1. Kutatási eredmények
1.1. Viholainen
1.1.1. 2002-es kutatás: kisgyermekek beszéd- és mozgásfejlődésének vizsgálata
1.1.1.1. Viholainen és mtsai 2006-os kutatás: 75 diszlexia-veszélyeztetett gyermek mozgásfejlődését, nyelvi és olvasási készségét vizsgálja
1.2. Trauner és mtsai
1.2.1. 2000-es kutatás: a nyelvi fejlődési elmaradást mutató gyermekek vizsgálata
1.3. Rintala és Linjana
1.3.1. 2003-as vizsgálat: diszfáziás gyerekek vizsgálata
1.4. Webster és mtsai
1.4.1. 2005-ös vizsgálat: nyelvi fejlődési elmaradást mutató gyerekek finom- és nagymozgását mérték fel
1.5. Shapiro
1.5.1. 1990-es vizsgálat: gyermekkori motoros és nyelvi fejlődés vizsgálata
1.6. Sommers
1.6.1. 1988-as vizsgálat: nyelvi fejlődési elmaradást mutató gyerekek vizsgálata
1.7. Marton-Dévényi és mtsai
1.7.1. 2005-ös vizsgálat: gyermek mozgásstádiumának megfelelő szintű gyakorlása fejlesztheti a kommunikációt
1.8. Rintala és mtsai
1.8.1. 1998-as vizsgálat: nyelvi fejlődési zavarral, kommunikációs nehézséggel, tanulási zavarral rendelkező gyerekek körében vizsgálták a pszichomotoros fejlesztés és az általános testnevelés hatásosságát
2. A korai fejlődés alapja (Kiphard 2001, Marton 2002)
2.1. motoros észlelés
2.2. motoros viselkedés
3. Mozgásbeli információk rendszerezése, raktározása, előhívása rövid idő alatt biztosítja a következőket:
3.1. mozgásdinamika
3.1.1. ez a tanulás eleme
3.2. aktivitás agyi feltételrendszerének megjelenése
3.2.1. ez a tanulás eleme
3.3. észlelési folyamatok fejlődése
3.3.1. szenzoros integráció
3.4. neurológiai érési folyamatok
3.4.1. információk összerendezése
4. Beszédfejlődés (Affolter 1974)
4.1. integráció
4.1.1. nem verbális előkészítő folyamatok
4.1.1.1. előkészítő folyamatok kutatása és fejlesztése
4.1.1.2. beszédzavarok okainak feltárása, megelőzése
4.1.1.3. olvasás-írásnehézségek okainak feltárása, megelőzése
4.2. primér ok
4.2.1. hiányos fejlődés
4.2.2. előkészítő folyamatok normális lefolyásának zavara
4.3. másodlagos ok
4.3.1. beszédzavarok
4.3.2. iskolai kudarcok
5. Mozgásfejlődés
5.1. Istvánfi 2006
5.1.1. érés által determinált
5.1.2. szomatikus és pszichikus tulajdonságok nem és életkorfüggő változása
5.1.3. az ember alapvető mozgásformái
5.1.4. koordinációs és kondicionális képességek magasabb szintű működésében mérhetők fel
5.2. Marton-Dévényi és mtsai 2005
5.2.1. kúszás-mászás-járás dominancia
5.2.1.1. beszéd-írás-olvasás
5.2.1.2. kommunikáció
5.2.1.3. gesztus, hangleejtés, mimika
5.2.2. Probléma esetén: az anyanyelvi szinten való lemaradás elégtelenül szervezett idegrendszerre vall
5.3. Főbb jellemzők
5.3.1. genetikai meghatározottság
5.3.2. a fejlődés periodikus jellege
5.3.3. élettanilag előírt nem felcserélhető mozgások jelenléte, segítése
5.4. Spaller-Spaller 2006
5.4.1. iskolai tanulási zavarok
5.4.1.1. óvodában jelentkező részfunkció vagy részképesség zavarok
5.4.2. megkésett beszédfejlődés
5.4.2.1. információk feldolgozásának hiányosságai
5.5. Nagyné 1997
5.5.1. Magasabb rendű funkciók fejlődése
5.5.1.1. A motoros funkciók segítik az ingerek rendeződését, kiterjedését
5.6. Marton-Dévényi és mtsai 2002
5.6.1. A pontosabb mozgás jótékonyan hat az észlelési folyamatokra
5.7. Az agy feladata
5.7.1. A mozgás által a külvilágból fevett ingerek
5.7.2. információk rendszerezése, összerendezése, válogatása, lokalizációja
5.7.3. észlelés folyamataként értelmezi az érzékleteket, rendet, jelentést ad
5.7.4. ingerekből jelentéssel bíró dolgok lesznek
5.8. Stein és Walsh 1997
5.8.1. Az írás és olvasástanulás valamennyi perceptuális képességünk maximumát igényli
5.8.2. Kifinomultabb látási, hallási, finom motorikai készséget kíván, mint más dolog megtanulása
5.8.3. A verbalitás alakulásának az alapja a hallás-észlelés megfelelő színvonala, fejlettsége
5.8.4. 3 éves kor körül a gyermek már a beszédkészség birtokában van
5.9. Földi 2005
5.9.1. A verbalitás alakulásának fejlődésére jellemző a nemek közötti eltérés (lányoké hamarabb)
6. A kutatás bemutatása
6.1. 176 óvodás korú gyermekek nagy- és finom mozgása az Alapozó terápia mozgásfelmérő rendszerével
6.1.1. Anamnézisből: korai mozgás- és beszédfejlődés
6.1.1.1. 1. csoport: "normál lefolyású"
6.1.1.1.1. normál beszédfejlődés
6.1.1.2. 2. csoport: veszélyeztetettek
6.1.1.2.1. beszédészlelési elmaradás
6.1.1.2.2. beszédreprodukció zavar
6.1.1.2.3. gyenge beszédhallás és beszédartikuláció
6.2. Alsó és felső végtag koordináció feladatok megfigyelése
6.2.1. Normál beszédfejlődésű csoport
6.2.1.1. 58%-ban harmonikus kar-láb koordináció
6.2.2. Megkésett beszédfejlődésű
6.2.2.1. 39%-ban harmonikus kar-láb koordináció
7. Beszédfejlődési zavarok
7.1. Spaller-Spaller (2006)
7.1.1. Beszédfejlődés dinamikájának meglassúbbodása, a beszédfejlődéshez szükséges részképességek és élettani feltételek egyenlőtlen fejlődése ép hallás és normális értelmi fejlődés mellett
7.1.1.1. megkésett beszédfejlődés
7.1.1.2. auditív agnózia
7.1.1.3. verbális apraxiák
7.1.1.4. írási, helyesírási gyengeség
7.1.1.5. ritmuszavarok, mint hadarás és dadogás
7.1.2. Lendvainé (2007)
7.1.2.1. A beszéd és a nyelv folyamatait a bal és a jobb agyfélteke együtt koordinálja
7.1.2.1.1. A bal agyféltekében van a beszéd központja
7.1.3. TRAUNER és mtsai (2000)
7.1.3.1. neurológiai vizsgálat
7.1.3.1.1. nyelvi problémás gyerekek 70%-ánál agyi eltérés
7.1.3.1.2. kontrollcsoport 22%-ánál agyi eltérés
7.1.4. Powel és Bishop(1992)
7.1.4.1. A fejlődési koordináció zavar és a fejlődési nyelvi zavar hátterében egyaránt azonos idegrendszeri rizikófaktor áll