1. szociális befolyáolás módszerei
1.1. hatalmi befolyásolás
1.1.1. rövid távú
1.1.2. külső hatáson alapul
1.1.3. kisebb intenzitású
1.2. érzelmi azonosulás
1.2.1. külső hatáson alapul
1.2.2. nagyobb intenzitású
1.2.3. alapvetően rövid távú, de magában hordozza a hosszútávú kötődés lehetőségét is
1.3. internalizáció
1.3.1. belső hatáson alapul
1.3.2. résztvevők személyi felelőssége nagy
1.3.3. hoszú távú
2. "A lényeges szempont nem az, hogy valami frontális vagy csoportos szerveződésű! A lényeges szempont az, hogy a hallgatók képzésének bármely szervezési formájában milyen mértékben érvényesülnek a kooperatív alapelvek."
3. "Az oktatói autonómia szempontjából a kooperatív alapelvek paradigmatikus szabályrendszere azt jelenti, hogy nem szükséges a kooperatív diskurzus kialakult struktúráihoz/módszereihez ragaszkodnia a tanulás szervezőjének, az oktatónak, vagyis bármilyen szerveződési formát kialakíthat. Ha a kialakított tanulásszervezési formában strukturálisan érvényesülnek a kooperatív alapelvek, akkor az a tanulási forma kooperatívnak tekinthető."
4. kooperatív struktúrák
4.1. mozaikok
4.1.1. egymásra épülő feladatok
4.1.2. heterogén csoportok létrehozása
4.1.3. differenciálás
4.1.4. tananyag önálló elsajátítása
4.1.5. tudás elmélyítésének lehetősége (pl. egyéni jegyzet)
4.2. csoporton belüli forgók
4.2.1. időkorlát
4.2.2. lényegre törekvés segítése
4.2.3. egyenlő részvétel
4.3. csoportok közötti forgók
4.3.1. heterogén csoportok
4.3.2. építő egymásrautaltság elve érvényesül
4.3.3. mélyebb tudás (pl. egyéni jegyzet)
4.3.4. azonnali visszajelzések
4.4. írásos módszerek
4.4.1. tacepaó (egyéni és/vagy közös jegyzet)
4.4.2. ablak módszer (középre az ablakba kerül a csoport véleménye/legfontosabb dolgok)
4.4.3. villámkártya (ha tanulók készítik nagyon hatékony)
4.4.4. (fent leírtak kombinációi)
4.5. tudáspróbák
4.5.1. feladatküldés
4.5.1.1. heterogén csoportok
4.5.1.2. egymásraépítettség
4.5.1.3. minden csoport a másik csoportnak készít feladatot, majd tovább adják a mellettük lévő csoportnak (egyenlő részvétel)
4.5.1.4. a kérdést író csoporthoz kerül vissza "javításra"
4.5.2. kettős kör
4.5.2.1. élénkítő (mozgás)
4.5.2.2. kérdések-válaszok --> diákok ellenőrzik
4.5.2.3. építő és ösztönző egymásrautaltság (csak akkot tudnak tovább menni ha mindenki tudja a kérdésre a választ)
4.5.3. diákkvartett
4.5.3.1. egyfajta ellenőrzési módszer
4.5.3.2. a csoporton belül közösen dolgozzák ki a választ
4.5.3.3. esélyegyenlőség (a csoport minden tagjának lehetősége van beleszólni a válasz kialakításába)
4.5.4. páros interjú
4.5.4.1. adott dologról több vélemény születik
4.5.4.2. kiegészíthetőség nagy szerepet kap
4.5.4.3. diák-diák, kérdez-válaszol (tanár csak a szervezésben vesz részt)
4.5.5. füllentős
4.5.5.1. "keresd a hibásat" --> gondolkodásra késztet
4.5.5.2. mindenkinek részt kell vennie benne
4.5.5.3. tudás elmélyítésének lehetősége játékos módon
5. csoportfejlesztés/ kooperatív szerepek
5.1. pedagógiai céloknak alárendelt és irányított csoportdinamika
5.1.1. csoportdinamika fejlesztése
5.1.2. közös, magas minőségű produktum létrehozása a cél
5.1.3. személyreszabott szerepek
5.2. kompetenciafejlesztés új lehetősége
5.2.1. szerepbetöltés
5.2.2. a csoport tagjai egymást fejlesztik
5.2.3. differenciálás
5.3. Instruálás megkönnyítése
5.3.1. azonos kooperatív szerepet betöltők egymásnak is elmondják mi a szerepük, így biztosan tudatosul bennük
5.4. kooperatív alapelvek működésének támogatása
5.4.1. a kooperatív tanulásszervezés összes alapelve érvényesülni tud
5.5. szubszidiaritás elvének érvényesítése
5.5.1. a tanulási folyamatok valódi résztvevői/cselekvőia diákok
5.5.2. demokratikus elvek fokozattan érvényesülnek
5.5.3. tanár csak a folyamatok szervezését végzi (esetleg a számokérést is)
5.6. tanár szerepének megváltoztatása
5.6.1. inkább tanulásszervező funkció
5.6.2. sikeresebb differenciálás
5.6.3. szabadásg a diákoknak (önálló munkára van lehetőségük)
5.7. önállóság és kreativitás fejlesztése
5.7.1. kooperatív szerepek pozitív hatása érvényesül
5.7.2. egyéni szerep megfelelő betöltése (felelősségvállalás)
5.7.3. tanári számonkérés hatékonyságának előmozdítása
5.7.4. újabb kooperatív szerepek kitalálása a cél elérées érdekében (a diákok találják ki)
6. oktató szerepe az együtt-tanulás segítésében
6.1. feltételei
6.1.1. tanulók számára valós problémát jelentő dolgok megjelenítése
6.1.2. önmegvalósító/ én-aktualizáció (elsősorban a diák saját maga által felhozott problémafelvetésből, kérdésekből szűrhető le)
6.1.3. a tanár képes legyen a felmerülő problémák feltétel nélküli elfogadására
6.1.4. tanár legyen intuitív és empatikus
6.1.5. hitelesség
6.2. megfelelő tanulói környezet megteremtése
6.3. legetőségek megteremése (ebből majd a tanulók "válogatnak")
6.4. tanár legyen teljesen kompetens a szakmájában
6.5. monitorozás (hogy érvényesüljenek a kooperatív szervezési formák, alapelvek)
6.5.1. csak akkor kell beavatkozni ha az alapelvek sérülnek
6.5.2. a beavatkozás legyen mintaadó
6.5.3. tudás és tanulás nyilvánodsságának fenntartása
6.5.4. kooperatív kiigazítás
6.6. egyediségek / individuumok előtérbe kerülése
6.7. segítő attitűdök
6.7.1. a tudás hozzáférhetővé tétele az egyén számára
6.7.2. egyéni képességek figyelembe vételével haladjon az oktatás
6.7.3. egyéni problémák megoldoásának lehetősége
6.7.4. minden individuum tudása különböző, nem ezekből kell komplex tudást létrehozni, hanem bekapcsolása az közös tudásba
6.7.5. empátia, a tanulók érzelmi világának feltérképezése
6.7.5.1. "A tanulás szervezőinek, résztvevőinek elfogadónak kell lenniük az empatikusan megismert érzések, ismeretek, vélemények iránt, vagy a közös tanulás során azzá kell válniuk."
6.7.6. kongruens viselkedés
6.7.7. tanulásközpontú rugalmasság
6.7.7.1. rugalmasan kell kezelni a módszereket/ struktúrákat, a tanulói igények szerint
6.7.8. autonómia a tanulásban, tanulásban önálló csoportok létrehozása
6.7.9. minél kooperatívabb helyzetek kialakításának attitűdje
7. heterogén csoportok kialakítása a cél, az alapelvek érvényesülésével
7.1. csoportfejlesztés a cél elérése érdekében
7.1.1. csoportkohézió kialakítása
7.1.2. nagymértékben segíti a tanári-felmérő munkát
7.1.3. viszonylag rövid időt vesz igénybe
7.1.4. lehetőség van
7.2. folyamatos és reflektív csoportfejlesztés
7.2.1. elemzik a csoportok teljesítményét
7.2.2. lehetőséget ad mind a csoportnak, mind az egyéneknek fejlesztésre szoruló kompetenciájuk feltérképezésére
7.2.3. önreflexió (ha szükséges tanári segítséggel)
7.2.4. autentikus értékelés
7.2.4.1. a tanulásban résztvevők maguk ismerjék fel, hogy min kell változtatniuk az eredményesség érdekében
7.2.5. a tanárnak csak akkor kell beavatkoznia, amikor az eredményesség rovására megy a csoport munkája (pl. egyet nem értés esetén, elakadnak a végső feladattal)
7.3. periodikusan váltakozó csoportfejlesztési szakaszok
7.3.1. csoportalakítás
7.3.2. kezdeti csoportfejlesztés 1. szakasz: személyes megismerés
7.3.3. kezdeti csoportfejlesztés 2. szakasz: akadémikus
7.3.4. folyamatos és periodikus csoportfejlesztés kezdete
7.3.5. akadémikus folyamat kezdete
7.3.6. periodikus csoportfejlesztés
7.3.7. akadémikus folyamat közepe
7.3.8. periodikus csoportfejlesztési szakasz
7.3.9. akadémikus zárás
8. alapfogalmak/célok
8.1. esélyegyenlőség
8.2. méltányosság
8.3. inklúzív oktatás
8.3.1. egyéni képességek figyelembe vétele
8.4. minőségi oktatás
8.4.1. hatékonyság
8.4.2. eredményesség
8.4.3. méltányosság
9. jigsaw classroom/ mozaik technika
9.1. párhuzamos interakciók alapelve
9.1.1. azonnali visszacsatolás/korrekció
9.1.2. aktív és teljes részvétel
9.1.3. párhuzamos interakciók
9.2. egyéni felelősségvállalás és számonkérés alapelve
9.2.1. szerepek kiosztása, konkretizálása
9.3. építő és ösztönző egymásrautaltság
9.3.1. feladatok tartalmi egymásra építettsége (mindenkire szükség van a feladat sikeréhez)
9.4. egyenlő részvétel és hozzáférés
9.4.1. humán-erőforrás teljes mértékű kihasználtsága
9.4.2. mindenki kiveheti és ki kell vennie a részét a munkából
10. rugalmas és inklúzív tanulásszervezési forma
11. struktúrált együttműködések
11.1. filcszínek
11.1.1. könnyed ellenőrizhetőség, hogy megvalósult-e az egyenlő részvétel elve
11.1.2. minden színnek szerepelni kell a lapon (építő és ösztönző egymásrautaltság)
11.1.3. mindenki kap egy külön színt (egyenlő részvétel és hozzáférés)
11.2. papír-olló
11.2.1. aki vág az nem foghatja a papírt, illetve fordítva (egyenlő részvétel)
11.2.2. a vágás milyenségét a diákok döntik el
11.2.3. tanár csak alapinstrukciókat fogalmaz meg