10. tétel - Andragógia MA záróvizsga Minőségmenedzsment A felnőttképzés minőségügyi és szakértői ...

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
10. tétel - Andragógia MA záróvizsga Minőségmenedzsment A felnőttképzés minőségügyi és szakértői rendszere Jellegzetes európai minőségügyi modellek A minőségbiztosítási rendszerrel szembeni releváns elvárások és indikátorok by Mind Map: 10. tétel - Andragógia MA záróvizsga Minőségmenedzsment A felnőttképzés minőségügyi és szakértői rendszere Jellegzetes európai minőségügyi modellek A minőségbiztosítási rendszerrel szembeni releváns elvárások és indikátorok

1. Minőségmenedzsment (QM)

1.1. Minőség

1.1.1. A vevők igényeinek való megfelelés

1.2. Régebben

1.2.1. Minőségellenőrzés (MEO) • szabványosítás • minden darab mérése • elsődleges cél a hiba megállapítása

1.2.2. Minőségszabályozás • szúrópróbaszerű vizsgálat • valószínűségi számítás

1.3. Ma

1.3.1. Minőségbiztosítás

1.4. Minőségmenedzsment

1.4.1. Olyan tevékenységek sora, amely magában foglalja • a minőségi célok meghatározását • a minőségtervezést • a minőségszabályozást • a minőségbiztosítást • a folyamatos minőségfejlesztést

2. A felnőttképzés minőségügyi és szakértői rendszere

2.1. 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 2. § (3)

2.1.1. A rendelet szabályozza

2.1.1.1. A felnőttképzés minőségügyi tartalmi elemeit • a képzési programra • a tervezésre • szervezésre • személyi és tárgyi feltételekre • minőségbiztosítási rendszer működtetésére

2.2. Felnőttképzési szakértői rendszer

2.2.1. 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 14. § (1)

2.3. Az NSZFH ajánlási listájára felkerülhet az a szakértő

2.3.1. aki benyújtja ez iránti kérelmét, és szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumát

2.3.2. aki 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik

2.3.3. • aki felnőttképzési minőségbiztosítás területen tevékenykedik, vagy • rendelkezik szakirányú referenciákkal (legalább 2 db)

2.3.4. Két felnőttképzési szakértői szakterület

2.3.4.1. 1. Felnőttképzési igazgatás 2. Nyelvi sztakterület

3. Jellegzetes európai minőségügyi modellek

3.1. ISO (International Organization for Standardization)

3.1.1. Vevőközpontúság és rendszerszemlélet

3.1.2. ISO 9000 szabványsorozat

3.1.2.1. Összehangolja a munkatársak tevékenységét, hogy „vevők” az igényeiknek megfelelő szolgáltatást, azaz „minőséget” kapjanak

3.1.2.2. Nyolc alapelv

3.1.2.2.1. 1. Vevőorientált szervezet

3.1.2.2.2. 2. Vezetés

3.1.2.2.3. 3. A munkatársak részvétele

3.1.2.2.4. 4. Folyamat alapú megközelítés

3.1.2.2.5. 5. Rendszermegközelítés és irányítás

3.1.2.2.6. 6. Folyamatos fejlődés

3.1.2.2.7. 7. A tényeken alapuló döntéshozatal

3.1.2.2.8. 8. Kölcsönösen előnyös szállítói kapcsolatok

3.2. TQM (Total Quality Management)

3.2.1. • Eegész szervezetet érintő folyamatos fejlesztő tevékenység • Cél a külső-belső elégedettség

3.2.2. Négy alapelv

3.2.2.1. Ügyfélközpontú működés (vevőközpontúság)

3.2.2.1.1. A vevők igényeit, szükségleteit és elvárásait mindenkor és minden alkalommal ki kell elégíteni

3.2.2.2. A folyamatok folyamatos javítása

3.2.2.2.1. E koncepció szerint a munka egymással szorosan összekapcsolódó tevékenységek sorozata mely folyamat végén egy kimenet (szolgáltatás vagy termék) születik

3.2.2.3. Teljes elkötelezettség

3.2.2.3.1. Hasznosítják a szervezet valamennyi alkalmazottjának tudását, és ennek segítségével tesznek szert piaci előnyökre

3.2.2.4. Társadalmi méretű tanulás

3.2.2.4.1. • a jól bevált módszerek másokkal való megosztásának gyakorlat • külső társkapcsolatok kiépítése a fogyasztókkal, beszállítókkal, versenytársakkal és a társadalommal

3.3. EFQM (European Foundation for Quality Management)

3.3.1. • Önértékelési modell: rendszeres, szisztematikus átvilágítás • A kiválósági alapelvek vizsgálata

3.3.2. Alkalmazása

3.3.2.1. • az önértékelés eszközeként • más szervezetekkel való viszonyítási alapként

3.3.3. Két fő rész

3.3.3.1. 1. Adottságok, melyek alatt az alkalmazott módszereket, technikákat kell érteni

3.3.3.1.1. Öt kritérium

3.3.3.2. 2. Elért eredmények vizsgálata

3.3.3.2.1. A vevők, a dolgozók, a vezetés és a társadalom vonatkozásában elért eredményeket veszi számba és értékeli

3.4. CQAF (Common Quality Assurance Framework)

3.4.1. • Szakképzési területen minőségbiztosítás • Átláthatóság, konzisztencia, önértékelés

3.4.2. A szakképzésben alkalmazandó közös európai minőségbiztosítási keretrendszer

3.4.3. Célja

3.4.3.1. Referencia-alapként segítse elő és támogassa a tagállamok minőségbiztosítási rendszereinek • kialakítását • fejlesztését • reformját

3.4.4. Hazai célok

3.4.4.1. • Az EU tagállamaival közös minőségbiztosítási rendszer • A Magyar felnőttképzés minőségi fejlesztése

3.5. EQARF (European Quality Assurance Reference Framework

3.5.1. A CQAF továbbfejlesztett változata

3.5.2. Célja

3.5.2.1. • Járuljon hozzá a szakképzés minőségének folyamatos fejlesztéséhez • Növelje az átláthatóságot a tagállamok szakmapolitikai akciói között

4. A minőségbiztosítási rendszerrel szembeni releváns elvárások és indikátorok

4.1. Elvárások

4.1.1. • Rendszeres elégedettségmérés • Ezek alapján tervezni a jövőre • Szükséges változtatások elvégzése • Tananyag-fejlesztés

4.2. Indikátorok (minőségi jellemzők)

4.2.1. • Lemorzsolódási arányszám • Hiányzások mértéke • Elégedettségi mutatók

5. A minőségmenedzsment tehát ma már nem a minőségellenőrzésre, hanem a minőségbiztosításra épül. A különböző európai minőségbiztosítási modellek egyaránt a minőség folyamatos fenntartására jöttek létre.