1. I. Bevezetés
1.1. tapasztalat
1.1.1. saját mozgáson keresztül
1.1.1.1. információk összerendezése
1.2. motoros viselkedés
1.3. motoros észlelés
1.4. szenzoros integráció
2. II. Szakirodalmi áttekintés
2.1. II.1. A mozgás és észlelés jelentősége a beszédfejlődés folyamatában
2.1.1. nemfüggő
2.1.2. életkorfüggő
2.1.3. mozgásforma koordinációs és kondicionális képességek
2.1.3.1. MARTON-DÉVÉNYI kúszás-mászás-járás
2.1.3.1.1. beszéd-írás-olvasás
2.1.3.1.2. egymásutániságában nem felcsrélhető
2.1.4. motoros funkciók
2.1.4.1. magasabb rendű funkciók
2.1.5. idegrendszer beérése
2.1.5.1. kommunikációban alkalmazott formák működése
2.1.5.2. tanulási zavarok
2.1.5.2.1. óvodáskori részfunkció vagy részképesség zavarok
2.2. II.2. Beszédfejlődési zavarok
2.2.1. zavarok
2.2.1.1. megkésett beszédfejlődés
2.2.1.1.1. 3 évtől
2.2.1.2. auditív agnózia
2.2.1.3. verbális apraxiák
2.2.1.4. írási, helyesírási gyengeség
2.2.1.5. ritmuszavarok
2.2.1.5.1. dadogás
2.2.1.5.2. hadarás
2.2.2. 70%-nál agyi eltérés
2.2.3. lateralizáció
2.2.3.1. nyelvi elemek hatására
2.3. II.3. Kutatási eredmények
2.3.1. VIHOLAINEN (2002)
2.3.1.1. éveken keresztül követik
2.3.1.2. 1,5 - 2 éves kor
2.3.1.3. elmaradt mozgásfejlődés
2.3.1.3.1. környezet felfedezése
2.3.2. TRAUNER (2000) Nyelvi Fejlődési Elmaradás
2.3.2.1. JÁRÁS késése
2.3.2.2. legtöbb neurológiai tünet
2.3.2.2.1. legalacsonyabb nyelvi készség
2.3.3. RINTALA és LINJANA (2003)
2.3.3.1. diszfáziás gyerekek nagymozgása gyenge
2.3.3.2. 8 hetes motoros fejlesztés
2.3.3.2.1. javulás!
2.3.4. WEBSTER (2005) Nyelvi Fejlődési Elmaradás
2.3.4.1. finom- és nagymozgások alulműködnek
2.3.4.1.1. kommunikációs problémák
2.3.5. SHAPIRO (1990)
2.3.5.1. atipikus motoros és nyelvi fejlődés
2.3.5.1.1. olvasási zavar
2.4. II.4. Pszichomotoros fejlesztés jelentősége a beszédfejlődés segítésében
2.4.1. SOMMERS (1988) mozgástevékenységek
2.4.1.1. pszichikus funkciók fejlesztése
2.4.1.1.1. öngyógyító folyamat
2.4.1.1.2. agyi plaszticitás!
2.4.2. ONNOR és KUNTZ (1996)
2.4.2.1. 4-6 év közötti SNI gyerekek kognitív képességei mozgással fejleszthetők
2.4.3. RINTALA (1998)
2.4.3.1. pszichomotoros fejlesztés
2.4.3.1.1. általános testnevelés
2.4.3.1.2. nagyobb fejlődés!
3. III. Kutatás
3.1. III.1. Mintavétel, vizsgálat menete
3.1.1. minta
3.1.1.1. 176 személy
3.1.1.2. 70 főnél értékelhető adat
3.1.1.3. átlag életkor: 5 év 10 hónap
3.1.1.4. 28 lány, 42 fiú
3.1.2. 14 mozgáscsoport
3.1.3. felmérés: átlag 70 perc
3.1.4. értékelés: 5-ös skálán
3.1.5. cél
3.1.5.1. beszédfejlődésben elmaradás --> mozgásban is?
3.1.5.2. dominancia
3.2. III.2. Eredmények
3.2.1. szignifikáns különbség a kisgyermekkori mozgásoknál és rugalmasságnál
3.2.2. 39%: kialakulatlan dominancia
3.2.2.1. NEM iskolaérett!
3.2.3. csupán 39%-nál: harmonikus kar-láb koordináció
4. IV. Összefoglalás
4.1. szimbolikus tanulás
4.1.1. érzékszervi tanulás -->
4.1.1.1. külső, belső környezet információi
4.1.1.1.1. TAPASZTALAT! -->
4.1.2. mozgáskoordináció fejlesztése --> tanulási képesség fejlődése
4.2. mozgásproblémás gyermek veszélyeztetett
4.2.1. figyelmi téren
4.2.2. tanulási téren
4.2.3. szociális téren
4.3. mozgásról érkező pontatlan visszacsatolás
4.3.1. nehézség: lényeges és lényegtelen információk elkülönítése