Értelmi akadályozottság

Começar. É Gratuito
ou inscrever-se com seu endereço de e-mail
Értelmi akadályozottság por Mind Map: Értelmi akadályozottság

1. Illyés Sándor szerkesztésében 1980-ban megjelent egy "Tanulás és értelmi fogyatékosság" című külföldi tanulmányok, amely széleskörű áttekintést ad a behaviorista tanulási elméletekről, kísérleti vizsgálatokról az értelmi fogyatékosok pszichológiája területén.

2. A II. világháború elembertelenedésének korszaka utáni években világszerte megerősödtek a humanizmus eszméi. Az emberiség lelkiismeretének felébredése a társadalmi közgondolkodás pozitív átformálódását segítette. Nőtt az üldözöttek, a társadalomból kiszorultak, a hátrányos helyzetűek megértése, segítése iránti igény. Az értelmi fogyatékosok is lényegében évszázadokon keresztül az emberi közösség kitaszítottjai voltak.

3. Okai lehetnek: Egyetlen gén rendellenessége, kromoszóma-rendellenesség (pl. Down-szindróma), hiányos táplálkozás magzati kórban, az anya terhesség alatti fertőző betegségei (pl. rubeola, HIV, szifilisz), az anya terhesség alatti szerhasználata (pl. drog, alkohol), koraszülöttség, születés utáni koponyasérülés, súlyos elhanyagolás.

4. Az értelmi fogyatékosokról való gondoskodás fejlődésében és ezzel együtt az értelmi fogyatékosságra vonatkozó tudományos kutatás fellendülésében azonban nemcsak a társadalmilag kényszerítő erejű tömeges előfordulás játssza a fő szerepet. Ezt részben az értelmi fogyatékosokkal szemben gyökeresen megváltozott társadalmi köz-felfogás és magatartási attitűdök motiválták. Másrészt viszont az új tudományos felismerések az értelmi fogyatékosság okaira, megelőzésére, rehabilitációjára vonatkozóan pozitív értelemben visszahatottak a társadalmi közfelfogásra is.

5. Az egyik leglényegesebb tulajdonsága az, hogy az értelmi fogyatékossággal jellemzett populációnak igen heterogén a teremtő okok, az érintett pszichés, magatartás, biológiai, patológiai tünetek, fejlődési lehetőségek és a prognózis vonatkozásai. Szellemesen jegyezte meg Ryan (1971), hogy az értelmi fogyatékkal legalább annyira különböznek egymástól, mint a normálisaktól.

6. Hazánkban Bárczi Gusztáv munkásságával kapcsolatban merült fel a behaviorizmus és az értelmi fogyatékosok pszichológiája és nevelési kapcsolata. Bárczi az 50-es években alkalmazta a pavlovi feltételes reflexeket és a klasszikus kondícionálás módszert az értelmi fogyatékosok nevelésében

7. Szociológusok kimutatták, hogy a testi megjelenés ("hexisz") könyörtelenül elhatárolja a társadalmi rétegeket egymástól.

8. Hagyományosan három fokozatát különböztetjük meg súlyossági fok szerint: Enyhe értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos és Súlyos értelmi fogyatékosság

9. Történeti szempontból tekintve az értelmi fogyatékosság és a rendszerint szinonimájaként használt igen sokféle kifejezés (oligophrenia, mentalis retardatio, szubnormalitás stb.) nem volt tudományos fogalom a szó szigorú értelmében.

10. Az értelmi fogyatékosság fogalmának tudománytörténeti alakulásában, szűkebb és tágabb értelmezések figyelhetők meg. XIX. század második felében figyelhető meg az első gyógypedagógiai lépések.

11. Az első gyermeki intelligenciát vizsgáló teszteljárás: a Binet–Simon-teszt (1905) is azzal a praktikus céllal készült, hogy az ép értelmű gyermekek közül segítsen kiválogatni a fogyatékosokat, akik az iskolai munkában nem tudnak lépést tartani a többiekkel, hogy számukra speciális iskolákat szervezzenek.

12. A fogyatékosság lényege nem az, hogy valakinek valamije nincsen, ami a másiknak van, hanem az, hogy mennyiben korlátozza az átlagos, normál életvitelben az, amije és amennyije van.