Szövegtipológia

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Szövegtipológia by Mind Map: Szövegtipológia

1. összehasonlítás kognitív művelete: intertextusok bevonása

2. = a kommunikációs jelenség egyik megközelítési módja

3. tipikusan jellemző tulajdonságok műveleti és szerkezeti felépítés szerint a három szövegszinten

4. nyelvészeti és pragmatikai elvek kritériumai mentén besorolva

4.1. tárgy és cél kritériuma

4.2. részszövegek típusának kritériuma

4.3. kommunikációs szempontok kritériuma

4.3.1. Sandig-féle kritériumrendszer - beszélt/írott - monológ/párbeszéd - spontán/tervezett - hagyományos/nem hagyományos

4.3.1.1. pl.: beszélt, párbeszéd, spontán, nem hagyományos kategória: társalgás, vita

4.3.2. Ermert-féle kritérium dimenziók - cselekvésdimenzió - tematikadimenzió - szituációdimenzió - nyelvi-strukturális dimenzió - formális dimenzió

4.4. a kritériumi besorolás egyértelmű kategóriákat rajzol ki ugyan, de ezek erőltetett, öncélú, kombinatorika alapján működő modellekké válnak, amik csak a saját maguk által meghatározott statikus kritériumok mentén bizonyulnak helytálló szövegosztályozásnak

5. anyanyelvi beszélő szövegtipológiai tudását modellálni

6. nyelvi kötődésű tudományok intuitív klasszifikációja vs. nyelvészettudományi klasszifikáció

7. a szövegtípusok nem adottak, azok a kommunikatív interakcióban konstituálódnak

8. normafogalomként értelmezve

8.1. szöveg jellemzők és más szövegtípusokkal kontrasztban megmutatkozó rendszer

8.2. proaktív: a folyamatos horizontalkotás és horizontváltoztatás határozza meg az aktuális szöveg és a szövegfajta viszonyát

8.3. norma: orientáló minta a közösségi elvárásrendszerben, mely a sikeres verbális viselkedés mentén alakul

8.3.1. cselekvés és praxis - egyén

8.3.2. minták és tudás - közösség

8.4. a beszélő és hallgató gyakorlati tudásukkal képesek az aktuális verbális cselekvést nyitott típusokba sorolni és alakítani a prototípushoz való hasonlításnak köszönhetően

8.4.1. =kommunikációtipológia

8.5. modell elemei

8.5.1. kifejtettség és bennfoglalás

8.5.1.1. pl.: mérsékelten bennfoglaló - rádiós beszélgetés

8.5.2. nézőpont jelöltsége

8.5.2.1. pl.: jelölt aktuális beszélő - esszé, szónoki beszéd

8.5.3. kommunikációs színterek

8.5.3.1. pl.: tudományos szöveg - dolgozat, órai előadás mindennapi szövegek - társalgás sajtó szövegek - tudósítás hivatalos szövegek - határozat

8.5.4. szöveg értelemszerkezete

8.5.5. szöveg általános szerkezete

8.5.6. stílus

8.5.6.1. pl.: közömbös - hír választékos - templomi szentbeszéd

8.5.6.2. részlegesen járul hozzá: rendkívül beszédhelyzet-érzékeny

8.6. kevésbé kizáró módszertaniság, intervallumszerű kategóriák