Robert Strom and Paris Strom: A Paradigm for Intergenerational Learning (A nemzedékek közötti ta...

1. Absztrakt

1.1. A társadalmi elvárásokat úgy kellene megváltoztatni , hogy minden korcsoport együtt tapasztalja meg a társadalmi átalakulás bizonyos vonatkozásait.

1.1.1. Így minden korcsoport megértheti, hogy a társadalmi összhang és a társadalomban levő összetartó erő több mint egy generáció ráhangolását kívánja.

1.2. Fontos a generációk közötti tanulás támogatása.

1.2.1. Különösen nagy hangsúly kerül azokra a feltételekre, amelyek a megfelelő támogatásra, a kölcsönös tanulás társadalmi hasznára és az osztálytermi és otthoni tanulás fejlődésének irányaira való ösztönzéshez szükségesek.

1.3. A felnőttek azt szeretnék, ha az iskola olyan attitűdöt, tudást és jártasságot kommunikálna, amely a tanulóknak a sikeressé váláshoz szükséges.

1.4. A felnőtteknek egyaránt érdekeltté kell válniuk az iránt, hogy miként derítsék ki, és hogy miként ismerjék meg tanulási igényeiket.

1.5. Mindegyik korcsoport sokkal hatékonyabbá válhat azáltal, hogy rájön, hogyan érzékelik más generációk a veselkedésüket.

2. Bevezető

2.1. Minden korosztálynak

2.1.1. • együtt kell tanulnia • tudatában lennie a más korosztályok igényeinek

2.2. A paradigmák fejlődése a generációk közötti tanulás érdekében

2.2.1. • az elvárások megállapítása • az irányok szabályozása • a folyamatok nyomon követése • az akadályok észlelése • az eredmények értékelése

2.3. Jelenleg nincsenek minták, amelyekre támaszkodhatunk a tanulás széles körben történő elérésében

2.4. Egy elgondolás formális elemei

2.4.1. (1) az összes korosztály támogatásának feltételei (2) a kölcsönös tanulás társadalmi haszna (3) az oktatás minőségi fejlesztésének lehetőségei

3. Kulcsszavak

3.1. élethosszig tartó tanulás

3.2. nemzedékek közötti tanulás

3.3. kölcsönös tanulás

3.4. nagyszülők

3.5. szülők

3.6. családok

3.7. nemzedék

3.8. idősebb felnőttek

3.9. motiváció

3.10. oktatás

4. Feltételek egy optimális támogatásra való motiválásához

4.1. A társadalmi változások előidézése sokkal hatásosabb, amikor a sikereket akadályozó körülmények azonosíthatók, és erőfeszítések tehetők ezek megváltoztatására

4.1.1. A legtöbb figyelmet biztosító körülmények

4.1.1.1. A nemzedék kultúrakénti elfogadása

4.1.1.1.1. Ha a nemzedéket az internet korában tényezőként fogadjuk el a kultúra definiálásában, akkor a serdülők véleményére érdemes több súlyt helyezni

4.1.1.2. A fiatalság identitásának biztosítása

4.1.1.2.1. Az identitás megszerzéséhez jól meghatározott szerep kell

4.1.1.2.2. Partnerség = egymás erejének értékelése és egymásra támaszkodás

4.1.1.3. A tanulási elvárások megállapítása az idősebb felnőttek számára

4.1.1.3.1. Nyugdíjasok Szövetsége (USA)

5. A kölcsönös tanulás előnyei

5.1. Az üzletkötés helye a munkában

5.2. Az üzletkötés helye az iskolában

5.3. Az üzletkötés helye az otthonokban

6. Oktatásfejlesztés az iskolákban és a családokban

6.1. Diákok véleménye az iskolában folyó oktatás körülményeiről

6.2. A közösségi hálón való kommunikáció és az online mentorok

6.3. A középkorú szülők tanulási szükségletei

6.4. Idősebb felnőttek: a Hegyibeszéd-kísérlet

6.5. Csoportkommunikációs készségek fejlesztés

6.6. A beszédértés felmérése

6.7. A következő lépések

7. Következtetés

7.1. A generációk közötti harmónia közös álom

7.1.1. Mindenki azt szeretné, hogy az idősebb és a fiatalabb rokonok jobban megértsék a nézeteiket és támogassák őket

7.1.2. Egyes megfigyelők azt állítják, hogy ez az álom nincs szinkronban az adott környezettel, és el kell hagyni, mivel már nem képes megvalósulni

7.1.3. Ezzel nem értünk egyet

7.2. Természetesen összehasonlítva a múlttal, a harmónia nagyobb tudatosságot igényel a korosztályok közötti különbségekkel kapcsolatban

7.2.1. Minden korcsoportnak tisztában kell lennie azzal, hogy a többi generáció miként értelmezi az eseményeket, hogyan ismeri azokat az értékeket, amelyek a viselkedésüket vezérlik, hogyan fogadják el a jövőképüket és miként váltanak pozíciót, ha ez indokolt

7.3. A felnőttek gyakran kritikusak az ifjúság iskoláztatásával kapcsolatban, és bizonyára kritikussá válnak a saját tanulási szükségleteikkel kapcsolatban is

7.3.1. Ezeket a szükségleteket nem lehet megállapítani puszta önelemzéssel

7.3.2. Ehelyett szükséges lenne meghatározni, hogyan látják veselkedésünket azok, akiket kedvelünk és akik remélhetőleg befolyásolnak bennünket

7.4. Különösen a fiatal és középkorú felnőtteknek kell túlhaladniuk a LLL szlogenjeinek használatán, a személyes korlátokra való rámutatás és az azon való felülkerekedés érdekében

7.5. Komoly félreértés azt feltételezni, hogy az idősebb felnőtteké az egyetlen korcsoport, amelyik érintett a generációk közötti tanulásban

7.6. A fiatalok nyomán a felnőtteknek is több online kommunikációs csatornát kellene használniuk, a hagyományoson kívül a modern közösségi csatornákat is

7.7. A fiatal felnőtteknek és a középkorú szülőknek fel kell ismerniük, hogy az időgazdálkodási készségek és a stresszel való küzdelem ama legfontosabb leckék között vannak, amelyet a fiataloknak meg kell tanulniuk, hogy egészséges és sikeres életük legyen

7.7.1. Ezeket a leckéket úgy az otthonokban, mint a tantermekben tanítani kell

7.8. A jövőre tekintve felismerték, hogy az a  77 millió  ember, aki 1946 és 1964 között született, az emberiség történelmének legnagyobb idős nemzedéke lesz

7.8.1. Ez a csoport • több formális oktatásban vett részt, • egészségesebb és hosszabb életnek néz elébe, mint a megelőző generációk

7.8.2. Ha az általuk a nyugdíjazásig megkapható oktatást a pénzügyi és szabadidős előkészítés tantervére korlátozzuk, akkor a pihenésben megtestesült életforma válhat normává

7.8.3. Másrészről ha a nyugdíjasok oktatása nagy hangsúlyt helyez a felelősségre a családok és a közösségek tagjai tekintetében, akkor az 1946 és 1964 között születettek nagy szerepet játszhatnak a társadalom életében

7.8.4. Erre lehetőséget biztosíthat a nagyszülők oktatása koncepciójának folyamatosan változó fogalma