A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései by Mind Map: A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései

1. Bevezetés

1.1. Korai fejlődés

1.1.1. Mozgás

1.1.1.1. Neurológiai érési folyamatok

1.1.1.2. Motoros észlelés

1.1.1.3. Motoros viselkedés

1.1.1.4. Észlelési folyamatok fejlődése

1.1.1.5. Információk összerendezése

1.1.2. Beszéd

1.1.2.1. Zavar

1.1.2.2. Nem verbális előkészítő folyamatok

1.1.2.3. Beszédzavarok, iskolai kudarcok

2. Szakirodalmi áttekintés

2.1. A mozgás és észlelés jelentősége a beszédfejlődés folyamatában

2.1.1. Kúszás-mászás-járás dominancia

2.1.1.1. Beszéd-írás-olvasás

2.1.2. Idegrendszer teljes beéérse

2.1.2.1. Jó kommunikáció

2.2. Beszédfejlődési zavarok

2.2.1. Ép hallás és normál értelmi fejlődés mellett

2.2.2. Az agy felelős a kommunikációért

2.2.2.1. A nyelvi problémás gyerekek 70 %-nál agyi eltérés (Trauner és mtsai,2000)

2.2.2.2. DCD és DLD hátterében azonos idegrendszeri rizikófaktor (Bishop, 1992)

2.2.2.2.1. Időzítés

2.2.2.2.2. Elhelyezkedés

2.2.3. Lateralizáció

2.2.3.1. 3 éves korra kézdominancia elmaradása

2.2.3.1.1. Zavar a beszédfejlődésben

2.2.3.1.2. Zavar az írott nyelv elsajátításában

2.2.3.2. A beszéd késése balkezességre utal

2.2.4. Olvasási zavar

2.2.4.1. Fonémák gyenge megkülönböztetése

2.3. A beszédfejlődésben elmaradott gyermekek körében végzett kutatási eredmények

2.3.1. Elmaradt mozgásfejlődés

2.3.1.1. Beszédfejlődés lelassulása

2.3.2. Korai mozgásfejlődés

2.3.2.1. Későbbi olvasási készség

2.4. Pszichomotoros fejlesztés jelentősége a beszédfejlődés segítésében

2.4.1. Pszichikus funkciók fejlesztése mozgástevékenységeken keresztül

2.4.2. A gyermek mozgásstádiumának tökéletesedése elindítja a kommunikáció fejlődését (Marton-Dévényi, 2005)

2.4.3. Pszichomotoros fejlesztésben részesülő gyermekek

2.4.3.1. Fejlődés a nagymozgásokban

3. A kutatás bemutatása

3.1. Kutatás célja

3.1.1. Megvizsgálni, hogy a beszédfejlõdésben elmaradt gyerekek milyen eltéréseket mutatnak a mozgás területén a kontroll csoporthoz képest.

3.1.2. Megvizsgálni, hogy a beszédfejlõdésben elmaradt gyerekek milyen dominanciával rendelkeznek.

3.2. Mintavétel, vizsgálat menete

3.2.1. Módszer: Marton-Dévény Éva mozgásfelmérő teszt

3.2.1.1. 103 paraméter

3.2.1.2. 14 mozgáscsoport

3.2.1.2.1. csecsemőkori nagymozgások, kisgyermekkori mozgások, keresztezett mozgások, egyensúly, statikus egyensúly, dinamikus egyensúly, egyéb-játékos egyensúly, rugalmasság, ritmus, testséma, mozgásreprodukció ábra után, finom motorika, térbeli mozgások, dominancia-preferencia

3.2.2. Helyszín: Budapest

3.2.2.1. Meséskert óvoda (n=114)

3.2.2.2. Liget óvoda (n=8)

3.2.3. Vizsgált személyek: 176 fő nagycsoportos óvodás

3.2.3.1. Ebből értékelhető: 70 fő (28 lány, 42 fiú, átlagéletkor 5 év és 10 hónap)

3.2.4. Vizsgálat menete: 70 perc

3.2.4.1. Mozgásformák értékelése 4es és 5ös skálákon

3.2.4.2. Adatok felvétele a vizsgálati lapra

3.2.4.3. Átlag és százalékos érték számítása

3.3. Hipotézisek

3.3.1. A normál beszédfejlődést mutató gyerekek a mozgásfelmérésben jobban teljesítenek, mint a beszédfejlõdésben elmaradt gyerekek.

3.3.2. A beszédfejlõdésben elmaradt gyerekek nagyobb százaléka mutatnak kialakulatlan, illetve keresztezett dominanciát, mint a normál beszédfejlõdésû csoport.

3.4. Vizsgálati eredmények

3.4.1. Gyerekek csoportosítása szempontok kódolása alapján

3.4.1.1. Szempontok

3.4.1.1.1. Szakemberek felmérései

3.4.1.1.2. Szülők által kitöltött anamnesztikus adatlap

3.4.1.2. Csoportok

3.4.1.2.1. 1: normál beszédfejlődés (n=42)

3.4.1.2.2. 2: beszédészlelési elmaradás, beszédreprodukciós zavar, gyenge beszédhallás és beszédartikuláció, logopédiai kezelés (n=28)

3.4.2. Eredmények

3.4.2.1. A mozgásfejlődés pontértékei normál eloszlást mutatnak

3.4.2.2. Szignifikáns különbség a kisgyermekkori mozgásoknál és a rugalmasságnál

3.4.2.3. Dominancia és végtagkoordináció vizsgálatoknál különböző eloszlások

3.4.2.3.1. Dominancia

3.4.2.3.2. Végtagkoordináció

4. Összefoglalás

4.1. Érzékelés, értelmi és mozgásfolyamatok egysége

4.2. Mozgáskoordináció fejlesztésével a tanulási képességek is fejlődnek

4.3. Szenzomotoros működés az értelem alapja

4.4. Beszédfejlődés területén elmaradás

4.4.1. Részfunkciók veszélyeztetettsége

4.4.1.1. Olvasás és írástanulás területén, figyelmi, tanulási és szociális területeken

4.5. Idegrendszeri érés elmaradása

4.5.1. Aktivációs és mozgásszabályozás zavara

4.5.1.1. Pontatlanság, lényeges információk megkülönböztetésének nehézsége

4.6. A mozgás fontos a fejlődés szempontjából

4.6.1. Biztosítani kell a megfelelő mozgásteret és eszközöket

4.6.2. Tilos tiltani, csökkenteni, gyorsítani a mozgást