1. Szilárd testek nyomása
1.1. Mit nevezünk nyomásnak?
1.1.1. A nyomóerő és a nyomott felület hányadosát.
1.1.2. Jele: p.
1.1.3. Mértékegysége: N/m2.
1.2. Milyen kísérlettel igazolhatjuk a szilárd testek nyomását?
1.2.1. 1. Egy tesetet nagyobb felületével helyezünk a homokba → kis benyomódás keletkezik.
1.2.2. 2. Ugyanezt a tesetet kisebb felületével helyezünk a homokba → nagy benyomódás keletkezik.
1.3. Mitől függ a szilárd testek nyomása?
1.3.1. A nyomóerő nagyságától és a nyomott felület nagyságától.
1.3.2. p = F/A
1.4. Hogyan növelhetjük a szilárd testek nyomását?
1.4.1. 1. Csökkentem a nyomott felület nagyságát.
1.4.2. 2. Növelem a felületre ható nyomóerőt.
1.5. Számítás!
2. Légnyomás
2.1. Mitől függ a légnyomás?
2.1.1. • a levegő súlyától • a tengerszint feletti magasságtól • a levegő páratartalmától
2.2. Magyarázd el a Toricelli-kísérletet!
2.2.1. Toricelli egy 1 m hosszú, egyik végén zárt üvegcsövet teletöltött higannyal, azután a cső nyitott végét befogva, nyílásával lefelé egy edény higanyba állította. A csőből a higany egy része az edénybe ömlött, de 760 mm magas higanyoszlop benne maradt. Ez mutatja a levegő nyomását.
3. Hidrosztatikai nyomás
3.1. Mit nevezünk hidrosztatikai nyomásnak?
3.1.1. A folyadékok súlyából származó nyomást.
3.2. Mitől függ a hidrosztatikai nyomás?
3.2.1. • a folyadék sűrűségétől • a folyadékoszlop magasságától • a gravitációtól
3.3. Milyen kísérlettel magyarázhatjuk meg a hidrosztatikai nyomást?
3.3.1. Üvegcső egyik végét lezárjuk gumihártyával. A csőbe egyre több vizet töltünk. Megfigyelhető, hogy a vízoszlop magasságának növelésével a gumihártya megnyúlása egyre nagyobb.
4. Közlekedőedények, hajszálcsövesség
4.1. Mi a közkedőedények elve?
4.1.1. Azokat a felül nyitott edényeket, amelyeknek „szárai" úgy vannak alul összekötve, hogy egyikből a másikba a folyadék szabadon áramolhat, közlekedő- edényeknek nevezzük. A legegyszerűbb közlekedőedény az U alakú cső.
4.1.2. Tartós nyugalom esetén a szárakban a folyadékoszlop magassága egyenlő.
4.2. Mit nevezünk hajszálcsövességnek?
4.2.1. A kis belső átmérőjű csöveket.
4.2.2. Ha egy közlekedőedény ágai között hajszálcsövek is vannak, akkor a hajszálcsövekben a folyadékoszlop magassága nagyobb lesz.
5. Felajtóerő
5.1. Mi archimédész tervénye?
5.1.1. Minden, folyadékba mártott test a súlyából annyit veszít, amennyi az általa kiszorított folyadék súlya.
5.2. Ismertesd az úszás, a lebegés és a merülés állapotát!
5.2.1. Úszás: Fg < Ff
5.2.2. Lebegés: Fg = Ff
5.2.3. Merülés: Fg > Ff
5.3. Miért úszik a vasból készült hajó a vízen?
5.3.1. Mert a hajó és az általa bezárt levegő együttes sűrűsége (a jármű átlagsűrűsége) kisebb, mint a vízé. Így a hajó súlyereje kisebb, mint a víz felhajtóereje.