1. A felnőttoktató kommunikációja tehát nagy mértékben hat a tanuló teljesítményére, a személyközi viszonyok alakulására tanár és diák között.
2. A felnőttoktató mint kommunikátor
2.1. Az emberi kommunikáció
2.1.1. • Közzététel, információk átadása, cseréje • A közös értelmezésre való törekvés
2.2. A kommunikációs folyamat elemei
2.2.1. Az adó
2.2.2. Kódolás
2.2.3. Üzenet
2.2.4. Csatornák
2.2.5. (Kommunikációs zaj)
2.2.6. Vétel
2.2.7. Dekódolás
2.2.8. A vevő
2.2.9. Visszajelzés
2.2.10. A kommunikáció típusai
2.2.10.1. Verbális kommunikáció
2.2.10.1.1. A nyelvi eszközök használatával megvalósított kommunikáció
2.2.10.2. Non-verbális kommunikáció
2.2.10.2.1. Mindazok a nem nyelvi, de a beszédet kísérő vokális és mozgásos tevékenységek és folyamatok, amelyek a kommunikációban kifejező módon megnyilvánulnak
2.2.11. A felnőttoktató kommunikációja
2.2.11.1. Az oktatói beszédstílus meghatározói
2.2.11.1.1. • A résztvevők műveltségi színvonala • Az oktató kommunikációs képességei • Az adott intézmény kommunikációs stílusa • Az oktató viszonya a csoporthoz és az egyes tanulókhoz • A feladathelyzet
2.2.11.2. Az oktatói beszédstílus típusai
2.2.11.2.1. Intim stílus/rideg stílus
2.2.11.3. Az oktatói magatartás fogadtatása
2.2.11.3.1. A tanulók különbözőképpen fogadják a tanárok magatartását • ez kihat a teljesítményükre
2.2.11.3.2. Ezért az oktatói viselkedést, kommunikációt hozzá kell igazítani az adott tanítási-tanulási helyzethez
2.2.11.4. A gordoni pedagógia alapelvei
2.2.11.4.1. Az értő figyelem készsége
2.2.11.4.2. Én-ünzenetek alkalmazása
2.2.11.5. A felnőttoktató verbális és non-verbális eszköztára
2.2.11.5.1. • hanghordozás, hanglejtés • hangszín (meleg/hideg) • hangerő • artikuláció • a szavak nélküli hanghatások • hümmögések, morgások • a tekintet • mimika • testtartás • kézmozdulatok
3. A meggyőzés, befolyásolás és a hatalmi folyamatok jelentősége a felnőttek kommunikációjában
3.1. Meggyőzés a felnőttek kommunikációjában
3.1.1. Minden személyközi és mediális közlésben benne van a hatáskeltés szándéka/lehetősége
3.1.2. Vannak sajátos kommunikációfajták, melyeknek határozott és legfőbb célja a partnerek befolyásolása
3.1.2.1. • parancs és utasítás • alku • vita • elfogadtatás
3.1.3. A meggyőz(őd)és fázisai
3.1.3.1. 1. A szituatív jellegű elfogadás fázisa • a helyzet hív elő valamilyen választ, de a személyiség ezt nem építette magába
3.1.3.2. 2. A stabilizálódás fázisa • a reakciók már kevésbé függnek a konkrét szituációtól, de az akarat még nincs olyan szinten, hogy a nehézségeket legyűrje
3.1.3.3. 3. Az alapelvvé válás fázisa • a személy nem csak a külső támadásokra áll készen, hanem arra törekszik, hogy meggyőződésének igazáról másokat is meggyőzzön
3.2. Befolyásolás a felnőttek kommunikációjában
3.2.1. Interperszonális folyamat, amelyben a befolyásoló hatni tud másokra (hogy azok változtassák meg attitűdjüket)
3.2.2. Módjai
3.2.2.1. • meggyőzés • kényszerítés • tömegkommunikáció
3.2.3. Eszközei
3.2.3.1. Dologi-logikai érvek
3.2.4. A befolyásoló hitelességének kérdése
3.2.4.1. • Szakértő-e a befolyásoló
3.2.4.2. • Ki legitimálja a szakértőket?
3.2.4.3. • Hogyan legitimálják őket?
3.2.4.4. A szakértők iránti pozitív attitűd: • arra is rávetítik, amiben nem is kompetens
3.3. A hatalmi folyamatok jelentősége a felnőttek kommunikációjában
3.3.1. Hatalom
3.3.1.1. Képesség, esély • mások viselkedésének megváltoztatására • egy személy akaratának érvényesítésére (ellenállással szemben is)
3.3.1.2. A hatalmi viszony szereplői
3.3.1.2.1. Befolyásoló (hatalomgyakorló
3.3.1.2.2. Célszemély (aki engedelmeskedik)
3.3.1.2.3. A hatalmi viszonyt egyoldalúan a hatalom gyakorlója nem tudja létrehozni