1. A csoport tulajdonságai
1.1. 1.
1.1.1. Szükséges képességek, ismeretek: - a csoportmunka céljának, a feldolgozandó és megoldandó problémáknak és feladatoknak az ismerete - fejlett kooperációs és kommunikációs készség - a csoporttársak erősségeinek felismerésére - csoportos problémamegoldás - közös döntéshozatal - egymás bevonása, munkára motiválása
1.2. 2.
1.2.1. Az eredményes csoportmunka során: - minden tag egyenrangú partnerként tekint a többiekre - a konfliktusok nyíltan kerülnek kezelésre, megoldásra - a véleménykülönbségekre, ötletekre csoportot erősítő pozitívumként reagálnak a résztvevők - a tagok képesek önmagukat és másokat is megérteni, visszajelzéseket adni és kapni
2. A tréner tulajdonságai
2.1. 1.
2.1.1. Személyiségjegyek: - jó kommunikációs készség (verbális és nonverbális) - empátia, türelem - rugalmasság - döntésképesség - meggyőzőképesség - határozottság - motiváló képesség - megbízhatóság - segítőkészség - hitelesség (Szöllősi, 2008)
2.2. 2.
2.2.1. Szakmai képességek: 1. szakmai felkészültség 2. jó kommunikációs képesség 3. empátia 4. külső megjelenés (tekintély) 5. hitelesség (Sas, 2006)
3. A tréning folyamata
3.1. 1.
3.1.1. 1.a.
3.1.1.1. Az előkészítés és a tervezés Célja a „szerződéskötés” megvalósítása, azaz a megrendelők és résztvevők elvárásainak, érdekeinek feltárása, különös figyelmet fordítva arra, hogy a moderálás minden lépése nyílt és átlátható legyen. Az előkészítés és tervezés során, amely a Megegyezés című plenáris munka az információk begyűjtése után meg világosan meg kell fogalmazni: - a rendezvény célját (mit akar a megrendelő elérni és mit szeretne a résztvevő kapni), - a résztvevői kör összetételét és motivációját (létszám, iskolai végzettség, előzetes szakmai és felnőttképzési ismereteik stb.), - a megvalósítandó feladat tartalmát (mit kell megoldani), - a tartalmi és formai követelményeket (milyen elvárásokat támaszt a megrendelő/finanszírozó, mikor elfogadott és finanszírozott a programon való részvétel), - a keretfeltételek (hely, idő, igénybe vehető szolgáltatások, a finanszírozás módját), - a rendezvény eredményeinek várható hasznosítása.
3.1.2. 1.b.
3.1.2.1. Megismerkedés és a ráhangolódás: - Személyes bemutatkozás - Csoporttükör - Pár, vagy kiscsoportos interjú - Térkép módszer - Körkérdés - Pontozás
3.2. 2.
3.2.1. 2. a.
3.2.1.1. A témák felvetése, sorrendjük megállapítása: - Brain storming - A hozzászólásos módszer - A fürt-ábra (mindmap) - A témák kidolgozása - Forgatókönyv-módszer
3.2.2. 2. b.
3.2.2.1. Az eredmények bemutatása a plénumban: A feladatok, intézkedések című plenáris munka során egy újabb, nagy jelentőségű plakáton foglalja össze azt, hogy a csoport és plenáris munka eredményeként megszületett javaslatokat, a MIT, KI(K), MIKORRA fogják realizálni.
3.3. 3.
3.3.1. A lezárás: Amennyire fontos a tréning munka moderációs nyitása, olyan fontos a lezárása is. Ekkor valamennyi résztvevőknek alkalmat kell adni arra, hogy mérlegelje a rendezvény sikerét a csoport a plénum és saját maga szempontjából.
4. A tréningezés története
4.1. 1.
4.1.1. Előzmények: • Joseph H. Pratt - tuberkulózis csoportok • Sigmund Freud - önismereti (tanulmányi) csoportok • Kurt Hahn - a tapasztalati tanulás atyja • Elton Mayo - HR - a termelékenység növelése interperszonális kapcsolatok fejlesztésével (Neményiné)
4.2. 2.
4.2.1. A tréningmozgalom kialakulása: • Kurt Lewin — T-csoport • 1944. Csoportdinamikai Kutatóközpont (Massachusetts) • 1946. Konferencia (Connecticut) — vezetői tréning (faji és vallási előítéletek elleni küzdelemre felkészítés) → Önismereti és személyiségfejlesztő csoportok keletkezésének kezdete • Országos Tréninglaboratórium létrehozása (Bethel, Me) • Később: Encounter-csoportok — Rogers, Maslow (Pete, 2010) A tréningmódszer megjelenése hazánkban: • 1978. Emberi erőforrás-fejlesztési és szervezetfejlesztési célú “bemutató tréning” • 80-as évek: Gordon-féle hatékonyságfejlesztési tréningek, Berne személyiségelmélete • Célcsoport: üzletkötők, ügyfélszolgálati munkatársak
4.3. 3.
4.3.1. Jelen: • Tanácsadó és szervezetfejlesztő cégek, egyetemi oktatók, pedagógusok, fejvadászok tartanak tréninget. • Igényesség, kifinomult célok, szakmaiság, minőség, profi, jól felkészült trénerek jellemzik a tréningezést a megrendelők, illetve a megvalósítók részéről. (Pete, 2010)