1. A játék típusai:
1.1. Gyakorló vagy funkciós játék
1.1.1. A gyakorlójáték örömteli mozgásból álló tevékenység. Az egyszerű gyakorlójátékban a gyermek a tevékenységet egy készség gyakorlásának öröméért ismételi meg. (Pl:-befűzi, kifűzi a cipőjét)
1.2. Konstrukciós játék
1.2.1. A játék során a gyermek kockákból, más játékelemből, anyagból építményeket és különféle egyéb tárgyakat alkotnak, szerkesztenek, konstruálnak.
1.2.1.1. Pedagógiai értéke: kreavitásra nevel, melynek velejáró a megfigyelés, az emlékezés, a képzelet, a problémamegoldás, az esztétikai érzék, és a manualitás fejlesztése
1.3. Szabályjáték
1.3.1. A szabályjáték jelentős része a mozgáshoz, cselekvéshez kötött (Pl. "fogócska"-"bújócska", sorverseny), de játsszák a logikai értelmet igénylő szabályjátékokat is ( Pl. társasjáték). Lényege a szabály betartása.
1.3.1.1. Jellemzője: a játék öröme nem a játék nem a funkció gyakorlásából, hanem a szabály szigorú betartásából fakad.
1.4. Szerepjátékok, vagyis drámajátékok
1.4.1. A dráma olyan csoportos játéktevékenység, amelynek során fiktív (képzeletbeli) világot építenek fel ebbe a fiktív világba a résztvevők szereplőként vonódnak be, a képzeletbeli világon belül valós problémákkal találkoznak. (Pl. ismerkedési-, koncentrációs-, memória-, kommunikációs-beszédfejlesztő-, nonverbalitást fejlesztő-, kapcsolatteremtő és bizalomjátékok, népigyerekjátékok )
1.4.1.1. A "drama" szó ógörög eredetű. Jelentése: tenni, cselekedni. Vagyis, aktív részvételt követel.