04. tétel - Andragógia MA záróvizsga A kulturális és társadalmi tőke elméletei, hálózatelméletek ...

Jetzt loslegen. Gratis!
oder registrieren mit Ihrer E-Mail-Adresse
04. tétel - Andragógia MA záróvizsga A kulturális és társadalmi tőke elméletei, hálózatelméletek A társadalmi egyenlőtlenség megközelítései, kapcsolata a kulturális és társadalmi tőkével von Mind Map: 04. tétel - Andragógia MA záróvizsga A kulturális és társadalmi tőke elméletei, hálózatelméletek A társadalmi egyenlőtlenség megközelítései, kapcsolata a kulturális és társadalmi tőkével

1. A kulturális és társadalmi tőke elméletei, hálózatelméletek

1.1. Tőkeelméletek

1.1.1. Pierre Boudrieu

1.1.1.1. Pénztőke

1.1.1.1.1. • az a pénzmennyiség, ami a tőkejavak megszerzéséhez szükséges

1.1.1.2. Kulturális tőke

1.1.1.2.1. • Alapja az iskolai siker • Meghatározó a családi háttér, a társadalmi osztály • A hozadék pénzben kifejezhető

1.1.1.3. Társadalmi tőke

1.1.1.3.1. Kapcsolati háló, kölcsönös ismeretség • egy csoporthoz való tartozáson alapul • ebből anyagi profitok származnak • elengedhetetlen a szakadatlan kapcsolattartás

1.1.1.4. Tőkeátalakulások (rekonverzió)

1.1.1.4.1. A kulturális és társadalmi tőke gazdasági tőke révén érhető el • a cserekapcsolat elveszti monetáris jellegét • az átalakítás minden esetben költséges

1.1.1.4.2. Gazdasági tőke → kulturális tőke • időigényes • a hozadék nem garantált

1.1.1.4.3. Gazdasági tőke → társadalmi tőke • a befektetés csak idővel térül meg

1.1.2. Stanley Milgram

1.1.2.1. Hálózatelméletek (a társadalmi tőke hatékonysága)

1.1.2.1.1. Hat lépés távolság

1.1.2.1.2. Kis-világ tulajdonság: kísérlet, 1967

1.1.2.2. + Barabási Albert László

2. A társadalmi egyenlőtlenség megközelítései, kapcsolata a kulturális és társadalmi tőkével

2.1. A társadalmi egyenlőtlenség megközelítései

2.1.1. Az elfogadható egyenlőtlenség mértéke

2.1.1.1. 1. Mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható, de az esélyek legyenek egyenlők

2.1.1.1.1. Eszerint méltányos jövedelemkülönbségek elfogadhatók, amennyiben azok a társadalomnak nyújtott szolgálatok különbségét tükrözik.

2.1.1.2. 2. A teljes egyenlőség kívánatos

2.1.1.2.1. Ezt nevezzük egalitárius álláspontnak • legfőbb képviselői Karl Marx és Friedrich Engels

2.1.2. Az egyenlőtlenség és a szegénység okai

2.1.2.1. • Biológiai adottságok, melyek öröklődnek • A gazdasági-társadalmi rendszer jellege • A műveltség és az iskolai végzettség terén fennálló hátrányok • Rossz testi és különösen lelki egészségi állapot • Csonka családok • A szegénység kultúrája (megakadályozza a kitörést)

2.1.2.1.1. Elitista álláspont

2.1.2.1.2. Libertariánus álláspont

2.1.2.1.3. A funkcionalista szociológiai iskola álláspontja

2.2. Az egyenlőtlenség kapcsolata a kulturális tőkével

2.2.1. Aki alacsonyabb iskolai végzettségű, elmulaszt egy olyan befektetési lehetőséget, amely a későbbiekben pénzben is kifejezhető

2.3. Az egyenlőtlenség kapcsolata a társadalmi tőkével

2.3.1. A felvilágosulatlanság az egész életút folyamán • gerjeszti a társadalmi kirekesztődést, • megakadályozza a tanulást, a munkavállalást, egyáltalán a társadalmi felemelkedést

3. A társadalom tehát • bővebb értelmezést ad a tőke fogalmának Kompetenciáink létrehozzák • a tőke differenciált változatait, melyek • külön-külön is, de végső soron • együttesen támogatják • a felnőttek helytállását az élet különböző területein