Csoma Gyula: Andragógiai szemelvények. Bevezetés a felnőttképzés tanulmányozásába (2005)

Comienza Ya. Es Gratis
ó regístrate con tu dirección de correo electrónico
Rocket clouds
Csoma Gyula: Andragógiai szemelvények. Bevezetés a felnőttképzés tanulmányozásába (2005) por Mind Map: Csoma Gyula:  Andragógiai szemelvények.  Bevezetés a felnőttképzés tanulmányozásába  (2005)

1. Adalékok a felnőttkori tanuláshoz

1.1. "Az öreg kutya is megtanítható új mutatványokra" - Avagy adalékok a felnőttkori tanuláshoz

1.1.1. A relatív regresszió

1.1.2. A felnőtt "mint olyan"

1.1.3. A fejlődés

1.1.4. A pszichológiai fordulat után

1.1.5. A társadalmi tényezők: az időszerkezet és az életmód

1.1.6. A társadalmi tényezők: a társadalmi gyökerű indítékok

1.1.7. Megrekedés

1.1.8. Optimizmus vagy pesszimizmus (?)

1.2. A motiváció a felnőttoktatásban

1.2.1. Az iskolai tanulási tevékenység és a társadalmi munkatevékenység viszonya a tanuló felnőtteknél

1.2.2. A felnőttek és a dolgozó ifjak tanulási motívumainak néhány sajátossága

1.2.3. A motívumokban jelentkező igények kielégítésének tudatosítása és a tananyag funkcionális szemlélete

1.2.4. A tudatosság mint a jártasságok és készségek kialakításának fontos tényezője

1.2.5. Az ún. "hozott" tapasztalati és műveltségi állomány felhasználásának néhány kérdése az értelmi képességek kialakításában

1.2.6. A motívumok kielégítése mint a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének eszköze

1.2.7. A motívumok kielégítése, mint az emlékezet fejlesztésének eszköze

1.3. Az időszerkezeti labilitás és a munka melletti tanulási folyamat labilitása

1.3.1. Az időszerkezet átalakítása

1.3.2. Időszerkezet és motiváció

1.3.3. A tanítási-tanulási folyamat labilitása

1.3.3.1. Az időszerkezeti labilitás és a tanítási-tanulási folyamat szervezete

1.3.3.2. A tanítási-tanulási ritmus labilitása

1.3.3.3. Tanulási ritmuszavarok

1.3.4. Tanulási zavarok, aritmia és labilitás más összefüggések között

1.3.5. Ellensúlyok

1.4. A felnőttkori tanulás idődimenziói

1.4.1. Az időszerkezetek

1.4.2. A felnőttkori tanulás az időszerkezetekben

1.4.3. Az időszerkezeti labilitás és a tanulási folyamatok labilitása

1.4.4. Ellensúlyok

1.5. A funkcionális analfabétizmus

1.6. Kihívások és funkciók

2. Kihívások és funkciók

2.1. Felnőttoktatási konferenciák - hajdan és most - Magyarországon

2.1.1. Visszatekintés (1963-1982)

2.1.2. A rendszerváltás konferenciája (1990)

2.1.3. Jelenidő (1992-1998)

2.2. Adalékok az andragógia elméletéhez

2.2.1. 1. Pedagógia, andragógia, antropagógia

2.2.2. 2. Andragógiai aufklerizmus vagy andragógiai liberalizmus?

2.2.3. 3. Funkciók és célok: gazdaság és társadalom

2.2.4. 4. Funkciók és célok: az ember

2.2.5. 5. A tudás

2.2.6. 6. Zárt és nyitott folyamatok

2.3. A felnőttképzési rendszerek diverzifikációja - A fogalom és ideológiája

2.3.1. 1. Szófejtés: a diverzifikáció és a felnőttképzés diverzifikációja

2.3.2. 2. Közgazdasági reminiszceniák: a piac mint piac és mint metafora

2.3.3. 3. A jelenség: a diverzifikáció a felnőttképzés történeti tendenciája

2.3.4. 4. Kísérlet a változás magyarázatára: a tanulás és a társadalmak új viszonya

2.3.5. 5. A diverzifikáció határai: diverzifikáció és konverzifikáció a felnőttképzésben

2.3.6. 6. Közgazdasági reminiszcénia: az ideológiai sugallat az andragógiai liberalizmus

2.3.7. 7. Szembeállítás: egy másik művelődési ideológia, az andragógiai afklerizmus

2.3.8. 8. Liberalizmus és afklerizmus nélkül: a diverzifikáció önmagában

2.4. Kihívások és funkciók. Teoretikus kommentár Durkó Mátyás új könyvéhez

2.5. Búcsú Durkó Mátyástól

2.6. Pedagógia és andragógia

2.7. A felnőttnevelés lehetőségei az ezredfordulón

2.8. A geronto-andragógia aktualitása

2.9. A magyar felnőttképzés korszakváltásának értelmezéséhez. - Gondolatok tizenegy témában kommentárokkal

2.9.1. 1. téma: A felnőttnevelés, a felnőttoktatás és a felnőttképzés fogalmi jelentése, egymáshoz való viszonyuk és terminológiai használatuk

2.9.2. 2. téma: A felnőttképzés valamint a felnőttképzési diszciplína helye a nevelési oktatási-képzési tevékenység, illetve a neveléstudomány rendszerében

2.9.3. 3. téma: Az egész életen át tartó permanens tanulás filozófiája

2.9.4. 4. téma: A tanuló társadalom tudásalapjának részét alkotó, tanítandó tudás tartalma és jellege az egész életen át tartó permanens tanulás folyamatában. A közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés (a nevelési-képzési intézmény- és funkciórendszerek) feladat-megosztása és együttműködése a tudástartalmak közvetítésében

2.9.5. 5. téma: A kompetens tudás és a kulcsképességek fogalma

2.9.6. 6. téma: Az aufklerista vagy/és a liberális-szolgáltató elv érvényesülése

2.9.7. 7. téma: A felnőttképzés pótló és továbbképzés funkciója általában és a munkaerőpiacon. A felnőttképzés mint második esély

2.9.8. 8. téma: A funkcionális analfabetizmus "kezelése"

2.9.9. 9. téma: Felnőttképzés és társadalmi esélyegyenlítés, felnőttképzés és társadalmi mobilitás

2.9.10. 10. téma: A felnőttképzés intézményrendszerének fenntartói, az intézményrendszer szerkezete, intézményhálózata, valamint a képzés terheinek társadalmi megosztása

2.9.11. 11. téma: A felnőttképzés kultúrája

2.10. Különvélmény az oktatási-képzési minőség biztosításáról (és a minőségről) Avagy bemegy a tanuló az inputon, és kijön az outputon, mint a "Herz-szalámi" analógiája (?)

2.10.1. De olvashatjuk...

2.10.2. Minőség vagy minőségek?

2.10.3. Minőség: termék, áru, profit

2.10.4. Oktatási-képzési önazonosság

2.10.5. A megfelelés bizonytalanságai

2.10.6. Szolgáltatás és szakszerűség

2.10.7. És a mi a gazdaságos?

2.10.8. A rendszer mint princípium

2.10.9. Szabályozás: vonulatok és technikák

2.10.10. Szemléletek és elméletek

2.10.11. Léteznek másféle paradigmák is...

2.10.12. Summa summarum

2.10.13. És mégis: mire jó?

2.10.14. A minőségbiztosítás pótcselekvés

2.11. A munka világa, kontra a tanulás világa(?)

2.11.1. Indítékok és igények

2.11.2. Informális tanulás a munka világában

2.11.3. A tudáspiac kettős természete

2.11.4. A kompetens tudás és a humántőke

2.11.5. A tanulás: befektetés a humántőkébe

2.11.6. Ellentmondások és szűkítések

2.11.7. A tudás táguló körei

2.11.8. A tanulás és a munka időszerkezetei

2.11.9. Európai igények

2.11.10. A stratégiai lehetőség

3. Didaktikai nézőpontok

3.1. A távoktatás "mint olyan" és mint a levelező oktatás reformja

3.1.1. A távoktatás

3.1.2. A levelező oktatás és a távoktatás

3.1.3. Feltétlek, fogyatékosságok, ellentmondások

3.1.4. A középiskolai távoktatás tervei

3.1.5. Egy kísérlet tanulságai

3.1.6. Magyarázatok

3.2. A dolgozók iskolái tanterveinek első andragógiai koncepciója

3.3. A tananyag tervezése

3.4. Az iskolai felnőttoktatás tartalmi fejlesztésének koncepciója

3.4.1. 1. A fejlesztés háttere

3.4.1.1. A

3.4.1.2. B

3.4.1.3. C

3.4.1.4. D

3.4.1.5. E

3.4.1.6. F

3.4.2. 2. Felnőttoktatás a közoktatás rendszerében

3.4.2.1. A

3.4.2.2. B

3.4.2.3. C

3.4.2.4. D

3.4.2.5. E

3.4.2.6. F

3.4.2.7. G

3.4.3. 3. A tananyag jellemzői

3.4.3.1. A

3.4.3.2. B

3.4.3.3. C

3.4.3.4. D

3.4.3.5. E

3.4.3.6. F

3.4.3.7. G

3.4.3.8. H

3.4.3.9. I

3.4.4. 4. A tananyag műveltségi területei

3.4.4.1. A

3.4.4.2. B

3.4.4.3. C

3.4.4.4. D

3.4.4.5. E

3.4.4.6. F

3.4.4.7. G

3.4.4.8. H

3.4.4.9. I

3.4.5. 5. Következtetések

3.5. A problémamegoldó tanítás mint felnőttoktatási stratégia

3.5.1. Tanítási stratégiák

3.5.2. Mi a "probléma"?

3.5.3. A probléma lehet gyakorlati és elméleti

3.5.4. A probléma mgoldása

3.5.5. Reproduktv és problémamegoldó mentalitás

3.5.6. Tanulás és tanítás - problémákkal

3.5.7. Záradék

3.6. A tudományos ismeretterjesztés és az egész életen át tartó tanulás

3.7. Hipotézisek az e-learningről

3.7.1. 1. Hipotézis az e-learning tágabb és szűkebb értelmezéséről

3.7.2. 2. Hipotézis az e-learningről mint távtanulásról, mint távtanításról és mint távoktatásról

3.7.3. 3. Hipotézis a perceptivitás és a kognitív szabályozás természetéről

3.7.4. 4. Hipotézis a gondolkodás vezetéséről és irányításáról

4. A könyv borítója