1. Főbb jellmezők
1.1. előszeretettel keveri a műfajokat
1.2. hangsúly az érzelmi világon
1.3. festőiségre, zeneiségre törekvés
1.4. Eredetiség igénye
1.5. Menekülés a valóságból, elvágyódás
1.6. Történelmi öntudat erősödése
1.7. Múlt iránti romantikus érdeklődés
2. Költők, írók
2.1. Külföldön
2.1.1. William Blake
2.1.2. Byron
2.1.3. Keats
2.1.4. Shelley
2.1.5. Victor Hugo
2.1.6. Coleridge
2.1.7. Wordsworth
2.2. Magyarországon
2.2.1. Vörösmarty Mihály
2.2.2. Arany János
2.2.3. Petőfi Sándor
2.2.4. Jókai Mór
3. Romantika
3.1. Szakaszai
3.2. Fogalma
3.3. Eredete
3.4. Együttélés más irányzatokkal
4. Társművészetek
4.1. Festészet
4.1.1. Történelmi téma
4.1.2. Életkép, tájkép, állatábrázolás
4.1.3. Delacroix, Goya, Madarász Viktor
4.2. Zene
4.2.1. szokatlan, meglepő harmóniák
4.2.2. nagyzenekar
4.2.3. Schubert, Chopin, Liszt Ferenc, Wagner
4.3. Építészet
4.3.1. új épülettípusok
4.3.2. vasszerkezet, üvegcsarnok
4.3.3. gót, keleti, mór, román stílus
4.3.4. Ybl Miklós, Feszl Frigyes
4.4. Szobrászat
4.4.1. szimbolikus alakok
4.4.2. emlékműkultusz
4.4.3. Izsó Miklós
5. Műfajok
5.1. verses regény
5.2. romantikus eposz
5.3. himusz
5.4. ballada
5.5. dal
5.6. tragédia
5.7. drámai költemény
6. Történelmi háttér
6.1. Forradalmak, háborúk
6.1.1. Francia forradalom
6.1.2. Napóleon háborúi
6.1.3. 1848-49-es forradalmak
6.2. Reformkor
6.2.1. eleinte bizakodás, társ. fejlődésébe vetett hit
6.2.2. később kiábrándultság, csalódottság élménye
6.3. Ipari forradalom
6.3.1. gőzgép
6.3.2. hajó
6.3.3. vasút