a rutinszerű feladatok automatizálhatók. • A tartalmak verziózhatók, korábbi változatok visszaállíthatók, megelőzve egy esetleges felülírásból fakadó adatvesztést. • Jogosultság rendszer kapcsolódik hozzájuk, így szabályozható egyes tartalmakhoz való hozzáférés. http://www.fixaidea.hu/tartalomkezelo_rendszerek_cms_tartalom_menedzsment [szerkesztés] A TKR-ek hátrányai A TKR-ek hátrányai Előnyein kívül fontos megemlíteni a TKR-ek hátrányait is: mivel több ember használja, fennáll a veszély, hogy a belépő ügyfél kitöröl vagy átír valamit. A CMS-ek sablonokkal dolgoznak, így ez limitált dizájn-lehetőséget biztosít nekik. A TKR-en tárolt adatok mennyisége miatt a letöltés hosszabb időt vehet igénybe. Azt is figyelembe kell neki, hogy ha esetleges probléma merül fel az oldallal, ki a felelős a karbantartásért és az elveszett adatok helyreállításért. Szintén megfontolandó, hogy ha az oldal tervezője kiszáll a munkából, mi történik az oldallal. http://www.drostdesigns.com/the-disadvantage-of-a-content-management-system/ A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Tartalomkezel%C5%91_rendszerek” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2011. május 9., 16:16 * Ezt a lapot 397 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

48b. technofília

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 48b. Technofília A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés A manapság már nagyon fejlett technológia gyökeresen átalakítja/átalakíthatja az ember életét, környezetét és nagy hatással van a természetre. A technológiához való viszonyulás alapján az embereket 2 csoportba sorolhatjuk. 1. Technofób emberek: azok az emberek, akik a technológia előtti időkre akarnak/akarnának visszamenni, olyan mértékben ellenzik a technikai fejlődést, hogy minden olyan gépet ellenszenvvel kezelnek, amelyek meghaladják az ő erejüket. Ők a technika gyűlölői. A technológiai változásokkal együtt járó társadalmi változásoknak is csak a negatív oldalait veszik figyelembe. 2. Technofíl emberek: olyan emberek, akik a technológiai változásoktól pozitív társadalmi változásokat remélnek. Ők a technológia fejlődésében látják az emberiség szerencséjét, és minden reményüket a technológia vívmányaiba helyezik. A technológiával kapcsolatban világnézete az ember kiképzésére vonatkozik, miszerint az embernek meg kell tanulnia használni az új technológiákat. Minden technológiának van bizonyos hatása arra, aki használja, különböző emberi képességeket is erősíthet. Minden technológia új irányba fordítja az ember figyelmét, mivel egy újabb emberi képességet bontakoztat ki, és erősít meg. A technológiával azonban egy ellenkező folyamat is lejátszódik: az ember elkezd függeni a technológiától, amely bizonyos értelemben formálja őt. Gondolhatunk itt a televízió, a telefonok, a számítógép és egyéb technikai vívmányok roncsoló hatásaira. Az elektronikus médiák számos közösségi- és családi kapcsolatot roncsolnak össze, és egy olyan pótközösséget hoznak létre, amelyben az ember egy illúzióvilágban él. Az emberek elvesztik személyes kapcsolataikat, és személytelen információhalmazra redukálódnak. A számítógépes technológiák kapcsolatot és kommunikációt hoznak létre olyan emberek között, akik soha nem látták egymást. Miközben az ember megtanul a világ távoli részein élő emberekkel kommunikálni, elfelejt kommunikálni saját közvetlen környezetével. Legideálisabb eset, ha az ember tud élni a fejlett technológia adta lehetőségekkel, és azokat úgy tudja kihasználni, hogy ne szolgáltassa ki magát ezeknek a hatásoknak. A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Technof%C3%ADlia” Nézetek * Szócikk * Vitalap * Szerkesztés * Laptörténet Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Mi hivatkozik erre * Kapcsolódó változtatások * Speciális lapok * Nyomtatható változat * Link erre a változatra Powered by MediaWiki * A lap utolsó módosítása: 2010. december 13., 14:51 * Ezt a lapot 112 alkalommal keresték fel. * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat

45. RSS

Itt található az adott fogalomhoz legalább 3 módszertani jellemzőnek a megadása, hogy az adott eszközt/szolgáltatást én hogyan építeném be, használnám fel a tanítás során: 1.) Használnám a tanulás támogatására: a) Új tananyag megtanításához. b) Régebben már tanult tananyag átismétléséhez, hiányok pótlásához. c) Hibás tantárgyi, szakmai ismeretek, tárgyi tévedések megszüntetéséhez vagy korrigálásához. 2.) Használható a modern informatikai eszközök/módszerek használatának megtanítására. 3.) Használható az Internetes, Web 2.0-s lehetőségek jobb kihasználására. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 45. RSS: bizonyos tulajdonságú hírcsatornák neve az RSS. A http://oktinf.elte.hu/wiki/ oldalon az RSS címszó alatt szexuális tartamú weboldalakra mutató linkek találhatók. Az RSS szó ezen kívül még további 9 cikkben szerepel a http://oktinf.elte.hu/wiki/ oldalon. Lásd alább: A keresés eredménye A Wiki wikiből Ugrás: navigáció, keresés * Tartalmi oldalak * Médiafájlok * Segítség- és projektlapok * Minden lap * Részletes * Lent 10 találat látható, az eleje 1. A wikin már van „RSS” nevű lap Címbeli egyezések * RSS 1 KB (154 szó) - 2012. április 30., 14:31 * Google+ to RSS & Wordpress …>The script can accept &amp mix multiple user accounts into one particular RSS feed. Feel free to download and use this script 3 KB (497 szó) - 2012. április 28., 14:23 Szövegbeli egyezések * Google szolgáltatások …eader/view/#directory-page/0 Google Reader:] ''A google által fejlesztett RSS-olvasó. 19 KB (3 603 szó) - 2010. december 15., 00:23 * Web 1.0 - web 2.0 -web 3.0 (webtörténet és szemléletbeli változások) *RSS 32 KB (5 927 szó) - 2012. április 21., 18:42 * Netvibes …esen használható nyitóoldal, melynek leginkább használt funkciója az RSS hírcsatornák kezelése és megmutatása. Mindenhol ott van, nem szükség …ő dobozok széles választéka áll a felhasználók rendelkezésére, az RSS olvasótól, a keresőkön keresztül, akár az egyenesen ehhez a honlaphoz 8 KB (1 601 szó) - 2011. május 14., 18:43 * Podcasting …iket közzé akar tenni. Ezeket hozzákapcsolja egy web feedhez (például RSS), amelyhez egy speciális kliens oldali szoftver az un. podcatcher segíts� 9 KB (1 731 szó) - 2011. május 18., 17:09 * Tartalomkezelő rendszerek - RSS- és Atom-hírcsatornák 13 KB (2 253 szó) - 2011. május 9., 16:16 * If You Do not Use These Seo Guidelines, Your Competitors Will …ome across one that fits your site. Ask your consumers to make use of your RSS feed as properly. See if an informational web site or .org domain wi 4 KB (727 szó) - 2012. április 18., 19:36 * NagleSherwin273 … they current rss feeds often known as Truly Basic Syndication directories rss feeds. 1 KB (164 szó) - 2012. április 20., 14:41 * Google+ to RSS & Wordpress …>The script can accept &amp mix multiple user accounts into one particular RSS feed. Feel free to download and use this script 3 KB (497 szó) - 2012. április 28., 14:23 (előző 20 | következő 20) (20 | 50 | 100 | 250 | 500) A lap eredeti címe: „http://oktinf.elte.hu/wiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Keres%C3%A9s” Nézetek * Speciális lap Személyes eszközök * Bejelentkezés / fiók létrehozása Navigáció * Kezdőlap * Közösségi portál * Aktuális események * Friss változtatások * Lap találomra * Segítség Keresés Eszközök * Speciális lapok Powered by MediaWiki * Adatvédelmi irányelvek * A Wiki wikiről * Jogi nyilatkozat