17. tétel - Andragógia MA záróvizsga A hazai szakképzés rendszere Az Országos Képzési Jegyzék fel...

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
17. tétel - Andragógia MA záróvizsga A hazai szakképzés rendszere Az Országos Képzési Jegyzék felépítése, képzéstípusai, szerkezete, jelölésrendszere – példán keresztül A tananyagtartalom moduláris és kompetencia-centrikus tantervi adaptációja a szakképzési kerettanterv (curriculum) alapján by Mind Map: 17. tétel - Andragógia MA záróvizsga A hazai szakképzés rendszere Az Országos Képzési Jegyzék felépítése, képzéstípusai, szerkezete, jelölésrendszere – példán keresztül A tananyagtartalom moduláris és kompetencia-centrikus tantervi adaptációja a szakképzési kerettanterv (curriculum) alapján

1. A hazai szakképzés rendszere

1.1. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

1.2. Szakképzés

1.2.1. Tágabb értelemben mindazok az iskolai rendszeren belüli és azon kívüli képzési formák, amelyek • a munkaerőpiacon elismert képesítéseket nyújtanak

1.2.2. Meghatározott szakmára előkészítő elméleti és gyakorlati képzés, amely többnyire • az alapfokú tanulmányok befejeztével kezdődik • a felnőttkorra is kiterjed

1.2.3. Szakmai képzés

1.2.3.1. Az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzés

1.2.3.2. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott Köznevelési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megszerzésére irányuló képzés

1.2.3.3. Munkakör betöltéséhez szükséges, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére irányuló képzés

1.3. Az OKJ-s szakmai képzések típusai

1.3.1. • szakképesítések • részszakképesítések • szakképesítés-ráépülések

2. Az Országos Képzési Jegyzék felépítése, képzéstípusai, szerkezete, jelölésrendszere – példán keresztül

2.1. 150/2012. (VII.6.) Korm.rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az OKJ módosításának eljárásrendjéről

2.2. Az OKJ felépítése

2.2.1. A jegyzékben szereplő adatok

2.2.1.1. • a szakképesítés azonosító száma és megnevezése • szakképesítések szakmacsoportja és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolása • a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés időtartama - iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma - iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám • a képzés munkarendje (nappali, esti, levelező, tanfolyami, távoktatási, egyéb • a szakképesítésért felelős miniszter

2.3. Az OKJ képzéstípusai

2.3.1. Szakképesítések

2.3.1.1. • Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít • A szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult,    ill. más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat

2.3.2. Részszakképesítések (kizárólag iskolarendszeren kívül)

2.3.2.1. • Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és    vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza

2.3.3. Szakképesítés-ráépülések

2.3.3.1. • A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül • Jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz • Újabb munkakör(ök)  ellátására képesít

2.3.3.2. • Egy szakképesítés-ráépülés   több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet

2.4. Az OKJ szerkezete

2.4.1. Szamkacsoportok

2.4.1.1. 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-idegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 22. Közszolgálat

2.4.1.2. A tanulmányi területek fő csoportjai

2.4.1.2.1. 1. Oktatás 2. Humán tudományok és művészetek 3. Társadalomtudományi, gazdasági,  jogi képzések 4. Matematika, számítástechnika,  egyéb természettudományos képzések 5. Műszaki, ipari és építőipari képzések 6. Mezőgazdaság 7. Egészségügy és szociális gondoskodás 8. Szolgáltatások

3. A tananyagtartalom moduláris és kompetencia-centrikus tantervi adaptációja a szakképzési kerettanterv (curriculum) alapján

3.1. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

3.2. 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről

3.3. 150/2012. (VII.6.) Korm.rendelet

3.4. 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

3.5. Szakképzési kerettanterv

3.6. A szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum

3.7. Összesen 358 db szakképzési kerettanterv

3.7.1. 1. Szakiskolai szakképesítések 2. Szakközépiskolai szakképesítések 3. Szakképesítés-ráépülések 4. Az iskolai rendszerű szakképzésben kizárólag a speciális szakiskolában oktatható szakképesítések 5. Az egyes, iskolarendszeren kívül oktatható szakképesítések részszakképesítései

3.7.2. Biztosítja

3.7.2.1. hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret • legalább 70%-a a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon • legalább 60%-a a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre

3.7.3. Tartalmazza

3.7.3.1. • a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát • annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része • a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását • a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet • a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait

4. ...

4.1. Az OKJ jelölésrendszere

4.1.1. 1. oszlop

4.1.1.1. A szakképesítés/szakképesítés-ráépülés/részszakképesítés azonosító száma, azon belül

4.1.1.1.1. 1-2. számjegy: a szakképesítés szintje

4.1.1.1.2. 3-5. számjegy: a szakképesítés tanulmányi területe

4.1.1.1.3. 6-7. számjegy: azonos szintű és tanulmányi területű szakképzés sorszáma

4.1.2. 2. oszlop

4.1.2.1. A szakképesítés megnevezése a magyar ábécé szerint

4.1.3. 3. oszlop

4.1.3.1. A szakmacsoportok megjelölése (1-22 között)

4.1.4. 4. oszlop

4.1.4.1. A szakközépiskolai ágazatok megjelölése (I-XLII között)

4.1.5. 5. oszlop

4.1.5.1. Iskolarendszerű képzési idő (években, 1-3 év között)

4.1.5.1.1. Amennyiben a cellában „-" jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben indítható

4.1.5.1.2. Amennyiben a cellában „P” jelölés látható, úgy a képzés kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerinti párhuzamos képzésben folyhat

4.1.6. 6. oszlop

4.1.6.1. Iskolarendszeren kívüli képzési idő (órában, tól-ig)

4.1.6.1.1. Amennyiben a cellában „-" jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben indítható

4.1.7. 7. oszlop

4.1.7.1. A képzés munkarendje

4.1.7.1.1. Iskolarendszerű képzés esetén

4.1.7.1.2. Iskolarendszeren kívüli képzés esetén

4.1.8. 8. oszlop

4.1.8.1. A szakképesítésért felelős miniszter megnevezése

4.1.9. A szakképesítések szintjei

4.1.9.1. 21

4.1.9.1.1. Alapfokú szakképesítés, amely nem igényel befejezett iskolai végzettséget

4.1.9.1.2. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg

4.1.9.2. 31

4.1.9.2.1. Alsó középfokú részszakképesítés, amely • alapfokú iskolai végzettségre, vagy • meghatározott bemeneti kompetenciákra épül

4.1.9.2.2. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg

4.1.9.3. 32

4.1.9.3.1. Alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy meghatározott bemeneti kompetenciákra épül

4.1.9.3.2. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

4.1.9.4. 33

4.1.9.4.1. Alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igényel

4.1.9.4.2. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül

4.1.9.5. 34

4.1.9.5.1. Középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy meghatározott bemeneti kompetenciákra épül

4.1.9.5.2. Jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg

4.1.9.6. 35

4.1.9.6.1. Középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igényel

4.1.9.6.2. Jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül

4.1.9.7. 51

4.1.9.7.1. Felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött

4.1.9.7.2. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

4.1.9.8. 52

4.1.9.8.1. Felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött

4.1.9.8.2. Elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

4.1.9.9. 53

4.1.9.9.1. Felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül

4.1.9.9.2. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető

4.1.9.10. 54

4.1.9.10.1. Emeltszintű szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött

4.1.9.10.2. Elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg

4.1.9.11. 55

4.1.9.11.1. Emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely érettségi végzettséghez kötött

4.1.9.11.2. Elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető

4.1.9.12. 62

4.1.9.12.1. Felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés

4.1.10. Példa

4.1.10.1. Közművelődési szakember I.

4.1.10.1.1. 62 345 01 Közművelődési szakember I. 4 XXXIX - 340-560 óra TK, T kultúráért felelős miniszter EMMI

5. Az állam által támogatott képzések tehát kompetencia alapú, modulrendszerű képzések, melyek az Országos Képzési Jegyzékben szerepelnek. A Jegyzék 22 szakmacsoportot tartalmaz, melyben szakképesítések, részszakképesítések és szakképesítés-ráépülések találhatók. A tananyagtartalmat a szakképesítési kerettantervek írják le, melyek kiterjednek az egyes, iskolarendszeren kívül oktatható szakképesítések részszakképesítéseire is.