1. statikus kritériumrendszer
1.1. szövegtípus-kritériumok nyelvészeti, pragmatikai elvek alapján
1.2. kritériumrendszerükkel leírhatónak és elkülöníthetőnek vélik az egyes szövegtípusokat
1.3. a magyar szövegtani diskurzusnál összetettebbek, pragmatikaibbak
1.4. példák
1.4.1. Sandig
1.4.1.1. 3 jellemző kombinációival leírhatók a hétköznapi szövegek
1.4.1.1.1. +/- beszélt
1.4.1.1.2. +/- spontán
1.4.1.1.3. +/- monologikus
1.4.2. Ermert
1.4.2.1. 5 dimenzió - ezeket tovább-bontja
1.4.2.1.1. cselekvésdimenzió
1.4.2.1.2. tematikai dimenzió
1.4.2.1.3. szituációdimenzió
1.4.2.1.4. nyelvi-strukturális dimenzió
1.4.2.1.5. formális dimenzió
1.4.3. Lux
1.4.3.1. a szövegek 3 szemiotikai aspektusuk alapján csoportosíthatók
1.4.3.1.1. a világ leképezése
1.4.3.1.2. kommunikatív funkció
1.4.3.1.3. egyedi struktúra
1.5. összegző osztályozás kritériumai
1.5.1. beszélt - írott
1.5.2. monológ - párbeszéd
1.5.3. spontán - tervezett
1.5.4. hagyományos - nem hagyományos
1.6. Gülich-Raible
1.6.1. szövegtípusokra vonatkozó tudás
1.6.1.1. intuitív, preteoretikus szövegfajta-fogalom
1.6.1.1.1. mindennapi nyelvhasználatban
1.6.1.1.2. professzionális tevékenységekben, amelyek közvetlen operációs kapcsolatban állnak a szöveggel
1.6.1.2. a nyelvészeti szövegelemzés szövegfajta-fogalma
1.6.1.2.1. cél: tudományos definíció és jellemzés
2. rugalmasabb kritériumrendszer
2.1. elgondolások
2.1.1. Beaugrande-Dressler
2.1.1.1. szövegtípus és intertextualitás összekapcsolása
2.1.1.1.1. alapja: összehasonlítás kognitív művelete
2.1.2. Elisabeth Gülich
2.1.2.1. a szövegfajtákra objektív, szövegvilágtól független definíció nem adható
2.1.2.2. a szövegfajták közötti különbségtevés a kommunikációban részt vevők számára fontos
2.1.2.3. etnometodológia
2.1.2.3.1. a szövegfajták, azok fogalmai a kommunikatív interakcióban konstituálódnak
2.1.3. Enkvist
2.1.3.1. szövegtípus = normafogalom
2.1.3.1.1. más szövegtípusok tulajonságaival és az aktuális szöveg jellemzőivel kontrasztban értelmezhető
2.1.4. Bartsch
2.1.4.1. norma
2.1.4.1.1. szociokulturálisan meghatározott mintarendszer
2.1.4.1.2. orientáló minta
2.1.4.1.3. dinamikus fogalom
2.1.4.1.4. rugalmas stabilitás elvén: alkalmazója mindig feldolgozza a nyelvi mellett a szituációs és szociális kogníciókat is
2.1.5. kognitív nyelvészet
2.1.5.1. prototípuselmélet
2.1.5.2. nyelvi elemek holisztikus egységként való felfogása
2.1.5.2.1. a szövegtípusokra vonatkozó tudásra is érvényes
2.1.5.3. a szövegfajtát a kommunikációs helyzetben lehet meghatározni
2.1.5.3.1. a beszélő/hallgató sorolja be az adott szöveget valamely szövegtípusba
2.2. új szempontok
2.2.1. kifejtettség/bennfoglalás mértéke
2.2.2. a nézőpont jelöltsége
2.2.3. a kommunikációs színterek jellemzői
2.2.4. a szöveg értelemszerkezetének tipikus jellemzői
2.2.5. a szöveg általános szerkezetének típusspecifikus jellemzői
2.2.6. a stílus