1. Gyakorlati feladat megoldása
1.1. Alkalmazható projektmódszerben
1.2. Életszerű kontextus
1.3. Többféle ismeretet, képességet, készséget kapcsol össze
1.4. Motiváló erő a gyakorlatiasság
1.5. Értelmes tanulás
1.5.1. Összefüggések, fogalmak megértése, használata
2. Problémamegoldás
2.1. Tanulási célok elérése problémamegoldáson keresztül
2.2. Feladat ≠ probléma
2.2.1. Feladat esetén ismerjük a megoldás algoritmusát
2.2.2. Problémánál nem ismerjük, nekünk kell kitalálni az algoritmust
2.3. Új tudás konstruálása
2.4. Maga a problémán való gondolkozás is intenzív tanulást eredményez
2.4.1. Metakognitív tudás fejlesztése
2.5. Értelmes tanulás
2.5.1. Mély elemzés
2.5.2. Összefüggések felfedezése
2.5.3. Kritikai gondolkodás
3. Tanítás mint tanulás
3.1. A tanítás próbára teszi a tudást
3.2. Alaposabb felkészülés, intenzívebb megértés
3.3. Különböző formákban megvalósítható
3.3.1. Kiselőadás (kevésbé intenzív, hisz frontális)
3.3.2. Tutor módszer
3.3.2.1. Mozaik módszer egyes változataiban megvalósul
4. Vita
4.1. Álláspontok, értelmezések kidolgozása
4.2. Példák strukturált vitaszervezésre
4.2.1. 1. vita négyfős csoportokban, cserével
4.2.2. 2. vita 2 csoportban, 3-3 szóvivővel, vitavezetővel
4.2.3. 3.vita kettőnél több nézet között
4.3. Értelmes tanulás
4.3.1. Érvelési kényszer miatt
4.4. Előzetes tudás
5. Játék
5.1. Gyakran szimulálásra használjuk
5.2. Képesség, készség fejlesztése
5.3. Tudás, képességek felszínre hozása
5.4. Szituáció-, szerepe- és döntésjátékok
5.5. Szociális közeg, kooperatív tanulás
6. Fogalmi váltás
6.1. Többféle értelmezési keret, tudásrendszer egy fogalomhoz kapcsolódóan
6.2. Radikálisabb változás, mint az új ismeret konstrukciója
6.3. Sajátos módszertan
6.3.1. Nyitottság
6.3.1.1. Adott kérdés kapcsán többféleképpen gondolkodhatunk
6.3.1.2. Nevelési alapfeladat
6.3.2. A tanulónak meg kell fogalmaznia meglévő elképzeléseit
6.3.3. Problémák kiemelése
6.3.4. Újabb elképzelés ismertetése a tdnulóval
6.3.5. A diákok is meggyőződnek az új gondolkodási rendszer használhatóságáról
6.4. Komplex, a többinél nehezebben kivitelezhető
7. Feladatmegoldás
7.1. Mire alkalmas?
7.1.1. Korábban elsajátított ismeretek megerősítse
7.1.2. Készségszint fejlesztése
7.1.3. Készen kapott algoritmusok elsajátítása
7.2. 2 fő szakaszból áll
7.2.1. 1. a megfelelő korábbi ismeret kikeresése a hosszútávú memóriából
7.2.2. 2. ennek alkalmazása a feladat megoldására
7.3. Érdemes a feladatok közé meglepő végeredményt hozó feladatokat is betenni
7.3.1. A kivételek további gondolkodásra késztetik a diákokat
7.4. Az előzetes tudásnak kiemelt szerepe van
7.5. Önszabályozott tanulás eszköze is lehet
8. Probléma-, feladatkitűzés
8.1. Szorosan kötődik a probléma- és feladatmegoldáshoz
8.2. A problémák, feladatok keresésével is érdemes foglalkozni
8.3. Diákok is gyűjthetnek egy témához kapcsolódóan problémákat/feladatokat
8.4. Megértési nehézségek felszínre kerülhetnek ezáltal
9. Társas tanulás
9.1. Probléma, feladat csoportos megoldása
9.2. Tudás együttes megalkotása
9.3. Fontos a diszkusszió
10. Előzetes tudás elemzése
10.1. Új tudás létrehozása előtt fontos megállapítani a tanuló előzetes tudásának szintjét
10.2. Téves előismeretek problémát jelenthetnek, ezzel fény derül rájuk
10.3. Kooperatív tevékenység
10.3.1. Csoportmunkában működik hatékonyan
10.4. Értelmes tanulás
11. Elméletalkotás
11.1. Ismert vagy megfigyelt folyamattal kapcsolatos elméletek felállítása
11.2. Hipotézisek kialakítása és tesztelése
11.3. Önálló gondolkodás
11.4. Aktív, konstrukciós folyamat
11.5. Értelmes tanulás
11.5.1. Csak akkor tudnak elméletet alkotni, ha értik a fogalmakat, összefüggéseket
11.6. Kooperatív tanulás
12. Többféle megközelítés
12.1. Előzetes tudás alapján más-más oldalról közelíthetik meg a diákok a feladatot
12.2. Kooperatív tanulás
12.2.1. Csoportmunkában hatékony
12.3. Pedagógus: segítő, szakértő típusú tevékenység
12.4. Értelmes tanulás
12.4.1. Biztosabb ismeretek ad