14. tétel - Andragógia MA záróvizsga A felnőttképzés finanszírozási-támogatási rendszere Magyaror...
1. A felnőttképzés finanszírozási-támogatási rendszere Magyarországon
1.1. Az állam a szakmapolitikai célkitűzések megvalósításához a pénzügyi források elosztásán keresztül járul hozzá
1.2. Az állami finanszírozás csak az engedélyezett képzésekre terjed ki
1.3. Finanszírozási szempontból 4 meghatározó szereplő
1.3.1. • állam • vállalatok • egyén • Európai Unió
1.3.1.1. Az állam a központi költségvetésből és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozza a felnőttképzést
1.3.1.2. 1989 óta működik a szakképzési hozzájárulási rendszer, amely közvetett és közvetlen módon biztosít forrásokat a gyakorlati képzés, valamint a szak-és felnőttképzési rendszer számára
1.4. Támogathatók köre
1.4.1. • magyar állampolgárok • EU tagországok állampolgárai Magyarországi tartózkodással • menekült státusszal rendelkezők • Magyarországon letelepedett, bevándorolt, befogadott vagy hontalan személyek
2. A felnőttképzés pénzügyi forrásai
2.1. 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
2.1.1. Hazai források
2.1.1.1. Központi költségvetés
2.1.1.2. A szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része
2.1.2. Európai uniós források
2.1.2.1. Magyarországi EU-s források
2.1.2.1.1. Régebben • HEFOP • TÁMOP
2.1.2.1.2. Jelenleg • GINOP
2.1.2.2. Közvetlen brüsszeli EU-s források
2.1.2.2.1. Ifjúsági garancia program • 25 év alatti fiatalok munkanélküliségének csökkentése
2.1.2.2.2. Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap • EU-n kívülre települt cégek volt munkavállalóinak támogatása
2.1.2.2.3. Erasmus+ program • egyének külföldi tanulása • oktatási intézmények fejlesztése • a vállalkozó szellemet ösztönző támogatás
2.1.2.2.4. Horizont 2020 keretprogram • egészség • fenntarthatóság • környezetvédelem
3. A képzésekhez kapcsolódó pénzügyi kalkulációk
3.1. Árképzés
3.1.1. A felnőttképzési tevékenységekhez árat, költséget és fedezeti mutatót kell rendelni
3.1.1.1. Meg kell határozni, hogy mi a cél: • túlélés (árcsökkentés a fennmaradás érdekében) • éves nyereség maximalizálása (hozam maximalizálása rövid távon) • piac lefölözése (újnak számító szolgáltatással kilépni a piacra) • presztizsár (versenytársaknál magasabb ár) • nem nyereségelvű árképzés (szociális árképzés)
3.1.1.1.1. Árképzésnél figyelembe kell venni továbbá: • a keresletet • a költségeket • a kereslet és kínálat függvényeit • partnerintézmények/versenytársak árait
3.1.1.1.2. A felnőttképző intézmények számára az alulról építkező árképzési módszer ajánlható • tevékenység alapú kalkulációt kell végrehajtani • a közvetlen költségek és a tervezett fedezeti hányad határozza meg az árat
3.2. Költségek
3.2.1. A költséget a képzési tevékenységhez felhasznált erőforrások (anyagi, személyi, informatikai, pénzügyi ráfordítások) pénzben kifejezett értékeként lehet meghatározni
3.2.2. A felnőttképző intézmény egységköltségei 2 csoportra oszthatók
3.2.2.1. Változó költségek • arányosan követik az intézmény képzési szolgáltatásainak mennyiségi változását
3.2.2.2. Állandó/fix költségek • függetlenek a képző intézmény működésétől
3.2.2.3. Az intézmény összköltségét a nyújtott képzési szolgáltatások változó és állandó költségeinek összege adja meg