Orvoslás a középkorban

1. Egyetemi orvosképzés

1.1. Salerno

1.2. Bologna

1.3. orvosi karton

1.4. orvosi egyetemekkel kapcsolatos királyi rendeletek

1.5. magyarországi helyzet

2. Előzmények

2.1. Középkor korai századai

2.1.1. Az orvoslás központja Bizánc és a Közel-Kelet

2.2. ókori gyökerek

2.2.1. Hippokrátész

2.3. Középkor folyamán létrejön egy képzett orvosi réteg

2.3.1. A helyüket átveszik a papok

2.3.1.1. 877. regensburgi zsinat

2.3.1.1.1. Megtiltják a papoknak az orvoslással való foglalkozást

3. Magyarországi orvosok

3.1. A királyi és nemesi orvosok külföldiek voltak

3.2. A középkor végén kevés az orvos, de már keresett személy

3.3. Az orvosok és a plébánosok párhuzamosan praktizáltak

4. Sebészek

4.1. Fontos szerep az orvosok mellett

4.2. 1 éves stúdium

4.2.1. Anatómiai ismeretek.

4.3. Oklevél szükséges a praktizáláshoz

4.4. Ritka az egyetemi képesítés

4.4.1. Főként otthoni vagy harctéri körülmények között tanulnak.

4.5. t

5. Gyógyszerészek

5.1. Erős arab hatás

5.2. Személyre szabott gyógyszerkészítés

5.3. Saját gyógyszertár, de megszabott árak

6. Fürdősök és borbélyok

6.1. Kiegészítik az orvos munkáját

6.2. A beavatkozásokat fürdőkben végezték

6.3. Csorbították a sebészek tekintélyét

7. A városok és az orvoslás

7.1. a polgári réteg kiszorítja a klerikusokat

7.2. városfalak

7.3. egészségkultúra

7.4. városi és egyházi ispotályok

7.5. szerződtetett orvosok és magánorvosok

8. Videó

9. Orvosok

10. Fürdők