09. tétel - Andragógia MA záróvizsga A felnőttképző intézmények menedzselése A vezetés folyamata ...

Maak een Begin. Het is Gratis
of registreren met je e-mailadres
Rocket clouds
09. tétel - Andragógia MA záróvizsga A felnőttképző intézmények menedzselése A vezetés folyamata és fejlődése Jellegzetes vezetői módszerek és szerepek Szervezeti felépítések és szervezeti kultúrák A változások kezelésének folyamata Door Mind Map: 09. tétel - Andragógia MA záróvizsga A felnőttképző intézmények menedzselése A vezetés folyamata és fejlődése Jellegzetes vezetői módszerek és szerepek Szervezeti felépítések és szervezeti kultúrák A változások kezelésének folyamata

1. A felnőttképző intézmények menedzselése

1.1. Az intézményvezetés lényege • reális célokat kell kitűzni, • a célok elérését szolgáló feladatokat együtt eredményesen kell megoldani

1.2. A vezető az a személy, aki • a célok és az eredményelvárások meghatározásáért felel, • képes elérni, hogy a csapat tagjai együttműködjenek

2. A vezetés folyamata és fejlődése

2.1. A felnőttképzési szolgáltatás céljait és eredményeit a működési folyamatok kötik össze

2.1.1. Négy folyamat

2.1.1.1. Elsődleges (kulcs-) folyamatok

2.1.1.1.1. • képzési folyamat • értékelési folyamat • vizsgáztatási folyamat

2.1.1.2. Másodlagos (támogató) folyamatok

2.1.1.2.1. • személyi erőforrások • tárgyi erőforrások • információs erőforrások • dokumentumok  kezelése

2.1.1.3. Kísérő folyamatok

2.1.1.3.1. • Pl. az előzetes tudás megállapítása

2.1.1.4. Vezetési folyamatok

2.1.1.4.1. Valamennyi folyamatban jelen vannak a főbb vezetői funkciók egyes komponensei

2.2. Fejlődés

2.2.1. 1. A klasszikus vezetési irányzat

2.2.1.1. Taylor

2.2.1.1.1. Tudományos vezetés: • a munka pontos, tudományos szintű megszervezés • a fizikai és szellemi munka szétválasztása

2.2.1.1.2. • munkatársak kiválasztása, • munkatársak betanítása, • együttműködés a munkatársakkal, • munkamegosztás és felelősség-megosztás a vezető és a beosztott között.

2.2.1.2. Fayol

2.2.1.2.1. Igazgatástani irányzat: • a vállalati vezetés lényeges

2.2.1.2.2. Öt fő funkció: • tervezés • szervezés • rendelkezés • koordinálás • ellenőrzés

2.2.1.3. Weber

2.2.1.3.1. Bürokrácia-elmélet: • a bürokratikus szervezet hierarchikus, szigorú alá-és fölérendeltségi viszonyokkal rendelkezik

2.2.1.3.2. Tagjai szakképzett hivatalnokok • munkájukat meghatározott rend szerint látják el

2.2.2. 2. Neoklasszikus (viselkedéstudományi) irányzat

2.2.2.1. Mayo

2.2.2.1.1. Human Relations irányzat: • az embert és a csoportmunkát helyezi előtérbe

2.2.2.1.2. A termelési eredményeket és a termelékenységet a dolgozók számára kedvező változtatásokkal is növelni lehet, tehát a termelékenységre a szellemi és érzelmi tényezők is hatást gyakorolnak. Tagadja, hogy a gondolkodás csak a vezetők feladata és a munkásoknak a végrehajtás a feladata. A vezetőknek az emberek közötti kapcsolatot is figyelembe kell venni.

2.2.2.2. McGregor

2.2.2.2.1. X, Y elmélet

2.2.2.2.2. Kétféle dolgozó létezik: • X dolgozó – nem szereti a munkáját, kényszeríteni, ellenőrizni kell, elkerüli a felelősséget, biztonságra törekszik • Y dolgozó – szereti a munkáját, önmagát akarja irányítani, ellenőrizni, céljai vannak, hajlamos tanulni, kreatív

2.2.2.3. Lewin

2.2.2.3.1. Vezetési stílusok

2.2.2.3.2. • Autokratikus – a vezető meghatározza, hogy ki, mikor, mit és hogyan csinálhat. • Demokratikus – a vezető mindendöntés előtt kikéri a csoporttagok véleményét, együtt hozzák meg a döntést. • Laissez fair – a vezető egyenrangú a tagokkal, a csoport tagjai önállóan dolgoznak.

2.2.3. 3. A modern irányzatok (rendszerszemlélet)

2.2.3.1. March és Simon

2.2.3.1.1. Tudományos, döntéselméleti irányzat

2.2.3.1.2. • statisztikai módszereket alkalmaznak • a döntések meghozatalát a célok irányítják. • a döntési szféra nem korlátozódik a vezetői apparátusra, a szervezet minden tagja döntéshozónak tekinthető

2.2.3.2. Argyris

2.2.3.2.1. Integrációs irányzat

2.2.3.2.2. • Maslow motivációs elméletét gondolta tovább • a szervezet részéről támasztott követelmények és a normális személyiség struktúrája között konfliktus van • erre a megoldás: motiváció! • szervezet felelőssége, hogy kifejlessze az egyénben az érettséget

3. Jellegzetes vezetői módszerek és szerepek

3.1. A vezetési módszerek olyan sajátos eljárások, amelyek a vezetőt feladatainak végrehajtásában segítik

3.1.1. Célmegegyezésen alapuló vezetés (Management by Objectives)

3.1.1.1. • A munkatársak egyeztetik saját részcéljaikat • Megállapodnak a feladatokról, az elvégzés idejéről

3.1.2. Delegáláson alapuló vezetés (Management by Délégation)

3.1.2.1. A vezető a komplex tevékenységet az arra alkalmas munkatársra ruházza

3.1.3. Eredményeken alapuló vezetés (Management by Results)

3.1.3.1. A vezető az elérendő eredményekre összpontosítja cselekedeteit

3.1.4. Kivételeken alapuló vezetés (Management by Exceptions)

3.1.4.1. A munkatársak a saját működési sávjukban teljesen önállóan, vezetői beavatkozástól mentesen tevékenykednek

3.1.5. Motiváción alapuló vezetés (Management by Motivation)

3.1.5.1. • A vezetők figyelembe veszik a munkafolyamatban részt vevők igényeit. • A munkával való megelégedettség a teljesítmény-motiválással ösztönözhető

3.1.6. Projekteken alapuló vezetés (Management by Projects)

3.1.6.1. • A projektorientált szervezetek dinamikus környezetben valósítanak meg projekteket • Elengedhetetlen a projektmenedzsment-módszerek alkalmazása

3.1.7. Rendszerorientált vezetés (Management by System)

3.1.7.1. A vezetési folyamat átláthatóvá, ezáltal vezérelhetővé tétele

3.1.8. Részvételi vezetés (Management by Participation

3.1.8.1. • A munkatársak részvétele a vezetésben a szervezet egészére kedvező hatással járhat  • Az alárendeltek jobban megértik és elfogadják a döntéseket • A megvalósítás iránt elkötelezettebbekké válnak

3.1.9. A felnőttképzési intézmények gyakorlatában a delegáláson és/vagy az eredményeken alapuló felfogás vált uralkodóvá

4. Szervezeti felépítések és szervezeti kultúrák

4.1. Szervezet

4.1.1. A kollektív cselekvés eszköze, melyben jól elkülönítettek a funkciók

4.2. Szervezeti felépítés

4.2.1. Strukturális jellemzők

4.2.1.1. Munkamegosztás

4.2.1.1.1. Szintjei

4.2.1.1.2. Elvei

4.2.1.2. Hatáskörmegosztás

4.2.1.2.1. Egyvonalas szervezetek

4.2.1.2.2. Többvonalas szervezetek

4.2.1.3. Koordináció

4.2.1.3.1. • A szervezeti egységek tevékenységének összehangolása • A köztük levő együttműködés biztosítása

4.2.1.4. Konfiguráció

4.2.1.4.1. A szervezet struktúrájának a váza (másodlagos strukturális jellemzőnek is nevezzük)

4.3. Szervezeti kultúra

4.3.1. a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere

4.3.1.1. Funkciói

4.3.1.1.1. • Segít a környezet iránti érzékenységet megteremteni és fejleszteni • Azonosítja és támogatja a célokat és normákat • Jelentős energiákat képes mozgósítani

4.3.1.2. Kialakulását meghatározó tényezők

4.3.1.2.1. • Külső hatások: természeti környezet, történelmi események • Szervezet-specifikus tényezők: a szervezetre jellemző domináns technológia

4.3.1.3. Szervezeti alapformák

4.3.1.3.1. Primer (egystruktúrájú) szervezetek

5. A változások kezelésének folyamata

5.1. A szervezetek, ha nem alkalmazkodnak a változó körülményekhez, és nem indulnak el új irányokba, akkor vagy kiszorulnak a piacaikról, vagy elbuknak.

5.2. A változásmenedzsment lépései

5.2.1. • Előkészítés – tervezés • Fellazítás – diagnózis, bevonás • Váltás – a folyamat végrehajtása • Megszilárdítás – ellenőrzés, mintavétel, szinten tartás • Kiértékelés – az előkészítésnél meghatározott szempontok alapján

5.2.2. Slatter

5.2.2.1. Válságmenedzsment - nyolclépcsős stabilizációs stratégia

5.2.2.1.1. 1. Vond ellenőrzésed alá a vezetést 2. Alapozd meg a tekintélyedet az érintettek előtt 3. Mérd fel a jelenlegi vezetést és ha kell cseréld ki! 4. Mérd fel a vállalatot 5. Cselekvési terv 6. Hajtsd végre a változtatást 7. Ösztönözd a vezetést és az alkalmazottakat 8. Vezesd be és tökéletesítsd a költséggazdálkodási rendszert

6. A felnőttképző intézmények menedzselése tehát magába foglalja a vezetői módszereket, szerepeket és a változások kezelésének folyamatát abból a célból, hogy a reális célok elérését a szerevezet csoportjainak irányításán keresztül maximalizálja.