1. Kiről szól a mondat?--»TOPIK
1.1. [TOP ‘Péter] ‘[PRED ‘elutazott].
1.1.1. TOPIK: a predikáció alanyát nevezzük topiknak, diskurzus szerep, kiről szól a mondat?
1.1.2. Topikot mindig ki lehet hozni a mondat elejére, vagyis a predikátumot meg kell előznie!!
1.1.3. 2 pilléren áll a mondat: T+P--»Dualismus: ❑ az egyik, amely egy entitást helyez előtérbe, azt, amelyikről a mondat szólni fog (és amely már jelen van a diskurzus univerzumában) ❑ a másik pedig erről az entitásről predikál, tesz állítást ❑ → topik-predikátum tagolás – ez is szórendi megkötés!
1.1.3.1. DISKURZUSKONFIGURÁCIÓS NYYELv
1.1.4. több topik is lehet egy mondatban/egy sem: [TOP 'PÉTER] [TOP 'ANNÁT] [PRED 'bemutatta Karcsinak.] [PREDBemutatta Annát Péter Karcsinak.]
1.1.4.1. a topikokban az a közös, hogy a beszélő/hallgató által ismertnek, létezőnek tételezett, azaz olyan, amely már jelen van a diskurzus univerzumában
1.1.4.1.1. Egy entitás akkor tekinthető jelen levőnek a diskurzus univerzumában ◼ ha korábban már történt rá utalás/be volt vezetve, ◼ vagy összefüggésbe hozható egy már említett entitással, eseménnyel, ◼ vagy fizikailag vannak jelen a beszédhelyzetben, ◼ illetve ha a referense (vagy annak a létezése) ismert a társalgásban részt vevők számára, mert unikális
1.1.4.1.2. A Topik mindig referáló kifejezés, olyan, ami már be van vezetve a diskurzus univerzumába --»főnévi szerkezet, alesetei: tulajdonnév(Péter álmos), névmás (Ő túl későn érkezett), leírás (Az öreg juhászt mindenki sajnálta)
1.1.5. Mi lehet/nem lehet topik?
1.1.5.1. Határozatlan leírás lehet topik (Néhány gyerek késett. Némelyik lakó szemtelen.) --»SPECIFIKUS HATÁROZATLAN FŐNÉVI SZERKEZETEK: egy korábban a diskurzusba bevezetett (tehát ismert) halmaz valamely (közelebbről nem meghatározott) elemére vonatkozik. → lehet topik
1.1.5.2. Egy NEM SPECIFIKUS HATÁROZATLAN FŐNÉVI SZERKEZET új diskurzusreferenst vezet be → nem lehet topik. (Érkezett néhány levél - nincs specifikus elem)
1.1.5.2.1. Határozottsági korlátozást mutató igék: Érkezett a levél. Egy gyerek született. Egy kórust alakítottunk.--» ha valami létrejön, akkor nem lehet olyan, ami már létezik a diskurzusban
1.1.5.3. ahhoz, hogy TOPIK legyen valami: predikátum elé lehessen helyezni, ki tudja fejezni, hogy valami már be van vezetbe a diskurzusba
1.2. Topikot is tartalmazó mondat: KATEGORIKUS
1.2.1. Topik nélküli mondat: THETIKUS
2. PREDIKÁTUM: maga az állítás
2.1. PREDIKÁTUM: a mondatban tett állítás a topikról, a mondatnak a legelső kötelezően hangsúlyos összetevővel kezdődő szakasza
2.2. [TOP A ‘tűz] [PRED ‘éget]. ← individuum szintű predikátum
2.3. [PRED‘ Ugat a ‘kutya]. ← helyzetkép szintű predikátum
2.4. Mi lehet a predikátumon belül, az ige előtt? (igemódosító, kvantor, fókusz)
2.4.1. [TOP ‘Apa] [PRED ‘tévét néz]. tévét--»igemódosító
2.4.1.1. az ige előtti tartományban semleges mondatokban
2.4.1.1.1. tipikus igemódisító az igekötő: RÁszól, MEGszól, BEszól, ÁTszól. De lehet úgy is, hogy nem szólt RÁ, RÁ sem szólt.
2.4.2. [TOP‘Anna] ‘tegnap ‘[PRED [Q ‘mindegyik/sok/legalább két/néhány gyerekre] ‘rászólt.] mindegyik, sok, néhány --»kvantor
2.4.2.1. Kvantor: változók, amik a halmazon végeznek valamit
2.4.2.1.1. logikai tényező, amely a logikai szemantikában megjelöli, hogy valamely elemek halmazának mekkora részére érvényes az adott kijelentés
2.4.2.2. számit a kvantorok sorrendje, befolyásolja a HATÓKÖRT: elsőhöz viszonyítjuk a többit
2.4.2.2.1. !!ha az ige után kerülnek a kvantorok, akkor nem számít a sorrendjük
2.4.2.2.2. János többszor is mind az öt zokniját felvette. vs. János mind az öt zokniját többször is felvette.
2.4.2.3. ha kvantor/igemódosító van egy semleges mondatban az ige előtt, attól még lehet a mondat semleges
2.4.2.4. Disztributív kvantorok: is-es kvantorok
2.4.2.4.1. Univerzális kvantorok: minden-es kvantorok
3. FÓKUSZ
3.1. Feltételek
3.1.1. Fókuszpozíció: megelőzi az igét közvetlenül
3.1.2. Fókuszhangsúly: nyomaték, ki is írtja az utána következők hangsúlyát
3.1.3. Fókuszjelentés: erre és csakis erre az elemre igaz az állítás a halmazból--»kimerítő azonosítás, kontrasztív
3.2. Csak Péter tudja. "CSAK"--»lexikális elemmel is megtámogatja a fókuszt
3.2.1. Péter Táncolt Marival. (3 jelentés--»3 mondat)
3.3. kérdőszavak fókuszok alapvetően (közvetlenül az ige előtt jelennek meg, olyan pozíciója van a kérdőszónak, mint a fókusznak) Ki kért meg rá? Ki kérdezte?
3.3.1. MIÉRT! - igét előzi meg/a fókuszt a mondatban, szabadabb mozgás (Miért a zongorát vittétek el?)
3.4. Tagadás
3.4.1. predikátum mind3 rétege tagadható (fókusz, ige, kvantor)
3.4.2. fókusz/ige/kvantor előtt helyezkedik el (Nem mindenki jött el)
3.4.3. nagy a hatóköre
3.5. Kontrasztív topik
3.5.1. szembeállítás, kontrasztív halmazt várunk
3.5.2. Sörtől még nem halt meg senki, de víztől már fulladtak meg. / Az ékszerészt(TOPIK) nem a védencem ölte meg vs. Az ékszerészt azt nem a védencem ölte meg (kontrasztív topik olvasat)
3.5.3. kontrasztív topik utáni elemnek extrahangsúlyosnak kell lennie!!
3.5.3.1. Fel LIFTEN megyek, (le gyalog).
3.5.3.2. Okosnak okos Sári, (de Anna többre fogja vinni). Mosni mosott ma Ágnes (de nem fejezte be).
4. Grammatika
4.1. olyan mondatszerkezeteket tudjon előállítani/ magyarázni, amelyek egyrészt nyújtanak egy szórendet, másrészt kínálnak egy intonációs mintát, és végül előírják az értelmezés egyes vonásait
4.2. relációkról szól
5. Eseményszerkezet: ki kinek mit csinál?
5.1. ágens - cselekvő, szándékosan hozza létre a helyzetet
5.2. páciens - akivel történik valami, változáson megy keresztül
5.3. instrumentum -amivel, ami által történik a cselekvés
5.3.1. experiens - megtapasztaló lenni valamiben
5.4. beneficiens: célszemély, akin elcsattan a dolog
5.5. a jelenetek fajtáját leíró kifejezések(ált. igék): RÉGENSEK
5.5.1. IGEI RÉGENS
5.6. a jelenetek szereplőit leíró kifejezések(ált. főnévi szerkezetek): VONZATOK
5.6.1. esetragok és névutók utalnak a szereplők osztályozására
5.7. NEM lehet valami ALANY, amíg valaminek nem az alanya
6. PUZZLE
6.1. grammatika relációkról szól, ezért nevezzük színekkel az alany/tárgy/határozót
6.2. egyes vonzatok megjelenése a mondatokban kötelező, másoké opcionális (Pista lakik VALAHOL/ Pista ír.
6.3. Központi puzzle, füles puzzle - ÁLLÍTMÁNY, lehet ige, névszói predikátum(mérges, okos, szép)
6.4. mellérendelés modellezése: ahány főnévi szerkezetünk van, annyit teszünk rá (többdimenziós), HA mindegyikhez kapcsolódik a -t rag
6.5. határozószók a lila fülre akarnak csatlakozni, többiben főnévi szerkezetek
6.5.1. lila fül: nevek, névmások, leírások
6.6. vonzatokkal foglalkozik csak ez a modell
6.7. hangzás+jelentés--»struktúra
6.8. puzzle szerkezet: rá vannak csúsztatva az elemek a fülekre
7. Rendszernyelvészet: a relációs és lineáris irganizáció nyelvészete, a használat nyelvészete Szövegnyelvészet: a szövegmondat-láncok nyelvészete (kohézió, konnexitás)
7.1. Rendszermondat: dekontextualizáció (ellipszis-visszaállítás, névmások, kifele mutató kötőszavak kivétele, stb.) → (rendszer)mondat. Absztrakt nyelvi egység.
7.2. Szövegmondat: kontextualizáció → nyilatkozat (szövegmondat). Ehhez köthető a beszédcselekvés.
7.2.1. Mondat=MINTA Nyilatkozat=PÉLDÁNY
8. A mondattan azt vizsgálja, hogyan, milyen műveletekkel, milyen elveknek, megszorításoknak eleget téve kapcsolódnak össze a szavak kifejezésekké és mondatokká. (É. Kiss Katalin)
9. Alapszórend: kontextus nélkül legtermészetesebbnek ható sorrend (alany elől, ige után a tárgy) pl. Anna rászólt a gyerekre.
9.1. Ugyanabból a szavakból alkotott mondat, csak a szórend változtatása, mi a különbség a mondatok közt? Máshova helyezi a hangsúlyt--» más jelentéssel bírnak a mondatok, más lesz a fókusz!
9.1.1. iskolai ágrajz problémája: elveszik a mondatok sokfélesége, nem mondanak semmit a mondatok kontextusairól
9.2. Ha a beszélő semmi többletet nem akar mondani--»alapszórend használata
9.3. Szórendi tipológia: Angol SVO: April hates June. (szórendből tudjuk ki utál kit, a sorrend grammatikai funkciót kódol)
9.4. Magyar: a grammatikai funkciót a morfológia kódolja(TOLDALÉKOK)--» Mari felhívta Jánost/ Jánost felhívta Mari.
9.4.1. Szórendi variánsok a hangsúlyt kódolják!
9.4.2. SVO? - a+fn=főnévi szerkezet (Péter nézi a tv-t) SOV? - főnév magában (Péter tévét néz - néz jelentését specifikálja)
9.4.2.1. Főnév-predikatív vagy az ige jelentését módosító
9.4.2.2. Főnévi szerkezet-referenciális jelentés
9.4.3. Főnév/főnévi szerkezet van tárgyi szerepben--»ettől függ az alapszórend!!
9.4.4. A magyarban a mondat fő összetevőinek a sorrendje nem függ az összetevők mondatrészi szerepétől
9.5. Angol S? ige előtt, Angol O? ige után, Magyar S? ige végződéséből kiderül az alany
9.5.1. Alany: jelöletlen(zéró rag), Tárgy: -t, Határozó: -ra,-re,-ból,-ből
9.5.1.1. viszonyítás grammatikai művelete: alaptag irányít, de a bővítményen jelöljük
9.5.1.2. a mondaton belüli grammatikai funkció kódolása a magyarban az esetragok dolga
9.5.2. Magyar S: OLYAN ELEM, AMI JELÖLETLENÜL KAPCSOLÓDIK AZ IGÉHEZ, ÉS AMIHEZ AZ IGE AZ ALANY SZEMÉLYE ÉS SZÁMA SZERINT IDOMUL--»zéró rag/morféma:jel hiánya, aminek jelölő értéke van, egy halmaz többi elemétől való megkülönböztetés által
9.5.3. Magyar Tárgy: -T-VEL JELÖLT VISZONYBAN ÁLL AZ IGÉVEL, HATÁROZOTTSÁGA MENTÉN BEFOLYÁSOLJA AZ IGE VÉGZŐDÉSÉT
9.5.3.1. viszonyítás grammatikai művelete--»alaptag irányít, de a bővítményen jelöljük
9.6. SZÓREND TEHÁT INFORMÁCIÓS SZERKEZETET KÓDOL!!! (nem kódol jelentést a magyarban, kivétel a jelzős szószerkezetek: a piros doboz --» a doboz piros)
9.6.1. Diskurzuskonfigurációs nyelv: a sorrend információs szerkezetet kódol, nem grammatikai funkciót/mondatrész-szerepet
9.7. ugyanaz a mondat, eltérő szórend: ezek a mondatok különbözhetnek/hasonlíthatnak: ❑ szórendben ❑ ezzel összefüggésben hangsúlyozásban ❑ és ezekkel összefüggésben értelmezésben ═► szerkezetben
9.7.1. magyar szórend nem szabad, csak éppen a szórendi megkötések nem az összetevők mondatrészi szerepével kapcsolatosak (pl. az angollal ellentétben).
9.7.1.1. a magyar mondatok szerkezetét, szórendjét a mondatösszetevők logikai/pragmatikai szerepe határozza meg (pl. az ismert és új információ helye: új inf. csak egy biz. helyen jelenhet meg).
10. Semleges mondat: egyenletes hangsúlyelosztás,természetes sorrend+nem kell hozzá kontextus, nem támaszkodik előzetes tudásra, legkevésbé informatívak (alapszórendű mondatok semleges mondatok)
10.1. Nemsemleges mondat: egy kiemelt főhangsúly, intonációs csúcsot igényló mondatok, a partner előzetes tudással rendelkezik, többletet tartalmaznak a semleges formához képest (A lányok utaztak el)
10.1.1. fókuszos mondat, mondattagadás, fókusztagadás, kontrasztív topik
10.1.2. pragmatikailag – gyakran támaszkodik a kommunikációs partner előismereteire ❑ fonológiailag – intonációs csúcsot, ill. sajátos intonációs mintát igénylő pozíciókat tartalmazhat az alapnak tekinthető egyenletes hangsúlyelosztáshoz képest ❑ szemantikailag – a semleges formához képest logikai és/vagy diskurzus-szemantikai többletinformációt kódol. ❑ szintaktikailag – szerkezete bonyolultabb, mint a semleges formáé (a nemsemleges mondat több grammatikai szabály együttműködésének eredményeképpen jön létre, mint a semleges)
11. Szóhangsúly: minden tartalmas szó egy kezdőszótagi szótaghansúllyal rendelkezik --»semleges mondat
11.1. Mondathangsúly: extrahangsúly egy szón egy mondatban -»nemsemleges mondat
12. RÉGENSEK
12.1. központi PUZZLE (ige)
12.2. → vonzatszerkezet: AD & adó + átadott + cél(személy) → morfológia: Ø, -t, -nak/-nek (vö. vki Ø vmi-t vki-nek AD) → mondatrészekre való leképzés: iÁ ⌂ A T H → szemantikai szerepek: ágens, patiens, beneficiens
12.3. Gábor ellopta a biciklimet. vs Gábor eltépte a levelemet.
12.3.1. mindkét mondatban az ágens alamnyesetű főnévi szerkezet, a páciens tárgyesetű főnévi szerkezet
12.4. Alany és ágens nem esik egybe!--» MŰVELTETŐ IGÉK (pl. valaki átadat valamit valakinek)
12.5. Tranzitív/tárgyas ige - kiható ( Péter süti neked a tortát, ELTÖR (vki, vmit))
12.6. Intranzitív/tárgyatlan ige
12.6.1. Unergatív - bennható (Péter süt-főz)
12.6.1.1. ALANYA ÁGENS
12.6.2. Unakkuzatív - mediális (Sül a torta)
12.6.2.1. ALANYA PÁCIENS
12.6.2.1.1. ELTÖRIK (vmi)
12.7. BEFELLEGZETT - 1 vonzata van (vmi), és nincsen alanya
13. Főnévi szerkezet vs Puszta Főnév
13.1. Pistike nézi a tv-t --»főnévi szerkezet
13.1.1. REFERENCIÁLIS
13.2. Pistike tévét néz--»puszta főnév
13.2.1. PREDIKATÍV
13.2.1.1. tv nézés cselekvésére utal, módosítja az igét