A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései by Mind Map: A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései

1. 176 vizsgált személy esetében 70 főnél kaptak értékelhető eredményt, átlagéletkoruk 5 év 10 hónap, nemek szerinti megosztásuk 28 lány és 42 fiú.

2. Az emberre kizárólagosan jellemző egyedfejlődési sor a kúszás-mászás-járás dominancia, és erre épül a kizárólag emberi kommunikációs forma a beszéd-írás-olvasás. Az idegrendszer ontogenetikailag teljes beérése szükséges ahhoz, hogy a kommunikációban alkalmazott formák-gesztusok,hanglejtések,mimikák,stb. mindegyike tökéletesen működjön. Az anyanyelvi szinten való elmaradás elégtelenül szervezett idegrendszerre vall.

3. Külföldi kutatások eredményei

3.1. Trauner a Nyelvi Fejlődési Elmaradást mutató gyerekek mozgásfejlődésében leginkább a járásban találtak késést. Eredményei arra utalnak, hogy a NYFE nem egyedülálló zavar, hanem jelzője lehet egyéb széles körben elterjedt idegrendszeri eltérésnek is.

3.2. Rintala és Linjana megfigyelései szerint a diszfáziás gyerekek nagymozgása gyenge, azonban motoros fejlesztés következtében javulást tudtak elérni.

3.3. Webster és mtsai megfogalmazzák kutatásaik eredményeinek fényében, hogy finom- és nagymozgások elmaradottsága együtt járó tünete a Fejlődési Nyelvi Zavarnak.

3.4. Shapiro felfigyelt arra, hogy a gyermekkori motoros és nyelvi fejlődés kapcsolatban áll a később megjelenő olvasási zavarral.

4. Pszichomotoros fejlesztés jelentősége a beszédfejlődés segítésében

4.1. A 20. zázad második felében előtérbe kerültek az olyan módszerek, amelyek a tüneti kezelés helyett a probléma igazi forrását célozzák meg.

4.2. A pszichomotoros fejlesztés a pszichikus funkciók fejlesztését valósítja meg mozgástevékenységeken keresztül, idegrendszeri érési folyamatokra hat.

4.3. Az érési folyamatokat segítő ingerlés visszaállítja a normális fejlődést, segítve ezzel az öngyógyítő folyamatot.

4.4. Az érési folyamatokat segítő ingerlés visszaállítja a normális fejlődést, segítve ezzel az öngyógyítő folyamatot.

5. Rácz Katalin-F.Földi Rita-Barthel Betty kutatás

5.1. Eredmények

5.1.1. A beszédfejlődés kategóriája alapján szignifikáns különbség a kisgyermekkori mozgásoknál, illetve a rugalmasságnál áll fenn.

5.1.2. A beszédfejlődés szempontjából részfunkció-veszélyeztetett csoport összehangolt agyféltekei működésének éretlenségét így a preferált oldal elmaradása is jelzi.

5.1.3. Azok a gyerekek akiknél beszéd fejlődésről, beszédészlelési elmaradásról a beszéd produkció zavaráról, gyenge beszédhallásról és beszédartikulációról számoltak be, az iskolaérettséget tekintve részfunkció- veszélyeztetettek. Mindezek a funkció zavarok megnehezítik az olvasás és írás tanulás sikerességét.Minden mozgásproblémás gyerek figyelmi, tanulási és szociális téren veszélyeztetett.

5.1.4. A kognitív fejlesztésük így mozgásterápiával egészülhet ki. Az idegrendszer érési elmaradása az aktiváció és a mozgásszabályozás területén enyhe zavart okozhat, mely elegendő ahhoz, hogy a mozgásról érkező visszacsatolás pontatlanná váljon.

5.1.5. A gyerekeknek biztosítani kell az életkoruk és fejlődésük szempontjából nélkülözhetetlen mozgásformákhoz megvalósítható mozgásteret és eszközöket. A mozgás létfontosságú, a gyerekek egészséges fejlődésének szempontjából ezért megtiltani, lecsökkenteni, felgyorsítani azt szigorúan tilos.

6. A mozgások segítik a neurológiai érési folyamatokat, ezáltal az információk összerendezését. A beszéd fejlődését számos nem verbális előkészítő folyamat előzi meg.

7. A motoros funkciók segítik az ingerek rendeződését, kiterjedését, és így a magasabb rendű funkciók fejlődését is. Az írás, az olvasástanulás valamennyi perceptuális képességünk maximumát igényli. Kifinomultabb látási, hallási és finom motorikai készséget kíván tőlünk, mint bármely más dolog megtanulása.

8. Beszédfejlődési zavarok

8.1. A megkésett beszédfejlődés a harmadik életévét betöltött gyerekeknél figyelhető meg

8.2. A zavarok a következők: megkésett beszédfejlődés, auditív agnózia, verbális apraxiák, írási, helyesírási gyengeség, ritmuszavarok, mint dadogás és hadarás.

8.3. A beszéd központja a bal féltekében van: a Broca-terület a beszédprodukcióért, a Wernicke- terület a beszédmegértésért felelős.

8.4. Neurológiai vizsgálatok során a nyelvi problémás gyerekek 70%- ánál mutattak ki agyi eltérést, míg a kontroll csoportnál csupán 22%-ánál mutatkoztak ilyen tünetek.

8.5. Ha hároméves korra nem mutatható ki a gyermeknél a kézdominancia, zavarok jelentkezhetnek a beszédfejlődésben, majd az írott nyelv elsajátításában isHa hároméves korra nem mutatható ki a gyermeknél a kézdominancia, zavarok jelentkezhetnek a beszédfejlődésben, majd az írott nyelv elsajátításában is..

9. Pszichomotoros fejlesztés jelentősége a beszédfejlődés segítésében