03. tétel - Andragógia MA záróvizsga Formális és materiális etika Az igazságosság problémája Amor...

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
03. tétel - Andragógia MA záróvizsga Formális és materiális etika Az igazságosság problémája Amoralitás – immoralitás – etikai anarchizmus – alternativitás by Mind Map: 03. tétel - Andragógia MA záróvizsga Formális és materiális etika Az igazságosság problémája Amoralitás – immoralitás – etikai anarchizmus – alternativitás

1. Formális és materiális etika

1.1. Etika

1.1.1. a filozófia önálló tudományága

1.1.2. mind elméleti, mind gyakorlati tudomány

1.1.3. a cselekedetek erkölcsiességéről szól (egy cselekvés helyes-e vagy helytelen)

1.1.3.1. Erkölcs: a társadalom szempontjából helyesnek tartott normák

1.2. Formális etika

1.2.1. • Erkölcsi érték: egy cselekedet jó vagy rossz mivoltától függ

1.2.2. • Ha a JÓ TULAJDONSÁG szokássá válik, ERÉNY, ha nem, HIBA • HÉTKÖZNAPI JÓ = RELATÍV JÓ • ERKÖLCSI JÓ = ABSZOLÚT JÓ

1.3. Materiális etika

1.3.1. • Erkölcsi érték: a cselekvés tartalmától függ

1.3.2. • Az ember áll a döntés középpontjában, a cselekedetei tőle függenek • SZEMÉLYES CSELEKEDET = FELELŐSSÉG

2. Az igazságosság problémája

2.1. Alapgondolatok

2.1.1. Az igazságosság legelemibb alapelve • ne tegyél másnak olyat, amit magaddal szemben nem tennél

2.1.2. Az igazságosság összefonódik bizonyos követelményekkel: • az egyenlőség követelményeivel • az egyenlő jogosultság követelményeivel • az egyenlő hozzáférhetőség követelményeivel • az egyenlő igénytámasztás követelményeivel

2.2. Az igazságosság-probléma a gondolkodás rendszereiben

2.2.1. • Az igazságosság érvényének meghatározása nehéz • Ennek ellenére tudatunk pontos képzetekkel rendelkezik arról, mi az igazság • Az igazságosság kérdését mindig fel kell vetni

2.3. Karl Marx

2.3.1. Egyenlőtlenség • a társadalom egyik várhatóan legnagyobb problémája

2.4. Immanuel Kant (specifikus igazság)

2.4.1. Elosztó igazságosság

2.4.1.1. Az állam/társadalom • meghatározza azokat az elveket és szabályokat, amelyek az egyes aktusokat az igazságosság szempontjából minősítik

2.4.2. Kiegyenlítő igazságosság

2.4.2.1. • Konkrét cselekvések előtt kerül meghatározásra • Az igazság keresése a cél

2.4.3. Kiosztó igazságosság

2.4.3.1. felülről jövő

2.4.4. Kikövetelt igazságosság

2.4.4.1. alulról érkező

2.4.5. Nem tekinthető igazságosnak az a társadalmi rendszer, amely az emberek egy csoportját kiszorítja a munka világából, és bűnözésre, koldulásra kényszeríti

3. Amoralitás – immoralitás – etikai anarchizmus – alternativitás

3.1. Morálfilozófia

3.1.1. Tárgya • a JÓ/ROSSZ, HELYES/HELYTELEN cselekvések elemzése, • a morálisan jó élet megvalósíthatóságának kérdése

3.1.2. Etikai magatartások

3.1.2.1. Amoralitás (az erkölcs hiánya)

3.1.2.1.1. • Az adott társadalom normáinak ellentmondó viselkedés • (Kultúránként jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mi minősül amoralitásnak) • "Nem ismerek etikai elveket, ezért nem is alkalmazom őket"

3.1.2.2. Immoralitás

3.1.2.2.1. • Mindennemű erkölcsi szabály tagadása • (Tudatos és szándékos erkölcstelenség) • "Ismerem az etikai elveket, mégis szándékosan megsértem őket"

3.1.2.3. Etikai anarchizmus

3.1.2.3.1. • Nincsenek elfogadott erkölcsi normák, ugyanakkor vannak egyéni normák • (Minden szervezett hatalom elítélése) • "Majd én megszüntetem a szociális igazságtalanságokat az egyenlő lehetőségek megteremtésével"

3.1.2.4. Alternativitás

3.1.2.4.1. • A társadalomban különböző etikák vannak jelen • Választás a különböző lehetőségek között

4. Az etikus magatartás tehát minden esetben • besorolható valamilyen filozófiai kategóriába Morális vagy nem morális viselkedésünk árulkodik • a társadalom normáival való egyetértésünkről • illetve egyet nem értésünkről