ANDM-114L Kompetencia alapú, modulrendszerű képzések fejlesztése  EA

Comienza Ya. Es Gratis
ó regístrate con tu dirección de correo electrónico
ANDM-114L Kompetencia alapú, modulrendszerű képzések fejlesztése  EA por Mind Map: ANDM-114L Kompetencia alapú, modulrendszerű képzések fejlesztése  EA

1. 1. Az egész életen át tartó tanulás cél- és feladatrendszere

1.1. A célrendszer elemei

1.1.1. A felnőttképzés (a LLL) céljai

1.1.1.1. - Általános műveltség és kulturáltság szélesítése - Szakmai tudás folyamatos fejlesztése - Munkaerőpiaci ismeretek fejlesztése

1.2. A feladatrendszer elemei

1.2.1. A piacgazdaságon alapuló társadalom követelményei

1.2.1.1. Oktatási rendszer feladatai a célok segítésében: - iskolai végzettség növelése - tanulási képesség fejlesztése - piacképes munkavállalói tulajdonságok megszerzése

1.2.1.2. Foglalkoztatás szakképzési feltételei: - átjárható szakképesítési rendszer („szakmastruktúra") - rugalmas alap-, át-, és továbbképzési rendszer - képzést ösztönző „fizikai" és „anyagi" hozzáférés - munkaerőpiacnak megfelelő szakképzettség

1.2.1.3. Egyén önmegvalósítása segítésének „képzési” feltételei: - pálya- és önismeret kialakítása - kiterjedt tanácsadási rendszer - ösztönző képzés-támogatási rendszer

1.2.1.4. Az aktív állampolgárság megvalósításának képzés-tartalma: - állampolgári ismeretek elsajátítása - demokratikus jogok gyakorlása

1.3. Az egész életen át tartó tanulás mutatói

1.3.1. - A népesség iskoláztatási arányai - Az egyes iskolafokokból továbbtanulók aránya - Az egyes iskolafokokból lemorzsolódók aránya - Iskolarendszeren kívüli képzésekben résztvevők adatai - Foglalkozást segítő támogatott képzések - Munkáltatók által szervezett képzések - Szakmai képzések

2. 2. Alapfogalmak

2.1. Felnőttképzés

2.1.1. Képzési program alapján megvalósuló képzés, amely célja szerint irányulhat - állam által elismert szakképesítés megszerzésére, - egyéb szakmai képzésre, - általános nyelvi képzésre, - belső képzésre, - egyéb képzésre, - felnőttképzést kiegészítő tevékenységre.

2.1.2. Általános célú képzés

2.1.3. Egyéb képzés: olyan képzés, amely célja - az általános műveltség növelése - megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztése. Hozzájárul - a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, - a társadalmi esélyegyenlőség kialakulásához, - az állampolgári kompetencia kialakulásához.

2.1.4. Szakmai képzés

2.1.5. Egyéb szakmai képzés: - államilag el nem ismert, - szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely - valamely foglalkozás, - munkakör vagy - munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és - nem hatósági jellegű képzés.

2.1.6. Nyelvi képzés

2.1.6.1. Általános nyelvi képzés: - az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott, - hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, - további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés.

2.1.7. Felnőttképzési szolgáltatás

2.1.7.1. Felnőttképzést kiegészítő tevékenység: - a felnőttképzésben folytatott képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, - a képzés hatékonyságának javítására vagy - a munkavállalás elősegítésére irányuló tevékenység.

2.2. Képzési tevékenység

2.2.1. Szervezetten megvalósuló, célirányos - kompetenciakialakítás és - kompetenciafejlesztés.

2.2.2. Képzési forma

2.2.2.1. - Egyéni felkészítés - Csoportos képzés - Távoktatás

2.2.3. Kompetencia

2.2.3.1. A felnőttképzésben részt vevő személy azon - ismereteinek, - készségeinek, - képességeinek, - magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy - képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

2.3. Modul és moduláris rendszer fogalma

2.3.1. Modul

2.3.2. A képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak - önállóan kezelhető, - meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, - mérhető kimenetű, - önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat - meghatározott szinten alkalmazni, - további tanulmányai során felhasználni.

2.3.3. Moduláris rendszer

2.3.4. Meghatározott, összekapcsolható egységekből, modulokból álló - képzési program, - tananyag, amely lehetővé teszi - a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását. Biztosítja - a szakmák, képzési szintek közötti átjárhatóságot, - az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, - a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével - különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.

2.4. Bemeneti kompetencia

2.4.1. A képzés megkezdéséhez szükséges kompetencia.

2.4.2. Bemeneti kompetenciamérés

2.4.2.1. A bemeneti kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a - képzés megkezdéséhez és - annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek.

2.4.3. Előzetes tudás mérése

2.4.3.1. Annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén - a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni.

2.5. A képzési programnak tartalmaznia kell

2.5.1. - a képzés megnevezését

2.5.2. - a képzés nyilvántartásba vételi számát

2.5.3. a képzés során megszerezhető kompetenciát

2.5.4. a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit

2.5.5. a tervezett képzési időt

2.5.6. a képzés - egyéni felkészülés, - csoportos képzés, - távoktatás szerinti formájának meghatározását

2.5.7. - a tananyag egységeit, - azok célját, - tartalmát, - terjedelmét - a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot

2.5.8. a maximális csoportlétszámot

2.5.9. a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek a leírását

2.5.10. a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit

2.5.11. - a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, - a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját

2.5.12. A képzési program

2.5.12.1. Vagy - a vonatkozó kerettanterv tartalmi követelményei alapján kidolgozott, - a modulzáró vizsgák szervezésének és dokumentálásának rendszerét is bemutató képzési program, vagy - a felnőttképzési szakmai programkövetelmények vagy - nyelvi programkövetelmények nyilvántartásában szereplő program alapján kidolgozott képzési program.

2.6. A hatósági képesítés fogalma

2.6.1. Hatósági jellegű képzés: - jogszabályban szabályozott tartalmú és célú, - az OKJ-ben nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként - dokumentum kiadására kerül sor, és - e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör - nem folytatható, - nem tölthető be, vagy - tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően tölthető be, vagy - a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít.

3. 3. A tudás szerkezete, a tudáselemek fogalmai, elemei és szintjei

3.1. A szakmai tudás részei

3.1.1. Ismeretek

3.1.1.1. Fogalma

3.1.1.1.1. Az információk tanulással történő feldolgozásának eredménye.

3.1.1.2. Elemei

3.1.1.2.1. - Tény: a dolog, jelenség egyetlen oldalát tükröző igaz, elemi ítélet. - Leírás: a dolog, jelenség több egymással összefüggő vonatkozását tükrözi. - Terjedelme: a leírásban szereplő tények száma. - Szerkezete: ténybeli, logikai, időbeli rendje. - Fogalom: dolog, jelenség lényegét tükröző információ. - Meghatározása: tény+absztrakció, tapasztalat+általánosítás útján. - Típusai: konkrét fogalmak, elvont fogalmak, gyűjtő fogalmak, kategóriák.

3.1.1.2.2. - Törvény: a jelenségek közötti összefüggések lényegét tükrözi. - Meghatározásának elemei: tárgya+feltételek+lefolyás tulajdonságai+eredmény jellemzői. - Szabály: a tevékenység lefolyását, a végrehajtás lépéseit írja le. - Algoritmus: a műveletek meghatározott sorrendjét előíró szabályok.

3.1.1.3. Szintjei

3.1.1.3.1. - Ráismerés: a tudás-elem "felismerése” a tartalmi jegyek alapján - az ismeret legalacsonyabb szintje! - Megnevezés: a tudás-elem pontos megnevezése, leírása. - Reprodukció: a tudás-elem tartalmának érthető és értelmes (logikus) elmondása, illetve leírása - a megfelelő szakmai tudás első lépcsőfoka!

3.1.1.3.2. - Önálló alkalmazás: a tanuló az ismeretelem(ek) tartalmát tipikus feladatok megoldása során alkalmazza (a feladatmegoldás nem rutinszerű elemeihez ismerethordozó „segédeszköz” igénybe vehető). - Alkotó alkalmazás: a tanuló az ismeretelem(ek) tartalmát – a képzés során nem gyakorolt – nem tipikus, új feladatok megoldása során alkalmazza.

3.1.2. Készségek

3.1.2.1. Fogalma

3.1.2.1.1. A tudás alkalmazásának és a know-how használatának a képessége feladatok elvégzése és problémamegoldás céljából.

3.1.2.2. Elemei

3.1.2.2.1. - Kognitív: logikai, intuitív és kreatív gondolkodás használata. - Gyakorlati: kézügyesség és módszerek, anyagok, eszközök és műszerek használata.

3.1.3. Kompetencia

3.1.3.1. Fogalma

3.1.3.1.1. A felnőttképzésben részt vett személy - ismereteinek, - készségeinek, - képességeinek, - magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy - képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

3.1.3.2. Elemei, szintjei

3.1.3.2.1. - Egyszerű feladat: önálló alkalmazás lineáris algoritmussal - Összetett feladat: önálló alkalmazás elágazó algoritmussal - Komplex művelet: alkotó alkalmazás elágazó algoritmussal

4. 4. Az állam által elismert szakképesítés fogalma, az OKJ szerkezete

4.1. Állam által elismert szakképesítés

4.1.1. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés.

4.2. A jegyzék oszlop-megnevezései és a jelölése tartalma

4.2.1. 1. oszlop

4.2.1.1. A részszakképesítés/szakképesítés/szakképesítés-ráépülés azonosító száma.

4.2.1.2. Az azonosítószám szerkezete

4.2.1.2.1. 1-2. számjegy

4.2.1.2.2. A szakképesítés szintje.

4.2.1.2.3. 3-5. számjegy

4.2.1.2.4. A szakképesítés tanulmányi területe.

4.2.1.2.5. 6-7. számjegy

4.2.1.2.6. Az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma (01-...).

4.2.2. 2. oszlop

4.2.2.1. A szakképesítés megnevezése a magyar ábécé szerint.

4.2.3. 3. oszlop

4.2.3.1. A szakmacsoportok megjelölése (1-22 között).

4.2.4. 4. oszlop

4.2.4.1. A szakközépiskolai ágazatok megjelölése (I-XXXVIII között).

4.2.5. 5. oszlop

4.2.5.1. Iskolarendszerű képzési idő (években, 1-3 év között).

4.2.6. 6. oszlop

4.2.6.1. Iskolarendszeren kívüli képzési idő (órában, tól-ig).

4.2.7. 7. oszlop

4.2.7.1. A képzés munkarendje (N, L, E, T, S, TK).

4.2.8. 8. oszlop

4.2.8.1. A szakképesítésért felelős miniszter megnevezése.

4.3. Rész-szakképesítés

4.3.1. Legalább egy munkakör ellátására képesít, - szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza.

4.4. Szakképesítés

4.4.1. Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, - a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, ill. - más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat.

4.5. Szakképesítés-ráépülés

4.5.1. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, - jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, - újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet.

4.6. A szintkód rendszere

4.6.1. 2_

4.6.1.1. Befejezett iskolai végzettséget nem igényel.

4.6.2. 3_

4.6.2.1. Alapfokú iskolai végzettséghez kötött.

4.6.3. 5_

4.6.3.1. Érettségi végzettséghez kötött.

4.6.4. 6_

4.6.4.1. Felsőfokú végzettséghez kötött.

4.6.5. _1

4.6.5.1. Részszaképesítés, amely - iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

4.6.6. _2

4.6.6.1. Szakképesítés, amely - iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

4.6.7. _3

4.6.7.1. Szakképesítés-ráépülés, amely - iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

4.6.8. _4

4.6.8.1. Szakképesítés, amely - iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.

4.6.9. _5

4.6.9.1. Szakképesítés-ráépülés, amely - iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.

4.6.10. 21

4.6.10.1. Alapfokú részszakképesítés, amely - befejezett iskolai végzettséget nem igényel, - az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, - a speciális szakiskolai képzésben, - a HÍD II. programban, illetve szerezhető meg.

4.6.11. 31

4.6.11.1. Alsó középfokú részszakképesítés, amely - alapfokú iskolai végzettségre vagy - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, - iskolarendszeren kívüli szakképzésben, - a speciális szakiskolai képzésben, illetve - a HÍD II. programban szerezhető meg.

4.6.12. 32

4.6.12.1. Alsó középfokú szakképesítés, amely - alapfokú iskolai végzettségre vagy - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, - iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

4.6.13. 33

4.6.13.1. Alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely - alapfokú iskolai végzettséget igénylő, - iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül

4.6.14. 34

4.6.14.1. Középfokú szakképesítés, amely - alapfokú iskolai végzettségre vagy - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, - jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.

4.6.15. 35

4.6.15.1. Középfokú szakképesítés-ráépülés, amely - alapfokú iskolai végzettséget igénylő, - jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

4.6.16. 51

4.6.16.1. Felső középfokú részszakképesítés, amely - érettségi végzettséghez kötött és - iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

4.6.17. 52

4.6.17.1. Felső középfokú szakképesítés, amely - érettségi végzettséghez kötött és - elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

4.6.18. 53

4.6.18.1. Felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely - az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, - érettségi végzettséghez kötött, szakképesítésre épül.

4.6.19. 54

4.6.19.1. Emeltszintű szakképesítés, amely - érettségi végzettséghez kötött és - elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.

4.6.20. 55

4.6.20.1. Emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely - elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, - érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül.

4.6.21. 62

4.6.21.1. Felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés.

4.7. A képzési idő

4.7.1. Iskolarendszerű képzésben: év. Iskolarendszeren kívüli képzésben: óra.

4.7.2. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát az 5. oszlop tartalmazza. - A cellában "-" jelölés = a képzés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben indítható. - A cellában „P” jelölés = a képzés kizárólag párhuzamos képzésben folyhat.

4.7.3. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot a 6. oszlop tartalmazza. - A cellában "-" jelölés = a képzés kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben indítható.

4.8. A képzési forma tartalma és jelölései

4.8.1. Iskolai rendszerű szakképzés esetén - nappali (N) - esti (E) - levelező (L) - távoktatás (T) - egyéb sajátos (S) munkarend szerinti képzés.

4.8.2. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén - tanfolyami képzés (TK ) - távoktatás (T) képzési forma.

4.8.3. Távoktatás esetén - a minimális képzési idő legalább húsz százalékát - a képzésben résztvevő és az oktatást végző személyek egyidejű, egy helyen történő jelenlétét biztosító képzési formában kell megtartani.

5. 5. A szakmai és vizsgakövetelmények fogalma és tartalma

5.1. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei

5.1.1. - A szakképesítés OKJ-ban szereplő azonosító száma - Megnevezése - A hozzárendelt FEOR-szám

5.1.2. Bemeneti kompetencia: az iskolai és szakmai előképzettség, annak előírása, hogy a képzés megkezdéséhez szükséges-e - egészségügyi alkalmassági követelmények teljesítése, - pályaalkalmassági követelmények teljesítése, - az előírt gyakorlat.

5.1.3. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb - foglalkozás, - tevékenység, - munkaterület rövid leírása (feladatprofil).

5.1.4. A 6. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő adatok.

5.1.5. - Az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya - Szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma - Az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat mérő szintvizsga szervezésének legkésőbbi időpontja

5.1.6. A szakképesítéshez (a részszakképesítéshez, szakképesítés-ráépüléshez) tartozó, - kormányrendeletben meghatározott szakmai követelménymodul(ok) azonosító száma

5.1.7. A komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények közül

5.1.7.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei (beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételeket)

5.1.7.2. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei

5.1.7.3. A vizsgatevékenységek alóli felmentés - esetei, - módja, - feltételei

5.1.7.4. A vonatkozó részletes szabályok - a vizsgatevékenységek szervezésére, - azok vizsgaidőpontjaira, - a vizsgaidőszakokra, - a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, - értékelési útmutatóira és - egyéb dokumentumaira, - a vizsgán használható segédeszközökre

5.1.7.5. A szakmai vizsgaszabályzatban meghatározottaktól eltérő szempontok

5.1.8. A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó - eszköz- és - felszerelési jegyzék

5.1.9. Az iskolai rendszerű szakképzés esetében - a szorgalmi időszakot követően teljesítendő - összefüggő szakmai gyakorlat időtartama

5.1.10. A szakmai követelmények teljesítésébe történő beszámíthatóság, úm. - iskolai rendszerű oktatásban szerzett kompetenciák, - szakképzésben szerzett kompetenciák, - felsőoktatásban szerzett kompetenciák, - nonformális és informális tanulással szerzett kompetenciák, - munkavégzés során szerzett kompetenciák, - szakirányú gyakorlati idő, - szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsgája, - ágazati szakmai érettségi vizsga.

5.1.11. Amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik országos gazdasági kamara hatáskörébe vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre a szakmai és vizsgakövetelményben kijelölt - szakmai szervezet vagy - az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara.

5.2. A szakképesítés szakmai követelményei a követelménymodulokat tartalmazó kormányrendeletben kiadott követelménymodulokból állnak.

5.3. A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a szakmai és vizsgakövetelmény szerint, valamint a szakképzési kerettanterv tartalmi előírásának figyelembevételével a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni.

5.4. A szakképesítésért felelős miniszter által - rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely - meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, - feltételeit és - azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni.

5.5. A szakmai és vizsgakövetelmények szerkezete

5.5.1. - Alapadatok: az OKJ-ben szereplő adatok, egyéb adatok. - Pályatükör. - Szakmai követelmények. - Vizsgáztatási követelmények. - Eszköz- és felszerelési jegyzék. - Mellékletek bemeneti kompetenciák jegyzéke.

5.6. Az alapadatok tartalma

5.6.1. abc

5.7. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

5.7.1. 1.1. A szakképesítés azonosító száma

5.7.2. 1.2. Szakképesítés megnevezése

5.7.3. 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma

5.7.4. 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám

5.7.5. EGYÉB ADATOK

5.7.5.1. 2.1. A képzés megkezdésének feltételei

5.7.5.1.1. 2.1.1. Iskolai előképzettség

5.7.5.1.2. 2.1.2. Bemeneti kompetenciák

5.7.5.2. 2.2. Szakmai előképzettség

5.7.5.3. 2.3. Előírt gyakorlat

5.7.5.4. 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények

5.7.5.5. 2.5. Pályaalkalmassági követelmények

5.7.5.6. 2.6. Elméleti képzési idő aránya

5.7.5.7. 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya

5.7.5.8. 2.8. Szintvizsga: kötelező

5.7.5.9. 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama

5.8. A pályatükör tartalma

5.8.1. 3.1. A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok)

5.8.2. 3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása

5.8.3. 3.3. Kapcsolódó szakképesítések

5.9. A szakmai követelmény-modulok jelölési rendszere

5.9.1. abc

5.10. A komplex vizsga szerkezete

5.10.1. abc

6. 6. A szakmai követelménymodulok fogalma és tartalma

6.1. Modul

6.1.1. Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, - meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, - mérhető kimenetű, - önállóan is tanítható része.

6.2. Szakmai követelménymodul

6.2.1. A szakképesítés szakmai követelményeinek - meghatározott része, - egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját.

6.3. A szakmai követelménymodul szerkezete

6.3.1. Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljainak tartalmi szerkezete

6.3.1.1. 1. Feladatprofil

6.3.1.2. 2. Tulajdonságprofil

6.3.1.2.1. 2.1. Szakmai kompetenciák

6.4. A feladatprofil tartalma

6.4.1. A szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb - foglalkozás, - tevékenység, - munkaterület rövid leírása.

6.5. A szakmai kompetenciaprofil részei, példák a személyiség-tulajdonságokra

6.5.1. abc

6.6. A modulzáró vizsga részei

6.6.1. abc

7. 7. A szakmai kerettantervek fő tartalma

7.1. A szakképzési kerettanterv

7.1.1. (1)

7.1.2. Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés - a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott - egységes, - kötelezően alkalmazandó kerettanterv szerint folyik.

7.1.3. (2)

7.1.3.1. A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként - a szakmai elméletre, - az iskolai tanműhelyben folyó - vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret 33%-a a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

7.1.4. (3)

7.1.4.1. A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon - a szakmai elméleti, - a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon - a szakmai elméleti, továbbá - a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret - legalább 70%-a a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon, - legalább 60%-a a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

7.1.5. (4)

7.1.5.1. A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján - a szakmai tantárgyak rendszerét, - témaköreinek tartalmát, - annak meghatározását hogy az adott szakmai tantárgy - a szakmai elméleti képzés vagy - a szakmai gyakorlati képzés része, - a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, - a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, - a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg.

7.1.6. (5)

7.1.6.1. Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének - legalább 90%-ának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát - a szakképző iskola szakmai programja határozza meg.

7.1.7. (6)

7.1.7.1. Az alapfokú iskolai hiányosságok pótlását célzó Köznevelési Hídprogramban - a felzárkóztató képzést, valamint - a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai képzést külön egységes kerettanterv határozza meg.

7.1.8. (7)

7.1.8.1. A szakképzési kerettantervet - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - az oktatásért felelős miniszterrel és - az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben adja ki rendeletben.

7.2. A szakmai kerettanterv szerkezete

7.2.1. A szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának - tartalmát és - menetét leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet - a szakiskolai képzésben szakképesítésenként, - a szakközépiskolákban ágazatonként és szakképesítésenként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben.

8. 8. A szakmai programtervezés szempontjai

8.1. (1)

8.1.1. Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.

8.2. (2)

8.2.1. A képzési program tartalmazza: - a képzés során megszerezhető kompetenciát, - a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, - a tervezett képzési időt, - a képzés formáit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás), - a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot, - a maximális csoportlétszámot, - a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, - a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit.

8.3. A korszerű programokkal szemben támasztott követelmények

8.3.1. - Moduláris felépítésű. - Kompetencia-centrikus képzést nyújt. - Igazodik az előképzettséghez. - Figyelembe veszi a tudásszintet és a tanulási képességet. - Egyénhez igazodó ütemben és módszerrel képez. - Folyamatos (ön)értékelést biztosít. - Távtanulási változata is van. - Nyilvános a „minősége".

8.4. A kompetencia-elvű képzési program-tervezés fázisai

8.4.1. I. Képzés-tervezés előkészítése

8.4.1.1. 1.

8.4.1.1.1. Előzetes tudástartalom felmérése – a vizsgakövetelmények alapján

8.4.1.2. 2.

8.4.1.2.1. Tanulási képességek felmérése – tanulási kulcskompetenciák szerint

8.4.1.3. 3.

8.4.1.3.1. Képzési tartalom meghatározása – az SZVK, a modulok és a kerettantervi ajánlások alapján

8.4.2. II. Elemzési szempontok

8.4.2.1. 1.

8.4.2.1.1. A tudáselemek (ismeret, készség, kompetenciák) vonatkozásában előírt követelmények kellően pontosak-e: - egyértelműség, - szakmai megfelelőség, - taníthatóság/képezhetőség szempontjából?

8.4.2.2. 2.

8.4.2.2.1. A tudáselemek (ismeret, készség, kompetenciák) vonatkozásában előírt követelmények - megfelelnek-e az előzetes tudásnak?

8.4.2.3. 3.

8.4.2.3.1. A tudáselemek (ismeret, készség, kompetenciák) vonatkozásában előírt követelmények - megfelelnek-e a tanulási képességnek?

8.4.3. III. Tananyag-tartalom elemzése

8.4.3.1. 1.

8.4.3.1.1. Pályatükör-tartalom (fő tartalmi célok) elemzése.

8.4.3.2. 2.

8.4.3.2.1. Feladatprofil- (jártasság-) tartalom elemzése: - kompetencia-profil = feladatvégző képesség.

8.4.3.3. 3.

8.4.3.3.1. SZVK szakmai ismeret-tartalom elemzése: - információk + feldolgozás.

8.4.3.4. 4.

8.4.3.4.1. SZVK szakmai készség-tartalom elemzése: - kognitív – elméleti tudásalkalmazási képesség - gyakorlati – műveleti/technológiai tudásalkalmazási képesség.

8.4.3.5. 5.

8.4.3.5.1. SZVK személyiség-tulajdonság tartalom-elemzése: - (személyes, társas, módszer-kompetenciák).