07. tétel - Andragógia MA záróvizsga A felnőttképzés iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli...

Comienza Ya. Es Gratis
ó regístrate con tu dirección de correo electrónico
Rocket clouds
07. tétel - Andragógia MA záróvizsga A felnőttképzés iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli intézményrendszere Magyarországon Felnőttképzési politikák alakulása a rendszerváltozás óta Magyarországon A döntéshozó szervek és szervezetek szerepe a felnőttképzés szabályozásában és gyakorlatának alakításában (törvényhozás, minisztériumok, lobbycsoportok, szakmai szervezetek, háttérintézmények) por Mind Map: 07. tétel - Andragógia MA záróvizsga A felnőttképzés iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli intézményrendszere Magyarországon Felnőttképzési politikák alakulása a rendszerváltozás óta Magyarországon A döntéshozó szervek és szervezetek szerepe a felnőttképzés szabályozásában és gyakorlatának alakításában (törvényhozás, minisztériumok, lobbycsoportok, szakmai szervezetek, háttérintézmények)

1. A felnőttképzés iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli intézményrendszere Magyarországon

1.1. Formális/nem-formális

1.1.1. A formális tanulás • oktatási és képzési alapintézményekben valósul meg • elismert oklevéllel, szakképesítéssel zárul

1.1.2. A nem formális tanulás • alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlik • általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal

1.2. Különböző fenntartók általi

1.2.1. 1. Állami intézmények

1.2.2. 2. Felnőttoktatási vállalkozások

1.2.3. 3. Civil szervezetek

1.2.4. 4. Gazdálkodó szervezetek belső oktatási egysége

1.3. Iskolai rendszerű felnőttképzés

1.3.1. Fő célja

1.3.1.1. • pótló képzettség nyújtása felnőttek számára • továbbtanulási és elhelyezkedési esélyek növelése

1.3.2. Fenntartóik

1.3.2.1. • helyi önkormányzatok • alapítványok • esetenként magánszféra

1.4. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés

1.4.1. Fő célja

1.4.1.1. • az elhelyezkedés segítése • álláskeresési kompetenciák fejlesztése

1.4.2. Fenntartóik

1.4.2.1. • elsősorban a magánszféra vállalkozásai

2. A döntéshozó szervek és szervezetek szerepe a felnőttképzés szabályozásában és gyakorlatának alakításában (törvényhozás, minisztériumok, lobbycsoportok, szakmai szervezetek, háttérintézmények)

2.1. Törvényhozás

2.1.1. Kormány

2.1.1.1. Legfőbb irányítási szerv

2.1.1.2. Kiadja többek között • az OKJ-t • a szakmai vizsgaszabályzatot • a komplex szakmai vizsgák ellenőrzésének általános szabályait

2.1.1.3. Ellátja • a szakképzés irányítását

2.2. Minisztériumok

2.2.1. NGM (Nemzetgazdasági Minisztérium)

2.2.1.1. Kezelésébe tartozik • a foglalkoztatás • a szakképzés • a felnőttképzés

2.2.1.2. • miniszter: Varga Mihály • munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár: dr. Simon Attila István • szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár: Dr. Odrobina László

2.2.1.3. A szakképzési feladatkörének fő elemei: • jogszabályi háttér biztosítása • az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék kezelése

2.2.1.4. A felnőttképzési feladatkörének fő elemei: • felnőttképzési engedélyeztetés • felnőttképzési intézmények nyilvántartása • felnőttképzési szakértők országos jegyzékének kezelése

2.2.1.5. Háttérintézményei

2.2.1.5.1. Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA)

2.2.1.5.2. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH)

2.2.2. EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma)

2.2.2.1. Kezelésébe tartozik • az iskolai rendszerű oktatás • a felsőoktatás

2.2.2.2. • miniszter: Balogh Zoltán • köznevelésért felelős helyettes államtitkár: Sipos Imre • felsőoktatásért felelős államtitkár: Dr. Palkovics László

2.2.2.3. Háttérintézményei

2.2.2.3.1. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI)

2.3. Lobbycsoportok, szakmai szervezetek

2.3.1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)

2.3.1.1. A szakképzés területén a gazdaság szereplőinek képviselete

2.3.2. Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ)

2.3.2.1. Érdekvédelmi, társadalmi szervezet

2.3.3. Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE)

2.3.3.1. Az iskolarendszeren kívüli minőségi nyelvoktatás ügyének támogatója

2.3.4. Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete (FSZOE)

2.3.4.1. Országos, önkormányzattal rendelkező, pártoktól független szakmai és érdekképviseleti egyesülés

2.3.5. Engedélyezett Felnőttképzők Országos Szövetsége (EFOSZ)

2.3.5.1. A képzők szakmai segítése, érdekeinek képviselete

3. Felnőttképzési politikák alakulása a rendszerváltozás óta Magyarországon

3.1. Az aktuális felnőttképzési politikát mindig a foglalkoztatási- és a munkaerő-piaci mutatók befolyásolják

3.2. A 90-es évek legfontosabb változásai

3.2.1. Expanzió

3.2.1.1. • nőtt a középiskolába belépők száma • nőtt a felsőoktatásba lépők aránya • az iskoláztatás kiterjedt az ország keleti felére és a kisvárosokra is

3.2.1.1.1. Okok

3.2.2. 1990-1995

3.2.2.1. • a foglalkoztatás válsághelyzetben • a munkanélküliség ellen átképzések, továbbképzések

3.2.3. 1995-2000

3.2.3.1. • a foglalkoztatási helyzet stabilizálódása • megerősödik a felnőttképzés intézményrendszere

3.2.4. 2000-2005

3.2.4.1. • a foglalkoztatási ráta változatlan • a Felnőttképzési törvény megalkotása • akkreditáció (p. és i.)

3.2.5. 2005-2010

3.2.5.1. • a foglalkoztatási helyzet stagnál • a felnőttképzés fokozottabb támogatása HEFOP: Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program GVOP: Gazdaság és Versenyképesség Operatív Program

3.2.5.2. EU csatlakozás után (2005) LLL-stratégia a 2007-2013-as időszakra

3.2.5.2.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv, melynek prioritásai • az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése • az oktatás, képzés minőségének és hatékonyságának javítása

3.2.5.3. Fejlesztési irányok

3.2.5.3.1. Minőségi képzést mindenkinek • javítani kell a hozzáférés lehetőségét • korszerű tananyagok kellenek • meg kell újítani a képzők képzését

3.2.6. 2010-2016

3.2.6.1. TÁMOP - Társadalmi Megújullás Operatív Program GINOP - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program • tízezrek kaptak álláslehetőséget • tízezrek térhettek vissza a munka világába

3.2.6.1.1. 2013 - új felnőttképzési törvény

3.2.6.1.2. 2015 - a foglalkoztatási politika átalakítása

3.2.6.1.3. 2016

4. Összefoglalásként elmondható a felnőttek iskolarendszerű és szakmai képzésének sajátosságáról, hogy egy állandóan változó rendszerről van szó, mely követi, alkalmazkodik az ország és a munkaerőpiac változásaihoz.