Kölcsönhatások

1. Elektromos kölcsönhatás

1.1. Bármilyen anyagú test elektromos állapotban hozható ha a sajátjától KÜLÖNBÖZŐ ANYAGÚ testtel szorosan érintkezik.

1.2. Az elektromos állapotban levő testenek ELEKTROMOS MEZŐJÜK van, ami hozzátartozik az elektromos állapotú testhez.

1.3. Bármilyen anyagú test és az elektromos mező között ELEKTROMOS KÖLCSÖNHATÁS jöhet létre.

1.4. Ha két, különféle anyagú semleges testet összedörzsölünk, mindkét test ELEKTROMOS ÁLLAPOTBA kerül, az egyik NEGATÍV állapotú, a másik POZITÍV állapotú lesz.

1.5. Egy elektromosan SEMLEGES test az ELEKTROMOS ÁLLAPOTÚ test felé vonzódik.

1.6. A MEGEGYEZŐ elektromos állapotú testek TASZÍTJÁK, a KÜLÖNBÖZŐEK VONZZÁK egymást.

2. Gravitációs kölcsönhatás

2.1. A Földnek olyan sajátos környezete van, amely a benne levő testeket A FÖLD KÖZÉPPONTJA FELÉ vonzza. Ezt GRAVITÁCIÓS MEZŐNEK nevezzük.

2.2. A gravitációs mező minden benne levő testtel kölcsönhatásban van, függetlenül a test anyagától.

2.3. A gravitációs mező mindig VONZÁSBAN nyilvánul meg.

3. Mágneses kölcsönhatás

3.1. Mágneses kölcsönhatáskor a testeknek nem feltétlenül kell érintkezniük.

3.2. A mágnesnek sajátos környezete van, amelyet MÁGNESES MEZŐNEK nevezünk.

3.3. A vasra, a nikkelre és a kobaltra A MÁGNESES MEZŐ fejti ki a vonzóhatást. Ezt MÁGNESES KÖLCSÖNHATÁSNAK nevezzük.

3.4. A mágnestől való távolodással a mágneses mező gyengül.

3.5. A mágneses mezőnek azt a részét, ahol a legerősebb a hatása, MÁGNESES PÓLUSNAK (É, D) nevezzük.

3.6. A mágnes bármely pólusa és a vas között VONZÁS tapasztalható.

3.7. Két mágnes különböző pólusai között VONZÁS, azonos pólisaik között TASZÍTÁS tapasztalható.

4. Termikus kölcsönhatás

4.1. A testek hőmérsékletét HŐMÉRŐVEL mérjük.

4.2. Két, különböző hőmérsékletű, egymással érintkező test TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁSBAN van.

4.3. Termikus kölcsönhatásban az állapotváltozás addig tart, míg a testek hőmérséklete KIEGYENLÍTŐDIK.

5. Mechanikus kölcsönhatás

5.1. A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat MECHANIKAI KÖLCSÖNHATÁSOKNAK nevezzük.

5.2. A mechanikai kölcsönhatás közben a két test mozgásállapota ELLENTÉTESEN változik.

5.3. Annak a testnek nagyobb a sebessége, amelyik KEVESEBB IDŐ ALATT TESZI MEG UGYANAZT AZ UTAT, vagy UGYANANNYI IDŐ ALATT NAGYOBB UTAT TESZ MEG.

5.4. Akkor változik meg egy test mozgásállapota, ha megváltozik SEBESSÉGÉNEK NAGYSÁGA, IRÁNYA, vagy MINDKETTŐ.

5.5. Egy test mozgásállapot-változása csak EGY MÁSIK, vele érintkező TEST rá gyakorolt hatására következhet be. Ezt a hatást ERŐHATÁSNAK nevezzük.