1. Mi lehet a megoldás?
1.1. A kompetenciaalapú, kritériumorientált pedagógia bevezetése, amelynek 7 feltétele van.
1.1.1. 1. Kulcskompetenciák (perszonális, szociális, kognitív, speciális) rendszere.
1.1.2. 2. A készségek, képességek komponenseinek megismerése.
1.1.3. 3. A készségek, képességek elsajátításának kritériumainak megismerése.
1.1.4. 4. Az elsajátítás országos adatainak feltérképezése.
1.1.5. 5. A képességeket, készségeket addig kell fejleszteni, amíg minden tanuló el nem éri az optimális szintet. Ez egy több éves fejlesztés megvalósítása.
1.1.6. 6. Az egyéni és a csoportos tanulás rendszeres használata heterogén csoportokban. Így fejleszthető a gyerekek szociális kompetenciája.
1.1.7. 7. A cselekvő tanulás működtetéséhez rendelkezésre kell állnia egy hatékony ezközrendszernek.
2. Milyen esetekben figyelhető meg?
2.1. Az olvasási készségnél
2.1.1. Az iskolákban megtanítják a gyerekeknek a betűket, az összeolvasást, majd gyakoroltatják őket. Kifejlesztik az olvasási készséget, majd amikor a többség elég jól tud olvasni, itt is érvényesül az abbahagyás stratégiája. Vannak, akik megrekednek a silabizáló olvasásnál, ők lesznek a funkcionális analfabéták. Nem élményként élik meg az olvasást, nem alakul ki a szövegértő olvasási képességük.
2.2. A számolásnál
2.2.1. Az iskolába lépés után nem a meglévő szintekhez van igazítva a fejlesztő munka, hanem az osztály átlagához képest tanítják a pedagógusok a tananyagot. Így a lemaradt gyerekek számára a tananyag befogadhatatlan, és éveken keresztül egyre csak nő a tudás hiánya. Akiknél nem működik megfelelő szinten a számlálás készsége, azoknak a matematikatanulás értelmetlen, eredménytelen foglalkozássá válik.
2.3. A kézírásnál
2.3.1. A rajzoló íráskészség megtanítása után a fejlesztés abbamarad, így nő a lemorzsolódottak, az elemi iskolai végzettségűek száma.