Paul J. Hager: Concepts and Definitions of Lifelong Learning (Az élethosszig tartó tanulás konce...
1. Absztrakt
1.1. Az elgondolások tárgya
1.1.1. • élethosszig tartó oktatás • élethosszig tartó tanulás (LLL) • visszatérő tanulás
1.2. A területet körvonalazó kulcsfeladatok
1.2.1. I. A 70-es évek óta tárgyalt LLL és fogalmainak eredete és alapos megértése
1.2.1.1. • ütközések a fogalmak értelmezésében • egy séma az értelmezések összehasonlítására
1.2.2. II. A LLL iránti érdeklődés nyomon követketősége a 90-es évektől
1.2.2.1. Okok • gazdasági versenyképesség • globalizáció • a tudásteremtésre való összpontosítás • LLL = a tanulásra fektetett hangsúly eredménye
1.2.2.2. A tanulás szemben álló értelmezésének területei
1.2.2.2.1. • a LLL szerepe • a LLL jelentősége • a tanulás korlátozása a formális oktatásra • a LLL lefedi az informális tanulás minden formáját • a tanuló társadalom fogalmának kialakulása
1.2.3. III. A LLL általános kritikája
1.2.3.1. A LLL • kedvez a formális tanulásnak • kirekeszti az informális tanulást
1.3. Tehát a LLL és jelentőségének értelmezését még ma is akadályozza az a szűk látókörhöz való ragaszkodás, amelyet sokan megfontolatlanul a formális oktatásból származó tapasztalataikból táplálnak
2. Kulcsszavak
2.1. élethosszig tartó oktatás
2.2. élethosszig tartó tanulás
2.3. visszatérő tanulás
2.4. informális tanulás
2.5. tanuló társadalom
2.6. gazdasági versenyképesség
2.7. globalizáció
2.8. tudásteremtés
3. Bevezető
3.1. A kulcsfogalmak definiálása
3.2. A kulcsfeladatok körvonalazása
3.3. I. A LLL eredete és főbb értelmezései
3.3.1. • hasonlóságok a kulcsfogalmak között • lényegi különbségek a kulcsfogalmak között (ezek okozzák az értelmezések ütközését)
3.4. II. A LLL iránti érdeklődés újjáéledésének okai
3.4.1. • gazdasági kényszer • globalizációs trendek • a tudásteremtés fontosságának növekedése • a tanuló társadalom fogalmának jelentősége
3.5. III. A LLL kritikája
3.5.1. • feltételezések a tanulás természetéről • a formális tanulás preferálása • az informális tanulás kiszorítása
4. 1. Az élethosszig tartó tanulás felemelkedése és rokonfogalmak az 1970-es évek alatt
4.1. Első hullám
4.1.1. Fogalmak versengése
4.1.1.1. élethosszig tartó oktatás
4.1.1.2. élethosszig tartó tanulás
4.1.1.3. visszatérő tanulás
4.1.1.4. folyamatos tanulás
4.1.2. UNESCO: Learning to be
4.1.2.1. Minden állampolgár képes legyen teljes mértékben részt venni a jövő társadalmában
4.1.2.2. A lényeges hangsúly a formális tanuláson van
4.1.2.2.1. oktatás? tanulás? képzés?
4.2. 1.1 Az alapfogalmakat körülvevő fogalmi félreértések megértését támogató séma
4.2.1. Bagnall
4.2.1.1. Három különböző "folyamatszemlélet"
4.2.1.1.1. 1. Demokratikus "folyamatszemlélet"
4.2.1.1.2. 2. Egyéni "folyamatszemlélet"
4.2.1.1.3. 3. Alkalmazkodó "folyamatszemlélet"
5. 2. Az élethosszig tartó tanulás koncepciójának egyre tökéletesebbé válása az 1990-es évektől
5.1. 2. 1 A "második hullám"okai
5.1.1. A gazdasági versenyképesség fenntartása
5.1.2. A tanuló kerüljön a középpontba
5.2. 2.2 Élethosszig tartó oktatás vagy élethosszig tartó tanulás vagy egyik sem? A kezdeti viták
5.2.1. Az "oktatás" többet sejtető kifejezés, mint a "tanulás"
5.2.2. A két kifejezés felcserélhetőségének kritikája
5.2.3. A LLE nyomása a kormányokra
5.2.4. A LLL hatása az oktatás privatizálódására
5.2.5. A tanulás egyenlővé tétele a formális oktatás kimenetével veszélyekkel jár
5.2.5.1. hiányos ismeretek
5.2.5.2. tulajdonképpen a tanuás támogatása pusztán a tanulással
5.3. 2.3 Az egész életen át tartó tanulás koncepciói és a tanuló társadalom
5.3.1. A LLL fogalmát gyakran összekapcsolják a tanuló társadalom fogalmával
5.3.1.1. Vannak különböző tanulói közösségek
5.3.1.2. Az élethosszig tartó és a közösségi tanulás egy aktív állampolgárságra szólít fel.
5.3.1.2.1. A felnőttek gyakran vesznek részt szervezett tanulási folyamatokban
5.3.1.2.2. Az iskola melletti tanulási lehetőségek is népszerűek
5.3.1.2.3. A nem-formális tanulás átszövi a felnőttek mindennapi életét
6. 3. Az élethosszig tartó tanulás néhány további kritkája
6.1. Ki akar örökké tanulni?
6.2. Az élethosszig tartó tanulás egy állandó társadalmi kontrollal fenyeget
6.2.1. A LLL egyfajta állandó társadalmi kontrollként kezd körvonalazódni
6.2.1.1. • tökéletes eszköze a felügyeletnek és az ellenőrzésnek
6.3. Az élethosszig tartó tanulás a fennálló rendkívül méltánytalan állapot támogatását szolgálja
6.3.1. Demokratikus "folyamatszemlélet"
6.3.1.1. • a tanuláson keresztüli kulturális reformra való összpontosítás NEM KIEMELKEDŐ • sokkal nagyobb az érintettség a GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGBEN • a tudás az ismeretek létrehozásához és alkalmazásához szükséges
6.4. Az élethosszig tartó tanulás oda vezeti a kormányokat, hogy mondjanak le az oktatásért való felelősségéről
6.4.1. Bangall
6.4.1.1. Ha minden tanulás az egyén tanulása részének számít, és az emberek ingyen, informális módon tanulhatnak, akkor a kormányok hajlani fognak arra, hogy megszüntessék vagy korlátozzák az iskolarendszerű oktatást.
7. Következtetések
7.1. Két fő téma
7.1.1. 1
7.1.1.1. • A LLL mély megértése a formális és informális tanulás szerepének megfelelő egyensúlyától függ
7.1.1.2. • Ennek elérése érdekében alapvető kell, hogy legyen az informális tanulási igények árnyaltabb megértése
7.1.2. 2
7.1.2.1. • A LLL megértése, melyet a formális tanulásra való túlságos összpontosítás akadályozott, továbbra is befolyásoló tényező marad, amíg az informális tanulás jobb megértése alapvetővé nem válik
7.1.2.2. • Ezek a kiemelkedően fontos témák olyan irányba mutatnak, amelyek a LLL-ről való innovatív gondolkodást jelenthetik
7.1.2.2.1. I. A LLL-ről való gondolkodás hasznát láthatja az informális tanulást érintő kutatásokkal létrejövő további kapcsolatoknak
7.1.2.2.2. II. Több figyelmet kell szentelni megfelelő szóképek fejlesztésére a LLL megértése érdekében
7.1.2.2.3. III. Több hagyományos tanuláselmélet is azt feltételezi, hogy az egyének a kizárólagos egységei a vizsgálatnak