1. Kulcsmondatok
1.1. "A megfelelő minőségű képzés a képzők speciális felkészültségét kívánja meg"
2. A felnőtt ember
2.1. A felnőttség mint probléma
2.1.1. Életkor-kritériumok
2.1.2. Differelnciális érettségelméletek
2.1.3. A felnőtt életkor szakaszolása
2.1.4. Életkor-válságok és életdöntések
2.1.5. Felnőtt-szocializáció
3. A felnőttek tanulása
3.1. Tanulási kompetencia
3.2. Felnőttek tanulási motivációja
3.3. A tanulási képesség felnőttkori változásai
3.4. A figyelem
3.4.1. A tanulás csendjéről
3.4.2. A figyelem megosztásának problémája
3.4.3. A figyelem tanulása
3.5. A tanulást segítő és gátlő érdeklődés
3.5.1. Érzelem és érdeklődés
3.5.2. Az érdeklődés fejlesztése
3.6. Felnőttek emlékezeti működése
3.6.1. Az ismétlés szerepe
3.6.2. Harc a gátlások ellen
3.7. Gondolkodás, problémamegoldás és tanulás
3.7.1. A problémamegoldó tanulás
3.7.2. A felfedezéses tanulás
3.7.3. A probléma felfedezése
3.7.4. Heurisztika
4. A felnőttképzés történetéből és elméletéről
4.1. A felnőttképzés és az andragógia történetének fő állomásai
4.1.1. Előtörténet
4.1.2. Az intézményes felnőttképzés kezdetei
4.2. Századunk felnőttképzése és andragógiája: Németország példája
4.2.1. A Weimari Köztársaságtól Hitler hatalomra jutásáig
4.2.2. A totalitarianizmus és az ellenállás felnőttképzése
4.2.3. Felnőttképzés és andragógia a kettévált és újraegyesült Németországban (1945-1995)
4.3. Az utóbbi évtizedek további felnőttképzési irányai és tendenciái
4.3.1. Helsingör
4.3.2. Montreal
4.3.3. Teherán
4.3.4. Tokió
4.3.5. Párizs
4.4. Két sajátos hozzájárulás a felnőttképzés ügyéhez
4.4.1. A franciaországi szociokulturális animáció
4.4.2. Egy olaszországi kísérlet: a 150 óra
5. Felnőttképzés hazánkban
5.1. A kezdetektől a reformkori törekvésekig
5.2. Úttörő tervek és próbálkozások
5.3. Felnőttképzés a két világháború között
5.4. 1945-1989
5.5. Új fordulat a felnőttképzésben
5.6. Andragógiai kutatások Magyarországon
6. A felnőttképzés elmélete
6.1. Névhasználati problémák
6.2. "Andragógia" vagy "felnőttpedagógia"
6.3. Tanulás az egész életen át
6.4. Egyes elméleti irányok
6.4.1. A felnőttképzés mint minőségi fogalom
6.4.2. Rendszerszemlélet
6.4.3. A társadalomkritikai andragógia
6.4.4. A szellemtörténeti, életvilára orieltált irány
6.4.5. Életrajzi, pályafutási megközelítés
6.4.6. Multikulturális felnőttnevelés
7. A felnőttképzés valósága
7.1. Szerplői
7.1.1. Az andragógus
7.1.2. A címzettek
7.1.3. Fenntartók és irányítók
7.2. Tervezése, szervezése
7.2.1. Tervezési szintek
7.2.2. Célok és tervek
7.2.3. Tartalomtervezés
7.2.4. Tananyagtervezési típusok
7.2.5. Időszervezés
8. A felnőttképzés szervezeti formái és módszerei
8.1. Jelenléti és távoktatás
8.2. A felnőttek tanításának és tanulásának módszerei és eszközei
8.2.1. A módszer fogalma és rokonfogalmai
8.2.2. Módszercsoportok és módszerfajták
8.2.3. "Aktív módszerek" és az aktivizálás
8.2.4. Az előadás
8.2.5. Az előadások tárgya
8.2.6. Az előadás menete
8.2.7. Necsak szóval
8.2.8. Andragógia és kommunikáció
8.2.9. Megbeszélés, vita
8.3. Teljesítmény és értékelés
8.3.1. Mire szolgál az értékelés
8.3.2. Vizsgáztatás
8.3.3. A vizsgázók igényei
8.3.4. A vizsgáztató igényei
8.3.5. A vizsgapánik leküzdése
8.3.6. A minőség logikája