IKT a XXI. században

Jetzt loslegen. Gratis!
oder registrieren mit Ihrer E-Mail-Adresse
Rocket clouds
IKT a XXI. században von Mind Map: IKT a XXI. században

1. Wikipédia és wikik

1.1. ismeretbővítés, kutatás

1.2. bárki szerkesztheti

1.3. megbízhatóság rendszerint felmerül

2. LLL paradigma

2.1. öntevékeny, nonformális tanulás iránti igény felkeltése (pl. olvasás)

2.2. képességfejlesztésre koncentrálni a tudásanyag helyett (pl. szövegértési, -alkotási feladatok)

2.3. nyitottságra nevelésre ideális az irodalomtanítás

3. Pedagógia

3.1. konnektivizmus

3.1.1. web 2.0. eszközök alkalmazása az oktatásban, tananyagokat közelebb hozni a diákokhoz. Pl. Petőfi és Arany levelézésnek feldolgozása csetes beszélgetésként

3.1.2. kollaboratív tanulás, egy-egy anyagrész (pl. korszak ismertető, életrajz) közös feldolgozása

3.1.3. a tanár segítőként van jelen az oktatási folyamatban- diákok felfedezésre alapuló tanulása tartalmasabb pl. nyelvtani szabályok felfedeztetése példákon keresztül

3.1.4. virtuális tanulási környezet

3.1.4.1. digitális tananyag

3.1.4.1.1. tudástárak, keretrendszerek

3.1.4.1.2. első generációs digitális tananyagok pl. órán használt kiegészítő tankönyv beszkennelése pl. Szövegértés lépésről lépésre

3.1.4.1.3. e-könyvek pl. kötelező olvasmányok

3.1.4.1.4. harmadik generációs digitális tankönyvek pl. Szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztő tankönyvek (SuliNova Kht)

3.1.4.2. diákok bevonása

3.1.4.3. motiváció

3.1.4.4. digitális kapcsolattartás

3.1.4.5. Prezi

3.1.4.5.1. ismeretbővítés

3.1.4.5.2. szemléletes

3.1.4.5.3. közös szerkesztéssel a diákok hozzáadhatják véleményüket, érdekességeket stb.

3.1.4.6. Projekt virtuális tanulási környezet által támogatottan

3.1.4.6.1. komplex feladatmegoldás pl. egy szerzővel kapcsolatos információk gyűjtése (életrajz, művek, róla készült alktások, feldolgozások, kapcsolat rendszere stb.)

3.1.4.6.2. együttműködés, felelősség tanulása

3.1.4.6.3. kutatás, tervezés tanulása

3.2. kollaboratív tanulás vs. egyéni munka

3.2.1. egyéni munka például életrajz megtanulása, mondatelemzés gyakorlása

3.2.2. különböző csopotok különböző elemzési szempontokat kapnak egy adott műhöz, majd közösen megosztásból áll össze a teljes kép

3.2.3. csoportmunkában lehet végezni például kreatív-produktív írásgyakorlatokat, akár irodalmi, akár nyelvtani témakörben, akár integráltan

3.3. formatív értékelés és tanulói válaszadó rendszerek

3.3.1. szöveges értékelés, érdemjegyek magyarázata, felelésnél, dolgozatoknál. Mi volt a hiba? Jó dolgok kiemelése. Fogalmazástanításnál folyamat központú módszer.

3.3.2. önreflexió: felelés után értékelje önmagát, pozitívumok és fejlesztendő területek keresése, csoport, osztály is hozzászólhat, értékelhet

3.3.3. portfólió készítése a fogalmazásokból, házi dolgozatokból, ezeken a fejlődés követése

3.4. digitális könyvjelzők

3.4.1. dolgozatok, kiselőadások, feladatok időpontja, határideje

3.4.2. kortárs írókkal való beszélgetések, színház, egyéb programok jelölése

3.4.3. irodalmi korszakok határainak jelölése

3.5. online-fogalomtérkép

3.5.1. feladatmegoldás pl. a mondatok fajtái

3.5.2. brainstorming pl. fogalmazás tételei, érvek, műelemzési szempontok

3.5.3. részösszefoglalás, összefoglalás

3.6. interakítv tábla

3.6.1. feladatok

3.6.2. csoportverseny

3.6.3. szemléltetés, érdekességek pl. filmrészlet, zene

3.7. Google Docs

3.7.1. közösen létrehozandó prezentáció

3.7.2. főként információt visszakérő dolgozat

3.7.3. kiselőadások témáinak beosztása

3.8. webinárium

3.8.1. OKTV-re, versenyre felkészítés

3.8.2. emelt szintű érettségire felkészítés, fakultáció

3.8.3. pótvizsgára felkészítés, korrepetálás

3.9. mobil tanulás

3.9.1. reflektálás egymás munkáira, a tanár is reflektál, a reflexiókban mindenki profitálhat

3.9.2. játékos tanulási forma- pl. riport készítése akár cseten, mint a sajtóműfajok tanulása

3.9.3. projektek és koordinátorok pl a Nyugat folyóirathoz kapcsolódóan

4. Információs társadalom

4.1. tecnofília-techofóbia

4.1.1. nyitottságra, kritikus gondolkodásra nevelés- irodalom

4.1.2. a technológia pozitív és esetleges negatív hatásairól érvelés írása

4.1.3. való világ és virtuális világban való mozgás, viselkedés- kommunikációtanítás

4.2. digitális bennszülöttek

4.2.1. a hypertextek világában felnövekvő gyermekek strukturálni a tananyagot, támogatni a lineáris szövegolvasási képességeiket

4.2.2. Vizuális információkkal, vizuális szervezőkkel támogatni a verbalitásra épülő oktatási folyamatot

4.2.3. IKT-s eszközök alkalmazása az oktatásban a motiváció növelésére

4.3. digitális bevándorlók

4.3.1. a tanároknak szükséges megismerkedni az új technikai lehetőségekkel, amik a digitális bennszülötteknek (diákok) természetesek

4.3.2. figyelembe kell venni a digtális bennszülöttek és a digitális bevándorlók különböző információfeldolgozási, tanulási folyamatait, stratégiáit az oktatásban is

4.3.3. továbbképzések

4.4. netokrácia

4.4.1. többirányú információáramlás az oktatásban is

4.4.2. naprakész információk

4.4.3. modern kommunikációs eszközöket használva kiterjedt kapcsolatrendszer- kollaboratív tanulás

4.5. cybermobbing

4.5.1. internetbiztonság oktatása

4.5.2. Érvelés a negatív rajongói klubbok ellen

4.5.3. Fogalmazás írása a cybermobbingot elszenvedő áldozat szempontjából

4.6. digitális szakadék/digitális esélyegyenlőség

4.6.1. A diákok és tanárok közötti szakadék, oktatásnak közeledni a virtuális világhoz pl. Hozz létre facebook profilt Arany Jánosnak

4.6.2. lehetőség szerint a gépteremben is órákat tartani, amihez használjuk az IKT-s eszközöket, hogy azok a tanulók is megismerkedhessenek ezekkel az eszközökkel, akiknek otthon erre nincs lehetőségük

4.6.3. az otthoni készülésben, feladatokban annyiban támaszkodjunk az IKt-s eszközökre, amennyiben ez az osztály minden tagja számára elérhető