1. Orosz irodalom fénykora
1.1. Szerzők
1.1.1. Lev Tolsztoj
1.1.1.1. Arisztokrata családból származott
1.1.1.2. Kaukázus
1.1.1.2.1. Hadsereg
1.1.1.2.2. Író
1.1.1.3. Megnősült
1.1.1.3.1. 15 gyerek
1.1.1.4. Vívódó hősei
1.1.1.4.1. Valójában önarckép
1.1.1.5. Ivan Iljics halála
1.1.1.5.1. Kisregény
1.1.1.5.2. Tömör, keretes szerkezet
1.1.1.5.3. 2 évet ölel fel körülbelül
1.1.1.5.4. Központi kérdés: Hogyan kellene, illetve, hogy nem szabad élni?
1.1.1.5.5. Leírások fontosak
1.1.1.5.6. Hagyományos időrend megbontása
1.1.1.5.7. Regénytér
1.1.1.5.8. Főszereplő: Ivan Iljics
1.1.2. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
1.1.2.1. Bűn és bűnhődés
1.1.2.1.1. 1866, Szentpétervár
1.1.2.1.2. Többszólamúság, polifónia
1.1.2.1.3. Főszereplő: Raszkolnyikov
1.1.3. Anton Pavlovics Csehov
1.1.3.1. Taganrogban születik, anyagi gondok miatt Moszkvába, orvosi egyetem, irodalom jobban érdekli, betegeskedik
1.1.3.2. A csinovnyik halála
1.1.3.2.1. Novella
1.1.3.2.2. Groteszk: kicsinyes dologból csinál viccet
1.1.3.2.3. Cím utal a befejezésre
1.1.3.2.4. Cselekmény
1.1.3.3. Sirály
1.1.3.3.1. Cselekmény nélküli drámaiatlan dráma
1.1.3.3.2. Fölösleges emberek
1.1.3.3.3. Helyszín: Szorin vidéki birtoka
1.1.3.3.4. Viszonzatlan szerelem minden boldogtalanság forrása
1.1.3.3.5. Befejezés groteszk és ironikus
1.1.3.3.6. Cím szimbolikája
1.1.3.4. Egyéb művei
1.1.3.4.1. Ványa bácsi
1.1.3.4.2. Három nővér
1.1.3.4.3. Cseresznyéskert
1.2. Orosz epika a francia és angol regény fölé nőtt
1.3. 19. század
1.4. Téma
1.4.1. Cári rendszer bonyolult bürökratizmusa
1.4.2. Ország siralmas helyzete
1.4.2.1. Nyugat: kapitalizmus ridegsége, pénz, nagyvárosok
1.4.2.2. Vidék: csüggesztő sivárság, feudális városok, kisemberek vergődése
1.5. Hősök
1.5.1. Fölösleges ember
1.5.2. Üresen tengeti életét
1.5.3. Reménytelen boldogtalanság
1.5.4. Haszontalanság
1.5.5. De Tolsztoj alakjai keresik az élet értelmét
2. Modern dráma atyja: Henrik Ibsen
2.1. Norvég patikus, sokat olvas, verseket ír először, majd drámákat
2.2. Írói ösztöndíj, 3 év Rómában
2.3. Társadalmi kérdésekkel foglalkozó prózák
2.4. Vadkacsa
2.5. Nóra
2.5.1. Másik cím: Babaszoba
2.5.2. 1879
2.5.3. Új drámatípus
2.5.3.1. Darab kezdetén már minden megtörtént
2.5.3.2. Cselekmény dialógusokból tárul fel
2.5.3.3. Előzmények vizsgálata lendíti tovább a cselekményt
2.5.3.4. Analitikus dráma
2.5.3.5. Tömör
2.5.3.5.1. Szereplők minden mozzanata, szava, beszédmódja fontos
2.5.3.5.2. Nincs benne felesleges szó
2.5.3.6. Jelképes kifejezésmód
2.5.3.6.1. Cselekményt egy-egy szimbólum köré szervezi
2.5.4. Cselekmény
2.5.4.1. Férj, Torvald ügyvéd, majd bankigazgató
2.5.4.1.1. Családi jólét biztosítása
2.5.4.2. Férj-feleség szeretetteljes kapcsolata, idill
2.5.4.3. Főszerepben nem egy személy, hanem a szerepjátszás, látszat fenntartása
2.5.4.4. Krisztin Lindéné megjelenik, segítséget kér, Nórát lenézi, mert neki semmilyen nehézsége nem volt
2.5.4.4.1. Nóra bevallja: ő is hozott áldozatot, aláírást hamisított kölcsönért, amit közben törleszt
2.5.4.5. Bonyodalom: megjelenik a hitelező, segítséget kér
2.5.4.5.1. Nóra válaszút elé kerül: kiderül titka vagy nem segít barátnőjének
2.5.4.6. Újabb fordulat
2.5.4.6.1. Krisztin jobb belátásra bírja a hitelezőt
2.5.4.7. Vége: Nóra becsapja maga mögött az ajtót, kilép az idilli babaházból, a hazug látszatból
2.5.5. Polgári család értékválságokkal küzdő világa
2.5.6. Helyszín: Helmer család nappalija
2.5.7. Idő: 3 nap
2.5.7.1. December 24. kora délutántól karácsony másnapjának éjjeléig
2.5.7.1.1. Szimbolikus: karácsony a család és szeretet ünnepe
2.5.8. Elején minden békés, harmonikus, a darab végére kiderül, hogy minden meg van játszva
2.5.8.1. Befejezés nem állítja vissza az nyugalmi állapotot
2.5.9. Jellemek alakulása
2.5.9.1. Nóra: emancipáció első harcosa, 3 nap alatt nő fel
2.5.9.2. Torvald először mintaférj, de a végére kiderül, hogy kicsinyes, hiú, társadalmi elvárások fontosabbak neki, mint felesége, akit ráadásul végig gyerekként kezelt
2.5.10. Színműnek tekintjük
2.5.10.1. Nincs tragikus értékvesztés
3. Stílusirányzatok
3.1. Naturalizmus
3.1.1. Latin natura
3.1.2. Természettudományi szemlélet
3.1.3. Realizmussal elégedetlenek
3.1.4. Aprólékos ábrázolás
3.1.5. Természeti kép
3.1.6. Csáth Géza, Molnár Ferenc, Illyés Gyula, Móricz Zsigmond, Flaubert, Maupassant, Wilhelm Leibl, Émile Zola
3.2. Szimbolizmus
3.2.1. Latin symbolum
3.2.1.1. Titkos, beavatottak számára megfejthető jel
3.2.2. Képi főnevek, hang és színteremtő szavak, szinesztézia
3.2.3. Nehéz értelmezni
3.2.4. Lelki állapot
3.2.5. Pillangó: lélek
3.2.6. Liliom: tisztaság
3.2.7. Fa: örök élet
3.2.8. Galamb: béke
3.2.9. Rózsa: szerelem
3.2.10. Charles Baudelaire, Oscar Wilde, Rimbaud, Verlaine, Ady Endre, Rodin, Moreau
3.3. Szecesszió
3.3.1. "Kivonulás"
3.3.1.1. Más nyelven más jelentés
3.3.1.1.1. Német: ifjúság
3.3.1.1.2. Francia: új művészet
3.3.2. Elsődleges a forma
3.3.2.1. Másodlagos a tartalom
3.3.3. Ady Endre, Babits Mihály, Krúdy Gyula
3.4. Impresszionizmus
3.4.1. Benyomás
3.4.2. Fény- és hanghatások, színek, formák, hangutánzó szavak
3.4.3. Szabálytalan kompozíciók
3.4.4. Fotográfia
3.4.5. Rodin: A gondolkodó
3.4.6. Verlaine, Rimbaud, Oscar Wilde, Proust, Rilke, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Krúdy Gyula, Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály
4. Modernség fogalma, eredete
4.1. Latin modo=épp most
4.2. Korszerű, divatos
4.3. Adott időszak művészeti elveivel szembenálló alkotások
4.4. 1850-es évektől kibontakozó, mai napig ható művészeti irány
4.5. Nem korstílus
4.6. Felosztása
4.6.1. Klasszikus modernség
4.6.2. Avantgárd
4.6.3. Posztmodern
5. Nyelvfelfogás, nyelvhasználat
5.1. William James
5.2. Nyelvi elemeknek nincs állandó jelentésük
5.2.1. Használat során nyernek értelmet
5.2.2. Egyéni értelmezések
5.3. Gondolatok kifejezése, beszélő tudatának megjelenítése
6. Filozófusok, pszichológiai háttér
6.1. Henri Louis Bergson
6.1.1. Matematikai tehetség is
6.1.2. Nobel-díj
6.1.3. Francia Akadémia tagja
6.1.4. Bergsoni időelmélet
6.1.4.1. Relatív belső idő: ha jól érzed magad gyorsabban telik az idő
6.2. Soren Aabye Kierkegaard
6.2.1. Dán filozófus
6.2.2. Koppenhága egyetem, majd Berlin
6.2.3. 2 korszaka
6.2.3.1. Vagy-vagy: lélekfilozófia
6.2.3.2. Teológiai szakasz: Isten-ember kapcsolata
6.2.4. Filozófiájának fontosabb elemei
6.2.4.1. Isten-ember
6.2.4.2. Bűn
6.2.4.3. Kétségbeesés
6.2.4.4. Én: létező szubjektum
6.3. Arthur Schopenhauer
6.3.1. Danzig
6.3.2. Hamburg, Franciaország, Anglia, Göttingen
6.3.3. Berlin: filozófia és teológia
6.3.4. Pesszimista
6.3.5. Akarat
6.3.6. Értelem
6.3.7. Világ=képzet
6.3.8. Ösztön
6.4. Friedrich Nietzsche
6.4.1. Német származású
6.4.2. Költő, zeneszerző, filozófus
6.4.3. Így szólott Zarathustra
6.4.3.1. Ókori próféta, azt hirdeti, hogy Isten halott
6.4.4. Emberfeletti ember gondolkodásmód: Übermensch
6.5. Sigmund Freud
6.5.1. 1856, mai Csehország területén született zsidó családban
6.5.2. Bécs: orvos
6.5.2.1. Párizs: Tanulmányok a hisztériáról
6.5.3. Álomfejtés
6.5.4. Minden visszavezethető a szexualitásra
6.5.5. Pszichológia atyja
6.5.6. Felettesén-superego
6.5.6.1. Normák
6.5.6.2. Erkölcsök
6.5.6.3. Önkritika
6.5.6.4. Kontroll
6.5.7. Ösztönén
6.5.7.1. Öröklött
6.5.7.2. Szenvedély, élvezet
6.5.8. Én-ego
6.5.8.1. Másik 2 közötti egyensúly
6.5.8.2. Szabályoz, mérlegel
6.5.8.3. Végrehajt
7. Líra
7.1. Új eszménykép
7.1.1. Új költői magatartás
7.1.2. Kiábrándult írók elfordultak saját koruk eszmény nélküli világától
7.1.3. Valóság más, mint amit érzékszerveink mutatnak
7.2. Művészet a művészetért
7.2.1. L'art pour l'art
7.2.2. Egyetlen érték az időtlen művészet
7.2.3. Nincs politikai célja
7.2.4. Formai tökéletesség az első
7.3. Témák
7.3.1. Belső lelki táj
7.3.2. Valóságábrázolás gyökeres változása