15. tétel - Andragógia MA záróvizsga A felnőttoktató mint kommunikátor A meggyőzés, befolyásolás ...

1. A felnőttoktató kommunikációja tehát nagy mértékben hat a tanuló teljesítményére, a személyközi viszonyok alakulására tanár és diák között.

2. A felnőttoktató mint kommunikátor

2.1. Az emberi kommunikáció

2.1.1. • Közzététel, információk átadása, cseréje • A közös értelmezésre való törekvés

2.2. A kommunikációs folyamat elemei

2.2.1. Az adó

2.2.2. Kódolás

2.2.3. Üzenet

2.2.4. Csatornák

2.2.5. (Kommunikációs zaj)

2.2.6. Vétel

2.2.7. Dekódolás

2.2.8. A vevő

2.2.9. Visszajelzés

2.2.10. A kommunikáció típusai

2.2.10.1. Verbális kommunikáció

2.2.10.1.1. A nyelvi eszközök használatával megvalósított kommunikáció

2.2.10.2. Non-verbális kommunikáció

2.2.10.2.1. Mindazok a nem nyelvi, de a beszédet kísérő vokális és mozgásos tevékenységek és folyamatok, amelyek a kommunikációban kifejező módon megnyilvánulnak

2.2.11. A felnőttoktató kommunikációja

2.2.11.1. Az oktatói beszédstílus meghatározói

2.2.11.1.1. • A résztvevők műveltségi színvonala • Az oktató kommunikációs képességei • Az adott intézmény kommunikációs stílusa • Az oktató viszonya a csoporthoz és az egyes tanulókhoz • A feladathelyzet

2.2.11.2. Az oktatói beszédstílus típusai

2.2.11.2.1. Intim stílus/rideg stílus

2.2.11.3. Az oktatói magatartás fogadtatása

2.2.11.3.1. A tanulók különbözőképpen fogadják a tanárok magatartását • ez kihat a teljesítményükre

2.2.11.3.2. Ezért az oktatói viselkedést, kommunikációt hozzá kell igazítani az adott tanítási-tanulási helyzethez

2.2.11.4. A gordoni pedagógia alapelvei

2.2.11.4.1. Az értő figyelem készsége

2.2.11.4.2. Én-ünzenetek alkalmazása

2.2.11.5. A felnőttoktató verbális és non-verbális eszköztára

2.2.11.5.1. • hanghordozás, hanglejtés • hangszín (meleg/hideg) • hangerő • artikuláció • a szavak nélküli hanghatások • hümmögések, morgások • a tekintet • mimika • testtartás • kézmozdulatok

3. A meggyőzés, befolyásolás és a hatalmi folyamatok jelentősége a felnőttek kommunikációjában

3.1. Meggyőzés a felnőttek kommunikációjában

3.1.1. Minden személyközi és mediális közlésben benne van a hatáskeltés szándéka/lehetősége

3.1.2. Vannak sajátos kommunikációfajták, melyeknek határozott és legfőbb célja a partnerek befolyásolása

3.1.2.1. • parancs és utasítás • alku • vita • elfogadtatás

3.1.3. A meggyőz(őd)és fázisai

3.1.3.1. 1. A szituatív jellegű elfogadás fázisa • a helyzet hív elő valamilyen választ, de a személyiség ezt nem építette magába

3.1.3.2. 2. A stabilizálódás fázisa • a reakciók már kevésbé függnek a konkrét szituációtól, de az akarat még nincs olyan szinten, hogy a nehézségeket legyűrje

3.1.3.3. 3. Az alapelvvé válás fázisa • a személy nem csak a külső támadásokra áll készen, hanem arra törekszik, hogy meggyőződésének igazáról másokat is meggyőzzön

3.2. Befolyásolás a felnőttek kommunikációjában

3.2.1. Interperszonális folyamat, amelyben a befolyásoló hatni tud másokra (hogy azok változtassák meg attitűdjüket)

3.2.2. Módjai

3.2.2.1. • meggyőzés • kényszerítés • tömegkommunikáció

3.2.3. Eszközei

3.2.3.1. Dologi-logikai érvek

3.2.4. A befolyásoló hitelességének kérdése

3.2.4.1. • Szakértő-e a befolyásoló

3.2.4.2. • Ki legitimálja a szakértőket?

3.2.4.3. • Hogyan legitimálják őket?

3.2.4.4. A szakértők iránti pozitív attitűd: • arra is rávetítik, amiben nem is kompetens

3.3. A hatalmi folyamatok jelentősége a felnőttek kommunikációjában

3.3.1. Hatalom

3.3.1.1. Képesség, esély • mások viselkedésének megváltoztatására • egy személy akaratának érvényesítésére   (ellenállással szemben is)

3.3.1.2. A hatalmi viszony szereplői

3.3.1.2.1. Befolyásoló (hatalomgyakorló

3.3.1.2.2. Célszemély (aki engedelmeskedik)

3.3.1.2.3. A hatalmi viszonyt egyoldalúan a hatalom gyakorlója nem tudja létrehozni