1. I. KÍNHALÁL
1.1. 1.
1.1.1. Az elítéltek teste
1.1.1.1. A XVIII. századig a büntetések az emberi test feletti korlátlan hatalommal való visszaélésben nyilvánultak meg
1.1.1.2. A büntetés-végrehajtás egymás követő korszakai egyre nagyobb lehetőséget látnak a fejlesztő, nevelő szándékú büntetésében - a test elleni támadások megszűnőben vannak
1.1.1.3. Büntetés = komplex társadalmi funkció
1.1.1.4. A XIX. századtól megszűnik a büntetés látványossága, színpadias jellege - egyfajta rejtett folyamattá válik
1.1.1.5. A halálbüntetések humanisztikusabb jellege kezd kirajzolódni
1.1.1.6. Kialakul a test helyett a lélek büntetése, megjelenik a szabadságvesztés-büntetés mint legsúlyosabb büntetési mód
1.1.1.7. 1832 óta enyhítő körülmények bevezetése
1.2. 2.
1.2.1. A kínpad látványa
2. II. BÜNTETÉS
2.1. 1.
2.1.1. Az általánossá vált büntetés
2.2. 2.
2.2.1. A büntetések enyhülése
3. III. FEGYELMEZÉS
3.1. 1.
3.1.1. Az engedelmes testek
3.1.2. A felosztás művészete
3.1.3. A tevékenység ellenőrzése
3.1.4. A keletkezéstörténet megszervezése
3.1.5. Az erők összetétele
3.2. 2.
3.2.1. A helyes fegyelmező nevelés módszerei
3.2.2. A hierarchikus felügyelet
3.2.3. A normalizáló szankció
3.2.4. A vizsga
3.3. 3.
3.3.1. A panoptikusság
4. IV. A BÖRTÖN
4.1. 1.
4.1.1. A teljes és szigorú intézményekről
4.2. 2.
4.2.1. Törvénysértések és bűnözés
4.3. 3.
4.3.1. A javító bezárás