1. Borító
2. A pszichológia természete
2.1. A pszichológia témái
2.2. A pszichológia gyökerei
2.2.1. Öröklés-környezet vita
2.2.2. A tudományos pszichológia kezdetei
2.2.3. Strukturalizmus és funkcionalizmus
2.2.4. Behaviorizmus
2.2.5. Alaklélektan (Gestalt-pszichológia)
2.2.6. Pszichoanalízis
2.2.7. A XX. századi pszichológia újabb fejleményei
2.3. A pszichológia mai nézőpontjai
2.3.1. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Biológiai nézőpont
2.3.2. Behaviorista nézőpont
2.3.3. Kognitív nézőpont
2.3.4. Pszichoanalitikus nézőpont
2.3.5. Szubjektivista nézőpont
2.3.6. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: A pszichológiai és a biológiai nézőpontok közötti kapcsolatok
2.3.7. A pszichológia legfontosabb területei
2.4. Kutatási módszerek a pszichológiában
2.4.1. Hipotézisek megfogalmazása
2.4.2. Kísérletek
2.4.3. Korreláció
2.4.4. Megfigyelés
2.4.5. A szakirodalom áttekintése
2.4.6. A pszichológiai kutatás etikai kérdései
2.5. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: A XXI. század pszichológiája
2.6. AZ ÉREM KÉT OLDALA: A vérünkben van az önzés?
3. A pszichológia biológiai alapjai
3.1. Az idegrendszer építőköve, a neuron
3.1.1. Akciós potenciál
3.1.2. Szinaptikus átvitel
3.2. Neurotranszmitterek
3.3. Az idegrendszer szervezése
3.3.1. Az idegrendszer felosztása
3.3.2. Az agy szervezése
3.3.3. Központi mag
3.3.4. Limbikus rendszer
3.3.5. Nagyagy
3.3.6. Az élő agy képei
3.3.7. Aszimmetriák az agyban
3.3.8. Nyelv és agy
3.3.9. Vegetatív idegrendszer
3.4. A belső elválasztású mirigyek rendszere
3.5. Evolúció, gének, viselkedés
3.5.1. A viselkedés evolúciója
3.5.2. Kromoszómák és gének
3.5.3. A viselkedés genetikai vizsgálata
3.6. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Tényleg növeszthetünk új agyat?
3.7. Az ÉREM KÉT OLDALA: Biológiai vagy könyezeti tényezők felelősek-e az agresszív viselkedésért?
4. A pszichológiai fejlődés
4.1. Öröklés és környezet
4.1.1. A fejlődés szakaszai
4.2. Az újszölött képességei
4.2.1. Látás
4.2.2. Hallás
4.2.3. Ízlelés és szaglás
4.2.4. Tanulás és emlékezés
4.3. Kognitív fejlődés gyermekkorban
4.3.1. Piaget szakaszelmélete
4.3.2. Piaget elméletének értékelése
4.3.3. Piaget alternatívái
4.3.4. Elmeteória
4.3.5. Az erkölcsi gondolkodás fejlődése
4.4. A személyiség és a társas kapcsolatok fejlődése
4.4.1. Temperamentum
4.4.2. Korai társas viselkedés
4.4.3. Kötődés
4.4.4. A szülők nevelési stílusa
4.4.5. Későbbi fejlődés
4.4.6. Az óvoda hatásai
4.4.7. Nemi identitás és nemhez igazodás
4.5. Serdülőkori fejlődés
4.6. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Veszélyeztetett csecsemők masszázsterápiája
4.7. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Valóban a szülő lenne gyermeke sorsának kovácsa?
5. Érzékelés
5.1. A különböző érzékleti modalitások jellemzői
5.1.1. Érzékéenység
5.1.2. Szignáldetekciós elmélet
5.1.3. Érzékszervi kódolás
5.2. Látás
5.2.1. Fény és látás
5.2.2. A látórendszer
5.2.3. Fényérzékelés
5.2.4. Mintalátás
5.2.5. Színlátás
5.3. Hallás
5.3.1. Hanghullámok
5.3.2. A hallórendszer
5.3.3. A hangerő érzékelése
5.3.4. A hangmagasság érzékelése
5.4. Egyéb érzékletek
5.4.1. Szaglás
5.4.2. Ízlelés
5.4.3. Nyomás- és hőérzékelés
5.4.4. Fájdalom
5.5. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Mesterséges fülek és szemek
5.6. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Használjunk-e opiátokat a krónikus fájdalom enyhítésére?
6. Észlelés
6.1. Mire jó az észlelés?
6.2. Figyelem
6.2.1. Szelektív figyelem
6.2.2. Hallás és figyelem
6.2.3. Figyelem, észlelés, emlékezet
6.3. Lokalizáció
6.3.1. A tárgyak elkülönítése
6.3.2. Távolságészlelés
6.3.3. Mozgásészlelés
6.4. Felismerés
6.4.1. Az összeillesztési probléma: figyelem előtti és figyelmi folyamatok
6.4.2. A tárgyak azonosítása
6.4.3. A felismerés későbbi szakaszai: hálózati modellek
6.4.4. A természetes tárgyak felismerése és a felülről lefelé irányuló folyamatok
6.4.5. A felismerés zavarai
6.5. Absztrakció
6.6. Perceptuális konstanciák
6.6.1. Élénkség- és színkonstancia
6.6.2. Alakkonstancia
6.6.3. Nagyságkonstancia
6.6.4. Illúziók
6.6.5. Minden szenzoros modalitásban léteznek konstanciák
6.7. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Minkamegosztás az agyban
6.7.1. A figyelem idegi alapjai
6.7.2. A látókéreg
6.7.3. Felismerés és lokalizáció
6.8. Perceptuális fejlődés
6.8.1. A csecsemők diszkriminációs képessségei
6.8.2. Szabályozott ingerfeltételek
6.9. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: A virtuális valóság csökkenti a fájdalmakat
6.10. AZ ÉREM KÉT OLDALA: A perceptuális fejlődés veleszületett vagy suociális tanulással elsajátított folyamat?
7. Tudat és tudatállapotok
7.1. A tudat jellemzői
7.1.1. A tudat
7.1.2. Tudatelőttes emlékek
7.1.3. A tudattalan
7.1.4. Automatikus készségek és disszociáció
7.2. Alvás és álom
7.2.1. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Az alvási szakaszok
7.2.2. Az alvás elmélete
7.2.3. Alvászavarok
7.2.4. Az álom
7.2.5. Álomelméletek
7.3. Meditáció
7.4. Hipnózis
7.4.1. Hipnózisindukció
7.4.2. Hipnotikus szuggesztiók
7.4.3. A rejtett megfigyelő
7.5. Pszichoaktív szerek
7.5.1. Depresszánsok
7.5.2. Opiátok
7.5.3. Stimulánsok
7.5.4. Hallucinogének
7.5.5. Cannabis
7.6. A pszi-jelenségek
7.6.1. Kísérleti bizonyítékok
7.6.2. Vita a bizonyítékokról
7.6.3. Anekdotikus bizonyítékok
7.7. A LEGJÚJABB KUTATÁSOK: A dohányzás géjne nyomában
7.8. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Létezik-e a Pszi-jelenség?
8. Tanulás és kondicionálás
8.1. A tanulás különböző megközelítései
8.2. Klasszikus kondicionálás
8.2.1. Pavlov kísérletei
8.2.2. A jelenség és alkalmazási területei
8.2.3. Bejósolhatóság és kognitív tényezők
8.2.4. Biológiai korlátok
8.3. Instrumentális kondicionálás
8.3.1. Az effektus törvénye
8.3.2. Skinner kísérletei
8.3.3. Jelenségek és alkalmazásaik
8.3.4. Averzív kondicionálás
8.3.5. Kontroll és kognitív tényezők
8.3.6. Biológiai korlátok
8.4. Konplex tanulás
8.4.1. Kognitív térképrk és absztrakt fogalmak
8.4.2. Belátásos tanulás
8.4.3. Előzetes vélekedések
8.5. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Tanulás és kondicionálás
8.5.1. Habituáció és szenzitizáció
8.5.2. Klasszikus kondicionálás
8.5.3. A tanulás sejtszintű alapjai
8.6. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Építsünk magunknak okosabb agyat!
8.7. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Hozzuk-e vagy szerezzük fóbiáinkat?
9. Emlékezés
9.1. Három alaptétel
9.1.1. Az emlékezet három szakasza
9.1.2. Háromféle emlékezeti tár
9.1.3. Különböző emléknyomok különböző jellegű információk számára
9.2. Szenzoros emlékezet
9.2.1. Sperling kírérletei: a részleges beszámolós kísérlet
9.2.2. A látványperzisztencia: az idői integrációs kísérlet
9.2.3. A részleges beszámoló, a látványprezisztencia és a kettőt integráló elmélet
9.3. Munkamemória
9.4. Kódolás
9.5. Tárolás
9.6. Előhívás
9.7. Munkamemória és gondolkodás
9.8. Az információ átvitele a munkamemóriából a hossszú távú emlékezetbe
9.9. A VISELKEDÉS ALAPJAI: Az agy munkamegosztása, valamint a munkamemória és a hosszú távú emlékezet
9.10. Hosszú távú emlékezet
9.10.1. Kódolás
9.10.2. Előhívás
9.10.3. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Felejtés - a tárolás során is vesznek el információk
9.10.4. A kódolás és az előhívás közötti kölcsönhatások
9.10.5. A felejtés érzelmi tényezői
9.11. Implicit emlékezet
9.11.1. Emlékezés és amnézia
9.11.2. Az emlékezeti rendszerek osztályozása
9.11.3. Az egészségesek implicit memóriája
9.12. Konstruktív emlékezet
9.12.1. Piaget gyerekkori története
9.12.2. Az emlékek bevésésének konstruktív folyamatai
9.12.3. Esemény utáni emlékezeti rekonstrukció
9.12.4. A konstruktív emlékezet és az igazságszolgáltatás
9.13. Az emlékezet fejlesztése
9.13.1. Tömbösítés és memóriaterjedelem
9.13.2. Képzelet és kódolás
9.13.3. Feldolgozás és kódolás
9.13.4. Kontextus és előhívás
9.13.5. Szervezés
9.13.6. Az előhívás gyakorlása
9.14. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Gyógynövénnyel az emlékezetzavarral szemben?
9.15. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Valódiak-e az elfojtott emlékek?
10. Gondolkodás és nyelv
10.1. Nyelv és kommunikáció
10.1.1. Nyelvi szintek
10.1.2. Nyelvi egységek és folymatok
10.1.3. A kontextus hatás a megértésre és a produkcióra
10.1.4. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: A nyelv
10.2. A nyelv fejlődése
10.2.1. Mit sajátítunk el?
10.2.2. A tanulás folyamata
10.2.3. Veleszületett tényezők
10.3. Fogalmak és kategorizáció: a gondolkodás építőkövei
10.3.1. A fogalmak funkciói
10.3.2. Prototípusok
10.3.3. Fogalmi hierarchiák
10.3.4. A különböző kategorizációs folyamatok
10.3.5. Fogalomelsajátítás
10.3.6. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Fogalmak és kategorizáció
10.4. Következtetések
10.4.1. Deduktív következtetés
10.4.2. Induktv következtetés
10.4.3. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: A következtetés
10.5. A képzeleti gondolkodás
10.5.1. Képzeleti műveletek
10.5.2. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: A képzelet
10.6. Amikor az eszünket használjuk: problémamegoldás
10.6.1. Problémamegoldási stratégiák
10.6.2. A probléma leképezése
10.6.3. Szakértők és kezdők
10.7. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: A döntéshozatal és az agy
10.8. AZ ÉREM KÉT OLDALA: A nyelv alakítja a gondolkodást, vagy a gondolkodás a nyelvet?
11. Alapvető motívumok
11.1. Jutalom és incentív motiváció
11.1.1. Drogfüggés és jutalom
11.2. Homeosztázis és késztetés
11.2.1. Hőmérséklet és homeosztázis
11.2.2. A szomjúság mint homeosztatikus motívum
11.3. Éhség
11.3.1. A homeosztázis és az incentív célok kölcsönhatásai
11.3.2. Az éhség élettani jelzései
11.3.3. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Az éhségjelzések agyi integrációja
11.3.4. Elhízás
11.3.5. Anorexia és bulimia
11.4. Nemek és szexualitás
11.4.1. Korai szexuális fejlődés
11.4.2. Hormonok és környezet
11.4.3. Felnőttkori szexualitás
11.4.4. Nemi orientáció
11.5. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Akarni és szeretni valamit
11.6. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Veleszületett vagy szociálisan meghatározott jelenség-e a nemi orientáció?
12. Érzelmek
12.1. Az érzelmek összetevői
12.2. Kognitív kiértékelés és érzelem
12.2.1. A kiértékelés felfedezése
12.2.2. A kiértékelés tartalma és dimenziói
12.2.3. Tudatos és tudattalan kiértékelés
12.2.4. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Agy és kiértékelés
12.3. Szubjektív élmények és érzelem
12.3.1. Gondolkodási és cselekvési tendenciák
12.3.2. Az érzések figyelemre és tanulásra gyakorolt hatása
12.3.3. Az érzések hatása az értékelésre és az ítéletalkotásra
12.4. Fiziológiai változások és érzelem
12.4.1. Az érzelmek intenzitása
12.4.2. Az érzelmek megkülönböztetése
12.5. Mimika és érzelem
12.5.1. Az érzelmek mimikai kommunikálása
12.5.2. A mimikai visszacsatolás hipotézise
12.6. Az érzelmekre adott válaszok: érzelemszabályozás
12.7. Érzelmek, nemek, kultúrák
12.7.1. Nemi különbségek
12.7.2. Kulturális különbségek
12.8. Agresszió
12.8.1. Az agresszió mint késztetés (drive)
12.8.2. Az agresszió mint tanult válasz
12.8.3. Az agresszió kifejezése és a katarzis
12.9. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Apozitív érzelmek jótékony hatása
12.10. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Milyen az érzelmek felépítése és szerkezete?
13. Az intelligencia
13.1. Az intellektuális képességek mérése
13.1.1. Megbízhatóság
13.1.2. Érvényesség
13.1.3. Az első intelligenciatesztek
13.1.4. A Stanford-Binet intelligenciaskála
13.1.5. A Wechsler-féle intelligenciateszt
13.1.6. Csoportos képességvizsgáló tesztek
13.1.7. A faktoriális megközelítés
13.1.8. Kulturális megfontolások
13.2. Az intelligencia mai elméletei
13.2.1. Gardner többrétű intelligenciaelmélete
13.2.2. Anderson intelligencia- és kognitív fejlődés-elmélete
13.2.3. Sternberg háromrétű elmélete
13.2.4. Ceci Bioökológiai elmélete
13.2.5. Az intelligenciaelméletek összehasonlítása
13.2.6. Az intelligencia kultúrközi megítélése
13.3. Genetika és intelligencia
13.3.1. Örökletesség
13.4. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Érzelmi intelligencia
13.5. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Valóban a képességeket tükrözik-e az intelligenciatesztek?
14. A személyiség
14.1. A személyiség mérése
14.1.1. Szemlyiség-kérdőívek
14.2. Pszichoanalitikus megközelítés
14.2.1. A személyiség szerkezete
14.2.2. A személyiség dinamikája
14.2.3. A személyiség fejlődése
14.2.4. Freud elméletének módosításai
14.2.5. Projektív tesztek
14.2.6. A projektív tesztek problémája
14.2.7. A pszichoanalitikus emberkép
14.2.8. A pszichoanalitikus megközelítés értékelése
14.3. Behaviorista megközelítés
14.3.1. Szociális tanulás és kondicionálás
14.3.2. A behaviorista emberkép
14.3.3. A behaviorista megközelítés értékelése
14.4. Kogniív megközelítés
14.4.1. Szociális tanuláselmélet
14.4.2. Kelly elméle a személyes konstruktumokról
14.4.3. Énsémák
14.4.4. A kognityv megközelítés értékelése
14.5. Humanisztikus megközelítés
14.5.1. Carl Rogers
14.5.2. Abraham Maslow
14.5.3. A humanisztikus emberkép
14.5.4. A humanisztikus megközelítés értékelése
14.6. Evolúciós megközelítés
14.6.1. Az evolúciós emberkép
14.6.2. Az evolúciós megközelítés értékelése
14.7. A személyiség genetikája
14.7.1. A személyiség és a környezet közti kölcsönhatás
14.8. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Egyetlen pirula a személyiség ára?
14.9. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Számít-e még Freud a pszichológiában?
15. Stressz és egészség
15.1. A stresszesemények jellemzői
15.1.1. Traumatikus események
15.1.2. Befolyásolhatóság
15.1.3. Bejósolhatóság
15.1.4. Az életkörülmények változása
15.1.5. Belső konfliktusok
15.2. Pszichés stressszválaszok
15.2.1. Szorongás
15.2.2. Harag és agresszió
15.2.3. Fásultság és depresszió
15.2.4. Kognitív károsodások
15.3. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Fiziológiai stresszválaszok
15.3.1. Az "üss vagy fuss" válasz
15.3.2. A poszttraumás stresszzavar fiziológiája
15.3.3. Hogyan befolyásolja a stressz az egészséget
15.4. Stresszválasz és pszichés tényezők
15.4.1. Pszichoanalitikus elmélet
15.4.2. Behaviorista elmélet
15.4.3. Kognitív elmélet
15.4.4. Az A típusú személyiség
15.5. Megküzdési készségek
15.5.1. Problémaközpontú megküzdés
15.5.2. Érzelemközpontú megküzdés
15.6. Stressszkezelés
15.6.1. Viselkedéses eljárások
15.6.2. Kognitív eljárások
15.6.3. Az A típusú viselkedés módosítása
15.7. Stressszkezelés
15.8. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Segíti-e a vallás az egészség megőrzését?
15.9. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Káros-e a határtalam optimizmmus?
16. Pszichés rendellenességek
16.1. Az abnormalitás meghatározása
16.1.1. A kultirális normáktól való eltérés
16.1.2. A statisztikai normáktól való eltérés
16.1.3. A maladaptív, rosszul alkalmazkodó viselkedés
16.1.4. Személyes distressz
16.1.5. Mi a normalitás?
16.1.6. Az abnormális, rendellenes viselkedések osztályozása
16.1.7. A mentális zavarok különböző megközelítései
16.2. Szorongásos zavarok
16.2.1. Pánikzavarok
16.2.2. A pánikzavar és az agorafóbia értelmezése
16.2.3. Fóbiák
16.2.4. A fóbiák értelmezése
16.2.5. Kényszeres zavarok
16.2.6. A kényszeres zavarok értelmezése
16.3. Hangulatzavarok
16.3.1. Depresszió
16.3.2. Bipoláris zavar
16.3.3. A hangulatzavarok értelmezése
16.4. Skizofrénnia
16.4.1. A skizofrénia jellemzői
16.4.2. Mozgásos tünetek és a valóságtól való elszigetelődés
16.4.3. A skizofrénia súlyossága és a kultúra
16.4.4. A skizofrénia értelmezése
16.5. Személyiségzavarok
16.5.1. Antiszociális személyiség
16.5.2. Az antiszociális személyiségzavar értelmezése
16.5.3. Borderline személyiségzavar
16.5.4. A borderline személyiségzavar értelmezése
16.6. Disszociatív identitászavar
16.7. A beszámíthatatlanság mint jogi kibúvó
16.8. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Az öngyilkosság biológiája
16.9. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Túldiagnosztizálják-e a figyelemhiányos hiperaktivitást?
17. Terápiás módszerek
17.1. Történei háttér
17.1.1. Az első tébolydák
17.1.2. Mai terápiás lehetőségek
17.1.3. A betegekkel foglalkó szakemberek
17.2. Pszichoterápiás módszerek
17.2.1. Pszichodinamikus terápiák
17.2.2. Viselkedésterápiák
17.2.3. Kognitív videlkedésterápiák
17.2.4. Humanisztikus terápiák
17.2.5. Szociokulturális szemléletű terápiák
17.2.6. Eklektikus megközelítés
17.2.7. Gyermekek kezelésének sajátosságai
17.2.8. A pszichoterápia hatékonysága
17.2.9. A pszichoterápiák közös vonásai
17.2.10. A VISELKEDÉS IDEGI ALAPJAI: Biológiai terápiák
17.2.11. Gyógyszeres kezelés
17.2.12. Elektrokonvulzív terápia
17.2.13. Biológiai és pszichológiai terápiák együttes alkalmazása
17.3. A kultúra és a nem pszichoterápiára gyakorolt hatásai
17.4. A mentális egészség karbantartása
17.5. A LEGÚJABB KUTATÁSOK: Lehet-e közönséges gyógynövényekkel hatni a mentális zavarokra?
17.6. AZ ÉREM KÉT OLDALA: Hatékony-e az Anonim Alkuholisták Kubja az alkoholizmus elleni küzdelemben?
18. Társas befolyásolás
18.1. Mások jelenléte
18.1.1. Társas serkentés és társas gátlás
18.1.2. Egyéniségvesztés a csoportban
18.1.3. Szemtanúhatás
18.2. Engedelmesség és ellenállás
18.2.1. Alkalmazkodás a többséghez
18.2.2. A kisebbségek befolyása
18.2.3. Engedelmeskedés a tekintélynek
18.3. Internalizáció
18.3.1. Önigazolás
18.3.2. Referenciacsoportok és azonosulás
18.4. Csoportközi interakciók
18.4.1. Intézményes normák
18.4.2. Kollektív döntéshozatal