1. A mobiltelefon
1.1. Integrálja a kommunikációs funkciókat
1.2. Nem kötődik a társadalmi intézményekhez
1.3. Szabadon használható térben és időben
1.4. Megváltoztatja az emberi tevékenységet
2. Új megközelítések a tanulásban - technológiai és szemléleti váltás
2.1. A LLL-koncepció
2.1.1. A középpontban az az elképzelés áll, hogy az emberek képesek legyenek megtanulni azt, hogy hogyan kell tanulni.
2.1.2. Felfedezhető a nonformális és informális tanulás közelsége az egyre fejlettebb mobilkommunikációs eszközök használatához.
2.1.3. Az e-learning szerepe megnő: a hagyományos oktatás, a távoktatás és az internet nyújtotta lehetőségek együttes kihasználása magasabb alkalmazási szintre emeli a mobileszközöket.
2.2. A mobil eszközök használatának előnyei
2.2.1. - rugalmasság - elérhetőség - kényelem - saját időbeosztás szerinti előrehaladás a tananyagban
2.3. Computer Based Training (1990-es évek)
2.3.1. Technikai feltételek: - számítógép (PC) - adathordozók (CD-ROM, DVD)
2.4. Aszinkron tanulás
2.4.1. - interaktivitás - a tér és idő rugalmas kezelése
2.5. WEB-based Training (ezredforduló)
2.5.1. - szélessávú adatátvitel
2.6. Az elektronikus mobilitás létfeltételei
2.6.1. - interaktív - teret ad a kreativitásnak - kiszélesíti a tanulási lehetőségeket - a fiatalok szívesen használják az IKT-t
2.7. Az m-learning hatékonyságának kulcsszavai
2.7.1. - hordozhatóság - rugalmasság - fejleszthetőség
3. A virtuális valóságtól a szerves tanulási környezet felé
3.1. A multimédia szimbolikus környezete
3.1.1. Múlt, jelen és jövő összekapcsolása - eltűnnek a nyomtatott és az audiovizuális média határai - eltűnik a populáris kultúra és a magas kultúra közötti különbség - eggyéolvad a szórakozás és a tájékozódás
3.1.2. A mobilkommunikáció jóvoltából a ma tanulására jellemző, hogy az a közeg, amelyben a gyermekek játszanak, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonossá lesz azzal a világgal, amelyben a felnőttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek és szórakoznak. Az internet és a mobiltelefonok világa félreismerhetetlenül egyfajta szerves tanulási környezetté válik.
4. Új pedagógiai paradigma felé
4.1. Egyre nagyobb szerepet kap a mobil telekommunikációs eszközökkel s a vizualitás új technológiáival történő kognitív megismerés. Ennek a mobilkommunikáció által formálódó oktatáselméletnek az új elemei a következők:
4.1.1. Mikrolearning: a legközvetlenebbül és személyre szabottan teszi lehetővé a kontextusba ágyazott információk kisméretű képek és szövegek útján történő megszerzését és feldolgozását.
4.1.2. Funkcionális networking: célokhoz és feladatokhoz bekapcsolt csoportok rugalmas képzését, működtetését teszi lehetővé különböző, így például tanulási funkciókra is.
4.1.3. Közvetlen hozzáférés adatbázisokhoz: segítségével integrált tudásbázis alakítható ki, illetve ezek kombinációjával komplex tanulási, megismerési, kutatási és fejlesztési tevékenységek alapjait lehet megteremteni.
4.1.4. Time-sharing optimalizáció: a fenti feladatok és funkciók térbeli megosztása mellett lehetőséget ad arra, hogy rohanó világunkban a különböző tevékenységeket időben is megosszuk, s így optimalizáljuk.
4.2. Paradoxon: a mobiltanulás működik az egyén szintjén, ugyanakkor a mobil „tanítás” rendszerszerűen nem létezik.
4.2.1. Az osztálytermek falai képletesen és fizikailag is zárttá tették a formális tanítás-tanulás folyamatát.
4.2.2. Pedig különösen az egész életen át tartó tanulás fiatalokat és felnőtteket azonos keretbe foglaló rendszerében kap sajátos jelentőséget a mobilkommunikáció és az általa formálódó tanulás.