1. Mit jelent az, hogy (halmozottan) hátrányos helyzetű?
1.1. Jogilag
1.1.1. a szülő, a gyám alacsony iskolai végzettsége alacsony, legfeljebb alapfokú
1.1.2. a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága
1.1.3. elégtelen lakáskörülmények
1.1.4. a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás.
1.2. a köznyelvben
1.2.1. mélyszegénységben élők
1.2.1.1. bevételi források, amiből az egész család él
1.2.1.1.1. segélyek
1.2.1.1.2. oktatási támogatások
1.2.1.1.3. alkalmi munkák
1.2.2. problémás szociális háttér
1.2.3. romák
1.2.3.1. pedig a hátrányos helyzetűeknek kb. 1/3-a nem roma, mégis velük azonosítják
1.2.3.1.1. (az általános felfogásra reflektálva voltaképp ez az összefoglaló is ezt teszi)
1.2.3.2. nem egységes kisebbségi népcsoport
1.2.3.2.1. Gyűjtőfogalom olyan különböző népcsoportok leírására, mint például a szintó, kalé, cigány és hasonló nomád csoportok, függetlenül attól, hogy vándorló vagy nem vándorló csoportokról van-e szó. (europa.eu)
1.3. pedagógiai szemszögből
1.3.1. Azokat a gazdasági, társadalmi és kulturális körülményeket jelöli, amelyek a tanulók bizonyos részénél az iskolai előrehaladásban a többséghez képest kedvezőtlen helyzetet teremtenek. (Rajnai, 2012)
1.3.1.1. a szülők alacsony iskolázottsága;
1.3.1.2. alacsony jövedelem;
1.3.1.3. a család instabilitása;
1.3.1.4. az eltartottak magas száma;
1.3.1.5. a család nagysága;
1.3.1.6. a mikrokörnyezet devianciája, család vagy ép család hiánya;
1.3.1.7. kisebbségi etnikai helyzet.
2. Konklúzió
2.1. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai problémái csak iskolai (pedagógiai) eszközökkel nem oldhatók meg. Ehhez komplex (pedagógiai-szakmai, mentális-szociális, tanulóra és családra egyaránt irányuló) támogatási rendszerekre van szükség.
2.1.1. “A gyakorlati tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a megértéssel és elfogadássalpárosuló figyelem nagyon sokat segíthetne a hátrányos helyzetű (roma) gyerekeknek, hogy felfedezzék saját értékeiket, sikerélményt és önbizalmat szerezzenek, hogy példát lássanak, és motivációt nyerjenek céljaik megvalósításához, hogy megtalálják helyüket a világban.“ (Rajnai, 2012)
3. Kinek mi a problémája?
3.1. Magyar Állam
3.1.1. egyre növekvő a roma tanulók aránya az oktatásban, iskolai eredményeik viszont elmaradnak az átlagtól
3.1.2. sok pénz megy a felzárkóztató és integrációs programokra, kevés sikerrel
3.1.2.1. tanfolyamok vannak, de nincs kiépítve a későbbi ellenőrzés (monitoring)
3.1.3. társadalmi feszültségek
3.1.3.1. szélsőjobb megerősödése
3.1.4. nemzetközi megítélés, EU normáknak való megfelelés
3.1.4.1. Nemzeti roma stratégiák európai keretrendszere 2011-2020
3.1.4.1.1. Nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia (2011)
3.2. pedagógusok
3.2.1. a különbségek roma és nem-roma gyerekek között (Liskó Ilona kutatása, 2000)
3.2.1.1. hiányos magyar szókincs
3.2.1.2. hiányzó tárgyi eszközök, tankönyvek
3.2.1.3. rossz higiéniás állapot, fertőzések, gondozatlanság, stb.
3.2.1.4. alacsonyabb szintű a tanulási motiváltságuk, mert sem a szülők elvárásai, sem a várható mobilitási perspektívák nem motiválják őket eléggé a tanulásra.
3.2.1.5. nehezebben megvalósítható iskola-szülő együttműködés
3.2.1.5.1. konfliktushelyzet esetén automatikusan a gyerekeik mellé állnak
3.2.1.6. A tanulók az átlagosnál nehezebben alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz és viselkedési formákhoz. Ennek oka elsősorban a szülők eltérő nevelési elvei.
3.2.1.7. A kamaszodó gyerekeket az átlagosnál gyakrabban jellemzi védekező, agresszív magatartás.
3.2.1.8. Az átlagosnál hamarabb tekintik felnőttnek a családban a gyerekeket, kiveszik a részüket a családfenntartásból.
3.2.1.9. A korábbi felnőtté válás része a viszonylag korai szexuális érettség.
3.2.2. az új, korszerű módszerek ellenállásba ütköznek a berögzült társadalmi minták miatt, roma és nem roma oldalról egyaránt. gyakran a pedagógus is szkeptikus, nem érvényesíti a tanfolyamokon hallottakat.
3.3. romák
3.3.1. a vidéki élet általános társadalmi problémái
3.3.1.1. szegénység
3.3.1.1.1. immobilizáló hatás
3.3.1.1.2. lakhatási problémák
3.3.1.1.3. egészségügyi-, és higiéniás problémák
3.3.1.1.4. éhezés
3.3.1.2. munkanélküliség
3.3.2. sokan nem látnak perspektívát a tanulásban, motiválatlanok
3.3.2.1. újratermelődik ez a réteg, a szülőknek is rossz élményeik voltak az iskolával, nem tudnak partnerként tekinteni rá
3.3.3. kirekesztettség érzés
3.3.3.1. önbizalom-, kompetencia hiány
3.3.3.2. hátrányos megkülönböztetések pusztán etnikai alapon a mindennapokban, az iskolában és a munkaerőpiacon
3.3.3.2.1. Az Eurobarometer 2009 felmérés szerint az európai uniós átlagnál kb. 15%-al nagyobb a diszkrimináció Magyarországon
3.4. nem-romák
3.4.1. félelem a másságtól
3.4.2. félelem a "rossz hatástól", kriminalizációtól
3.4.3. diszkomfort érzés, amikor szembesülnek a nyomorral
3.4.3.1. milyen válaszokat adunk?
3.4.3.1.1. leggyakoribb: nem néz oda, közömbösség
3.4.3.1.2. megvetés, előítéletes reakció ("ők tehetnek róla, lusta, lopós népség")
3.4.3.1.3. legritkább: ki vagy te? mit tudok segíteni?
4. A pedegógiai problémák okai, megoldásai
4.1. az oktatás hagyományosan egyirányú, "megmondó"
4.1.1. interkultúrális közegben ez nem alkalmazható, kíváncsinak kell lenni rájuk, arra építeni, amit otthonról hoznak
4.1.1.1. kölcsönösség elve + ami nekik értékes, az lesz a motiváció gyökere
4.1.1.1.1. roma hagyományok, ünnepek, nyelvtanítás beemelése a tanrendbe (Gandhi Gimnázium)
4.1.2. kooperatív, kiscsoportos munkák
4.1.3. projektmódszer
4.1.4. élmény-alapú pedagógia (kalandpedagógia)
4.1.4.1. éneklés, zenélés, mesejátékok
4.1.5. reggeli beszélgetőkörök
4.2. uniformalizált tanterv, tanrend, merev elvárások
4.2.1. speciális helyzetben lévő gyerekeknél ellenreakciót válthat ki
4.2.1.1. differenciált oktatás elve
4.2.1.1.1. családi háttér megismerése, bevonása
4.3. szegregált oktatás
4.3.1. Az iskolán belüli szegregáció majdhogynem elkerülhetetlen. A szülőkben és a tanárokban is az él még, hogy képesség szerint kell elkülöníteni a diákokat, ezen nehéz változtatni, berögzült elvek.
4.3.2. így nem ismerik meg egymást, nő az előítéletesség, a félelem a távoli ismeretlentől
4.3.2.1. integrált oktatás, vegyes osztályok
4.3.2.1.1. Don Bosco általános iskola Kazincbarcikán: "az ilyen iskolákban kimondva-kimondatlanul mindig is a romák lesznek többségben"
4.3.2.1.2. Integrációs Pedagógiai Rendszer - állami program
4.3.3. Fejes József Balázs: Miért van szükség deszegregációra (2013)
4.3.3.1. ha 25% fölötti egy osztályban a hátrányos helyzetűek száma, romlik az oktatás és az iskolai szolgáltatások színvonala = szegregáció
5. Mi a probléma?
5.1. történet
5.1.1. A magyarországi cigányság a 18. századtól kezdve "lemaradt" a többségi társadalomhoz képest az írás-olvasás, az általános műveltség és az egyetemi tanulmányok terén, így egyre kevesebb esélye volt jól fizető munkát találni és egyenlőnek érezni magát a többi magyarral. A 60-as évek munkaerőéhes ipari növekedése némiképp változtatott ezen, de ekkor is csak a kisegítőmunkákat kapták meg a gyárakban. Ez a jelenség önmagát generációkon át újratermelte, s mára a társadalmi olló gyorsuló nyílásának következtében a legégetőbb társadalompolitikai problémává vált. (POLICYSOLUTIONS 2012)
5.1.2. a romák a rendszerváltás legnagyobb vesztesei, legnagyobb arányban vesztették el munkájukat
5.1.2.1. a vidék élhetetlensége, különösen a keleti régió - romák legnagyobb százalékban ÉK-Mo.-n élnek.
5.2. kriminalizáció
5.2.1. általánosan elfogadott nézet, hogy a cigányok között több a bűnöző, mint a nem-cigány magyarok között. Sokáig nem született erről tudományos kutatás, ám a közelmúltban kiderítették, hogy ez az elmélet nem állja meg a helyét.
5.2.1.1. Kerezsi Klára, Gosztonyi Márton, Polák Attila: A roma és nem roma együttélés konfliktusai, kriminális vonatkozásai (2014)
5.3. pedagógiai szemszögből
5.3.1. Az uniformizált oktatási módszerek feszültséget szülnek, nem működnek
5.3.2. Iskolák "elcigányosodnak", sok szülő máshova viszi a gyerekét
5.3.2.1. ez növeli a szegregációt, így az egész probléma magját
5.3.3. lemorzsolódás, évfolyamismétlés, iskolaelhagyás
6. Bibliográfia
6.1. Fejes József Balázs: Miért van szükség deszegregációra? (2013)
6.1.1. http://www.staff.u-szeged.hu/~fejesj/pdf/Fejes_2013_Deszegregacio.pdf
6.2. Integrációs Pedagógiai Rendszer
6.2.1. http://www.emet.gov.hu/hatter_1/integracios_pedagogiai_rendszer/
6.3. Lukács Barnabás: A halmozottan hátrányos helyzetű és cigány fiatalok nevelése, oktatása, szakképzése – A kazincbarcikai Don Bosco Szakképző és Általános Iskola modellje (Iskolakultúra 2000/12)
6.3.1. http://epa.oszk.hu/00000/00011/00044/pdf/iskolakultura_EPA00011_2000_12_063-068.pdf
6.4. Máté Zoltánné: Az iskolai (óvodai) hatékonyság a roma fiatalok körében
6.4.1. http://tanitoikincseim.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1192326
6.5. Nagy Mária: Tanári kompetenciák és a hátrányos helyzetű tanulók nevelése
6.5.1. http://nevtud.ektf.hu/files/publikaciok/aapa_nm.pdf
6.6. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia
6.6.1. http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia-dokumentumok
6.7. Policysolutions: A romák helyzete Magyarországon
6.7.1. http://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzesek/A%20rom%C3%A1k%20helyzete%20Magyarorsz%C3%A1gon.pdf
6.8. Rajnai Judit: Lehet másképp?! – avagy pedagógiai alternatívák a hátrányos helyzetű fiatalok nevelésében (2012)
6.8.1. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00155/pdf/EPA00035_upsz_2012_11-12_054-075.pdf
6.9. UNESCO: Guidelines for inclusion
6.9.1. http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001402/140224e.pdf
6.10. Wikipédia: Hátrányos helyzet
6.10.1. http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1tr%C3%A1nyos_helyzet